Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-05-30
21:55:44
Előzmény: szocsmarci #52972#52974
Szia!
Igazad van, egy kalap alá vettem a szolgáltatót a termelővel.
Az is igaz, hogy a HMKE-k a feltöltésért jelenleg nem fizetnek rhd-t, de tisztában vagyok vele, hogy ez nem maradhat így. Nem is várom el. Jelenleg ez egy ösztönző kedvezmény, mert úgy néz ki, jelenleg a napenergia a legkönnyebben telepíthető megújuló energiaforrás. Talán elérjük, hogy ha süt a nap, akkor más erőműveknek nem kell mennie. Elindult a világ a napelemes termelés felé, ehhez a hálózat üzemeltetőjének fel kell nőnie, ahogy a megnövekedett forgalomhoz az úthálózatnak.
A villamos fűtésről meg annyit, hogy jelenleg a hőszivattyúk azok, amik képesek gazdaságosan hőt termelni, kisebb CO2 kibocsájtással, mint a gáz, szén, fatüzelés. Hogy ez mennyire terheli a hálózatot? Mivel a hőszivattyúk alacsony vízhőmérsékletre vannak tervezve, így szinte egész nap mennek, egyenletes, kis teljesítménnyel ( a csúcsteljesítményük töredékével), nem úgy, mint egy olajradiátor, ami ki-be kapcsolgat a maximum és a minimum között. 5 fok környékén a házam fűtésére elég egy vasaló villamos teljesítménye. Ez soknak számít?
szocsmarciVálasz erre
2019-05-30
21:33:17
Előzmény: BJaca #52958#52972
Te kevered az óvodát a szabad piaccal. Aki befektet valamibe azért, hogy több pénze legyen, az kockázatot vállal, amiben benne van az is, hogy bukik. Nem lehet fogni senkinek a kezét, hogy nehogy negatív eredménnyel zárjon, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy megmenti a világot. Illetve itt mégis ez történik, valószínű az EU urai szeretnék az emberek pénzét kicsit lekötni, és talán erősíteni a közösség tudatot.
Ez addig jó ötlet, míg arra a Sándor által említett erős emberre nem tesznek, és vesznek el súlyokat túl kiszámíthatatlan módon. Nekem speciel jobban tetszik a repülős hasonlat, ahol az erőművek a nagy propellerek, amik 60-70 éve teszik a dolgukat, és a napelemesek a kis madarak, akik néha besegítenek azzal, hogy a szárnyat megragadva kicsit emelgetik, vagy visszanyomják.

Ami a CO2-t illeti, az egy mesterségesen kreált valami - ami amúgy helyes ötleten alapul. De tudni kell, hogy van NOx meg klímagáz, meg hasonlók, amik mind üvegház hatású gázok. Ezek gázfűtésnél kisebb mennyiségben vannak jelen, (az NOx is), mint a hagyományos áramtermelő erőművekben.

És bocs, hogy megjegyzem, de szerintem bizonytalan vagy a villamos rendszer szereplőit illetően. Sokszor említesz szolgáltatót, aki termel, és elad.
A helyzet az, hogy vannak:
1. termelők, akik termelnek
2. szolgáltatók (közmű szolgáltatók), akik az áramot befogadják, és elosztják
3. fogyasztók
Amit nem tudsz még, az az, hogy a termelő nem lehet elosztó. Ha így lenne, akkor véletlenül mindig akkor lenne karbantartás az versenytárs erőmű melletti vezetéken, amikor a legnagyobb pénzügyi/műszaki kárt okozna neki, ezért ez összeférhetetlen. Tehát a közmű szolgáltató nem termelhet áramot.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-30
20:59:23
Előzmény: takyka #52965#52970
Igazad van, hogy nem értettem meg, amit mondani akartál Igazából még most sem értem, mert számomra úgy tűnik, hogy ami energiát elad a napelemes a villamos rendszerbe, azután nem fizet RHD-t. A sok számtól teljesen összezavarodok, ezért inkább figyelmen kívül hagyom.
Az eredeti BJaca féle következtetés ez volt: "Vagyis a szolgáltató azután az energia után is MEGKAPJA a rendszerhasználati díjat, amit nem ő tett be a hálózatba."
Ez az én verzióm szerint azután NEM KAPJA MEG az RHD-t, amit nem ő tett bele a hálózatba.
Ezután olvastam a Te számaidat, ami már kiütött. És az idézőjelbe tett "felelősen gondolkodó" napelem ellenes megnevezés kicsit megbántott. Tudom, hogy ennél jobban vág az eszed.
2019-05-30
17:02:08
Előzmény: sándor #52961#52969
Sándor!
Nem hinném, hogy hátrányom lenne belőle, ha a szomszédaim is tetetnének fel napelemet. Nem is értem, miért esnénk egymásnak.

Önmaga a napelem még nem növeli a hálózat terhelését.

A hőszivattyús fűtés olcsóbb, vagy max ugyanannyiba kerül, mint a gáz, sokan napelem nélkül is áttérnek valamilyen hsz-fűtésre vagy részben, vagy teljesen egészben. Ez növeli a hálózat terhelését, de ha nem létezne napelem, a szolgáltatónak akkor is el kell tudnia látni a fogyasztót.

A napelem pedig kell, hogy csökkenjen a CO2 termelés, ezért is lehet hozzájutni kedvezményesen, vagy kapnak mellé kedvezményeket. De magát a napelemet mindenki kifizetni, azt senki nem kapja ajándékba se az EU-tól, se királyunktól.

Azzal is mindenki tisztában van, hogy a szaldó nem lesz örök, ez most csak azért van, hogy minél többen beruházzanak. Ugyanúgy, mint az elektromos autóknál (remélem, őket is utálod a kedvezményeik miatt).


2019-05-30
08:04:29
Előzmény: szocsmarci #52954#52965
Szerintem te nem értetted meg a mondanivalómat!
A lényege, hogy nem kellene egyik oldalnak sem túlzásokba esnie.

Posztom első részében annyit írtam, hogy Bjaca példája azt a benyomást kelti, mintha az áramszolgáltató a napelemesnek köszönhetően nyereségre tenne szert az RHD-on.
Ezzel én nem értek egyet.
A második része arról, hogy az ellenzők meg sokszor átesnek a ló túlsó oldalára.

T.
2019-05-30
00:55:23
Előzmény: BJaca #52958#52961
A szakmát nem érted.
Sokszor feltettem már a kérdést, ismét felteszem. Remélem most nem bújsz ki a válaszadás elől!
Ha neked van HMKE-d, akkor vajon a közvetlen szomszédaidnak is engedélyeznék e a telepítést? Értelemszerűen a kérdés a szomszédod szomszédjára is vonatkozik!

A "motivált" szomszédoddal azonnal átharapnátok egymás torkát.
2019-05-30
00:50:11
Előzmény: BJaca #52953#52960
Szia Bjaca!
Nincs mit tisztáznunk.
Ha nem emlékeznél, vagy összetévesztenél valakivel, akkor olvassál bele a régebbi hozzászólásaimba!

-Az egyik figyelmeztető érvem az volt, hogy amint elfogy az uniós pénz, utána egészen más világ következik majd. Példának azokat a néhány órás pályázatokat hoztam fel, amelyeknek semmi mérhető haszna nem volt sem a fogyasztás, sem a lábnyom csökkentésében.
Uniós követelmény, meghirdetve, másfél óra múlva lezárva, feladat kipipálva. Aki pályázott, az két generációval korábbi készüléket vásárolhatott az elnyert pénz segítségével.

-A másik a németországi támogatási gyakorlat volt. Feltettem a Magyar Napelem Szövetség leírását, valamint eredeti Német jogszabályok előírásait arról, hogy náluk mindenki maga fizeti a napelemét, újabban (már kötelezően) a tárolóját is.
A Német állam kedvezményes kamatokkal, az átvételi ár változtatgatásával támogat. Ez volt a Német gyakorlat már akkor is, amikor az olajfűtésről próbálták gázfűtésre átállítani az országot.
Azt, hogy az ő pénzük honnan származik nem tudjuk, mivel ők velünk ellentétben nettó befizetők.

-Hogy a szolgáltató mennyit veszít, azt is bemutattam azzal, hogy a villanyszámlában a kisebbik rész az energia ára (ami már eleve sok mindent magában foglal), a nagyobb rész pedig a szolgáltatási költség, magyarul a hálózat használat.
Ezt az egyre növekvő részt fizeti mindenki aki nem napelemes. Vigyázat! Nem a naperőmű telepekről beszélek, mert azok más kategória, hanem a lakossági kisfogyasztókról.

-Ha már nincsenek érveid, akkor megint előveszed a "szar hálózatod" fogalmat, miközben fogalmad sincs arról, hogy mit jelent az a szó, hogy hálózat.
Ezt a stílust hagyd meg az indexes barátaidnak!

-A fogyasztás növekedés olyan probléma, ami miatt várható, hogy bevezetik a vételezési korlátozást. A többletfogyasztást a dugaljba csatlakoztatott levegős klímák és egyéb fűtőtestek okozzák, és nem a hőszivattyúk.

-Illene tudnod, hiszen annyiszor leírtuk már azt is, hogy a H tarifa a részetekre nem megoldás. Ezt ti soha nem választanátok, mert korlátozna benneteket a hálózat saját kedvetek szerinti terhelésében.
A GEO tarifával szándékosan félrevezetsz sokakat, hiszen ez a tarifa az ország 11 szolgáltatójából mindössze egynél van, és ott is csak kísérleti jelleggel bevezetve. Csak ott használható, ahol vizes fűtési rendszer van.
Nagyon nem úgy néz ki a helyzet, hogy országosan bevezetnék. Ha mégis, akkor a vizes fűtésrendszerek mellett a direkt fűtéseknél, ahol van bizonyos hőtároló tömeg, ott fogják engedélyezni.
2019-05-29
21:53:08
Előzmény: szocsmarci #52954#52958
Ahhoz, hogy egyre több legyen a napelem, motiválni kell a lakosokat. Az emberek pont annyit fognak költeni napelemre, mint amennyit egyébként villanyszámlára költenének, így 10 éves kamatmentes hitelre megvehetik EU-s támogatással ( az EU fizeti a kamatot). 10 év alatt eljut oda az ember, hogy megtérül a rendszere. Na ekkor lehet azt mondani, hogy oké, innentől be kell szállj a rendszerhasználatba. Nem kell pénzzel, fizethetsz villamos energiával, és akkor nem fog fájni.
Szerinted hányan tennének fel napelemet, ha azt mondanák neki, hogy tök jó, és csak 30%-kal fogsz többet fizetni, mint volt a villanyszámlád.
Az, hogy minek annyi napelem, nem kell magyarázni. Már csak az eladott CO2 kvótából származó pénzt kellene jó helyre forgatni, pl a kieső rhd-t megfizetni a szolgáltatónak, nem pedig stadionokat építeni.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-29
17:49:19
Előzmény: takyka #52928#52954
Akkor vegyünk egy könnyen érthető példát.
Tegyük fel a lakosok fele napelemet tesz fel, mindegyik 0 szaldós lesz.
A hálózaton a befolyt rendszer használati díj nyilván a felére csökken, mert a fele fogyasztó napelemes 0 szaldós - ahogy az előbb mondtam.
A kérdésem az, hogy csökken-e az éves csúcsigény, azaz lehet-e csökkenteni a vezetékek keresztmetszetét? Vagy kevésbé kopnak-e a vezetékek, kevesebb-e a szakadás? Vagy esetleg van-e mód arra hogy csökkenteni lehessen a karbantartók számát, mivel a kisebb igényhez kevesebb karbantartó kell? Nyáron el lehet küldeni mindenkit szabadságra az EOn-nál, mivel akkor úgyis nagy túltermelés van?
Mert ha nem, akkor így sajnos a napelemesek nélküli rendszer használati díjat el kell osztani 0,5-tel, és az lesz az új díj.

Ne ijedj meg, nem kell válaszolnod, csak remélem, hogy legalább megérted a felvetést.
2019-05-29
14:33:25
Előzmény: sándor #52949#52953
Szia Sándor!
Egy dolgot tisztázzunk! A Magyar állam semmivel nem járul hozzá a kisemberek napelemtermeléséhez. Olvasd csak el, hogy az államilag támogatott napelemtelepítések milyen pénzből vannak. Bizony, ott csak két betű szerepel, EU. Arról sincsen szó, hogy bárki ingyen kapna napelemes rendszert, az EU csak a hitelkamatokat fizeti, vagyis a bank odaadja a vállalkozónak a napelemes rendszer teljes telepítésének árát (bár lehet, a munkadíj ebben nincs benne), majd azt a kisember 120 havi részletben fizeti vissza a banknak, az EU pedig fizeti ennek a kölcsönnek a kamatait.
Az energiaszolgáltató - mint már megmutattam - semmit nem veszít, ő ugyanúgy megkapja minden egyes általa megtermelt kiloWattórájának minden díját. Mikor termelnek a HMKE-k, akkor fogyasztáscsökkenést érzékel, mikor nem, akkor fogyasztásnövekedést, a nullszaldóra törekvés miatt az ő szemszögükből nézve gyakorlatilag csak átrendeződtek a fogyasztási szokások.

A fogyasztás megemelkedése annak a következménye, hogy a hőszivattyús fűtés mára már olcsóbb lett, mint a gázfűtés, ez többek közt a H és GEO tarifáknak is köszönhető.

Igazán kíváncsi lennék, hogy mibe kerül neked más napeleme? És ne azzal gyere, hogy a szar hálózatod miatt tönkrement a routered, mert annak semmi köze a napelemekhez.



2019-05-29
01:59:48
Előzmény: BJaca #52936#52949
Szia Bjaca!

"Az államnak/szolgáltatónak meg kellene telepítenie olyan napelemparkokat, amik csak kiegyenlítést végeznek, ugyanis a napelem a legrugalmasabb energiatermelő."

Had ne kelljen ezzel a saját hasznodat az állammal, velünk is kifizetendő megoldásra reagálnom. Különösen ne a napelem rugalmasságára!

Ha még mindig nem ok, hogy a villamos áram jelentős részét földgázból állítják elő, ráadásul pontosan akkor, amikor a napelemeitek hallgatnak, akkor hagyjuk a földgáz lábnyomát is.

Az, hogy hogyan lesz a napelemeitek okozta ráfizetésből stadion, ez megérne egy misét!
Fordítva könnyebben el tudom képzelni a dolgot.
2019-05-28
07:54:29
Előzmény: sándor #52933#52936
Szia Sándor!
"Ahogyan a fickó sem tűrné hogy sokáig szórakozzál vele, úgy nem tűri a hálózat sem az egyre szaporodóbb 1 kg-os "besegítéseket"."

Egy átlagos napelem annyit jelent a hálózatnak, mintha azon vitatkoznánk, bekapcsolhatja-e két ember egyszerre a fűnyíróját. Sőt! Még csak nem is ugrásszerű az a ki-bekapcsolás.

A gázkészülék adminisztrációs lábnyoma lehet, hogy ugyanannyi marad, ha csak elzárom a készüléket, de elzárva nem termel 1800kg CO2-t évente.

Az államnak/szolgáltatónak meg kellene telepítenie olyan napelemparkokat, amik csak kiegyenlítést végeznek, ugyanis a napelem a legrugalmasabb energiatermelő. Ugrásszerűen lehet a teljes terhelésből nullára vinni úgy, hogy terhelés nélkül nem termel káros anyagot. És hogy miért az államnak? Az EU azért adja a lakosságnak a támogatást, hogy csökkenjen a CO2. Csak sajnos a megvalósult napelemberuházásokkal nem csökkentik az ország CO2 kvótáját, amit röhögve eladnak, és zsebreteszik a pénzt, vagy elverik stadionokra.
2019-05-27
23:29:43
Előzmény: BJaca #52904#52933
Szia Bjaca!

Az elzárt gázkészülékednek is van lábnyoma. Nem is elhanyagolható.
Gondolom nem úgy állítottad le a gázfűtésedet, hogy leköttetted magad a hálózatról és megszüntetted a csatlakozóvezetéked a gerincről!
Ha csak elzártál egy gázkészüléket, azzal még az elzárt gázkészülék lábnyomát sem szüntetted meg.
Mert.
-Az elzárt gázkészülékedet is kötelező időszakosan ellenőriztetni. Ha kidobod, akkor meg kell semmisíteni. Ezek is lábnyomok.
-A gázszolgáltatód köteles a számodra is biztosítani, hogy a gáz bármikor a rendelkezésedre álljon. Karbantartás, hálózat felújítás, stb. Ennek is tisztességes a lábnyoma.
-Mivel a gázfogyasztók része vagy, az összes adminisztrációs dolgaidat elvégzik, miközben nem hozol a számukra semmi hasznot. Ez nem úgy van beépítve az alapdíjba, hogy neked eleve nulla a fogyasztásod, hanem úgy, hogy a lekötött energia mennyiségedet igenis elfogyasztod. Így a többiekre terhelik ezt a költséget is.

Gondolj csak arra, hogy mennyi üres vonat jár ma az országban, aminek a költségeit az adófizetők fizetik. Ha csak annyi vonat járna, ahányan azt valóban igénylik, akkor megszűnne a vasúti személyszállítás.
Veled is számolnak akkor, amikor megírják a menetrendet.


Az energetikusok nem úgy gondolkodnak és számolnak, ahogyan te azt elképzeled egy későbbi hozzászólásodban, hogy az "utca elhasznál 20 KWh-át, ebből én adok 2 KWh-át", majd egyszerűen cserélünk.
A hálózatot képzeld el úgy, mint egy erős fickót, aki éppen annyit tud cipelni, amekkora egyidejűségre beállították.
Mondjuk 60kg-ot képes folyamatosan vinni. Ebbe a munkába te beugrassz teljesen kiszámíthatatlanul úgy, hogy átveszel tőle 1 kg terhet, majd kilépsz és még 1 kg-al pluszban meg is terheled a fickót. Ahogyan a fickó sem tűrné hogy sokáig szórakozzál vele, úgy nem tűri a hálózat sem az egyre szaporodóbb 1 kg-os "besegítéseket".
2019-05-27
14:17:27
Előzmény: takyka #52928#52929
Szia!
Ha még egy napsütésmentes napot számolunk, akkor a szolgáltató megint 21kWh-termel, és csak 20rhd-t kér, ekkor kijön a 60kWh termelésre a 60rhd. Ekkor jön ki a nulszaldó, és a szolgáltató minden megtermelt kilowattja után megkapta a rendszerhasználati díját.
Ha jól látom, így a szolgáltatót semmiféle hátrány nem éri, max annyi, hogy kevesebb áramot tudtak értékesíteni.



2019-05-27
13:08:41
Előzmény: BJaca #52919#52928
Szerintem helyesebb úgy számolni, hogy a napelemes termelés egyenlő a (példádban a másnapi) felhasználással. Gondolom a Napelemesek többsége 0szaldóra törekszik.

Hogyan gondolkodik egy napelemellenes:
Kitermeltél 2kWh-t annak a rendszerhasználati díja a szolgáltatót terheli, tehát 2RHD. Majd fogyasztasz 2kWh-t, annak a díja is a szolgáltatót terheli, eredmény 4RHD. Majd végül ezt teríti a "felelősen gondolkodókra".

T.


villam64Válasz erre
2019-05-27
10:51:44
#52927
- Az uniós tagországoknak le kell tenniük Brüsszel asztalára azt a hosszútávú tervet, amit nálunk Nemzeti Energiaügyi és Éghajlati Tervként (NECP) ismerünk. Mi ezekkel kapcsolatban a kifogásuk - és ezeknek a kritikáknak van közös nevezője?

- Az alapvető probléma e tervekkel az, hogy a kormányok jóval az elérhető potenciál alatti célszámokat határoznak meg. Nem a kisebb kockázatvállalásról szólnak ezek, hanem - ahogyan az E3G felmérései, de a lokális szakértőktől hallottak is megerősítik - arra utalnak, hogy a régióban a kormányok kifejezetten féltik a hagyományos energiaiparukat. Mert ha elismernék, hogy a rendelkezésre álló megújuló energiás potenciálok sokkal gazdaságosabban és kimeríthetőbb módon volnának használhatók, azzal fenyegetést jelentenének a meglévő szén-, és nukleáris erőművi kapacitásokra. Ebben egyébként igazuk is van. Van félni valójuk - és ez egy közös nevező a V4-ben.
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/megujulo-energia-klimaterv-amonada-e3g-thinktank-visegradi-negyek-v4.684771.html
2019-05-26
08:29:12
#52919
Sokszor szóba került, hogy a napelemesek ingyen használják a rendszert, és nem fizetnek rendszerhasználati díjat.
Ha én kitermelek a hálózatra 1kWh-t, akkor azt valaki el is fogja használni, és kifizeti a szolgáltatónak redszerhasználati díjjal együtt. Ezt az 1kWh a szolgáltatónál nem fog megjelenni termelésként, tehát nincs is mi után kiszámláznia, vagyis a termeléséhez képest 1kWh-hoz tartozó díjtöbblet jelentkezik.

Nézzünk egy egyszerű példát:
Az utca szükséglete egy nap 20kWh.
A napelem 1 nap 2kWh-t termel kifelé ebben az utcában.
A szolgáltató 18kWh-t termel, a termelése után igényelhető rendszerhasználati díj 18 egység.
Mivel az utca 20kWh-t fogyasztott, kifizeti a 20 egység díjat, vagyis a szolgáltató kap 20 egység rhd-t a 18kWh termelése után.

Eddig a szolgáltató egyenlege 18kWh áram és 20rhd

A második nap beborítja a hó a környéket, és nincs napelemes termelés.
Az utca szükséglete 20kWh plusz a napelemes termelő kér még egy kWh-t.
Szolgáltató termel 21kWh-t, igényelhető rhd 21 egység, de a napelemstől nem kéri el az általa elhasznált 1 egységet.

Egyenleg 21kWh termelés, 20 rhd

Egyenleg a két napra: 18kWh + 21kwh +20rhd +20rhd, vagyis 39kWh teremlés, 40 egység rhd.


Vagyis a szolgáltató azután az energia után is megkapja a rendszerhasználati díjat, amit nem ő tett be a hálózatba.
2019-05-25
08:32:59
Előzmény: szocsmarci #52912#52916
Szia!

A levegő vizes hőszivattyúk gyengébben teljesítenek, mint a levegő-levegő hőszivattyúk. Sokan rémisztgetnek a -7/45°C COP2,43 értékkel, de azt nem teszik mellé, hogy ez a COP érték milyen üzemállapothoz tartozik. Az a 2,43 akkor igaz, ha épp teljes teljesítményen dolgozik a gép, ami ha megfelelően van méretezve, akkor nagyon ritkán fog előfordulni.
A csatolt dokumentum diagramjából jól látszik, hogy 250 órát megy a szivattyú 2,5-ös COP alatt, és 1000 órát 3-as COP alatt a 4000 órás fűtési idényből. Ez szerintem tervezési hiba. 12kW-os hőigényre betettek egy 9,5-ös hsz-t, ami nagy hidegben szakadásig dolgozik a lehető legrosszabb paraméterekkel, bár még így is hozza a 3,2-es SCOP-t. Megnézném a számításokat ugyanerre az épületre egy 15kW-os hsz-val, ami a leghidegebbekben sem kell, hogy teljes teljesítményen fusson, és ott is tudná hozni a 3-as COP-t.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-25
00:11:43
Előzmény: villam64 #52909#52913
-- "az energia magas CO2 tartalma a gáz erőművek miatt van."
És a szén miatt. Németország ezért első CO2 kibocsátásban - ezt halkan súgom, mert úgy érzem Németország lett az új Szovjetunió, akiről nem nem szabad rosszat mondani.

-- "Gáz nincs az országban, import."
Ezzel is vitatkoznék, de nincs kedvem.

--"A klímák leolvasztása töredék energia, talán eléri az 1 %-ot. "
Ezt nem tudom. Az is lehet, hogy a lamellákra rakódó por többet ront a hatásfokon, mint a jég. Te mikor poroltad le a klímád kültéri egységének lamelláit? Mert mások is pont olyan gyakran szokták.

--"Szigetelj, utána gondolkozz a fűtésen."
Ezzel egyetértek. Passzív ház a legjobb, de az aktív szerintem nem jó.

--" A jövő energia rendszere nem a jelenlegi rendszer."
Ez abszolút igaz. A mai rendszer rossz, de még lehet rosszabbá tenni akár jó szándékkal is.

--" Még Paks 1000 MW-jának kiesése sem jelent semmit a hálózatban."
Kérdés milyen gyorsan esik ki. Ha egy hét alatt, akkor fel lehet rá készülni, ha egy óra alatt, akkor szerencse kell, hogy elkerüljük a teljes sötétséget.

--"Ha a távfűtéssel kapcsolod össze a gáz erőművet, akkor jobbnak látszik, de a kWh előállítási hatásfoka nem lesz jobb 30 %-nál. A haszna csak a lakótelepek miatt van. A családi házak fizetnek ezért."
Jobb a kapcsolt energiatermelés, mint gázkazánnal fűteni. Nem értem, miért fizetnek a családi házasok a paneleseknek? Azt a 30%-ot sem értem, az honnan jött. És hol a kis omega a képletből? (Az a fajlagos villamos energia jelzőszáma)

--"Soros miatt vannak Sándornál az áramszünetek."
Szerintem megyek úszni egyet az urán pasztillák közt.

Viccet félre téve, számítsd már ki, hogyha hőszivattyúval fűtenél, akkor hogy alakulna HAVI napelemes elszámolásnál az áram számlád a mostani ÉVES elszámolásodhoz képest. Csak azért, mert úgy tudom, hogy Németországban is havi elszámolás van (40kW felett biztosan, a kicsiknél nem tudom). A többlet energia árát (nyilván nyáron többleted lesz) nyugodtan vedd 20Ft/kWh-ra.

szocsmarciVálasz erre
2019-05-24
23:41:28
Előzmény: BJaca #52910#52912
Csatoltam egy gyártói energetikai számítást valós példa alapján. A Nibe (általam) nem ismert, német gyártó. A rendszer ára 3 millió + ÁFA. Ebben nincs benne a HMV tároló, de benne van a puffer (mert kell), szabályzó elektronika, tartó, 5kW pótfűtés, stb. .A ház hőigény 12,5kW, a hőszivattyú 11 kW-os (-7/45°C COP2,43).
Megjegyzem, hogy a számított SCOP a legyártás pillanatától kezdve romlik a közeg öregedése és mozgó alkatrészek kopása miatt.
A számított SCOP 3,24 (22017/6803)

Az, hogy neked mi vált be, vagy mit gondolsz, azzal nem tudok mit kezdeni. Számla vagy számítás alapján lehet valamit állítani, az érzésekre nem tudok hagyatkozni ebben a témában.

A napelemekhez (illetve az inverterekhez) nem nagyon értek, de én is úgy tudom, hogy képes visszaszabályozni. Ha elér egy bizonyos feszültséget a hálózat, akkor vissza terhel. Ez rendben is van, de:
1: akik a gerinchálózat közelében vannak, azok ilyenkor többet tudnak visszaadni, mert a gerinc képes elszállítani a "többletet". A hálózatok végpontjain, ahol nincs fogyasztás délben, de sok a napelem (pl kertvárosi gazdagék övezet), ott gyorsan eléri a limitet a feszültség.
2: a túl gyors le-, vagy felterhelés esetén a szén/gáz/biomassza erőművek nem tudják lekövetni a változást. Minden erőműnek megvan a saját le-, és felterhelési limite, ezeket nem lehet túllépni, mert károsodik a turbina, és/vagy a kazán. Ha esetleg egy ilyen esetnél összeomlana a villamos energiarendszer, akkor ki lenne a hibás? A napelemesek, vagy a hagyományos erőművek?
3: Ha túltermelés van, mert megnő a napenergia a rendszerben és csökken az igény, akkor mennyi legyen az elektromos energia ára? Egy versenygazdaságban nyilván csökkennie kellene. Gázerőművek esetében a magas üzemanyag költség miatt le kellene állnia, nem versenyezhet a napenergiával. Az atomenergia viszont más, mert ott akkor is fogy az üzemanyag (urán) ha nem termel. Sőt, a primer köri folyadék és a bór pálcák ekkor jobban is használódnak, mivel több energiát nyelnek el. Ezért Paksnak az a jó, ha mindenáron termel, akár látszólagos veszteséggel. Úgy lenne logikus, ha ekkor a napelemesek is ezen a nyomott áron értékesíthetnék az áramot. Azaz az 1kW-os tábla óránként 0,5 kWh-ot termelne, és a jelenlegi 40Ft/kWh helyett mondjuk 20Ft-ot érne csak, azaz 10Ft/1kWp bevételük lenne. Ez így 75% nyereség elmaradást jelent a napsütéses időben. A megtérülés így eléggé kérdésessé válik.



2019-05-24
21:25:15
Előzmény: szocsmarci #52908#52910
Szia!
Ha a a hőszivattyú csak 2,5-ös COP-t tudna, akkor nem érné meg átállni rá, mert a gáz olcsóbb lenne. A levegő-levegő hőszivattyúk is bőven 3 felett teljesítenek, ezt bizonyítja, hogy sokan állnak át a klímás fűtésre, ami úgy is megéri, hogy a kisebb helységekben COP1-el fűtenek. Saját példám: fiam szobája tetőtéri, és nincs hőtároló fala, könnyűszerkezetes, míg a házam többi része 50cm-es kőfalakból áll. Ebből következik, hogy míg lent a hőtárolás miatt nincs szükség fűtésre, addig a fiam szobája hideg. Hősugárzót kellett használni, hogy ne fázzon. Miután felszereltük a klímát jelentősen csökkent a villanyszámlánk, amiből arra következtetek, hogy sokkal kevesebb villamos energiából elő tudja állítani ugyanazt a hőmérsékletet egy hőszivattyú.

A naperőműveknek, napelemeknek van egy nagy előnye, amit figyelembe kell venni: nem kényesek arra, ha nincsenek 100%-ban leterhelve. Ha túl lenne napelemezve az ország, vagyis a szükséges igény többszörösét tudnák, akkor sem okozna problémát, ha csak 30% kapacitásra van szükség. Egy atom vagy szénerőműnél gondolom ez azért okozna fennakadásokat. Tehát be lehetne állítani úgy az energiatermelést, hogy a felesleget a napelemek terhelésének csökkentésével szüntetnék meg.

Hogy a hőszivattyúk pont a leghidegebben kérik a legtöbb villanyt? hidd el, a gázfogyasztás is akkor a legmagasabb.

2019-05-24
18:26:06
Előzmény: szocsmarci #52905#52907
Szia!
Én 3-mal számoltam az SCOP-t, és azt is óvatosra becsültem.
wwwfreewb.hu/_userfiles_/szekesfehervarcsapadekadatok/Hmerseklet/2019/Elm%C3%BAlt%20t%C3%A9l.gif
Itt látható a környékünk hőmérséklete az idei télre. Nem látok olyan több napos minimumot, ami megterhelne bármilyen hőszivattyút, hogy a COP1-et közelítse. Ahhoz -10 fok alatt kellene lenni, és nem csak 1-2 órára, vagy egy fél éjszakára.

Persze a jó COP-hez nemcsak jó idő kell, hanem megfelelően méretezett radiátorok, ugyanis attól is függ, hogy 30, 40 vagy 50 fokos vizet kell-e előállítani.

Egy kis csavar még a nagy hidegre: minél hidegebb van, annál jobb a napelemek hatásfoka, és szerencsére egyre több napelem telep is van. Talán megspórolják azt a CO2-t, amit a nagy hidegek miatti erőművek termelnek.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-24
15:04:58
Előzmény: BJaca #52904#52905
Üdv

Csak pár megjegyzés:

A hőszivattyú éves jósági fokát bátorság vagy inkább butaság 3,5-re venni. Szerintem maradjunk a 2,5-nél, azt könnyebb bebizonyítani.
Ezzel az én számításaim szerint 20%-kal kedvezőbb a hőszivattyús fűtés, mint a gázkazános.
Kombinált gáz-gőz erőmű elektromos áram előállítás: 400 kg CO2 / 1MWhe
Földgáz égés: 55 kg CO2 / GJ = 197 kg CO2 / 1 MWhe
SCOP = 2,5 => (400/2,5) / 197 = 0,81 (=CO2 kibocsátás aránya hősziv/gázkazán)

De ha már csak egy sima gázturbinás erőművel állítják elő az elektromos áramot, akkor 900 kg CO2 / 1MWhe is lehet a kibocsátás a 400 helyett. Ezzel számolva akár 80%-kal több a CO2 kibocsátás.

Itt a forrás: www.energia.bme.hu/~kaszas/Energetika%20II/1_Energiahordozok-1.pdf 4. oldal
A GJü -ban az -ü- betű üzemanyag kezdőbetűje, itt most hőenergiát jelent. Az -e- értelemszerűen elektromosságot.
A SCOP = 2,5 az energetikai szabványban van, ami próbálja a valóságot követni.

A fentiek csak száraz számok, a valóság az, hogy így nem számolható ki, hogy melyiknek fűtésnek több a CO2 kibocsátása. Ugyanis ha nagyon hideg van, akkor változik a COP, ami akár 1 alá is mehetne, ha az elektronika hagyná. Másrészt minél hidegebb van, annál több az elektromos energia igény országosan is, így a rosszabb erőművek is kezdenek bekapcsolódni a termelésbe, megemelve ezzel a CO2 kibocsátást is. Mindezt akkor, amikor tényleg igény van, és nem akkor amikor a gázkazán is csak őrlángon égne.
2019-05-24
13:52:58
Előzmény: sándor #52903#52904
Szia Sándor!

Egy elzárt gázkészüléknek milyen lábnyoma van? Vagy egy vödör szénnek, ami a sarokban pihen, és senki sem gyújtja meg?

Bár kezdem érteni, hogy miért gondolod, hogy nagyobb a CO2 lábnyoma a gáznak, mint a villanynak:
1 KWh villamosenergia 0,32 kg CO2, ami több, mint 1kWh Gáz 0,2kg CO2

Ott hibázol, hogy Te meg vagy győződve róla, hogy ugyanannyi kWh villamosenergiát használok fel, amennyit a földgázból nyerek az elégetése során.

1000m3 gáz elégetése 9440kWh, de ez HŐMENNYISÉG!
Ezt a hőmennyiséget a hőszivattyú 3150kWh villamos energiából előállítja.

A gáz 9440kWh-ja 1888 kg CO2-t eredményez.
A hőszivattyú által elhasznált 3150kWh végtelenül szennyező Ukrán villanyból 1008 kg CO2 keletkezik.

Akkor melyik is szennyezőbb? A gáz 1800kg-ja, vagy a villany 1000kg-ja?
2019-05-24
12:22:40
Előzmény: BJaca #52891#52903
Szia Bjaca!
A hozzászólásodat záró kérdésedre a válaszom röviden igen.

Teljesen mindegy, hogy hol és mivel állítják elő a villamosenergiát.
A meghatározó mennyiséget (amiből te is használsz akkor, amikor éppen nem tudod magadat napárammal ellátni), a napelem barát tábor által leginkább kritizált energia hordozókból "csinálják".

Annyira kicsi tétel az, amit a napelemek valósan beszámíthatóan beadnak a közösbe, hogy az nem tudja érdemben lecsökkenteni a villamosenergia lábnyomát.
A valósan beszámítható alatt azt értem, amiről már írtam, hogy a villamosenergiád kötelezően biztosítandó részét (jelentős százalékban) akkor is a világ legszennyezőbb Ukrán erőműveitől kapod, amikor te látszólagosan tisztán kitermelsz a hálózatra.
És ezzel még csak a villamosenergia "gyártásról", és nem a villamosenergiát előállító berendezések lábnyomáról vélekedtem.

Hidd el, amikor egy nagy cég energetikusa a mai előírásoknak megfelelően elszámolja az általuk felhasznált energia fajták lábnyomát (egyszerűsítve a CO2 kibocsájtását), akkor helyesen számol.
Ezek az elszámolási előírások folyamatosan változtak és változnak, de a lényege mindig az, hogy még a lovaskocsin beszállított biogáz alapanyag lábnyomához is hozzá kell számolni a ló, a kocsi és a kocsis mindenféle lábnyomát. Csak így juthatsz korrekt összehasonlítási, elszámolási alaphoz.

Én is feltennék egy pár kérdést a végére, habár az eddig feltett, szerintem döntő fontosságú kérdésekre sem válaszoltok.

Nálad van e gáz, mint biztonsági tartalék?
Ha igen, akkor miért van, hiszen villanyról megy a fűtés?
Ha érthető okból van gázos "tartalékod", akkor annak a fenntartásának a lábnyomát hová számolod az általad felépített "családi elszámolási" rendszerben?
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva