Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-11-15
08:43:12
Előzmény: sándor #53587#53589
Érdemes lenne nem csak az évszámokat vizsgálni... A két tanulmány két külön részterületet vizsgál. Viszont, ha elolvasnánk mindkettőt, érdekes összefüggést találnánk!

A te és az általad feltett tanulmány által felvetett, sokat hivatkozott feszültségemelkedés és szabályozható transzrormátoros probléma kezelésére, de legalábbis a hatás csökkentésére van javasla a Villám féle tanulmánynak.

Érdemesnek tartom megemlíteni még azt is, hogy a tanulmány konklúziója az, hogy a szimuláció szerint a vizsgált hatások 75%-os napelempenetráció esetén lépik túl a. kritikus szintet.

Hol vagyunk ma ettől?

T.
villam64Válasz erre
2019-11-15
07:40:54
Előzmény: sándor #53587#53588
Ezt már olvastam. Elavult a szabvány. Le kell cserélni. A fogyasztói felharmonikusok száma növekszik, és nem a napelem miatt, hanemmert egyre több fogyasztó készüléket vásárolnak az emberek. Tehát nem érdekel.
"5.ÖSSZEFOGLALÁSA napelemes rendszerek terjedésével a jövőben megváltozik a kisfeszültségű hálózatok szerepe. A hétköznapi fogyasztók termelőkké válnak. Természetesen ez a folyamatnem az egyik napról a másikra fog lezajlani.Az általam vizsgált hálózat esetében a 75százalékos PV penetráció esetén több probléma merült fel. A feszültség-értékek napközbeni változása olyan mértékű volta teljes hálózaton, hogy terhelés alatt szabályozható transzformátorra kellett cserélni a hálózat meglévő transzformátorát. A középfeszültségű hálózaton folyó nagy áramok miatt újabb, nagyobb teljesítményű transzformátort kell alkalmazni, illetve a középfeszültségű hálózaton is fel kell készülni ilyen mértékű teljesítmény fogadására, különösen a déli órákban. Ez jelentős költségeket ró az elosztói engedélyesekre. A feszültség THD-értékekeit vizsgálva ugyancsak megállapítottam,hogy a zérus sorrendű felharmonikus esetén a szabványelőírásnál magasabb értékek jelentek meg a fogyasztók csatlakozási pontjain."
'-- Nem ró jelentős költséget a hálózat üzemeltetőjére, mert jelentős megtakarítása keletkezik a meddő energia árából, ami kompenzálja az újabb trafót. --' Ezért szokták 50%-nál nagyobb PV aránynál átvenni a fogyasztók a hálózat üzemeltetését. Mert a hálózat üzemeltető lenyelné a nyereséget különben.
Jelenleg a PV penetráció a 10%-ot sem éri el. És már jelentős bevételt hoz a szolgáltatónak, és az államnak, adók formájában. 2 milliós napelemes beruházásból, 600 ezer a tiszta haszna az államnak! Nem nekem!
Az én rendszeremben a 100%-os PV penetráció is megengedett, és természetes, és probléma mentes. Csak ez zavarná a mészáros-féle szén és hulladékégető erőművet, a gáz erőműveket, és az atomerőművet. Tehát pár ember miatt van a felhajtás. Ezek nem érdekelnek.


Ez egy 3,6 kW-os HMKE heti diagramja. Látható, hogy nem éri el a maximális teljesítményét, 4740 W napelem esetén sem. A HMKE rendszerek az üzemidejüknek az 1%-ában ha elérik a maximumot. Tehát nem számolhatunk vele. Inkább 50%-kal kell számolni. 365*12=4380*1%=43,8 óra.
Magyarország villamos energia fogyasztása 280 GWh-ával nőtt HMKE nélkül, az első 10 hónapban. És a növekvő darabszámú elektromos autó is egyre többet fogyaszt.




A magyar HMKE termelés a magyarországi import 3%-a. 14 TWh pótlásához 14 GW naperőmű szükséges, a jelenlegi 14-szerese.
2019-11-15
01:46:57
#53587
A villám által feltett anyag szokás szerint a saját pillanatnyi érdekét támasztja alá. A tanulmány legfrissebb forrásanyaga 2015-ös!

Javaslom helyette a következőt:
www.mvmpartner.hu/-/media/MVMPartner/Documents/Dokumentumtr/Erdekessegek/20170517/Napelemek-telepitesenek-hatasa-a-kisfeszltsegu-halozatok-felharmonikus-viselkedesere_final.pdf?la=hu-HU

Ez legalább egy 2017-es anyag, és már figyelembe veszi az akkori külföldi tapasztalatokat is. De figyelem, ma már a napenergia szempontjából 2020-at írunk!!!
Nagy különbség! A szabályozható transzformátorok költségét mindannyian fizetjük (ma még!).

Ebből az anyagból megtudhatjátok arra a kérdésre is a választ, hogy ti. vajon a szomszédotokban hány HMKE-t engedélyeznének beüzemelni? Tudom, hogy egyszerűbb a fejet a homokba dugni, mint szakmailag gondolkodni. A kulcs a hálózat, aminek része a transzformátor is.

A szabályozható trafó nagyon drága, az irány a takyka említette Dánia példája,
különös figyelemmel a tarifákra.
Évek óta szajkózom, hogy nem az állami támogatásokra kell építeni, mert abból hatalmas bukta lesz, hanem kereskedelmi alapra kell helyezni a házi termelést.

Tudomásul kell venni, hogy amennyiben 1 KWh napáramot ~3 Ft-ból ki lehet hozni és 9 Ft-ért átadni, akkor ha csak 20 Ft-ot fizetnek is érte, a termelés hozama >200%-os. A bukta pedig csak 2-300%-os. Tehát jó esetben nincs vesztesége a HMKE tulajdonosnak. Reális áron "elfogyaszthatja" a 10, tárolóval a 20 évre előre kifizetett villanyszámláját.
Ha korlátozni lesz kénytelen az átvevő, akkor a bukta a beruházás értékének több mint a fele.
Ezt az olcsó, államilag támogatott bankkölcsönt nyögik most a Német HMKE tulajdonosok. Illetve csökkentik a tárolók beépítésével, amihez újabb államilag támogatott bankkölcsönt kénytelenek felvenni.
A már működő tárolóknak köszönhetően csökkent négyszeresről háromszorosra a villanyszámlájuk.
2019-11-14
23:02:12
Előzmény: takyka #53584#53586
Az 1-es ábrán keresd a piros vonalat. Úgy 15:00 környékén ott egy tüske. Viszont sima fénymérőkkel meg lehet határozni, hogy mikor is fogja elérni az adott napelemet a felhő, vagy a felhőn a lyuk, és időben lehet reagálni rá. Bár egy ilyen 9kW-os tüske kb 3 bojler, meg egy mosógép. Szerintem ugyanez jelen van most is a napelem nélküli hálózaton, csak épp fordított irányben. És abba sem halunk bele.
villam64Válasz erre
2019-11-14
21:47:36
Előzmény: takyka #53584#53585
Ez nem sötétzöld. Ez valós számok. Nem szabad alábecsülni a hálózati veszteséget. Nézd csak meg a villany számládat. A meddő veszteség ugyanakkora értéket képvisel, mint az energia ára. A tüskék és felharmonikusok természetes dolgok, nem kell félni tőle. Ráadásul folyamatosan keveritek a minden tetőn napelemet, és a pár tető napelemet, aminek csak javító hatása van, bármiféle beavatkozás nélkül. Efölött fordulhat meg a transzformátoron a termelés-fogyasztás irány. Amikor átlépi a hmke mérete ezt az értéket, akkor kell az akkumulátor, majd nagyobb méret esetén a közösségi naperőmű, mely összefogja a hmke termelőket. Nyugat Európában elindult ez a folyamat, lásd Dánia, Ausztria. Egyre több az olyan szoftver és cég, mely elvégzi ezt a feladatot az egyének helyett. Például Németországban az Eon is csinál ilyet. Ebben az elszámolásban nem rosszabb az egyének helyzete a nullszaldónál, hanem még előnyösebb is. A közösség termelő lesz, és a többlet termelését kifizetik neki.
A végén is olyan tüskékről és ingadozásokról beszélsz, ami még nem létezik. Nálam nyáron 231-242 V között változik a feszültség. A tüske nem értékelhető jelenleg egy trafókörzetet tekintve. Nézni kell ilyenkor a terhelést is trafókörzeten belül. Mert mit jelent egy trafókörzeten egy 4 kW-os változás. Semmit. És minél nagyobb a távolság a trafótól, annál kisebb a változás a trafónál. A legnagyobb feszültség változás az inverternél van. Budakeszin 2 db 6 kW-os egymás mellett lévő rendszer, még csak javított a hálózaton. Előbb jussunk el az egyensúlyi szintre.
Én a napelem teljesítményét minimum 20%-kal nagyobbra méretezem az inverterhez képest, így elnyújtottabb a termelés, és kisebb a felhő tüske. Azt is figyelembe kell venni, hogy szomszédos épületek felhő tüskéje sem fedi 100%-osan egymást. És nincs minden tetőn napelem.
2019-11-14
20:44:12
Előzmény: villam64 #53583#53584
Ez csak valami sötétzöld szervezet propagandaanyaga lehet! :-)

Komolyra fordítva a szót, egy dolgot hiányolok belőle:
Az alant idézett szövegből hiányzik, a "tüskék" feszültségének és időbeli kiterjedésének meghatározása. Félek, hogy ez félre lesz magyarázva!

T.

"Az utóbbit általánosságban a felhők mozgásából adódó gyors napfény intenzitásváltozás okozza, ami olyan tüskéket hoz létre az energiatermelésben (lásd 1. ábrán a Nyári felhős termelési görbe), ami feszültségcsökkenések és feszültségnövekedések rövid idejű egymás utáni lefolyását válthatják ki."
villam64Válasz erre
2019-11-14
20:17:15
#53583
2. ábra: A különböző KIF elosztó hálózati transzformátor körzetekben, napelemes termeléssel elérhető hálózati veszteség csökkentés [3]

mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-energia/Erdekessegek/Napelemesrendszerekelosztohalozatrakifejtetthatasaieskezelesilehetosegeik
2019-11-14
15:10:38
Előzmény: tlorincz72 #53581#53582
Nem nagyon vagyunk a tűz közelében...
Bár nem Magyarország, éppen most beszéltem egy Dán napelemtulajdonossal, ott Januártól szűnik meg a szaldózás. Ad-vesz elszámolás lesz, sávos tarifával mindkét irányban.

T.
villam64Válasz erre
2019-11-13
17:41:31
Előzmény: tlorincz72 #53562#53563
A HMKE részesedése a magyar villamos energia termelésben 1,2%, a fogyasztásban 0,9%. 12 milliárdba kerül 100 MWh HMKE tároló. Ez 10 ezer darab 10 kWh tároló.




2019-11-12
11:19:52
Előzmény: villam64 #53552#53553
Okosítsunk fel mindent, hogy kézzel már egy redőnyt se kelljen felhúzni. Csk szaporodnak az elektromos kütyük. A népesség növekszik, ez pedig energiatöbbletet jelent, hiszen mindenkinek kell a fűtés, a közlekedés, a mosás, a média.
2019-11-09
21:01:31
Előzmény: tlorincz72 #53533#53534
Hidd el, kell az áramszolgáltatónak a lakossági napelem is, különben nem ment volna bele a szaldó ezen formájába. Jelenleg gondot jelent neki, hogy a kitermelés megemeli a hálózati feszültséget, de majd ha elkezdenek villanyautót töltögetni, akkor meg kell neki, mint egy falat kenyér. Éjszaka jól fog ugyan jönni neki a terhelés, de lesz, aki nappal is tölteni akar, a 7,2kW-os töltők 30 Ampere viszont gondot fog okozni.
tlorincz72Válasz erre
2019-11-09
14:28:47
Előzmény: BJaca #53526#53533
A lakossági biztosan.. De mint tudjuk, ezt is csak nagyban érdemes csinálni (mármint naperőművet).
2019-11-08
19:46:21
Előzmény: tlorincz72 #53525#53526
Abban a pillanatban bezuhanna a napelem-telepítés.
tlorincz72Válasz erre
2019-11-08
19:26:22
Előzmény: villam64 #53524#53525
Én úgy érzem, ez hamarabb be fog következni...
villam64Válasz erre
2019-11-08
18:36:26
Előzmény: tlorincz72 #53523#53524
Amíg nem lesz helyette jobb rendszer.
tlorincz72Válasz erre
2019-11-08
18:09:56
#53523
Meddig lesz még szaldózás a HMKE-k nak?
2019-10-29
16:18:47
Előzmény: sándor #53492#53496
Szia Sándor!

Írtad, hogy a jelenlegi kazán 90%-os hatásfokú, az előző pedig talán 60%-os volt. Vagyis 1m3 gázból az egyik csinált 8,5kWh-t (1m3 gáz 9,4kWh, és 90% hatásfok), a régi pedig 5,6kWh-t (60% hatásfokkal).
A mai klímák egy teljes fűtési szezonra vonatkoztatva a gyártók szerint tudnak 4-es jóságot (ebben ugye benne van a tavaszi és őszi 10-15 fokban történő fűtés is )
Vegyük inkább 3-nak ezt a jóságot a teljes szezonra.

Nézzük meg az általad írt 5m3-es napi fogyasztást:
Új kazán 5*8,5kWh, vagyis 42,5kWh kell egy napra a háznak.
Ezt a régi kazán 7,58m3 gázból csinálta meg (42,5/5,6)
A klíma pedig 14,16kWh villamos áramból.
A költségek: 500Ft, 758Ft, 523Ft (gáz ára 100Ft, villanyáram 37Ft)
Egy picit jobb COP-vel (3,3)már a klíma lenne forintálisan nyerő.

Beruházás szempontjából a választásod viszont jobb volt, akkoriban nem is voltak olyan klímák, amik röhögve végigfűtik a mi telünket ilyen szezonális hatásfokkal.
Az is jól látszik, hogy egy jó hatásfokú kazánt nem éri meg lecserélni klímára.

Ma viszont egy kazáncsere egy ÉTI25-ről kondenzációsra 700e felett van.
Két klíma meg 500-ból fent van, persze ehhez kell egy jó épület elrendezés is.

A levegő/víz hőszivattyúkat nem merem megemlíteni, mert ide 6-8kW-os kellene, ami már milliós nagyságrend, és ahol van gáz, ott nem éri meg beruházni.


2019-10-29
13:12:28
Előzmény: BJaca #53489#53492
Szia Bjaca!

A kazán a jelenlegi kivitelében a kéményes sorozat csak fűtő C-24HE típus jelzésű tagja. De benne van az átfolyós és tárolós lehetőség is. A hatalmas doboz majdnem üres, de úgy a tárolónak, mint az átfolyós melegítőnek meg van a helye, a csatlakozásai. A vezérlésében is benne van az összes lehetőség. Ezt jelenti a "kiheréltség".
A hatásfoka a legkisebb hő-terhelésnél 87,7%, a névleges hő-terhelésnél 89,5%.
(Az átprogramozással nem mentünk a hatásfok rontó legkisebb hő-teljesítmény alá, hanem a névleges 24 KW-os hő-teljesítményt vettük alacsonyabbra. Legfeljebb néhány % lehet a hatásfok csökkenés.)

Az ára sem volt éppen semmi, mivel akkor 120 ezerbe került a készüléket alap áron árúsító márkaboltban, "szomszéd" kedvezménnyel. Csak a szigetelt kémény cirka 80 ezer volt hozzá.

Ha azt számolom, hogy előtte az ÉTI mennyi gázt fogyasztott, akkor ennek szuper a hatásfoka. Ha az ÉTI előtti szenes fűtés költségét viszonyítom a gázéhoz a mostani kazánnal, akkor nagyjából most 60%-al olcsóbban fűt a mama, mintha szénnel tenné.

Ennyit egy ilyen házban nem lehet megtakarítani villamos fűtésre való átállítással.

Egy utolsó gondolat. Nem mindegy, hogy mivel éred el a takarékoskodást. Tudhatod, hogy nem vagyok sem a napenergia, sem a villamos fűtés ellen, de.
Egy takarékos házat (legyen az akár majdnem passzív) eleve olyanra kell építeni.
Ha egy öreg házat akarsz hőszigeteléssel, nyílászáró cserékkel, kényszer szellőztetéssel, hőcserélős fűtéssel takarékosabbá tenni, akkor számolj utána! Mekkora az átalakítás, a felhasznált anyagok összesített ökológia lábnyoma, plusz a fűtőanyagnak (villany) a lábnyoma?
Mekkora a bekerülési költség és mikorra térül meg?
Mennyit csökkent egy ilyen átalakítás egy olyan ingatlannak az árán, amiről a házat lebontva az ingatlan értéke több millióval emelkedik?

Még a ma épített házaknál is muszáj kompromisszumot kötni, nehogy a nulla rezsiköltség elérése meghaladja a ház árát.
Az idősebb házaknál sokat lehet spórolni a fűtés költségen jól átgondolt, kisebb korszerűsítésekkel. Ha a házat nem egészében korszerűsíted, akkor a villamos fűtés többe fog kerülni, mintha gázon maradnál.

A közelben pár éve, még az olcsó ingatlan árak idején az eredeti tulajnak 11 millára értékelték a vegyes + gáz fűtéses Kádár kocka házas ingatlanát.
Hogy többet kapjon érte, ráköltött másfél millát az akkor agyonreklámozott rezsi csökkentésre. (Nyílászáró cserék, és minimális külső hőszigetelés).
Az örökösei két év múlva vérig voltak sértődve, hogy az elcseszett házat már csak 9 milláért tudták eladni, pedig akkor már emelkedőben volt az ingatlanok ára.
Az új tulaj tulaj 5 millát szánt a ház szerkezeti és teljes gépészti átalakítására. Főfal kiváltások miatt ezt meg kellett emelnie még 2 millával.
A házhoz még "megéri" rezsicsökkentő szigetelést állami támogatással megúszta 3 millából. Most van egy ingatlana, ami 19 millába került idáig.
Már ő is tudja, hogy mire a garázs és a további szükséges dolgok elkészülnek, az ingatlan a nyakán marad, mert többé nem lesz érdemes piaci áron eladni.
A napelemekről, a villamos fűtésről a napelemesek beszélték le, mert az átalakított ház fűtése a beépített kondenzációs kazánnal sokkal olcsóbb, mintha villanyfűtésbe fektetne ismét pár millát.
2019-10-29
07:47:51
Előzmény: sándor #53488#53489
Szia Sándor!
"az akkor legegyszerűbb atmoszférikus (mindenre előkészített, de kiherélt) FÉG kazánt kapta"
Igen, a leírásod alapján tényleg a legegyszerűbb...
Nekem az egyszerű kazán az ÉTi-25. Többször is hangoztattam, hogy egy ilyen kazán helyett, ami jó ha a gázt 70%-os hatékonysággal égeti el, a legolcsóbb és leggyorsabb beruházás a klímák felszerelése. Ha ezt a kazánt cserélni akarnám, akkor 700e Forinttól kezdődne a játék. Hozzáteszem, 10-12 éve vélhetően olcsóbb lett volna, de ma már elszálltak az árak, főleg a kivitelezés terén, és hozzácsaptak némi felesleges bürokráciát is, mint például a kéményseprői engedély egy olyan rendszerhez, amihez a gyártó adja a hozzávaló, minősítet kéményt, és még ebbe is képesek belekötni...
Amit leírtál kazánt, az minimum turbós, ha nem kondenzációs. A beállításokon pedig tényleg sok múlik, az index fórumán is rengeteget olvastam, hogy miket variálnak, hogy induljon, milyen hőfokkal, hogy függjön a külső hőmérséklettől. A beüzemelők messze nem foglalkoznak ennyit, soszor örül az ember, ha telepítés után lehet vele fűteni.
Egy ilyen kazánnal valóban lehet játszani, optimalizálni a fűtést.
Egy ÉTI kazánnal max annyit, hogy nem a termosztátra van bízva a kapcsolgatás, hanem a külső hőmérséklet alapján egy kapcsolóórára. Nekem ez volt, amivel tudtam spórolni a gázon.

2019-10-29
01:09:05
Előzmény: takyka #53482#53488
Anno írtam róla, hogy a nagymamánk egy öreg, háromlakásos, lerohadt vizes vályog parasztházban lakik egyedül. A ház 200 nm2 felett van.
10-12 éve kazáncsere történt, az akkor legegyszerűbb atmoszférikus (mindenre előkészített, de kiherélt) FÉG kazánt kapta.
A szerelők beállítása alapján a nyugdíja éveken keresztül nem volt elég az egész éves gázköltéségére. Muszáj volt lépni. A legokosabb tanács a levegős klímák beállítása volt, amit én állítottam le. (A ház 3x20 A csatlakozással rendelkezik.)

A 2017-2018-as télbe már nem engedtem a gázos szakiknak "beleszólni". Nem vagyok gázkazán specialista, legfeljebb értem a szakkifejezéseket, és utána néztem a gyártó tanácsainak. Szigorúan a gépkönyv alapján dolgoztam.
Újból beüzemeltem a külső hőmérséklet érzékelőt (amit a szakemberek kapásból kikötöttek mint hülyeséget), kapott egy pontosabb szoba termosztátot. Több hetes, az egész lakást átfogó mérési folyamattal beállítottam az összes helyiségben azt a hőmérsékletet, hogy a lakószobáját ne jégverem szobák vegyék körül.

A kazán átprogramozása feltétlenül szükséges volt, mert évekig indult max teljesítménnyel, majd két perc üzem után leállt. Egy perc várakozás után ismétlődött a folyamat. A lakószobában 17-18 fokot tudott elérni a rendszer, miközben az összes többi helyiség radiátora le volt zárva. A mama fázott, a fűtés nyárvégi bekapcsolásától a nyár elejei lekapcsolásig a napi fogyasztása 14-28++ m3/nap volt.

A ház fűtése alapvetően nagy víztömegű gravitációs vegyes kazános fűtésre készült, amin akkor sem változtattak, amikor kiegészítették egy (talán ÉTI 25-ös) gázkazánnal.
Az "új" FÉG kazánnak a gyártó által javasolt és még éppen megengedett paramétereit a szélsőséges értékekig átállítottam. Ráment két hónap, és kapott még egy radiátort a kiskonyhájába, ahol a kazán működik.
Plusz kapott még egy napi fűtési időszak meghatározó kapcsoló órát. Most naponta a mama hőigényének megfelelő, a szükséges időszakokban van úgy meleg, hogy előre tartással indulnak az időszakok.

Az eredetileg napi 24 órás fűtést tavaly télen visszavettem napi 11 órára. Egész télen mértük a ház minden helyiségének a hőmérséklet értékeit és ez alapján finomítottam a fűtési időszakokat, iktattam be és ki fűtési időszakokat.
A gázfogyasztása napi 4-18 m3 között maradt egész télen.

A mama hőigénye egy év közbeni baleset (lakáshoz kötés) és a 90. éve miatt az idei őszre emelkedett.
Át kellett programozni a fűtési időszakokat a megváltozott életkörülményeihez igazítva.
Most napi 13 órán keresztül van fűtés, amennyiben a termosztát igényli. A mostani napi gázfogyasztása eddig 5-8 m3 között alakult, és várhatóan nem fogja átlépni a 18 m3-t.

Amiért ezeket leírtam az az, hogy hogyan is lehet takarékoskodni olyan beruházások nélkül, amire a mama (de az emberek nagyobb része sem) lenne képes. Ilyen például az átállás villamos fűtésre, még a legolcsóbb levegős klímákra is.

A gázkazánnak a különböző fűtési módokra (kisvíztér, nagy víz tér, padlófűtés... különböző ajánlott alap paraméter beállításai, jelleg görbéi vannak. Ezeknek, és az egyéb paramétereknek, mint a minimális teljesítmény és még vagy 8-10 paraméter változtatásaival, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó összepárosításával sikerült elérni, hogy a kazán alacsony teljesítményen folyamatosan működik a fűtési programidők alatt. Az alacsony víz hőmérséklet miatt nincs vízkő képződés, a hőcserélön kokszosodás. A kazán gyönyörűen modulál.

A kazángyártó helyi vezető képviselője, többek között a FÉG kazánok beüzemelője régi munkatársam, barátom. Nehezen állt rá, hogy megnézze az átalakított rendszert. Csodálkozott, és azt mondta, hogy ezt az átprogramozást az általa felügyelt kazánszerelők egyike sem merte, tudta volna elvégezni. Szerinte a szakik soha nem foglalkoznak kettő óránál többet egy rendszer "belövésével". Az ilyen átprogramozás teljesen idegen tőlük.
Alapjában jónak találta az átprogramozást, és tovább finomította olyan paraméterek hozzáállításával, amelyekhez csak neki van jogosultsága, hozzáférése.

Most a vezérlés egy kisvízterű rendszeré, ami egy nagyvízterű rendszer alap jelleggörbéjével üzemel.

A lényeg, hogy a magas fűtés költségét úgy sikerült a több mint a felére visszavenni, hogy maradhatott a gázfűtés. Nem kellett átszerelni a házat "villanyfűtésre".
A korszerűsítés anyagköltsége nem érte el a 15 ezer Forintot. A ráfordított munkaidőnek nincs értéke, megfizethetetlen.

Ez is azt bizonyítja, hogy anélkül is lehet csökkenteni a fűtési költséget, hogy átállnánk egy új, beruházás igényes, bizonytalan jövőjű, magasabb karbantartás igényű fűtési szisztémára.
Van bőven tartalék a hagyományos fűtő anyagok használatában. Nem indokolt a divatot átgondolás nélkül követni.
Aki logikusan gondolkodik, van szaktudása és tud reálisan számolni, az nem feltétlenül a "hőszivattyús" megoldást választja.
Ettől a "régimódi" gondolkodástól függetlenül még természetesen használhatja a napenergiát is, ha a számításaiba és a pénztárcájába belefér.

villam64Válasz erre
2019-10-28
19:09:35
Előzmény: BJaca #53485#53486
Igen, az enyém így olcsóbb volt. Valójában elég a klíma kültérijéhez visszatérő ágra tenni egy gáz-víz hőcserélőt, 40-60 B nyomás különbségre terveztetve. Ez plusz 140 ezres beruházás. Valamint a vízre egy háromutú váltószelep, mely a klíma plusz hőcserélőjére vált, ha a puffer üres. Biztosítja a radiátorokra a kiegészítő fűtést. A klíma maximális fogyasztása a 80 m2-re 1600 W, mely inverteres módban növekszik és csökken. A Hálózatom tökéletes, tehát nem az én hálózatomat kell lerontani. Annak idején láttam egy panasonic, vagy másik cége hőszivattyú kit-jét 500 ezerért, mely képes volt hőszivattyú vezérlés nélkül működni. Már bánom, hogy nem vettem meg.




2019-10-28
18:52:28
Előzmény: villam64 #53483#53485
Igen, rémlik, hogy előre behúztál egy rézcsövet, amin átvezették a klíma gázcsövét. Jók az emlékeim?
2019-10-28
18:49:52
Előzmény: takyka #53482#53484
Hehe. 5kW-os klímát csinálnak 250e-ből. 5kW--os levegő/víz hőszivattyút mennyiért is?
Még mindig ugyanolyan divattermék, mint az elektromos autó.
villam64Válasz erre
2019-10-28
18:36:48
Előzmény: BJaca #53476#53483
Én használom az olcsó hőszivattyút. Egy klímából, és egy plusz hőcserélőből, és vezérlésből áll. Kevesebb mint 600 ezer.
2019-10-28
18:16:28
Előzmény: BJaca #53476#53482
"Én még mindig várom az olcsó hőszivattyút"

Lehet, a mai technika erre még alkalmatlan. :-)

T.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva