Biosolar Forum  =>  Ablak, ajtó  =>  Ablak
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-11-02
09:12:23
Előzmény: sz2laszlo #47631#47632
sz2laszlo,

A régi ablaktok méreteknél 1-2cm-el mindenképpen kisebb méretet kell gyártatni, hogy ne kelljen a falazatot bontani.
Ha külső hőszigetelést is tervezel, akkor a kávára ragasztandó hőszigetelő vastagságát is vedd figyelembe, az önmagában 10cm-el kisebb keretméretet is eredményezhet.

Rögzítéshez a PUR-hab nem elég, az ablak gyártója szokott ajánlani (esetleg az ablakkal együtt szállítani) beépítő acélprofilokat (un füleket), amelyekkel az ablak biztonságosan rögzíthető. Ezek hiányában a helyi adottságoknak megfelelő távtartók fából is könnyen elkészíthetőek, a rögzítési pontokon a kereten és a távtartón keresztül hosszú tokrögzítő csavarokkal az ablak biztonságosan rögzíthető. Fix ablakok esetén az üveget ilyenkor kiemelik, a beállítás után visszaszerelik.





2014-10-19
11:03:36
#47535
Itt az látható, hogy teregetés alkalmával némi pára csapódik ki a dupla üvegtábla alsó szélénél.

Tudom, hogy az üvegeket távtartó alu-profil hőhidat képez, de a pára csak alul jelentkezik (a távtartó mellett kicsit felhúzódik).
A kicsapódásból arra következtetek, hogy a két üveg közé zárt levegő rétegződik, a hideg alul gyűlik össze.




szocsmarciVálasz erre
2013-11-20
11:30:23
Előzmény: robert #43607#43610
Nem emiatt tévedtem, hanem a túlzott maga biztonságom miatt. Meg az a helyzet, hogy elvagyok havazva munkával, sokfelé jár az eszem. Ez a fórumbeli irogatás kikapcsolódás lenne részemről, és valamelyest önbizalom növelő is egyben. De ha ilyeneket baromságokat írok, akkor pont az ellenkezőjét érem el.
2013-11-20
10:57:31
Előzmény: szocsmarci #43605#43607
szocsmarci,

Sejtem, hogy mi vitt félre...

A falfűtés és a radiátoros fűtés összehasonlításánál volt szó az alfa jóságos hatásáról. A vakolatba ágyazott fűtőszálak közvetlenül melegítik a falat, a radiátorral felmelegített levegőnek először le kell küzdenie az alfát.


szocsmarciVálasz erre
2013-11-20
10:51:24
Előzmény: robert #43599#43605
Igazad van - ha lenullázom az anyag hőszigetelő képességét, akkor az alfa veszi át a hőszigetelés képességét, azaz a felületi hőmérsékletek kiegyenlítődnek belül és kívül. Szabvány szerint 3,5°C lesz ez a hőmérsékleti érték, a falban lévő hőmérsékleti görbe közel vízszintes lesz.

Ha igaz lenne amit írtam, akkor a hőkamerázásnak sem lenne értelme.
2013-11-20
09:54:07
Előzmény: szocsmarci #43597#43599
szocsmarci,

Kérlek gondold át, mert szerintem teljesen rosszul értelmezed a témát.
A hőátadás ténylegesen egy hőellenállást képvisel, de a felületi hőmérsékleteket legfőképp az anyagok hővezetése határozza meg. Minél rosszabb hővezetőről van szó, a hőátadás hatása annál nagyobb.

Próbálj meg a két ablaktípust a Winwattba beírni!

szocsmarciVálasz erre
2013-11-20
09:25:35
Előzmény: robert #43582#43597
A rajzon látszik, hogy teljesen mindegy, mekkora az ablak hőátbocsátási tényezője. A külső és a belső HŐÁTADÁSI (alfa) értékek miatt a felületi hőmérsékletek megegyeznek - kívül is és belül is.

Azért nehezen érthető az emberek számára, mert a jobb hőszigetelésű anyag tapintása melegebb. Ez csalóka, mert az első pillanatban megegyezik a felületi hőmérséklet, utána a rosszabb hőszigetelésű anyag jobb hővezető képessége miatt már tényleg hidegebb lesz a tapintási ponton. Ehhez jön még, hogy általában a nagyobb hőkapacitású anyag hővezetése a jobb, ezért több hőmérsékleti energiát is képes elnyelni.



2013-11-19
21:48:26
Előzmény: szocsmarci #43575#43582
szocsmarci ,

Nem értem, hogy mire gondolsz, miért mért hőátadási tényezőt Paragon?

Az rendben, hogy a két hőátadási tényezőnek körülbelül ugyanannyinak kellene lennie, de a két ablak hőátbocsátása nagyon különböző, az egyik U=1, a másik U=2.4.

Ennek megfelelően jogos, hogy a belső oldalon nagyobb eltérést várt Paragon a kontakt-hőmérével.

Vagy félreértettem valamit?

szocsmarciVálasz erre
2013-11-19
19:00:09
Előzmény: Paragon #43552#43575
Rossz a közelítés! Amit mértél az az úgynevezett alfa (hőátadás, vagy hőátadási tényező). Ez az egymással érintkező felületek (levegő és ablak) közti hőátadást adja meg. Elvileg ugyanazt kellett volna mérned mindkét ablak esetén, de valószínű, hogy azért egy kis szórt sugárzást is mért a műszered, emiatt lett jobb a jó hőszigetelésű ablak belső felületi hőmérséklete.

Úgy kellene mérned, hogy ráteszel egy réteg fadarabot (vagy bármi mást) az ablakra, és az ablak és a fadarab találkozási pontján méred a hőmérsékletet. A jobb hőszigetelésű ablaknál értelemszerűen jóval magasabb hőmérsékletet kell mérjél.
De hadd ne számoljam ki, hogy milyen vastag fadarabnál a leglátványosabb a különbség.
2013-11-19
14:25:40
Előzmény: Paragon #43552#43559
Paragon,

U=1 és U=2.4 adatokból ~18 és ~14 fokot várnék. A hőátadást azonban sok tényező befolyásolja, például a légmozgás, a fűtőtestek elhelyezése és nem utolsó sorban a külső és belső hősugárzás.
Nálunk nincs olyan helység, ahol kétféle típusú ablak is van, egyébként megmérném a felületi hőmérsékletüket.

2013-11-19
13:46:17
Előzmény: nadtom #42794#43552
A családi házunkban két fajta ablak került beszerelésre, az egyik 10 évvel ezelőtt, 2,4 értékkel, illetve most egy új, 1 W/m2K értékkel. Kiváncsiságból megmértem az üvegfelület belső hőmérsékleteit. Kinti hőmérséklet 0 fok, belső hőmérséklet 20.1 C-fok.
Régi ablak hőmérséklete 16,7 C-fok, amíg az új, 1 W/m2K erkély ajtó belső hőmérséklete 17,1C-fok. Ez a 0,4 fokos javulás nem mutatja számomra, hogy a hővezető képességben olyan jelentős javulás következett volna be.
Így felmerül bennem a gyanú, talán a hőreflektáló képesség is el van túlozva. Ennyi lenne csak a javulás?
A mérést az üveg közepén, belső oldalról szigetelt tapintó hőmérővel végeztem ami messze nem olyan pontos, mint az érintés nélküli hőmérők, de összehasonlításra megfelelő
Tisztelettel Parag László
2013-10-14
19:38:14
#42794
Ma kicserélték az összes ablakomba az üveget 1.0 szolár üveg került beépítésre műanyag távtartóval, 2 óra alatt végeztek.
ATengereszVálasz erre
2013-08-30
07:45:16
Előzmény: robert #42091#42092
Meg fogom nézni. Én amikor hivatalból kellett nyílászárókkal foglalkozzak ugyanerre a gondolatra jutottam, hogy ha a szuperjól záródó ablakon van alul egy szellőző, akkor mennyivel jobb mint a régi, rosszabb légzáró gerébtokos ablak?? De mindjárt az általad idézett részletben látok egy tökéletes sületlenséget. Idézem: " a napközben befogadott hőmennyiséget éjjel átadja a szoba felé". Micsoda duma ez?? A két üveg által bezárt levegő, meg az üvegek, netán a fa tok hőtárolása gyakorlatilag elhanyagolható. Q=cxGxT, ahol a G a tömege ezeknek. Nem valami építőművész (nem építész) írta le ezt? A párkányon napozó macska hőtartalma nagyobb a két ablak közé zárt levegőénél! Egyszer hallgattam egy betelefonálós rádióműsort, ahol a tudós egyetemi tanár(!!) osztotta az észt és azt merte mondani, hogy az ősember vérrel befestett néhány a követ amit a napon felmelegített és azt este behordta fűtésnek a barlangjába. Na betelefonáltam, hogy ahhoz, hogy kifűtsön egy akármilyen kicsi barlangot nem tudom hány tonna meleg követ (ami alighanem már a cipelés közben lesugározza a hőtartalmát)kéne behordjon. Hát amikor már kikapcsoltak, volt pofája ugyanerre a képletre hivatkozva szemérmetlenül megcáfolni engem. Szóval ez az épületfizika alighanem sokakat arra csábít, hogy okoskodjanak, akár magas szinten is. Itt a neten is, most, hogy egy hete foglalkoztat a téma olvastam sületlenségeteket komolynak szánt hivatalos honlapokon.
2013-08-30
06:46:02
#42091
>Az új szerkezetek mindössze egyetlen szempontból veszik figyelembe az épületfizikát: ez pedig a hőátbocsátási tényező (U) értéknek egyre kedvezőbbé tétele. Ez azonban egy csupán a számos hőtechnikai mutató és szempont közül. A „korszerű” termékek esetében a gyártott profiloknak csak bizonyos keresztmetszetén mérhetők jó értékek (4–6 cellát keresztezve), míg az egymásra fekvő (csukódó) részeken egyáltalán nem jók az értékek, vagyis ezeken a helyeken szökik a hő (ezt a thermo-fényképek mutatták ki). A hagyományos kétrétegű (pl. kapcsolt gerébtokos szerkezetű) ablak ezzel szemben úgy viselkedik, mint egy „nappali hőcsapda” vagy mint egy mini klímahomlokzat: a napközben befogadott hőmennyiséget éjjel átadja a szoba felé. Alkalmazásának másik nagy előnye a lassú, folyamatos légcsere megvalósulása, ezzel egy egészséges és természetes légcserét biztosítanak; míg egy modern ablak (tudatosan előállított) tökéletes zárása elősegíti a belső tér relatív páratartalmának jelentős emelkedését és a penészedést. Ha azonban a megfelelő légcsere érdekében nyitva tartjuk a penészedést kivédő résszellőzőket (az ilyen lyukakat már beépítik az újfajta nyílászárókba), akkor a szellőztető réseken ugyanúgy cserélődni fog a levegő és azzal együtt távozik a hő is, mint egy régi ablaknál. Az új termékek „U” értékének (hőátbocsátási tényezőjének) megadásakor nem veszik számításba ezt a hőveszteséget. Ha ugyanis gépi szellőzés lenne az épületben, akkor elvileg zárva is lehetne tartani a réseket. Amikor bevizsgálnak egy ablakot, még nem lehet tudni, hogy hova kerül majd beépítésre, tehát a zárt szellőzőkkel minősítik őket. <

A forrás:
www.ablakprofilok.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=9&Itemid=11



"... A hagyományos kétrétegű (pl. kapcsolt gerébtokos szerkezetű) ablak ezzel szemben úgy viselkedik, mint egy „nappali hőcsapda” vagy mint egy mini klímahomlokzat: a napközben befogadott hőmennyiséget éjjel átadja a szoba felé. Alkalmazásának másik nagy előnye a lassú, folyamatos légcsere megvalósulása..."

Azt értem, hogy a gerébtokos ablakok huzatosak, de mit zagyvál ez az írás a hőcsapdáról?


Avval egyetértek, hogy nem kell automatikus lecserélni az egyébként jó, vagy könnyen javítható és egyszerűen feljavítható nyílászárókat.
A György-korabeli városképet sem illik agyoncsapni műanyag redőnyös panoráma-ablakokkal.

Biosolar Forum  =>  Ablak, ajtó  =>  Ablak
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva