Biosolar Forum

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

gerieVálasz erre 2010-11-27 20:20:35
#9173 plaszlo! Ha jól értesültem, akkor minden esetben le kell földelni a lefolyót, mert újonnan még nem vezeti az áramot, de idővel a lerakódó nedves szennyeződés már fogja. gerie

zsezseVálasz erre 2010-11-27 19:09:48
#9172 sandor az aramvedo alatt a FI relet erted? mert ha a telekhataron elhelyezik a Fi relet, akkor kesobb mar nem kotheted ossze a foldet a nullaval a hazban, ha jol tudom.

plaszloVálasz erre 2010-11-27 10:51:11
#9158 Sándor, A ház mellé telepítendő földelőszondának milyen méretűnek (hosszúnak) kell lennie? Hogyan lehet biztosítani az állandó nedvességet? Valamilyen szinten minden talaj nedves, de nyáron a homokos talaj eléggé száraz tud lenni a felső rétegeiben, a mélyebben levő nedvesség már elég neki? Nálunk földelőszondát a gázkazán mellett láttam csak a pincében, akkor pótlólag ki kellene építenem egy központit? Amit a zuhanykabinnál írtál az az EPH? Olyan akril zuhanytálcánál is szükséges a védővezetőre csatlakoztatás, aminek csak a lába fém, de sehol nem tud a használójával érintkezni? A lábak rétegelt fa lemezre támaszkodnak műgyantával víz ellen védve, utána jön még az akril tálca. Még a lefolyórendszer is végig tiszta műanyag. Nincs se átvezetés, se érinthető fém rész, minden tiszta műanyag.

plaszloVálasz erre

2010-11-27
10:51:11

#9158
Sándor,
A ház mellé telepítendő földelőszondának milyen méretűnek (hosszúnak) kell lennie? Hogyan lehet biztosítani az állandó nedvességet? Valamilyen szinten minden talaj nedves, de nyáron a homokos talaj eléggé száraz tud lenni a felső rétegeiben, a mélyebben levő nedvesség már elég neki? Nálunk földelőszondát a gázkazán mellett láttam csak a pincében, akkor pótlólag ki kellene építenem egy központit?
Amit a zuhanykabinnál írtál az az EPH?
Olyan akril zuhanytálcánál is szükséges a védővezetőre csatlakoztatás, aminek csak a lába fém, de sehol nem tud a használójával érintkezni? A lábak rétegelt fa lemezre támaszkodnak műgyantával víz ellen védve, utána jön még az akril tálca. Még a lefolyórendszer is végig tiszta műanyag. Nincs se átvezetés, se érinthető fém rész, minden tiszta műanyag.

sándorVálasz erre 2010-11-27 10:09:20
#9155 gerie! Üdv. Szerintem akad még majd jónéhány megválaszolandó kérdésed. De, a "védőföld kérdésedre" válaszolva. Védőföld, mint olyan nincs. Csak védővezető van, ami zöld/sárga színű. Ennek a legfőbb ismérve, hogy rajta üzemszerű áram nem, csak hibaáram folyhat!! Ma tudomásom szerint az országban mindenütt nullázott rendszerek vannak. De erre vagy a papirokat majdan aláíró szerelőd, vagy a területileg illetékes áramszolgáltató az illetékes hivatalosan válaszolni. A nullázott rendszer azt jelenti, hogy a hálózati nullavezető több, az előírt helyen le van földelve. Magyarul össze van kötve egy egy földeléssel. Ami egy családi házat érint. Ha jól értettem, új építésű házról van szó. Áramszolgáltatótól függő, de általában a telekhatáron helyezik el a mérőszekrényt, hogy a külső leolvasás a számukra biztosítható legyen. Az első földelést ide telepítik és kötik össze a nullával. Ide építik be az első, rendszerint 30mA-es áramvédőt is. Ez először az építők védelmét szolgálja, később a teljes ingatlanét. Ezzel a földeléssel neked semmi dolgod nincs, ezt a bekapcsoláskor megfizeted. A mérőtől egy öterű kábel (amelyet a saját érdekedben a lehető legnagyobb keresztmetszetűre kell, hogy válaszd!) megy a lakásban lévő biztosító szekrényhez. A biztosító szekrényben két csatlakozó sínt találsz. Az egyikre a kék nullavezetőt, a másikra a zöldsárga védővezetőt kell kötnöd. Ez a két sín a szekrénybe már gyárilag össze van kötve egy vastag vezetékkel, amelyet tilos eltávolítani. (Bizonyos esetekben a mérőtől csak négyvezetékes kábel is elég a biztosító szekrényhez, de ez általában nem egy kis teljesítményt igénylő családi ház sajátossága, úgy, hogy erről csak akkor beszéljünk, ha véletlenül nálad ilyen fordulna elő.) A biztosító szekrény védővezető sinjét össze kell kötni egy legalább 10mm2-es zöld/sárga vezetékkel a közvetlenül a lakás mellé telepített földeléssel. Ennek a módja: Bolti földelőszonda, lehetőleg állandóan nedvesen maradó helyre leszúrva a fal mellé. A horganyzott köracél vezetékét be kell vésni a lábazatba, fel a falba kb. 0,5-0,7m magasságig. Itt egy később (a külső szigetelés után!) is ellenőrizhető, kinyitható dobozban, szekrényben kell összekötni a biztosító szekrénytől érkező védővezetővel. A lakásban az egyes áramkörök MT kábelei mindig tartalmazzák a védővezetőt is! Ezeket mindenhová el kell vezetni, dugaljak, lámpahelyek, áramvételezési források. Még akkor is, ha azok csak kétpólusú csatlakozást igényelnek! Ugyanolyan leágazásokat kell a védővezetőn is csinálni, mint a többi, áramvezető vezetéken. A biztosító szekrény közelébe, szintén később bármikor ellenőrizhető, kisméretű dobozt, szekrényt kell beépíteni. Ilyeneket lehet készen kapni, védővezető közösítő doboz néven. Ebben már eleve benne van egy vastag vezetékek csatlakoztatására alkalmas védővezető sín. Ezt sínt össze kell kötni a biztosító szekrény védővezető sínjével 10mm2-es zöldsárga vezetékkel. Minden, különleges védelmet igénylő háztartási berendezést össze kell kötni egy külön, vastag zöld/sárga vezetékkel a dobozban lévő védővezető sinnel. Egy példa: beépítettél egy zuhanyfülkét. Bekötötted egy 3x2,5mm2-es kábellel, amelyik tartalmazza a védővezetőt is. Ettől függetlenül, biztonsági okból a zuhanyfülkét az erre a célra rajta kialakított csatlakozási ponton még a külön, vastag védővezetővel is be kell kötni a védelembe. Több ilyen berendezés létezik, ilyen például a gázkazánod, a fűtés és a vízhálózat csővezetékei is. A szennyvíz vezetéket is el kell(ene) látni védelemmel, bekötni a védővezetős dobozba. Ezeket a csővezetékeken, berendezéseken kialakított extra védővezető rákötéseket nem eldugva, hanem ellenőrizhető, lehetőleg jól látható helyen és módon kell kialakítani. Gondolom kezdésnek ennyi elég is.

sándorVálasz erre

2010-11-27
10:09:20

#9155
gerie!

Üdv.

Szerintem akad még majd jónéhány megválaszolandó kérdésed.

De, a "védőföld kérdésedre" válaszolva.
Védőföld, mint olyan nincs. Csak védővezető van, ami zöld/sárga színű.
Ennek a legfőbb ismérve, hogy rajta üzemszerű áram nem, csak hibaáram folyhat!!
Ma tudomásom szerint az országban mindenütt nullázott rendszerek vannak. De erre vagy a papirokat majdan aláíró szerelőd, vagy a területileg illetékes áramszolgáltató az illetékes hivatalosan válaszolni.

A nullázott rendszer azt jelenti, hogy a hálózati nullavezető több, az előírt helyen le van földelve. Magyarul össze van kötve egy egy földeléssel.

Ami egy családi házat érint. Ha jól értettem, új építésű házról van szó. Áramszolgáltatótól függő, de általában a telekhatáron helyezik el a mérőszekrényt, hogy a külső leolvasás a számukra biztosítható legyen. Az első földelést ide telepítik és kötik össze a nullával. Ide építik be az első, rendszerint 30mA-es áramvédőt is. Ez először az építők védelmét szolgálja, később a teljes ingatlanét. Ezzel a földeléssel neked semmi dolgod nincs, ezt a bekapcsoláskor megfizeted.

A mérőtől egy öterű kábel (amelyet a saját érdekedben a lehető legnagyobb keresztmetszetűre kell, hogy válaszd!) megy a lakásban lévő biztosító szekrényhez. A biztosító szekrényben két csatlakozó sínt találsz. Az egyikre a kék nullavezetőt, a másikra a zöldsárga védővezetőt kell kötnöd. Ez a két sín a szekrénybe már gyárilag össze van kötve egy vastag vezetékkel, amelyet tilos eltávolítani. (Bizonyos esetekben a mérőtől csak négyvezetékes kábel is elég a biztosító szekrényhez, de ez általában nem egy kis teljesítményt igénylő családi ház sajátossága, úgy, hogy erről csak akkor beszéljünk, ha véletlenül nálad ilyen fordulna elő.)

A biztosító szekrény védővezető sinjét össze kell kötni egy legalább 10mm2-es zöld/sárga vezetékkel a közvetlenül a lakás mellé telepített földeléssel.
Ennek a módja: Bolti földelőszonda, lehetőleg állandóan nedvesen maradó helyre leszúrva a fal mellé. A horganyzott köracél vezetékét be kell vésni a lábazatba, fel a falba kb. 0,5-0,7m magasságig. Itt egy később (a külső szigetelés után!) is ellenőrizhető, kinyitható dobozban, szekrényben kell összekötni a biztosító szekrénytől érkező védővezetővel.

A lakásban az egyes áramkörök MT kábelei mindig tartalmazzák a védővezetőt is!
Ezeket mindenhová el kell vezetni, dugaljak, lámpahelyek, áramvételezési források. Még akkor is, ha azok csak kétpólusú csatlakozást igényelnek!

Ugyanolyan leágazásokat kell a védővezetőn is csinálni, mint a többi, áramvezető vezetéken.

A biztosító szekrény közelébe, szintén később bármikor ellenőrizhető, kisméretű dobozt, szekrényt kell beépíteni. Ilyeneket lehet készen kapni, védővezető közösítő doboz néven. Ebben már eleve benne van egy vastag vezetékek csatlakoztatására alkalmas védővezető sín.
Ezt sínt össze kell kötni a biztosító szekrény védővezető sínjével 10mm2-es zöldsárga vezetékkel.
Minden, különleges védelmet igénylő háztartási berendezést össze kell kötni egy külön, vastag zöld/sárga vezetékkel a dobozban lévő védővezető sinnel.
Egy példa: beépítettél egy zuhanyfülkét. Bekötötted egy 3x2,5mm2-es kábellel, amelyik tartalmazza a védővezetőt is. Ettől függetlenül, biztonsági okból a zuhanyfülkét az erre a célra rajta kialakított csatlakozási ponton még a külön, vastag védővezetővel is be kell kötni a védelembe.
Több ilyen berendezés létezik, ilyen például a gázkazánod, a fűtés és a vízhálózat csővezetékei is. A szennyvíz vezetéket is el kell(ene) látni védelemmel, bekötni a védővezetős dobozba.
Ezeket a csővezetékeken, berendezéseken kialakított extra védővezető rákötéseket nem eldugva, hanem ellenőrizhető, lehetőleg jól látható helyen és módon kell kialakítani.

Gondolom kezdésnek ennyi elég is.

gerieVálasz erre 2010-11-26 09:48:38
#9122 Kedves Sándor! Köszönöm a jó tanácsokat, még egy kérdésem maradt megválaszolatlanul: A védőföldre milyen kötési szabályok vannak? Le lehet ágaztatni? Vagy a kapcsolószekrényből egész szálnak kell mennie a konnektorig, csillárig? Gerie

sándorVálasz erre 2010-11-25 22:08:06
#9114 gerie! A javaslatom a következő: Ha a lakás biztosító szekrényétől kiindulva a padláson akarsz vezetni mindent. A szekrénytől a falban fel a padlásra minden áramkör saját MT-jével. Ha a közelben nincs leágazásra, akkor akár egy cseréplécre bilincselve bevezetni a kábeleket oda, ahol a helyiségek felett a gerincet el akarod helyezni. Azon a vonalon, ahol a gerinc végigfut megfelelő, de inkább annál nagyobb méretű műanyag kábelcsatornát fektetni. Rögzítése akár a gerendákon, akár a járófelületen. Egyenként belefektetni és végigvinni minden áramkört a célig. Ahol az áramkörökről leágazás, kapcsolószál leágazást kell készíteni, ott a kábel külső átmérőjével megegyező méretű lyukat fúrni a csatorna oldalába olyan magasságban, hogy fedelet még rá lehessen pattintani. A lyuk a műanyagban pár tizeddel szűkebb lesz, mint a fúró volt. A lyukon be kell fűzni a leágazás kábelét, ami szorulni fog a szűkebb lyukban. Meg van oldva a tömítés, és a mechanikai rögzítés is. Elvágni a gerinc kábelt, kialakítani az érvéghüvelyes préselt kötéses leágazást. 2-3-...5 blankolt kábelér egy megfelelő méretű préselhető érvéghüvelyben. Megfelelő színű szigszalaggal szigetelni. A kábelre felirattal rögzíteni az áramkör elnevezését. Gyakorlatilag egy 20cm-es kábelcsatorna szakaszon kialakítható 4-5 leágazás. A leágazó kábelt gégecső nélkül a gerendák mellett, a hőszigetelő anyagban, vagy alatta felette elvezetni a falig. Ott egy rövid gégecsőben levezetni a szoba falába vésett horonyba. A horonyból a dobozba szintén egy rövid gégecsővel kell bevezetni. Gipszkarton falnál tartalék hurkot hagyni a dobozba vezetés előtt. Vakolt falnál hosszabb gégecsövet hagyni, és a kábel elvágása előtt a maximumig visszatolni a kábelt a gégecsőbe, hogy így legyen néhány cm tartalék kábelhossz. Igy kell eljárni ott is, ahol a leágazás leágazását kell kialakítani. Sorban befektetni minden áramkört. A gyengeáramú, információtechnikai kábeleket külön csatornába, a másiktól legalább 10 cm távolságra kell fektetni. A szünetmentes és a normál kábeleket, valamint a dugalj és a világítási kábeleket a leágazások mellett különböző színű szigszalag karikával megjelölni, feliratozni. A kábelcsatorna fedelét minden kötési helynél, a kötések hosszában el kell vágni, hogy a kötések feletti rövid szakasz külön levehető legyen. Ez lesz a doboztető, mert ezzel a mődszerrel nem kell külön dobozokat használni. Minden "doboztetőre" és az alatta lévő kábelcsatorna szakaszra számozást írni 1-től amennyi szükséges. A doboztetőre ráírni, ráragasztani, hogy milyen áramkör kötése található alatta. Ha a csatorna a padlás járófelületére kerül, akkor melléfújni egy figyelmeztető, feltűnő színű festékcsíkot, hogy véletlenül ne tapossák szét. A kábelcsatornák be és kivezető végeit kőzetgyapottal kitömni, hogy az egerek ne tudjanak könnyen belebújni. Lehet rögtöm mérget is elhelyezni a csatornába több helyre. Körülbelül ennyi. Megfelel minden előírásnak. Minimális mennyiségű anyagot igényel. Igaz, hogy ezek az anyagok első látásra viszonylag drágábbak, mint a "hagyományos" szerelési módszer anyagai. Bármikor áttekinthető, javítható, bővíthető.

sándorVálasz erre

2010-11-25
22:08:06

#9114
gerie!

A javaslatom a következő:

Ha a lakás biztosító szekrényétől kiindulva a padláson akarsz vezetni mindent. A szekrénytől a falban fel a padlásra minden áramkör saját MT-jével. Ha a közelben nincs leágazásra, akkor akár egy cseréplécre bilincselve bevezetni a kábeleket oda, ahol a helyiségek felett a gerincet el akarod helyezni. Azon a vonalon, ahol a gerinc végigfut megfelelő, de inkább annál nagyobb méretű műanyag kábelcsatornát fektetni. Rögzítése akár a gerendákon, akár a járófelületen.
Egyenként belefektetni és végigvinni minden áramkört a célig. Ahol az áramkörökről leágazás, kapcsolószál leágazást kell készíteni, ott a kábel külső átmérőjével megegyező méretű lyukat fúrni a csatorna oldalába olyan magasságban, hogy fedelet még rá lehessen pattintani. A lyuk a műanyagban pár tizeddel szűkebb lesz, mint a fúró volt. A lyukon be kell fűzni a leágazás kábelét, ami szorulni fog a szűkebb lyukban. Meg van oldva a tömítés, és a mechanikai rögzítés is. Elvágni a gerinc kábelt, kialakítani az érvéghüvelyes préselt kötéses leágazást. 2-3-...5 blankolt kábelér egy megfelelő méretű préselhető érvéghüvelyben. Megfelelő színű szigszalaggal szigetelni. A kábelre felirattal rögzíteni az áramkör elnevezését.

Gyakorlatilag egy 20cm-es kábelcsatorna szakaszon kialakítható 4-5 leágazás.
A leágazó kábelt gégecső nélkül a gerendák mellett, a hőszigetelő anyagban, vagy alatta felette elvezetni a falig. Ott egy rövid gégecsőben levezetni a szoba falába vésett horonyba. A horonyból a dobozba szintén egy rövid gégecsővel kell bevezetni. Gipszkarton falnál tartalék hurkot hagyni a dobozba vezetés előtt. Vakolt falnál hosszabb gégecsövet hagyni, és a kábel elvágása előtt a maximumig visszatolni a kábelt a gégecsőbe, hogy így legyen néhány cm tartalék kábelhossz.

Igy kell eljárni ott is, ahol a leágazás leágazását kell kialakítani.
Sorban befektetni minden áramkört. A gyengeáramú, információtechnikai kábeleket külön csatornába, a másiktól legalább 10 cm távolságra kell fektetni.

A szünetmentes és a normál kábeleket, valamint a dugalj és a világítási kábeleket a leágazások mellett különböző színű szigszalag karikával megjelölni, feliratozni.
A kábelcsatorna fedelét minden kötési helynél, a kötések hosszában el kell vágni, hogy a kötések feletti rövid szakasz külön levehető legyen. Ez lesz a doboztető, mert ezzel a mődszerrel nem kell külön dobozokat használni.
Minden "doboztetőre" és az alatta lévő kábelcsatorna szakaszra számozást írni 1-től amennyi szükséges. A doboztetőre ráírni, ráragasztani, hogy milyen áramkör kötése található alatta.
Ha a csatorna a padlás járófelületére kerül, akkor melléfújni egy figyelmeztető, feltűnő színű festékcsíkot, hogy véletlenül ne tapossák szét.
A kábelcsatornák be és kivezető végeit kőzetgyapottal kitömni, hogy az egerek ne tudjanak könnyen belebújni. Lehet rögtöm mérget is elhelyezni a csatornába több helyre.

Körülbelül ennyi. Megfelel minden előírásnak. Minimális mennyiségű anyagot igényel. Igaz, hogy ezek az anyagok első látásra viszonylag drágábbak, mint a "hagyományos" szerelési módszer anyagai.
Bármikor áttekinthető, javítható, bővíthető.

sándorVálasz erre 2010-11-25 09:45:06
#9091 Robert! Szerkesztés közben a rendszer újra bejelentkezést kért. Lejárt az időm? A hozzászólási leütés számom? Minden esetre az akkor szerkesztett anyagomat már nem fogadta, csak miután újra bekopogtattam hozzád. gerie! Azt, hogy én milyen megoldást javasolnék, pontosan azt veszítettem el az új bejelentkezés miatt, de még pótolom. Lényege, hogy én kábelcsatornás megoldást alkalmazok és javasolnék neked is. Részben azért mert ez a szakosabb, részben mert ez a legolcsóbb (hosszú távon is) a megrendelőnek. A lakás védelmére a mérő után beiktatott áramvédő az ma már alapkövetelmény. Általában 30mA-es, vagy 100mA-es érzékenységgel. Egy normál háztartásnak ez tökéletesen elegendő volt idáig. Amióta bejöttek a külön villamos csatlakozással ellátott kádak, zuhanyfülkék, azóta (nem kötelezően) de melegen ajánlott ezek leágazásait a bizosító táblán lévő kismegszakítójuk mellé bepattintott 10mA-es áramvédővel még külön is védeni. Vagy ha együtt van minden, akár egy, akár három fázisú a fürdőszoba megtáplálása, akkor a teljes fürdőszobát külön is védeni. Ok, az emberi test ilyen közelségbe régen nem került közvetlen a villamos árammal. Volt egy villanybojler, ami csak éjjel volt feszültség alatt, fürdés közben még nem. Ma pedig már a fürdéshez használnak áramot. Zsezsével megbeszéltük ezt a témát már, lehet, hogy megtalálod. Ő is beépített biztos ami biztos alapon direkt a fürdőszobai bojlerhez egy 10mA-est. Egy vízcseppnyi szivárgás következett be néhány hét után a fűtőbetét tömítése mellett. Az áramvédő már ezt is "jelezte" és lekapcsolt. Megvédve ezzel egy komolyabb áramütéstől a mamáját. Mert a 30mA egy vizes testfelület esetén, ha szívműködés bizonyos fázisában következik be a hibaáram, már képes halálos lenni. Az áramvédők jelentősége a működésükből adódik. Általánosságban 50mA száraz kéznél, testfelületnél már halálos kategória alsó határa. 30mA, de a 10mA esetén is érez az ember egy áramütést, de a rövid lekapcsolási idő (töredéke egy szívműködési ciklusnak!) alatt, miatt, nagy biztonsággal túlélhető. Ez az 1500-2000Ft plusz költség a család biztonsága érdekében nem kiadás. Préselt kötések esetén nem szükséges a dobozok alá külön tűzvédelem. De erről majd az általam javasolt szerelési módnál tárgyalunk. A túlfesz védelemnek van értelme. De minden reklám (hazugsága) ellenére az ellen, amiért reklámozzák, nem ér semmit. Közvetlen, vagy közeli villámcsapás ellen nem lehet védekezni, illetve nem ezekkel az eszközökkel. Másodlagos villámcsapás ellen már talán megvédi a lakást, de ehhez baromi nagy szerencse kell. Ami ellen megvéd, az a hálózaton fellépő harmonikusok túlfeszültsége. Ezek ma már, hála a sok napelemes, szünetmentes, freki szabályzós háztartási alkalmazások miatt eléri, sőt gyakran túl is lépi az 1000V-ot. Ezért voltunk sokan kénytelenek az olcsó multimétereinket METEX-ekre cserélni. Nem mindegy, hogy egy 5.000Ft-os, vagy egy 35-40.000Ft-os műszert használ valaki. Ezek a harmonikusok eltorzítják a mérési eredményeket, néha az olcsó műszereket tönkre is teszik. (Valami hasonló jeleket látok kibontakozni a napelemes topicban kialakuló véleménycsere alakulásában is.) payagyerek. Nem szakemberként is lehet jól és szabványosan dolgozni. Én szivesebben dolgoztam, dolgoztattam, nem villanyszerelőkkel. Ők nem okoskodtak, hanem végrehajtották amit előírtam nekik. Nem kezdték el átértelmezi, hogy milyen megfontolásból kell azt az anyagot és azt a szerelési módot választani, ami ott és akkor szükséges volt.

sándorVálasz erre

2010-11-25
09:45:06

#9091
Robert!

Szerkesztés közben a rendszer újra bejelentkezést kért. Lejárt az időm? A hozzászólási leütés számom?
Minden esetre az akkor szerkesztett anyagomat már nem fogadta, csak miután újra bekopogtattam hozzád.

gerie!

Azt, hogy én milyen megoldást javasolnék, pontosan azt veszítettem el az új bejelentkezés miatt, de még pótolom. Lényege, hogy én kábelcsatornás megoldást alkalmazok és javasolnék neked is. Részben azért mert ez a szakosabb, részben mert ez a legolcsóbb (hosszú távon is) a megrendelőnek.

A lakás védelmére a mérő után beiktatott áramvédő az ma már alapkövetelmény. Általában 30mA-es, vagy 100mA-es érzékenységgel. Egy normál háztartásnak ez tökéletesen elegendő volt idáig. Amióta bejöttek a külön villamos csatlakozással ellátott kádak, zuhanyfülkék, azóta (nem kötelezően) de melegen ajánlott ezek leágazásait a bizosító táblán lévő kismegszakítójuk mellé bepattintott 10mA-es áramvédővel még külön is védeni. Vagy ha együtt van minden, akár egy, akár három fázisú a fürdőszoba megtáplálása, akkor a teljes fürdőszobát külön is védeni. Ok, az emberi test ilyen közelségbe régen nem került közvetlen a villamos árammal. Volt egy villanybojler, ami csak éjjel volt feszültség alatt, fürdés közben még nem. Ma pedig már a fürdéshez használnak áramot.
Zsezsével megbeszéltük ezt a témát már, lehet, hogy megtalálod. Ő is beépített biztos ami biztos alapon direkt a fürdőszobai bojlerhez egy 10mA-est. Egy vízcseppnyi szivárgás következett be néhány hét után a fűtőbetét tömítése mellett. Az áramvédő már ezt is "jelezte" és lekapcsolt. Megvédve ezzel egy komolyabb áramütéstől a mamáját.
Mert a 30mA egy vizes testfelület esetén, ha szívműködés bizonyos fázisában következik be a hibaáram, már képes halálos lenni. Az áramvédők jelentősége a működésükből adódik. Általánosságban 50mA száraz kéznél, testfelületnél már halálos kategória alsó határa. 30mA, de a 10mA esetén is érez az ember egy áramütést, de a rövid lekapcsolási idő (töredéke egy szívműködési ciklusnak!) alatt, miatt, nagy biztonsággal túlélhető.
Ez az 1500-2000Ft plusz költség a család biztonsága érdekében nem kiadás.

Préselt kötések esetén nem szükséges a dobozok alá külön tűzvédelem.
De erről majd az általam javasolt szerelési módnál tárgyalunk.

A túlfesz védelemnek van értelme. De minden reklám (hazugsága) ellenére az ellen, amiért reklámozzák, nem ér semmit.
Közvetlen, vagy közeli villámcsapás ellen nem lehet védekezni, illetve nem ezekkel az eszközökkel.
Másodlagos villámcsapás ellen már talán megvédi a lakást, de ehhez baromi nagy szerencse kell.
Ami ellen megvéd, az a hálózaton fellépő harmonikusok túlfeszültsége. Ezek ma már, hála a sok napelemes, szünetmentes, freki szabályzós háztartási alkalmazások miatt eléri, sőt gyakran túl is lépi az 1000V-ot.
Ezért voltunk sokan kénytelenek az olcsó multimétereinket METEX-ekre cserélni.
Nem mindegy, hogy egy 5.000Ft-os, vagy egy 35-40.000Ft-os műszert használ valaki. Ezek a harmonikusok eltorzítják a mérési eredményeket, néha az olcsó műszereket tönkre is teszik. (Valami hasonló jeleket látok kibontakozni a napelemes topicban kialakuló véleménycsere alakulásában is.)

payagyerek.

Nem szakemberként is lehet jól és szabványosan dolgozni. Én szivesebben dolgoztam, dolgoztattam, nem villanyszerelőkkel. Ők nem okoskodtak, hanem végrehajtották amit előírtam nekik. Nem kezdték el átértelmezi, hogy milyen megfontolásból kell azt az anyagot és azt a szerelési módot választani, ami ott és akkor szükséges volt.

payagyerekVálasz erre 2010-11-24 20:07:41
#9077 Nem szakemberként: Én padlástérbe, szarufákra, fogópárakra, gipszkarton UW, CW sínbe raktam a kábelt. Ezekkel, teljesen be is burkoltam, mintegy páncélként. Előnye: olcsó, MÉH-telepen van sok kisebb-nagyobb darabka, amit -erre- felhasználhatunk.

gerieVálasz erre 2010-11-24 12:03:29
#9053 Hát nagyon szépen köszönöm a részletes leírást. Akkor gégecső és MT kábel lesz, érvéghüvellyel kötve.Kérdésem, hogy akkor a kötődobozok alá milyen tűzvédelmi lemezt tegyek? Illetve a védőföldről még egy kérdés: ha jól tudom azt nem lehet elágaztatni, mert felléphet a szakadás, rossz kontaktus veszélye. Ezek szerint a kapcsolószekrényből minden egyes konnektorhoz, lámpatesthez külön védőföld szálat kell behúzzak, vagy a padláson elhelyezett kötődobozokban elágaztathatom azt is? A vizes helységekbe tegyek külön egy fázisú fi relét? (villanyóránál van 3 fázisú) Van értelme a kapcsolószekrénybe túlfesz védelmet beépíteni? Köszönöm, még egyszer. Gerie

gerieVálasz erre

2010-11-24
12:03:29

#9053
Hát nagyon szépen köszönöm a részletes leírást.

Akkor gégecső és MT kábel lesz, érvéghüvellyel kötve.Kérdésem, hogy akkor a kötődobozok alá milyen tűzvédelmi lemezt tegyek?
Illetve a védőföldről még egy kérdés: ha jól tudom azt nem lehet elágaztatni, mert felléphet a szakadás, rossz kontaktus veszélye. Ezek szerint a kapcsolószekrényből minden egyes konnektorhoz, lámpatesthez külön védőföld szálat kell behúzzak, vagy a padláson elhelyezett kötődobozokban elágaztathatom azt is?

A vizes helységekbe tegyek külön egy fázisú fi relét? (villanyóránál van 3 fázisú)

Van értelme a kapcsolószekrénybe túlfesz védelmet beépíteni?

Köszönöm, még egyszer.

Gerie

robertVálasz erre 2010-11-24 11:35:53
#9052 Sándor, "Miután Robert közben elvette a szerkesztés lehetőségét..." Nem vagyok én olyan gonosz! Tényleg nem működik szerkeztés mód?

sándorVálasz erre 2010-11-24 11:31:10
#9051 gerie! Miután Robert közben elvette a szerkesztés lehetőségét,itt fejezem be a választ. A kötésekről. A tömörvezetékes szerelés gégecsővel drágább, mint az MT-s. Mert a kötőszerelvényei nagyobbak, drágábbak . Nagyobb kötődobozokat kell vásárolni, stb. A szerelvények bekötéseinél a szerelvény mögé be kell gyűrni a vezetéket. Ilyenkor tömör vezeték esetén általában eltörünk néhány kapcsolót, dugaljat. Az Mt-s szerelésnél a kötéseket egyszerű, az összekötendő vezetékek össz méretéhez való méretű, filléres préselhető érvéghüvellyel készítjük. Préselés után a kötés egyszerű szigetelő szalaggal lehet szigetelni. Ez a kötés nem bontható, de ha bővíteni kell, akkor csak egy 1cm-es vezetékvéget kell levágni és eldobni. A dobozok szerelvények előtt ott a tartalék vezetékhurok, tehát bármikor utána húzható. A szerelvények bekötése a vezeték végre préselt érvéghüvellyel könnyű és biztonságos. A tömör vezetéket a bekötéskor látszólag meghúzzuk, de mire a szerelvényt a helyére nyomjuk, addigra már meg is lazult a kötés. Ma egy szakszerűen elkészített préselt kötés a legjobb, legmegbízhatóbb szerelési forma. Gondolj rá, hogy ezek a kötések általában örökre el lesznek takarva. A préselten kívül minden kötést időnként ellenőrizni, utána kell húzni. A préselt kötés gyakorlatilag folyamatos vezetéket jelent, többé nem kell ellenőrizni. Forrasztani nem ajánlatos, sőt a hideg padláson tilos, mert az ón elporlik a hidegben. Belső szerelésnél sem ajánlom, mert a vezetékek a normál használat mellett is melegszenek. Ráadásul a forrasztott kötés átmeneti ellenállása is külön veszteség és melegedési forrás. Faszerkezet. A faszerkezeten vezetés, az ahhoz való rögzítés megengedett. De ott, ahol fennállhat pl. egy későbbiekben esetleg melegedő kötés miatti tűzveszély, ott a doboz alá tűzvédő lemezt kell rögzíteni. Mivel azbeszt ma már nincs, és igen drága másik anyaggal helyettesíteni. Az önkioltó, de átéghető doboz anyaga önmagában nem elégíti ki a faszerkezeten történő szerelés szabványi előírásait. Fürdőszoba. A fürdőszobák általában időszakosan nedves helyiségnek minősülnek, tehát az MSZ 1600/3 előírásai vonatkoznak rá. Tény, hogy egy, a laikusnak sokkal veszélyesebbnek tekinthető, állandóan vizes, párás mosókonyha a veszélyesebb (amire az MSZ1600/4 vonatkozik), mint egy fürdőszoba, de arra mégis sokkal enyhébb előírások vonatkoznak, mint egy fürdőszobára. Az ok, a mosókonyhában minden és mindenki nedves, tehát eleve óvatosabban bánik a villamos dolgokkal. Egy fürdőszoba, csak időnként éri el a veszélyes páratartalom értéket, ezért a használói óvatlanabbak avillamos készülékek használatánál. (A felsorolt szabványok a régi elnevezése mára már megváltozott, de az eredeti számból a legkönnyebb megtalálni a ma érvényes szabványt!) Egy fürdőszobában nem szabad amatőrködni. Néhány alapvető előírás a teljesség igénye nélkül: Kapcsoló, dugalj nem lehet alacsonyabban, mint 1,5m. A lámpatesteknek bizonyos, szigorúbb védettségi fokozatúaknak kell lenni. Kádtól, zuhanyfülkétől, bárhonnan ahol vizes lehet nagy testfelület, csak az elérhetőségi távolságon kívül szabad kapcsolót, dugaljat, stb. elhelyezni. Ez a távolság a szabványban található, és vonatkozik mind a vízszintes, mind a függőleges távolságra. Minden fürdőszobai berendezésre (kádra, zuhanyfülkére, stb.) külön elérhetőségi sávok vonatkoznak, ezek felsorolása és kibontás több oldalt igényelne. Lényeg, hogy tudjál róla, hogy minek kell utána nézni. Gondolom indulásnak, az érdeklődési iránynak ennyi információ egyelőre elég lesz. Remélem, tudod hasznosítani!

sándorVálasz erre

2010-11-24
11:31:10

#9051
gerie!

Miután Robert közben elvette a szerkesztés lehetőségét,itt fejezem be a választ.

A kötésekről.
A tömörvezetékes szerelés gégecsővel drágább, mint az MT-s. Mert a kötőszerelvényei nagyobbak, drágábbak . Nagyobb kötődobozokat kell vásárolni, stb. A szerelvények bekötéseinél a szerelvény mögé be kell gyűrni a vezetéket. Ilyenkor tömör vezeték esetén általában eltörünk néhány kapcsolót, dugaljat.

Az Mt-s szerelésnél a kötéseket egyszerű, az összekötendő vezetékek össz méretéhez való méretű, filléres préselhető érvéghüvellyel készítjük. Préselés után a kötés egyszerű szigetelő szalaggal lehet szigetelni. Ez a kötés nem bontható, de ha bővíteni kell, akkor csak egy 1cm-es vezetékvéget kell levágni és eldobni. A dobozok szerelvények előtt ott a tartalék vezetékhurok, tehát bármikor utána húzható. A szerelvények bekötése a vezeték végre préselt érvéghüvellyel könnyű és biztonságos. A tömör vezetéket a bekötéskor látszólag meghúzzuk, de mire a szerelvényt a helyére nyomjuk, addigra már meg is lazult a kötés.

Ma egy szakszerűen elkészített préselt kötés a legjobb, legmegbízhatóbb szerelési forma. Gondolj rá, hogy ezek a kötések általában örökre el lesznek takarva. A préselten kívül minden kötést időnként ellenőrizni, utána kell húzni. A préselt kötés gyakorlatilag folyamatos vezetéket jelent, többé nem kell ellenőrizni.

Forrasztani nem ajánlatos, sőt a hideg padláson tilos, mert az ón elporlik a hidegben. Belső szerelésnél sem ajánlom, mert a vezetékek a normál használat mellett is melegszenek. Ráadásul a forrasztott kötés átmeneti ellenállása is külön veszteség és melegedési forrás.

Faszerkezet.
A faszerkezeten vezetés, az ahhoz való rögzítés megengedett. De ott, ahol fennállhat pl. egy későbbiekben esetleg melegedő kötés miatti tűzveszély, ott a doboz alá tűzvédő lemezt kell rögzíteni. Mivel azbeszt ma már nincs, és igen drága másik anyaggal helyettesíteni. Az önkioltó, de átéghető doboz anyaga önmagában nem elégíti ki a faszerkezeten történő szerelés szabványi előírásait.

Fürdőszoba.
A fürdőszobák általában időszakosan nedves helyiségnek minősülnek, tehát az MSZ 1600/3 előírásai vonatkoznak rá.
Tény, hogy egy, a laikusnak sokkal veszélyesebbnek tekinthető, állandóan vizes, párás mosókonyha a veszélyesebb (amire az MSZ1600/4 vonatkozik), mint egy fürdőszoba, de arra mégis sokkal enyhébb előírások vonatkoznak, mint egy fürdőszobára. Az ok, a mosókonyhában minden és mindenki nedves, tehát eleve óvatosabban bánik a villamos dolgokkal. Egy fürdőszoba, csak időnként éri el a veszélyes páratartalom értéket, ezért a használói óvatlanabbak avillamos készülékek használatánál.
(A felsorolt szabványok a régi elnevezése mára már megváltozott, de az eredeti számból a legkönnyebb megtalálni a ma érvényes szabványt!)

Egy fürdőszobában nem szabad amatőrködni. Néhány alapvető előírás a teljesség igénye nélkül:
Kapcsoló, dugalj nem lehet alacsonyabban, mint 1,5m.
A lámpatesteknek bizonyos, szigorúbb védettségi fokozatúaknak kell lenni.
Kádtól, zuhanyfülkétől, bárhonnan ahol vizes lehet nagy testfelület, csak az elérhetőségi távolságon kívül szabad kapcsolót, dugaljat, stb. elhelyezni. Ez a távolság a szabványban található, és vonatkozik mind a vízszintes, mind a függőleges távolságra.
Minden fürdőszobai berendezésre (kádra, zuhanyfülkére, stb.) külön elérhetőségi sávok vonatkoznak, ezek felsorolása és kibontás több oldalt igényelne. Lényeg, hogy tudjál róla, hogy minek kell utána nézni.

Gondolom indulásnak, az érdeklődési iránynak ennyi információ egyelőre elég lesz.
Remélem, tudod hasznosítani!

sándorVálasz erre 2010-11-24 09:29:20
#9049 gerie! Kezdjük a szerelés módjával. A lépésálló gégecső megfelelő, de lehetőleg ne sima, tömör, csak érszigeteléses (MC) vezetékkel szerelve, hanem MT kábellel. A magyarázat, hogy ha MC-vel szerelsz, akkor nem tudod, lehetetlen mindenütt azt a kétrétegű szigetelést folyamatosan biztosítani, amit az MT-vel. A gégecsöveket nem lehet kellő szilárdsággal és tömörséggel bevezetni a kötő és a szerelvény dobozokba. Ráadásul, ha MT-vel szerelsz, akkor az ugyan látszólag sokkal drágább, de szerelhető gégecső nélkül is, befektethető közvetlenül a falba, szigetelő anyagba, sőt minimális mechanikai védelem mellett szabadon szerelhető a padláson is. A gégecső csak mérsékelten (mert gondolom nem a vízvezetékek védelmére szolgáló gégecsőre gondolsz, hanem az annál sokkal drágább és erősebb villanyszerelő gégecsőre!) lépésálló, de ha mégis betörik valahol, akkor azonnal kötést kell készíteni a törés helyére, mert nem tudhatod, hogy a sérülés helyén nem sérült e meg a benne lévő vezeték. A szabadon fektetett MT-nél a sérülés, egérrágás rögtön meglátszik. Tehát mindenképpen az MT-vel szerelést javasolom. Ahol szükséges, ott behúzhatod gégecsőbe, de a kötődobozok előtt érjen véget a gégecső. Oda már csak az MT-t vezesd be, hogy a kellő tömítés megmaradjon a dobozba bevezetésnél. Folytatom! Gégecsövet még az MT-s szerelésnél is feltétlenül alkalmaznod kell bizonyos, később láthatatlan és a sérülés veszélyét magában hordozó helyeken. Ilyen a padlástérből a falba való le és felvezetés. Amikor a gipszkarton falak között vezeted az MT-t, akkor minden a lemezvázon (de még a lécvázzal szerelt rendszerek esetén is) átvezető lyuknál. Legalább 10-10cm hosszan nyúljon túl a gégecső a lyukon. Még az eredeti szerelőváz lemezein, profiljain kialakított kihajtható, direkt a vezetékek átvezetésére szolgáló nyílásoknál is. Nem árt a gégecsövet és az MT-t is külön külön a vázhoz kábelkötegelő bilinccsel rögzíteni. Az ok, a falat kitöltő szigetelőanyag, amibe beleszorul, amin átmegy sok helyen a vezeték, idővel leereszkedik, és magával fogja húzni a vezetéket, a lemezváz lyukainak a széle pedig borotva éles. A szerelvény dobozokba való bevezetés előtt hagyni kell, utánhúzható módon elhelyezve, legalább 20-30cm es ráadást, egy félhurkot (tartalék vezetéket) a kábelen. A szerelvény dobozba csak egy rövid gégecső csonkkal illik becsatlakozni, amit külön nem kell rögzíteni. Ha mégis a teljes gégecsöves szerelés mellett döntöl, akár MC vezeték, akár MT kábel szereléssel, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a szerelvényeknél a gégecsőbe bejutó pára még a felszálló szakaszban kicsapódik és a víz visszafolyik a szerelvény dobozba. Ezt elkerülendő akár teljesen zárt, akár előlyuggatott dobozt használsz, a doboz alsó, legmélyebb sarkába fúrj egy pár mm-es lyukat, hogy a víz a falba, illetve a szigetelőanyagba tudjon folyni. Ott majd felszívódik, elpárolog és nem hagy nyomot a falon. A hideg padlástérben minden gégecső legmélyebb szakaszán (ahol a víz összegyűlhet) néhány cm-es hosszon, a cső aljáról le kell "borotválni" a bordákat, hogy ott tudjon a víz kifolyni. A padláson lévő kötő dobozokba hasonló lyukakat kell fúrni, mint a lennti szerelvény dobozoknál. Folytatom!

sándorVálasz erre

2010-11-24
09:29:20

#9049
gerie!

Kezdjük a szerelés módjával.
A lépésálló gégecső megfelelő, de lehetőleg ne sima, tömör, csak érszigeteléses (MC) vezetékkel szerelve, hanem MT kábellel. A magyarázat, hogy ha MC-vel szerelsz, akkor nem tudod, lehetetlen mindenütt azt a kétrétegű szigetelést folyamatosan biztosítani, amit az MT-vel. A gégecsöveket nem lehet kellő szilárdsággal és tömörséggel bevezetni a kötő és a szerelvény dobozokba.
Ráadásul, ha MT-vel szerelsz, akkor az ugyan látszólag sokkal drágább, de szerelhető gégecső nélkül is, befektethető közvetlenül a falba, szigetelő anyagba, sőt minimális mechanikai védelem mellett szabadon szerelhető a padláson is. A gégecső csak mérsékelten (mert gondolom nem a vízvezetékek védelmére szolgáló gégecsőre gondolsz, hanem az annál sokkal drágább és erősebb villanyszerelő gégecsőre!) lépésálló, de ha mégis betörik valahol, akkor azonnal kötést kell készíteni a törés helyére, mert nem tudhatod, hogy a sérülés helyén nem sérült e meg a benne lévő vezeték. A szabadon fektetett MT-nél a sérülés, egérrágás rögtön meglátszik.

Tehát mindenképpen az MT-vel szerelést javasolom. Ahol szükséges, ott behúzhatod gégecsőbe, de a kötődobozok előtt érjen véget a gégecső. Oda már csak az MT-t vezesd be, hogy a kellő tömítés megmaradjon a dobozba bevezetésnél.

Folytatom!

Gégecsövet még az MT-s szerelésnél is feltétlenül alkalmaznod kell bizonyos, később láthatatlan és a sérülés veszélyét magában hordozó helyeken.
Ilyen a padlástérből a falba való le és felvezetés. Amikor a gipszkarton falak között vezeted az MT-t, akkor minden a lemezvázon (de még a lécvázzal szerelt rendszerek esetén is) átvezető lyuknál. Legalább 10-10cm hosszan nyúljon túl a gégecső a lyukon. Még az eredeti szerelőváz lemezein, profiljain kialakított kihajtható, direkt a vezetékek átvezetésére szolgáló nyílásoknál is. Nem árt a gégecsövet és az MT-t is külön külön a vázhoz kábelkötegelő bilinccsel rögzíteni. Az ok, a falat kitöltő szigetelőanyag, amibe beleszorul, amin átmegy sok helyen a vezeték, idővel leereszkedik, és magával fogja húzni a vezetéket, a lemezváz lyukainak a széle pedig borotva éles.
A szerelvény dobozokba való bevezetés előtt hagyni kell, utánhúzható módon elhelyezve, legalább 20-30cm es ráadást, egy félhurkot (tartalék vezetéket) a kábelen. A szerelvény dobozba csak egy rövid gégecső csonkkal illik becsatlakozni, amit külön nem kell rögzíteni.

Ha mégis a teljes gégecsöves szerelés mellett döntöl, akár MC vezeték, akár MT kábel szereléssel, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a szerelvényeknél a gégecsőbe bejutó pára még a felszálló szakaszban kicsapódik és a víz visszafolyik a szerelvény dobozba. Ezt elkerülendő akár teljesen zárt, akár előlyuggatott dobozt használsz, a doboz alsó, legmélyebb sarkába fúrj egy pár mm-es lyukat, hogy a víz a falba, illetve a szigetelőanyagba tudjon folyni. Ott majd felszívódik, elpárolog és nem hagy nyomot a falon.
A hideg padlástérben minden gégecső legmélyebb szakaszán (ahol a víz összegyűlhet) néhány cm-es hosszon, a cső aljáról le kell "borotválni" a bordákat, hogy ott tudjon a víz kifolyni. A padláson lévő kötő dobozokba hasonló lyukakat kell fúrni, mint a lennti szerelvény dobozoknál.

Folytatom!

gerieVálasz erre 2010-11-24 09:10:33
#9048 Kedves Sándor! Természetesen jó a holnap is, a szerelést már csak tavasszal kezdeném, tél az utánajárással és tervezéssel fog eltelni. Gerie

sándorVálasz erre 2010-11-24 02:33:25
#9047 gerie! Elviekben lehet, de a példa inkább rossz mint jó. Részletesebben térjünk vissza később a kérdéseidre. Ha ez holnap még nem lesz késő. Jó?

gerieVálasz erre 2010-11-23 16:50:20
#9039 Sziasztok! Most épülő házam villanyszerelését szeretném megvalósítani.Az elképzelés az lenne, hogy a padláson vezetném a vezetékeket lépésálló fekete gégecsőben.Helységenként lennének a körök és emiatt a padláson minden helység felett lenne még egy kötődoboz. (valami hasonló módon: www.picasaweb.google.com/norbert.kocsev81/IgyEpult#5483411754927630162) Az érdekelne hogy ez szabványnak megfelelő megoldás-e? Mivel fűtetlen a padlás, emiatt párásodásra figyelni kell, milyen dobozba lehet tenni a kötéseket? A fórumot olvasgatva arra jutottam hogy a kötéseket "wago"-val kell megoldani (nem lehet összetekerni, forrasztani), igaz ez? A fa szerkezet miatt van valami extra kikötés? A gégecsövek önkioltó műanyagok? Esetleg tudtok ajánlani valami szakirodalmat a szabványokról, hogy pl. a fürdőben milyen magasan kell lennie a konnektoroknak, és egyéb ilyen kikötések? Előre is köszönöm, Gerie

gerieVálasz erre

2010-11-23
16:50:20

#9039
Sziasztok!

Most épülő házam villanyszerelését szeretném megvalósítani.Az elképzelés az lenne, hogy a padláson vezetném a vezetékeket lépésálló fekete gégecsőben.Helységenként lennének a körök és emiatt a padláson minden helység felett lenne még egy kötődoboz. (valami hasonló módon: www.picasaweb.google.com/norbert.kocsev81/IgyEpult#5483411754927630162)

Az érdekelne hogy ez szabványnak megfelelő megoldás-e? Mivel fűtetlen a padlás, emiatt párásodásra figyelni kell, milyen dobozba lehet tenni a kötéseket? A fórumot olvasgatva arra jutottam hogy a kötéseket "wago"-val kell megoldani (nem lehet összetekerni, forrasztani), igaz ez? A fa szerkezet miatt van valami extra kikötés? A gégecsövek önkioltó műanyagok?

Esetleg tudtok ajánlani valami szakirodalmat a szabványokról, hogy pl. a fürdőben milyen magasan kell lennie a konnektoroknak, és egyéb ilyen kikötések?

Előre is köszönöm,
Gerie

sándorVálasz erre 2010-04-22 07:47:33
#5343 zsezse! Ez lemaradt a bojlerről: A csepegtetőjét is cseréljétek ki, ha csak egy mód van rá. Az is el lehet vízkövesedve, és nem tisztítható. Illetve nem mindegyik régi fajta szétszedhető. Ennek a működése nagyon fontos. Mert nem igaz, hogy a táguló víz vissza tudja nyomni a felesleget a hálózatba. A helyi térfogat tágulás ereje (hidraulika törvénye ide vaggy oda) kevés ahhoz, hogy a hálózat hatalmas tömegű vízmennyiségét, amelyik ráadásul lassú, előtartó mozgásban van visszatolja. Ezért, ha a csepegtető eltömődik, előbb utóbb kinyomja valamelyik tömítést a bojleren. Egy felfűtéskor 0,5-0,75 liter víznek kell és fog is helyet keresni magának.

sándorVálasz erre

2010-04-22
07:47:33

#5343
zsezse!

Ez lemaradt a bojlerről:

A csepegtetőjét is cseréljétek ki, ha csak egy mód van rá. Az is el lehet vízkövesedve, és nem tisztítható. Illetve nem mindegyik régi fajta szétszedhető.
Ennek a működése nagyon fontos. Mert nem igaz, hogy a táguló víz vissza tudja nyomni a felesleget a hálózatba. A helyi térfogat tágulás ereje (hidraulika törvénye ide vaggy oda) kevés ahhoz, hogy a hálózat hatalmas tömegű vízmennyiségét, amelyik ráadásul lassú, előtartó mozgásban van visszatolja.
Ezért, ha a csepegtető eltömődik, előbb utóbb kinyomja valamelyik tömítést a bojleren. Egy felfűtéskor 0,5-0,75 liter víznek kell és fog is helyet keresni magának.

sándorVálasz erre 2010-04-21 20:11:50
#5334 zsezse! Ha végigműködte a 12 évet, akkor már nyugodtan lehet a teljes belsejét cserélni. Tavaly javítottam egy 20 éve nem takarítottat. Ha jól emlékszem a teljes belseje 10-12 eFt volt. Annyira vízköves lehet a tietek is, hogy az már egy energia temető. A csere után vissza fog esni a fogyasztása 25-30%-al. Viszont, mire ki tudod húzni az alaplapot, nem marad bőr a kezeden. Igaz, szétázik, de egy jó munkakesztyű nélkül és szorosan begombolt kabátujj nélkül ne fogj hozzá. A tartály peremee ne sérüljön meg! Az alaplapot óvatosan feszegetve, forgatva tudod nagyjából összetörni a vízkövet. Nyugaodtan bele lehet kapaszkodni a fűtőbetét kiálló csonkjaiba is, hogy sikerüljön megmozdítani. De számíts rá, hogy a vízkő miatt nem fog teljesen leürülni, és kapsz a nyakadba vagy 15 liter vizet. Én a tartályt meghagynám, alaplap + minden alkatrész cserével.

sándorVálasz erre

2010-04-21
20:11:50

#5334
zsezse!

Ha végigműködte a 12 évet, akkor már nyugodtan lehet a teljes belsejét cserélni. Tavaly javítottam egy 20 éve nem takarítottat. Ha jól emlékszem a teljes belseje 10-12 eFt volt.
Annyira vízköves lehet a tietek is, hogy az már egy energia temető. A csere után vissza fog esni a fogyasztása 25-30%-al.

Viszont, mire ki tudod húzni az alaplapot, nem marad bőr a kezeden. Igaz, szétázik, de egy jó munkakesztyű nélkül és szorosan begombolt kabátujj nélkül ne fogj hozzá.
A tartály peremee ne sérüljön meg! Az alaplapot óvatosan feszegetve, forgatva tudod nagyjából összetörni a vízkövet. Nyugaodtan bele lehet kapaszkodni a fűtőbetét kiálló csonkjaiba is, hogy sikerüljön megmozdítani. De számíts rá, hogy a vízkő miatt nem fog teljesen leürülni, és kapsz a nyakadba vagy 15 liter vizet.
Én a tartályt meghagynám, alaplap + minden alkatrész cserével.

zsezseVálasz erre 2010-04-21 10:47:40
#5321 sandor koszonom a jotanacsokat. a villanyszerelo jobaratom nezte meg, o mondta, hogy ranezesre, es hogy 12 eve fenn van, szinte biztos, hogy a teljeset erdemes cserelni, mert mar szet se fogom tudni szedni normalisan. nem nagy tetel, mar meg is van elvileg. 12 eve nem volt vizkotlenitve sem. elkepzelheto, hogy a csopogoje adta meg magat, erre nem is gondoltam!

sándorVálasz erre 2010-04-21 07:26:59
#5314 zsezse! Csak a tömítés készletet kell kicserélned. Az alaplemez fehér gyűrűjét, a fűtőbetét kétlyukú (+a rögzítő lyuk) alétét tömítését, illetve az aktív anód tömítését. Fontos, hogy nehogy erősen meghúzd őket! Sorban, egymás után az alaplemez csavarjait. A fűtőbetétet pedig "csak" női kézzel, erővel! Semmilyen járulékos anyagot ne használj (szilikon stb). Egy felfűtés után picit utána kell húzni, amennyit könnyen enged. Ha így jársz el, és csak gyári tömítést használsz (készletben kapható), akkor tíz évig nem lesz gond vele. Fontos, hogy ellenőrizd le a túlnyomás leeresztőjét (a csepegőjét), mert ha ez nem működik, akkor újból és újból szét fogja nyomni a tömítéseket! Az áramvédőt jól választottad meg.

sándorVálasz erre

2010-04-21
07:26:59

#5314
zsezse!

Csak a tömítés készletet kell kicserélned.
Az alaplemez fehér gyűrűjét, a fűtőbetét kétlyukú (+a rögzítő lyuk) alétét tömítését, illetve az aktív anód tömítését.

Fontos, hogy nehogy erősen meghúzd őket! Sorban, egymás után az alaplemez csavarjait. A fűtőbetétet pedig "csak" női kézzel, erővel!
Semmilyen járulékos anyagot ne használj (szilikon stb).

Egy felfűtés után picit utána kell húzni, amennyit könnyen enged.
Ha így jársz el, és csak gyári tömítést használsz (készletben kapható), akkor tíz évig nem lesz gond vele.

Fontos, hogy ellenőrizd le a túlnyomás leeresztőjét (a csepegőjét), mert ha ez nem működik, akkor újból és újból szét fogja nyomni a tömítéseket!

Az áramvédőt jól választottad meg.

zsezseVálasz erre 2010-04-20 11:40:59
#5306 hello https://biosolar.hu/forum/show/4968#4968 marcius 28an szereltem ba a FI relet a nagyszuleimnel, tegnap elott levagta. megneztuk, a bojler csopogott alul, es a viz elerte a fazis vezeteket is. nincs 3 hete, hogy fenn van, es maris megelozott egy komolyabb balesetet! maholnap kicsereljuk a bojler elektromos reszt.

PlaszloVálasz erre 2010-04-08 10:10:31
#5133 Kedves Sándor! Örülök, hogy sikerült a félreértéseket tisztáznunk. Éreztem az írásaidból, hogy - elnézést a kifejezésért - nem egy "mezei", "jól van az úgy" típusú villanyszerelő vagy. Kicsit a hozzá nem annyira értő ember túllihegésnek veheti az aggodalmaidat, de ha már csak a háza leégett romjainál áll, más lesz a véleménye. Ezt én mindenképp szeretném elkerülni és az áramütést is, ezért próbáltam néhány irányelvet, megoldást "kicsikarni" tőled. Nem vagyok felelőtlen ember, szeretném magunkat és a házunkat is biztonságban tudni. A leírásaid és tanácsaid alapján át fogom nézni alaposan az elektromos hálózatot, és amit gázosnak érzek, azt kijavítom, vagy megint zaklatlak egy kicsit a kérdéseimmel. Köszönöm az eddigi segítségedet! Plaszlo

PlaszloVálasz erre

2010-04-08
10:10:31

#5133
Kedves Sándor!

Örülök, hogy sikerült a félreértéseket tisztáznunk. Éreztem az írásaidból, hogy - elnézést a kifejezésért - nem egy "mezei", "jól van az úgy" típusú villanyszerelő vagy. Kicsit a hozzá nem annyira értő ember túllihegésnek veheti az aggodalmaidat, de ha már csak a háza leégett romjainál áll, más lesz a véleménye. Ezt én mindenképp szeretném elkerülni és az áramütést is, ezért próbáltam néhány irányelvet, megoldást "kicsikarni" tőled. Nem vagyok felelőtlen ember, szeretném magunkat és a házunkat is biztonságban tudni.
A leírásaid és tanácsaid alapján át fogom nézni alaposan az elektromos hálózatot, és amit gázosnak érzek, azt kijavítom, vagy megint zaklatlak egy kicsit a kérdéseimmel.
Köszönöm az eddigi segítségedet!
Plaszlo

sándorVálasz erre 2010-04-08 00:03:42
#5129 Plaszlo! Kedves László! Nem akartalak megbántani. Elnézést kérek, ha mégis így érezted. A magam védelmében annyit, hogy már az elején próbáltalak "figyelmeztetni" benneteket (Téged és zsezsét), hogy a téma, ami után érdeklődtök, az egy speciális, nagy felelősséggel járó, hatalmas és minden-mindennel összefüggő terület. Itt tévedni tragédiát, egy élet munkájának elvesztését jelentheti. Ezért van kiemelkedő jelentősége minden egyes kifejezésnek, megfogalmazásnak. Sajnálom, de ez elkerülhetetlen. Olvashattad az újság cikkben is! Annak viszont örülök, hogy a klíma és a mosógép megtáplálását sikerült egyeztetnünk. Biztosan lesz még más, hasonló kérdés is amiben tudok segíteni. Szivesen teszem (és tettem) annak ellenére is, hogy megfordult a fejemben, hogy ez az a pont, ahol azonnal le kellene zárni a témát. De győzött a megértés. Sok hasonló élethelyzetbe került emberrel találkoztam. Mint írtam, nem csak egyéni döntés kérdése ebben a szakmában a "jóakarat", hanem bizonyos keretek között kötelező is. Anno dolgoztam biztosítóknak, tűzvizsgálóknak, ügyvédeknek, bíróságoknak, amikor egy egy tűz vagy áramütéses haláleset kapcsán kellett szakvéleményt készítenem. A rend az, hogy még csak azt sem tudhatom (tudhattam) meg, hogy az én szakvéleményemet fogadták e el (számított e egyáltalán) vagy a biztonság okáért felkért további szakértőkét. Vagy az ellenoldali érdekeltségű megbízónak dolgozó szakértőét. Mindenesetre a munkámra szükség volt, és ez a felelősség munkál bennem még ma is, amikor sz*rrágóskodásnak látszik a hozzáállásom. Más. Az említett nagyüzem (a terpentines) leégett, ráadásul még az én jegyzőkönyvem érvényességének az ideje alatt. (Tele is volt a gatyám.) De a tűz nem a terpentin miatt keletkezett, és még csak villamos okra visszavezethető hibát sem találtak a független tűzvizsgálók sem. Viszont amikor ismerősnek a leégett házában kellett megállapítani, hogy a tüzet okozhatta a ház szabálytalan villamos hálózata. Vagy amikor szakmabeli barátokat veszítettem el a saját felelőtlenségük miatt, akkor nagyon nehéz volt szakvéleményt készíteni (kártérítés, élet biztosítás stb). Remélem, így már érthetőbb a hozzáállásom. Ha megérted, köszönöm.

sándorVálasz erre

2010-04-08
00:03:42

#5129
Plaszlo!

Kedves László!

Nem akartalak megbántani. Elnézést kérek, ha mégis így érezted.

A magam védelmében annyit, hogy már az elején próbáltalak "figyelmeztetni" benneteket (Téged és zsezsét), hogy a téma, ami után érdeklődtök, az egy speciális, nagy felelősséggel járó, hatalmas és minden-mindennel összefüggő terület. Itt tévedni tragédiát, egy élet munkájának elvesztését jelentheti. Ezért van kiemelkedő jelentősége minden egyes kifejezésnek, megfogalmazásnak. Sajnálom, de ez elkerülhetetlen. Olvashattad az újság cikkben is!

Annak viszont örülök, hogy a klíma és a mosógép megtáplálását sikerült egyeztetnünk.
Biztosan lesz még más, hasonló kérdés is amiben tudok segíteni.
Szivesen teszem (és tettem) annak ellenére is, hogy megfordult a fejemben, hogy ez az a pont, ahol azonnal le kellene zárni a témát.
De győzött a megértés. Sok hasonló élethelyzetbe került emberrel találkoztam.
Mint írtam, nem csak egyéni döntés kérdése ebben a szakmában a "jóakarat", hanem bizonyos keretek között kötelező is.

Anno dolgoztam biztosítóknak, tűzvizsgálóknak, ügyvédeknek, bíróságoknak, amikor egy egy tűz vagy áramütéses haláleset kapcsán kellett szakvéleményt készítenem. A rend az, hogy még csak azt sem tudhatom (tudhattam) meg, hogy az én szakvéleményemet fogadták e el (számított e egyáltalán) vagy a biztonság okáért felkért további szakértőkét. Vagy az ellenoldali érdekeltségű megbízónak dolgozó szakértőét.
Mindenesetre a munkámra szükség volt, és ez a felelősség munkál bennem még ma is, amikor sz*rrágóskodásnak látszik a hozzáállásom.

Más. Az említett nagyüzem (a terpentines) leégett, ráadásul még az én jegyzőkönyvem érvényességének az ideje alatt. (Tele is volt a gatyám.) De a tűz nem a terpentin miatt keletkezett, és még csak villamos okra visszavezethető hibát sem találtak a független tűzvizsgálók sem.
Viszont amikor ismerősnek a leégett házában kellett megállapítani, hogy a tüzet okozhatta a ház szabálytalan villamos hálózata. Vagy amikor szakmabeli barátokat veszítettem el a saját felelőtlenségük miatt, akkor nagyon nehéz volt szakvéleményt készíteni (kártérítés, élet biztosítás stb).

Remélem, így már érthetőbb a hozzáállásom.
Ha megérted, köszönöm.

PlaszloVálasz erre 2010-04-07 15:24:19
#5122 Sándor, Nem mondom, hogy örömmel tölt el az a bizalom, amit megelőlegeztél nekem, de az egér állandó kicseszése miatt (visszagomb véletlen megnyomásával eltűnt az egész írásom) most próbálok harmadszor válaszolni, és tisztázni a dolgokat. Amit az elején tisztáznom kell, nem ismerem már a szakmai zsargont, a szakmai elnevezéseket, pontos meghatározásokat, ezért lehet hogy rosszul, pongyolán fejezem ki magam, de ennek ellenére nem vagyok értelmi fogyatékos. Vezetékek: bizonyára különbség van az mcu kábel és vezeték között, de mint már pontosítottam, arra a vezetékre gondoltam, ami tömör réz és egyszeres szigetelése van. Tehát egy rétegű érszigeteléssel ellátott tömör réz vezetők vannak több helyen fa díszléc alá rejtve, ezt tervezem müa vezetékcsatornába helyezni. Ez ugye még nem ront a helyzeten? Klíma: se mosógép, se klíma nem volt előttem, így nem lett kiépítve eddig ezeknek külön áramkör. A klímások a klíma vezetékét meghosszabbították a legközelebbi konnektorig és oda lett csatlakoztatva a TV és egyebek mellé. Erre találtam ki az elején, hogy a pincéből feljövő kábelt egy szerelődobozban szétosztom (szakszerűtlen kifejezéssel élve megcsapolom) és külön elvezetem a klímáig. DE a tanácsaidra elvetettem és teljesen külön - a biztosítótól a klímáig terjedő - önálló földelt vezetéket építek ki. A klíma kompresszora max.: 900W-ot vesz fel (adattábla szerint), feltételezem a 3x1.5-es MCU vezeték elég lesz. Mosógép: alapvetően hasonló a helyzet a klímával, eddig a fürdő konnektorából működött, ott is 3x1.5-ös vezeték van kiépítve. Az első elképzelésem a klímánál leírtakhoz hasonló volt, de tanulva - nagybecsű írásaidból (komolyan gondolom!) - elszégyelltem magam és itt is az önálló kiépítésre váltottam, a nagyobb teljesítményfelvétel miatt 3x2.5-es kábellal, vezetékcsatornában vezetve a konnektorig, ami a mosógép közelében lesz. Remélem még ezekkel sem fogom lerontani a villamos hálózat biztonságát. És végül a luxuscikk: Adott egy kis ház (válás és vagyonmegosztás után a lakótelepi garzon helyett emberibb megoldás számomra, pláne a nagy kerttel), ami csak annyira lett leszigetelve, hogy megkapja a lakóépület minősítést. Nos ide rakattam be 3 éve - amikor még jobban el voltam látva anyagilag - 1 db. hűtő-fűtő klímát, hogy a nagy nyári melegben legalább aludni tudjak éjjel. 2007 nyarán voltak a 40-40+ fokok, így akkor nekem létszükséglet volt! Szerencsére a hely kedvező klímája miatt nem kell gyakran használni, volt amikor többet fűtött egy évben, mint hűtött. Most már leszigeteltem a házat valamennyire, még nem tökéletes, de már normálisnak mondható. Amikor beköltöztem, nem volt problémám az elektromos hálózattal, az egyéb munkák közben jöttek elő az érdekesnek mondható megoldások, amin szeretnék javítani. A jelenlegi helyzetemben ennyire telik, lehetőségeim szerint javítok rajta, amiben segítettek a tanácsaid, még egyszer megköszönve a türelmedet.

PlaszloVálasz erre

2010-04-07
15:24:19

#5122
Sándor,

Nem mondom, hogy örömmel tölt el az a bizalom, amit megelőlegeztél nekem, de az egér állandó kicseszése miatt (visszagomb véletlen megnyomásával eltűnt az egész írásom) most próbálok harmadszor válaszolni, és tisztázni a dolgokat.
Amit az elején tisztáznom kell, nem ismerem már a szakmai zsargont, a szakmai elnevezéseket, pontos meghatározásokat, ezért lehet hogy rosszul, pongyolán fejezem ki magam, de ennek ellenére nem vagyok értelmi fogyatékos.
Vezetékek: bizonyára különbség van az mcu kábel és vezeték között, de mint már pontosítottam, arra a vezetékre gondoltam, ami tömör réz és egyszeres szigetelése van. Tehát egy rétegű érszigeteléssel ellátott tömör réz vezetők vannak több helyen fa díszléc alá rejtve, ezt tervezem müa vezetékcsatornába helyezni. Ez ugye még nem ront a helyzeten?
Klíma: se mosógép, se klíma nem volt előttem, így nem lett kiépítve eddig ezeknek külön áramkör. A klímások a klíma vezetékét meghosszabbították a legközelebbi konnektorig és oda lett csatlakoztatva a TV és egyebek mellé. Erre találtam ki az elején, hogy a pincéből feljövő kábelt egy szerelődobozban szétosztom (szakszerűtlen kifejezéssel élve megcsapolom) és külön elvezetem a klímáig. DE a tanácsaidra elvetettem és teljesen külön - a biztosítótól a klímáig terjedő - önálló földelt vezetéket építek ki. A klíma kompresszora max.: 900W-ot vesz fel (adattábla szerint), feltételezem a 3x1.5-es MCU vezeték elég lesz.
Mosógép: alapvetően hasonló a helyzet a klímával, eddig a fürdő konnektorából működött, ott is 3x1.5-ös vezeték van kiépítve. Az első elképzelésem a klímánál leírtakhoz hasonló volt, de tanulva - nagybecsű írásaidból (komolyan gondolom!) - elszégyelltem magam és itt is az önálló kiépítésre váltottam, a nagyobb teljesítményfelvétel miatt 3x2.5-es kábellal, vezetékcsatornában vezetve a konnektorig, ami a mosógép közelében lesz. Remélem még ezekkel sem fogom lerontani a villamos hálózat biztonságát.
És végül a luxuscikk: Adott egy kis ház (válás és vagyonmegosztás után a lakótelepi garzon helyett emberibb megoldás számomra, pláne a nagy kerttel), ami csak annyira lett leszigetelve, hogy megkapja a lakóépület minősítést. Nos ide rakattam be 3 éve - amikor még jobban el voltam látva anyagilag - 1 db. hűtő-fűtő klímát, hogy a nagy nyári melegben legalább aludni tudjak éjjel. 2007 nyarán voltak a 40-40+ fokok, így akkor nekem létszükséglet volt! Szerencsére a hely kedvező klímája miatt nem kell gyakran használni, volt amikor többet fűtött egy évben, mint hűtött. Most már leszigeteltem a házat valamennyire, még nem tökéletes, de már normálisnak mondható.
Amikor beköltöztem, nem volt problémám az elektromos hálózattal, az egyéb munkák közben jöttek elő az érdekesnek mondható megoldások, amin szeretnék javítani. A jelenlegi helyzetemben ennyire telik, lehetőségeim szerint javítok rajta, amiben segítettek a tanácsaid, még egyszer megköszönve a türelmedet.

sándorVálasz erre 2010-04-04 23:14:49
#5103 Plaszlo! Amitől tartottam, máris bekovetkezett. Először MCU kábelről volt szó, ami most vezetékre változott, meg vezetéksínre. Az írásom alapján készülsz "a nem létező vezetéket megcsapolva" külön földelt vezetéket kiépíteni vezetéksínnel klímának, mosógépnek. Na ez az a pont, ahol feladom, mert ebből sajnos semmit sem értek. Amit sejtek belőle, abból semmi biztonságot növelő megoldást nem tudok kiolvasni. Sőt!! Egy klímát, egy mosógépet egy egy külön áramkörről kell megtáplálni. A vezeték legalább 3x2,5 mm2-es MT, vagy MCU kábel. Közvetlenül a biztosító szekrénytől a dugaljig megszakítás nélkül vezetve. A biztosítójuk egy egy 16A-es kismegszakító kell legyen. Ennyit tudok felelősséggel ajánlani. Illetve még annyit, hogy az előbb feltettem egy mai cikket ami pont idevág. Nagyon tanulságos, de nekem sokkal rosszabak a tapasztalataim, mint amit a cikkben leírtak. Ha egy pici házban van lehetőséged egy ma még nem létszükségletből fakadó, luxusnak minősülő klíma üzemeltetésére, akkor kell legyen lehetőség a rendszert átnézetned egy környékbeli szakértővel. A klíma egy havi üzemi költsége több, mint a szakértő tarifája. A biztonság fontosságát én is eleget hangsúlyoztam már, de a cikkből is kiolvashatod. Remélem bölcs döntésre jutsz!

sándorVálasz erre

2010-04-04
23:14:49

#5103
Plaszlo!

Amitől tartottam, máris bekovetkezett.
Először MCU kábelről volt szó, ami most vezetékre változott, meg vezetéksínre.
Az írásom alapján készülsz "a nem létező vezetéket megcsapolva" külön földelt vezetéket kiépíteni vezetéksínnel klímának, mosógépnek.

Na ez az a pont, ahol feladom, mert ebből sajnos semmit sem értek. Amit sejtek belőle, abból semmi biztonságot növelő megoldást nem tudok kiolvasni. Sőt!!

Egy klímát, egy mosógépet egy egy külön áramkörről kell megtáplálni. A vezeték legalább 3x2,5 mm2-es MT, vagy MCU kábel. Közvetlenül a biztosító szekrénytől a dugaljig megszakítás nélkül vezetve. A biztosítójuk egy egy 16A-es kismegszakító kell legyen.

Ennyit tudok felelősséggel ajánlani.
Illetve még annyit, hogy az előbb feltettem egy mai cikket ami pont idevág.
Nagyon tanulságos, de nekem sokkal rosszabak a tapasztalataim, mint amit a cikkben leírtak.

Ha egy pici házban van lehetőséged egy ma még nem létszükségletből fakadó, luxusnak minősülő klíma üzemeltetésére, akkor kell legyen lehetőség a rendszert átnézetned egy környékbeli szakértővel. A klíma egy havi üzemi költsége több, mint a szakértő tarifája.

A biztonság fontosságát én is eleget hangsúlyoztam már, de a cikkből is kiolvashatod.
Remélem bölcs döntésre jutsz!

robertVálasz erre 2010-04-04 22:45:27
#5102 Mindenkinek a figyelmébe: Mai újsághír: Az új építésű családi házak csaknem felében, míg a régebbi otthonok hatvan százalékában bizonyultak veszélyesnek az elektromos hálózatok - derül ki egy villamossági szakértők által 300 ingatlanon elvégzett felmérésből. A tanulmány szerint a hatósági ellenőrzés szigorításával és a fényképekkel kiegészített tanúsítványok beszerzésével tragédiákat lehetne megelőzni. Háromszáz családi ház villamossági hálózatának ellenőrzését végeztette el szakemberekkel az elmúlt hónapokban a Watt City kiskereskedelmi láncot üzemeltető Sonepar Magyarország. A huszonöt évesnél régebbi építésű házak esetében az audit az előzetes várakozásoknak megfelelő eredménnyel zárult. A szakemberek az otthonok hatvan százalékában találták elavultnak a hálózatot. A leggyakoribb probléma a régi alumínium vagy textilszigetelésű vezetékek új rézkábelre cserélésének elmaradása, a földelés teljes hiánya, az elhanyagolt öreg biztosítótáblák pedig önmagunkban is tűzveszélyesek. A korábbi időkben más volt a méretezési teljesítmény, így ha arra hűtőt, mosógépet vagy légkondicionálót akarnak rákötni, azt már nem bírják, túlmelegednek. Nyereségvágyó kontárok Ami az ellenőrzést végző szakembereket a leginkább megdöbbentette, az az új építésű, öt évnél nem régebben elkészült családi házak villamossági hálózatának állapota volt. Muhari Márton ügyvezető igazgató úgy látja, a kivitelezők a kiviteli tervek jelentős részét nyereségvágyból, vagy azért mert kontárok, egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Hiába írnak elő vastagabb átmérőjű vezetéket a tervezők egy adott szakaszra, a beépítésnél a szerelők rendszeresen az olcsóbb, gyengébb kapacitásút építik be. Ráadásul egy régen teljesen ismeretlen megoldás is egyre gyakrabban fordul elő. Minden harmadik új építésű házban csak a csoda mentette meg a tulajdonost attól, hogy egy kép, vagy bútor felszerelésekor nem fúrtak a vezetékbe, mivel ezeken a helyeken a kábeleket két pont között a legrövidebb úton, átlósan vezették végig a falban. Egy ilyen házban mérőműszer nélküli bármilyen falfúrás az orosz rulett veszélyeivel jár. Életveszély! A vizsgált épületek ötödében a kapcsolószekrényekre a hibák elhárításáig kötelező lenne kitenni az életveszélyt jelző táblát. Csupasz, szigeteletlen vezetékek, kaotikus bekötések meglepő tömegével szembesültek az auditorok. Muhari Márton szerint mivel komoly veszélyt jelent, ezt a gondatlanságot nem szabad tovább engedni. A háznak, lakásnak kötelező dokumentuma kell, hogy legyen a villamoshálózati térkép és a vezetékek paramétereinek leírása. A lakások, családi házak műszaki átvételét sokkal szigorúbb ellenőrzéshez kell kötni, és az energetikai tanúsítvány mintájára be kell vezetni a villamossági tanúsítványt is. A hozzáértés hiánya és a tudatos csalás ezen a területen akár ölhet is, tehát az ilyen eseteket szankcionálni is szigorúbban kellene. Amíg azonban a hatóságok nem kezelik fontosságának megfelelően a problémát, a tulajdonosoknak kell résen lenniük. Ne engedjék ferdén, össze-vissza vésni a falakat, illetve bevakolni a vezetékcsatornákat addig, amíg nem ellenőrizték az útvonalát, valamint a kábelek, szerelvények paramétereit, minőségét. Minden esetben fotózzák le a vezetékezéseket, és ellenőrizzék gondosan a kapcsolószekrényt, különösen figyeljenek a csupasz vezetékekre, de legfőképpen óvakodjanak a kontároktól. (inforadio.hu)

robertVálasz erre

2010-04-04
22:45:27

#5102
Mindenkinek a figyelmébe:

Mai újsághír:

Az új építésű családi házak csaknem felében, míg a régebbi otthonok hatvan százalékában bizonyultak veszélyesnek az elektromos hálózatok - derül ki egy villamossági szakértők által 300 ingatlanon elvégzett felmérésből. A tanulmány szerint a hatósági ellenőrzés szigorításával és a fényképekkel kiegészített tanúsítványok beszerzésével tragédiákat lehetne megelőzni.

Háromszáz családi ház villamossági hálózatának ellenőrzését végeztette el szakemberekkel az elmúlt hónapokban a Watt City kiskereskedelmi láncot üzemeltető Sonepar Magyarország. A huszonöt évesnél régebbi építésű házak esetében az audit az előzetes várakozásoknak megfelelő eredménnyel zárult. A szakemberek az otthonok hatvan százalékában találták elavultnak a hálózatot.
A leggyakoribb probléma a régi alumínium vagy textilszigetelésű vezetékek új rézkábelre cserélésének elmaradása, a földelés teljes hiánya, az elhanyagolt öreg biztosítótáblák pedig önmagunkban is tűzveszélyesek. A korábbi időkben más volt a méretezési teljesítmény, így ha arra hűtőt, mosógépet vagy légkondicionálót akarnak rákötni, azt már nem bírják, túlmelegednek.
Nyereségvágyó kontárok
Ami az ellenőrzést végző szakembereket a leginkább megdöbbentette, az az új építésű, öt évnél nem régebben elkészült családi házak villamossági hálózatának állapota volt. Muhari Márton ügyvezető igazgató úgy látja, a kivitelezők a kiviteli tervek jelentős részét nyereségvágyból, vagy azért mert kontárok, egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Hiába írnak elő vastagabb átmérőjű vezetéket a tervezők egy adott szakaszra, a beépítésnél a szerelők rendszeresen az olcsóbb, gyengébb kapacitásút építik be. Ráadásul egy régen teljesen ismeretlen megoldás is egyre gyakrabban fordul elő.
Minden harmadik új építésű házban csak a csoda mentette meg a tulajdonost attól, hogy egy kép, vagy bútor felszerelésekor nem fúrtak a vezetékbe, mivel ezeken a helyeken a kábeleket két pont között a legrövidebb úton, átlósan vezették végig a falban. Egy ilyen házban mérőműszer nélküli bármilyen falfúrás az orosz rulett veszélyeivel jár.
Életveszély!
A vizsgált épületek ötödében a kapcsolószekrényekre a hibák elhárításáig kötelező lenne kitenni az életveszélyt jelző táblát. Csupasz, szigeteletlen vezetékek, kaotikus bekötések meglepő tömegével szembesültek az auditorok.
Muhari Márton szerint mivel komoly veszélyt jelent, ezt a gondatlanságot nem szabad tovább engedni. A háznak, lakásnak kötelező dokumentuma kell, hogy legyen a villamoshálózati térkép és a vezetékek paramétereinek leírása. A lakások, családi házak műszaki átvételét sokkal szigorúbb ellenőrzéshez kell kötni, és az energetikai tanúsítvány mintájára be kell vezetni a villamossági tanúsítványt is.
A hozzáértés hiánya és a tudatos csalás ezen a területen akár ölhet is, tehát az ilyen eseteket szankcionálni is szigorúbban kellene. Amíg azonban a hatóságok nem kezelik fontosságának megfelelően a problémát, a tulajdonosoknak kell résen lenniük. Ne engedjék ferdén, össze-vissza vésni a falakat, illetve bevakolni a vezetékcsatornákat addig, amíg nem ellenőrizték az útvonalát, valamint a kábelek, szerelvények paramétereit, minőségét. Minden esetben fotózzák le a vezetékezéseket, és ellenőrizzék gondosan a kapcsolószekrényt, különösen figyeljenek a csupasz vezetékekre, de legfőképpen óvakodjanak a kontároktól. (inforadio.hu)

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »