Biosolar Forum

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

PlaszloVálasz erre 2010-04-04 11:12:57
#5093 Sándor, Köszönöm a segítséget! Örülök, hogy elmondásom alapján nem látsz ordító hibákat. Az MCU kábel és vezeték között van különbség, akkor a sima MCU vezetékre gondoltam, de ezek vezetéksínt kapnak. Át fogom még alaposan nézni, de úgy tűnik, mivel kicsi a ház pont - pont bekötést alkalmaztak, tehát a biztosítótól a konnektorig, vagy kapcsolóig mennek a vezetékek toldás nélkül. Az írásod alapján a klímának és a mosógépnek külön földelt vezetéket fogok kiépíteni, nem a létezőket megcsapolva. Itt még a helytől és az átmenetektől függően MT kábellel, vagy MCU vezetékkel + vezetéksínnel. A pince száraz, eláztatni csak a fűtéscsövek mellett lehet, de ezt is meg fogom majd oldani. A gipszkartonozást favázzal csináltam eddig is, a továbbiakban is így fogom, így itt nem lesz gond a földeléssel. Még egyszer köszönöm a segítséget.

2010-04-04
11:12:57

#5093
Sándor,

Köszönöm a segítséget! Örülök, hogy elmondásom alapján nem látsz ordító hibákat.
Az MCU kábel és vezeték között van különbség, akkor a sima MCU vezetékre gondoltam, de ezek vezetéksínt kapnak.
Át fogom még alaposan nézni, de úgy tűnik, mivel kicsi a ház pont - pont bekötést alkalmaztak, tehát a biztosítótól a konnektorig, vagy kapcsolóig mennek a vezetékek toldás nélkül.
Az írásod alapján a klímának és a mosógépnek külön földelt vezetéket fogok kiépíteni, nem a létezőket megcsapolva. Itt még a helytől és az átmenetektől függően MT kábellel, vagy MCU vezetékkel + vezetéksínnel.
A pince száraz, eláztatni csak a fűtéscsövek mellett lehet, de ezt is meg fogom majd oldani.
A gipszkartonozást favázzal csináltam eddig is, a továbbiakban is így fogom, így itt nem lesz gond a földeléssel.
Még egyszer köszönöm a segítséget.

sándorVálasz erre 2010-04-04 00:11:30
#5091 Plaszlo! Megértelek. Nem csak Te vagy ebben a "mikrogazdasági" helyzetben. Már elértük a fejlődésben a "milimikró" állapotot is. Amit leírtál, abból én nem feltételezek ordító hibákat. Mint írtam, a szabványok szigorúak, de a napi valóságtól sem rugaszkodnak el. Megértőek, és ha valaki felelősséggel végzi a felülvizsgálatot, akkor ha kettőt lapoz a szabványban, megtalálja a napi valóság megtartásához szükséges megoldásokat is. Ezek nem kiskapuk. De mint írtam, senkinek sem érdeke, sőt tilos aránytalanul szigorúnak lenni, és elkerülhető költségekbe verni a megrendelőt. Ráadásul, ha bizonyíthatóan ilyen állapotban vetted, akkor az eladó felelőssége egészen addig nem évül el, amíg Te jelentős felújítást, átalakítást nem végzel a ház villamos berendezésein. Ez volt a jogszabályi megközelítés. A gyakorlati megközelítés. - Szisztematikusan MCU kábeleket írsz ami két szigetelő réteget jelent. Az első a kábel érszigeteléseit, a második a kábel köpeny szigetelését. Ha csak MCU vezeték lenne, szimpla egysoros szigeteléssel, akkor már komoly lenne a hiányosság. -Ajtó, padló, takarólécei alatt a helyiség jellegétől függően lehet kábelt vezetni. Kérdés, hogy hol vannak a toldások, leágazások? Dobozban a falon, vagy azok is szétszórva a takaróléc alatt. Ha a falon, dobozban, akkor rendben. A takaróléc alatt nem megengedett. Valahol (ez szintén csak egy rajz, skicc) rögzíteni kell a kábelvezetés helyét, nehogy valaki véletlenül megsérthesse. Ehhez elegendő, ha Te magad rögzíted a dolgokat, és ennek a skiccnek egy példányát beteszed a mérőszekrénybe. (Áramkommandó, áramszolgáltató, tűzoltóság is így értesülhet a lakás "jellegzetességeiről".) MT kábel bárhol szabadon vezethető. Egy dolog kerülendő, tilos!, a földre fektetve vezetni. Kivéve a padló szegőlécei alá elhelyezve. Az Mt kábelt 20 m távolságig szabadon lógva, külön alátámasztás nélkül is lehet átfeszítésre használni. (Lehet, de nem mindenütt ajánlatos, ruhaszárításra használni pedig tilos, ha áramot is vezet!). Gáztűzhely mögött, a falra rögzítve nem tilos, még csak gégecső sem szükséges. A tűzhelyek háta mögött szabvány szerint nem alakulhat ki veszélyesen magas hőmérséklet. A gégecső a maga módján veszélyforrás is, mert nem tudod szemrevételezéssel ellenőrizni a kábel állapotát, ráadásul lehetetlenné teszi az MT kábel természetes hűlését. Gégecsőbe csak ott húzunk, ahol kötelező, vagy valami felsértheti a szerelés, vagy a használat alatt a kábelt. Ilyen hely pl. a gipszkarton fém tartóváz C profiljain a kihajlítható, "kábelátvezetésre kiképzett" helyek. Ezek, ha végighúzod a nyílásokon a kábelt, egyszerűen lenyúzzák a külső kábelköpenyt. Apropó. Tudod, hogy a fém, gipszkarton tartóvázat is be kell vonni az érintésvédelembe? Láttál már ilyet? Hallottál ilyen gipszkartonozó és villanyszerelő együttműködésről? Mert én még nem. Pedig minden nagy kiterjedésű fémtárgyat (nagyobb, mint 2 m), legyen az leburkolva vagy sem, le kell látványosan "földelni". Viszont olyan hibát már kerestem, ahol beköltöztek a félig kész házba. A falra felszerelték a házimozi projektorát, hozzácsavarozva a gipszkarton tartóvázához. A projektor zárlatos volt, és a fürdőszobában a falat burkoló mestert a nedves, ragasztós spakli a földhöz vágta. A fürdőszobai gipszkarton rögzítő csavarjai vezették ki a nedves gipszen keresztül az áramot az összefüggő lemez tartószerkezetből. Ez életveszély okozó hiba, pedig minden "szakszerűen" volt szerelve! Hogy a pincében a plafonon, vagy a padláson kábelcsatornában van a kábel vezetve, azzal semmi gond. Ha a kötések megfelelnek a pincei követelményeknek (párásodás, beázás elleni védelem) akkor maradhat. Ezek nem feltétlenül hibák, csak szokatlan, de nem szabványtalan megoldások. De például az, hogy a fürdőszobában a használat során milyen magasra emelkedik a páratartalom, az már alapvetően meghatározza az alkalmazott szerelési és szerelvény választási módot. Ezért találsz általában panelben, régebbi, de új házaknál is olyan megoldást, hogy pl. a világítás kapcsolót az ajtón kívül helyezték el. A belső dugaljak nem lehetnek meghatározott távolságon belül kádhoz, mosdóhoz, zuhanyhoz. A magasságuk nem lehet 1,5 m-nél alacsonyabban stb. Ha dokumentáltan el van látva a fürdőszoba olyan automata páraelszívó rendszerrel, ami nem engedi az engedélyezett maximális határérték fölé fürdőszoba használat közben a páratartalmat, akkor már kevésbé szigorúak egyes szabályok. De ehhez nem elég, ha bemutatod a páraelszívó "garantált" adatlapját. Mérésekkel is bizonyítani kell a "tudását". Na egy ilyen procedúra többször annyiba kerül, mint egy hagyományos, "biztonságos" szerelés. Alapvetően a kábelcsatornás szerelést javaslom. A kábelcsatorna méretével viszont nem szabad spórolni. Lesz még bővítés! A kábelcsatornában el lehet helyezni a szükséges kötéseket, leágazásokat is, csak ezeken a helyeken külön, rövid kábelcsatorna fedelekkel kell lezárni a csatornát. És valahogyan (festés, felirat) meg kell jelölni, jelezve, hogy alatta kötések vannak, hogy ez a "hely a kötődoboz". Nem kimondottan lakásbarát megoldás, de kit érdekel ez a padláson, vagy a pincében? Szóval láthatod, nincs ebben különösebb kockázat. De olyan dög sokat kell gépelni, hogy elmegy az ember kedve a szakmájától. Válaszolok, ahogy ráérek.

sándorVálasz erre

2010-04-04
00:11:30

#5091
Plaszlo!

Megértelek. Nem csak Te vagy ebben a "mikrogazdasági" helyzetben. Már elértük a fejlődésben a "milimikró" állapotot is.

Amit leírtál, abból én nem feltételezek ordító hibákat. Mint írtam, a szabványok szigorúak, de a napi valóságtól sem rugaszkodnak el. Megértőek, és ha valaki felelősséggel végzi a felülvizsgálatot, akkor ha kettőt lapoz a szabványban, megtalálja a napi valóság megtartásához szükséges megoldásokat is. Ezek nem kiskapuk. De mint írtam, senkinek sem érdeke, sőt tilos aránytalanul szigorúnak lenni, és elkerülhető költségekbe verni a megrendelőt.
Ráadásul, ha bizonyíthatóan ilyen állapotban vetted, akkor az eladó felelőssége egészen addig nem évül el, amíg Te jelentős felújítást, átalakítást nem végzel a ház villamos berendezésein. Ez volt a jogszabályi megközelítés.

A gyakorlati megközelítés.

- Szisztematikusan MCU kábeleket írsz ami két szigetelő réteget jelent. Az első a kábel érszigeteléseit, a második a kábel köpeny szigetelését. Ha csak MCU vezeték lenne, szimpla egysoros szigeteléssel, akkor már komoly lenne a hiányosság.

-Ajtó, padló, takarólécei alatt a helyiség jellegétől függően lehet kábelt vezetni. Kérdés, hogy hol vannak a toldások, leágazások? Dobozban a falon, vagy azok is szétszórva a takaróléc alatt. Ha a falon, dobozban, akkor rendben. A takaróléc alatt nem megengedett.
Valahol (ez szintén csak egy rajz, skicc) rögzíteni kell a kábelvezetés helyét, nehogy valaki véletlenül megsérthesse. Ehhez elegendő, ha Te magad rögzíted a dolgokat, és ennek a skiccnek egy példányát beteszed a mérőszekrénybe.
(Áramkommandó, áramszolgáltató, tűzoltóság is így értesülhet a lakás "jellegzetességeiről".)

MT kábel bárhol szabadon vezethető. Egy dolog kerülendő, tilos!, a földre fektetve vezetni. Kivéve a padló szegőlécei alá elhelyezve.
Az Mt kábelt 20 m távolságig szabadon lógva, külön alátámasztás nélkül is lehet átfeszítésre használni. (Lehet, de nem mindenütt ajánlatos, ruhaszárításra használni pedig tilos, ha áramot is vezet!).
Gáztűzhely mögött, a falra rögzítve nem tilos, még csak gégecső sem szükséges.
A tűzhelyek háta mögött szabvány szerint nem alakulhat ki veszélyesen magas hőmérséklet. A gégecső a maga módján veszélyforrás is, mert nem tudod szemrevételezéssel ellenőrizni a kábel állapotát, ráadásul lehetetlenné teszi az MT kábel természetes hűlését. Gégecsőbe csak ott húzunk, ahol kötelező, vagy valami felsértheti a szerelés, vagy a használat alatt a kábelt. Ilyen hely pl. a gipszkarton fém tartóváz C profiljain a kihajlítható, "kábelátvezetésre kiképzett" helyek. Ezek, ha végighúzod a nyílásokon a kábelt, egyszerűen lenyúzzák a külső kábelköpenyt.
Apropó. Tudod, hogy a fém, gipszkarton tartóvázat is be kell vonni az érintésvédelembe? Láttál már ilyet? Hallottál ilyen gipszkartonozó és villanyszerelő együttműködésről? Mert én még nem. Pedig minden nagy kiterjedésű fémtárgyat (nagyobb, mint 2 m), legyen az leburkolva vagy sem, le kell látványosan "földelni". Viszont olyan hibát már kerestem, ahol beköltöztek a félig kész házba. A falra felszerelték a házimozi projektorát, hozzácsavarozva a gipszkarton tartóvázához. A projektor zárlatos volt, és a fürdőszobában a falat burkoló mestert a nedves, ragasztós spakli a földhöz vágta. A fürdőszobai gipszkarton rögzítő csavarjai vezették ki a nedves gipszen keresztül az áramot az összefüggő lemez tartószerkezetből.
Ez életveszély okozó hiba, pedig minden "szakszerűen" volt szerelve!

Hogy a pincében a plafonon, vagy a padláson kábelcsatornában van a kábel vezetve, azzal semmi gond. Ha a kötések megfelelnek a pincei követelményeknek (párásodás, beázás elleni védelem) akkor maradhat. Ezek nem feltétlenül hibák, csak szokatlan, de nem szabványtalan megoldások. De például az, hogy a fürdőszobában a használat során milyen magasra emelkedik a páratartalom, az már alapvetően meghatározza az alkalmazott szerelési és szerelvény választási módot. Ezért találsz általában panelben, régebbi, de új házaknál is olyan megoldást, hogy pl. a világítás kapcsolót az ajtón kívül helyezték el. A belső dugaljak nem lehetnek meghatározott távolságon belül kádhoz, mosdóhoz, zuhanyhoz. A magasságuk nem lehet 1,5 m-nél alacsonyabban stb.
Ha dokumentáltan el van látva a fürdőszoba olyan automata páraelszívó rendszerrel, ami nem engedi az engedélyezett maximális határérték fölé fürdőszoba használat közben a páratartalmat, akkor már kevésbé szigorúak egyes szabályok. De ehhez nem elég, ha bemutatod a páraelszívó "garantált" adatlapját. Mérésekkel is bizonyítani kell a "tudását". Na egy ilyen procedúra többször annyiba kerül, mint egy hagyományos, "biztonságos" szerelés.

Alapvetően a kábelcsatornás szerelést javaslom. A kábelcsatorna méretével viszont nem szabad spórolni. Lesz még bővítés! A kábelcsatornában el lehet helyezni a szükséges kötéseket, leágazásokat is, csak ezeken a helyeken külön, rövid kábelcsatorna fedelekkel kell lezárni a csatornát. És valahogyan (festés, felirat) meg kell jelölni, jelezve, hogy alatta kötések vannak, hogy ez a "hely a kötődoboz". Nem kimondottan lakásbarát megoldás, de kit érdekel ez a padláson, vagy a pincében?

Szóval láthatod, nincs ebben különösebb kockázat. De olyan dög sokat kell gépelni, hogy elmegy az ember kedve a szakmájától.
Válaszolok, ahogy ráérek.

PlaszloVálasz erre 2010-04-02 13:42:23
#5083 Sándor, Egészen egyszerű dolgokra gondoltam, nem egy átkábelezésre vagy új rendszer építésére. Csak néhány példa: - ajtó mellett fa díszléc alatt jönnek a világításkapcsolókhoz az MCU kábelek. Megoldás műanyag csatornába rakom és azt festem le, hogy ne világítson a fehér, vagy szürke színe, vagy burkolom fa díszléccel. Ugyanez az ajtó másik oldalán, klíma, TV, világítás, stb. - gáztűzhely mögött a sarokban vezették el MTK kábelen a dugaszoló aljzathoz és a helyi világításhoz az áramot. Megoldás: itt gondban vagyok, müa kábelcsatorna olvadhat, szilikonkábel?, de lehet, hogy építek a tűzhely mögé tűzgátló gipszkarton takarást és azt csempézem, mögötte elfér gégecsőben a kábel. De addig? - fürdőben szintén a sarokban takaróléc alatt mosdó mellett konnektor és helyi világítás MCU kábeleken. Megoldás: müa. kábelcsatorna? Gégecső + takarás? Alapvetően a pince plafonján mennek a villanyvezetékek müa csatornában, csak a használati helyeken jönnek fel a lakótérbe, viszonylag rövid szakaszokon. Nem kérek tőled sem felelősségvállalást, sem terveket, csak egy-két ötletet, hogy ezeket hogyan tudnám biztonságosabbá tennem. Mondhatnám, így vettem x éve működik rendben, ezután is fog, nem érdekel. Ha teljesen civil lennék, maximum tágra nyílt szemmel néznék, hogy nahát, pedig akitől vettem, olyan precíz rendes ember volt. Valamikor tanultam a villanyszerelést, bár kijöttem a gyakorlatból és lemaradtam a fejlődésben, de azért látom, hogy ez nem éppen szabályos. Feltételezem, ezt is villanyszerelő készítette, mert az előző tulaj nem volt barkácsolós típus. A legolcsóbb megoldás, ha így hagyom, a kevésbé olcsó megoldás, ha megpróbálom ezeket a hibákat a lehetőségekhez mérten korrigálni, kijavítani. Drágább megoldás nem jöhet most szóba, sajnálom, de jelenleg ez a mikrogazdasági helyzetem. Ha ez is kockázatos számodra, semmi gond, megköszönöm eddigi segítségedet és befejeztem a témát. Üdv: Plaszlo

PlaszloVálasz erre

2010-04-02
13:42:23

#5083
Sándor,

Egészen egyszerű dolgokra gondoltam, nem egy átkábelezésre vagy új rendszer építésére.
Csak néhány példa:
- ajtó mellett fa díszléc alatt jönnek a világításkapcsolókhoz az MCU kábelek. Megoldás műanyag csatornába rakom és azt festem le, hogy ne világítson a fehér, vagy szürke színe, vagy burkolom fa díszléccel. Ugyanez az ajtó másik oldalán, klíma, TV, világítás, stb.
- gáztűzhely mögött a sarokban vezették el MTK kábelen a dugaszoló aljzathoz és a helyi világításhoz az áramot. Megoldás: itt gondban vagyok, müa kábelcsatorna olvadhat, szilikonkábel?, de lehet, hogy építek a tűzhely mögé tűzgátló gipszkarton takarást és azt csempézem, mögötte elfér gégecsőben a kábel. De addig?
- fürdőben szintén a sarokban takaróléc alatt mosdó mellett konnektor és helyi világítás MCU kábeleken. Megoldás: müa. kábelcsatorna? Gégecső + takarás? Alapvetően a pince plafonján mennek a villanyvezetékek müa csatornában, csak a használati helyeken jönnek fel a lakótérbe, viszonylag rövid szakaszokon.

Nem kérek tőled sem felelősségvállalást, sem terveket, csak egy-két ötletet, hogy ezeket hogyan tudnám biztonságosabbá tennem. Mondhatnám, így vettem x éve működik rendben, ezután is fog, nem érdekel. Ha teljesen civil lennék, maximum tágra nyílt szemmel néznék, hogy nahát, pedig akitől vettem, olyan precíz rendes ember volt. Valamikor tanultam a villanyszerelést, bár kijöttem a gyakorlatból és lemaradtam a fejlődésben, de azért látom, hogy ez nem éppen szabályos. Feltételezem, ezt is villanyszerelő készítette, mert az előző tulaj nem volt barkácsolós típus. A legolcsóbb megoldás, ha így hagyom, a kevésbé olcsó megoldás, ha megpróbálom ezeket a hibákat a lehetőségekhez mérten korrigálni, kijavítani. Drágább megoldás nem jöhet most szóba, sajnálom, de jelenleg ez a mikrogazdasági helyzetem. Ha ez is kockázatos számodra, semmi gond, megköszönöm eddigi segítségedet és befejeztem a témát.
Üdv: Plaszlo

sándorVálasz erre 2010-04-02 10:55:15
#5082 Plaszlo! Ismerős a helyzet, az építkezők nagyobb része ebben (ettől) szenved. Természetesen számíthatsz segítségre, tanácsra továbbra is. De ismeretlenül, távirányítással esetleg nagyobb veszélynek teszed ki magad, mintha egy tervet valósítanál meg apró részletekben. Egy villamos rendszer építésnél (is) be kell tartani a sorrendet. Tervezés, kivitelezés, első üzembe helyezeés előtti felülvizsgálat (ÉV) mérés. Ez az ÉV mérés tartalmaz bizonyos %-ban szabványossági, tűzvédelmi, villámvédelmi, kivitelezési szempontokat is. Nem elriasztásnak szánom. Biztosan találkoztál már vele, sok üzem, bolt bejáratánál, bennt az üzletben lehet hatalmas piros C, E, betűs megjelölést látni. Ez a létesítmény (a ház) általános tűzvédelmi osztályba sorolását jelöli. Ez a besorolás határozza meg pl. a villanyszerelés módját, a felhasználható anyagokat, stb. Egy családi ház általában a legenyhébb besorolás alá szokott tartozni. Ez azt (is) feltételezi, hogy pl. nem tárolsz a ház egyik helyiségében sem az engedélyezett mennyiségnél több tűzveszélyes anyagot. A felülvizsgáló általában jegyzőkönyvezi, ha ilyet talál, eltávolíttatja Veled a lakásból, de nem ír elő költséges (és értelmetlen) változtatásokat pl. a villanyszerelésre, a menekülési útvonalakra, tűzoltó készülékek felszerelésére, tűzoltósági szakvizsgálatra vonatkozóan. Ha pl. egy liter hígító van engedélyezve a jogszabályokban, lakásban tárolásra, akkor nem tarhatsz egy ötliteres kannával bennt a lakásban. Anyaga válogatja, de például bukott már meg nagy üzem azon, hogy 6 liter terpentin volt az engedélyezett, az is zárt kannában. És 10 literes, nyitott vödörben tárolták. Röhejes nem? De ha belegondolsz, jogos. Bizonytalan, értelmetlenül takarékos megoldásoktól óvnék mindenkit, Téged is. Alapvetően terv szerint (mert például nem mindegy a távolság a gázüzemű berendezésektől, kéményektől, fűtésektől) kell kivitelezni. A jövőre gondolva a lehető, megfizethető legnagyobb keresztmetszettel kell szerelni. Viszont az áramköri biztosítókat a lehető legkisebbre kell méretezni. A lehető legbiztosabb kötéseket kell alkalmazni. Legyen karbantartás mentes (nem úgy mint a sorkapocs), legyen bontható, bővíthető, cserélhető. A forrasztást például fagyveszélyes helyen (teraszon, padláson lévő dobozok) nem ajánlatos alkalmazni. Régen ez volt az elérhető legbiztonságosabb megoldás, de ahol egy kötésben csak az ónnak kell a teljes áramerősséget átvezetni, az ott ki fog olvadni, el fog öregedni és veszélyforrássá válik. Tehát össze is kell csavarnod a vezetékeket ami már határeset (tiltott) a szabványosságban. Ami pedig a tervezők, tanácsadók felelősségét illeti, ezt nem azért írom, hogy lerázzalak, mert akkor eddig sem fektettem volna ennyi munkát a témába. Mielőtt "érvényes, hatályos" tanácsot tud Neked bárki adni, ismerni kell a terveidet, a környezetedet, a helyi egyedi előírásokat. Példának ott van zsezse acélkéménye, amit villámvédelmi szempontból próbáltunk meg "táv szakérteni". Elég nehéz volt megnyugtató eredményre jutni. Nem illő, de van egy kis hasonlóság egy tervező, szakértő, felülvizsgáló munkáját az orvosok felelősségéhez, esküjéhez hasonlítani. De a valóság a következő. Ha egy orvos téved, akkor a legritkábban tiltják el a szakmája gyakorlásától. Ha egy felülvizsgáló téved, és ennek komoly következménye lesz. Akkor érvénybe lép amit áláírtunk, hogy azonnal elveszik tőlünk a jogosultságot a munkánk gyakorlására. Plusz a már régebben említett kártérítés is minket terhel. Ha Te "távirányítás" mellett kivitelezel és nem tartod be a tanácsokat, levakolva semmi sem fog látszani. Viszont egy esetleges tűz esetén a tűzvizsgáló meg fogja találni a hányosságokat. Keresik a tervezőt, a kivitelezőt, a "tanácsadót"! (Ismered, hogy ha nincs látványos tűzforrás, akkor minden tűznek rövidzárlat, villamos hiba az oka.) Szóval kérdezz nyugodtan. Biztosan fogsz választ, tanácsot kapni. De, hogy távirányítással levezessen bárki egy ilyen munkát, erre nem hiszem hogy találsz, valakit is. Ezt én sem tudom vállalni. Tényleg nem kifogás, de csak ha a napi híreket olvasod, elszaporodtak a külső hőszigetelések "okozta, fokozta" tüzek. Már arról is lehet hallani (a szakértőkből álló egyesületünk berkeiben a sajtónál sokkal alaposabban kitárgyalva), hogy a régi panel épület hőszigető szivaccsal kitöltött réseiben vezetett villamos vezetéktől begyulladt a külső szabványtalan (saját kivitelezésszerű) hőszigetelés és emberek haltak meg. Kíváncsian várjuk, ki lesz a felelős? Aki elhanyagolta a panel épület időszakos felülvizsgálatát, a villamos rendszer felújítását, cseréjét? A jelenlegi tulajdonos lakó? A régi tulajdonos állam? Aki a hőszigetelés megtervezése, kivitelezése előtt nem járta körül a témát? Gondolom és remélem megérted az álláspontomat.

sándorVálasz erre

2010-04-02
10:55:15

#5082
Plaszlo!

Ismerős a helyzet, az építkezők nagyobb része ebben (ettől) szenved.

Természetesen számíthatsz segítségre, tanácsra továbbra is. De ismeretlenül, távirányítással esetleg nagyobb veszélynek teszed ki magad, mintha egy tervet valósítanál meg apró részletekben.
Egy villamos rendszer építésnél (is) be kell tartani a sorrendet. Tervezés, kivitelezés, első üzembe helyezeés előtti felülvizsgálat (ÉV) mérés. Ez az ÉV mérés tartalmaz bizonyos %-ban szabványossági, tűzvédelmi, villámvédelmi, kivitelezési szempontokat is.
Nem elriasztásnak szánom. Biztosan találkoztál már vele, sok üzem, bolt bejáratánál, bennt az üzletben lehet hatalmas piros C, E, betűs megjelölést látni. Ez a létesítmény (a ház) általános tűzvédelmi osztályba sorolását jelöli. Ez a besorolás határozza meg pl. a villanyszerelés módját, a felhasználható anyagokat, stb.
Egy családi ház általában a legenyhébb besorolás alá szokott tartozni. Ez azt (is) feltételezi, hogy pl. nem tárolsz a ház egyik helyiségében sem az engedélyezett mennyiségnél több tűzveszélyes anyagot. A felülvizsgáló általában jegyzőkönyvezi, ha ilyet talál, eltávolíttatja Veled a lakásból, de nem ír elő költséges (és értelmetlen) változtatásokat pl. a villanyszerelésre, a menekülési útvonalakra, tűzoltó készülékek felszerelésére, tűzoltósági szakvizsgálatra vonatkozóan.
Ha pl. egy liter hígító van engedélyezve a jogszabályokban, lakásban tárolásra, akkor nem tarhatsz egy ötliteres kannával bennt a lakásban. Anyaga válogatja, de például bukott már meg nagy üzem azon, hogy 6 liter terpentin volt az engedélyezett, az is zárt kannában. És 10 literes, nyitott vödörben tárolták. Röhejes nem? De ha belegondolsz, jogos.

Bizonytalan, értelmetlenül takarékos megoldásoktól óvnék mindenkit, Téged is.
Alapvetően terv szerint (mert például nem mindegy a távolság a gázüzemű berendezésektől, kéményektől, fűtésektől) kell kivitelezni. A jövőre gondolva a lehető, megfizethető legnagyobb keresztmetszettel kell szerelni. Viszont az áramköri biztosítókat a lehető legkisebbre kell méretezni. A lehető legbiztosabb kötéseket kell alkalmazni. Legyen karbantartás mentes (nem úgy mint a sorkapocs), legyen bontható, bővíthető, cserélhető. A forrasztást például fagyveszélyes helyen (teraszon, padláson lévő dobozok) nem ajánlatos alkalmazni. Régen ez volt az elérhető legbiztonságosabb megoldás, de ahol egy kötésben csak az ónnak kell a teljes áramerősséget átvezetni, az ott ki fog olvadni, el fog öregedni és veszélyforrássá válik. Tehát össze is kell csavarnod a vezetékeket ami már határeset (tiltott) a szabványosságban.

Ami pedig a tervezők, tanácsadók felelősségét illeti, ezt nem azért írom, hogy lerázzalak, mert akkor eddig sem fektettem volna ennyi munkát a témába.
Mielőtt "érvényes, hatályos" tanácsot tud Neked bárki adni, ismerni kell a terveidet, a környezetedet, a helyi egyedi előírásokat. Példának ott van zsezse acélkéménye, amit villámvédelmi szempontból próbáltunk meg "táv szakérteni". Elég nehéz volt megnyugtató eredményre jutni.
Nem illő, de van egy kis hasonlóság egy tervező, szakértő, felülvizsgáló munkáját az orvosok felelősségéhez, esküjéhez hasonlítani. De a valóság a következő. Ha egy orvos téved, akkor a legritkábban tiltják el a szakmája gyakorlásától. Ha egy felülvizsgáló téved, és ennek komoly következménye lesz. Akkor érvénybe lép amit áláírtunk, hogy azonnal elveszik tőlünk a jogosultságot a munkánk gyakorlására. Plusz a már régebben említett kártérítés is minket terhel. Ha Te "távirányítás" mellett kivitelezel és nem tartod be a tanácsokat, levakolva semmi sem fog látszani. Viszont egy esetleges tűz esetén a tűzvizsgáló meg fogja találni a hányosságokat. Keresik a tervezőt, a kivitelezőt, a "tanácsadót"! (Ismered, hogy ha nincs látványos tűzforrás, akkor minden tűznek rövidzárlat, villamos hiba az oka.)

Szóval kérdezz nyugodtan. Biztosan fogsz választ, tanácsot kapni.
De, hogy távirányítással levezessen bárki egy ilyen munkát, erre nem hiszem hogy találsz, valakit is. Ezt én sem tudom vállalni.
Tényleg nem kifogás, de csak ha a napi híreket olvasod, elszaporodtak a külső hőszigetelések "okozta, fokozta" tüzek. Már arról is lehet hallani (a szakértőkből álló egyesületünk berkeiben a sajtónál sokkal alaposabban kitárgyalva), hogy a régi panel épület hőszigető szivaccsal kitöltött réseiben vezetett villamos vezetéktől begyulladt a külső szabványtalan (saját kivitelezésszerű) hőszigetelés és emberek haltak meg. Kíváncsian várjuk, ki lesz a felelős? Aki elhanyagolta a panel épület időszakos felülvizsgálatát, a villamos rendszer felújítását, cseréjét? A jelenlegi tulajdonos lakó? A régi tulajdonos állam? Aki a hőszigetelés megtervezése, kivitelezése előtt nem járta körül a témát?

Gondolom és remélem megérted az álláspontomat.

PlaszloVálasz erre 2010-04-01 11:23:28
#5073 Sándor, Köszönöm az észrevételeidet. Nem akarom a fórumot tovább terhelni a nyűgeimmel, talán mást nem érdekel konkrétan ez a téma. Kérdésem: tudsz néhány kivitelezési tanáccsal megsegíteni a fórumon kívül? Mostanában hivatalos felmérést és javításokat nem fogok tudni finanszírozni, mert tartalékaim elfogytak, de sorban jönnek a ki nem kerülhető kiadások. Esetleg ha küldhetnék néhány képet a meglévő helyzetről és ha ez nem problémás részedről, néhány tanáccsal, ötlettel segíthetnél a biztonságosabb megoldások megvalósításában (semmi hivatalos, csak mint ötletgazda). Ezt még kis lépésenként meg tudnám valósítani. Természetesen nem így akarom kikerülni egy majdani felmérést, de addig is tudnék a biztonságon javítani, ha nagyon gázos néhány megoldás.

PlaszloVálasz erre

2010-04-01
11:23:28

#5073
Sándor,

Köszönöm az észrevételeidet. Nem akarom a fórumot tovább terhelni a nyűgeimmel, talán mást nem érdekel konkrétan ez a téma.
Kérdésem: tudsz néhány kivitelezési tanáccsal megsegíteni a fórumon kívül? Mostanában hivatalos felmérést és javításokat nem fogok tudni finanszírozni, mert tartalékaim elfogytak, de sorban jönnek a ki nem kerülhető kiadások. Esetleg ha küldhetnék néhány képet a meglévő helyzetről és ha ez nem problémás részedről, néhány tanáccsal, ötlettel segíthetnél a biztonságosabb megoldások megvalósításában (semmi hivatalos, csak mint ötletgazda). Ezt még kis lépésenként meg tudnám valósítani. Természetesen nem így akarom kikerülni egy majdani felmérést, de addig is tudnék a biztonságon javítani, ha nagyon gázos néhány megoldás.

sándorVálasz erre 2010-04-01 00:31:04
#5068 zsezse! A bojler, az éjszakai áram és a szolárfűtés kombinálásához: Feltettem a múltkor az alapkapcsolást, ami a szolárfűtést tartalmazza. A villanybojler eredeti éjszakai áramú bekötéséhez hozzá sem nyúltam. Ha úgy gondolom, hogy elég lesz a szolárfűtés holnap a bojler felfűtéséhez, akkor este kikapcsolom a bojler kötelezően felszerelt leválasztó "főkapcsolóját" és kész. Másnap délelőtt felfűtődik a bojler. Ha napközben valaki használ el belőle melegvizet, akkor azonnal utánafűt a szolár és nem kell reggelig várni az éjszakai áramra. Nem szabad túlbonyolítani. Télen meg vagy ki van kapcsolva az éjszakai fűtés és más módon készül a használati melegvíz, vagy egyszerűen addig a pár hétig éjszakai áramról fürdünk. Jobb télen még karácsonykor is fel lehet fűteni a bojlert, ha erős és elegendő hosszúságú a napsütés.

sándorVálasz erre

2010-04-01
00:31:04

#5068
zsezse!

A bojler, az éjszakai áram és a szolárfűtés kombinálásához:

Feltettem a múltkor az alapkapcsolást, ami a szolárfűtést tartalmazza. A villanybojler eredeti éjszakai áramú bekötéséhez hozzá sem nyúltam. Ha úgy gondolom, hogy elég lesz a szolárfűtés holnap a bojler felfűtéséhez, akkor este kikapcsolom a bojler kötelezően felszerelt leválasztó "főkapcsolóját" és kész. Másnap délelőtt felfűtődik a bojler. Ha napközben valaki használ el belőle melegvizet, akkor azonnal utánafűt a szolár és nem kell reggelig várni az éjszakai áramra.
Nem szabad túlbonyolítani.
Télen meg vagy ki van kapcsolva az éjszakai fűtés és más módon készül a használati melegvíz, vagy egyszerűen addig a pár hétig éjszakai áramról fürdünk. Jobb télen még karácsonykor is fel lehet fűteni a bojlert, ha erős és elegendő hosszúságú a napsütés.

sándorVálasz erre 2010-04-01 00:04:33
#5067 Plaszlo! Zsezse! Ez szakma sem ördöngősebb, mint bármelyik másik. Itt van példának mindjárt a fórumon futó külső szigetelő, burkoló szakma, vagy akár az ács munkája. Egy tetőt megtervezni, fát méretezni, gazdaságosan összeválogatni, feldolgozni, kialakítani, hogy szép is, hasznos is, tartós is legyen, hát az sem mindennapi feladat. Egy lakást bármikor át lehet nézetni egy villamos biztonság technikai felülvizsgálóval. Lehetőleg olyannal, akinek mindhárom területről meg van az érvényes vizsgája, és az engedélye. Általában, ha kisebb cégekbe tömörülve dolgoznak, ahol van épületgépész, statikus stb. szakértő is, akkor én őrájuk bíznám a munkát. Egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatnál gyakran kell konzultálni pl. építésszel, statikussal, ha kétséges, hogy egy villámhárító felfogója kellően biztonságos e? Vagy egy tűzvédelmi szakértővel, hogy a villámhárító levezetője nem okozhat e tüzet pl. az ablakkeret meggyújtásával. Ezekkel a kérdésekkel a villamos felülvizsgálónak is tisztában kell lenni, de ha a legkisebb kétség is felmerül, akkor marad az építész megkérdezése. Az új háznál mindenképpen készül egy jegyzőkönyv, mert különben nincs lakhatási engedély. Később pedig (ez régen öt év volt) időszakonként a tulajdonosnak kötelező a saját érdekében megismételtetni a felülvizsgálatot. Az öreg házat én meg sem venném, ha előtte át nem nézethetném a saját szakértőmmel. Ha pedig "véletlenül" elégne a saját példányod, semmi baj. Van belőle a felülvizsgálónál, az áramszolgáltatónál, az építési hatóságnál, a tűzoltóságnál, a biztosítók is be szokták kérni. Biztosan lesz olyan szerv, hivatal, aki kinyomozza és ha egyáltalán létezett, meg is fogja találni. Te meg egy fityiszt sem fogsz kapni a biztosítótól, jó ha meg nem büntetnek. A felülvizsgálat nem egy kibírhatatlan költség. Inkább a kijavítások! De még itt sincs komolyabb baj, mert a felülvizsgálókat nagyon szigorú szabályok irányítják. Én is rendelkeztem komplett, mindenhárom területre vonatkozó vizsgával és engedéllyel. Miután már kivonulóban vagyok a napi robotból, már csak az érintésvédelmit tartottam meg, a többit nem újítottam meg, mert már nem biztos, hogy ki tudnám még termelni a tanfolyamok és a vizsgák árát a folyamatosan csökkenő megrendelésekből. A szabályaink pl. ha megrendeled a házad felülvizsgálatát: Biztosítanod kell minden dokumentációt (Áramszolgáltatói szerződés, tulajdoni lap, stb.). Bemutatod a házat. Én csak azt vizsgálhatom, amit megmutatsz, de a jegyzőkönyvbe beveszem, hogy a "folyósóról balra nyíló utolsó helyiségben a tulajdonos a kérésem ellenére sem engedélyezte a felülvizsgálatot". (Csak azt vizsgálhatom amit bemutatsz. Amit elrejtel a felülvizsgálat elöl, azt nem kereshetem, ha mégoly nyilvánvaló is a létezése.) Ezt Te a jegyzőkönyv végén aláírod, és kész. Én javaslatot teszek bizonyos hibák, hiányosságok kijavítására. A hiba jellegétől és a veszélyétől függően határidőhöz kötöm a kijavítást. Illetve megtiltom bizonyos berendezések használatát. Ha időközben megváltozott a lakásnak épült épület, vagy akár csak egy helyiség rendeltetése, akkor el kell végeznem az új érintésvédelmi, tűzvédelmi besorolást, amivel vagy egyetértel vagy sem - jegyzőkönyv. Ha olyan dolgokra kötelezlek, amelyeket nem kellett volna feltétlenül elvégeztetned, akkor ennek minden költsége és felelőssége engem terhel. Jó tudnotok, hogy minden szerelésnek általában a létesítésekor érvényben lévő szabványnak kell elsősorban megfelelni. Ha azóta kötelezően megváltoztatták az előírásokat, akkor annak. Ez az első (a következő) felújításig érvényes. Akkor már az akkori szabványnak megfelelően kell átalakítani, akármennyibe kerül is ez a tulajdonosnak. Az éjszakai áram bekötését a helyileg illetékes áramszolgáltatónál kell kezdeményezni. Ők eldöntik, hogy a hálózat alkalmas e a Te fogyasztód megtáplálására is. Ha igen, akkor (legalább is mifelénk) kijelölnek egy mestert, az áramszolgáltató igényeinek megfelelő, ebből levizsgázott villanyszerelőt, aki a munkát elvégzi. Erre a szakmára nincs szakkönyv. A mindenkor változó és éppen érvényben lévő szabványok az irányadók. Ez több polcnyi, szekrénynyi szabványt jelent, amelyek sok sok helyen keresztezik egymást. Hivatkoznak egymásra, engedményeket tesznek, szigorítanak, és nem csak a villamos szabványokon, hanem összefüggésben lehetnek építészeti szabványokkal, termék szabványokkal, engedélyekkel. Szükség szerint ismerni és rendelkezni kell az előző évtizedek szabványaival is. Minden felülvizsgálatra a felülvizsgálónak magával kell vinnie a fontosabb, érvényes szabványokat. Nem lehet fejből, emlékezetből dönteni. Ha bármi csak egy kicsit is kérdéses, rögtön elő kell venni még a profinak is a szabványt. Tipikus példa, egyedi eljárásban engedélyeztek egy kültéri lámpatipust meghatározott közterületre. Ezt Te nem üzemeltetheted az udvarodon, hacsak nem szereztél rá külön engedélyt. Ezt illik felismerni egy gyakorlott felülvizsgálónak. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a felülvizsgáló, amikor levizsgázik, kb a felét érti annak amit megtanult. Egyedül nem is tud még évekig dolgozni, csak valaki párjaként. Fokozatosan beleássa magát egy területbe, és ott már próbálkozhat egyedül is. Nekem például hiába van jogosítványom robbanás veszélyes területen lévő felülvizsgálatra is, soha nem mertem megpróbálni. Erre a megyénkben a szegedi olajosoknak vannak szakértői. Ha akár náluk, akár egy benzinkútnál kell ilyen besorolású helyen vizsgálódni, mindenki őket hívja. Az a mondás járja, hogy ez komolyabb dolog annál, hogy felülvizsgálóra lehetne bízni. Egy jó villanyszerelő az előírások kb 20%-val van tisztában. De semmi félelem, a gyakorlatban helyesen elvégzi a munkát még akkor is, ha ennek nem tudja a jogszabályi magyarázatát.

sándorVálasz erre

2010-04-01
00:04:33

#5067
Plaszlo!
Zsezse!

Ez szakma sem ördöngősebb, mint bármelyik másik. Itt van példának mindjárt a fórumon futó külső szigetelő, burkoló szakma, vagy akár az ács munkája. Egy tetőt megtervezni, fát méretezni, gazdaságosan összeválogatni, feldolgozni, kialakítani, hogy szép is, hasznos is, tartós is legyen, hát az sem mindennapi feladat.

Egy lakást bármikor át lehet nézetni egy villamos biztonság technikai felülvizsgálóval. Lehetőleg olyannal, akinek mindhárom területről meg van az érvényes vizsgája, és az engedélye. Általában, ha kisebb cégekbe tömörülve dolgoznak, ahol van épületgépész, statikus stb. szakértő is, akkor én őrájuk bíznám a munkát. Egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatnál gyakran kell konzultálni pl. építésszel, statikussal, ha kétséges, hogy egy villámhárító felfogója kellően biztonságos e? Vagy egy tűzvédelmi szakértővel, hogy a villámhárító levezetője nem okozhat e tüzet pl. az ablakkeret meggyújtásával. Ezekkel a kérdésekkel a villamos felülvizsgálónak is tisztában kell lenni, de ha a legkisebb kétség is felmerül, akkor marad az építész megkérdezése.

Az új háznál mindenképpen készül egy jegyzőkönyv, mert különben nincs lakhatási engedély. Később pedig (ez régen öt év volt) időszakonként a tulajdonosnak kötelező a saját érdekében megismételtetni a felülvizsgálatot.
Az öreg házat én meg sem venném, ha előtte át nem nézethetném a saját szakértőmmel.

Ha pedig "véletlenül" elégne a saját példányod, semmi baj. Van belőle a felülvizsgálónál, az áramszolgáltatónál, az építési hatóságnál, a tűzoltóságnál, a biztosítók is be szokták kérni. Biztosan lesz olyan szerv, hivatal, aki kinyomozza és ha egyáltalán létezett, meg is fogja találni. Te meg egy fityiszt sem fogsz kapni a biztosítótól, jó ha meg nem büntetnek.

A felülvizsgálat nem egy kibírhatatlan költség. Inkább a kijavítások!
De még itt sincs komolyabb baj, mert a felülvizsgálókat nagyon szigorú szabályok irányítják.
Én is rendelkeztem komplett, mindenhárom területre vonatkozó vizsgával és engedéllyel. Miután már kivonulóban vagyok a napi robotból, már csak az érintésvédelmit tartottam meg, a többit nem újítottam meg, mert már nem biztos, hogy ki tudnám még termelni a tanfolyamok és a vizsgák árát a folyamatosan csökkenő megrendelésekből.

A szabályaink pl. ha megrendeled a házad felülvizsgálatát:
Biztosítanod kell minden dokumentációt (Áramszolgáltatói szerződés, tulajdoni lap, stb.). Bemutatod a házat. Én csak azt vizsgálhatom, amit megmutatsz, de a jegyzőkönyvbe beveszem, hogy a "folyósóról balra nyíló utolsó helyiségben a tulajdonos a kérésem ellenére sem engedélyezte a felülvizsgálatot". (Csak azt vizsgálhatom amit bemutatsz. Amit elrejtel a felülvizsgálat elöl, azt nem kereshetem, ha mégoly nyilvánvaló is a létezése.) Ezt Te a jegyzőkönyv végén aláírod, és kész. Én javaslatot teszek bizonyos hibák, hiányosságok kijavítására. A hiba jellegétől és a veszélyétől függően határidőhöz kötöm a kijavítást. Illetve megtiltom bizonyos berendezések használatát. Ha időközben megváltozott a lakásnak épült épület, vagy akár csak egy helyiség rendeltetése, akkor el kell végeznem az új érintésvédelmi, tűzvédelmi besorolást, amivel vagy egyetértel vagy sem - jegyzőkönyv.
Ha olyan dolgokra kötelezlek, amelyeket nem kellett volna feltétlenül elvégeztetned, akkor ennek minden költsége és felelőssége engem terhel.
Jó tudnotok, hogy minden szerelésnek általában a létesítésekor érvényben lévő szabványnak kell elsősorban megfelelni. Ha azóta kötelezően megváltoztatták az előírásokat, akkor annak. Ez az első (a következő) felújításig érvényes. Akkor már az akkori szabványnak megfelelően kell átalakítani, akármennyibe kerül is ez a tulajdonosnak.

Az éjszakai áram bekötését a helyileg illetékes áramszolgáltatónál kell kezdeményezni. Ők eldöntik, hogy a hálózat alkalmas e a Te fogyasztód megtáplálására is. Ha igen, akkor (legalább is mifelénk) kijelölnek egy mestert, az áramszolgáltató igényeinek megfelelő, ebből levizsgázott villanyszerelőt, aki a munkát elvégzi.

Erre a szakmára nincs szakkönyv. A mindenkor változó és éppen érvényben lévő szabványok az irányadók. Ez több polcnyi, szekrénynyi szabványt jelent, amelyek sok sok helyen keresztezik egymást. Hivatkoznak egymásra, engedményeket tesznek, szigorítanak, és nem csak a villamos szabványokon, hanem összefüggésben lehetnek építészeti szabványokkal, termék szabványokkal, engedélyekkel. Szükség szerint ismerni és rendelkezni kell az előző évtizedek szabványaival is. Minden felülvizsgálatra a felülvizsgálónak magával kell vinnie a fontosabb, érvényes szabványokat. Nem lehet fejből, emlékezetből dönteni. Ha bármi csak egy kicsit is kérdéses, rögtön elő kell venni még a profinak is a szabványt. Tipikus példa, egyedi eljárásban engedélyeztek egy kültéri lámpatipust meghatározott közterületre. Ezt Te nem üzemeltetheted az udvarodon, hacsak nem szereztél rá külön engedélyt. Ezt illik felismerni egy gyakorlott felülvizsgálónak.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a felülvizsgáló, amikor levizsgázik, kb a felét érti annak amit megtanult. Egyedül nem is tud még évekig dolgozni, csak valaki párjaként. Fokozatosan beleássa magát egy területbe, és ott már próbálkozhat egyedül is. Nekem például hiába van jogosítványom robbanás veszélyes területen lévő felülvizsgálatra is, soha nem mertem megpróbálni. Erre a megyénkben a szegedi olajosoknak vannak szakértői. Ha akár náluk, akár egy benzinkútnál kell ilyen besorolású helyen vizsgálódni, mindenki őket hívja.
Az a mondás járja, hogy ez komolyabb dolog annál, hogy felülvizsgálóra lehetne bízni.
Egy jó villanyszerelő az előírások kb 20%-val van tisztában. De semmi félelem, a gyakorlatban helyesen elvégzi a munkát még akkor is, ha ennek nem tudja a jogszabályi magyarázatát.

zsezseVálasz erre 2010-03-31 20:26:36
#5065 Plaszlo biztosan letezik ra szakkonyv, de en nem tudok rola. azt mondtad, dolgoztal villanyszerelo keze alatt. talan megprobalhatnad beprotezsalni magad egy villanyszerelohoz nehany hetvegere es kozben el tudna magayrazni par dolgot.. en lehet, hogy igy csinalnam:)

PlaszloVálasz erre 2010-03-31 13:56:15
#5063 Zsezse, "orok szabaly: minel tobbet tudsz, annal inkabb rajossz, mennyi mindent nem tudsz meg!:)" Lásd a mellékelt ábrát. :-) Hol lehet ezeknek utána nézni? Van erre szakkönyv? Most már nem akarom magam átképezni villanyszerelőnek, de szeretnék tisztában lenni a dolgokkal, hogy biztonságban érezzem magam, meg a házam.

PlaszloVálasz erre 2010-03-31 10:31:17
#5060 Sándor, Zsezse, Köszönöm a segítséget, sajna nekem nincs villanyszerelő barátom, de majd megpróbálok több infót beszerezni a mai technikákból, berendezésekből.

zsezseVálasz erre 2010-03-31 10:29:46
#5059 "Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam," orok szabaly: minel tobbet tudsz, annal inkabb rajossz, mennyi mindent nem tudsz meg!:) mas: az uj bojleremhez, amit szolarhoz szeretnek hasznalni van villamos utofutes lehetoseg is. Sandor irtad, hogy a nappali aram draga melegiteni, ezert csak ejszakai aramot hasznalsz fel erre a celra. mi az ejszakai aram bekotesenek a menete mostanaban? ezt a kerdest majd felteszem az aramszolgaltatonak is, csak gondoltam hatha itt gyorsabban valaszt kapok.

zsezseVálasz erre

2010-03-31
10:29:46

#5059
"Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam,"
orok szabaly: minel tobbet tudsz, annal inkabb rajossz, mennyi mindent nem tudsz meg!:)

mas:

az uj bojleremhez, amit szolarhoz szeretnek hasznalni van villamos utofutes lehetoseg is.

Sandor irtad, hogy a nappali aram draga melegiteni, ezert csak ejszakai aramot hasznalsz fel erre a celra.

mi az ejszakai aram bekotesenek a menete mostanaban?
ezt a kerdest majd felteszem az aramszolgaltatonak is, csak gondoltam hatha itt gyorsabban valaszt kapok.

PlaszloVálasz erre 2010-03-31 10:18:39
#5058 Zsezse, Persze van a konnektoron "csak borotvához" felirat, de ismered a magyart, mindent mindenhová bedug, csak sormintának tekinti a feliratokat. Sándor, Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam, pedig anno tanultam villanyszerelést, és dolgoztam segédként villanyszerelőnél. Persze az esetek többségében a falvésés és csövezés művészetét gyakoroltam. Én nem tudom a munkád során mennyire találkozol az általad említett magánlakások évenkénti dokumentált elektromos felülvizsgálatával, a Fi relék dokumentált havi ellenőrzésével, a sorkapocsléc évenkénti dokumentált utánhúzásával. Persze mint szakember nem mondhatsz mást, de azért érdekes a szakmai előírások és a hétköznapi gyakorlat közötti fényévnyi távolságok. Feltételezem semmilyen külön engedély nincs a ház vezetékezésére, jött a villanyszerelő, oda rakta a kábeleket ahová a tulaj kérte, aztán tartotta a kezét a munkadíjért. Amint elnéztem, az elektromos műveket csak addig érdekli a villanyszerelés szabályossága, amíg a villanyórát ezer plombával nem látják el az áramlopás megakadályozására, tovább nem néznek egy centivel sem. Egyszer már sikerült átélnem az áramkommandó rajtaütését, majdnem rám törték az ajtót annyira be akartak jönni a lakásba. Méregettek, még száz plombát feltettek a meglévők helyett és távoztak. Ki vagy mikor kérheti egy ház vagy lakás elektromos felülvizsgálati jegyzőkönyvét? Kitalálom, a tűzoltók és a biztosítók egy tűzeset után. (sajnos a jegyzőkönyv is a tűz martalékává vált és már nem emlékszem ki végezte, a számla is ott égett a jkv. mellett)

PlaszloVálasz erre

2010-03-31
10:18:39

#5058
Zsezse,

Persze van a konnektoron "csak borotvához" felirat, de ismered a magyart, mindent mindenhová bedug, csak sormintának tekinti a feliratokat.

Sándor,

Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam, pedig anno tanultam villanyszerelést, és dolgoztam segédként villanyszerelőnél. Persze az esetek többségében a falvésés és csövezés művészetét gyakoroltam.
Én nem tudom a munkád során mennyire találkozol az általad említett magánlakások évenkénti dokumentált elektromos felülvizsgálatával, a Fi relék dokumentált havi ellenőrzésével, a sorkapocsléc évenkénti dokumentált utánhúzásával. Persze mint szakember nem mondhatsz mást, de azért érdekes a szakmai előírások és a hétköznapi gyakorlat közötti fényévnyi távolságok.
Feltételezem semmilyen külön engedély nincs a ház vezetékezésére, jött a villanyszerelő, oda rakta a kábeleket ahová a tulaj kérte, aztán tartotta a kezét a munkadíjért. Amint elnéztem, az elektromos műveket csak addig érdekli a villanyszerelés szabályossága, amíg a villanyórát ezer plombával nem látják el az áramlopás megakadályozására, tovább nem néznek egy centivel sem. Egyszer már sikerült átélnem az áramkommandó rajtaütését, majdnem rám törték az ajtót annyira be akartak jönni a lakásba. Méregettek, még száz plombát feltettek a meglévők helyett és távoztak.
Ki vagy mikor kérheti egy ház vagy lakás elektromos felülvizsgálati jegyzőkönyvét?
Kitalálom, a tűzoltók és a biztosítók egy tűzeset után. (sajnos a jegyzőkönyv is a tűz martalékává vált és már nem emlékszem ki végezte, a számla is ott égett a jkv. mellett)

zsezseVálasz erre 2010-03-31 08:52:43
#5055 par egyszeru esettel szeretnem alatamasztani Sandor hozzaszolasat: 2 eve (meg a FI rele elott) szivargo aramot veltem felfedezni, amikor szetszedtem a nulla-fold kozositest a villanyora alatt. 19V valtoaramot mert a keszulek. az elso "szaki" azt mondta, tegyem csak vissza azt a kotest, mert "azert van, hogy az ilyeneket elvezesse". nem hagyott nyugodni a dolog, ezert egy villanyszerelo baratommal nekiestunk es szetbontottuk a halozat azon reszet, amire gyanakodtunk. erdekes dolgokat talaltunk. pl. a padlasszobaban az egyik dobozban sorkapoccsal volt osszekotve 2 vezetek, es szinte csak a lehelet tartotta ott, latszott, hogy neha athuzott a szikra, es elegge meg volt olvadva a sorkapocs. ha ezt nem talaljuk meg ki tudja, mi lehetett volna belole. a padlasteri furdoben pedig nem volt foldeles, mert meg volt szakadva valahol a szal. tovabba az egyik vezetek a falban atszivargott, es az ures erparon mertunk 80V feszultseget. ezt lekotve es ujrakotve a kerdeses reszeket megszunt a 19Vos koboraram a fold-nulla bontonal. volt meg egy erdekes eset evekkel ezelott. valahol a falban ment egy fali vezetek (talan MN). a falhoz utolag hozzaepitettek egy vas/uveg portalt. par evre ra, amikor csinaltuk a padlasteret, az egyik komuves a teto vas szerkezetbe kapaszkodott, es nekitamaszkodott a vizes malternak, enyhen bizsergett a tenyere. kiderult, hogy 80V koruli feszultseg (Valto aram) volt a ket pont kozott. tudniillik a vasszerkezetet amikor felraktak, megserthettek az MN fali kabelt a vakolat alatt, es atvezetett ennyi feszultseget. kiiktattuk a kerdeses szakaszt, es a hiba megszunt. tehat bizony megannyi hibalehetoseg van es nagyon tudni kell, mit mivel hogyan ...

zsezseVálasz erre

2010-03-31
08:52:43

#5055
par egyszeru esettel szeretnem alatamasztani Sandor hozzaszolasat:

2 eve (meg a FI rele elott) szivargo aramot veltem felfedezni, amikor szetszedtem a nulla-fold kozositest a villanyora alatt.
19V valtoaramot mert a keszulek. az elso "szaki" azt mondta, tegyem csak vissza azt a kotest, mert "azert van, hogy az ilyeneket elvezesse".
nem hagyott nyugodni a dolog, ezert egy villanyszerelo baratommal nekiestunk es szetbontottuk a halozat azon reszet, amire gyanakodtunk.
erdekes dolgokat talaltunk.
pl. a padlasszobaban az egyik dobozban sorkapoccsal volt osszekotve 2 vezetek, es szinte csak a lehelet tartotta ott, latszott, hogy neha athuzott a szikra, es elegge meg volt olvadva a sorkapocs. ha ezt nem talaljuk meg ki tudja, mi lehetett volna belole.
a padlasteri furdoben pedig nem volt foldeles, mert meg volt szakadva valahol a szal.
tovabba az egyik vezetek a falban atszivargott, es az ures erparon mertunk 80V feszultseget. ezt lekotve es ujrakotve a kerdeses reszeket megszunt a 19Vos koboraram a fold-nulla bontonal.

volt meg egy erdekes eset evekkel ezelott.
valahol a falban ment egy fali vezetek (talan MN). a falhoz utolag hozzaepitettek egy vas/uveg portalt. par evre ra, amikor csinaltuk a padlasteret, az egyik komuves a teto vas szerkezetbe kapaszkodott, es nekitamaszkodott a vizes malternak, enyhen bizsergett a tenyere.
kiderult, hogy 80V koruli feszultseg (Valto aram) volt a ket pont kozott.
tudniillik a vasszerkezetet amikor felraktak, megserthettek az MN fali kabelt a vakolat alatt, es atvezetett ennyi feszultseget. kiiktattuk a kerdeses szakaszt, es a hiba megszunt.

tehat bizony megannyi hibalehetoseg van es nagyon tudni kell, mit mivel hogyan ...

sándorVálasz erre 2010-03-31 00:20:53
#5054 zsezse! Plaszlo! Így köszön vissza múlt, ami mikor is volt? A feliratos, kétpólusú fürdőszobai borotva dugalj általában abba a lámpatestbe volt beépítve, amelyik el volt látva érintésvédelemmel. Tehát nyugodtan lehetett volna a borotválkozó dugalj is "földelt". De miért nem volt? Mert a borotválkozás olyan tevékenységnek számított, ahol a hálózatra csatlakoztatott villamos borotva készülék közvetlenül érintkezett az agy környéki, idegekkel bőven ellátott, ráadásul nedvekben bővelkedő fej nyírkos bőrével és a nedves kézzel. Mint már átbeszéltük, testzárlat esetén a földelt készülékek teste mindaddig feszültség alatt marad, amig a biztosító ki nem olvadt. Tehát a borotva nem lehetett csak kettős szigetelésű készülék (kivéve néhány, Szovjet táska importból bekerült készülék). A kettős szigetelésű készülékhez pedig nem kellett 2+F dugalj, (megint a takarékosság). Olcsóbb volt a felirat, mert a fürdőszobában csak 2+F dugaljakat volt szabad beépíteni. Az ok, a fürdőszoba nedves, vagy (ami még szigorúbb) időszakosan nedves helyiség besorolású is lehet. A múlt, a régen, és a pár éve fogalmak miatt láthatod Plaszlo a dolgokat (sajnos) olyannak, amilyenek. Az ötvenes évekig minden települést és a környékét saját, vagy közeli erőművek láttak el árammal. Ezek az erőművek általában egy egy gyár részére épúltek, és csak a felesleget adták el a településnek. Ezért volt sok helyen 110 V, másutt 130 V. Egyes helyeken 2x150 V, és néhol meg egyenáram. Ezeket rendezték össze az ötvenes, hatvanas években 220 V váltakozó áramú hálózatokká, egyedi földelésű fogyasztókkal. Ennek a hiányosságai miatt kellett nullázni a hetvenes, nyolcvanas években. Pár éve pedig felemelték a feszültséget 220-ról 230-ra, mert már nem bírta el a hálózat a megnőtt fogyasztás áramerősségét. A nagy áramerősség nagy hálózati veszteséggel is járt. Ezért emlékszel és találsz még mai is elképesztő dolgokat a régebbi építésű házakban. Az újépítésű házakban pedig a remek szakemberek jóvoltából. A faházakról, illetve az azt érintő kérdésedre: eddig "csak" a Fi relékről beszélgettünk. Ez eddig az érintésvédelem tárgykörébe tartozott. Ez az érintésvédelem (életvédelem) szabványa. Amit most kérdezel, (faház, külső dobozok stb.) pedig a létesítési biztonsági, tűzvédelemi tárgykörbe tartozó dolog. Ez egy külön szabvány (MSZ 1600 volt a lánykori neve), ami többszáz oldal. Azzal foglalkozik, hogy a különböző besorolású épületeket, helyiségeket milyen szerelési módszerrel kell kivitelezni. Általában a tűzbiztonság miatt. Ez annyira szerteágazó kérdés, hogy csak a helyszín pontos ismeretében tud bármelyik felülvizsgáló nyilatkozni arról, hogy az alkalmazott szerelési mód szabványos e, vagy sem. Ennek a megítéléséhez néha be kell szerezni 30-50 éves egyedi eltérési engedélyeket, tervezői előírásokat, terveket. Elképzelhető, hogy mint a panelházaknál, megengedték anno a fából készült falelemek réseinek takaró lécei alá elhelyezni a vezetékeket. A durva kötödobozokat pedig azért kellett falon kívül elhelyezni, mert ahol két vezeték össze van kötve, ott fenn áll a felmelegedésből adódó tüzveszély. Írod, hogy több kötést sorkapocsokkal oldottál meg. Hát ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert minden csavaros kötést meghatározott időnként, évenként, dokumentáltan utána kell(ene) húzni. A csavarkötések egyszer összeszorítják a vezetékeket. A vezetékek engednek, szétlapulnak, gyengül és melegszik a kötés. Önszorító vagy préselős kötést javasolnék. Sok fajtája létezik attól függően, hogy tömör vagy hajlékony vezetékeket kell e összekötni, mekkora és hány vezetéket, milyen a tervezett áramerősség a kötésekben, milyen a környezeti alaphőmérséklet... Ne soroljam tovább. Ez már olyan terület, amit szakemberre kell bízni. Ezeket ezen a fórumon "megoldani" felelőtlenség lenne. Érintésvédelmi tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálóval kell átnézetni. Ő ad egy jegyzőkönyvet, hibalistát és kijavítási határidőt. A magánlakásokat különben is kötelező időszakonként felülvizsgáltatni. Remélem legalább az érdeklődés beindításához tudtam segítséget adni. De a megoldást, remélem megérted, nem tudom, nem lehet távolból pár sorban megoldani. Felelőtlenségbe pedig ne menjünk bele. Köszönöm a megelőlegezett megértésed.

sándorVálasz erre

2010-03-31
00:20:53

#5054
zsezse!
Plaszlo!

Így köszön vissza múlt, ami mikor is volt?

A feliratos, kétpólusú fürdőszobai borotva dugalj általában abba a lámpatestbe volt beépítve, amelyik el volt látva érintésvédelemmel. Tehát nyugodtan lehetett volna a borotválkozó dugalj is "földelt".
De miért nem volt? Mert a borotválkozás olyan tevékenységnek számított, ahol a hálózatra csatlakoztatott villamos borotva készülék közvetlenül érintkezett az agy környéki, idegekkel bőven ellátott, ráadásul nedvekben bővelkedő fej nyírkos bőrével és a nedves kézzel.
Mint már átbeszéltük, testzárlat esetén a földelt készülékek teste mindaddig feszültség alatt marad, amig a biztosító ki nem olvadt. Tehát a borotva nem lehetett csak kettős szigetelésű készülék (kivéve néhány, Szovjet táska importból bekerült készülék).
A kettős szigetelésű készülékhez pedig nem kellett 2+F dugalj, (megint a takarékosság). Olcsóbb volt a felirat, mert a fürdőszobában csak 2+F dugaljakat volt szabad beépíteni. Az ok, a fürdőszoba nedves, vagy (ami még szigorúbb) időszakosan nedves helyiség besorolású is lehet.

A múlt, a régen, és a pár éve fogalmak miatt láthatod Plaszlo a dolgokat (sajnos) olyannak, amilyenek.

Az ötvenes évekig minden települést és a környékét saját, vagy közeli erőművek láttak el árammal. Ezek az erőművek általában egy egy gyár részére épúltek, és csak a felesleget adták el a településnek. Ezért volt sok helyen 110 V, másutt 130 V. Egyes helyeken 2x150 V, és néhol meg egyenáram.
Ezeket rendezték össze az ötvenes, hatvanas években 220 V váltakozó áramú hálózatokká, egyedi földelésű fogyasztókkal.
Ennek a hiányosságai miatt kellett nullázni a hetvenes, nyolcvanas években.
Pár éve pedig felemelték a feszültséget 220-ról 230-ra, mert már nem bírta el a hálózat a megnőtt fogyasztás áramerősségét. A nagy áramerősség nagy hálózati veszteséggel is járt.
Ezért emlékszel és találsz még mai is elképesztő dolgokat a régebbi építésű házakban. Az újépítésű házakban pedig a remek szakemberek jóvoltából.

A faházakról, illetve az azt érintő kérdésedre: eddig "csak" a Fi relékről beszélgettünk.
Ez eddig az érintésvédelem tárgykörébe tartozott. Ez az érintésvédelem (életvédelem) szabványa.
Amit most kérdezel, (faház, külső dobozok stb.) pedig a létesítési biztonsági, tűzvédelemi tárgykörbe tartozó dolog. Ez egy külön szabvány (MSZ 1600 volt a lánykori neve), ami többszáz oldal. Azzal foglalkozik, hogy a különböző besorolású épületeket, helyiségeket milyen szerelési módszerrel kell kivitelezni. Általában a tűzbiztonság miatt.
Ez annyira szerteágazó kérdés, hogy csak a helyszín pontos ismeretében tud bármelyik felülvizsgáló nyilatkozni arról, hogy az alkalmazott szerelési mód szabványos e, vagy sem. Ennek a megítéléséhez néha be kell szerezni 30-50 éves egyedi eltérési engedélyeket, tervezői előírásokat, terveket.
Elképzelhető, hogy mint a panelházaknál, megengedték anno a fából készült falelemek réseinek takaró lécei alá elhelyezni a vezetékeket. A durva kötödobozokat pedig azért kellett falon kívül elhelyezni, mert ahol két vezeték össze van kötve, ott fenn áll a felmelegedésből adódó tüzveszély.

Írod, hogy több kötést sorkapocsokkal oldottál meg. Hát ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert minden csavaros kötést meghatározott időnként, évenként, dokumentáltan utána kell(ene) húzni. A csavarkötések egyszer összeszorítják a vezetékeket. A vezetékek engednek, szétlapulnak, gyengül és melegszik a kötés.
Önszorító vagy préselős kötést javasolnék. Sok fajtája létezik attól függően, hogy tömör vagy hajlékony vezetékeket kell e összekötni, mekkora és hány vezetéket, milyen a tervezett áramerősség a kötésekben, milyen a környezeti alaphőmérséklet... Ne soroljam tovább.

Ez már olyan terület, amit szakemberre kell bízni. Ezeket ezen a fórumon "megoldani" felelőtlenség lenne.
Érintésvédelmi tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálóval kell átnézetni. Ő ad egy jegyzőkönyvet, hibalistát és kijavítási határidőt.
A magánlakásokat különben is kötelező időszakonként felülvizsgáltatni.

Remélem legalább az érdeklődés beindításához tudtam segítséget adni. De a megoldást, remélem megérted, nem tudom, nem lehet távolból pár sorban megoldani. Felelőtlenségbe pedig ne menjünk bele.
Köszönöm a megelőlegezett megértésed.

sándorVálasz erre 2010-03-30 20:30:05
#5049 zsezse! A földelés még a kemény talajban is lemegy, ha előásol egy 80 cm-es szűk lyukat, bele két vödör víz. A szondát ütni nem szabad, általában egy közepes vésőgép leütögeti tíz perc alatt. Vagy kézzel felemelve és beejteni a lyukba, de jó sokszor. Időnként vizet tölteni a lyukba. Kalapács csak végszükség esetén, de akkor könnyen elgörbül a szonda, még akkor is, ha az 40-40-es szögvasból van. A bütykölős műhely védelmével tökéletesen igazad van, de már annyira rövidíteni akartam, hogy ez elmaradt. Gyakorlatból, ha valaki villamos berendezések javításával is foglalkozik, akkor azt tényleg csak Fi relé mentes helyről lehet végezni. A műhely általános felhasználású dugaljait már érdemes, szükséges áramvédővel védeni.

sándorVálasz erre

2010-03-30
20:30:05

#5049
zsezse!

A földelés még a kemény talajban is lemegy, ha előásol egy 80 cm-es szűk lyukat, bele két vödör víz. A szondát ütni nem szabad, általában egy közepes vésőgép leütögeti tíz perc alatt. Vagy kézzel felemelve és beejteni a lyukba, de jó sokszor. Időnként vizet tölteni a lyukba. Kalapács csak végszükség esetén, de akkor könnyen elgörbül a szonda, még akkor is, ha az 40-40-es szögvasból van.

A bütykölős műhely védelmével tökéletesen igazad van, de már annyira rövidíteni akartam, hogy ez elmaradt.
Gyakorlatból, ha valaki villamos berendezések javításával is foglalkozik, akkor azt tényleg csak Fi relé mentes helyről lehet végezni. A műhely általános felhasználású dugaljait már érdemes, szükséges áramvédővel védeni.

PlaszloVálasz erre 2010-03-30 16:03:55
#5044 Sándor, Köszönöm a tanácsaidat. Valóban be volt kapcsolva - mivel már este volt - lámpa, tv, számítógép, így értem miért csapott le a Fi relé. Ahogy összeérintettem, a nulla vezetőt a földdel, már nem volt egyensúlyban a fázisokon és a nullán átfolyó áramok összessége, mivel a nulla vezető áramának egy része a földkábelen folyt, kikerülve a Fi relét. Viszont érdekes dolgokat írtál, amit a gyakorlatban egészen máshogy láttam. Anyámék 35 éve - akkor kimondottan korszerűnek számító - lakásában csak a konyhában és a fürdőben volt földelt konnektor, sehol máshol. Sőt a fürdőben a borotvának földeletlen aljzat van a mai napig a mosdó mellett. Arról már nem beszélek, hogy az előző, 80 éve épült házunkban az eredeti kábelezésben sehol nem volt földelés (ez még panelvilág előtti korszak) én építettem ki. Csak az utólag az elektromos fűtésnek kiépített áramköröknél volt kiépítve. A mostani házamhoz ÉV vizsgálati jegyzőkönyvet nem kaptam, szerintem az előző tulaj is üveges szemmel nézne rám, ha kérném tőle, de azért megpróbálhatom. Szerintem katasztrófa lenne egy ilyen vizsgálat, a vezetékeket a falak sarkaiban takaróléc alatt bújtatták el, se cső, se kábelcsatorna. Sajna a tetőszigetelésnél annyira a szigetelésre koncentráltam, hogy elfelejtettem a földvezetőt kiépíteni utólag. Most már pótolni sem tudom egyszerűen, mert az eredeti vezetékeket ahol tudták ott bujtatták el, se cső se semmi. Elvileg ezt is villanyszerelő csinálta valamikor, de nagyon nem izgathatta magát. Amit én készítettem az a világítási hálózat, dupla szigetelésű kábellal, a kötéseket forrasztottam, vagy csokival (sorkapocsléc) ahol sok vezeték találkozott, és mindent alaposan leszigeteltem, bár nem csöveztem be, de mindenhol összefogtam, rögzítettem és könnyen elérhető a burkolat levétele után. Nem szeretnék fáklyát a házamból. Ha van még időd és lelki erőd, a faházakban használatos elvekről, előírásokról tudnál még egy kis összefoglalót kreálni? A legtöbb helyen külső vezetékezést láttam, ronda elosztódobozokkal, de mindent falon kívül. Még mindig ez az előírás?

PlaszloVálasz erre

2010-03-30
16:03:55

#5044
Sándor,

Köszönöm a tanácsaidat. Valóban be volt kapcsolva - mivel már este volt - lámpa, tv, számítógép, így értem miért csapott le a Fi relé. Ahogy összeérintettem, a nulla vezetőt a földdel, már nem volt egyensúlyban a fázisokon és a nullán átfolyó áramok összessége, mivel a nulla vezető áramának egy része a földkábelen folyt, kikerülve a Fi relét.
Viszont érdekes dolgokat írtál, amit a gyakorlatban egészen máshogy láttam. Anyámék 35 éve - akkor kimondottan korszerűnek számító - lakásában csak a konyhában és a fürdőben volt földelt konnektor, sehol máshol. Sőt a fürdőben a borotvának földeletlen aljzat van a mai napig a mosdó mellett. Arról már nem beszélek, hogy az előző, 80 éve épült házunkban az eredeti kábelezésben sehol nem volt földelés (ez még panelvilág előtti korszak) én építettem ki. Csak az utólag az elektromos fűtésnek kiépített áramköröknél volt kiépítve.
A mostani házamhoz ÉV vizsgálati jegyzőkönyvet nem kaptam, szerintem az előző tulaj is üveges szemmel nézne rám, ha kérném tőle, de azért megpróbálhatom.
Szerintem katasztrófa lenne egy ilyen vizsgálat, a vezetékeket a falak sarkaiban takaróléc alatt bújtatták el, se cső, se kábelcsatorna.
Sajna a tetőszigetelésnél annyira a szigetelésre koncentráltam, hogy elfelejtettem a földvezetőt kiépíteni utólag. Most már pótolni sem tudom egyszerűen, mert az eredeti vezetékeket ahol tudták ott bujtatták el, se cső se semmi. Elvileg ezt is villanyszerelő csinálta valamikor, de nagyon nem izgathatta magát. Amit én készítettem az a világítási hálózat, dupla szigetelésű kábellal, a kötéseket forrasztottam, vagy csokival (sorkapocsléc) ahol sok vezeték találkozott, és mindent alaposan leszigeteltem, bár nem csöveztem be, de mindenhol összefogtam, rögzítettem és könnyen elérhető a burkolat levétele után. Nem szeretnék fáklyát a házamból.

Ha van még időd és lelki erőd, a faházakban használatos elvekről, előírásokról tudnál még egy kis összefoglalót kreálni? A legtöbb helyen külső vezetékezést láttam, ronda elosztódobozokkal, de mindent falon kívül. Még mindig ez az előírás?

zsezseVálasz erre 2010-03-30 08:08:35
#5021 sandor: sajnos a 4 metert nehezen tudtuk kivitelezni:( eleg kotott a talaj. ajanlottak a slagos megoldast, mint a kutfuroknal, de nem nagyon sikerult elorelepni. mas: egy apro korrekciot hadd ejtsek meg: "Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást." en ezt annyival egeszitenem ki, hogy kosse KULON aramvedore. mi igy tettunk. nem szeretnem ha a garazsban csapna agyon probalkozas kozben:)

zsezseVálasz erre

2010-03-30
08:08:35

#5021
sandor:

sajnos a 4 metert nehezen tudtuk kivitelezni:( eleg kotott a talaj.
ajanlottak a slagos megoldast, mint a kutfuroknal, de nem nagyon sikerult elorelepni.

mas: egy apro korrekciot hadd ejtsek meg:

"Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást."
en ezt annyival egeszitenem ki, hogy kosse KULON aramvedore. mi igy tettunk. nem szeretnem ha a garazsban csapna agyon probalkozas kozben:)

sándorVálasz erre 2010-03-29 23:17:51
#5018 zsezse! Plaszlo! Lassan tisztázódnak a kérdések az áramvédő kapcsoló körül. Megnéztem, hogy melyik kérdés maradhatott nyitott. Essünk neki. A földelt és földeletlen (kétpólusú) dugaljak kérdése: Soha sem volt szabad földeletlen dugaljat használni. Az érintésvédelemről régen a földelt és a mostani nullázott rendszerben is gondoskodni kellett és kell. Ez a test "földelése", rákötése a védővezetőre. A nagy panelprogram (60-70-es évek) idején anyag takarékossági szempontból kezdeményezték a tervezők, és a Szabványügyi Hivatal egyedi eltérési engedélyt adott ki erre a megoldásra, de csak bizonyos panel tipusoknál. Azután, ahogy ez lenni szokott, fű alatt elterjedt a kislakás építésben is. Hidegpadlós=földelt, melegpadlós helyiség= kétsarkú. Ismerős a felfogás? Meg kell keresni a módját, mert lehet, hogy a kétsarkú dugalj alatt ott van a dobozban a védővezető is, csak be kell kötni. Ha nincs, akkor valahogy utánafűzni és kicserélni a dugaljakat 2+F-esre. Fontos! Ha rendelkezik a nyaralóból átalakított házad öt éven belüli, a házat szabályosnak minősítő, érvényes érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, akkor a következő felülvizsgálatig, illetve a lakás "nagyjavításáig", felújításáig használhatod úgy, ahogyan a mérési jegyzőkönyvben fel van sorolva a kétsarkú dugaljas rendszer. A Fi relé előtt van összekötve a 0 vezető és a védővezető. A Fi relé után ezeket összekötni tilos. Mert akkor az üzemi áram megoszlik a két vezetőn, és ez kibillenti a Fi relét az egyensúlyt tartó gerjesztésből és le fog oldani. Ha a Fi relé után összeérintett 0 és védővezető leoldja az áramvédőt, akkor (meg lehet mérni), a 0 vezetőn és a fázisvezetőn is folyik, folyt már áram. Akkor is, ha látszólag nincs semmi bekapcsolva. De rá lehet kötve egy szobatermosztát, lakásbiztonság, kamera, készenléti állapotban lévő készülékek stb. Vagy csak egyszerűen a 0 vezető induktív áthallás miatt feszültség alatt van, és amikor a védővezetővel összeérintitek, akkor a 0-án áram fog folyni. Ami miután a fázisvezetőn nem folyik azonos erősségű áram, leoldja a Fi relét. Ez a kóboráramos dolog is rendkívül ritka. Általában mindig előkerül valahonnan egy pici kis fogyasztó, amiről addig senki sem tudott. Zsezse, a földelést jobb lett volna leverni 4 méter mélyre. Ott már egész éven át állandóbb a földelés értéke, mint a felső egy méterben, ami nyáron kiszárad. De ahhoz, hogy az áramvédőd biztonsággal működjön, ennek a megoldásnak is elegendőnek kell lennie. Még kiszáradt föld esetén is van annyi vezetése, hogy beiindítja a Fi relét. Pár száz ohmos földelés esetén is működnek. Hogy egy háromfázisú, vagy több egyfázisú áramvédő e a jobb megoldás? Én mindenképpen az egy háromfázisút részesítem előnyben. Pedig a másik megoldás sokkal praktikusabbnak látszik. Rémálmom egy hibakeresés, ami talán tanulságos lesz nektek is. Egy új lakásba nem szereltek Fi relét. Egy idő után a nagysasszony tenyerét megcirólgatta a konyhában a vízforraló kancsó fogantyúja, ezért arra az áramkörre utólag beépíttettek egy db egyfázisú áramvédőt. Az áramvédő teljesen rendszertelenül működött. Volt, hogy egy este kétszer, de volt hogy csak hetente, havonta. Általában akkor kapcsolt le, amikor a háziasszony nem kapcsolta ki a forrás kezdetén, hanem hagyta felforrni a jól teleöntött kancsót egészen addig, amig a kapcsolója magától ki nem kapcsolt. Ilyenkor a fogyantyúban összegyűlt és lecsapódott gőz átvezetett és ez váltotta ki a lekapcsolást. Nem is lett volna baj, de mivel a forróvíz elkészült, a kancsó lekapcsolt, a háziak észre sem vették, hogy az áramvédő lekapcsolt. Csak akkor képedt el mindenki, amikor megjelent pár perc múlva a rendőrség és a ház biztonságáért felelős cég ügyeletese, és keresték a betörőket. Senki sem gondolt rá, de a konyhai áramkörre volt rákötve a néma riasztó is. És áramszünet helyett lekapcsolást érzékelve, szándékos beavatkozást jelzett be. Hát volt egy kis balhé belőle, hogy ki fizesse a sok, riadós kiszállást. Összefoglalva, nem szokott túlságosan sűrűn lekapcsolást okozó hiba fellépni. Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást. De ha egyszer az áramvédő lekapcsolt, azt illik komolyan venni és alaposan utánajárni, akármennyire is kényelmetlen újradátumozni a videót és egyebeket. Általában az éppen utoljára bekapcsolt készülék a hunyó. Vagy ha nem akkor, ki kell húzni mindent ami gyanús lehet. Majd ha megállt az áramvédő, akkor egyesével visszakapcsolva meg kell keresni a meghibásodott berendezést. Egyfázisú Fi relék esetén az a gyakorlat, hogy majd holnap megkeresem, addig meg egy hosszabbítóval átvezetem a sötétben maradt helyiségbe az áramot. Ekkor meg szerencsétlen esetben a temetkezési vállalkozó a következő vendég.

sándorVálasz erre

2010-03-29
23:17:51

#5018
zsezse!
Plaszlo!

Lassan tisztázódnak a kérdések az áramvédő kapcsoló körül.
Megnéztem, hogy melyik kérdés maradhatott nyitott. Essünk neki.

A földelt és földeletlen (kétpólusú) dugaljak kérdése:

Soha sem volt szabad földeletlen dugaljat használni. Az érintésvédelemről régen a földelt és a mostani nullázott rendszerben is gondoskodni kellett és kell. Ez a test "földelése", rákötése a védővezetőre.
A nagy panelprogram (60-70-es évek) idején anyag takarékossági szempontból kezdeményezték a tervezők, és a Szabványügyi Hivatal egyedi eltérési engedélyt adott ki erre a megoldásra, de csak bizonyos panel tipusoknál. Azután, ahogy ez lenni szokott, fű alatt elterjedt a kislakás építésben is. Hidegpadlós=földelt, melegpadlós helyiség= kétsarkú. Ismerős a felfogás?
Meg kell keresni a módját, mert lehet, hogy a kétsarkú dugalj alatt ott van a dobozban a védővezető is, csak be kell kötni. Ha nincs, akkor valahogy utánafűzni és kicserélni a dugaljakat 2+F-esre.
Fontos! Ha rendelkezik a nyaralóból átalakított házad öt éven belüli, a házat szabályosnak minősítő, érvényes érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, akkor a következő felülvizsgálatig, illetve a lakás "nagyjavításáig", felújításáig használhatod úgy, ahogyan a mérési jegyzőkönyvben fel van sorolva a kétsarkú dugaljas rendszer.

A Fi relé előtt van összekötve a 0 vezető és a védővezető. A Fi relé után ezeket összekötni tilos. Mert akkor az üzemi áram megoszlik a két vezetőn, és ez kibillenti a Fi relét az egyensúlyt tartó gerjesztésből és le fog oldani.

Ha a Fi relé után összeérintett 0 és védővezető leoldja az áramvédőt, akkor (meg lehet mérni), a 0 vezetőn és a fázisvezetőn is folyik, folyt már áram. Akkor is, ha látszólag nincs semmi bekapcsolva. De rá lehet kötve egy szobatermosztát, lakásbiztonság, kamera, készenléti állapotban lévő készülékek stb. Vagy csak egyszerűen a 0 vezető induktív áthallás miatt feszültség alatt van, és amikor a védővezetővel összeérintitek, akkor a 0-án áram fog folyni. Ami miután a fázisvezetőn nem folyik azonos erősségű áram, leoldja a Fi relét.
Ez a kóboráramos dolog is rendkívül ritka. Általában mindig előkerül valahonnan egy pici kis fogyasztó, amiről addig senki sem tudott.

Zsezse, a földelést jobb lett volna leverni 4 méter mélyre. Ott már egész éven át állandóbb a földelés értéke, mint a felső egy méterben, ami nyáron kiszárad. De ahhoz, hogy az áramvédőd biztonsággal működjön, ennek a megoldásnak is elegendőnek kell lennie. Még kiszáradt föld esetén is van annyi vezetése, hogy beiindítja a Fi relét. Pár száz ohmos földelés esetén is működnek.

Hogy egy háromfázisú, vagy több egyfázisú áramvédő e a jobb megoldás?
Én mindenképpen az egy háromfázisút részesítem előnyben. Pedig a másik megoldás sokkal praktikusabbnak látszik.
Rémálmom egy hibakeresés, ami talán tanulságos lesz nektek is.
Egy új lakásba nem szereltek Fi relét. Egy idő után a nagysasszony tenyerét megcirólgatta a konyhában a vízforraló kancsó fogantyúja, ezért arra az áramkörre utólag beépíttettek egy db egyfázisú áramvédőt.
Az áramvédő teljesen rendszertelenül működött. Volt, hogy egy este kétszer, de volt hogy csak hetente, havonta. Általában akkor kapcsolt le, amikor a háziasszony nem kapcsolta ki a forrás kezdetén, hanem hagyta felforrni a jól teleöntött kancsót egészen addig, amig a kapcsolója magától ki nem kapcsolt.
Ilyenkor a fogyantyúban összegyűlt és lecsapódott gőz átvezetett és ez váltotta ki a lekapcsolást. Nem is lett volna baj, de mivel a forróvíz elkészült, a kancsó lekapcsolt, a háziak észre sem vették, hogy az áramvédő lekapcsolt. Csak akkor képedt el mindenki, amikor megjelent pár perc múlva a rendőrség és a ház biztonságáért felelős cég ügyeletese, és keresték a betörőket.
Senki sem gondolt rá, de a konyhai áramkörre volt rákötve a néma riasztó is. És áramszünet helyett lekapcsolást érzékelve, szándékos beavatkozást jelzett be. Hát volt egy kis balhé belőle, hogy ki fizesse a sok, riadós kiszállást.
Összefoglalva, nem szokott túlságosan sűrűn lekapcsolást okozó hiba fellépni. Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást.
De ha egyszer az áramvédő lekapcsolt, azt illik komolyan venni és alaposan utánajárni, akármennyire is kényelmetlen újradátumozni a videót és egyebeket.
Általában az éppen utoljára bekapcsolt készülék a hunyó. Vagy ha nem akkor, ki kell húzni mindent ami gyanús lehet. Majd ha megállt az áramvédő, akkor egyesével visszakapcsolva meg kell keresni a meghibásodott berendezést.
Egyfázisú Fi relék esetén az a gyakorlat, hogy majd holnap megkeresem, addig meg egy hosszabbítóval átvezetem a sötétben maradt helyiségbe az áramot.
Ekkor meg szerencsétlen esetben a temetkezési vállalkozó a következő vendég.

PlaszloVálasz erre 2010-03-29 14:52:28
#5006 Sándor, Még egy kérdés: miért kapcsol le a Fi relé, ha összeér a nulla és a földvezető? Zsezse szerint így kell működnie, de mit érzékel a kettő között, ha minden igaz egy pontban úgy is össze vannak kötve? Jut eszembe arról, hogy az előbb írtam villanyszerelés közben is leoldott már. Egy konnektort szereltem fel, a fázist a biztosítótáblánál lekapcsoltam, de bekötés közben a nulla kábel hozzáért a földkábelhez így meglepett, amikor hirtelen minden elsötétült (szerencsére nem a fejemben).

PlaszloVálasz erre

2010-03-29
14:52:28

#5006
Sándor,

Még egy kérdés: miért kapcsol le a Fi relé, ha összeér a nulla és a földvezető? Zsezse szerint így kell működnie, de mit érzékel a kettő között, ha minden igaz egy pontban úgy is össze vannak kötve?
Jut eszembe arról, hogy az előbb írtam villanyszerelés közben is leoldott már. Egy konnektort szereltem fel, a fázist a biztosítótáblánál lekapcsoltam, de bekötés közben a nulla kábel hozzáért a földkábelhez így meglepett, amikor hirtelen minden elsötétült (szerencsére nem a fejemben).

PlaszloVálasz erre 2010-03-29 14:21:56
#5005 Sándor, Köszönöm az okítást! :-) Kezdem tisztán látni a Fi relé értelmét a működésének megismerésével. Most már nem felesleges elővigyázatosságnak tartom a létezését. Eddig szerencsére nem kellett sokat visszakapcsolgatnom, de most így visszagondolva villanyszerelés közben is oldott már le, amikor a nulla és a földkábel véletlenül összeért. Ez este amikor tök sötét lesz minden + a meglepetés ereje a hirtelen változás miatt, elég kellemetlen. Ezért érdekelt a fázisonkénti megoldás, ami csak a védett részt kapcsolja le, van esélye az embernek, hogy nem lövi ki a számítógépét munka közben, vagy a videót felvétel közben. A régi lakásomban a 3 fázist úgy osztottam el, hogy ha bármelyik fázis kiold vagy kimarad, valahol mindig legyen áram, így nem borult a lakás tök sötétbe. Ezek után át fogom nézni, hogyan osztották el a fázisokat a házban és ha megéri, szétválasztom a védelmet fázisonként. Bár félő, hogy a 3 fázis, csak az eredetileg hőtárolós kályhás fűtés miatt van, és az egész házat kényelemből - vagy mert még nem volt bekötve a 3 fázis -, 1 fázisra kötötték. :-((

PlaszloVálasz erre

2010-03-29
14:21:56

#5005
Sándor,

Köszönöm az okítást! :-) Kezdem tisztán látni a Fi relé értelmét a működésének megismerésével. Most már nem felesleges elővigyázatosságnak tartom a létezését. Eddig szerencsére nem kellett sokat visszakapcsolgatnom, de most így visszagondolva villanyszerelés közben is oldott már le, amikor a nulla és a földkábel véletlenül összeért. Ez este amikor tök sötét lesz minden + a meglepetés ereje a hirtelen változás miatt, elég kellemetlen. Ezért érdekelt a fázisonkénti megoldás, ami csak a védett részt kapcsolja le, van esélye az embernek, hogy nem lövi ki a számítógépét munka közben, vagy a videót felvétel közben. A régi lakásomban a 3 fázist úgy osztottam el, hogy ha bármelyik fázis kiold vagy kimarad, valahol mindig legyen áram, így nem borult a lakás tök sötétbe.
Ezek után át fogom nézni, hogyan osztották el a fázisokat a házban és ha megéri, szétválasztom a védelmet fázisonként. Bár félő, hogy a 3 fázis, csak az eredetileg hőtárolós kályhás fűtés miatt van, és az egész házat kényelemből - vagy mert még nem volt bekötve a 3 fázis -, 1 fázisra kötötték. :-((

PlaszloVálasz erre 2010-03-29 13:59:12
#5003 Zsezse, Akkor én is "kekeckedek", a fázisonként szétválasztott év reléről és a rajzodról volt szó, ebből a szempontból helyes az utolsó mondat is, persze aki csak ezt olvassa, úgy helytelen következtetést vonhat le.

sándorVálasz erre 2010-03-29 10:40:33
#4997 zsezse! Nem erősségem az angol, így nem tudtam rájönni, hogy melyik világcég koppintásáról van szó. Jobban nézne ki, ha nem az egységes EU bevizsgálással reklámoznák a terméket (miközben a Spanyol külön ki van emelve!?). De olyan nagy különbség nem lehet. Én is beépíteném. Szerintem jó és elegendő volt a választásod. A 2.000-es kapcsolási élettartamot keveslem egy kicsit. De ma már jogos, hogy nem 30 évre terveznek, amikor egy lakás villamos hálózatát 15-20 évenként fel kell újítani, ki kell cserélni.

sándorVálasz erre

2010-03-29
10:40:33

#4997
zsezse!

Nem erősségem az angol, így nem tudtam rájönni, hogy melyik világcég koppintásáról van szó. Jobban nézne ki, ha nem az egységes EU bevizsgálással reklámoznák a terméket (miközben a Spanyol külön ki van emelve!?).
De olyan nagy különbség nem lehet. Én is beépíteném.

Szerintem jó és elegendő volt a választásod.
A 2.000-es kapcsolási élettartamot keveslem egy kicsit. De ma már jogos, hogy nem 30 évre terveznek, amikor egy lakás villamos hálózatát 15-20 évenként fel kell újítani, ki kell cserélni.

zsezseVálasz erre 2010-03-29 10:00:36
#4995 sandor www.chint.hu/PDF/Modularis/NL1.pdf en ilyet tettem fel, ebbol a 40A-s valtozatot (3fazis) ebbol a legerzekenyebb a 30mA-es es a rairt ertek szeirnt <0.1sec alatt leold.

sándorVálasz erre 2010-03-29 00:21:09
#4986 plaszlo! zsezse! Sajnos ma nem jött össze a válasz. De a zsezse elképzelése a jó. Rajzoljátok hozzá a szomszédot is, aki ugyan arra a 0-ra van kötve, akkor az ő Fi reléjének is működni kellene ha nem lehetne a relé(k) előtt "közösíteni" a nullákat? A nullák nem közösítve vannak, hanem egy pontból elosztva. Egy lakásban, egy trafó körzetben nincs több 0, csak egy, amit végigvezetnek a hálózaton, illetve lakásonként a bejövő 0-a. Legegyszerűbben akkor lehet tisztán látni, ha lerajzoltok egy, a mérőtől feljövő vezetékbe bekötött háromfázisú Fi relét, majd utána a lakás bonyolult hálózatát. Egy a lényeg. A relén átfolyó áramok összege megeggyezzen. Tehát ami a fázisvezetőből átfolyik a fi relé fázis tekercsén, az a fogyasztó után menjen is vissza a Fi relé 0 tekercsén keresztül a 0-ba. A tekercsek kezdete és és vége, tehát be és kilépés betartása fontos. A relében egy érzékeny, felhúzott kikapcsoló mechanikát tart egyensúlyban a két (vagy négy) tekercs gerjesztése. Ha háromfázisú Fi relét használtok egy fázisra kötve, akkor vigyázni kell, mert a fázisvezetőt, a három közül nem lehet bármelyik tekercsen keresztül vezetni, csak az arra direkt megjelölt tekercsen (kapcsokon át! Ha bármi okból pl. az egyfázisú Fi relé fázis tekercsén átfolyó áram nagyobb lesz, mint a 0-a tekercsen keresztül visszafolyó áram, akkor a relé leold. A 0-án akkor tud kevesebb áram visszafolyni, ha pl. valaki megfog egy testzárlatos (de szabályos védővezetővel nem ellátott) készüléket és az megrázza. (Ha a védővezető szabályosan rá van kötve a készülékre, akkor is egy pillanatra feszültség alá kerül a készülék érinthető fémteste, és az áramütés akkor is bekövetkezhet, ha valaki éppen kézben tartotta a készüléket!) Ekkor a készülék áramának egy rész a a 0 vezetőn keresztül folyik vissza a Fi relén keresztül a hálózati 0-ba, a másik része az emberi testen keresztül elfolyik a föld felé, kikerülve a Fi relé 0-a tekercsét. Ha ez az emberi testen keresztül (pl. a vízvezeték felé) folyó hibaáram erőssége közelít a 30 mA-hez (vagy a Fi relé aktuális érzékenységéhez, akkor ez az áram mennyiség hiányozni fog az egyensúlyból és a Fi relé lekapcsol. A 0,2 sec-os lekapcsolási sebesség az 50 Hz-es hálózati frekvencia és a szív másodpercre átszámított átlagos frekvenciájából adódik. A 0,2 sec kevesebb, mint a szív egy ritmus ciklusának részlete. Tehát ennyi idő alatt az áram nem tudja a szivet kiütni a saját ritmusából, az áramütött megijed, de nagy eséllyel életben marad. Persze a hatalmas áramütést azért érezni fogja, és emlékezni fog rá! A 10 vagy 30 mA pedig optimális körülmények között még alatta van a halálos áramerősségnek. A 10 mA nagyobb biztonságot biztosít, de sok készülék szivárgó árama, vagy a bekapcsolási feszültséglökéskor fellépő megnövekedett szivárgó áram meghaladhatja a 10 mA-t és az rögtön leold. Az őrületbe kergetve a tulajt. A többiről majd holnap részletesebben.

sándorVálasz erre

2010-03-29
00:21:09

#4986
plaszlo!
zsezse!

Sajnos ma nem jött össze a válasz. De a zsezse elképzelése a jó. Rajzoljátok hozzá a szomszédot is, aki ugyan arra a 0-ra van kötve, akkor az ő Fi reléjének is működni kellene ha nem lehetne a relé(k) előtt "közösíteni" a nullákat?
A nullák nem közösítve vannak, hanem egy pontból elosztva. Egy lakásban, egy trafó körzetben nincs több 0, csak egy, amit végigvezetnek a hálózaton, illetve lakásonként a bejövő 0-a.
Legegyszerűbben akkor lehet tisztán látni, ha lerajzoltok egy, a mérőtől feljövő vezetékbe bekötött háromfázisú Fi relét, majd utána a lakás bonyolult hálózatát.
Egy a lényeg. A relén átfolyó áramok összege megeggyezzen. Tehát ami a fázisvezetőből átfolyik a fi relé fázis tekercsén, az a fogyasztó után menjen is vissza a Fi relé 0 tekercsén keresztül a 0-ba. A tekercsek kezdete és és vége, tehát be és kilépés betartása fontos. A relében egy érzékeny, felhúzott kikapcsoló mechanikát tart egyensúlyban a két (vagy négy) tekercs gerjesztése. Ha háromfázisú Fi relét használtok egy fázisra kötve, akkor vigyázni kell, mert a fázisvezetőt, a három közül nem lehet bármelyik tekercsen keresztül vezetni, csak az arra direkt megjelölt tekercsen (kapcsokon át!
Ha bármi okból pl. az egyfázisú Fi relé fázis tekercsén átfolyó áram nagyobb lesz, mint a 0-a tekercsen keresztül visszafolyó áram, akkor a relé leold. A 0-án akkor tud kevesebb áram visszafolyni, ha pl. valaki megfog egy testzárlatos (de szabályos védővezetővel nem ellátott) készüléket és az megrázza. (Ha a védővezető szabályosan rá van kötve a készülékre, akkor is egy pillanatra feszültség alá kerül a készülék érinthető fémteste, és az áramütés akkor is bekövetkezhet, ha valaki éppen kézben tartotta a készüléket!) Ekkor a készülék áramának egy rész a a 0 vezetőn keresztül folyik vissza a Fi relén keresztül a hálózati 0-ba, a másik része az emberi testen keresztül elfolyik a föld felé, kikerülve a Fi relé 0-a tekercsét. Ha ez az emberi testen keresztül (pl. a vízvezeték felé) folyó hibaáram erőssége közelít a 30 mA-hez (vagy a Fi relé aktuális érzékenységéhez, akkor ez az áram mennyiség hiányozni fog az egyensúlyból és a Fi relé lekapcsol. A 0,2 sec-os lekapcsolási sebesség az 50 Hz-es hálózati frekvencia és a szív másodpercre átszámított átlagos frekvenciájából adódik. A 0,2 sec kevesebb, mint a szív egy ritmus ciklusának részlete. Tehát ennyi idő alatt az áram nem tudja a szivet kiütni a saját ritmusából, az áramütött megijed, de nagy eséllyel életben marad. Persze a hatalmas áramütést azért érezni fogja, és emlékezni fog rá!
A 10 vagy 30 mA pedig optimális körülmények között még alatta van a halálos áramerősségnek.

A 10 mA nagyobb biztonságot biztosít, de sok készülék szivárgó árama, vagy a bekapcsolási feszültséglökéskor fellépő megnövekedett szivárgó áram meghaladhatja a 10 mA-t és az rögtön leold. Az őrületbe kergetve a tulajt.

A többiről majd holnap részletesebben.

zsezseVálasz erre 2010-03-28 23:06:32
#4985 plaszlo bocsnaat, hogy kotekedek, de a kozos gyujtosin lehet JO megoldas 3 fazisu FI relenel.. tehat igy, hogy "Rossz megoldas a kozos gyujtosin" a mondat helytelen.:)

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »