Biosolar Forum

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

JesuVálasz erre 2012-06-13 22:53:30
Előzmény: FBalazs #30594#30595 A fésűs sín az, amivel egyszerre be van kötve lent (javítva!) a megszakító sor. Fentről mennek el a különböző fogyasztók. 20 éves megszakítót cserélni már időszerű, ha FÁRADTAK. De mivel azt írod jók, én meggondolnám még egyszer ezt az egészet. Nekem pár évesek mennek sorra tönkre, kukára. Nem biztos, hogy az újabb a jobb. Egy biztos, nézz alaposan a körmére a szerelőnek. Amiket írsz, az bennem bizalmatlanságot szül. Jobb figyelni, ha ennyire variál lehet én meg sem bíznám.

2012-06-13
22:53:30

Előzmény: FBalazs #30594#30595
A fésűs sín az, amivel egyszerre be van kötve lent (javítva!) a megszakító sor. Fentről mennek el a különböző fogyasztók.
20 éves megszakítót cserélni már időszerű, ha FÁRADTAK. De mivel azt írod jók, én meggondolnám még egyszer ezt az egészet. Nekem pár évesek mennek sorra tönkre, kukára. Nem biztos, hogy az újabb a jobb.
Egy biztos, nézz alaposan a körmére a szerelőnek. Amiket írsz, az bennem bizalmatlanságot szül. Jobb figyelni, ha ennyire variál lehet én meg sem bíznám.

FBalazsVálasz erre 2012-06-13 22:15:54
#30594 Sziasztok! Holnap jön hozzánk a villanyszerelő bevésni a falba a vezetékeket, a meglevők mellé újakat fog elhelyezni. Ezért kellenek új kismegszakítók is. jelenleg van 10 db 16 A-es kismegszakítóm, ez mellé szeretne még betenni 3-at. Fi relét is kértem, hogy tegyen be. Ennek kapcsán az összes kismegszakítót ki szeretné cserélni. Ő ezer Ft/db áron hozná a kismegszakítókat, a Fi relét meg 13 ezerért. (4 modulost) - vajon mit jelent az, hogy 4 modulos? Akkor már az elosztó dobozt is kicserélné, aminek az anyagára 5000 Ft. Első körben az lenne a kérdésem, hogy vajon mi ok lenne arra, hogy az összes kismegszakítót kicseréljük? Kb 20 éve lettek beszerelve, de nem nagyon voltak azok soha kapcsolgatva. Egyébként meg én láttam 500 Ft-ért is 16A-es kismegszakítót. Az vajon nem jó? Van különbség ezek között? Fi relét is ajánlottak a boltban 5000 Ft-ért is. Amikor mondtam ezt a szerelőnek, akkor azt mondta, hogy csak akkor fogadja el a kismegszakítót és a Fi relét, ha ugyanolyan típusú. Nem vagyok villanyszerelő, de nem értem miért lenne fontos, hogy ugyanolyan gyártója legyen a két eszköznek. Ráadásul kikötötte, hogy neki kell 3 fázisú fésűs sin (vagy micsoda ?) is a bekötéshez, mert csak azzal tudja bekötni ezeket. Azt pedig csak méter-ben árulják, azt úgysem érné meg nekem külön venni. Ő meg nem ad, mert vagy minden anyagot ő hoz, vagy semmit. Én azt se tudom mi ez, de tuti felesleges dolog. Eddig csak simán drótokkal voltak bekötve ezek a dolgok, és működtek úgy is. Miért ne lehetne most is dróttal bekötve? Vagy adjak igazat a szerelőnek?

FBalazsVálasz erre

2012-06-13
22:15:54

#30594
Sziasztok!

Holnap jön hozzánk a villanyszerelő bevésni a falba a vezetékeket, a meglevők mellé újakat fog elhelyezni.
Ezért kellenek új kismegszakítók is. jelenleg van 10 db 16 A-es kismegszakítóm, ez mellé szeretne még betenni 3-at. Fi relét is kértem, hogy tegyen be.

Ennek kapcsán az összes kismegszakítót ki szeretné cserélni.
Ő ezer Ft/db áron hozná a kismegszakítókat, a Fi relét meg 13 ezerért. (4 modulost) - vajon mit jelent az, hogy 4 modulos?
Akkor már az elosztó dobozt is kicserélné, aminek az anyagára 5000 Ft.

Első körben az lenne a kérdésem, hogy vajon mi ok lenne arra, hogy az összes kismegszakítót kicseréljük? Kb 20 éve lettek beszerelve, de nem nagyon voltak azok soha kapcsolgatva.

Egyébként meg én láttam 500 Ft-ért is 16A-es kismegszakítót. Az vajon nem jó?
Van különbség ezek között?
Fi relét is ajánlottak a boltban 5000 Ft-ért is.
Amikor mondtam ezt a szerelőnek, akkor azt mondta, hogy csak akkor fogadja el a kismegszakítót és a Fi relét, ha ugyanolyan típusú.
Nem vagyok villanyszerelő, de nem értem miért lenne fontos, hogy ugyanolyan gyártója legyen a két eszköznek. Ráadásul kikötötte, hogy neki kell 3 fázisú fésűs sin (vagy micsoda ?) is a bekötéshez, mert csak azzal tudja bekötni ezeket. Azt pedig csak méter-ben árulják, azt úgysem érné meg nekem külön venni. Ő meg nem ad, mert vagy minden anyagot ő hoz, vagy semmit.
Én azt se tudom mi ez, de tuti felesleges dolog. Eddig csak simán drótokkal voltak bekötve ezek a dolgok, és működtek úgy is. Miért ne lehetne most is dróttal bekötve?
Vagy adjak igazat a szerelőnek?

sándorVálasz erre 2011-08-09 22:37:25
Előzmény: takyka #16512#16513 takyka! Nem ismerem a svájci "kereskedési" feltételeket. A hőmennyiségmérőm, ha jól értettem a hosszan sorolt feltételeket, pl. a primer érzékelő rajz szerinti, gyári elemekkel történő beépítése esetén volt "lakossági számlázási"(?) osztályba sorolható. A nálunk hitelesített villanyórák is csak a mi pénztárcánk felé hitelesek. Valami hasonlóval vergődik Bous is, amikor a szolgáltató nem fogad el bármilyen, "más országokban hiteles" eszközöket, ha neki kell a mért érték után fizetni. Még akkor sem, ha azok a saját országában már járatosak. A sandaságot még csak nem is palástolják, esetleg Magyar jogszabályok, külön alkuk kötik a kezüket.

sándorVálasz erre

2011-08-09
22:37:25

Előzmény: takyka #16512#16513
takyka!

Nem ismerem a svájci "kereskedési" feltételeket.
A hőmennyiségmérőm, ha jól értettem a hosszan sorolt feltételeket, pl. a primer érzékelő rajz szerinti, gyári elemekkel történő beépítése esetén volt "lakossági számlázási"(?) osztályba sorolható.

A nálunk hitelesített villanyórák is csak a mi pénztárcánk felé hitelesek.
Valami hasonlóval vergődik Bous is, amikor a szolgáltató nem fogad el bármilyen, "más országokban hiteles" eszközöket, ha neki kell a mért érték után fizetni.
Még akkor sem, ha azok a saját országában már járatosak.
A sandaságot még csak nem is palástolják, esetleg Magyar jogszabályok, külön alkuk kötik a kezüket.

takykaVálasz erre 2011-08-09 21:47:57
Előzmény: sándor #16511#16512 Mostmár értem mire gondolsz. A kis hiba kumulálódik... Nem vagyok olyan bátor, hogy kijelentsem, az otthoni méréseim bármelyike "abszolút"pontos. Fleg nem a hmérséklet mérése. Az az egyik legnehezebben mérhet fizikai jellemz! Az érzékel elhelyezése jobban befolyásol, mint az arányos jel kezelése. Számomra a 10 év hiteles mködés is kérdéses a hmennyiség mérd esetében. (ugyanúgy mint a közüzemi mérké!) T.

takykaVálasz erre

2011-08-09
21:47:57

Előzmény: sándor #16511#16512
Mostmár értem mire gondolsz. A kis hiba kumulálódik...
Nem vagyok olyan bátor, hogy kijelentsem, az otthoni méréseim bármelyike "abszolút"pontos. Fleg nem a hmérséklet mérése. Az az egyik legnehezebben mérhet fizikai jellemz! Az érzékel elhelyezése jobban befolyásol, mint az arányos jel kezelése. Számomra a 10 év hiteles mködés is kérdéses a hmennyiség mérd esetében. (ugyanúgy mint a közüzemi mérké!)
T.

sándorVálasz erre 2011-08-09 20:43:00
Előzmény: takyka #16480#16511 takyka! Ahogy olvastam a régebbi beírásokból, a készen kapható (Conrados) "digitális" ellenálláshőmérők szórnak rendesen. Anno mi is próbálkoztunk az egy vagyonba kerülő, a csatlakozó fejbe épített A/D átalakítós PT1000-ekkel, de nem váltak be. Mint kiderült, csak egy szűk külső hőmérséklet tartományban adta a gyári pontosságot. Az A/D átalakító hő-érzékenységét nem tudták kiküszöbölni. Ezért maradtunk a négyvezetékes érzékelő bekötésnél, 2-4 csatornás sínre pattintható A/D átalakítóknál. Szekrénybe, állandó hőmérsékletű helyre szerelve már jól működött. A nagynak gondolt pontatlanság alatt azt értettem, hogy pl. a hőmennyiség mérőm a hozzá tartozó 2 db PT100-as gyári (~1,5m) kábelhosszal, gyárilag préselt sarukkal, a saját dugasz kapocslécével bekötve garantálja csak a hitelesítést. A mérőbe csatlakoztatott PT100 vezetéke most fel van tekerve a mérőre. A svájci gyártó az érdeklődésemre azonnali garanciavesztésre "ítélt", ha le merem rövidíteni a vezetéket. Ráadásul még a gyári paraméterek lekérdezéséből is azonnal kizárt. (Még ha lenne hozzá programom, akkor sem kaphatnám meg a készülék hozzáférési kódját.) Némi barátkozás után kaptam tőlük egy táblázat-részt arról, hogy a párbaválogatott PT100-ak mellett is milyen korrekciós tényezőkkel van a mérőm hitelesítve. Elgondolkodtató, hogy évek alatt mekkora "félremérést" lehet(ne) egy kábelrövidítéssel összehozni. Az meg méginkább, hogy a jelenlegi pontosságát sem tudom leellenőrizni. Tulajdonképpen semmire nem megyek vele. Marad a hit, hogy a mérőt először 10 év után kell szoftveresen ellenőrizni, és ha szükséges újra hitelesíteni. De csak a gyártónál! Kérdés, hogy egyáltalán működik e majd 10 évesen? A hitelesítés (az árajánlatból gondolom) szerintem annyiból áll, hogy egy új készülék áráért kicserélik a belsejét.

sándorVálasz erre

2011-08-09
20:43:00

Előzmény: takyka #16480#16511
takyka!

Ahogy olvastam a régebbi beírásokból, a készen kapható (Conrados) "digitális" ellenálláshőmérők szórnak rendesen.

Anno mi is próbálkoztunk az egy vagyonba kerülő, a csatlakozó fejbe épített A/D átalakítós PT1000-ekkel, de nem váltak be. Mint kiderült, csak egy szűk külső hőmérséklet tartományban adta a gyári pontosságot. Az A/D átalakító hő-érzékenységét nem tudták kiküszöbölni.
Ezért maradtunk a négyvezetékes érzékelő bekötésnél, 2-4 csatornás sínre pattintható A/D átalakítóknál. Szekrénybe, állandó hőmérsékletű helyre szerelve már jól működött.

A nagynak gondolt pontatlanság alatt azt értettem, hogy pl. a hőmennyiség mérőm a hozzá tartozó 2 db PT100-as gyári (~1,5m) kábelhosszal, gyárilag préselt sarukkal, a saját dugasz kapocslécével bekötve garantálja csak a hitelesítést.
A mérőbe csatlakoztatott PT100 vezetéke most fel van tekerve a mérőre.
A svájci gyártó az érdeklődésemre azonnali garanciavesztésre "ítélt", ha le merem rövidíteni a vezetéket. Ráadásul még a gyári paraméterek lekérdezéséből is azonnal kizárt. (Még ha lenne hozzá programom, akkor sem kaphatnám meg a készülék hozzáférési kódját.)
Némi barátkozás után kaptam tőlük egy táblázat-részt arról, hogy a párbaválogatott PT100-ak mellett is milyen korrekciós tényezőkkel van a mérőm hitelesítve.
Elgondolkodtató, hogy évek alatt mekkora "félremérést" lehet(ne) egy kábelrövidítéssel összehozni.
Az meg méginkább, hogy a jelenlegi pontosságát sem tudom leellenőrizni.

Tulajdonképpen semmire nem megyek vele. Marad a hit, hogy a mérőt először 10 év után kell szoftveresen ellenőrizni, és ha szükséges újra hitelesíteni. De csak a gyártónál!
Kérdés, hogy egyáltalán működik e majd 10 évesen?
A hitelesítés (az árajánlatból gondolom) szerintem annyiból áll, hogy egy új készülék áráért kicserélik a belsejét.

takykaVálasz erre 2011-08-08 13:10:53
Előzmény: sándor #16478#16480 Érzékelők csatlakoztatásához, szólnék hozzá. A digitális érzékelőknél a felvetett probléma nem játszik, a PT100(0)-as távadóm kvázi négyvezetékes távmérést valósít meg, ezért is terveztem 4-20mA-re... Azokban a mérési tartományokban és pontosságban amire nekünk szükségünk van (+-1°C) ennyi elég szerintem. T.

sándorVálasz erre 2011-08-08 09:50:51
Előzmény: zsezse #16476#16478 zsezse! Elfogadható a fordítás. Tudod, az a baj, hogy a kereskedők (boltosok) szakmailag képzetlenek. Nincsenek naprakész állapotban, de ez nem az ő hibájuk. Annyi termék van a piacon és annyi kispénzű vásárló (villanyszerelő), hogy nem tudják követni a termékeket. Semmi bajom a Wago-val. A maga módján, ha betartják a gyártó által javasolt technológiát, akkor egy olcsó, (szerintem még) beépíthető termék. De messze nem a vezetékkötés csúcsa. Az igazán megbízható tipusok privát alkalmazásban nehezen megfizethetőek. Azoknál nincs szükség segédanyagokra, utánhúzásokra (de az időszakos ellenőrzésre igen!). Maga a sorkapocs kialakítása olyan, hogy egy sorban megtalálható az erősáramú és pl. a mai házakban már tömegesen alkalmazott érzékelők, pl. PT100; PT1000 csatlakoztatásához szükséges speciális kötőpont is. A kötőpont "belét" szükség esetén ki lehet cserélni alu vezeték fogadására alkalmas olyan elemre, amelyiknek az alus oldalára az alu, a rezes oldalára a réz vezetéket kötheted minden bűvészkedés, segédanyag nélkül. Hasonlóan az önzáró menethez, az önrögzítő anyákhoz, ezek csavarkötése (bizonyos hőmérsékleti határok között) állandó és elegendő nyomóerőt biztosít. Sajnos a kapásból huhogók még nem láttak közelről egy mai, a volt szentesi "Kontaktában" (ma francia cég) gyártott olcsó kapcsolót, dugaljat. (Ez lenne a szakmai minimum, hogy megszólaljanak, a tuti kimondásához pedig még egy keveset tanulniuk is kellene!) Ezért fogalmuk sincs arról, hogy miért olyan a vezetéket befogadó két lap(ka) kialakítása amilyen. Lehet, hogy a szabvány szót már hallották, de, hogy mennyi mindent tartalmaz a kapcsoló termékszabványa, fogalmuk sincs. Itt kérdezem meg, hogy (miután én hiába figyelem a fórumot) milyen alapon fogadjátok el az érzékelőitek (pl. ellenálláshőmérők) értékeit? Nem olvasok négyvezetékes bekötésről, speciális, az érzékelőhőz kifejlesztett toldóelemek használatáról, stb. Lehet, hogy az eltérést tapasztalati, méréses úton, szoftveresen módosítjátok? Vagy egy mintavételnél elhanyagolhatónak tartjátok? Pedig a sok mérésből hosszú időszakon keresztül gyűjtött adatoknál komoly önbecsapás lehet a vége az akármilyen vezetékkel, forrasztásokkal, sorkapcsokkal történő érzékelő bevezetésnek. A termofeszültséges érzékelésnél még nagyobb a hiba lehetősége. Ha valaki rááll a PV-re és tisztán akar látni, mert különben a zsebe bánhatja, annak nem lehet mindegy, hogy pl. a panelhőmérsékletet milyen pontossággal tudja a teljesítményváltozásnál figyelembe venni. Vagy lehet, hogy ez csak az én mániám? Pedig a Wago-nak, a vezetékkötésnek ehhez is köze van!

sándorVálasz erre

2011-08-08
09:50:51

Előzmény: zsezse #16476#16478
zsezse!

Elfogadható a fordítás.

Tudod, az a baj, hogy a kereskedők (boltosok) szakmailag képzetlenek. Nincsenek naprakész állapotban, de ez nem az ő hibájuk. Annyi termék van a piacon és annyi kispénzű vásárló (villanyszerelő), hogy nem tudják követni a termékeket.

Semmi bajom a Wago-val. A maga módján, ha betartják a gyártó által javasolt technológiát, akkor egy olcsó, (szerintem még) beépíthető termék. De messze nem a vezetékkötés csúcsa.

Az igazán megbízható tipusok privát alkalmazásban nehezen megfizethetőek. Azoknál nincs szükség segédanyagokra, utánhúzásokra (de az időszakos ellenőrzésre igen!).
Maga a sorkapocs kialakítása olyan, hogy egy sorban megtalálható az erősáramú és pl. a mai házakban már tömegesen alkalmazott érzékelők, pl. PT100; PT1000 csatlakoztatásához szükséges speciális kötőpont is.
A kötőpont "belét" szükség esetén ki lehet cserélni alu vezeték fogadására alkalmas olyan elemre, amelyiknek az alus oldalára az alu, a rezes oldalára a réz vezetéket kötheted minden bűvészkedés, segédanyag nélkül.
Hasonlóan az önzáró menethez, az önrögzítő anyákhoz, ezek csavarkötése (bizonyos hőmérsékleti határok között) állandó és elegendő nyomóerőt biztosít.

Sajnos a kapásból huhogók még nem láttak közelről egy mai, a volt szentesi "Kontaktában" (ma francia cég) gyártott olcsó kapcsolót, dugaljat.
(Ez lenne a szakmai minimum, hogy megszólaljanak, a tuti kimondásához pedig még egy keveset tanulniuk is kellene!)
Ezért fogalmuk sincs arról, hogy miért olyan a vezetéket befogadó két lap(ka) kialakítása amilyen.
Lehet, hogy a szabvány szót már hallották, de, hogy mennyi mindent tartalmaz a kapcsoló termékszabványa, fogalmuk sincs.

Itt kérdezem meg, hogy (miután én hiába figyelem a fórumot) milyen alapon fogadjátok el az érzékelőitek (pl. ellenálláshőmérők) értékeit?
Nem olvasok négyvezetékes bekötésről, speciális, az érzékelőhőz kifejlesztett toldóelemek használatáról, stb.
Lehet, hogy az eltérést tapasztalati, méréses úton, szoftveresen módosítjátok?
Vagy egy mintavételnél elhanyagolhatónak tartjátok?
Pedig a sok mérésből hosszú időszakon keresztül gyűjtött adatoknál komoly önbecsapás lehet a vége az akármilyen vezetékkel, forrasztásokkal, sorkapcsokkal történő érzékelő bevezetésnek.
A termofeszültséges érzékelésnél még nagyobb a hiba lehetősége.
Ha valaki rááll a PV-re és tisztán akar látni, mert különben a zsebe bánhatja, annak nem lehet mindegy, hogy pl. a panelhőmérsékletet milyen pontossággal tudja a teljesítményváltozásnál figyelembe venni.

Vagy lehet, hogy ez csak az én mániám?
Pedig a Wago-nak, a vezetékkötésnek ehhez is köze van!

zsezseVálasz erre 2011-08-08 07:27:05
Előzmény: sándor #16475#16476 sandor koszi. Elolvastam kozben a wago ajanlasat: www.wago.com/cps/rde/xchg/SID-53EFFEF9-579F0672/wago/style.xsl/hun-383.htm errol a pasztarol meg nem hallottam, de ma ugyis megyek a villanyosok fele, rakerdezek!

sándorVálasz erre 2011-08-08 01:10:38
#16475 zsezse! Ezt csak Neked, mint nem szakembernek szánom. Te talán megérted! >Sie sind hier: Produkte >> Zubehör >> Werkzeug Produkte • Neuheiten • Reihenklemmen • Leiterplattenklemmen und Steckverbinder • Verbindungsklemmen und Steckverbinder • Komponenten für die Automatisierung • Zulassungen • Produktabkündigungen • Zubehör 1. Bezeichnungsmaterial 2. Werkzeug 3. Montagematerial • Technische Informationen "Alu-Plus" Kontaktpaste Bei Einsatz von eindrähtigen Aluminium-Leitern in WAGO Federklemmen ist die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste zu verwenden. Außerdem ist zu beachten, dass die Nennströme der geringeren Leitfähigkeit der Alu-Leiter angepasst werden: 2,5 mm² = 16 A 4 mm² = 22 A Füllspritze Inhalt: 20 ml "Alu-Plus" Kontaktpaste Bestell-Nr.: 249-130 Stück je Verp.-Einh.: 20 (4 x 5) Anwendungsbereiche WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste für das sichere Verdrahten von eindrähtigen Aluminium-Leitern bis 4 mm² in WAGO Federklemmen. Es ist kein Reinigen und Fetten des Aluminium-Leiters mehr erforderlich, denn die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste wird stattdessen mit der praktischen Füllspritze direkt in die Leitereinführungsöffnung der WAGO Klemmen gefüllt. Bei sichtbar verfärbten korrodierten Leitern jedoch ist ein zusätzliches mechanisches Reinigen notwendig! Danach können unbehandelte eindrähtige Aluminium-Leiter (bei mehrpoligen Klemmen auch gemischt mit Kupfer-Leitern) einfach angeschlossen werden. WAGO "Alu-Plus"  zerstört die Oxidschicht automatisch beim Klemmvorgang,  verhindert Neuoxidation an der Kontaktstelle,  vermeidet elektrolytische Korrosion zwischen Aluminium- und Kupferleitern (in einer Klemme),  bietet Langzeit-Korrosionsschutz. Selbstverständlich kann WAGO "Alu-Plus" vor dem Anklemmen auch zusätzlich ganzflächig auf den Aluminium-Leiter aufgetragen werden. WAGO Dosenklemmen 1. Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen. 2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" in den anderen Öffnungen zu sehen ist. WAGO Reihenklemmen (nur bis 4 mm² Nennquerschnitt) 1. Je Leitereinführung: Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen. 2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" die Öffnung gefüllt hat.< Üzenem a szerelődnek, hogy ez az eredeti Wago előírás!! Csak így engedélyezett alu és réz vezetéket közös elemben csatlakoztatni, különben érvénybe lép a felelősség magadra vállalása. Illetve már érvénybe is lépett.

sándorVálasz erre

2011-08-08
01:10:38

#16475
zsezse!

Ezt csak Neked, mint nem szakembernek szánom.
Te talán megérted!

>Sie sind hier: Produkte >> Zubehör >> Werkzeug
Produkte
• Neuheiten
• Reihenklemmen
• Leiterplattenklemmen und Steckverbinder
• Verbindungsklemmen und Steckverbinder
• Komponenten für die Automatisierung
• Zulassungen
• Produktabkündigungen
• Zubehör
1. Bezeichnungsmaterial
2. Werkzeug
3. Montagematerial
• Technische Informationen
"Alu-Plus" Kontaktpaste
Bei Einsatz von eindrähtigen Aluminium-Leitern in WAGO Federklemmen ist die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste zu verwenden.

Außerdem ist zu beachten, dass die Nennströme der geringeren Leitfähigkeit der Alu-Leiter angepasst werden:
2,5 mm² = 16 A
4 mm² = 22 A

Füllspritze
Inhalt: 20 ml "Alu-Plus" Kontaktpaste
Bestell-Nr.: 249-130
Stück je Verp.-Einh.: 20 (4 x 5)

Anwendungsbereiche
WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste für das sichere Verdrahten von eindrähtigen Aluminium-Leitern bis 4 mm² in WAGO Federklemmen. Es ist kein Reinigen und Fetten des Aluminium-Leiters mehr erforderlich, denn die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste wird stattdessen mit der praktischen Füllspritze direkt in die Leitereinführungsöffnung der WAGO Klemmen gefüllt.
Bei sichtbar verfärbten korrodierten Leitern jedoch ist ein zusätzliches mechanisches Reinigen notwendig!
Danach können unbehandelte eindrähtige Aluminium-Leiter (bei mehrpoligen Klemmen auch gemischt mit Kupfer-Leitern) einfach angeschlossen werden.
WAGO "Alu-Plus"
 zerstört die Oxidschicht automatisch beim Klemmvorgang,
 verhindert Neuoxidation an der Kontaktstelle,
 vermeidet elektrolytische Korrosion zwischen Aluminium- und Kupferleitern (in einer Klemme),
 bietet Langzeit-Korrosionsschutz.

Selbstverständlich kann WAGO "Alu-Plus" vor dem Anklemmen auch zusätzlich ganzflächig auf den Aluminium-Leiter aufgetragen werden.

WAGO Dosenklemmen
1. Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen.

2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" in den anderen Öffnungen zu sehen ist.

WAGO Reihenklemmen
(nur bis 4 mm² Nennquerschnitt)

1. Je Leitereinführung: Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen.
2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" die Öffnung gefüllt hat.<

Üzenem a szerelődnek, hogy ez az eredeti Wago előírás!!
Csak így engedélyezett alu és réz vezetéket közös elemben csatlakoztatni, különben érvénybe lép a felelősség magadra vállalása. Illetve már érvénybe is lépett.

sándorVálasz erre 2011-08-08 00:25:13
Előzmény: zsezse #16473#16474 v_gy! zsezse! Gondolom, a szabványi előírásokat hiába is tenném ide. Mások egyszerűbb válaszai, véleményei érthetőbbek a számotokra. Itt van pár vélemény. El lehet gondolkodni rajtuk. Mottó: Mindenkinek joga van a szakmai sorrendben hátulra állni. >(#717245) edwsqa Máj 23, 2010 Sziasztok! Gyors gyakorlati kérdés: Hogyan lehet tartós alu-réz kötést csinálni?(Mondjuk, hogy 1,5-es drótokról van szó) Javaslatok: 1. Simán össze kell tekerni, és leszigetelni. Ez mondjuk egyszerű, na de meddig tart? Az eltérő hőtágulás miatt kilazulhat, valamint úgy tudom, a két fém nem igazán fér össze elektromos szempontból. 2. Sorkapocs. Ezzel is az a baj, hogy kilazul, nem lehet úgy meghúzni, hogy meg ne folyjon az alu. Ráadásul az anyaga valami sárgarézszerű ötvözet, nem tudom hogy viselheti a különböző fémekkel való érintkezést(nehogy galvánelem legyen belőle!) 3. Forrasztás. Most tekintsünk el attól, hogy nem lehet alut forrasztani, mert nekem sikerült(14-15 Amperrel ki is próbáltam, nem melegszik a kötés). Ezzel minden meg lenne oldva, de vajon mennyire szabályos megoldás? 4. Wago. Ezzel lehet egyáltalán alut kötni? Mondjuk nem tartom túl megbízhatónak, de ha a gyártó garantálja hogy jó alu dróttal is, akkor nekem mindegy. 5. Speciális Alu-réz érvég összekötő. Ilyet meg csak sokkal nagyobb keresztmetszetre láttam. Na, remélem jó kis vita lesz belőle . Javaslatokat is várok, meg természetesen bevált megoldásokat... 717259) Dudus válasza edwsqa hozzászólására (#717245) Máj 23, 2010 Jó megoldás a 4-es, ha használod a speciális pasztát az alumínium dróthoz. Jó az 5-ös is. És jó a 2-es is, ha rendes lemezes sorkapcsot használsz, ami ad egy kis rugalmasságot, de ezt mindenképpen utána kell húzni pár év után. Bárhogy is döntesz, az alu-réz kötés kerülendő és csak szükségmegoldásnak tekintem! -szerintem!- kaszi28: 2011.05.28 10:09:19 Sziasztok! Idézet innen: www.villanyszaklap.hu/forum.php?forum=forum_view_topic_box.php&id=407 Érdemes ilyen esetekben felkeresni ezt az oldalt. Vannak ott okosságok. "Azert azt is szögezzuk le, hogy ha valaki eltér az adott kötőelemhez (vagy bármihez) előirt technológiai utasitástól, akkor onnantol kezdve a gyárto fel van mentve és 100%-ban a kivitelezőt terheli a felelősseg akkor, ha esetleg a nem engedélyezett felhsználásból kár történik. Minden esetben oka van annak, ha a gyártók megtiltanak valamit. Amit megengednek, azt pedig többszörös ellenőrzés után engedték meg. Az Al erek WAGO-s kötése nem azért ég(het) el, mert elvágodik az ér, vagy az Al anyag kimászik a kötes alól, hanem azért, mert a WAGO kötőelemben -alapesetben- nincsen semmi, ami valóban és véglegesen áttörje az Al vezetőer felületén levő Al-oxid reteget, majd kesőbb pedig meggátolja ennek a rétegnek a kialakulását. Ez az oxidréteg a rugónyomásnak kitett felületen is kialakul. (hozzáfér a levegő oxigénje) A gond az, hogy ez az Al-oxid réteg nagy átmeneti villamos ellenállással rendelkezik, ez pedig idővel a kötés melegedéséhez, elégésehez vezet, már kicsi terhelőáramnál is. (Ráádasul az égési folyamat öngerjesztő módon, egyre gyorsul) Erre megoldás az "alu paszta", amirol sok félreértes kering neten, mert kevesen tudják azt, hogy ennek az alkalmazásakor valójaban mi is történik, illetve az elhagyásakor mi NEM történik. (Áramszolgáltatásban, már vagy húsz éve kötelező ennek a használata, Al és Cu kötésekné is. A nagyobb méretu Al toldóhüvelyekben, sarukban gyárilag benne is van a kötésjavitó paszta.) Ebben a pasztában valójaban nem maga a paszta a lényeg és Alu-t meg csak nyomokban sem tartalmaz. A paszta anyagának minden egyes cm3-ében, tizezer-szám vannak igen apró méretű és nagyon kemény fém (többnyire króm) szemcsék. Ezek a apró femszilánkok(!) nyomóerő hatására, meg kicsi felületen is ezrevel szúrnak bele az Al ér anyagába (és a kötőelem anyagába is) és igy jön létre a nagy átmeneti ellenállású Al-oxid réteg áttörése, tehát a jó minőségu villamos kötés. A paszta (vagyis a benne levo fémszilánkok) hiányában, Alu kötésnél a kötőelem valójában nem a vezetőér Al anyagával, hanem az ér felületen levő Al-oxid réteggel lép érintkezésbe, ami tény nagy valoszinűséggel a fennteb már irt következményekhez vezet. A "majd jobban meghúzom a csavart" módi Al vezetőérnél nem járható út, mert az Al anyag -a puhasága miatt- valóban "kimászik" a tulzótt nyomóerő alol, igy tulságosan nagy nyomóerő alkalmazása -bármilyen hihetetlen- ugyanolyan következményekkel jár, mintha nem elégge lenne meghúzva az a csavar. (Itt lép be a képbe a meghúzási nyomaték kontrollálása, illetve az emberi beavatkozással nem szabalyozható nyomóerejű kötőelemek, mint pld a WAGO.) A paszta szerepe annyiban kimerűl, hogy hordozóanyagként szolgál a "fémszilánkok" számára, illetve távoltartja a levegő oxigénjét a kötéstol, igy gátolva meg a kötésben résztvevő felületek oxidációját. Ebbol kifolyólag, nagyon nem ajánlott csupasz bőrfelülettel hozzáérni a pasztához, mert a apró méretű fémszilánkok képesek szépen beágyazódni az emberi bőr pórusaiba és csak annak a természetes kopásával egyűtt távoznak onnan. Nyilt sebbe kerülve a "fémszilánkok" -nagyon szerencsétlen esetben- a véráramba is bekerűlhetnek, amire aztán végkép nincsen semmi szükség, ugyebár. Szóval, jó az a paszta, nagyon is okkal alkották meg, de óvatosan kell bánni vele. Ez a KF1 nem a valamikori és gyakorlatlag tűzveszélyes "KUPROX szoritó" fedőnevű kötésrögzitőelem egy újabb változata? (Lehet, a névre már nem emlékezem pontosan.) A szigetelőkupak alatt egy, szoros menetemelkedéssel és kúpalakban feltekert spirálrugo volt, és ez -miután "csavaranyaként" ráhajtották a kötésre- mechanikailag rögzitette azt. Nagy hátránya volt az, hogy a kötésre, valójában csak a kötésnek, csak kb. a felső negyedén hatott tényleges nyomóerő a belső rugó kúpos kialakitása miatt és ebből kifolyólag nagyon komolyan figyelni kellett az egyes vezetőerekre, a szoritó, kötésre ráhajtása közben, mert ha egy ér kicsúszott abból a rugóerővel ténylegesen nyomott 1/4-dből, akkor az az ér már csak nagyon rossz érintkezéssel vett részt a kötésben. Ennek mintegy "megfejelése" volt az, hogy a rúgó -talán azért, mert nagyon vékony anyagból volt kiképezve- idővel elfáradt és nem szoritott kellően. (Adott idő elteltével felvette a kötés formáját a spirálrugó, és ekkor a már szoritóerővel nem rendelkező kotőelemet simán le is lehetett húzni a kötésről.)" Üdv! Kaszi < (Tanulni, tanulni, tanulni. Tanították egyszer.)

sándorVálasz erre

2011-08-08
00:25:13

Előzmény: zsezse #16473#16474
v_gy!
zsezse!

Gondolom, a szabványi előírásokat hiába is tenném ide. Mások egyszerűbb válaszai, véleményei érthetőbbek a számotokra.

Itt van pár vélemény. El lehet gondolkodni rajtuk.

Mottó:
Mindenkinek joga van a szakmai sorrendben hátulra állni.

>(#717245) edwsqa
Máj 23, 2010

Sziasztok!
Gyors gyakorlati kérdés: Hogyan lehet tartós alu-réz kötést csinálni?(Mondjuk, hogy 1,5-es drótokról van szó)
Javaslatok:
1. Simán össze kell tekerni, és leszigetelni. Ez mondjuk egyszerű, na de meddig tart? Az eltérő hőtágulás miatt kilazulhat, valamint úgy tudom, a két fém nem igazán fér össze elektromos szempontból.
2. Sorkapocs. Ezzel is az a baj, hogy kilazul, nem lehet úgy meghúzni, hogy meg ne folyjon az alu. Ráadásul az anyaga valami sárgarézszerű ötvözet, nem tudom hogy viselheti a különböző fémekkel való érintkezést(nehogy galvánelem legyen belőle!)
3. Forrasztás. Most tekintsünk el attól, hogy nem lehet alut forrasztani, mert nekem sikerült(14-15 Amperrel ki is próbáltam, nem melegszik a kötés). Ezzel minden meg lenne oldva, de vajon mennyire szabályos megoldás?
4. Wago. Ezzel lehet egyáltalán alut kötni? Mondjuk nem tartom túl megbízhatónak, de ha a gyártó garantálja hogy jó alu dróttal is, akkor nekem mindegy.
5. Speciális Alu-réz érvég összekötő. Ilyet meg csak sokkal nagyobb keresztmetszetre láttam.
Na, remélem jó kis vita lesz belőle . Javaslatokat is várok, meg természetesen bevált megoldásokat...

717259) Dudus válasza edwsqa hozzászólására (#717245)
Máj 23, 2010

Jó megoldás a 4-es, ha használod a speciális pasztát az alumínium dróthoz.

Jó az 5-ös is.

És jó a 2-es is, ha rendes lemezes sorkapcsot használsz, ami ad egy kis rugalmasságot, de ezt mindenképpen utána kell húzni pár év után.

Bárhogy is döntesz, az alu-réz kötés kerülendő és csak szükségmegoldásnak tekintem!

-szerintem!-

kaszi28:
2011.05.28
10:09:19
Sziasztok!
Idézet innen:
www.villanyszaklap.hu/forum.php?forum=forum_view_topic_box.php&id=407
Érdemes ilyen esetekben felkeresni ezt az oldalt.
Vannak ott okosságok.
"Azert azt is szögezzuk le, hogy ha valaki eltér az adott kötőelemhez (vagy bármihez) előirt technológiai utasitástól, akkor onnantol kezdve a gyárto fel van mentve és 100%-ban a kivitelezőt terheli a felelősseg akkor, ha esetleg a nem engedélyezett felhsználásból kár történik.
Minden esetben oka van annak, ha a gyártók megtiltanak valamit. Amit megengednek, azt pedig többszörös ellenőrzés után engedték meg.

Az Al erek WAGO-s kötése nem azért ég(het) el, mert elvágodik az ér, vagy az Al anyag kimászik a kötes alól, hanem azért, mert a WAGO kötőelemben -alapesetben- nincsen semmi, ami valóban és véglegesen áttörje az Al vezetőer felületén levő Al-oxid reteget, majd kesőbb pedig meggátolja ennek a rétegnek a kialakulását. Ez az oxidréteg a rugónyomásnak kitett felületen is kialakul. (hozzáfér a levegő oxigénje) A gond az, hogy ez az Al-oxid réteg nagy átmeneti villamos ellenállással rendelkezik, ez pedig idővel a kötés melegedéséhez, elégésehez vezet, már kicsi terhelőáramnál is. (Ráádasul az égési folyamat öngerjesztő módon, egyre gyorsul)
Erre megoldás az "alu paszta", amirol sok félreértes kering neten, mert kevesen tudják azt, hogy ennek az alkalmazásakor valójaban mi is történik, illetve az elhagyásakor mi NEM történik. (Áramszolgáltatásban, már vagy húsz éve kötelező ennek a használata, Al és Cu kötésekné is. A nagyobb méretu Al toldóhüvelyekben, sarukban gyárilag benne is van a kötésjavitó paszta.)

Ebben a pasztában valójaban nem maga a paszta a lényeg és Alu-t meg csak nyomokban sem tartalmaz.
A paszta anyagának minden egyes cm3-ében, tizezer-szám vannak igen apró méretű és nagyon kemény fém (többnyire króm) szemcsék. Ezek a apró femszilánkok(!) nyomóerő hatására, meg kicsi felületen is ezrevel szúrnak bele az Al ér anyagába (és a kötőelem anyagába is) és igy jön létre a nagy átmeneti ellenállású Al-oxid réteg áttörése, tehát a jó minőségu villamos kötés.
A paszta (vagyis a benne levo fémszilánkok) hiányában, Alu kötésnél a kötőelem valójában nem a vezetőér Al anyagával, hanem az ér felületen levő Al-oxid réteggel lép érintkezésbe, ami tény nagy valoszinűséggel a fennteb már irt következményekhez vezet.
A "majd jobban meghúzom a csavart" módi Al vezetőérnél nem járható út, mert az Al anyag -a puhasága miatt- valóban "kimászik" a tulzótt nyomóerő alol, igy tulságosan nagy nyomóerő alkalmazása -bármilyen hihetetlen- ugyanolyan következményekkel jár, mintha nem elégge lenne meghúzva az a csavar.
(Itt lép be a képbe a meghúzási nyomaték kontrollálása, illetve az emberi beavatkozással nem szabalyozható nyomóerejű kötőelemek, mint pld a WAGO.)

A paszta szerepe annyiban kimerűl, hogy hordozóanyagként szolgál a "fémszilánkok" számára, illetve távoltartja a levegő oxigénjét a kötéstol, igy gátolva meg a kötésben résztvevő felületek oxidációját.
Ebbol kifolyólag, nagyon nem ajánlott csupasz bőrfelülettel hozzáérni a pasztához, mert a apró méretű fémszilánkok képesek szépen beágyazódni az emberi bőr pórusaiba és csak annak a természetes kopásával egyűtt távoznak onnan. Nyilt sebbe kerülve a "fémszilánkok" -nagyon szerencsétlen esetben- a véráramba is bekerűlhetnek, amire aztán végkép nincsen semmi szükség, ugyebár.
Szóval, jó az a paszta, nagyon is okkal alkották meg, de óvatosan kell bánni vele.

Ez a KF1 nem a valamikori és gyakorlatlag tűzveszélyes "KUPROX szoritó" fedőnevű kötésrögzitőelem egy újabb változata? (Lehet, a névre már nem emlékezem pontosan.)
A szigetelőkupak alatt egy, szoros menetemelkedéssel és kúpalakban feltekert spirálrugo volt, és ez -miután "csavaranyaként" ráhajtották a kötésre- mechanikailag rögzitette azt.
Nagy hátránya volt az, hogy a kötésre, valójában csak a kötésnek, csak kb. a felső negyedén hatott tényleges nyomóerő a belső rugó kúpos kialakitása miatt és ebből kifolyólag nagyon komolyan figyelni kellett az egyes vezetőerekre, a szoritó, kötésre ráhajtása közben, mert ha egy ér kicsúszott abból a rugóerővel ténylegesen nyomott 1/4-dből, akkor az az ér már csak nagyon rossz érintkezéssel vett részt a kötésben.
Ennek mintegy "megfejelése" volt az, hogy a rúgó -talán azért, mert nagyon vékony anyagból volt kiképezve- idővel elfáradt és nem szoritott kellően. (Adott idő elteltével felvette a kötés formáját a spirálrugó, és ekkor a már szoritóerővel nem rendelkező kotőelemet simán le is lehetett húzni a kötésről.)"
Üdv!
Kaszi <

(Tanulni, tanulni, tanulni. Tanították egyszer.)

zsezseVálasz erre 2011-08-07 22:39:43
Előzmény: sándor #16468#16473 sandor nem neztem utana hivatalosan, megbiztam az akkori szerelomben, aki azt mondta, ezzel osszekotheto. En is ugy tudom, hogy a wago anyaga nem kepez galvanelemet egyikkel sem, igy batran osszekotheto. amint lesz ra lehetosegem, utananezek. 3 ev alatt nem latok valtozast a csatlakozasokon - igaz, csak 1-2 maradt meg, ahol nem lett szetverve a fal az ujracsovezes vegett. Szuleimnel minden Alu kotest ami eddig szigeteloszalaggal volt betekerve szetbontottam, es wagoba dugtam. Az uj reszeket mar rezzel szereltem, de a kozos csatlakozasi pontoknal is wagot hasznaltam.

zsezseVálasz erre

2011-08-07
22:39:43

Előzmény: sándor #16468#16473
sandor

nem neztem utana hivatalosan, megbiztam az akkori szerelomben, aki azt mondta, ezzel osszekotheto.
En is ugy tudom, hogy a wago anyaga nem kepez galvanelemet egyikkel sem, igy batran osszekotheto.
amint lesz ra lehetosegem, utananezek.
3 ev alatt nem latok valtozast a csatlakozasokon - igaz, csak 1-2 maradt meg, ahol nem lett szetverve a fal az ujracsovezes vegett.

Szuleimnel minden Alu kotest ami eddig szigeteloszalaggal volt betekerve szetbontottam, es wagoba dugtam. Az uj reszeket mar rezzel szereltem, de a kozos csatlakozasi pontoknal is wagot hasznaltam.

v_gyVálasz erre 2011-08-07 14:06:07
Előzmény: sándor #16470#16471 Üdv Végül is igazad van. Ezért szokták a villanyórától kezdve évente leszedni az összes kapcsolót konnektort csillárokat falilámpákat, hogy meghuzzák a csavarokat :)

sándorVálasz erre 2011-08-07 13:13:00
Előzmény: v_gy #16469#16470 v_gy! No Comment. Minden csavaros kötést évente kötelező utánhúzással ellenőrizni, a vezeték deformálódást kiegyenlíteni. Jó munka egy szépen festett, tapétázott családi házban. Hosszú életűek lesznek a "csokis" villanyszerelők. Sokat fogják őket emlegetni.

v_gyVálasz erre 2011-08-07 12:26:25
#16469 Üdv Réz és alu összekötésére minden olyan megoldás alkalmazható ahol nem érintkezik a 2 fajta vezeték. Nyugodtan lehet sorkapoccsal is, mert a sárgaréz, bronz és az aluminium nem képez galvánelemet. Persze ez nem teljesen igaz mert minden galvánelem lehet ami nem tökéletesen ugyan az az anyag, pl, nem azonos ötvözetű alu vezeték, de gyakorlatilag semmi baja nem lesz ha csokival van összekötve a 2 fajta vezeték. Persze nem úgy hogy összecsavarjuk a 2 különböző vezetéketés rá a szoritót, hanem a 2 oldaláról bekötve.

v_gyVálasz erre

2011-08-07
12:26:25

#16469
Üdv

Réz és alu összekötésére minden olyan megoldás alkalmazható ahol nem érintkezik a 2 fajta vezeték.
Nyugodtan lehet sorkapoccsal is, mert a sárgaréz, bronz és az aluminium nem képez galvánelemet.
Persze ez nem teljesen igaz mert minden galvánelem lehet ami nem tökéletesen ugyan az az anyag, pl, nem azonos ötvözetű alu vezeték, de gyakorlatilag semmi baja nem lesz ha csokival van összekötve a 2 fajta vezeték.
Persze nem úgy hogy összecsavarjuk a 2 különböző vezetéketés rá a szoritót, hanem a 2 oldaláról bekötve.

sándorVálasz erre 2011-08-07 10:49:08
Előzmény: zsezse #16466#16468 zsezse! Ma már mindenki rézben gondolkodik. Annyi féle összekötő létezik, hogy még eligazodni is nehéz közöttük. A Wago-nak is van alu összekötésre alkalmas eleme, de úgy tudom, hogy az vegyes kötésre nem alkalmas. Egy példa: >). Wago Compact vezeték összekötő, 5 vezeték nyílásos, Működési hőmérséklet::max 100C, Betáplálás:450 V, Névleges áramerősség:24 A, IP védelem:IP00, Csatlakozási felület:0, 5-2, 5 mm² Cu, Szín:Fehér, Méret:21.9 mm x 16.5 mm x 5.7 mm, A piacon kapható legkisebb méretű, kiváló ...< Kiemelném belőle a "Cu"-t! Két probléma van. Az egyik az, hogy a felújításhoz ha csak lehet nem akarjuk feleslegesen szétverni a házat. Tehát azt a csövezést és kötődobozokat amik a régi vastagabb alu vezetékeknél alkalmaztak, meghagyjuk a vékonyabb rézvezetékhez. A régi szereléseknél lakáson belül általában csak két dobozméretet használtak. A másik, hogy a lakásban vannak olyan helyiségek, ahol a páratartalom alkalmanként túllépi az "időszakosan nedves " helyiségre vonatkozó határértéket. Ezzel senki sem szokott törődni, pedig már nem csak ezekben a helyiségekben, hanem a hidegebb fal miatt egy normál lakóhelyiségben is megtörténik a kikondenzálódás a falba mélyített dobozokban. Párszor leírtam, hogy én a tömör helyett a hajlékony vezetékezést tartom előnyösebbnek. Igaz, hogy a vezeték drágább, de a teljesen megbízható és bárhol alkalmazható olcsóbb préselt kötés kiegyenlíti a vezeték árát. A helyigénye is kisebb. Ha már összekötőt kell használni, akkor először az "önmetsző", vágóéles kötéseket, utána az általánosságban használt rugós (bedugós) kötéseket használom. Ez utóbbiakban, bármilyen jó minőségűek, én nem bízom. Ha ragaszkodik a megrendelő hozzá, akkor felhívom az esetleges veszélyekre a figyelmét, többet nem tehetek. A bedugós rugósnál (direkt nem a Wago-t említem), az első kötés (bedugás) még megbízható. De ha valamiért bontani kell, másodszorra már nem megbízható a rugóerejük. Erről a szereléstechnikailag természetes lehetőségről a gyártók szemérmesen hallgatnak. Az önmetszősnél a bontás után a vezetéken új helyen csináljuk az új kötést, tehát jobban meg lehet bízni benne. (Szerintem). A préselős módszernél pedig mindig egy 100%-os, teljesen új kötést kell készíteni. A Wago alu összekötésre egy speciális pasztával töltött elemet kínál. De, hogy ebben alut és rezet is össze lehetne kötni, arról nincs szó. A speciális elemek olyanok, hogy az egyik oldalukon réz, a másikon alu vezetékek fogadására alkalmasak. A réz-alu összekötés valahol az anyagtömb belsejében, kohászatilag van megoldva. Nedvességre érzéketlen. Viszont behemót elemek, ezért ritkán fér el egy régi 80-as dobozban több darab. Plusz még le is kell szigetelni őket. Az általatok alkalmazott összekötőkben engedélyezett a ráz és az alu kötése is? Mert ha nem ilyen speciális, akkor egy halom időzített bombát helyeztél el a lakásban. A szakma ezen részében sem a szerelési idő, sem a gyorsaság nem lehet szempont. Csak a "jóság", a tartós megbízhatóság biztosítja a hosszútávú élet és vagyonbiztonságot.

sándorVálasz erre

2011-08-07
10:49:08

Előzmény: zsezse #16466#16468
zsezse!

Ma már mindenki rézben gondolkodik.
Annyi féle összekötő létezik, hogy még eligazodni is nehéz közöttük.
A Wago-nak is van alu összekötésre alkalmas eleme, de úgy tudom, hogy az vegyes kötésre nem alkalmas.

Egy példa:
>). Wago Compact vezeték összekötő, 5 vezeték nyílásos, Működési hőmérséklet::max 100C, Betáplálás:450 V, Névleges áramerősség:24 A, IP védelem:IP00, Csatlakozási felület:0, 5-2, 5 mm² Cu, Szín:Fehér, Méret:21.9 mm x 16.5 mm x 5.7 mm, A piacon kapható legkisebb méretű, kiváló ...<

Kiemelném belőle a "Cu"-t!

Két probléma van.

Az egyik az, hogy a felújításhoz ha csak lehet nem akarjuk feleslegesen szétverni a házat. Tehát azt a csövezést és kötődobozokat amik a régi vastagabb alu vezetékeknél alkalmaztak, meghagyjuk a vékonyabb rézvezetékhez. A régi szereléseknél lakáson belül általában csak két dobozméretet használtak.

A másik, hogy a lakásban vannak olyan helyiségek, ahol a páratartalom alkalmanként túllépi az "időszakosan nedves " helyiségre vonatkozó határértéket.
Ezzel senki sem szokott törődni, pedig már nem csak ezekben a helyiségekben, hanem a hidegebb fal miatt egy normál lakóhelyiségben is megtörténik a kikondenzálódás a falba mélyített dobozokban.

Párszor leírtam, hogy én a tömör helyett a hajlékony vezetékezést tartom előnyösebbnek. Igaz, hogy a vezeték drágább, de a teljesen megbízható és bárhol alkalmazható olcsóbb préselt kötés kiegyenlíti a vezeték árát. A helyigénye is kisebb.

Ha már összekötőt kell használni, akkor először az "önmetsző", vágóéles kötéseket, utána az általánosságban használt rugós (bedugós) kötéseket használom.
Ez utóbbiakban, bármilyen jó minőségűek, én nem bízom. Ha ragaszkodik a megrendelő hozzá, akkor felhívom az esetleges veszélyekre a figyelmét, többet nem tehetek.
A bedugós rugósnál (direkt nem a Wago-t említem), az első kötés (bedugás) még megbízható. De ha valamiért bontani kell, másodszorra már nem megbízható a rugóerejük. Erről a szereléstechnikailag természetes lehetőségről a gyártók szemérmesen hallgatnak.

Az önmetszősnél a bontás után a vezetéken új helyen csináljuk az új kötést, tehát jobban meg lehet bízni benne. (Szerintem).

A préselős módszernél pedig mindig egy 100%-os, teljesen új kötést kell készíteni.

A Wago alu összekötésre egy speciális pasztával töltött elemet kínál. De, hogy ebben alut és rezet is össze lehetne kötni, arról nincs szó.

A speciális elemek olyanok, hogy az egyik oldalukon réz, a másikon alu vezetékek fogadására alkalmasak. A réz-alu összekötés valahol az anyagtömb belsejében, kohászatilag van megoldva. Nedvességre érzéketlen.
Viszont behemót elemek, ezért ritkán fér el egy régi 80-as dobozban több darab. Plusz még le is kell szigetelni őket.

Az általatok alkalmazott összekötőkben engedélyezett a ráz és az alu kötése is?
Mert ha nem ilyen speciális, akkor egy halom időzített bombát helyeztél el a lakásban.

A szakma ezen részében sem a szerelési idő, sem a gyorsaság nem lehet szempont. Csak a "jóság", a tartós megbízhatóság biztosítja a hosszútávú élet és vagyonbiztonságot.

zsezseVálasz erre 2011-08-07 08:22:37
Előzmény: robert #16459#16466 sandor 1 mondatot ragadnek ki: "Ha egy régi alut egy új rézzel kötnének össze, akkor olyan drága lenne a speciális kötőelem, hogy annál már olcsóbb a teljes vezetékcsere." Mi az egesz felujitas soran wagot hasznaltunk a rezvezetekek osszekotesere. Ugy tudom, ezekkel lehetseges az alu/rez parositas is. Mivel javasolnad a rez/rez osszekotest, ami ennel gyorsabb/jobb/olcsobb?

zsezseVálasz erre

2011-08-07
08:22:37

Előzmény: robert #16459#16466
sandor
1 mondatot ragadnek ki:
"Ha egy régi alut egy új rézzel kötnének össze, akkor olyan drága lenne a speciális kötőelem, hogy annál már olcsóbb a teljes vezetékcsere."

Mi az egesz felujitas soran wagot hasznaltunk a rezvezetekek osszekotesere. Ugy tudom, ezekkel lehetseges az alu/rez parositas is.
Mivel javasolnad a rez/rez osszekotest, ami ennel gyorsabb/jobb/olcsobb?

sándorVálasz erre 2011-01-15 00:56:29
Előzmény: robert #10708#10722 villam64! Mi az, hogy nem illik! Egyenesen tilos. Az ingatlanra bevezetett "áramot" szigoróan tilos az ingatlan határán kívülre vezetni. Ebből a szempontból, ha egy bemélyedéses házbejáratod lenne, akkor az függetlenül a telekhatártól már ingatlanon kívüli területnek számítana az összes felelősségével együtt. (Csengőnyomó, bejárati világítás...) Itt jönnek a képbe a klímások és a riasztósok. Fogalmuk sincs, hogy ha egy őrült el akarja lopni a kültérit, összetöri a vandálvédelmes jelzőt és közben agyonüti az áram, akkor ŐK fognak ezentúl rendőrruhát és cipőt varrni. Nem véletlenül működnek a komoly kaputelefonok külön törpefeszültségről, akkuról. Még a társasházak elektromos zárjai sem éles 220-ra vannak kialakítva.

sándorVálasz erre

2011-01-15
00:56:29

Előzmény: robert #10708#10722
villam64!

Mi az, hogy nem illik! Egyenesen tilos.

Az ingatlanra bevezetett "áramot" szigoróan tilos az ingatlan határán kívülre vezetni. Ebből a szempontból, ha egy bemélyedéses házbejáratod lenne, akkor az függetlenül a telekhatártól már ingatlanon kívüli területnek számítana az összes felelősségével együtt. (Csengőnyomó, bejárati világítás...)

Itt jönnek a képbe a klímások és a riasztósok. Fogalmuk sincs, hogy ha egy őrült el akarja lopni a kültérit, összetöri a vandálvédelmes jelzőt és közben agyonüti az áram, akkor ŐK fognak ezentúl rendőrruhát és cipőt varrni.

Nem véletlenül működnek a komoly kaputelefonok külön törpefeszültségről, akkuról.
Még a társasházak elektromos zárjai sem éles 220-ra vannak kialakítva.

robertVálasz erre 2011-01-13 15:19:44
Előzmény: villam64 #10575#10636 "Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia. Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre - rejtve marad előtte." Az éve 280kWh/m2év energiafogyasztású átlagos magyar háztartásokban élőknek biztosan hiányérzetük volt eddig a fenti információk nélkül! Hasonlóképpen, mint a csutkával fűtő vidéki általános iskolának a digitális iskolatáblákra.

robertVálasz erre

2011-01-13
15:19:44

Előzmény: villam64 #10575#10636
"Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia.
Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre - rejtve marad előtte."

Az éve 280kWh/m2év energiafogyasztású átlagos magyar háztartásokban élőknek biztosan hiányérzetük volt eddig a fenti információk nélkül!
Hasonlóképpen, mint a csutkával fűtő vidéki általános iskolának a digitális iskolatáblákra.

monolitVálasz erre 2011-01-13 11:49:12
#10618 Nagyanyáink házánál nem volt klíma. Ma nagy üvegfelületeket alkalmaznak, tetőkilógás ami árnyékolna..... az nincsen. A közelünkben kivágták a fákat a lakótelep előtt. Mert hullajtotta a levelet... Déli oldal, tűző napfény most már egész nap! Klímavétel szinte mindenkinél. Ez lenne a megoldás? :(

plaszloVálasz erre 2011-01-13 00:11:19
Előzmény: monolit #10581#10590 Meg elérhető árúak lettek a klímák, így már jóval többen megengedhetik maguknak. Viszont a napergiával megtermelt áramnak van helye, nem lehet azt mondani, nyáron nincs szükség rá.

monolitVálasz erre 2011-01-12 22:38:14
Előzmény: villam64 #10575#10581 Az nem túl jó hír, hogy növekszik a nyári energia felhasználás. Sajnos ebben a mai építészeti trendek részben felelősek.

sándorVálasz erre 2011-01-09 00:26:42
Előzmény: monolit #10416#10428 monolit! Annyival egészíteném ki a zsugorcsöves kötés módszert, hogy ajánlok még egy fajta zsugorcsövet, illetve kötési módot. A csomagban kapható zsugorcsövek normál használatra valók. Tulajdonképpen oda, ahová Neked is kell. Létezik erősebb anyagú zsugorcső is. Ennél nem is kell összekötni préshüvellyel a két vezetékvéget. Elég, ha összesodrod a lecsupaszolt vezeték ereket úgy, hogy a vezeték folytonos legyen. (Nem egymás mellé fogva a vezetékeket!) A zsugorcső olyan szorosabban összefogja az összesodort vezeték ereket, mintha forrasztanád őket. És természetesen tökéletesen tömít is. A normál szugorcsővel külön külön le kell zsugorítani a préshüvellyel összekötött ereket. (Itt is úgy, hogy a két vezeték folytonos és nem egymás melletti legyen.) A két kábel külső szigetelésére szintén előre rá kell húzni egy nagyobb méretű zsugorcsövet. Amikor az erek külön külön össze vannak zsugorítva (lehetőleg azonos hosszú kötésekkel) akkor rá kell húzni a külső vastagabb zsugorcsövet is úgy, hogy mindkét kábelen külső köpenyén legalább 1-1cm legyen a biztos felfekvése és rázsugorítani végig a teljes hosszon. Ez már gyakorlatilag megfelel egy folytonos, megszakítás nélküli kábelnek. Megfelel villamos vezetés szempontjából, de nem felel meg az eredeti kábel húzásra való terhelhetőségének! Ha véletlenül meg kell bontani az ilyen kötést, akkor oldalról fel lehet vágni a zsugorcsöveket és csak a préselt kötés hossza (1-1cm) veszik el a két kábelből az újra kötésnél. A szilikonos tömítéssel az a baj, hogy valamiért egy idő után elválik a szilikon az általában PVC alapó kábelektől és a "zsíros" műanyagból készült kötődobozoktól is.

sándorVálasz erre

2011-01-09
00:26:42

Előzmény: monolit #10416#10428
monolit!

Annyival egészíteném ki a zsugorcsöves kötés módszert, hogy ajánlok még egy fajta zsugorcsövet, illetve kötési módot.

A csomagban kapható zsugorcsövek normál használatra valók. Tulajdonképpen oda, ahová Neked is kell.
Létezik erősebb anyagú zsugorcső is. Ennél nem is kell összekötni préshüvellyel a két vezetékvéget. Elég, ha összesodrod a lecsupaszolt vezeték ereket úgy, hogy a vezeték folytonos legyen. (Nem egymás mellé fogva a vezetékeket!)
A zsugorcső olyan szorosabban összefogja az összesodort vezeték ereket, mintha forrasztanád őket. És természetesen tökéletesen tömít is.

A normál szugorcsővel külön külön le kell zsugorítani a préshüvellyel összekötött ereket. (Itt is úgy, hogy a két vezeték folytonos és nem egymás melletti legyen.)
A két kábel külső szigetelésére szintén előre rá kell húzni egy nagyobb méretű zsugorcsövet. Amikor az erek külön külön össze vannak zsugorítva (lehetőleg azonos hosszú kötésekkel) akkor rá kell húzni a külső vastagabb zsugorcsövet is úgy, hogy mindkét kábelen külső köpenyén legalább 1-1cm legyen a biztos felfekvése és rázsugorítani végig a teljes hosszon. Ez már gyakorlatilag megfelel egy folytonos, megszakítás nélküli kábelnek. Megfelel villamos vezetés szempontjából, de nem felel meg az eredeti kábel húzásra való terhelhetőségének!

Ha véletlenül meg kell bontani az ilyen kötést, akkor oldalról fel lehet vágni a zsugorcsöveket és csak a préselt kötés hossza (1-1cm) veszik el a két kábelből az újra kötésnél.

A szilikonos tömítéssel az a baj, hogy valamiért egy idő után elválik a szilikon az általában PVC alapó kábelektől és a "zsíros" műanyagból készült kötődobozoktól is.

sándorVálasz erre 2011-01-08 00:24:12
#10398 monolit! Legyél hálás a hangyáknak. Fi relé nélkül a tragédia csak idő és szerencse kérdése lett volna. Nem véletlenül veséztem ki olyan alaposan ezt a témát, amikor zsezse kérdezte. A mester úrnak üzenem, hogy váltson szakmát. Habár aki ilyen hülye, arra még segédmunkát sem szabad bízni, mert alapból megbízhatatlan. Egy tanács, aminek még mindig hasznát veheted a kerti lámpáid, illetve akár a kapumozgató bekötésénél. Csak préselt kötést használj még akkor is, ha a kötődoboznak eredetileg megvan a megfelelő IP védettsége. Miért? A kötődobozok 95%-a hosszú távon nem UV és időjárás álló. Elöregszik a tömítésük. Mivel mindenképpen ebben kell kötnöd, ezért nem hagyhatod ki őket. A lámpák alsó, a földdel érintkező kialakítása is olyan, hogy az maga a kötődoboz, a már felsorolt hibákkal. A megoldás, hogy hagyni kell több kötésre elegendő hosszúságú (tartalék) kábelvéget a kötődobozban, illetve a kötődoboz előtt. Lehetőleg a földben, vagy UV védett takarásban. A készülék, lámpa csatlakoztatását, bekötését préselőhüvellyel kell kivitelezni. A préselés előtt megfelelő hosszúságú zsugorcsövet kell a vezetékre húzni, hogy a zsugorítás után is még jó hosszan fedje az érszigetelést. A lámpáid talajjal, illetve nagy esőben akár vízzel érintkező kötéseihez úgynevezett "gyantás" belsejű zsugorcsövet kell használni. Ez nem csak a szoros mechanikai zárás elvén tartja távol a nedvességet, hanem teljesen kitölti egy jó szigetelésű műgyanta masszával a teljes teret a zsugorcső alatt. Egyszerűen nem tud a nedvesség a kötéshez jutni.

sándorVálasz erre

2011-01-08
00:24:12

#10398
monolit!

Legyél hálás a hangyáknak. Fi relé nélkül a tragédia csak idő és szerencse kérdése lett volna.

Nem véletlenül veséztem ki olyan alaposan ezt a témát, amikor zsezse kérdezte.
A mester úrnak üzenem, hogy váltson szakmát. Habár aki ilyen hülye, arra még segédmunkát sem szabad bízni, mert alapból megbízhatatlan.

Egy tanács, aminek még mindig hasznát veheted a kerti lámpáid, illetve akár a kapumozgató bekötésénél. Csak préselt kötést használj még akkor is, ha a kötődoboznak eredetileg megvan a megfelelő IP védettsége.
Miért?
A kötődobozok 95%-a hosszú távon nem UV és időjárás álló. Elöregszik a tömítésük. Mivel mindenképpen ebben kell kötnöd, ezért nem hagyhatod ki őket.
A lámpák alsó, a földdel érintkező kialakítása is olyan, hogy az maga a kötődoboz, a már felsorolt hibákkal.

A megoldás, hogy hagyni kell több kötésre elegendő hosszúságú (tartalék) kábelvéget a kötődobozban, illetve a kötődoboz előtt. Lehetőleg a földben, vagy UV védett takarásban. A készülék, lámpa csatlakoztatását, bekötését préselőhüvellyel kell kivitelezni. A préselés előtt megfelelő hosszúságú zsugorcsövet kell a vezetékre húzni, hogy a zsugorítás után is még jó hosszan fedje az érszigetelést. A lámpáid talajjal, illetve nagy esőben akár vízzel érintkező kötéseihez úgynevezett "gyantás" belsejű zsugorcsövet kell használni. Ez nem csak a szoros mechanikai zárás elvén tartja távol a nedvességet, hanem teljesen kitölti egy jó szigetelésű műgyanta masszával a teljes teret a zsugorcső alatt. Egyszerűen nem tud a nedvesség a kötéshez jutni.

monolitVálasz erre 2011-01-07 23:41:05
Előzmény: zsezse #10392#10394 "A FI rele csak bajt okoz a halozatban, nem kell az.. folyton leold." Tényleg,..... én is találkoztam eme bosszúsággal :). A kapuhoz is van kivéve áram, hogy a kapumozgató motort meg tudjam táplálni. Innen kapják a kerti lámpák is az energiát. Állandóan leoldott a relé. Már mindent szétszedtem, mindent leellenőriztem,.... mégis leoldott :(. Nem értettem mi lehet, hiszen a kapumozgató motor még a boltban pihen :). Már csak a párára gondoltam, az okozhatja. Aztán meguntam és gondoltam leellenőrzöm a kerti lámpák csatlakozását, talán van ott is gond. Hát nem tudtam mérgelődjek, vagy nevessek. A szorgalmas hangyaboly betelepedett szinte minden lámpa talpába. Az egy dolog hogy belakták, de telehordták talajjal is, amely a párától átnedvesedett, ez vezette az áramot. Hasonló "mester" építkezéshez használatos felvonót kötött be. Esőben rázott rendesen, az ismerősöm panaszkodott miatta. Szétszedve elszörnyülködtem hogy nem törpefeszültséggel oldotta meg, hanem a 220V-ot egyszerűen rákapcsolta a nyomógombokra. Hab a tortán hogy a gombok nem voltak vízállóak, és nem volt vészleállító sem. Úgy kellett elmondanom a maestro-nak hogy hogyan oldja meg, pedig nem szakmám :(.

monolitVálasz erre

2011-01-07
23:41:05

Előzmény: zsezse #10392#10394
"A FI rele csak bajt okoz a halozatban, nem kell az.. folyton leold."

Tényleg,..... én is találkoztam eme bosszúsággal :).

A kapuhoz is van kivéve áram, hogy a kapumozgató motort meg tudjam táplálni. Innen kapják a kerti lámpák is az energiát. Állandóan leoldott a relé. Már mindent szétszedtem, mindent leellenőriztem,.... mégis leoldott :(. Nem értettem mi lehet, hiszen a kapumozgató motor még a boltban pihen :). Már csak a párára gondoltam, az okozhatja.

Aztán meguntam és gondoltam leellenőrzöm a kerti lámpák csatlakozását, talán van ott is gond. Hát nem tudtam mérgelődjek, vagy nevessek. A szorgalmas hangyaboly betelepedett szinte minden lámpa talpába. Az egy dolog hogy belakták, de telehordták talajjal is, amely a párától átnedvesedett, ez vezette az áramot.

Hasonló "mester" építkezéshez használatos felvonót kötött be. Esőben rázott rendesen, az ismerősöm panaszkodott miatta. Szétszedve elszörnyülködtem hogy nem törpefeszültséggel oldotta meg, hanem a 220V-ot egyszerűen rákapcsolta a nyomógombokra. Hab a tortán hogy a gombok nem voltak vízállóak, és nem volt vészleállító sem. Úgy kellett elmondanom a maestro-nak hogy hogyan oldja meg, pedig nem szakmám :(.

zsezseVálasz erre 2010-12-05 11:12:12
#9408 no, kozben megoldottam atirtam a szoftvert, igy mar nem kapcsolgat ki/be. a mp tort resze alatt atirja az osszes portot egyszerre, igy nem villannak fel az eszkozok.

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »