Biosolar Forum

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

tthomVálasz erre 2013-01-14 12:23:04
#37692 Sziasztok! Tud valaki ajánlani egy szagtalan szigetelő szalagot? Eddig kettőt próbáltam, egy Tesa és egy noname, de mindkettő oltári büdös. :) Tudom, hogy villanyszerelésnél nem szempont, de más alkalmazáshoz lenne rá szükségem. Persze, ha van alternatíva ilyen szélességű, fehér légzáró szalagra, az is jó..

tthomVálasz erre 2012-10-31 10:37:41
Előzmény: robert #34884#34896 robert, Igen, ez lesz az.. Csak még mindig nem találtam meg, hogy milyen elektronika kell elé.. A négy érintkező miatt hasonlónak gondolom, mint a normál fénycsöveknél.

robertVálasz erre 2012-10-31 08:45:29
Előzmény: robert #34863#34884 tthom, Ezek szerint tévedtem :( a foglalat neve G10Q

tthomVálasz erre 2012-10-30 23:51:22
Előzmény: sándor #34874#34875 sándor, gondolom amiatt takarékos, hogy 22W felvétellel ad normál 100W izzónak megfelelő fényt. Legalábbis 1350lm az kb annak felel meg.. Túlzott hőtermelést én sem kockáztatnék meg. Amúgy az egésznek az a baja, hogy ezelőtt egy olyan lámpa volt, amiben nem volt búra az izzó előtt.. És hát van különbség. Persze, lehet a végén lámpacsere lesz.. Csak annyira tetszik nekik ez a nap. Megpróbálok hozzá foglalatot szerezni. Vannak amúgy ötletem. :) Pl, LED szalagra is gondoltam.. Feldarabolom, aztán kitöltöm az egész lámpa belsejét vele. :) Ha 2m-t bele tudok rakni, az már jó fényt adhat. Persze, kérdés, hogy mennyire melegszik.

tthomVálasz erre

2012-10-30
23:51:22

Előzmény: sándor #34874#34875
sándor,

gondolom amiatt takarékos, hogy 22W felvétellel ad normál 100W izzónak megfelelő fényt. Legalábbis 1350lm az kb annak felel meg..

Túlzott hőtermelést én sem kockáztatnék meg. Amúgy az egésznek az a baja, hogy ezelőtt egy olyan lámpa volt, amiben nem volt búra az izzó előtt.. És hát van különbség. Persze, lehet a végén lámpacsere lesz.. Csak annyira tetszik nekik ez a nap.

Megpróbálok hozzá foglalatot szerezni. Vannak amúgy ötletem. :)
Pl, LED szalagra is gondoltam.. Feldarabolom, aztán kitöltöm az egész lámpa belsejét vele. :) Ha 2m-t bele tudok rakni, az már jó fényt adhat. Persze, kérdés, hogy mennyire melegszik.

tthomVálasz erre 2012-10-30 23:12:50
Előzmény: sándor #34862#34872 sándor, Igen, valószínűleg hasonló lesz az. Fura, mert mintha magasabb lumenre emlékeznék. Szerintem ez volt: www.bolt.landlite.hu/spd/01CEL895/CCL22W_T9_230V_2700K_G10q_kompakt_korfenycso_energ Itt 1350 lument írnak. A matt búra stimmel, ha leveszem, a jelenlegi 70(100)W halogén akármi elegendő fényt ad. Így elkeserítettél egy kicsit. De próbálkozó jellem vagyok, biztos kipróbálok pár megoldást. :)

tthomVálasz erre

2012-10-30
23:12:50

Előzmény: sándor #34862#34872
sándor,

Igen, valószínűleg hasonló lesz az. Fura, mert mintha magasabb lumenre emlékeznék.

Szerintem ez volt:

www.bolt.landlite.hu/spd/01CEL895/CCL22W_T9_230V_2700K_G10q_kompakt_korfenycso_energ

Itt 1350 lument írnak.

A matt búra stimmel, ha leveszem, a jelenlegi 70(100)W halogén akármi elegendő fényt ad.

Így elkeserítettél egy kicsit. De próbálkozó jellem vagyok, biztos kipróbálok pár megoldást. :)

robertVálasz erre 2012-10-30 20:53:39
Előzmény: tthom #34856#34863 tthom, Valószínűleg az elektronikát is tartalmazó foglalat is kapható a kör alakú fénycsőhöz, önmagában használhatatlan.

tthomVálasz erre 2012-10-30 17:43:28
#34856 Van nékem egy nap alakú lámpa a gyerekszobában, mennyezeti, üvegbúrával, laposabb változat, 60Wos izzó mehet bele.. Ami kevés. Az energiatakarékosak meg túl nagyok hozzá, nagyon asszimetrikus lesz a fénye. Két lehetőségem van, mert a lámpa az fix. :) 1. átalakítom két izzófoglalatosra, így két kisebb energiatakarékos bele, egyenletesebb lesz. 2. vagy találtam OBIban gu10q/T9 foglalatú körfénycsövet.. Akárhogy nézem neten, nem találom, hogy erre direktbe 230, vagy kell külön előtét elektronika hozzá? Ez még beleférne és jó fényt adna.. Találkozott már valaki ilyennel? Vagy tud ajánlani valamit? Kevés a hely eléggé benne.

tthomVálasz erre

2012-10-30
17:43:28

#34856
Van nékem egy nap alakú lámpa a gyerekszobában, mennyezeti, üvegbúrával, laposabb változat, 60Wos izzó mehet bele.. Ami kevés. Az energiatakarékosak meg túl nagyok hozzá, nagyon asszimetrikus lesz a fénye. Két lehetőségem van, mert a lámpa az fix. :)

1. átalakítom két izzófoglalatosra, így két kisebb energiatakarékos bele, egyenletesebb lesz.

2. vagy találtam OBIban gu10q/T9 foglalatú körfénycsövet.. Akárhogy nézem neten, nem találom, hogy erre direktbe 230, vagy kell külön előtét elektronika hozzá? Ez még beleférne és jó fényt adna.. Találkozott már valaki ilyennel? Vagy tud ajánlani valamit? Kevés a hely eléggé benne.

payagyerekVálasz erre 2012-10-01 19:55:40
Előzmény: tthom #33723#33731 1 csipetnyi PUR-hab kifújás is jól csökkenti a párakicsapódás lehetőségét. (Bár hosszútávú tapasztalatom nincs.)

robertVálasz erre 2012-10-01 18:55:05
Előzmény: tthom #33723#33729 tthom, Véleményem szerint ez egy teljesen korrekt megoldás.

tthomVálasz erre 2012-10-01 14:55:28
#33723 Létezik már bevált módszer falon történő hőhídmentes kábel átvezetésre? Be kellene hoznom egy koaxot kinntről, de azonkívül, hogy átfúrom, bele kábel, netán cső és szilikonnal kinyomom mindkét végét, nem találtam jobbat.

robertVálasz erre 2012-07-23 18:58:46
Előzmény: grano #31663#31835 grano, Az ideális lakás elosztó-biztosító szekrény valahol a fogyasztási helyek középpontjában kellene, hogy legyen, a legnagyobb fogyasztó közelében. Ezzel lehetne az egyes áramkörök vezeték hosszát a lehető legrövidebbre venni. Sok energiát meg lehet a vezetékek veszteségének csökkentésével takarítani. Szerelés anyag árában is jelentős megtakarítást lehet elérni. Viszont az utcai mérőszekrénytől bevezető vezetékkel nem szabad spórolni. Annak a keresztmetszetét a számítottnál ajánlatos legalább eggyel nagyobbra választani.

robertVálasz erre

2012-07-23
18:58:46

Előzmény: grano #31663#31835
grano,

Az ideális lakás elosztó-biztosító szekrény valahol a fogyasztási helyek középpontjában kellene, hogy legyen, a legnagyobb fogyasztó közelében.

Ezzel lehetne az egyes áramkörök vezeték hosszát a lehető legrövidebbre venni. Sok energiát meg lehet a vezetékek veszteségének csökkentésével takarítani.
Szerelés anyag árában is jelentős megtakarítást lehet elérni.

Viszont az utcai mérőszekrénytől bevezető vezetékkel nem szabad spórolni. Annak a keresztmetszetét a számítottnál ajánlatos legalább eggyel nagyobbra választani.

robertVálasz erre 2012-07-20 17:55:32
#31741 Külső falon szerelt dobozban mumifikálódott pinceászka tetemek maradéka (amit nem fújt ki a szél szereléskor).

hAndVálasz erre 2012-07-18 18:53:54
Előzmény: TGabor #31652#31678 A gipszkarton nem jó hőszigetelő, tehát ha a vezeték ráfekszik(rányomja fentről a gyapot), tud hűlni lefelé. Ma már senki nem 200w-os lámpákkal világít. Kísérletezhetsz is. Egy hosszú darab/guriga ugyanilyen vezetéket szoríts be egy darab gipszkarton és gyapot közé, majd világíts róla pár órát, és mérd meg a vezeték hőmérsékletét. Ha a vezeték a kísérletben "tekercsben" van és nem kiegyenesítve, akkor ez egy konzervatív mérésnek számít. Ha még így sem melegszik túl, tudod, hogy van tartalékod. Tehát a kapott eredménytől vagy megnyugszol, vagy tovább kísérletezel :-)

hAndVálasz erre

2012-07-18
18:53:54

Előzmény: TGabor #31652#31678
A gipszkarton nem jó hőszigetelő, tehát ha a vezeték ráfekszik(rányomja fentről a gyapot), tud hűlni lefelé. Ma már senki nem 200w-os lámpákkal világít. Kísérletezhetsz is. Egy hosszú darab/guriga ugyanilyen vezetéket szoríts be egy darab gipszkarton és gyapot közé, majd világíts róla pár órát, és mérd meg a vezeték hőmérsékletét.
Ha a vezeték a kísérletben "tekercsben" van és nem kiegyenesítve, akkor ez egy konzervatív mérésnek számít. Ha még így sem melegszik túl, tudod, hogy van tartalékod.

Tehát a kapott eredménytől vagy megnyugszol, vagy tovább kísérletezel :-)

granoVálasz erre 2012-07-18 14:31:00
#31663 egy "apró" kérdés: ha kiviszem telekhatárra (kapu mellé) az óra szekrényt, nekem onnan kb 5-6 m vezeték kellene a jelenlegi óraszekrény helyéig. Ha magát a szekrényt megszüntetem és a megszakítókat/ FI relét áthelyezem (további 3 m) már épületen belülre (belépő) az ha jól sejtem nem egy fájdalmas plusz? Ha légkábellel jönne át az új helyre az E.On az kb 6 m-el lenne neki rövidebb.

granoVálasz erre

2012-07-18
14:31:00

#31663
egy "apró" kérdés: ha kiviszem telekhatárra (kapu mellé) az óra szekrényt, nekem onnan kb 5-6 m vezeték kellene a jelenlegi óraszekrény helyéig.
Ha magát a szekrényt megszüntetem és a megszakítókat/ FI relét áthelyezem (további 3 m) már épületen belülre (belépő) az ha jól sejtem nem egy fájdalmas plusz?
Ha légkábellel jönne át az új helyre az E.On az kb 6 m-el lenne neki rövidebb.

TGaborVálasz erre 2012-07-18 12:54:23
Előzmény: sándor #31636#31652 "Minden a vezetékek terhelésétől függ. A vezetékek hűtése nincs biztosítva, felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul. Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet. Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható. Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni. " Elvileg a terhelés nem lehet túl nagy, csak lámpa lesz rákötve. Lesz több lámpa is, de mindegyikhez külön kábel megy, hogy külön lehessen kapcsolni. Utólag én is tartok tőle, hogy nem volt szerencsés a megoldás, de inkább azt kellene eldönteni, hogy maradhat-e. A vezeték állapotát nem tudom hogyan lehetne ellenőrízni. Készítsünk lukakat a plafonra, ahol kilátszik a vezeték?

TGaborVálasz erre

2012-07-18
12:54:23

Előzmény: sándor #31636#31652
"Minden a vezetékek terhelésétől függ. A vezetékek hűtése nincs biztosítva, felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul. Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet.
Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható.
Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni.
"

Elvileg a terhelés nem lehet túl nagy, csak lámpa lesz rákötve.
Lesz több lámpa is, de mindegyikhez külön kábel megy, hogy külön lehessen kapcsolni.

Utólag én is tartok tőle, hogy nem volt szerencsés a megoldás, de inkább azt kellene eldönteni, hogy maradhat-e.

A vezeték állapotát nem tudom hogyan lehetne ellenőrízni. Készítsünk lukakat a plafonra, ahol kilátszik a vezeték?

sándorVálasz erre 2012-07-18 10:14:27
Előzmény: TGabor #31630#31636 TGabor! Minden a vezetékek terhelésétől függ. A vezetékek hűtése nincs biztosítva. Ha a hőmérséklete eleve a szobahőmérsékletről indul, akkor gyorsan felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul. Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet. Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható. Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni. Szobában, lakásban 25 fok a számításokhoz használt (kiinduló) környezeti hőmérséklet. Nem szerencsés a megoldás. Valahogyan ellenőrzési lehetőséget kellene biztosítani. 50-60 foknál elkezdődik a vezeték elszíneződése, a szigetelés merevebbé válása. Az MM falvezeték ugyan vakolás alá készült, de a vakolat egyben el is vezeti a keletkező hőt. A hőszigetelés alatt erre nincs lehetőség.

sándorVálasz erre

2012-07-18
10:14:27

Előzmény: TGabor #31630#31636
TGabor!

Minden a vezetékek terhelésétől függ.
A vezetékek hűtése nincs biztosítva.
Ha a hőmérséklete eleve a szobahőmérsékletről indul, akkor gyorsan felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul.
Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet.

Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható.

Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni.

Szobában, lakásban 25 fok a számításokhoz használt (kiinduló) környezeti hőmérséklet.

Nem szerencsés a megoldás.
Valahogyan ellenőrzési lehetőséget kellene biztosítani.
50-60 foknál elkezdődik a vezeték elszíneződése, a szigetelés merevebbé válása.
Az MM falvezeték ugyan vakolás alá készült, de a vakolat egyben el is vezeti a keletkező hőt. A hőszigetelés alatt erre nincs lehetőség.

TGaborVálasz erre 2012-07-18 09:05:40
#31630 Sziasztok! Gipszkartonos mennyezetre világítást készítenénk.(készítettünk) A gipszkarton fölött párazáró fólia, az fölött pedig kőzetgyapot van. A mennyezet a beépítés előtt ferde volt. A gipszkartonozással hoztuk egyenesbe. A ferdeségből az következett, hogy a kőzetgyapotnak az egyik szélen kb 10 cm hely jutott, de a másik szélen már csak kb 5 cm. De mivel a kőzetgyapot összenyomható, ezért sikerült valahogyan "beerőszakolni". A gipszkarton csavarok behúzták rendesen, síkba a mennyezetet. (Eléggé feszül az egész, de nem lett hasas sehol) Ez elkészült kb egy éve. Most került sor a világítás szerelésére. A gipszkartont leszedtük, és lapos, 3x1,5-ös MM falvezetéket tettünk be a gipszkarton és a fólia közé. A giszkartont most is sikerült visszaerőltetni a helyére. A vezeték sehol nincsen fa és gipszkarton közé szorítva, csak a kőzetgyapot nyomja. Ugye ezzel a szerelési móddal nem követtünk el hibát, ebből nem lehet később probléma?

TGaborVálasz erre

2012-07-18
09:05:40

#31630
Sziasztok!

Gipszkartonos mennyezetre világítást készítenénk.(készítettünk)
A gipszkarton fölött párazáró fólia, az fölött pedig kőzetgyapot van.
A mennyezet a beépítés előtt ferde volt. A gipszkartonozással hoztuk egyenesbe.
A ferdeségből az következett, hogy a kőzetgyapotnak az egyik szélen kb 10 cm hely jutott, de a másik szélen már csak kb 5 cm.
De mivel a kőzetgyapot összenyomható, ezért sikerült valahogyan "beerőszakolni".
A gipszkarton csavarok behúzták rendesen, síkba a mennyezetet. (Eléggé feszül az egész, de nem lett hasas sehol)
Ez elkészült kb egy éve.
Most került sor a világítás szerelésére.
A gipszkartont leszedtük, és lapos, 3x1,5-ös MM falvezetéket tettünk be a gipszkarton és a fólia közé.
A giszkartont most is sikerült visszaerőltetni a helyére.
A vezeték sehol nincsen fa és gipszkarton közé szorítva, csak a kőzetgyapot nyomja.
Ugye ezzel a szerelési móddal nem követtünk el hibát, ebből nem lehet később probléma?

sándorVálasz erre 2012-07-12 11:40:00
Előzmény: grano #31467#31484 grano! A 11 méter a felénk "járatos" méret. Ez szolgáltatónként változhat. Kérdés, hogy a telek sarkától milyen távolságra van a biztosító szekrényed, mert akár az áramszolgáltatói oldalon kell hosszabb kábelt fektetni, akár Nálad a telken belül, mindkettőnek húzós az ára. Annyiból jobb lenne, ha az áramszolgáltatóé lenne a hosszabb kábelszakasz, mert akkor a rajta keletkező veszteséget nem a Te mérőd mérné. Nem Neked kellene kifizetned, hanem az összes fogyasztónak, szétterítve a veszteségek között. Hogy kötelező e föld alatt vinni? Alapvetően igen. A legtöbb hálózati probléma a házak csatlakozó vezetékeivel van. (Kötések, mechanikai szilárdság, belenövő fák, zúzmara és jég miatti leszakadások.) Régen szemrebbenés nélkül keresztül vezették (törvény adta jogon) a szomszéd és a Te portád felett is a házad csatlakozó vezetékét. Az volt a cél, hgy minden ház a lehető legolcsóbban legyen ellátható villamos energiával. A csatlakozó vezeték védelme érdekében a saját tulajdonú fákat le kellett botolni és mindenki köteles volt gondoskodni arról, hogy többé ne nőhessen bele a vezetékbe. Ma inkább azt csinálják, hogy a leendő, a telekhatárra telepítendő mérőhelyed közelébe tesznek le egy oszlopot. Odáig meghosszabbítják a légvezetéküket és Te az oszlopról, egy rövid kábelen keresztül kapsz csatlakozást. (Ők is tudják, hogy a kábelezés a drágább.) Ezért részleztem, hogy hogyan lehet el illetve kikerülni, elodázni a mérő kihelyezését a telekhatárra. Kell keresni egy olyan villanyszerelőt, aki benne van az adott áramszolgáltató hivatalos bedolgozó partnerei között. Ő nagy biztonsággal pontos árat tud mondani bármelyik megoldásra. Illetve meg tudja mondani, hogy adott esetben a szolgáltató melyik csatlakozási megoldást írja (írná) elő. Miután nem írtad, hogy a "telek sarka" az egyben a ház sarka is, illetve melyik sarka (mert akkor sarok telekről, sarokházról van szó), ezért az is elképzelhető, hogy a mérő illetve biztosító szekrényed viszont a telek sarkától távolabb eső házrészben található. Ilyen esetben régen az oszlophoz legközelebb eső tetőszakaszra tettek egy tetőtartót. A csatlakozó vezetéket pedig körbevezették a padláson, egészen pl. az udvari bejáratnál lévő mérőszekrényig. Ma ezt részben utcai, részben a telken keresztüli kábelezéssel oldják meg. Én egy, az építési hatóság által földig bontásra ítélt (felújítási engedélyt nem kapott) hosszú, több utcai szobás vályogház példáját tudnám ajánlani. (Fotók a részmunkákról természetesen nem publikusak.) A ház két év alatt került felújításra engedély nélkül, de nem szabály ellenesen. Méterenként, szobánként szigeteltek alá, cserélték ki az alsó pár sor elázott vályogot téglára. Méterenként készítettek a ház alá betonalapot. Ez nem minősült felújításnak, ez állagmegóvási munka volt. Egyenként cserélték a nyílászárókat, készítették a padlófűtést és lábazat szigetelést. Szerelték az épületgépészeti dolgokat, a villanyt úgy, hogy a ház alapvető parasztház kinézete és jellege nem változott meg. A tetőt kijavították és régies jellegű cserepezésre cserélték. Még az is belefért, hogy (sarokházról lévén szó) a valamikori, a mellékutcába nyíló, a ház végével egybeépített kocsitárolóból a házba beépített garázst csináltak. Azóta elkészült a külső szigetelése is, de a ház még most is vályogháznak néz ki. Náluk kellett az építési engedély hiányában megtartani a belső mérőszekrényt, a "régi" csatlakozó vezetéket és a tetőtartó helyét. A régi falonkívüli mérőhely viszont már bekerült egy beépített szekrénybe. Egy fázisról három fázisra váltottak, ehhez nem kellett az építési hatóság engedélye. Így természetesen már a csatlakozó vezeték korszerűsítése is automatikusan megtörtént. Vastagabb vezeték, éjszakai áram, hőszivattyús és külön bojleres tarifás bővített mérőhely... Sokan gondolkodnak és cselekednek így. Az egészet sajátkezűleg csinálták, egy hivatalos felújítás árának a feléből. Úgy haladtak, ahogyan az anyagiak engedték. Igaz, a felújítás ideje alatt végig volt hol lakniuk, volt egy panel lakásuk. Most van egy mai igényeket kielégítő, és az álmaiknak is megfelelő régi vályogházuk. Ja, és nem mellékes, hogy a nyilvántartás miatt minimális ház adót kell fizetniük.

sándorVálasz erre

2012-07-12
11:40:00

Előzmény: grano #31467#31484
grano!

A 11 méter a felénk "járatos" méret.
Ez szolgáltatónként változhat.

Kérdés, hogy a telek sarkától milyen távolságra van a biztosító szekrényed, mert akár az áramszolgáltatói oldalon kell hosszabb kábelt fektetni, akár Nálad a telken belül, mindkettőnek húzós az ára.

Annyiból jobb lenne, ha az áramszolgáltatóé lenne a hosszabb kábelszakasz, mert akkor a rajta keletkező veszteséget nem a Te mérőd mérné. Nem Neked kellene kifizetned, hanem az összes fogyasztónak, szétterítve a veszteségek között.

Hogy kötelező e föld alatt vinni?
Alapvetően igen. A legtöbb hálózati probléma a házak csatlakozó vezetékeivel van. (Kötések, mechanikai szilárdság, belenövő fák, zúzmara és jég miatti leszakadások.)

Régen szemrebbenés nélkül keresztül vezették (törvény adta jogon) a szomszéd és a Te portád felett is a házad csatlakozó vezetékét. Az volt a cél, hgy minden ház a lehető legolcsóbban legyen ellátható villamos energiával.
A csatlakozó vezeték védelme érdekében a saját tulajdonú fákat le kellett botolni és mindenki köteles volt gondoskodni arról, hogy többé ne nőhessen bele a vezetékbe.

Ma inkább azt csinálják, hogy a leendő, a telekhatárra telepítendő mérőhelyed közelébe tesznek le egy oszlopot. Odáig meghosszabbítják a légvezetéküket és Te az oszlopról, egy rövid kábelen keresztül kapsz csatlakozást.
(Ők is tudják, hogy a kábelezés a drágább.)

Ezért részleztem, hogy hogyan lehet el illetve kikerülni, elodázni a mérő kihelyezését a telekhatárra.

Kell keresni egy olyan villanyszerelőt, aki benne van az adott áramszolgáltató hivatalos bedolgozó partnerei között. Ő nagy biztonsággal pontos árat tud mondani bármelyik megoldásra. Illetve meg tudja mondani, hogy adott esetben a szolgáltató melyik csatlakozási megoldást írja (írná) elő.

Miután nem írtad, hogy a "telek sarka" az egyben a ház sarka is, illetve melyik sarka (mert akkor sarok telekről, sarokházról van szó), ezért az is elképzelhető, hogy a mérő illetve biztosító szekrényed viszont a telek sarkától távolabb eső házrészben található.
Ilyen esetben régen az oszlophoz legközelebb eső tetőszakaszra tettek egy tetőtartót. A csatlakozó vezetéket pedig körbevezették a padláson, egészen pl. az udvari bejáratnál lévő mérőszekrényig.
Ma ezt részben utcai, részben a telken keresztüli kábelezéssel oldják meg.

Én egy, az építési hatóság által földig bontásra ítélt (felújítási engedélyt nem kapott) hosszú, több utcai szobás vályogház példáját tudnám ajánlani.
(Fotók a részmunkákról természetesen nem publikusak.)
A ház két év alatt került felújításra engedély nélkül, de nem szabály ellenesen.
Méterenként, szobánként szigeteltek alá, cserélték ki az alsó pár sor elázott vályogot téglára. Méterenként készítettek a ház alá betonalapot.
Ez nem minősült felújításnak, ez állagmegóvási munka volt.
Egyenként cserélték a nyílászárókat, készítették a padlófűtést és lábazat szigetelést. Szerelték az épületgépészeti dolgokat, a villanyt úgy, hogy a ház alapvető parasztház kinézete és jellege nem változott meg.
A tetőt kijavították és régies jellegű cserepezésre cserélték.
Még az is belefért, hogy (sarokházról lévén szó) a valamikori, a mellékutcába nyíló, a ház végével egybeépített kocsitárolóból a házba beépített garázst csináltak.
Azóta elkészült a külső szigetelése is, de a ház még most is vályogháznak néz ki.

Náluk kellett az építési engedély hiányában megtartani a belső mérőszekrényt, a "régi" csatlakozó vezetéket és a tetőtartó helyét. A régi falonkívüli mérőhely viszont már bekerült egy beépített szekrénybe.
Egy fázisról három fázisra váltottak, ehhez nem kellett az építési hatóság engedélye.
Így természetesen már a csatlakozó vezeték korszerűsítése is automatikusan megtörtént. Vastagabb vezeték, éjszakai áram, hőszivattyús és külön bojleres tarifás bővített mérőhely...

Sokan gondolkodnak és cselekednek így.
Az egészet sajátkezűleg csinálták, egy hivatalos felújítás árának a feléből.
Úgy haladtak, ahogyan az anyagiak engedték.
Igaz, a felújítás ideje alatt végig volt hol lakniuk, volt egy panel lakásuk.
Most van egy mai igényeket kielégítő, és az álmaiknak is megfelelő régi vályogházuk.
Ja, és nem mellékes, hogy a nyilvántartás miatt minimális ház adót kell fizetniük.

granoVálasz erre 2012-07-11 13:23:38
Előzmény: sándor #31449#31467 sándor: köszönöm. légvonalban a telek sarkától olyan 8-10 méterre van a villanyoszlop, talán a bejárat is beleférne a 11-be. Ilyenkor továbbra is légkábelt szerelnek? Vagy már kötelező a föld alatt vinni?

sándorVálasz erre 2012-07-11 01:27:15
Előzmény: grano #31430#31449 grano! A jövő előírása a telekhatárra kihelyezett mérés. Ez látható a gáznál a víznél és a villanynál is. Így egyszerűbb a leolvasás, nehezebb a mérőhely manipulálása. A falba épített régi, különösen a három mérős háromfázisú, éjszakai áramos, kapcsolóórás mérőszekrények ablakméretűek voltak. A hátfaluk gyakorlatilag csak vakolva van a szoba felőli belső falon. A hőveszteségüket nem lehet semmilyen szigeteléssel csökkenteni. Ma már nem a falban van a mérő helye. Mi ugyan régen is előnyben részesítettük lakásfal esetén a falon kívüli, vagy beltérben egy beépített szekrény részeként kialakítani a mérőhelyet. A felújítás mértékének minősítése határozza meg, hogy át kell e helyezni a mérőszekrényt a telekhatárra. Terv szükséges, a szolgáltató javasol, dönt. Az ára borsos. Kábel le az oszlopról, a kábelbe iktatott külső biztosítókkal. Kábel tovább a telekhatáron felállítandó mérőszekrényhez. A mérőszekrény talán még a legolcsóbb része az egésznek. A kábelezés a drága. Kábel a mérőszekrénytől a lakás biztosító szekrényéig. Ami csökkentheti a költséget. Ha sikerül a bejárat közelében egy kultúrált mérőhelyet kialakítani, akkor egy földmunkával mindent le lehet fektetni. Kapucsengő, kapuvideó, motoros automata kapunyitó, riasztó és más biztonsági dolgok vezetékei, kábelei. A tapasztalatok szerint a biztonsági berendezések föld alatti vezetékezése biztonságosabb, mint az utólagosan bővítéssel készített rádiós rendszereké. Arra kell figyelni, hogy a művelet mérőhely áthelyezés címszó alatt történjen. A szolgáltató általában ideiglenesen, vagy véglegesen szereti megszüntetni a régi mérőhelyet, hogy utána új bekapcsolásként a dupláját kérhesse el. Konkrét összeget a távolságok ismerete nélkül nehéz mondani. Egy ökölszabály, hogy az oszloptól 11m távolságig növekszik a leágazás ára, de még összességében emberséges. 11m felett brutálisan növekszik az ár. Járda alatt átfúrás drága. Önkormányzattól beszerezhető járdabontási engedéllyel a harmadából kihozható. Ha út alatt is kell átfúrni, ott már keményen alkudni kell. Ha az oszlop a 11m-en belül, a Te oldaladon van, akkor a mérőhely kihozható tervezéssel, kivitelezéssel, anyaggal 2-300 ezerből. De akár 150 ezerből is. Ennyiből már a kerítés belső oldalán van az áram. Ezt az árat előbb utóbb mindenkinek meg kell fizetni. A házak elavulnak, gazdát cserélnek, a szolgáltatók szorongatnak. Ha valaki például PV-re is adja a fejét, akkor komoly döntés elé kerül. Vagy meghagyja a jelenlegi mérőhelyét, feltéve, hogy beleférnek a csatlakozások és nincs annyira kilyuggatva a szekény hátfala, hogy az új, oda-vissza mérőket fel lehet szerelni anélkül, hogy a mérőhely alá lehetne férni oldalról. Vagy minden PV-s elemet, szekrényeket, kábelezéseket a külső falon, védőtető alatt vezet és a falra szerel. Járdát szélesít, hogy elférjen a szekrények előtt. Vagy mindent kirakat a telekhatárra amit csak lehet. Ami a szolgáltatóé azt az utca felé eső oldalra, ami a saját, azt a belső oldalra. Ez a legdrágább megoldás. Előzetes tervét már láttam, de végül mégis falon kívüli szereléssel készült. Visszarettentek az elektronikának a kerítés mellé szerelésétől a nyári napsütés és a téli hidegek, meg úgy általában az időjárás és a kommunkiáció megoldása miatt. Egy családi ház felújítási periódusa 15-20 év. Szerencsétlen esetben a felújítás már a kispénzű nyugdíjas évekre is eshet. Többen visszariadnak ettől a költségtől. Nekik más, nem teljesen tiszta megoldást kell keresniük. Ha hozzá kell nyúlni a felújítás során a tetőtartóhoz, akkor az nem oldható meg a szolgáltató bevonása nélkül. Ilyenkor ideiglenes csatlakozássá minősítik a meglévő csatlakozást. A vezetéket provizor egy oszlophoz, gerendához, vascsőhöz rögzítik. A mérőszekrényt a falból kiemelve a falra rögzítik. Ez csak pár hónapos fennmaradási engedélyt kaphat hivatalosan. A munka végén a mérőszekrényt visszateszik a falba és visszaminősítik az ideiglenes (építési) csatlakozást az eredeti csatlakozásra. Ez is felette lesz a 100 ezernek. Ha csak nem csinálja meg stikliben a szolgáltató benfenntes embere.

sándorVálasz erre

2012-07-11
01:27:15

Előzmény: grano #31430#31449
grano!

A jövő előírása a telekhatárra kihelyezett mérés. Ez látható a gáznál a víznél és a villanynál is.
Így egyszerűbb a leolvasás, nehezebb a mérőhely manipulálása.

A falba épített régi, különösen a három mérős háromfázisú, éjszakai áramos, kapcsolóórás mérőszekrények ablakméretűek voltak.
A hátfaluk gyakorlatilag csak vakolva van a szoba felőli belső falon.
A hőveszteségüket nem lehet semmilyen szigeteléssel csökkenteni.

Ma már nem a falban van a mérő helye.
Mi ugyan régen is előnyben részesítettük lakásfal esetén a falon kívüli, vagy beltérben egy beépített szekrény részeként kialakítani a mérőhelyet.

A felújítás mértékének minősítése határozza meg, hogy át kell e helyezni a mérőszekrényt a telekhatárra.
Terv szükséges, a szolgáltató javasol, dönt.

Az ára borsos.
Kábel le az oszlopról, a kábelbe iktatott külső biztosítókkal.
Kábel tovább a telekhatáron felállítandó mérőszekrényhez.
A mérőszekrény talán még a legolcsóbb része az egésznek. A kábelezés a drága.
Kábel a mérőszekrénytől a lakás biztosító szekrényéig.

Ami csökkentheti a költséget.
Ha sikerül a bejárat közelében egy kultúrált mérőhelyet kialakítani, akkor egy földmunkával mindent le lehet fektetni. Kapucsengő, kapuvideó, motoros automata kapunyitó, riasztó és más biztonsági dolgok vezetékei, kábelei.
A tapasztalatok szerint a biztonsági berendezések föld alatti vezetékezése biztonságosabb, mint az utólagosan bővítéssel készített rádiós rendszereké.

Arra kell figyelni, hogy a művelet mérőhely áthelyezés címszó alatt történjen.
A szolgáltató általában ideiglenesen, vagy véglegesen szereti megszüntetni a régi mérőhelyet, hogy utána új bekapcsolásként a dupláját kérhesse el.

Konkrét összeget a távolságok ismerete nélkül nehéz mondani. Egy ökölszabály, hogy az oszloptól 11m távolságig növekszik a leágazás ára, de még összességében emberséges. 11m felett brutálisan növekszik az ár.

Járda alatt átfúrás drága. Önkormányzattól beszerezhető járdabontási engedéllyel a harmadából kihozható.

Ha út alatt is kell átfúrni, ott már keményen alkudni kell.

Ha az oszlop a 11m-en belül, a Te oldaladon van, akkor a mérőhely kihozható tervezéssel, kivitelezéssel, anyaggal 2-300 ezerből. De akár 150 ezerből is.
Ennyiből már a kerítés belső oldalán van az áram.

Ezt az árat előbb utóbb mindenkinek meg kell fizetni.
A házak elavulnak, gazdát cserélnek, a szolgáltatók szorongatnak.

Ha valaki például PV-re is adja a fejét, akkor komoly döntés elé kerül.
Vagy meghagyja a jelenlegi mérőhelyét, feltéve, hogy beleférnek a csatlakozások és nincs annyira kilyuggatva a szekény hátfala, hogy az új, oda-vissza mérőket fel lehet szerelni anélkül, hogy a mérőhely alá lehetne férni oldalról.
Vagy minden PV-s elemet, szekrényeket, kábelezéseket a külső falon, védőtető alatt vezet és a falra szerel. Járdát szélesít, hogy elférjen a szekrények előtt.
Vagy mindent kirakat a telekhatárra amit csak lehet. Ami a szolgáltatóé azt az utca felé eső oldalra, ami a saját, azt a belső oldalra.
Ez a legdrágább megoldás.
Előzetes tervét már láttam, de végül mégis falon kívüli szereléssel készült. Visszarettentek az elektronikának a kerítés mellé szerelésétől a nyári napsütés és a téli hidegek, meg úgy általában az időjárás és a kommunkiáció megoldása miatt.

Egy családi ház felújítási periódusa 15-20 év. Szerencsétlen esetben a felújítás már a kispénzű nyugdíjas évekre is eshet.

Többen visszariadnak ettől a költségtől. Nekik más, nem teljesen tiszta megoldást kell keresniük.
Ha hozzá kell nyúlni a felújítás során a tetőtartóhoz, akkor az nem oldható meg a szolgáltató bevonása nélkül.
Ilyenkor ideiglenes csatlakozássá minősítik a meglévő csatlakozást. A vezetéket provizor egy oszlophoz, gerendához, vascsőhöz rögzítik.
A mérőszekrényt a falból kiemelve a falra rögzítik.

Ez csak pár hónapos fennmaradási engedélyt kaphat hivatalosan.
A munka végén a mérőszekrényt visszateszik a falba és visszaminősítik az ideiglenes (építési) csatlakozást az eredeti csatlakozásra.
Ez is felette lesz a 100 ezernek. Ha csak nem csinálja meg stikliben a szolgáltató benfenntes embere.

sándorVálasz erre 2012-07-11 00:23:51
Előzmény: FBalazs #31435#31448 FBalazs! Szerettem volna, ha valahogyan átmegy: hogy azért, hogy a házad nullázása anno, amikor bekötötték a villanyt, amikor a ház a Te tulajdonodba került és az áramszolgáltató esetleg ellenőrizve a mérőszekrényt átírta a nevedre a fogyasztási helyet, akkor gyakorlatilag megfelelőnek minősítette a nulla földelését is. Ami a szolgáltató felelősségi körébe tartozik, az a plombázott "terület" mögött van. Minden egyéb a Tiéd. A korábban leírt kapcsolás(ok) szerint a védelemnek működnie kell mind zárlat, mind hibaáram fellépése esetén. Ráadásul szelektíven. Ezt a szelektivitást azért ne vedd készpénznek. A másodperc töredéke alatt lejátszódó folyamat alatt nincs mód, különösen utólag annak az okát megkeresni, hogy ha az áramköri 10mA-es és a központi 30mA-es fi reléd is leold. Nagy valószínűséggel olyan volt a hibaáram növekedésének a tendenciája, és az értéke, hogy miután a hibaáram keresztül megy mindkét fi relén, le is oldhatja mindkettőt. Lényeg, hogy rögtön látod, melyik áramkör a ludas. Lassú, szivárgó áramos hibaáramnál többnyire már csak a kisebb, az áramköri fi relé fog leoldani. Ami a földelő szondát illeti. Ahogy a leírásból kivettem, tisztességesen szét van szedve a ház. Tehát nem egy beállt és megkedvelt ház-körbeépítést kellene szétrombolnod. A ház villamos rendszerének felújítása eléri azt a határt, amin túl már a mai villanyszerelési előírásokat kell alkalmazni. (Sodrottkötés, aluminium vezeték, lógó kétfüles dobozfedelek, stb.) nem maradhatnak. De ezeket Te el is akarod végezni, tehát a kérdés megoldott, vagy megoldásra kerül. A nulla eredeti földelését nem találod, a mérő mögé még egy ilyen felújítás esetén sem juthatsz be. Akkor már a teljes mérőhelyet új rendszerűre kellene átalakíttatnod. (Mérő kihelyezés a telekhatárra, kábelen bevezetés a biztosító szekrénybe...) Ez önmagában drága, gyakorlatilag felesleges kiadás lenne, ha a mérőd mai helyével meg vagy elégedve. Ezt nem kötelező a belső felújítással egyidejűleg megcsináltatni. Viszont a Bous által is szorgalmazott EPH sínt azt kötelező kialakítanod. Az a szerencse, hogy ennek nincs kötelező helye. De azért általában a mérő, vagy inkább a biztosító szekrény közelébe illik elhelyezni. Ennek az EPH sínnek az összekötése egy általad gyakorlatilag bárhová leszúrt, boltban kapható szúróföldeléssel komolyan ajánlott. A bárhová alatt azt értem, hogy nem kell feltétlenül a házon kívül leszúrni és a külső házfalon elhelyezni az összekötő-bontó-mérő dobozát. Akár egy pince aljzatbetonon keresztül, akár a pince oldalfalán keresztül ferdén lefelé kidugva leverni, az is megfelel. Különösen, ha biztosított, hogy a talaj, ahová a szonda vége kerül, az mindig nedves (nem feltétlenül vizes!) marad. Leverheted a földelést egy előnyös, de nem szem előtt lévő falszakasz mellé is kívülről. Az EPH sínig megfelel egy hosszabb 10mm2-es, akár közvetlenül a vakolatba fektetett, vagy a padláson szabadon vezetett hajlékony rézvezeték. Lényeg, hogy meg lehessen különböztetni az EPH sín rákötései között, ha esetleg valaki később meg akarja mérni a földelés értékét. A szonda köracél kivezetését egy, a lakáson belül elhelyezett dobozban is összekötheted az EPH sínhez vezető vezetékkel. A dobozt eltakarhatod, levakolhatod, csak tudd, hogy hol található. A földelés esetleges mérése úgy is a vezeték végén, az EPH sínnél történik. A köracél és a rézvezeték összekötésére vannak biztonságos kötőelemek. Megbontani úgy is csak akkor kell, ha baj lenne a földeléssel. Én úgy mondanám, hogy ezzel az egyszerű megoldással nem feleslegesen dolgozol. Ezzel a belátható jövőre biztosítod, javítod a lakás érintésvédelmi megfelelőségét, biztonságát. Felesleges munka (és kiadás) az lett volna, ha a hálózati bejövő nulla földelése miatti aggodalom miatt fellármázod a szolgáltatót, hatalmas rombolással megkeresed az eredeti nulla-földelését, illetve újat telepítel a bejövő nullához. Gyakorlatilag akkor már egy új mérőhelyet is kellett volna egy vagyonért megrendelned. Az EPH sín egy földelővel való összekötését (leföldelését) ettől függetlenül akkor is meg kellett volna megoldanod. Csak ebben az esetben sokkal nagyobb a szabadságfokod a kivitelezést illetően, mintha a bejövő nullát akarnád újra földelni. (A fi relés szelektív védelem az EPH sín földelése nélkül is működőképes. Ezt csak azért teszem hozzá, mert az EPH-ra hozás, az EPH rendszer kialakítása már egy másik, speciális terület. Az egy külön előírás és nem vonatkozik minden védendő készülékre, mint a fi relés védelem.) Remélem, így tisztázódott, hogy kétféle földelésről beszéltünk, beszélünk, amiből a nulláé az esetedben megspórolható.

sándorVálasz erre

2012-07-11
00:23:51

Előzmény: FBalazs #31435#31448
FBalazs!

Szerettem volna, ha valahogyan átmegy:

hogy azért, hogy a házad nullázása anno, amikor bekötötték a villanyt, amikor a ház a Te tulajdonodba került és az áramszolgáltató esetleg ellenőrizve a mérőszekrényt átírta a nevedre a fogyasztási helyet, akkor gyakorlatilag megfelelőnek minősítette a nulla földelését is.

Ami a szolgáltató felelősségi körébe tartozik, az a plombázott "terület" mögött van. Minden egyéb a Tiéd.

A korábban leírt kapcsolás(ok) szerint a védelemnek működnie kell mind zárlat, mind hibaáram fellépése esetén.

Ráadásul szelektíven.
Ezt a szelektivitást azért ne vedd készpénznek.
A másodperc töredéke alatt lejátszódó folyamat alatt nincs mód, különösen utólag annak az okát megkeresni, hogy ha az áramköri 10mA-es és a központi 30mA-es fi reléd is leold.
Nagy valószínűséggel olyan volt a hibaáram növekedésének a tendenciája, és az értéke, hogy miután a hibaáram keresztül megy mindkét fi relén, le is oldhatja mindkettőt.
Lényeg, hogy rögtön látod, melyik áramkör a ludas.
Lassú, szivárgó áramos hibaáramnál többnyire már csak a kisebb, az áramköri fi relé fog leoldani.

Ami a földelő szondát illeti.

Ahogy a leírásból kivettem, tisztességesen szét van szedve a ház.
Tehát nem egy beállt és megkedvelt ház-körbeépítést kellene szétrombolnod.
A ház villamos rendszerének felújítása eléri azt a határt, amin túl már a mai villanyszerelési előírásokat kell alkalmazni. (Sodrottkötés, aluminium vezeték, lógó kétfüles dobozfedelek, stb.) nem maradhatnak.
De ezeket Te el is akarod végezni, tehát a kérdés megoldott, vagy megoldásra kerül.

A nulla eredeti földelését nem találod, a mérő mögé még egy ilyen felújítás esetén sem juthatsz be.
Akkor már a teljes mérőhelyet új rendszerűre kellene átalakíttatnod. (Mérő kihelyezés a telekhatárra, kábelen bevezetés a biztosító szekrénybe...)
Ez önmagában drága, gyakorlatilag felesleges kiadás lenne, ha a mérőd mai helyével meg vagy elégedve.
Ezt nem kötelező a belső felújítással egyidejűleg megcsináltatni.

Viszont a Bous által is szorgalmazott EPH sínt azt kötelező kialakítanod.
Az a szerencse, hogy ennek nincs kötelező helye.
De azért általában a mérő, vagy inkább a biztosító szekrény közelébe illik elhelyezni.

Ennek az EPH sínnek az összekötése egy általad gyakorlatilag bárhová leszúrt, boltban kapható szúróföldeléssel komolyan ajánlott.
A bárhová alatt azt értem, hogy nem kell feltétlenül a házon kívül leszúrni és a külső házfalon elhelyezni az összekötő-bontó-mérő dobozát.
Akár egy pince aljzatbetonon keresztül, akár a pince oldalfalán keresztül ferdén lefelé kidugva leverni, az is megfelel. Különösen, ha biztosított, hogy a talaj, ahová a szonda vége kerül, az mindig nedves (nem feltétlenül vizes!) marad.

Leverheted a földelést egy előnyös, de nem szem előtt lévő falszakasz mellé is kívülről. Az EPH sínig megfelel egy hosszabb 10mm2-es, akár közvetlenül a vakolatba fektetett, vagy a padláson szabadon vezetett hajlékony rézvezeték.
Lényeg, hogy meg lehessen különböztetni az EPH sín rákötései között, ha esetleg valaki később meg akarja mérni a földelés értékét.

A szonda köracél kivezetését egy, a lakáson belül elhelyezett dobozban is összekötheted az EPH sínhez vezető vezetékkel. A dobozt eltakarhatod, levakolhatod, csak tudd, hogy hol található.
A földelés esetleges mérése úgy is a vezeték végén, az EPH sínnél történik. A köracél és a rézvezeték összekötésére vannak biztonságos kötőelemek. Megbontani úgy is csak akkor kell, ha baj lenne a földeléssel.

Én úgy mondanám, hogy ezzel az egyszerű megoldással nem feleslegesen dolgozol.
Ezzel a belátható jövőre biztosítod, javítod a lakás érintésvédelmi megfelelőségét, biztonságát.

Felesleges munka (és kiadás) az lett volna, ha a hálózati bejövő nulla földelése miatti aggodalom miatt fellármázod a szolgáltatót, hatalmas rombolással megkeresed az eredeti nulla-földelését, illetve újat telepítel a bejövő nullához.
Gyakorlatilag akkor már egy új mérőhelyet is kellett volna egy vagyonért megrendelned.

Az EPH sín egy földelővel való összekötését (leföldelését) ettől függetlenül akkor is meg kellett volna megoldanod.
Csak ebben az esetben sokkal nagyobb a szabadságfokod a kivitelezést illetően, mintha a bejövő nullát akarnád újra földelni.
(A fi relés szelektív védelem az EPH sín földelése nélkül is működőképes.
Ezt csak azért teszem hozzá, mert az EPH-ra hozás, az EPH rendszer kialakítása már egy másik, speciális terület. Az egy külön előírás és nem vonatkozik minden védendő készülékre, mint a fi relés védelem.)

Remélem, így tisztázódott, hogy kétféle földelésről beszéltünk, beszélünk, amiből a nulláé az esetedben megspórolható.

FBalazsVálasz erre 2012-07-10 14:26:37
Előzmény: sándor #31414#31435 Mindenkinek köszönöm a segítséget, remélem már jó lesz ezentúl minden. Feljelenteni a szerelőt nem akarom. Kötöttünk a munka elvégzése előtt szerződést, ezzel nincsen gond. ÁFÁS számlát is kértem, ez is rendben van. De hogyan bizonyítom, hogy ő kötötte be rosszul a vezetéket? Sehogy. Mondhatja, hogy valaki más belenyúlt. Erről ennyit. A PDF-et már meg lehet nyitni, azt is köszönöm. Hasznos írás. Sándor, jól értem, azt mondod, hogy felesleges levernem egy új szondát a földelésnek? Akkor nem dolgozok vele feleslegesen.

FBalazsVálasz erre

2012-07-10
14:26:37

Előzmény: sándor #31414#31435
Mindenkinek köszönöm a segítséget, remélem már jó lesz ezentúl minden.

Feljelenteni a szerelőt nem akarom.
Kötöttünk a munka elvégzése előtt szerződést, ezzel nincsen gond.
ÁFÁS számlát is kértem, ez is rendben van.
De hogyan bizonyítom, hogy ő kötötte be rosszul a vezetéket?
Sehogy. Mondhatja, hogy valaki más belenyúlt.

Erről ennyit.

A PDF-et már meg lehet nyitni, azt is köszönöm. Hasznos írás.

Sándor, jól értem, azt mondod, hogy felesleges levernem egy új szondát a földelésnek?
Akkor nem dolgozok vele feleslegesen.

granoVálasz erre 2012-07-10 12:26:38
Előzmény: sándor #31421#31430 sándor: nem is annyira off mint gondolod. A "normálistól" teljesen elrugaszkodott ötletek adhatják időnként a legnormálisabb megoldást. Mert mint tudjuk a föld sem lapos. (legalábbis Kolumbusz óta). Nekem is a falban van villanyóraszekrényem. Pont az itteni írások gondolkodtatnak el azon, hogy a 2 év múlva esedékes nagyfelújítás alkalmából nem lenne érdemesebb az egészet megszüntetni és kivinni valahova máshova? Tetőn át jön le az utcai oszlopról a betáp. Mekkora költséggel/macerával jár egy ilyen óraszekrény áthelyezés?

granoVálasz erre

2012-07-10
12:26:38

Előzmény: sándor #31421#31430
sándor:
nem is annyira off mint gondolod. A "normálistól" teljesen elrugaszkodott ötletek adhatják időnként a legnormálisabb megoldást. Mert mint tudjuk a föld sem lapos. (legalábbis Kolumbusz óta).
Nekem is a falban van villanyóraszekrényem. Pont az itteni írások gondolkodtatnak el azon, hogy a 2 év múlva esedékes nagyfelújítás alkalmából nem lenne érdemesebb az egészet megszüntetni és kivinni valahova máshova?
Tetőn át jön le az utcai oszlopról a betáp.
Mekkora költséggel/macerával jár egy ilyen óraszekrény áthelyezés?

sándorVálasz erre 2012-07-10 02:12:41
Előzmény: Bous83 #31418#31421 BGous83! Ezek a "tudom, hogy szinte nincs esélye", de játszunk el a gondolattal témák hihetetlenül fontosak. Mondom ezt én, aki ilyen jellegű hibáról hiteles információval nem rendelkezem. Gyakorlatilag soha nem fordult elő az ismerősi köröm praxisában. Ha hasonló fordult elő, ott mindig tetten érhető volt az emberi tényező. Ezért fontos fantáziálni róla De mint ahogyan egy hidat sem arra terveznek, hogy leszakadhat. És akkor milyen járulékos védelem segíthetne hogy mégse haljon meg senki, és a kár se legyen nagy? Vagy másik példa a kisrepülők esete. Egy idő óta beépítenek egy bizonyos kategóriába olyan ejtőernyőket, amik a gép meghibásodása esetén kinyílnak és nagy valószínűséggel biztonságban a földre teszik a gépet. Ezek működnek kézi és automatikus kezdeményezéssel is. Vagy ott van a hatalmas tömegű harcjárművek kipakolása ejtőernyők segítségével repülés közben. Az is megoldható. Természetesen kiszámították, hogy egy nagyméretű utasszállító gép is a jelenlegi közel 100%-os megsemmisülés helyett a földre hozható lenne 10%-on belüli kockázattal. Mégsem akarják bevezetni. Az ok? Az emberi tényező, a gondolkodásmód. Nem tehetnek különbséget annak a 10%-nak a hátrányára azzal, hogy valószínűleg a képzett személyzet ott is életben maradna. Az áldozatok inkább az utasok közül kerülnének ki. Az üzlet is azt kényszeríti ki, hogy inkább drágábban kell növelni a biztonságot. A kevés kockázatot meg eladni azzal, hogy a légiközlekedésben fordul elő a legkevesebb baleset. Milyen hülyén venné az ki magát, ha egy Airbus lengene kéthektár ejtőernyő alatt? Senki nem ülne többé ilyen tipusra. Ha lezuhan, az mégis más. Mindennek van rizikója. Na ez jól elment OFFra, de tényleg van értelme fantáziálni. Aki kezdi, az kezdje rögtön azzal, hogy hogyan, mitől, miért szakadhat el egy vezeték a védett szerelési helyén? Csak az szakadhat e el, vagy valami más is, ha megadjuk a szakadás feltételezett okát? Láttál már túlterheléstől leszakadt álmennyezetet amit csak a villamos vezetékek tartottak meg fejmagasságban? Én igen. Nem sorolok több kérdést. A gyakorlat azt mutatja, hogy a leszúrt földelések élettartama 10-15 év. Ehhez (is) vannak ütemezve a felújítási intervallumok. Van e egyetlen olyan személy a földelés pártiak között, aki 10 évenként beáldozza a teraszát egy földelés csere miatt? Vagy öt évente megbontja a külső hőszigetelését, hogy ellenőrizni lehessen a földelés kötésének az állapotát, és megmérni az értékét? Más tervezni és más megélni a tervem következményeit. A praxisodból tudod, hogy milyen háklisok a szolgáltatók a PV-s rendszer füldelésének a telepítése kapcsán. Nem engednek össze vissza egymás mellé, ismeretlen helyekre PV-s földelést telepíteni. Teljesen érthető, hogy védik a hálózatukat. A földelésedtől? Ha valahol jelentősnek minősített feszültség eltérét mértél, akkor ennek káros, az ott lakó fogyasztók pénztárcájára káros hatásai vannak. Egy villanymotor egy bizonyos határig annyi áramot fog felvenni, amennyi a tengelyterheléséhez szükséges. Tesz arra, hogy ezt mekkora feszültségből kell produkálnia. Az eredmény melegedés, túltelített vas, az erővonalak növekvő kiszóródása a vasból, stb. Csupa olyan tényező, ami miatt mondjuk egy kiló kukorica megdarálása az egyik utcában, ugyan azzal a darálóval, a másfélszeresébe kerülhet, mint a másik utcában került. Biztonságtechnikai szempontból a nulla ideális földpotenciálhoz viszonyított feszültség emelkedése jelent(hetne) komolyabb veszélyt. De ezt sem kell túlzásba vinni. Erre megoldás az EPH-s előírások, az EPH összekötése egy szúrófölddel. De mint aról már korábban is volt szó, a túlzásba vitt földelés akár veszélyforrás is lehet. Például, ha anyu a hancúr közben megtámasztja a meztelen, izzadt talpát a csupasz EPH-s gázcsövön. Te pedig a padlóösszefolyó galvanizált rácsán állsz, ami a túlzásba vitt önszorgalomból (félelemből) adódóan össze van kötve a fém vízvezeték csővel. A két családtag lábai között olyan irígylésre méltó lépésfeszültség alakulhat ki, hogy ha megússzák az érintkezési pontokon pár égési folttal, még az unokáik is irígykednek majd a tartósan vigyázállásba merevedett papára. Rosszabb esetben sajnálkoznak, hogy elég egy villámcsapás a szomszédban és máris csak a fele számú unokatestvérük lehet, mint a Pistikééknek. Pedig Pistikééknek még csak EPH-juk sincs, a mosógépük is felültöltős. Komolyra fordítva, ha egy hálózat korszerűtlen, régi szerelés, sodrott kötések, vékony keresztmetszet, az utcában minimális a teljesítmény lekötés, rossz a fáziskiosztás, akkor gáz van. Komolyan letörhet (megmelkedhet) a vonali feszültség, csökken a fázisfeszültség és megemelkedik a nulla feszültsége. Vele együtt a védendő készülékek fémburkolata és a föld közötti feszültség. Én úgy tapasztaltam, hogy bár lehet számítgatni, de a nulla földelésének növelésével nem javul a "biztonsági" helyzet. Csak a kockázat növekszik. A szabvány által előírt földelés elegendő. Volt ez már téma. A meghatározó szakemberek között is állandóan előkerül a kérdés. Nem azért, mert nem értenek hozzá, hanem az élet sajnos egyre több olyan szerencsétlenséget produkál, amelyek szabályos szerelések mellett következtek be. Ha annyira nagy lenne a jelentősége egy plusz földelésnek, akkor miért csak olyan kevés helyre van előírva az EPH-ra hozás? Biztosan nem a szúróföld munkával együttes ~5-10.000,-Ft körüli ára miatt. Nem is a lakásban most is előírt vastag EPH-s védelmek költsége miatt. Nem is a közvetett EPH-s leágaztatások miatt. Egyszerűen értelmetlen és adott esetben veszélyt hordoz a megoldás. Ne vigyük a hibafeszültséget el csak a közvetlen veszélyt jelentő helyekre. Csak oda, ahol a nyereség nagyobb, mint a kockázat. Erre jó példa a fém gázvezeték. Mi a túrónak kell EPH-ra hozni, amikor a telek, vagy a ház becsatlakozásig műanyag csőből áll a hálózat? Onnantól a kültérben meg a jó villamos szigetelési értékű hőszigetelésben megy a cső tovább, be a lakásba. Ráadásul nem frekventált helyen van szerelve! Az én értelmezésem szerint azért, mert a belső gáz fémcső hálózatra csatlakozó elektromos készülékek keletkezhető szikráit, azoknak a lehetséges gyújtó teljesítményét a keletkezésükkor rögtön el kell vezetni. Nem az áramütés jelenti a fő veszélyt ma a műanyag fűtéscsövek korában, hanem az, hogy a vékonyfalú flexicsöveket már egy erősebb elemmel is át lehet égetni. A gázrobbanás az, amitől félnek a mai tisztelt előírást készítők. Régen a vastag acél gázcsövek korában bezzeg senki sem félt ennyire. Legfeljebb azért kellett "földelni", mert nagykiterjedésű fémtárgynak minősülhetett a gázcső. Nem volt a kazánnak elektronikája. A biztonságtechnika mechanikus volt, a gyújtás gyufával, az égésbiztosítás őrlánggal volt megoldva. Ma meg őrüljön meg a villanyszerelő, mert levág a fi reléje amikor bizonyos tipusú gázkazánok a testhez gyújtanak. Én is látom a földelés fontosságának kérdését. De azt is, hogy a védelmek a nullázás miatt a zárlati (hiba) áram erősségén alapulnak. Ezeket a földelés már csak azért sem javíthatja (hagsúlyozom szerintem) olyan mértékben mint sokan képzelik, mert visszakérdezek. Tudom, hogy nincs esélye, de mi van, ha elszakad a földelés vezetéke valahol a földelés a nulla, vagy az EPH sín között? Az, hogy a földelés hatásossága erősen időjárás és körülmény függő, ráadásul korlátozott (különösen a hatásos földelések) az élettartama, nincs rendszeres ellenőrzése, számomra nem is kérdés. Bizonyított tény. Olyan, mintha valaki azzal vigasztalná magát, hogy vakon és süketen is át lehet kelni egy forgalmas autópályán, mert egyszer valakinek sikerült. Annyiban igaza van, hogy ő 100%-os bizonyosság tudatában indul az átkelésnek. Mert olyan sérült emberrel még nem beszélt, akinek nem sikerült az átkelés. Jó kis altéma lehetne az ilyen kérdésekből, de (legalább is) az én ismeret anyagom kevés ennyi feltételezéshez. Helyesbítek. Ennyi elméleti feltételezéshez. De be is fejezem, mert mi van, ha közben csak úgy véletlenül felkel a nap?

sándorVálasz erre

2012-07-10
02:12:41

Előzmény: Bous83 #31418#31421
BGous83!

Ezek a "tudom, hogy szinte nincs esélye", de játszunk el a gondolattal témák hihetetlenül fontosak.

Mondom ezt én, aki ilyen jellegű hibáról hiteles információval nem rendelkezem. Gyakorlatilag soha nem fordult elő az ismerősi köröm praxisában. Ha hasonló fordult elő, ott mindig tetten érhető volt az emberi tényező.
Ezért fontos fantáziálni róla
De mint ahogyan egy hidat sem arra terveznek, hogy leszakadhat.
És akkor milyen járulékos védelem segíthetne hogy mégse haljon meg senki, és a kár se legyen nagy?

Vagy másik példa a kisrepülők esete.
Egy idő óta beépítenek egy bizonyos kategóriába olyan ejtőernyőket, amik a gép meghibásodása esetén kinyílnak és nagy valószínűséggel biztonságban a földre teszik a gépet. Ezek működnek kézi és automatikus kezdeményezéssel is.

Vagy ott van a hatalmas tömegű harcjárművek kipakolása ejtőernyők segítségével repülés közben. Az is megoldható.

Természetesen kiszámították, hogy egy nagyméretű utasszállító gép is a jelenlegi közel 100%-os megsemmisülés helyett a földre hozható lenne 10%-on belüli kockázattal. Mégsem akarják bevezetni.
Az ok? Az emberi tényező, a gondolkodásmód. Nem tehetnek különbséget annak a 10%-nak a hátrányára azzal, hogy valószínűleg a képzett személyzet ott is életben maradna. Az áldozatok inkább az utasok közül kerülnének ki.
Az üzlet is azt kényszeríti ki, hogy inkább drágábban kell növelni a biztonságot. A kevés kockázatot meg eladni azzal, hogy a légiközlekedésben fordul elő a legkevesebb baleset.

Milyen hülyén venné az ki magát, ha egy Airbus lengene kéthektár ejtőernyő alatt?
Senki nem ülne többé ilyen tipusra.
Ha lezuhan, az mégis más. Mindennek van rizikója.

Na ez jól elment OFFra, de tényleg van értelme fantáziálni.
Aki kezdi, az kezdje rögtön azzal, hogy hogyan, mitől, miért szakadhat el egy vezeték a védett szerelési helyén?
Csak az szakadhat e el, vagy valami más is, ha megadjuk a szakadás feltételezett okát?
Láttál már túlterheléstől leszakadt álmennyezetet amit csak a villamos vezetékek tartottak meg fejmagasságban?
Én igen. Nem sorolok több kérdést.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a leszúrt földelések élettartama 10-15 év. Ehhez (is) vannak ütemezve a felújítási intervallumok.

Van e egyetlen olyan személy a földelés pártiak között, aki 10 évenként beáldozza a teraszát egy földelés csere miatt?
Vagy öt évente megbontja a külső hőszigetelését, hogy ellenőrizni lehessen a földelés kötésének az állapotát, és megmérni az értékét?
Más tervezni és más megélni a tervem következményeit.

A praxisodból tudod, hogy milyen háklisok a szolgáltatók a PV-s rendszer füldelésének a telepítése kapcsán.
Nem engednek össze vissza egymás mellé, ismeretlen helyekre PV-s földelést telepíteni. Teljesen érthető, hogy védik a hálózatukat. A földelésedtől?

Ha valahol jelentősnek minősített feszültség eltérét mértél, akkor ennek káros, az ott lakó fogyasztók pénztárcájára káros hatásai vannak.
Egy villanymotor egy bizonyos határig annyi áramot fog felvenni, amennyi a tengelyterheléséhez szükséges. Tesz arra, hogy ezt mekkora feszültségből kell produkálnia. Az eredmény melegedés, túltelített vas, az erővonalak növekvő kiszóródása a vasból, stb.
Csupa olyan tényező, ami miatt mondjuk egy kiló kukorica megdarálása az egyik utcában, ugyan azzal a darálóval, a másfélszeresébe kerülhet, mint a másik utcában került.

Biztonságtechnikai szempontból a nulla ideális földpotenciálhoz viszonyított feszültség emelkedése jelent(hetne) komolyabb veszélyt.

De ezt sem kell túlzásba vinni. Erre megoldás az EPH-s előírások, az EPH összekötése egy szúrófölddel. De mint aról már korábban is volt szó, a túlzásba vitt földelés akár veszélyforrás is lehet.

Például, ha anyu a hancúr közben megtámasztja a meztelen, izzadt talpát a csupasz EPH-s gázcsövön.
Te pedig a padlóösszefolyó galvanizált rácsán állsz, ami a túlzásba vitt önszorgalomból (félelemből) adódóan össze van kötve a fém vízvezeték csővel.

A két családtag lábai között olyan irígylésre méltó lépésfeszültség alakulhat ki, hogy ha megússzák az érintkezési pontokon pár égési folttal, még az unokáik is irígykednek majd a tartósan vigyázállásba merevedett papára. Rosszabb esetben sajnálkoznak, hogy elég egy villámcsapás a szomszédban és máris csak a fele számú unokatestvérük lehet, mint a Pistikééknek.

Pedig Pistikééknek még csak EPH-juk sincs, a mosógépük is felültöltős.

Komolyra fordítva, ha egy hálózat korszerűtlen, régi szerelés, sodrott kötések, vékony keresztmetszet, az utcában minimális a teljesítmény lekötés, rossz a fáziskiosztás, akkor gáz van.

Komolyan letörhet (megmelkedhet) a vonali feszültség, csökken a fázisfeszültség és megemelkedik a nulla feszültsége. Vele együtt a védendő készülékek fémburkolata és a föld közötti feszültség.

Én úgy tapasztaltam, hogy bár lehet számítgatni, de a nulla földelésének növelésével nem javul a "biztonsági" helyzet. Csak a kockázat növekszik.
A szabvány által előírt földelés elegendő.

Volt ez már téma. A meghatározó szakemberek között is állandóan előkerül a kérdés. Nem azért, mert nem értenek hozzá, hanem az élet sajnos egyre több olyan szerencsétlenséget produkál, amelyek szabályos szerelések mellett következtek be.

Ha annyira nagy lenne a jelentősége egy plusz földelésnek, akkor miért csak olyan kevés helyre van előírva az EPH-ra hozás?
Biztosan nem a szúróföld munkával együttes ~5-10.000,-Ft körüli ára miatt.
Nem is a lakásban most is előírt vastag EPH-s védelmek költsége miatt.
Nem is a közvetett EPH-s leágaztatások miatt.

Egyszerűen értelmetlen és adott esetben veszélyt hordoz a megoldás.
Ne vigyük a hibafeszültséget el csak a közvetlen veszélyt jelentő helyekre. Csak oda, ahol a nyereség nagyobb, mint a kockázat.
Erre jó példa a fém gázvezeték.

Mi a túrónak kell EPH-ra hozni, amikor a telek, vagy a ház becsatlakozásig műanyag csőből áll a hálózat? Onnantól a kültérben meg a jó villamos szigetelési értékű hőszigetelésben megy a cső tovább, be a lakásba.
Ráadásul nem frekventált helyen van szerelve!

Az én értelmezésem szerint azért, mert a belső gáz fémcső hálózatra csatlakozó elektromos készülékek keletkezhető szikráit, azoknak a lehetséges gyújtó teljesítményét a keletkezésükkor rögtön el kell vezetni. Nem az áramütés jelenti a fő veszélyt ma a műanyag fűtéscsövek korában, hanem az, hogy a vékonyfalú flexicsöveket már egy erősebb elemmel is át lehet égetni.

A gázrobbanás az, amitől félnek a mai tisztelt előírást készítők.
Régen a vastag acél gázcsövek korában bezzeg senki sem félt ennyire. Legfeljebb azért kellett "földelni", mert nagykiterjedésű fémtárgynak minősülhetett a gázcső.
Nem volt a kazánnak elektronikája. A biztonságtechnika mechanikus volt, a gyújtás gyufával, az égésbiztosítás őrlánggal volt megoldva.
Ma meg őrüljön meg a villanyszerelő, mert levág a fi reléje amikor bizonyos tipusú gázkazánok a testhez gyújtanak.

Én is látom a földelés fontosságának kérdését. De azt is, hogy a védelmek a nullázás miatt a zárlati (hiba) áram erősségén alapulnak.

Ezeket a földelés már csak azért sem javíthatja (hagsúlyozom szerintem) olyan mértékben mint sokan képzelik, mert visszakérdezek.
Tudom, hogy nincs esélye, de mi van, ha elszakad a földelés vezetéke valahol a földelés a nulla, vagy az EPH sín között?

Az, hogy a földelés hatásossága erősen időjárás és körülmény függő, ráadásul korlátozott (különösen a hatásos földelések) az élettartama, nincs rendszeres ellenőrzése, számomra nem is kérdés. Bizonyított tény.

Olyan, mintha valaki azzal vigasztalná magát, hogy vakon és süketen is át lehet kelni egy forgalmas autópályán, mert egyszer valakinek sikerült.
Annyiban igaza van, hogy ő 100%-os bizonyosság tudatában indul az átkelésnek.
Mert olyan sérült emberrel még nem beszélt, akinek nem sikerült az átkelés.

Jó kis altéma lehetne az ilyen kérdésekből, de (legalább is) az én ismeret anyagom kevés ennyi feltételezéshez.
Helyesbítek. Ennyi elméleti feltételezéshez.

De be is fejezem, mert mi van, ha közben csak úgy véletlenül felkel a nap?

Bous83Válasz erre 2012-07-09 22:50:40
Előzmény: sándor #31414#31418 Sándor, Maximálisan egyetértek mindennel amit írtál, azonban egy pici megjegyzésem lenne. "Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést." Tudom, hogy szinte nincs esélye, azt se tudom, hogy valaha valahol történt-e ilyen, de egy pillanatig játszunk el azzal a gondolattal, hogy a trafó után valahol, vagy a lakás bekötésének PEN vezetője megszakad. Ekkor a PEN potenciálját a leszakadt szakasz fázisonkénti terhelése, és a PEN-en maradt szúróföldek együttes eredő ellenállása határozza meg. Minél nagyobb a fázisok közötti terheléskülönbség, és minél nagyobb a megmaradt szúróföldek ellenállása, annál nagyobb potenciált vehet fel a PEN-ről "megtámasztott" PE sín is, és ezekkel együtt minden leföldelt fémfelület és berendezés. S mindez ugyebár fi, kismegszakító, és nullát is szakító kapcsoló független. PE-t (konnektoroktól eltekintve :-) sosem szakítjuk, visszük át eszközökön, közvetlen megy fémekhez, pl. központi fűtés. Igaz a túlfeszvédelem egy külön téma, de egy kis példa ehhez is. Tegyük fel épp párommal a mosógép tetején hancúrozunk, mert vihar van, és elment az áram. A szomszéd házába belevág a villám. A mosógépünk potenciálja sokkal kisebb mértékben emelkedik meg, ha a bejövő nulla megtámasztása él, és nem kihagyott, vagy 30 éve elrohadt. Nagyobb esélyünk van a sértetlenségre. Szóval tudom hogy ezek szőrszálhasogatások, de ha már földelt csillagpontú kisfeszültségű elosztóhálózat van, akkor az a jó, ha ezt mi is segítjük. Természetesen ez a sokadik, pl. a fi sokkal-sokkal nagyobb eséllyel ment életet, ezt nem vitatom... Erről jut eszembe, felénk, és ahol eddig nézegettem, egész jól sikerült szétosztaniuk a fogyasztókat, nem jelentős fázisfeszültség különbségeket szoktam mérni. Már az is ritka, ha 2-3V-nál többet mérek. Általában 1-2V. (ezek ELMŰ-ÉMÁSZ területek) Azonban nemrég, amikor Csabdin (EON terület) egy kétfázisú PV invertert kötöttem be, szokásomhoz híven megnéztem, melyik fázis milyen feszültségű, hogy a legalacsonyabb feszültségűekre kössek. Tudom, a hálózathoz képest annyira kicsi teljesítményű egy ilyen PV, hogy szinte nincs befolyással erre, de mért ne tegyek jót... Szóval megmértem, és a megszokotthoz képest jóval nagyobb volt a különbség. 230,231,239. Bőven belefér a szabványba (mely inkább védi a szolgáltatót, mint fogyasztóinkat, de ebbe most ne menjünk bele. :-). Nem tudom, hogy ez egy helyi véletlenül összejött pillanat volt, vagy nem foglalkozik az ilyesmivel EON... (lehet tőle független, és mindenhova be van vezetve a 3 fázis, s mindenki pont ugyanazt nem terhelte be nagyobb fogyasztókkal)

Bous83Válasz erre

2012-07-09
22:50:40

Előzmény: sándor #31414#31418
Sándor,

Maximálisan egyetértek mindennel amit írtál, azonban egy pici megjegyzésem lenne.

"Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést."

Tudom, hogy szinte nincs esélye, azt se tudom, hogy valaha valahol történt-e ilyen, de egy pillanatig játszunk el azzal a gondolattal, hogy a trafó után valahol, vagy a lakás bekötésének PEN vezetője megszakad. Ekkor a PEN potenciálját a leszakadt szakasz fázisonkénti terhelése, és a PEN-en maradt szúróföldek együttes eredő ellenállása határozza meg. Minél nagyobb a fázisok közötti terheléskülönbség, és minél nagyobb a megmaradt szúróföldek ellenállása, annál nagyobb potenciált vehet fel a PEN-ről "megtámasztott" PE sín is, és ezekkel együtt minden leföldelt fémfelület és berendezés. S mindez ugyebár fi, kismegszakító, és nullát is szakító kapcsoló független. PE-t (konnektoroktól eltekintve :-) sosem szakítjuk, visszük át eszközökön, közvetlen megy fémekhez, pl. központi fűtés.

Igaz a túlfeszvédelem egy külön téma, de egy kis példa ehhez is. Tegyük fel épp párommal a mosógép tetején hancúrozunk, mert vihar van, és elment az áram. A szomszéd házába belevág a villám. A mosógépünk potenciálja sokkal kisebb mértékben emelkedik meg, ha a bejövő nulla megtámasztása él, és nem kihagyott, vagy 30 éve elrohadt. Nagyobb esélyünk van a sértetlenségre.

Szóval tudom hogy ezek szőrszálhasogatások, de ha már földelt csillagpontú kisfeszültségű elosztóhálózat van, akkor az a jó, ha ezt mi is segítjük. Természetesen ez a sokadik, pl. a fi sokkal-sokkal nagyobb eséllyel ment életet, ezt nem vitatom...

Erről jut eszembe, felénk, és ahol eddig nézegettem, egész jól sikerült szétosztaniuk a fogyasztókat, nem jelentős fázisfeszültség különbségeket szoktam mérni. Már az is ritka, ha 2-3V-nál többet mérek. Általában 1-2V. (ezek ELMŰ-ÉMÁSZ területek) Azonban nemrég, amikor Csabdin (EON terület) egy kétfázisú PV invertert kötöttem be, szokásomhoz híven megnéztem, melyik fázis milyen feszültségű, hogy a legalacsonyabb feszültségűekre kössek. Tudom, a hálózathoz képest annyira kicsi teljesítményű egy ilyen PV, hogy szinte nincs befolyással erre, de mért ne tegyek jót... Szóval megmértem, és a megszokotthoz képest jóval nagyobb volt a különbség. 230,231,239. Bőven belefér a szabványba (mely inkább védi a szolgáltatót, mint fogyasztóinkat, de ebbe most ne menjünk bele. :-). Nem tudom, hogy ez egy helyi véletlenül összejött pillanat volt, vagy nem foglalkozik az ilyesmivel EON... (lehet tőle független, és mindenhova be van vezetve a 3 fázis, s mindenki pont ugyanazt nem terhelte be nagyobb fogyasztókkal)

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »