Biosolar Forum

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

sándorVálasz erre 2012-07-09 18:46:49
Előzmény: FBalazs #31405#31414 FBalazs! Már látom, hogy a következő fő feladat egy szótár lesz, amiben minden vezetőnek a helyes elnevezése fog szerepelni. Írtam már a Nandival történt levelezés során, hogy sajnos nem használják, sokan nem is ismerik ezeknek a kifejezéseket. Én is elkövet(t)em azt a hibát, hogy megpróbálok olyan laikusan fogalmazni, hogy egy kívülálló számára is megérthető legyen a lényeg. Boussal és payával is jót diskuráltunk, hogy most minek is minősülhet az a földelés, amire a PV kereteket össze kell kötni. Mert még az engedélyező, a feltételeket előíró áramszolgáltatók is kevernek rendesen. De most és nálad az a lényeg, hogy végre rendbe legyen téve a lakás. Bous sokat segített. Velem kicsit nehezebb, de remélem rövid úton érthető leszek. Igaz, amikor több éves levelezés után a Szabványügyi Hivatal és a MEE hivatalos engedélyével, állásfoglalásának a birtokában be akartam vonni a fémházas villanyóráimat is a fi relé védelme alá, az áramszolgáltató egyszerűen megtagadta a szakmai felsőbbség utasításának végrehajtását. Még a bírósági, egy tárgyalási nap alatt megnyert per határozatát sem hajtotta végre. Nem engedte végrehajtani sem nekem, sem senki másnak. Pedig nem voltam idegen. Szakértőként dolgoztam nekik. A barátaim voltak a helyi vezetők (velük nem lett volna probléma), bejáratos voltam a céghez olyan mélységig, hogy hivatalos plombaszámom volt náluk, tőlük. És még sem sikerült egy teljesen logikus, a legmagasabb lakásvédelmi biztonságot nyújtó megoldást még a saját házamon sem megvalósítani. Ez az élet, de ezzel a hosszú bevezetővel még nem mégy semmire. Annyiban lehet hasznos, hogy néhány furcsaság amit még találhatsz a házban talán más megvilágításba kerül. A lényegre térve. A Bous javasolta nullát megtámasztó földelést megcsinálhatod akkor is, amikor a ház már érintésvédelmi szempontból biztonságos. Egy a lényeg. Ma magyarországon nullázásos érintésvédelem van. Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést. Akár azért nem, mert levakolták, nem nézhetsz a mérőtáblák alá, akár idővel elkorhadt, akár soha nem is volt telepítve. Amit idéztél tőlem, az egy olyan kapcsolás, amiből bármit lehet a későbbiekben kialakítani. Lehet egy db központi, általában 30mA-es fi relével védeni a házat. Lehet csak a legszükségesebb elmenő áramköröket indítani fi reléről. És lehet kombinálni a két megoldást is. A megoldási lehetőségek: 1. A mérőtől érkező 3 fázist a biztosító szekrényben, táblában rákötöd a fésűs-elosztós bekötő sínre. Így minden kismegszakító megkapja a bemenő fázisát. A bejövő vastag nullát rákötni a (kékkel jelzett) vastag réz nulla sínre. Figyelem, ezen a sínen csak két, esetleg három vastag vezeték fogadására alkalmas csatlakozási lehetőség található! Nem véletlen! A nulla sín gyárilag össze van egy vastag csupasz rézvezetővel kötve a védővezetőket fogadó (zöld/sárga) réz sínnnel. Ezzel a ház alapvetőleg alkalmas a használatra. Az innen kiinduló kék színű nulla vezetők és a zöld/sárga védővezetők sem lehetnek a biztosító tábla után sehol sem felcserélve, összekötve! Hogy miért? Mert üzemi feszültség alá kerülhet adott esetben az összes védővezetős fogyasztó érinthető fémrésze, és minden rázhat a házban még akkor is, ha semmi sem hibásodott meg. Ha szabályosan van szerelve (nincs sem felcserélve, sem összekötve a biztosító szekrény után a nulla és a védővezető), akkor egy vezetékes (közhasználatú fogalom szerint "földelt") érintésvédelmet igénylő készülék meghibásodása esetén a házban lévő összes "földelt" készülék rázni fog addig az ideig, amíg a kismegszakító le nem old. Ez lehet akár több sec is!! (Nagyjából így néz ki minden ház fi relé nélkül, de szabályosan szerelve.) Megint figyelem! Fi relé esetén is rázni fog minden, azon az áramkörön lévő "földelt" készülék, de már csak <0,2sec ideig. Ezért szorgalmazom a központi, az egész házat egészben védő 30mA-es (nagyobbat lehetőleg ne használjon senki!) fi relé után több, kisebb értékű, pl. 10mA-es áramköri fi relé használatát. Ezzel lehet ma a legnagyobb biztonságot elérni. Lesz eset, hogy leold az adott áramkör és a központi fi relé is. De első a biztonság, második a kényelem. 2. Központi fi relés megoldás. A biztosító szekrény bal felső (önkényes elhelyezés, saját szokás) sarkába felpattintom a 3 fázisú fi relét. A fi relé megadott bemenő kapcsaira (fontos, hogy a rajta lévő kapcsolási rajz be legyen tartva!) rákötni a 3 fázist és a nullát. A fázisokat lehet tetszőleges sorrendben kötni, a nullát csak a saját bemenő kapcsára! (A fázissorrend is lehet bizonyos esetekben lényeges, de most nem megyünk olyan mélyre.) A fi relé elmenő fázis kapcsairól vissza felmegyünk egy egy vastag vezetővel a kismegszakítókhoz használt fésűs elosztó sínre. Ezzel a fi relé fázis része be van kötve. Minden áramkör innen kap már fi relével védetten fázist. A fi relé nulla kimenő kapcsát egy szintén vastag, kék színű, vagy kékkel jelzett vezetővel rákötjük a biztosító tábla kék színű nulla sínjére. Eltávolítjuk a nulla és a zöld/sárga védővezető sín gyári összekötését! Innentől kezdve minden áramkör nullája csak a nulla, a zöld/sárga védővezetője csak a védővezető sínre lehet kötve. Sehol sem lehetnek közösítve. Sehol nem lehetnek felcserélve. Sehol nem helyettesítheti a nulla a védővezetőt és fordítva. A legfontosabbat a végére! A biztosító tábla zöld/sárga védő sínjét a nullával közösítő gyári vezeték lebontása után rá kell egy vastag (a vastag az mindig a bejövő fázisvezetővel megegyező keresztmetszetet jelent!) zöld/sárga vezetővel kötni a nulla vezetőnek a központi (30mA-es) fi relébe bemenő kapcsára. Tehát még a fi relé elé! Nyugalom, van hely bőven. A fi relék csatlakozó pontjait úgy alakították ki. hogy kettő vastag vezetőt is alkalmasak biztonságosan fogadni. Ezzel van kész a házat központi fi relével védő kapcsolás. Látható, hogy a nullát megtámasztó (nálad eldugott) földelésnek nincs meghatározó szerepe a védelem kialakításában. Megint csak figyelem! De nagyon. Ha a védővezetőt <30mA terhelésű kapcsolásban áramvezetésre használjuk (vannak ilyen speciális olasz gázkazán kapcsolások!, LED-es világító sinek, karácsonyi kültéri díszvilágító szörnyűségek, különösen ezek tápegységei, orosz-kínai, vagy környékbeli szerkentyűk, mélykútban használatos "elektronikás" berregős szivattyúk, a kedvenceim a PV-s rendszerek lelkei az inverterek, az egy lakásban használt (több darab) szünetmentes tápegység, bizonyos villám illetve túlfeszültség ellen védő túlfeszlevezető patronos hosszabbítók...), akkor a fi relé nem old le azonnal. A házban lévő fémházas készülékek csíphetnek, rázhatnak is, amikor ezeket a készülékeket csatlakoztatják a konnektorba, vagy bekapcsolják őket. Ez a leggyakoribb példa arra, hogy miért megy egyszer napokig lekapcsolás nélkül egy egy fi relé, máskor meg miért old le rövid idő alatt, vagy éppen azonnal. Fontos tudni, hogy még a 30mA-es fi relé sem nyújt tökéletes életvédelmet! De ennyi védelem minimálisan kell minden lakásba! Viszont pl. egy fürdőszobai zuhanykabint, vagy akár csak a párának kitett fürdő vagy mosókonyhai gépeket (imádom a szabálytalanul szerelt szárító gépeket), világítást, egy keringtetős, vízfűtős kádat szinte már kötelező 10mA-es áramköri fi relékkel védeni. Én ide sorolnám anyuci gőzös vasalóját, az akváriumok villamos berendezéseit és még el lehet a gondolatmenet mentén akár az automata pázsit öntöző rendszerekeig is jutni. Nagyjából ennyit (röviden) a központi fi relés védelemről. 3. Központi és áramköri fi relés védelmek kombinációja. A 2. pont alatt részletezett alapkapcsolás marad. A kismegszakítók mellé felpattintunk a szükséges áramkörök védelmére egy egy alacsonyabb megszólalási értékű (10mA-es) fi relét. A fi relékbe nem kötjük be a fésűs elosztó sín leágazásait, hanem ott, ahol a fi relé következik a sorban, ott kivágjuk a sínből a leágazó csonkot. Az áramköri kismegszakító biztosítja a zárlat és túlterhelés védelmet, a fi relé a fokozott érintésvédelmet. A kettő egymás mellett az egy elmenő áramkör teljes védelmét. Az elmenő áramköri fi relé bekötése egyszerű. -A fázist a mellette lévő kismegszakítója elmenő kapcsáról kapja a bemenő fázis kapcsára. Ez az áramköri fi relé értelemszerűen lehet akár egy, akár háromfázisú is. -A nullát a közös nulla sínről, a házat védő fi relé utánról kapja a bemenő nulla kapcsára. Most jön a lényeg! Az elmenő áramkör vezetői közül a fázis(ok) és a nulla vezető is csak az áramköri fi relé kimenő kapcsaira lehet kötve! Az áramkör zöld/sárga védővezetője a közös védővezető sínre legyen kötve. Ha ebben az esetben az egyik 10mA-es védettségű áramkörön lekapcsolás történik, akkor a 30mA-es, a komplett házat védő fi relé még nem old le minden esetben. (Ezt most ne részletezzük, mert nagyon hosszú lenne. Sok olyan tényező van, amiről a feltett cikkben olvashattál. Ha sikerült megnyitni, mert nekem a ma éjjeli variáció már olvasható!) Összefoglalva, mert visszaolvasni nincs időm (ha hülyeséget írtam valahol szóljatok!), ennyiből kialakítható a mai legjobb élet-érintésvédelem. A Bous által rajzolt és érintett EPH és egyéb, a védelmet megerősítő, bizonyos mértékben kötelező, bizonyos helyeken tiltott földelgetések fontosak. Nem tartoznak direkt a jelenlegi problémádhoz, de lehet, hogy mégis egy ilyen szabálytalanul kialakított EPH-s "csoda megoldás" (mert sokan annak tartják) szívat Téged is, meg az a lökött szerelőd, aki a rahedli munkadíjáért a leg elemibb ellenőzéseket sem végezte el nálad. Csatlakozom zsezséhez. A probléma legegyszerűbb elintézési módja a helyileg illetékes, illetve villanyszerelők esetében az országos kamaránál történő bejelentés. Nincs reménytelen herce hurca. Hivatalból kiküldik a szakértőjüket és nem Neked kerül pénzedbe a külön szakértő megbízása. Azonnal megszüntetik a munkavégzési jogosultságát. Letiltják minden munkát adható fórumról. Fekete listára kerül. Azonnal és töketlenül fog visszarohanni hozzád egy szakértővel és mindent megcsinál immár szabályosan, mert különben hivatalosan sehonnan nem kaphat többé munkát. Helyette pénzbírságot, elzárást kap. Az adóhatóság rá fog figyelni, mert számlát sem adhat többé, a vásárlásait meg külön figyelni fogják. Az a kereskedő is búcsúzhat az engedélyétől aki még egyszer kiszolgálja. A legjobb kontroll a konkurencia. Ahol megjelenik a szerelőd, arról rögtön értesül a hatóság. Ennyi elég is a rosszmájúságból. De erre a bármilyen szakmát érintő legegyszerűbb megoldásra nagyon kevesen gondolnak. Hátha sikerült bővítenem a kört! Így röviden rögtönözve.

2012-07-09
18:46:49

Előzmény: FBalazs #31405#31414
FBalazs!

Már látom, hogy a következő fő feladat egy szótár lesz, amiben minden vezetőnek a helyes elnevezése fog szerepelni.

Írtam már a Nandival történt levelezés során, hogy sajnos nem használják, sokan nem is ismerik ezeknek a kifejezéseket.
Én is elkövet(t)em azt a hibát, hogy megpróbálok olyan laikusan fogalmazni, hogy egy kívülálló számára is megérthető legyen a lényeg.

Boussal és payával is jót diskuráltunk, hogy most minek is minősülhet az a földelés, amire a PV kereteket össze kell kötni. Mert még az engedélyező, a feltételeket előíró áramszolgáltatók is kevernek rendesen.

De most és nálad az a lényeg, hogy végre rendbe legyen téve a lakás.

Bous sokat segített.
Velem kicsit nehezebb, de remélem rövid úton érthető leszek.
Igaz, amikor több éves levelezés után a Szabványügyi Hivatal és a MEE hivatalos engedélyével, állásfoglalásának a birtokában be akartam vonni a fémházas villanyóráimat is a fi relé védelme alá, az áramszolgáltató egyszerűen megtagadta a szakmai felsőbbség utasításának végrehajtását. Még a bírósági, egy tárgyalási nap alatt megnyert per határozatát sem hajtotta végre. Nem engedte végrehajtani sem nekem, sem senki másnak.
Pedig nem voltam idegen. Szakértőként dolgoztam nekik. A barátaim voltak a helyi vezetők (velük nem lett volna probléma), bejáratos voltam a céghez olyan mélységig, hogy hivatalos plombaszámom volt náluk, tőlük.
És még sem sikerült egy teljesen logikus, a legmagasabb lakásvédelmi biztonságot nyújtó megoldást még a saját házamon sem megvalósítani.

Ez az élet, de ezzel a hosszú bevezetővel még nem mégy semmire.
Annyiban lehet hasznos, hogy néhány furcsaság amit még találhatsz a házban talán más megvilágításba kerül.

A lényegre térve.
A Bous javasolta nullát megtámasztó földelést megcsinálhatod akkor is, amikor a ház már érintésvédelmi szempontból biztonságos.
Egy a lényeg. Ma magyarországon nullázásos érintésvédelem van.
Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést. Akár azért nem, mert levakolták, nem nézhetsz a mérőtáblák alá, akár idővel elkorhadt, akár soha nem is volt telepítve.

Amit idéztél tőlem, az egy olyan kapcsolás, amiből bármit lehet a későbbiekben kialakítani.
Lehet egy db központi, általában 30mA-es fi relével védeni a házat.
Lehet csak a legszükségesebb elmenő áramköröket indítani fi reléről.
És lehet kombinálni a két megoldást is.

A megoldási lehetőségek:

1.
A mérőtől érkező 3 fázist a biztosító szekrényben, táblában rákötöd a fésűs-elosztós bekötő sínre. Így minden kismegszakító megkapja a bemenő fázisát.

A bejövő vastag nullát rákötni a (kékkel jelzett) vastag réz nulla sínre. Figyelem, ezen a sínen csak két, esetleg három vastag vezeték fogadására alkalmas csatlakozási lehetőség található! Nem véletlen!

A nulla sín gyárilag össze van egy vastag csupasz rézvezetővel kötve a védővezetőket fogadó (zöld/sárga) réz sínnnel.

Ezzel a ház alapvetőleg alkalmas a használatra.
Az innen kiinduló kék színű nulla vezetők és a zöld/sárga védővezetők sem lehetnek a biztosító tábla után sehol sem felcserélve, összekötve!

Hogy miért? Mert üzemi feszültség alá kerülhet adott esetben az összes védővezetős fogyasztó érinthető fémrésze, és minden rázhat a házban még akkor is, ha semmi sem hibásodott meg.

Ha szabályosan van szerelve (nincs sem felcserélve, sem összekötve a biztosító szekrény után a nulla és a védővezető), akkor egy vezetékes (közhasználatú fogalom szerint "földelt") érintésvédelmet igénylő készülék meghibásodása esetén a házban lévő összes "földelt" készülék rázni fog addig az ideig, amíg a kismegszakító le nem old. Ez lehet akár több sec is!!
(Nagyjából így néz ki minden ház fi relé nélkül, de szabályosan szerelve.)

Megint figyelem!
Fi relé esetén is rázni fog minden, azon az áramkörön lévő "földelt" készülék, de már csak <0,2sec ideig.
Ezért szorgalmazom a központi, az egész házat egészben védő 30mA-es (nagyobbat lehetőleg ne használjon senki!) fi relé után több, kisebb értékű, pl. 10mA-es áramköri fi relé használatát.
Ezzel lehet ma a legnagyobb biztonságot elérni. Lesz eset, hogy leold az adott áramkör és a központi fi relé is. De első a biztonság, második a kényelem.

2.
Központi fi relés megoldás.
A biztosító szekrény bal felső (önkényes elhelyezés, saját szokás) sarkába felpattintom a 3 fázisú fi relét.

A fi relé megadott bemenő kapcsaira (fontos, hogy a rajta lévő kapcsolási rajz be legyen tartva!) rákötni a 3 fázist és a nullát.
A fázisokat lehet tetszőleges sorrendben kötni, a nullát csak a saját bemenő kapcsára! (A fázissorrend is lehet bizonyos esetekben lényeges, de most nem megyünk olyan mélyre.)

A fi relé elmenő fázis kapcsairól vissza felmegyünk egy egy vastag vezetővel a kismegszakítókhoz használt fésűs elosztó sínre.
Ezzel a fi relé fázis része be van kötve.
Minden áramkör innen kap már fi relével védetten fázist.

A fi relé nulla kimenő kapcsát egy szintén vastag, kék színű, vagy kékkel jelzett vezetővel rákötjük a biztosító tábla kék színű nulla sínjére.

Eltávolítjuk a nulla és a zöld/sárga védővezető sín gyári összekötését!

Innentől kezdve minden áramkör nullája csak a nulla, a zöld/sárga védővezetője csak a védővezető sínre lehet kötve.
Sehol sem lehetnek közösítve.
Sehol nem lehetnek felcserélve.
Sehol nem helyettesítheti a nulla a védővezetőt és fordítva.

A legfontosabbat a végére!

A biztosító tábla zöld/sárga védő sínjét a nullával közösítő gyári vezeték lebontása után rá kell egy vastag (a vastag az mindig a bejövő fázisvezetővel megegyező keresztmetszetet jelent!) zöld/sárga vezetővel kötni a nulla vezetőnek a központi (30mA-es) fi relébe bemenő kapcsára. Tehát még a fi relé elé!
Nyugalom, van hely bőven. A fi relék csatlakozó pontjait úgy alakították ki. hogy kettő vastag vezetőt is alkalmasak biztonságosan fogadni.

Ezzel van kész a házat központi fi relével védő kapcsolás.
Látható, hogy a nullát megtámasztó (nálad eldugott) földelésnek nincs meghatározó szerepe a védelem kialakításában.

Megint csak figyelem! De nagyon.

Ha a védővezetőt <30mA terhelésű kapcsolásban áramvezetésre használjuk (vannak ilyen speciális olasz gázkazán kapcsolások!, LED-es világító sinek, karácsonyi kültéri díszvilágító szörnyűségek, különösen ezek tápegységei, orosz-kínai, vagy környékbeli szerkentyűk, mélykútban használatos "elektronikás" berregős szivattyúk, a kedvenceim a PV-s rendszerek lelkei az inverterek, az egy lakásban használt (több darab) szünetmentes tápegység, bizonyos villám illetve túlfeszültség ellen védő túlfeszlevezető patronos hosszabbítók...), akkor a fi relé nem old le azonnal.

A házban lévő fémházas készülékek csíphetnek, rázhatnak is, amikor ezeket a készülékeket csatlakoztatják a konnektorba, vagy bekapcsolják őket.
Ez a leggyakoribb példa arra, hogy miért megy egyszer napokig lekapcsolás nélkül egy egy fi relé, máskor meg miért old le rövid idő alatt, vagy éppen azonnal.

Fontos tudni, hogy még a 30mA-es fi relé sem nyújt tökéletes életvédelmet!

De ennyi védelem minimálisan kell minden lakásba!

Viszont pl. egy fürdőszobai zuhanykabint, vagy akár csak a párának kitett fürdő vagy mosókonyhai gépeket (imádom a szabálytalanul szerelt szárító gépeket), világítást, egy keringtetős, vízfűtős kádat szinte már kötelező 10mA-es áramköri fi relékkel védeni.
Én ide sorolnám anyuci gőzös vasalóját, az akváriumok villamos berendezéseit és még el lehet a gondolatmenet mentén akár az automata pázsit öntöző rendszerekeig is jutni.

Nagyjából ennyit (röviden) a központi fi relés védelemről.

3.
Központi és áramköri fi relés védelmek kombinációja.

A 2. pont alatt részletezett alapkapcsolás marad.

A kismegszakítók mellé felpattintunk a szükséges áramkörök védelmére egy egy alacsonyabb megszólalási értékű (10mA-es) fi relét.

A fi relékbe nem kötjük be a fésűs elosztó sín leágazásait, hanem ott, ahol a fi relé következik a sorban, ott kivágjuk a sínből a leágazó csonkot.

Az áramköri kismegszakító biztosítja a zárlat és túlterhelés védelmet, a fi relé a fokozott érintésvédelmet. A kettő egymás mellett az egy elmenő áramkör teljes védelmét.

Az elmenő áramköri fi relé bekötése egyszerű.
-A fázist a mellette lévő kismegszakítója elmenő kapcsáról kapja a bemenő fázis kapcsára.
Ez az áramköri fi relé értelemszerűen lehet akár egy, akár háromfázisú is.

-A nullát a közös nulla sínről, a házat védő fi relé utánról kapja a bemenő nulla kapcsára.

Most jön a lényeg!

Az elmenő áramkör vezetői közül a fázis(ok) és a nulla vezető is csak az áramköri fi relé kimenő kapcsaira lehet kötve!
Az áramkör zöld/sárga védővezetője a közös védővezető sínre legyen kötve.

Ha ebben az esetben az egyik 10mA-es védettségű áramkörön lekapcsolás történik, akkor a 30mA-es, a komplett házat védő fi relé még nem old le minden esetben.
(Ezt most ne részletezzük, mert nagyon hosszú lenne. Sok olyan tényező van, amiről a feltett cikkben olvashattál. Ha sikerült megnyitni, mert nekem a ma éjjeli variáció már olvasható!)

Összefoglalva, mert visszaolvasni nincs időm (ha hülyeséget írtam valahol szóljatok!), ennyiből kialakítható a mai legjobb élet-érintésvédelem.

A Bous által rajzolt és érintett EPH és egyéb, a védelmet megerősítő, bizonyos mértékben kötelező, bizonyos helyeken tiltott földelgetések fontosak.

Nem tartoznak direkt a jelenlegi problémádhoz, de lehet, hogy mégis egy ilyen szabálytalanul kialakított EPH-s "csoda megoldás" (mert sokan annak tartják) szívat Téged is, meg az a lökött szerelőd, aki a rahedli munkadíjáért a leg elemibb ellenőzéseket sem végezte el nálad.

Csatlakozom zsezséhez.
A probléma legegyszerűbb elintézési módja a helyileg illetékes, illetve villanyszerelők esetében az országos kamaránál történő bejelentés.
Nincs reménytelen herce hurca.
Hivatalból kiküldik a szakértőjüket és nem Neked kerül pénzedbe a külön szakértő megbízása.
Azonnal megszüntetik a munkavégzési jogosultságát. Letiltják minden munkát adható fórumról. Fekete listára kerül.
Azonnal és töketlenül fog visszarohanni hozzád egy szakértővel és mindent megcsinál immár szabályosan, mert különben hivatalosan sehonnan nem kaphat többé munkát. Helyette pénzbírságot, elzárást kap.
Az adóhatóság rá fog figyelni, mert számlát sem adhat többé, a vásárlásait meg külön figyelni fogják. Az a kereskedő is búcsúzhat az engedélyétől aki még egyszer kiszolgálja.

A legjobb kontroll a konkurencia. Ahol megjelenik a szerelőd, arról rögtön értesül a hatóság.
Ennyi elég is a rosszmájúságból.
De erre a bármilyen szakmát érintő legegyszerűbb megoldásra nagyon kevesen gondolnak.
Hátha sikerült bővítenem a kört!
Így röviden rögtönözve.

Bous83Válasz erre 2012-07-09 14:39:41
Előzmény: FBalazs #31407#31408 Szerintem csináld meg, pláne ha feltehetően nincs. Azonban én 1x16mm2 vörösrezóval közvetlenül a főelosztóba kötném. Ha nincs hozzáférhető EPH, akkor akár kialakíthatsz egyet. Veszel egy izmos sínes sorkapcsot, 4 lyukú, imbusszal húzható (asszem 4mm2-50mm2). Az órától jövő PEN vezetőt az egyik lyukba, az új szúróföldedet egy másikba, a 3. mehet a PE sínre, negyedik meg a Fi bemeneti nullájára. A https://biosolar.hu/forum/show/27971#27971 hozzászólásom 11. képén (kinti DC szekrény jobb oldala) látható az imbuszos komolyabb verzió, illetve a 13. képen (benti DC szekrény jobb oldala) a picivel olcsóbb verzió. Ezzel nem gubancot okozol, hanem jót teszel. Biztonságosabb lesz a hálózatod.

Bous83Válasz erre

2012-07-09
14:39:41

Előzmény: FBalazs #31407#31408
Szerintem csináld meg, pláne ha feltehetően nincs. Azonban én 1x16mm2 vörösrezóval közvetlenül a főelosztóba kötném. Ha nincs hozzáférhető EPH, akkor akár kialakíthatsz egyet. Veszel egy izmos sínes sorkapcsot, 4 lyukú, imbusszal húzható (asszem 4mm2-50mm2). Az órától jövő PEN vezetőt az egyik lyukba, az új szúróföldedet egy másikba, a 3. mehet a PE sínre, negyedik meg a Fi bemeneti nullájára.

A https://biosolar.hu/forum/show/27971#27971 hozzászólásom 11. képén (kinti DC szekrény jobb oldala) látható az imbuszos komolyabb verzió, illetve a 13. képen (benti DC szekrény jobb oldala) a picivel olcsóbb verzió.

Ezzel nem gubancot okozol, hanem jót teszel. Biztonságosabb lesz a hálózatod.

FBalazsVálasz erre 2012-07-09 14:30:40
Előzmény: Bous83 #31401#31407 kösz a rajzot, jó lett. :) Ha nem vagyok tuti biztos a ház földelésében, és úgy gondolnám, hogy leütök egy földelő szondát a pincefal mellé valahova, azt ráköthetem bárhol a házban menő védőföldekre? Ezek úgyis rá vannak kötve a bejövő PEN vezetékre. Ha ezt megcsinálom, azzal nem okozok semmi gubancot, ugye? Vagy inkább ne csináljam meg, nincs ennek olyan nagy jelentősége?

FBalazsVálasz erre

2012-07-09
14:30:40

Előzmény: Bous83 #31401#31407
kösz a rajzot, jó lett. :)

Ha nem vagyok tuti biztos a ház földelésében, és úgy gondolnám, hogy leütök egy földelő szondát a pincefal mellé valahova, azt ráköthetem bárhol a házban menő védőföldekre?
Ezek úgyis rá vannak kötve a bejövő PEN vezetékre.
Ha ezt megcsinálom, azzal nem okozok semmi gubancot, ugye?
Vagy inkább ne csináljam meg, nincs ennek olyan nagy jelentősége?

Bous83Válasz erre 2012-07-09 14:24:00
Előzmény: FBalazs #31405#31406 Pontosan. Ha van fi, akkor majdnem ugyan ez, csak a nulla sín elé van berakva a fi, s a nulla sín így már a fi után kerül. (ahogy rajzom bal oldali házikójában)

FBalazsVálasz erre 2012-07-09 14:20:12
Előzmény: Bous83 #31401#31405 Sándor ezt írta: "A mérőtől csak a 3 fázis és egy nulla vezető megy a biztosító szekrényedbe. Ezek általában 10mm2-es fekete alu vezetékek, a nulla kék szigszalaggal kell jelölve legyen. Itt, a biztosító szekrényben válik ketté a bejövő nulla nullavezetővé és védővezetővé. Ez általában két réz sín, ami az egyik végén egy vastag csupasz rézvezetékkel erősen össze van kötve. Az egyik sínre vannak a fogyasztók nulla vezetékei, a másikra a védővezetői (földelése) kötve." De gondolom, ez csak akkor igaz így, ha nincsen Fi relé. Értem.

FBalazsVálasz erre

2012-07-09
14:20:12

Előzmény: Bous83 #31401#31405
Sándor ezt írta:
"A mérőtől csak a 3 fázis és egy nulla vezető megy a biztosító szekrényedbe. Ezek általában 10mm2-es fekete alu vezetékek, a nulla kék szigszalaggal kell jelölve legyen.
Itt, a biztosító szekrényben válik ketté a bejövő nulla nullavezetővé és védővezetővé. Ez általában két réz sín, ami az egyik végén egy vastag csupasz rézvezetékkel erősen össze van kötve.
Az egyik sínre vannak a fogyasztók nulla vezetékei, a másikra a védővezetői (földelése) kötve."

De gondolom, ez csak akkor igaz így, ha nincsen Fi relé. Értem.

Bous83Válasz erre 2012-07-09 12:47:27
Előzmény: FBalazs #31400#31401 Az egyértelműség, és jövőre nézve használjuk a hivatalos megnevezéseket, így nem lesznek félreértések. A szolgáltatótól bejövő nullának hívott vezető az valójában PEN vezető, azaz a föld és nulla közösen. Ezt szokták az EPH-ra kötni, megtámasztani szúrófölddel, stb. Erről a PEN vezetőről indul a nulla és a földelés, melyeket a PEN elhagyása után már PE -mint földelés, és N -mint nullának nevezzük. Ha a szétválás megtörtént, tilos újra közösíteni! Ha Fi relét is használsz, akkor azt nem a PEN szakaszra kell tenni, (mint ahogy nálad volt), hanem a szétválás után, azaz csak az N vezetőbe. (és persze a fázisokba) "De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie)" Valóban nem szabad összekötve lennie, szerintem Sándor nem írt ilyet, valószínű félreértetted. Ő is azt írta, hogy ha van Fi, akkor a fi után nem szabad összekötni. "De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is?" 1. A pincében a föld sín volt a nulla, de a főelosztódban végül is az is a fi után, azaz a nullára volt kötve. 2. A fázisok és nullák (kivéve pince) megfelelően voltak kötve, ezen most sem változtatsz-->működnie kell. A hiba föld sín (főelosztóban) rossz helyre kötése volt. A fi relé a négy vezető áramát "összegzi", és ha az összeg 30mA-nél nagyobb, akkor letilt. Amikor egy fogyasztót bekapcsolsz, "az egyik vezetőn oda megy az áram, a másikon vissza jön." Ezek összege nulla, erre nem oldhat le. A fi relét semmi más nem érdekli, csak az áramok összegének hibája. Tehát ha a hálózat PEN vezetőjébe teszed, akkor nem csak a fogyasztók árama folyik át (ami oda-vissza összege nulla), hanem ezzel párhuzamosan a földelés árama is. Ez az áram ha meghaladja a 30mA-t, akkor is letilt, ugyanis ennek az áramnak a "párja" nem egy másik vezetéken (fi-n keresztül) megy, hanem a földben. Ha lesz egy kis időm, csinálok egy egyszerű rajzot... Sikerült egy igazi remekművet alkotnom. :-) A rajz célja a rendszer működésének megértése, ezért szemléletes értékek, és kapcsrajz lett... ;-)

Bous83Válasz erre

2012-07-09
12:47:27

Előzmény: FBalazs #31400#31401
Az egyértelműség, és jövőre nézve használjuk a hivatalos megnevezéseket, így nem lesznek félreértések. A szolgáltatótól bejövő nullának hívott vezető az valójában PEN vezető, azaz a föld és nulla közösen. Ezt szokták az EPH-ra kötni, megtámasztani szúrófölddel, stb. Erről a PEN vezetőről indul a nulla és a földelés, melyeket a PEN elhagyása után már PE -mint földelés, és N -mint nullának nevezzük. Ha a szétválás megtörtént, tilos újra közösíteni! Ha Fi relét is használsz, akkor azt nem a PEN szakaszra kell tenni, (mint ahogy nálad volt), hanem a szétválás után, azaz csak az N vezetőbe. (és persze a fázisokba)

"De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie)"

Valóban nem szabad összekötve lennie, szerintem Sándor nem írt ilyet, valószínű félreértetted. Ő is azt írta, hogy ha van Fi, akkor a fi után nem szabad összekötni.

"De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is?"

1. A pincében a föld sín volt a nulla, de a főelosztódban végül is az is a fi után, azaz a nullára volt kötve.

2. A fázisok és nullák (kivéve pince) megfelelően voltak kötve, ezen most sem változtatsz-->működnie kell. A hiba föld sín (főelosztóban) rossz helyre kötése volt. A fi relé a négy vezető áramát "összegzi", és ha az összeg 30mA-nél nagyobb, akkor letilt. Amikor egy fogyasztót bekapcsolsz, "az egyik vezetőn oda megy az áram, a másikon vissza jön." Ezek összege nulla, erre nem oldhat le. A fi relét semmi más nem érdekli, csak az áramok összegének hibája. Tehát ha a hálózat PEN vezetőjébe teszed, akkor nem csak a fogyasztók árama folyik át (ami oda-vissza összege nulla), hanem ezzel párhuzamosan a földelés árama is. Ez az áram ha meghaladja a 30mA-t, akkor is letilt, ugyanis ennek az áramnak a "párja" nem egy másik vezetéken (fi-n keresztül) megy, hanem a földben.

Ha lesz egy kis időm, csinálok egy egyszerű rajzot...

Sikerült egy igazi remekművet alkotnom. :-) A rajz célja a rendszer működésének megértése, ezért szemléletes értékek, és kapcsrajz lett... ;-)

FBalazsVálasz erre 2012-07-09 11:34:41
Előzmény: Bous83 #31385#31400 Egyértelmű, hogy a pincében az alu vezetékeket ki fogom dobni, és kicserélem réz vezetékekre, így nem maradhat. A konnektorokat az átkötés után nem vizsgáltam meg, égett a lámpa, a FI relé nem oldott le, ettől boldog lettem :) A zöld-sárga sint valahogyan rá fogom kötni a FI relé előtti nullára. Ez rendben van. De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie) De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is? Lehet, hogy azért, mert a zöld-sárga vezetékek rá voltak kötve a nullára (a FI relé után), ezért az azokon folyó áram is átfolyt a FI relén (de nem az összes?) Lehetséges, hogy az egész rendszerben nem jó a földelés, (elkorrodált már), ezért lehetett az, hogy korábban máshogyan viselkedett a rendszer, mint most 2 hét kánikula után?

FBalazsVálasz erre

2012-07-09
11:34:41

Előzmény: Bous83 #31385#31400
Egyértelmű, hogy a pincében az alu vezetékeket ki fogom dobni, és kicserélem réz vezetékekre, így nem maradhat.
A konnektorokat az átkötés után nem vizsgáltam meg, égett a lámpa, a FI relé nem oldott le, ettől boldog lettem :)

A zöld-sárga sint valahogyan rá fogom kötni a FI relé előtti nullára. Ez rendben van. De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie)

De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is?
Lehet, hogy azért, mert a zöld-sárga vezetékek rá voltak kötve a nullára (a FI relé után), ezért az azokon folyó áram is átfolyt a FI relén (de nem az összes?)

Lehetséges, hogy az egész rendszerben nem jó a földelés, (elkorrodált már), ezért lehetett az, hogy korábban máshogyan viselkedett a rendszer, mint most 2 hét kánikula után?

zsezseVálasz erre 2012-07-09 08:20:45
Előzmény: FBalazs #31381#31394 fbalazs: "A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét." Ne is akard:) azokat csak a fi rele elott szabad/kell kozositeni, utana mar nem! ezmiatt verhette le a fi relet a kikapcsolt halozat mellett is. keress azonnal 1 masik szerelot, aki papirral igazolja a munkajat es egy esetleges ellenorzo emberket, aki UTANA atnezi a halozatod erintesvedelmileg lehet, hogy 2x15000 Ft lesz, de utana nyugodtan fogsz aludni!

zsezseVálasz erre

2012-07-09
08:20:45

Előzmény: FBalazs #31381#31394
fbalazs:

"A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét."
Ne is akard:)
azokat csak a fi rele elott szabad/kell kozositeni, utana mar nem!

ezmiatt verhette le a fi relet a kikapcsolt halozat mellett is.
keress azonnal 1 masik szerelot, aki papirral igazolja a munkajat es egy esetleges ellenorzo emberket, aki UTANA atnezi a halozatod erintesvedelmileg

lehet, hogy 2x15000 Ft lesz, de utana nyugodtan fogsz aludni!

sándorVálasz erre 2012-07-09 00:29:45
Előzmény: FBalazs #31381#31390 FBalazs! Reggel elolvasom részletesen a leírásod, de most alig látok a fáradtságtól. A villanyszerelőd egy analfabéta. Ha jól veszem ki a hibakeresési sztorit, az nagyon hasonlít a javasolthoz. Nem nagyon lévén más megoldás, csak a végigkövetéses kizárási megoldás. Az áramvédőről feltett anyag most nekem sem jön be. Felteszem még egyszer.

sándorVálasz erre

2012-07-09
00:29:45

Előzmény: FBalazs #31381#31390
FBalazs!

Reggel elolvasom részletesen a leírásod, de most alig látok a fáradtságtól.

A villanyszerelőd egy analfabéta.
Ha jól veszem ki a hibakeresési sztorit, az nagyon hasonlít a javasolthoz. Nem nagyon lévén más megoldás, csak a végigkövetéses kizárási megoldás.

Az áramvédőről feltett anyag most nekem sem jön be.
Felteszem még egyszer.

Bous83Válasz erre 2012-07-08 21:50:01
Előzmény: FBalazs #31381#31385 Látom jól megküzdöttél vele... "De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét. Hiszen itt már a FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla." Ez a fő problémád, ezért verte le terhelés, és lekapcsolt kismegszakító mellett is. A fi relé bemenetén (a vastag kék alumíniumok) lévő nulla (itt még PEN a neve, azaz PE és N közösen) vezetőt kellene a föld sínre vinni. Ezért van ez: "A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét." Szóval próbáld meg a föld sínt a fi relé bejövő PEN vezetője mellé kötni. (Ha ez nem alu vezető, és nem hasonló keresztmetszet, akkor nem kötheted úgy össze, hogy egy lyukba, a fi relébe kötöd a két vezetőt. A legegyszerűbb, ha szerzel valakitől egy darab hasonló keresztmetszetű alut, és azzal kötsz a földsínre) Illetve a pincében is komoly gond: "Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre. A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld! A nullát az pedig nem használják semmire!" És erre is jó megoldást választottál: "Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét." Szóval a pincében nincsenek külön védővezetők húzva a konnektorokhoz? A fogyasztók bekapcsolása nullák kikötése mellett életveszélyes. Azaz készülékveszélyes. Ilyenkor lehetséges, hogy egy fogyasztó a 230V helyett 400-at kap, stb. Szóval ilyesmit legközelebb ne próbálj... :-) Egy szó mint 100, szép kis felfedezőtúrán vagy túl, szépen felgöngyölítetted a hibákat. Gratula. :-) Remélem nem lesz több... Ezek annyira komoly hibák voltak, hogy a villanyszerelődnek vissza kellene vonni az engedélyét! Ezek akkora szarvashibák, hogy ezek fölött egyszerűen nem lehet elsiklani!

Bous83Válasz erre

2012-07-08
21:50:01

Előzmény: FBalazs #31381#31385
Látom jól megküzdöttél vele...

"De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét. Hiszen itt már a FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla."

Ez a fő problémád, ezért verte le terhelés, és lekapcsolt kismegszakító mellett is. A fi relé bemenetén (a vastag kék alumíniumok) lévő nulla (itt még PEN a neve, azaz PE és N közösen) vezetőt kellene a föld sínre vinni. Ezért van ez:

"A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét."

Szóval próbáld meg a föld sínt a fi relé bejövő PEN vezetője mellé kötni. (Ha ez nem alu vezető, és nem hasonló keresztmetszet, akkor nem kötheted úgy össze, hogy egy lyukba, a fi relébe kötöd a két vezetőt. A legegyszerűbb, ha szerzel valakitől egy darab hasonló keresztmetszetű alut, és azzal kötsz a földsínre)

Illetve a pincében is komoly gond:

"Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre. A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld! A nullát az pedig nem használják semmire!"

És erre is jó megoldást választottál:

"Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét."

Szóval a pincében nincsenek külön védővezetők húzva a konnektorokhoz?

A fogyasztók bekapcsolása nullák kikötése mellett életveszélyes. Azaz készülékveszélyes. Ilyenkor lehetséges, hogy egy fogyasztó a 230V helyett 400-at kap, stb. Szóval ilyesmit legközelebb ne próbálj... :-)

Egy szó mint 100, szép kis felfedezőtúrán vagy túl, szépen felgöngyölítetted a hibákat. Gratula. :-) Remélem nem lesz több...

Ezek annyira komoly hibák voltak, hogy a villanyszerelődnek vissza kellene vonni az engedélyét! Ezek akkora szarvashibák, hogy ezek fölött egyszerűen nem lehet elsiklani!

FBalazsVálasz erre 2012-07-08 15:20:06
Előzmény: sándor #30958#31381 Köszön a hozzászólásokat. Régen jelentkeztem, de nem volt elég időm foglalkozni a dologgal. Most igyekszem beszámolni, mire jutottam. A Fi relé alsó csatlakozói a fésűs sinre csatlakoznak, azokat nem tudom kikötni, csak a bemenő vezetékekeket tudom leszedni. Csak a nullát kötöttem ki, és a Fi relé többé nem oldott le. (Bemenő feszültség nélkül!) - tehát úgy gondolom, a relé jó. A villanyóra alatt nincsen semmilyen külső doboz. Ha volt is valaha, akkor azt olyan szépen bevakolták, hogy kopogtatással sem találtam meg. tehát abszolút nem tudni, hogy van-e fölszonda, vagy bármilyen földelési megoldás. A mérőtől 4 vezeték megy fel a FI reléhez mind a 4 kék színű, jó vastag alumínium vezeték. Ezek közvetlenül bemennek a FI relébe. A nullának és a védőföldnek hogyan kellene szétválnia? Még a FI relé előtt? Merthogy ez nem úgy van! A korábban említett 4 vezeték bemegy a FI relébe. A relé aljáról a három fázis az bemegy a fésűs sinen a kismegszítókba, a nulla pedig 4 vezetéken elmegy egy külön sinre, amire a házba továbbmenő kék vezetékek is rá vannak kötve. A házból jövő zöld-sárga vezetékek egy külön sinen vannak közösítve, és erre a sinre rá van kötve a Fi relé aljáról jövő nulla is. Az egész elosztó doboz ki lett cserélve, az összes kismegszítóval, sínnel, mindennel, új szerelés, feltételeztem a "szerelő mester" ezt nem rontotta el. De azt írod, hogy a nulla és a védőföld sineknek összekötve lenni. Akkor gondolom ez jól van szerelve, hiszen a nullát a FI relén mindenképpen át kell vezetni. De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét. Hiszen itt már FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla. Kb két hete kezdődött a problémám. Azon a hétvégén megpróbáltam utánajárni a dolognak, de nem sok sikerrel. Akkor pénteken nagy eső volt, lehet, hogy ez miatt a földelés jobban működött(?), de valamiért nem csapott le csak több óra után a relé. Először is próbáltam kikapcsolt állapotban feszültséget és áramot mérni. Akkor már csak 0,7 V AC-t tudtam mérni, és 15 mA AC-t. Kezdtem kikötögetni egyesével a nullákat, de számottevő különbséget nem tapasztaltam. Aztán gondoltam egyet, és bekapcsoltam egy lámpát, hogy így vajon működik-e? csakhogy a műszert az áramkörben felejtettem. Az égő felvillant, a FI relé leoldott, a műszer meg tönkrement. Szétszedtem a műszert, abban is van biztosíték, de annak semmi baja nem lett. Úgyhogy el is ment a kedvem a további méricskéléstől. De azért érdekes, hogy nulla nélkül az égő miért világított? Kipróbáltam, két fázisnak kellett bekapcsolva lenni ehhez. Ha csak az egyik fázist kapcsoltam be, akkor nem világított. Sőt a konyhában van 2 db enegriatakarékos égőm. Azok meg diszkófényt játszottak ha két fázis be volt kapcsolva. Amikor az egyik kikacsolt, a másik pedig be. És ezt ütemesen váltogatták. Aztán visszakötöttem az összes nullát. Teltek a napok, újra volt kis időm, most hétvégén újra nekiláttam a hibakeresésnek. Most (lehet, hogy a szárazság miatt?) a FI relét már fel sem lehetett kapcsolni. csak akkor, ha kikötöm a bejövű nullát. Tehát ideális alkalom a hibakeresésre. Megint egyesével kikötöttem az összes nullát. Semmi. A FI relét nem lehet visszakapcsolni. majd lekötöttem a zöld-sárga sinre menő vezetéket is, és hoppá! A Fi relé bekapcsolhatóvá vált. (A zöld-sárgát korábban is próbáltam lekötni, csak akkor a FI relé ilyen gyorsan nem reagált, ezért nem találtam meg az összefüggést.) Ezek után a nullákat elkezdtem visszakötögetni a sinre. Találtam egy vezetéket, amire határozottan leoldott a relé. Gondoltam, akkor megpróbálom megkeresni, vajon melyik égő nem kapcsolható fel, vajon melyik konnektorban nincsen áram. ugye valaminek nem szabad működni, ha az egyik nulla nincsen rákötve a sinre. A földszinten és a pincében az összes konnektort feszültség mérővel megmértem. A dugvilla két pólusa között próbáltam csak mérni. Mindenhol tudtam mérni a 230 V-ot. A tetőtérben nem mértem, mert az új szerelés (feltételeztem hogy ott jó minden), ráadásul ott még nincsen felszerelve egyetlen aljzat sem. Tehát következett a világítás átnézése. Sajnos a földszinten sincsen minden drót végén izzó, vannak olyan vezetékek, amik csak leszigetelve lógnak a plafonból, ezért hagytam ezt a mérést a végére. De nem jutottam el sokáig, mert a pincében bármelyik izzót próbáltam bekapcsolni, a FI relé azonnal kioldott. Gondoltam megvan, biztosan a pincében lesz a hiba. Ott a falban még alumínium vezetékek vannak. (A földszintem már mindenhol réz van) A pince külön kismegszakítókkal, külön biztosító dobozzal van védve. Nem is a villanyóránál, hanem a pincében van egy külön doboz. Nem is gondoltam rá, hogy ebben hiba lehet, hiszem a "mesterszerelőm" ezt is nézte, levette a borítását, majd vissza is tette, és a leelndő kazán helyétől elvezetett idáig egy vastag zöld-sárga vezetéket, mondván, hogy itt tud majd rácsatlakozni a földelésre, ez kell majd az EPH-hoz. A drótot nem kötötte még be, azt csak előkészítette, mert a kazán még nincsen beszerelve. Még beszélgettünk is a dobozkáról, mert ott olyan kismegszakító van, ami egyszerre két áramkört is kapcsol. Én meg nem értettem, hogy mi lehet ez. Ő azt mondta, hogy ez egy olyan kismegszakító, ami a nullát is kapcsolja. Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre. A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld! A nullát az pedig nem használják semmire! Ezt kellett látnia a szerelőnek is, még a vezetékek színei is stimmeltek! Mégis úgyhagyta... Sőt, amikor jeleztem neki a hibát, csak annyit mondott, hogy a régi építésért ő nem vállalja a felelősséget, esetleg kicseréli a relét egy 100 mA-esre. Vajon az jó lett volna? Amit nem értek, az az, hogy hogyan lehetséges, hogy azért 10-20 percekre működött minden, Volt, hogy egy óráig is tudtam világítani. És a pincében is felkapcsoltam a világítást! Sőt ha nem kapcsoltam fel a relé egy idő után akkor is kioldott. Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét. Majd az óránál visszakötöttem azt a nullát, ami korábban leverte a relét. Már nem verte le. (Vajon miért, hiszen nem találtam meg hogy az eddig hova vezetett. A pincébe menő vezetékre nem volt rákötve semmi.) A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét. Egyelőre most így működni látszik minden. Legalábbis a FI relé 2 óra hosszat nem kapcsolt le. Majd még tesztelem. Fogyasztóim még nem nagyon vannak, ezért nem nagyon könnyen tudok tesztelni. Jó lehet most már így a rendszerem? Hogy-hogy ideig-óráig korábban is működött? Még valami: Sandor, sajnos a felrakott pdf nem olvasható. File not found, ha megpróbálom kinagyítani.

FBalazsVálasz erre

2012-07-08
15:20:06

Előzmény: sándor #30958#31381
Köszön a hozzászólásokat. Régen jelentkeztem, de nem volt elég időm foglalkozni a dologgal. Most igyekszem beszámolni, mire jutottam.

A Fi relé alsó csatlakozói a fésűs sinre csatlakoznak, azokat nem tudom kikötni, csak a bemenő vezetékekeket tudom leszedni. Csak a nullát kötöttem ki, és a Fi relé többé nem oldott le. (Bemenő feszültség nélkül!) - tehát úgy gondolom, a relé jó.

A villanyóra alatt nincsen semmilyen külső doboz. Ha volt is valaha, akkor azt olyan szépen bevakolták, hogy kopogtatással sem találtam meg. tehát abszolút nem tudni, hogy van-e fölszonda, vagy bármilyen földelési megoldás.

A mérőtől 4 vezeték megy fel a FI reléhez mind a 4 kék színű, jó vastag alumínium vezeték. Ezek közvetlenül bemennek a FI relébe.

A nullának és a védőföldnek hogyan kellene szétválnia?
Még a FI relé előtt?
Merthogy ez nem úgy van!
A korábban említett 4 vezeték bemegy a FI relébe. A relé aljáról a három fázis az bemegy a fésűs sinen a kismegszítókba, a nulla pedig 4 vezetéken elmegy egy külön sinre, amire a házba továbbmenő kék vezetékek is rá vannak kötve.

A házból jövő zöld-sárga vezetékek egy külön sinen vannak közösítve, és erre a sinre rá van kötve a Fi relé aljáról jövő nulla is.

Az egész elosztó doboz ki lett cserélve, az összes kismegszítóval, sínnel, mindennel, új szerelés, feltételeztem a "szerelő mester" ezt nem rontotta el.

De azt írod, hogy a nulla és a védőföld sineknek összekötve lenni. Akkor gondolom ez jól van szerelve, hiszen a nullát a FI relén mindenképpen át kell vezetni.

De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét.
Hiszen itt már FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla.

Kb két hete kezdődött a problémám. Azon a hétvégén megpróbáltam utánajárni a dolognak, de nem sok sikerrel.
Akkor pénteken nagy eső volt, lehet, hogy ez miatt a földelés jobban működött(?), de valamiért nem csapott le csak több óra után a relé.
Először is próbáltam kikapcsolt állapotban feszültséget és áramot mérni. Akkor már csak 0,7 V AC-t tudtam mérni, és 15 mA AC-t. Kezdtem kikötögetni egyesével a nullákat, de számottevő különbséget nem tapasztaltam. Aztán gondoltam egyet, és bekapcsoltam egy lámpát, hogy így vajon működik-e? csakhogy a műszert az áramkörben felejtettem.
Az égő felvillant, a FI relé leoldott, a műszer meg tönkrement.
Szétszedtem a műszert, abban is van biztosíték, de annak semmi baja nem lett. Úgyhogy el is ment a kedvem a további méricskéléstől.
De azért érdekes, hogy nulla nélkül az égő miért világított? Kipróbáltam, két fázisnak kellett bekapcsolva lenni ehhez. Ha csak az egyik fázist kapcsoltam be, akkor nem világított.
Sőt a konyhában van 2 db enegriatakarékos égőm. Azok meg diszkófényt játszottak ha két fázis be volt kapcsolva.
Amikor az egyik kikacsolt, a másik pedig be. És ezt ütemesen váltogatták.
Aztán visszakötöttem az összes nullát.

Teltek a napok, újra volt kis időm, most hétvégén újra nekiláttam a hibakeresésnek.
Most (lehet, hogy a szárazság miatt?) a FI relét már fel sem lehetett kapcsolni. csak akkor, ha kikötöm a bejövű nullát. Tehát ideális alkalom a hibakeresésre. Megint egyesével kikötöttem az összes nullát.
Semmi. A FI relét nem lehet visszakapcsolni. majd lekötöttem a zöld-sárga sinre menő vezetéket is, és hoppá! A Fi relé bekapcsolhatóvá vált. (A zöld-sárgát korábban is próbáltam lekötni, csak akkor a FI relé ilyen gyorsan nem reagált, ezért nem találtam meg az összefüggést.)
Ezek után a nullákat elkezdtem visszakötögetni a sinre. Találtam egy vezetéket, amire határozottan leoldott a relé.

Gondoltam, akkor megpróbálom megkeresni, vajon melyik égő nem kapcsolható fel, vajon melyik konnektorban nincsen áram. ugye valaminek nem szabad működni, ha az egyik nulla nincsen rákötve a sinre.

A földszinten és a pincében az összes konnektort feszültség mérővel megmértem. A dugvilla két pólusa között próbáltam csak mérni. Mindenhol tudtam mérni a 230 V-ot. A tetőtérben nem mértem, mert az új szerelés (feltételeztem hogy ott jó minden), ráadásul ott még nincsen felszerelve egyetlen aljzat sem.
Tehát következett a világítás átnézése. Sajnos a földszinten sincsen minden drót végén izzó, vannak olyan vezetékek, amik csak leszigetelve lógnak a plafonból, ezért hagytam ezt a mérést a végére.
De nem jutottam el sokáig, mert a pincében bármelyik izzót próbáltam bekapcsolni, a FI relé azonnal kioldott.

Gondoltam megvan, biztosan a pincében lesz a hiba.
Ott a falban még alumínium vezetékek vannak. (A földszintem már mindenhol réz van)
A pince külön kismegszakítókkal, külön biztosító dobozzal van védve. Nem is a villanyóránál, hanem a pincében van egy külön doboz.
Nem is gondoltam rá, hogy ebben hiba lehet, hiszem a "mesterszerelőm" ezt is nézte, levette a borítását, majd vissza is tette, és a leelndő kazán helyétől elvezetett idáig egy vastag zöld-sárga vezetéket, mondván, hogy itt tud majd rácsatlakozni a földelésre, ez kell majd az EPH-hoz. A drótot nem kötötte még be, azt csak előkészítette, mert a kazán még nincsen beszerelve.
Még beszélgettünk is a dobozkáról, mert ott olyan kismegszakító van, ami egyszerre két áramkört is kapcsol. Én meg nem értettem, hogy mi lehet ez. Ő azt mondta, hogy ez egy olyan kismegszakító, ami a nullát is kapcsolja.

Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre.
A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld!
A nullát az pedig nem használják semmire!

Ezt kellett látnia a szerelőnek is, még a vezetékek színei is stimmeltek! Mégis úgyhagyta...
Sőt, amikor jeleztem neki a hibát, csak annyit mondott, hogy a régi építésért ő nem vállalja a felelősséget, esetleg kicseréli a relét egy 100 mA-esre. Vajon az jó lett volna?

Amit nem értek, az az, hogy hogyan lehetséges, hogy azért 10-20 percekre működött minden, Volt, hogy egy óráig is tudtam világítani. És a pincében is felkapcsoltam a világítást! Sőt ha nem kapcsoltam fel a relé egy idő után akkor is kioldott.

Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét.

Majd az óránál visszakötöttem azt a nullát, ami korábban leverte a relét. Már nem verte le.
(Vajon miért, hiszen nem találtam meg hogy az eddig hova vezetett. A pincébe menő vezetékre nem volt rákötve semmi.)

A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét.

Egyelőre most így működni látszik minden. Legalábbis a FI relé 2 óra hosszat nem kapcsolt le. Majd még tesztelem. Fogyasztóim még nem nagyon vannak, ezért nem nagyon könnyen tudok tesztelni.
Jó lehet most már így a rendszerem?
Hogy-hogy ideig-óráig korábban is működött?

Még valami:
Sandor, sajnos a felrakott pdf nem olvasható. File not found, ha megpróbálom kinagyítani.

sándorVálasz erre 2012-06-28 10:16:15
Előzmény: payagyerek #31117#31153 payagyerek! Én ezeket az összetevőket házilag nem tudom kimérni, ezért kénytelen vagyok a témához értő, jól felműszerezett emberek méréseire hagyatkozni. Lehet, hogy Ti is ki tudjátok mutatni amit láttam. Egy szkópos műszerrel és egy laptoppal csatlakozott nálunk a hálózatra, és amit nem vártam, kimutatta az egyenáramú összetevőket a házi, a fi relém utáni hálózaton. Készülékeket kapcsoltatott ki és be és gyönyörűen látszott a torzító hatás. Kapásból besz*rtam, hogy eddig megbíztam a régi NDK-s fi relémben, akkor most mi lesz? A évek óta mindig biztonsággal lekapcsolt, az összes problémám annyi volt, amiről már írogattunk. (A szünetmentesek és a hálózat nulláinak összekötése, felcserélésének elkerülése a dugaljakon és a dugvillákon lévő jelölésekkel, ráfestett nyilakkal, méretre szabott, csak egyféle módon bedugható kábelhosszal.) Megnyugtattak, hogy ahhoz, hogy "lefagyjon" a fi relém, kell még néhány olyan harmonikus is, amit az én készülékeim nem produkálnak, és kívülről sem kapok. Azóta, ha elektronikás készüléket vásárolunk, rögtön végzek egy áramvédő próbát. Ez eddig megnyugtatott. Pillanatnyilag tanácstalan vagyok, hogy merjem e bárkinek tanácsolni, hogy bújjon ilyen mélyre a témában. Nem akarom sekinek a (sokaknál nehezen rábeszélt) hitét megingatni az "általános" fi relé hasznosságában. De egyre többen használnak a PV terjedésével egyenáramú szivattyúkat és más készülékeket. Amíg ezek egy bizonyos feszültség szint alatt, elkülönített hálózatról üzemelnek, addig nem jelentenek veszélyt. De mi van, ha megosztják, a szükséges feszültségnél megcsapolják a panel összekötéseket, és így akár többféle egyenfeszültséget is használhatnak? Mi van, ha összekötik a 230-as hálózattal pl. a nulla vezetéket használva, vagy spórolásból a vastag védővezetőt egyenáramú áramvezetőnek használják? Ha meg magasabb feszültség szintet használnak, kezelnek, annak az áramütése enyhén szólva is másabb "meglepetést" okoz, mint a 230V. Kérdeztem aktív biztonságtechnikai felülvizsgálókat, de ők is csak erre a cikkre tudtak hivatkozni. Amit találtak és nem tudták sehová besorolni, annak a megszüntetését kérték a jegyzőkönyvben mindaddig, amíg a tulaj be nem szerez valami megnyugtató minősítést a napelemes rendszeréről. Házi, több helyről összeválogatott rendszereknél ilyet senki nem tudott felmutatni. A profi, nagyteljesítményű, áramszolgáltató engedélyes rendszernél nem találtak (az ismereteik szerint) kifogásolni valót. Igaz, a megkérdezettek összesen csak egy ilyen rendszerrel találkoztak még. Bemutatóra hívták őket egy "támogatott önkormányzati" rendszerhez.

sándorVálasz erre

2012-06-28
10:16:15

Előzmény: payagyerek #31117#31153
payagyerek!

Én ezeket az összetevőket házilag nem tudom kimérni, ezért kénytelen vagyok a témához értő, jól felműszerezett emberek méréseire hagyatkozni.

Lehet, hogy Ti is ki tudjátok mutatni amit láttam.
Egy szkópos műszerrel és egy laptoppal csatlakozott nálunk a hálózatra, és amit nem vártam, kimutatta az egyenáramú összetevőket a házi, a fi relém utáni hálózaton.

Készülékeket kapcsoltatott ki és be és gyönyörűen látszott a torzító hatás.

Kapásból besz*rtam, hogy eddig megbíztam a régi NDK-s fi relémben, akkor most mi lesz?
A évek óta mindig biztonsággal lekapcsolt, az összes problémám annyi volt, amiről már írogattunk.
(A szünetmentesek és a hálózat nulláinak összekötése, felcserélésének elkerülése a dugaljakon és a dugvillákon lévő jelölésekkel, ráfestett nyilakkal, méretre szabott, csak egyféle módon bedugható kábelhosszal.)

Megnyugtattak, hogy ahhoz, hogy "lefagyjon" a fi relém, kell még néhány olyan harmonikus is, amit az én készülékeim nem produkálnak, és kívülről sem kapok.

Azóta, ha elektronikás készüléket vásárolunk, rögtön végzek egy áramvédő próbát. Ez eddig megnyugtatott.

Pillanatnyilag tanácstalan vagyok, hogy merjem e bárkinek tanácsolni, hogy bújjon ilyen mélyre a témában.
Nem akarom sekinek a (sokaknál nehezen rábeszélt) hitét megingatni az "általános" fi relé hasznosságában.

De egyre többen használnak a PV terjedésével egyenáramú szivattyúkat és más készülékeket.
Amíg ezek egy bizonyos feszültség szint alatt, elkülönített hálózatról üzemelnek, addig nem jelentenek veszélyt.

De mi van, ha megosztják, a szükséges feszültségnél megcsapolják a panel összekötéseket, és így akár többféle egyenfeszültséget is használhatnak?
Mi van, ha összekötik a 230-as hálózattal pl. a nulla vezetéket használva, vagy spórolásból a vastag védővezetőt egyenáramú áramvezetőnek használják?

Ha meg magasabb feszültség szintet használnak, kezelnek, annak az áramütése enyhén szólva is másabb "meglepetést" okoz, mint a 230V.

Kérdeztem aktív biztonságtechnikai felülvizsgálókat, de ők is csak erre a cikkre tudtak hivatkozni.

Amit találtak és nem tudták sehová besorolni, annak a megszüntetését kérték a jegyzőkönyvben mindaddig, amíg a tulaj be nem szerez valami megnyugtató minősítést a napelemes rendszeréről.
Házi, több helyről összeválogatott rendszereknél ilyet senki nem tudott felmutatni.

A profi, nagyteljesítményű, áramszolgáltató engedélyes rendszernél nem találtak (az ismereteik szerint) kifogásolni valót.
Igaz, a megkérdezettek összesen csak egy ilyen rendszerrel találkoztak még. Bemutatóra hívták őket egy "támogatott önkormányzati" rendszerhez.

payagyerekVálasz erre 2012-06-27 09:32:55
Előzmény: sándor #31060#31117 Még nekem is hasznos volt, mert ez kellett ahhoz, hogy észrevegyem, az én kis kukázott békebeli 10mA-es fi-relém, mellyel a napkolit és annak tartályát, bojlerét védem, egyen komponensre is dolgozik. (Bár itt ennek nincs jelentősége.)

sándorVálasz erre 2012-06-25 23:25:28
#31060 Az áramvédő kapcsolókról mindenkinek, akit érdekel! Nehezen jött össze, kellett hozzá egy kis segítség is. A szines cikk miatt bizonyos részek sajnos nehezebben olvashatóak, de a legfontosabbat, a 4.ábrát a magyarázó szövegével külön felteszem olvashatóbb formában is. A cikkről illik és kötelező néhány méltató mondatot mondani. A cikk szerzője a szakma, az érintésvédelem egyik legnagyobb tudású szakértője, az Érintésvédelmi Munkabizottság prominens tagja. Ismereteim szerint a szerzőnek nem lenne kifogása a cikk megjelentetése ellen, mivel szívügye a minél szélesebb körű tájékoztatás. Elkötelezett híve a tanításnak, az állandó tovább képzésnek. Az áramvédő kapcsolók terjedő alkalmazása szükségessé teszi, hogy minél többen képben legyenek a működésével, a hasznosságával és a korlátaival is. A cikkben felsorolt specialitásokat különösen a PV-sek és a műszerészkedők tudják igazán hasznosítani.

sándorVálasz erre

2012-06-25
23:25:28

#31060
Az áramvédő kapcsolókról mindenkinek, akit érdekel!

Nehezen jött össze, kellett hozzá egy kis segítség is.
A szines cikk miatt bizonyos részek sajnos nehezebben olvashatóak, de a legfontosabbat, a 4.ábrát a magyarázó szövegével külön felteszem olvashatóbb formában is.

A cikkről illik és kötelező néhány méltató mondatot mondani.

A cikk szerzője a szakma, az érintésvédelem egyik legnagyobb tudású szakértője, az Érintésvédelmi Munkabizottság prominens tagja.
Ismereteim szerint a szerzőnek nem lenne kifogása a cikk megjelentetése ellen, mivel szívügye a minél szélesebb körű tájékoztatás.
Elkötelezett híve a tanításnak, az állandó tovább képzésnek.
Az áramvédő kapcsolók terjedő alkalmazása szükségessé teszi, hogy minél többen képben legyenek a működésével, a hasznosságával és a korlátaival is.

A cikkben felsorolt specialitásokat különösen a PV-sek és a műszerészkedők tudják igazán hasznosítani.

sándorVálasz erre 2012-06-24 14:37:46
Előzmény: zsezse #31023#31026 zezse! Csak általánosságban, hogy mikor és hol kell leföldelni a nullavezetőt: - a hálózat végén (utcai hálózat, belső nagy kiterjedésű-több elmenő (kimenő) kábelt tartalmazó területen. - 100-200 méterenként. Ezért gyártanak csak ilyen hosszúságú bundokat, kábeldobokat. - ahol keresztmetszet váltás történik a kábelen (vezetéken) A régi szereléseknél természetesen bement a csatlakozóvezeték nullája az oszlopról egyenesen a mérő alá. Ezért kellett egy földelést készíteni a mérő közelébe, általában a bejárati ajtó közelébe az ereszet alá, hogy mindig nedves talajban legyen. Innen vezették fel egy dobozba a köracélt, majd a dobozból a földelést a mérő alá. A mai megoldásban a szolgáltató úgymond bebiztosítja magát. Miután az ő megbízott, vizsgázott szerelői végzik a csatlakozó-mérőhely kialakítását a telekhatáron, biztos lehet benne, hogy nem kell a tulajdonos ötletességére hagyatkoznia. A telekhatáron a nullája garantáltan földelve van. A tulajdonosok ötletelésén azt értem, hogy sokan egyszerűen nem hisznek az egyszerűen leszúrható földelésben (holott az értékének "csak" jobbnak kell lenni, mint 10 ohm. (Ezt röhögve hozza a szonda 4 méter mélyen lévő hegye is.) Helyette kitalálnak minden ellenőrizhetetlen és ami a legrosszabb, a jövőben nem garantálható értékű amatőr földeléseket. Ilyen a betonalap vasalás felhasználása, a járdaszint alá a ház köré fektetett laposvas, a járda-terasz vasalata stb. Ezek általában amikor elkészítik, még hozzák a <10 ohm értéket. Amint kész a ház és a házkörnyéki vízelvezetés, akkor pár év alatt összeomlanak. Az értékük nagyobb lesz 10 ohmnál, ráadásul nincs korrektül kialakított bontható ellenőrzési helyük, pontjuk. Csak ismételni tudom a régi betonalapföldelő vitában leírtakat. Egy olyan helyen, ahol megkövetelt a betonalapföldelő pl. társasházaknál villámvédelem céljából, ott kell lenni olyan helyeknek, ahol az időszakos ellenőrzés során a betonalap kiásható. A beton levéshető a vasalatig, hogy ellenőrizni lehessen a vasalat, a betonalapföldelő betonacél fizikai, mechanikai állapotát, majd az egész megbontás újból teljes értékűen helyre is állítható kell legyen. Ilyen egy családi háznál nem követelmény, de a leszúrt földelésnek ellenőrizhetőnek kell maradnia a falon kívüli dobozban. Ha az idők folyamán elkorhadt volna a földelő szond, vagy a kivezetése, akkor egy alkalmas helyen le kell szúrni egy másikat és azt bevezetni a dobozba. Ez jóval kevesebb munkával és kárral jár, mint az előzőekben leírtak. Lényeg, a nulla, mielőtt egyáltalán hozzád (a biztosító szekrényedbe) kerül, legyen összekötve egy "számottevő" (<10 ohm) értékű földeléssel. Tehát Te továbbra is négy vezetéket kapsz a szolgáltatótól további felhasználás céljára. Általában 4x10mm2-t. Ezeket rákötve a biztosítószekrény megfelelő pontjaira a rendszered tovább vezetésre kész. Ha a telekhatáron lévő mérőtől vezeted be a lakásban a feszültséget, akkor is általában négy vastag (10-16mm2) vezetéken vezeted be. Megteheted, hogy kétoldalas telekhatári mérőt kérsz. Ekkor a belső oldalra feltesznek egy fi relét, kismegszakítót, egy és háromfázisú dugaljakat az építkezéshez. Innen akár öt vezetékkel viheted tovább a lakásba az áramot úgy, hogy minden kismegszakítód kinnt marad az udvaron, de a kerítésen belül. Ilyen butaságot azért szerencsére kevesen csinálnak. Tehát ha a kerítéstől bevezetted a házba a nullát, azt ott újból össze kell kötni egy számottevő értékű földeléssel. Ez a nulla van rákötve a biztosító szekrény nulla sínjére. További földelések nem szükségesek akárhány fi relét építsz is be. A biztosító szekrényedben akár minden elmenő áramkör elé építhetsz egy egy külön fi relét. A fi reléken átmegy az áramkör fázisa(i), nullája. Minden áramkör védővezetője a közös védősínre van kötve. Itt kapják meg a "leföldelt nullát". Ezen a védővezető sínen, az azt a nulla sínnel összekötő vezetéken nem folyhat áram. Ha mégis folyik, akkor az hiányozni fog az aktuális fi relé gerjesztési egyensúlyából és a fi relé lekapcsol. Innentől kezdve nem lehet többé felcserélve, összekötve a nulla és a védővezető sehol a házban. A nulla vezetőt, a nulla csatlakozó pontját csak áramvezetésre szabad használni. Védelemre nem. A védővezetőn üzemszerűen nem folyhat áram. Csak a hiba vagy az üzemszerű szivárgó áram. Ezt aztán vagy bírja a fi relé vagy ha nem, akkor lekapcsol. Ilyenkor a megoldás megkeresni, megszüntetni a szivárgás okát, nagyobbra cserélni a fi relét. Részben az érzékeny helyiségek, berendezések (fürdőszoba) részére, részben, ha pl. a vasaló a túl sok gőztől több szivárgó áramot produkál, akkor ne kapcsolja le a központi fi relé az egész házat. Csak az érintett áramkört. Hasonlóan ajánlatos egy kerti aknába telepített vízmű betápját külön fi relével védeni. Ha csak a mérőnél van a nullád leföldelve, az már elég. Ha eddig nem hiányzott a földelés a szolgáltatónak a mérő alatt (mert ilyen is van), akkor az egyszerűen a biztosító szekrényben kétfelé osztott nullával is működik a védelem, a fi relés rendszer. A védelmet a nullával történő védelem, és nem a földelés biztosítja. A bejövő nullát földelni "csak" kötelező. Növeli a nem fi relés rendszerek biztonságát, de a hiánya neked nem tűnhet fel, mert nem bonthatod meg a mérőhelyet, hogy leellenőrizd, hogy a ház a nullázáskor kapott e földelést. Ha a ház a nullázáskor más tulajdonában volt, akkor amikor megvásároltad, a szolgáltatónak le kellett ellenőrini nem csak a mérőállást, hanem a mérőhely szabályosságát is. Ez innentől nem a Te felelősséged. A biztonságod pedig, látva a múltkori bojler szivárgásra működő 10mA-es fi relét, biztosítva van.

sándorVálasz erre

2012-06-24
14:37:46

Előzmény: zsezse #31023#31026
zezse!

Csak általánosságban, hogy mikor és hol kell leföldelni a nullavezetőt:

- a hálózat végén (utcai hálózat, belső nagy kiterjedésű-több elmenő (kimenő) kábelt tartalmazó területen.
- 100-200 méterenként. Ezért gyártanak csak ilyen hosszúságú bundokat, kábeldobokat.
- ahol keresztmetszet váltás történik a kábelen (vezetéken)

A régi szereléseknél természetesen bement a csatlakozóvezeték nullája az oszlopról egyenesen a mérő alá.
Ezért kellett egy földelést készíteni a mérő közelébe, általában a bejárati ajtó közelébe az ereszet alá, hogy mindig nedves talajban legyen.
Innen vezették fel egy dobozba a köracélt, majd a dobozból a földelést a mérő alá.
A mai megoldásban a szolgáltató úgymond bebiztosítja magát. Miután az ő megbízott, vizsgázott szerelői végzik a csatlakozó-mérőhely kialakítását a telekhatáron, biztos lehet benne, hogy nem kell a tulajdonos ötletességére hagyatkoznia. A telekhatáron a nullája garantáltan földelve van.

A tulajdonosok ötletelésén azt értem, hogy sokan egyszerűen nem hisznek az egyszerűen leszúrható földelésben (holott az értékének "csak" jobbnak kell lenni, mint 10 ohm. (Ezt röhögve hozza a szonda 4 méter mélyen lévő hegye is.)
Helyette kitalálnak minden ellenőrizhetetlen és ami a legrosszabb, a jövőben nem garantálható értékű amatőr földeléseket.
Ilyen a betonalap vasalás felhasználása, a járdaszint alá a ház köré fektetett laposvas, a járda-terasz vasalata stb.
Ezek általában amikor elkészítik, még hozzák a <10 ohm értéket. Amint kész a ház és a házkörnyéki vízelvezetés, akkor pár év alatt összeomlanak. Az értékük nagyobb lesz 10 ohmnál, ráadásul nincs korrektül kialakított bontható ellenőrzési helyük, pontjuk.

Csak ismételni tudom a régi betonalapföldelő vitában leírtakat. Egy olyan helyen, ahol megkövetelt a betonalapföldelő pl. társasházaknál villámvédelem céljából, ott kell lenni olyan helyeknek, ahol az időszakos ellenőrzés során a betonalap kiásható. A beton levéshető a vasalatig, hogy ellenőrizni lehessen a vasalat, a betonalapföldelő betonacél fizikai, mechanikai állapotát, majd az egész megbontás újból teljes értékűen helyre is állítható kell legyen.

Ilyen egy családi háznál nem követelmény, de a leszúrt földelésnek ellenőrizhetőnek kell maradnia a falon kívüli dobozban.
Ha az idők folyamán elkorhadt volna a földelő szond, vagy a kivezetése, akkor egy alkalmas helyen le kell szúrni egy másikat és azt bevezetni a dobozba. Ez jóval kevesebb munkával és kárral jár, mint az előzőekben leírtak. Lényeg, a nulla, mielőtt egyáltalán hozzád (a biztosító szekrényedbe) kerül, legyen összekötve egy "számottevő" (<10 ohm) értékű földeléssel.

Tehát Te továbbra is négy vezetéket kapsz a szolgáltatótól további felhasználás céljára. Általában 4x10mm2-t.

Ezeket rákötve a biztosítószekrény megfelelő pontjaira a rendszered tovább vezetésre kész.
Ha a telekhatáron lévő mérőtől vezeted be a lakásban a feszültséget, akkor is általában négy vastag (10-16mm2) vezetéken vezeted be.
Megteheted, hogy kétoldalas telekhatári mérőt kérsz. Ekkor a belső oldalra feltesznek egy fi relét, kismegszakítót, egy és háromfázisú dugaljakat az építkezéshez.
Innen akár öt vezetékkel viheted tovább a lakásba az áramot úgy, hogy minden kismegszakítód kinnt marad az udvaron, de a kerítésen belül. Ilyen butaságot azért szerencsére kevesen csinálnak.

Tehát ha a kerítéstől bevezetted a házba a nullát, azt ott újból össze kell kötni egy számottevő értékű földeléssel. Ez a nulla van rákötve a biztosító szekrény nulla sínjére.
További földelések nem szükségesek akárhány fi relét építsz is be.

A biztosító szekrényedben akár minden elmenő áramkör elé építhetsz egy egy külön fi relét.
A fi reléken átmegy az áramkör fázisa(i), nullája.
Minden áramkör védővezetője a közös védősínre van kötve. Itt kapják meg a "leföldelt nullát". Ezen a védővezető sínen, az azt a nulla sínnel összekötő vezetéken nem folyhat áram. Ha mégis folyik, akkor az hiányozni fog az aktuális fi relé gerjesztési egyensúlyából és a fi relé lekapcsol.

Innentől kezdve nem lehet többé felcserélve, összekötve a nulla és a védővezető sehol a házban.
A nulla vezetőt, a nulla csatlakozó pontját csak áramvezetésre szabad használni. Védelemre nem.
A védővezetőn üzemszerűen nem folyhat áram. Csak a hiba vagy az üzemszerű szivárgó áram. Ezt aztán vagy bírja a fi relé vagy ha nem, akkor lekapcsol.
Ilyenkor a megoldás megkeresni, megszüntetni a szivárgás okát, nagyobbra cserélni a fi relét.

Részben az érzékeny helyiségek, berendezések (fürdőszoba) részére, részben, ha pl. a vasaló a túl sok gőztől több szivárgó áramot produkál, akkor ne kapcsolja le a központi fi relé az egész házat. Csak az érintett áramkört.
Hasonlóan ajánlatos egy kerti aknába telepített vízmű betápját külön fi relével védeni.

Ha csak a mérőnél van a nullád leföldelve, az már elég.
Ha eddig nem hiányzott a földelés a szolgáltatónak a mérő alatt (mert ilyen is van), akkor az egyszerűen a biztosító szekrényben kétfelé osztott nullával is működik a védelem, a fi relés rendszer.
A védelmet a nullával történő védelem, és nem a földelés biztosítja.

A bejövő nullát földelni "csak" kötelező. Növeli a nem fi relés rendszerek biztonságát, de a hiánya neked nem tűnhet fel, mert nem bonthatod meg a mérőhelyet, hogy leellenőrizd, hogy a ház a nullázáskor kapott e földelést.
Ha a ház a nullázáskor más tulajdonában volt, akkor amikor megvásároltad, a szolgáltatónak le kellett ellenőrini nem csak a mérőállást, hanem a mérőhely szabályosságát is.
Ez innentől nem a Te felelősséged. A biztonságod pedig, látva a múltkori bojler szivárgásra működő 10mA-es fi relét, biztosítva van.

zsezseVálasz erre 2012-06-24 11:33:14
Előzmény: sándor #31021#31023 sandor ha jol ertelmezem, akkor azt mondod, hogy a telekhatartol befele minimum 2 foldelesi pont van, amely ossze kell kotve legyen a nullaval. 1) a telekhataron a meronel 2) a haz foeloszto dobozaban a kis megszakitok es a FI rele elott mindketto "nullazva" tovabbi foldelesi pontokat is ajanlott/lehet hasznalni a fogyaszto halozaton belul de ezeket termeszetesen mar nem szabad a nullaval osszekotni! amennyiben tovebbi FI relet is telepitenenk, akkor minden FI rele elott kotelezo a fold/nulla osszekotese. igy mar ertelmet nyer amit irtal, viszont felek, hogy nalunk tovabbra sincs meg az 1)-es foldelesi pont - nalunk nem a telekhataron van az ora, hanem meg a haz falaban az aramszekrenyben van a mero es a foeloszto is.

zsezseVálasz erre

2012-06-24
11:33:14

Előzmény: sándor #31021#31023
sandor

ha jol ertelmezem, akkor azt mondod, hogy a telekhatartol befele minimum 2 foldelesi pont van, amely ossze kell kotve legyen a nullaval.

1) a telekhataron a meronel
2) a haz foeloszto dobozaban a kis megszakitok es a FI rele elott
mindketto "nullazva"

tovabbi foldelesi pontokat is ajanlott/lehet hasznalni a fogyaszto halozaton belul de ezeket termeszetesen mar nem szabad a nullaval osszekotni!

amennyiben tovebbi FI relet is telepitenenk, akkor minden FI rele elott kotelezo a fold/nulla osszekotese.

igy mar ertelmet nyer amit irtal, viszont felek, hogy nalunk tovabbra sincs meg az 1)-es foldelesi pont - nalunk nem a telekhataron van az ora, hanem meg a haz falaban az aramszekrenyben van a mero es a foeloszto is.

sándorVálasz erre 2012-06-24 10:44:06
#31021 Bocs, hogy lemaradtam, de pillanatnyilag nincs annyi számítógép a házban, hogy nekem is jusson! Javaslom, hogy ezt a témát is, mint amit ígértem a fi relékről (a szkennelése kész) bontsuk ketté. Sajnos én is elkövetem azt a hibát, hogy időnként az egyszerűbb értelmezhetőség értelmében alkalmazom a "földelés" kifejezést a fogyasztói áramkörökön. Egyedi megoldásokat kivéve az általános és kötelező védelmi módszer már nagyon régóta a nullázás. Tehát a nullához viszonyított zárlati (hiba) áram fogja a védelmet leoldani. (Hogy ez olvadó, kismegszakító az több mindentől függhet Pl. az egyenáramú napelemekhez, egyenáramú fogyasztókhoz speciális kioldási jelleggörbéjű olvadóbetéteket írhatnak elő.) A sokat emlegetett földelés, ami a nulla vezetékhez be a házba a mérő alá volt vezetve, ma már megduplázva van (kell), hogy legyen. Most az áramszolgáltatói hálózati földeléseket hagyjuk ki, az ne kavarjon be. Fogadjuk el, hogy a házba, ma már a telekhatárra, az áramszolgáltató beadja a négy vezetéket. Hogy ő hogyan, milyen hatásossággal, a szabványnak megfelelően földeli e nulláját a közterületen, az legyen egy harmadik téma. A telekhatáron elhelyezett mérőszekrényhez a szolgáltató eleve telepít egy földelést, amit a szekrény plombázott (itt már vannak értelmezési viták akár egy szolgáltatón belül is) részében összeköt a bejövő nullával a mérő alatt!!. Ezzel a szolgáltatónak a nullájának a földpotenciálját megerősítő feladata a telekhatárig készen van. Amikor a telekhatáron álló mérőszekrényből átvezetjük a négy vezetéket a házba, akkor ott egyszer távolság van, egyszer keresztmetszet váltás. A házhoz tovább vezetett vezet nullát a "végén" ismét kötelező leföldelni, különösen, hogy vékonyabb keresztmetszettel van a mérőtől a házig vezetve, mint amivel "leállt" az áramszolgáltató a telekhatárra. Tehát a ház mellé is le kell szúrni egy földelést, ami viszont már mehet (ahogyan zsezse is írta) a ház biztosító szekrényének a nulla sínjére. Talán innen erednek a félreértések!? De ennek a földelésnek is kell legyen egy csatlakozó doboza a külső falon, mert a vastag köracélt nem lehet felvezetni a biztosító szekrénybe. Ebben a dobozban meg lehet bontani mérés céljából a földelés és a ház kapcsolatát. A kötéspontot időnként ellenőrizni is kötelező lenne. A biztosító szekrénytől elmenő, immár szétválasztott nullát és védővezetőt többé sehol nem szabad közösíteni. Akár van fi relé, akár nincs. Volt még néhány felvetés, amire nem emlékszem pontosan, de a fi relé a pillanatnyilag leghatásosabb és a legnagyobb biztonságot nyújtó védelem. A már szétválasztott védővezetőt lehet a továbbvezetés során földelni, de csak szabályosan. (Betonkeverő a hosszabbító végén!) A nullát többé nem. Én a védővezető földelését sem javasolnám, mert a kötéspontok megfelelő biztonságot adnak. A fi relé akár 200m vezeték-hosszon is megfelelő védelmet biztosít, annyi meg egy áramkör-hosszon nincs egyetlen házban sem. Ide se menjünk bele, mert ha egy bizonyos távolságot meghalad a vezetékhossz, akkor ott a nullát újból földelni szükséges. Tehát egy újabb biztosítószekrényes - fi relés elosztót kellene beépíteni a házba. Mielőtt túl bonyolulttá válna, ha egy ház szabályosan van szerelve, akkor érintésvédelmi szempontból a telek legtávolabbi pontján, több összedugott hosszabítóval működő fűnyíró is biztonságosan üzemeltethető. Ennyi egy családi házhoz elég. A nulla szakadástól miért félnek többen, azt egyszerűen nem értem. A keresztmetszete, a kötései, a hossza, a terhelő árama pontosan megegyezik a fázisvezetőkével. Az arány, a meghibásodási lehetőség, három az egyhez. A fázisvezető szakadása is jelenthet nagyon komoly veszélyforrást, ezt senki se felejtse el! (A szolgáltatói hálózaton is lehet vezetékszakadás, de kérek mindenkit, hogy ne ágazzunk le a háromfázisú rendszer nullavezetőjének a témájába!) A fázisvezetőt miért nem félti senki? Ha a nulla elszakad, nem működik tovább a berendezés. De az érintésvédelme megmarad. Különösen, ha fi relés a ház szerelése. Pont azért kell a fi relé, mert egy fűnyíró hosszabítójában bármelyik vezető elszakadhat. Ha az áramot vezető erek egyike szakad el, ott a pukkanás és az égés általában látható. Ha a védővezető szakad el, akkor az nem észlelhető. Ezért kell használatba vétel előtt kötelezően ellenőrizni minden hosszabbítót! De egy áramütés esetén a fi relé még akkor is leold, ha üzemközben szakadt volna el a hosszabbítóban a védővezető. A nulla vezető (vezeték de hol?) szakadásától való félelem már volt téma. Nem szivesen kezdeném újra annak a tárgyalását, hogy mit kötelező, és mit nem (legfőképpen, hogy miért) nem ajánlatos "leföldelgetni", EPH-ra hozni. Ez egy régi, komoly szakmai vita. Érvek, ellenérvek, példák mindkét oldalon, (a viták eredményeként változó) szabványi előírások. Javaslom, hogy egyelőre fogadjuk el, hogy egy házat csak egy biztonságos fogyasztói hálózatra csatlakoztatnak. Ha a ház szabványosan van szerelve, sem túlbonyolítva, sem "eltaknyolva" (10db 16A-os kismegszakító), akkor az abban lakók érintésvédelmi szempontból biztonságban érezhetik magukat még egy "csak" kismegszakítós áramköri védelem esetén is. A központi fi relés védelem már egy magasabb védelmi fokozat. Az áramkörönkénti fi relés védelem még magasabb fokozat. Ha pedig a fi relék a házban alkalmazott "fogyasztói szokásokhoz" vannak megválasztva, akkor pillanatnyilag az a csúcs a házi érintésvédelemben. Persze ettől még szabad és lehetséges az okoskodó emberek miatt meghalni. Áramütés mint halál ok, még egy teljesen szabályosan szerelt házban is előfordulhat. Ennek az esélyének a csökkentésén dolgozunk, dolgoznak a szabványok "szarakodó" szerkesztői, hibaelemzői, kritizálói. De a villamos biztonságtechnika több százezer oldalas, a kivülállók számára száraz, értelmetlen, egymásnak gyakran ellentmondónak látszó anyag. Nagyon nehéz egy rövid hozzászólásban olyan felvetésre válaszolni, mint lentebb olvastam, hogy "a szabvány szerint". Könyörgöm melyik szabvány szerint? Melyik szabvány ad felmentést az "idézett" szabvány alól? Milyen másfajta műszaki megoldást javasol a problémára egy másik szabvány és melyik? Na, elvették a gépemet, a fi relét felrakom estére. Sziasztok.

sándorVálasz erre

2012-06-24
10:44:06

#31021
Bocs, hogy lemaradtam, de pillanatnyilag nincs annyi számítógép a házban, hogy nekem is jusson!

Javaslom, hogy ezt a témát is, mint amit ígértem a fi relékről (a szkennelése kész) bontsuk ketté.

Sajnos én is elkövetem azt a hibát, hogy időnként az egyszerűbb értelmezhetőség értelmében alkalmazom a "földelés" kifejezést a fogyasztói áramkörökön.
Egyedi megoldásokat kivéve az általános és kötelező védelmi módszer már nagyon régóta a nullázás.
Tehát a nullához viszonyított zárlati (hiba) áram fogja a védelmet leoldani.
(Hogy ez olvadó, kismegszakító az több mindentől függhet Pl. az egyenáramú napelemekhez, egyenáramú fogyasztókhoz speciális kioldási jelleggörbéjű olvadóbetéteket írhatnak elő.)

A sokat emlegetett földelés, ami a nulla vezetékhez be a házba a mérő alá volt vezetve, ma már megduplázva van (kell), hogy legyen.

Most az áramszolgáltatói hálózati földeléseket hagyjuk ki, az ne kavarjon be. Fogadjuk el, hogy a házba, ma már a telekhatárra, az áramszolgáltató beadja a négy vezetéket.
Hogy ő hogyan, milyen hatásossággal, a szabványnak megfelelően földeli e nulláját a közterületen, az legyen egy harmadik téma.

A telekhatáron elhelyezett mérőszekrényhez a szolgáltató eleve telepít egy földelést, amit a szekrény plombázott (itt már vannak értelmezési viták akár egy szolgáltatón belül is) részében összeköt a bejövő nullával a mérő alatt!!.
Ezzel a szolgáltatónak a nullájának a földpotenciálját megerősítő feladata a telekhatárig készen van.

Amikor a telekhatáron álló mérőszekrényből átvezetjük a négy vezetéket a házba, akkor ott egyszer távolság van, egyszer keresztmetszet váltás. A házhoz tovább vezetett vezet nullát a "végén" ismét kötelező leföldelni, különösen, hogy vékonyabb keresztmetszettel van a mérőtől a házig vezetve, mint amivel "leállt" az áramszolgáltató a telekhatárra.

Tehát a ház mellé is le kell szúrni egy földelést, ami viszont már mehet (ahogyan zsezse is írta) a ház biztosító szekrényének a nulla sínjére.
Talán innen erednek a félreértések!?
De ennek a földelésnek is kell legyen egy csatlakozó doboza a külső falon, mert a vastag köracélt nem lehet felvezetni a biztosító szekrénybe. Ebben a dobozban meg lehet bontani mérés céljából a földelés és a ház kapcsolatát.
A kötéspontot időnként ellenőrizni is kötelező lenne.

A biztosító szekrénytől elmenő, immár szétválasztott nullát és védővezetőt többé sehol nem szabad közösíteni. Akár van fi relé, akár nincs.

Volt még néhány felvetés, amire nem emlékszem pontosan, de a fi relé a pillanatnyilag leghatásosabb és a legnagyobb biztonságot nyújtó védelem.

A már szétválasztott védővezetőt lehet a továbbvezetés során földelni, de csak szabályosan. (Betonkeverő a hosszabbító végén!)
A nullát többé nem.

Én a védővezető földelését sem javasolnám, mert a kötéspontok megfelelő biztonságot adnak. A fi relé akár 200m vezeték-hosszon is megfelelő védelmet biztosít, annyi meg egy áramkör-hosszon nincs egyetlen házban sem.
Ide se menjünk bele, mert ha egy bizonyos távolságot meghalad a vezetékhossz, akkor ott a nullát újból földelni szükséges. Tehát egy újabb biztosítószekrényes - fi relés elosztót kellene beépíteni a házba.

Mielőtt túl bonyolulttá válna, ha egy ház szabályosan van szerelve, akkor érintésvédelmi szempontból a telek legtávolabbi pontján, több összedugott hosszabítóval működő fűnyíró is biztonságosan üzemeltethető.
Ennyi egy családi házhoz elég.

A nulla szakadástól miért félnek többen, azt egyszerűen nem értem.
A keresztmetszete, a kötései, a hossza, a terhelő árama pontosan megegyezik a fázisvezetőkével.
Az arány, a meghibásodási lehetőség, három az egyhez. A fázisvezető szakadása is jelenthet nagyon komoly veszélyforrást, ezt senki se felejtse el!
(A szolgáltatói hálózaton is lehet vezetékszakadás, de kérek mindenkit, hogy ne ágazzunk le a háromfázisú rendszer nullavezetőjének a témájába!)

A fázisvezetőt miért nem félti senki?
Ha a nulla elszakad, nem működik tovább a berendezés. De az érintésvédelme megmarad. Különösen, ha fi relés a ház szerelése.

Pont azért kell a fi relé, mert egy fűnyíró hosszabítójában bármelyik vezető elszakadhat.
Ha az áramot vezető erek egyike szakad el, ott a pukkanás és az égés általában látható.
Ha a védővezető szakad el, akkor az nem észlelhető. Ezért kell használatba vétel előtt kötelezően ellenőrizni minden hosszabbítót!
De egy áramütés esetén a fi relé még akkor is leold, ha üzemközben szakadt volna el a hosszabbítóban a védővezető.

A nulla vezető (vezeték de hol?) szakadásától való félelem már volt téma. Nem szivesen kezdeném újra annak a tárgyalását, hogy mit kötelező, és mit nem (legfőképpen, hogy miért) nem ajánlatos "leföldelgetni", EPH-ra hozni.

Ez egy régi, komoly szakmai vita. Érvek, ellenérvek, példák mindkét oldalon, (a viták eredményeként változó) szabványi előírások.

Javaslom, hogy egyelőre fogadjuk el, hogy egy házat csak egy biztonságos fogyasztói hálózatra csatlakoztatnak.

Ha a ház szabványosan van szerelve, sem túlbonyolítva, sem "eltaknyolva" (10db 16A-os kismegszakító), akkor az abban lakók érintésvédelmi szempontból biztonságban érezhetik magukat még egy "csak" kismegszakítós áramköri védelem esetén is.
A központi fi relés védelem már egy magasabb védelmi fokozat.
Az áramkörönkénti fi relés védelem még magasabb fokozat.
Ha pedig a fi relék a házban alkalmazott "fogyasztói szokásokhoz" vannak megválasztva, akkor pillanatnyilag az a csúcs a házi érintésvédelemben.

Persze ettől még szabad és lehetséges az okoskodó emberek miatt meghalni.
Áramütés mint halál ok, még egy teljesen szabályosan szerelt házban is előfordulhat.
Ennek az esélyének a csökkentésén dolgozunk, dolgoznak a szabványok "szarakodó" szerkesztői, hibaelemzői, kritizálói.
De a villamos biztonságtechnika több százezer oldalas, a kivülállók számára száraz, értelmetlen, egymásnak gyakran ellentmondónak látszó anyag.
Nagyon nehéz egy rövid hozzászólásban olyan felvetésre válaszolni, mint lentebb olvastam, hogy "a szabvány szerint".

Könyörgöm melyik szabvány szerint?
Melyik szabvány ad felmentést az "idézett" szabvány alól?
Milyen másfajta műszaki megoldást javasol a problémára egy másik szabvány és melyik?

Na, elvették a gépemet, a fi relét felrakom estére.
Sziasztok.

athosVálasz erre 2012-06-23 11:16:39
Előzmény: zsezse #31002#31009 Neked csak Sándortól idéztem :)

Bous83Válasz erre 2012-06-23 10:36:32
Előzmény: zsezse #30993#31006 Zsezse, A villanyórában a 0 csak kötéspont, a be és kimenete olyannyira ugyan az, hogy legtöbbször egy közös sárgaréztömbben van a be és kimeneti kábel lyuka. Azért kell belevinni, mert a feszültség tekercsnek kell. (digitálisnál meg a feszméréshez, illetve az cosfi méréshez) Azaz elvileg mind1, hogy hol földeled le. Persze lehet van rá szabály. Ha jól emlékszem, nálunk a villanyóra után van az EPH csomópont.

Bous83Válasz erre

2012-06-23
10:36:32

Előzmény: zsezse #30993#31006
Zsezse,

A villanyórában a 0 csak kötéspont, a be és kimenete olyannyira ugyan az, hogy legtöbbször egy közös sárgaréztömbben van a be és kimeneti kábel lyuka. Azért kell belevinni, mert a feszültség tekercsnek kell. (digitálisnál meg a feszméréshez, illetve az cosfi méréshez) Azaz elvileg mind1, hogy hol földeled le. Persze lehet van rá szabály. Ha jól emlékszem, nálunk a villanyóra után van az EPH csomópont.

zsezseVálasz erre 2012-06-23 07:48:01
Előzmény: athos #30998#31002 athos ezt most nekem irtad, vagy Sandornak?:)

athosVálasz erre 2012-06-22 21:31:33
Előzmény: zsezse #30993#30998 Sándor: "A házba bejövő nulla vezetőt régen a mérő alatt kötötték össze a kötelező földeléssel. A földelést a nullázás bevezetésekor mindenképpen meg kellett csinálni." Bocs hogy kicsit nyersen fogalmazok de ez szakmai ártalom nehéz úgy elmagyarázni azoknak akik nem járatosak a szakmában, ezt nézd el nekem :) A könnyebb megértés kedvéért: nullázásos hálózat Magyarán az óra után van szétválasztva a nulla és a védőföld ez a TN-C rendszer. Megjegyezendő hogy a PEN vezető további földelésekkel is ellátható.

athosVálasz erre

2012-06-22
21:31:33

Előzmény: zsezse #30993#30998
Sándor:
"A házba bejövő nulla vezetőt régen a mérő alatt kötötték össze a kötelező földeléssel. A földelést a nullázás bevezetésekor mindenképpen meg kellett csinálni."

Bocs hogy kicsit nyersen fogalmazok de ez szakmai ártalom nehéz úgy elmagyarázni azoknak akik nem járatosak a szakmában, ezt nézd el nekem :)

A könnyebb megértés kedvéért: nullázásos hálózat
Magyarán az óra után van szétválasztva a nulla és a védőföld ez a TN-C rendszer.
Megjegyezendő hogy a PEN vezető további földelésekkel is ellátható.

zsezseVálasz erre 2012-06-22 20:27:39
Előzmény: athos #30981#30993 csinaltam egy rajzot az en ertelmezesemben a nullabontoba csak a konkret foldeles es a mero utani nulla jon be, itt vannak osszekotve. Az en olvasatomban pedig Sandor ugy irta le, hogy a nulla kozositve van a foldelessel a mero ELOTT, a meron athaladva azonban a nullabontonal szetvalik foldre es nullara. a kulonbseg tulajdonkeppen csak annyi, hogy a mero elott vagy a mero utan van-e kozositve a nulla/fold, illetve hol lehet, szet lehet-e valasztani tenylegesen a nullat a foldtol? Sandor irasa alapjan szerintem ez nem lehetseges, hiszen a mero mogott van.

zsezseVálasz erre

2012-06-22
20:27:39

Előzmény: athos #30981#30993
csinaltam egy rajzot

az en ertelmezesemben a nullabontoba csak a konkret foldeles es a mero utani nulla jon be, itt vannak osszekotve.

Az en olvasatomban pedig Sandor ugy irta le, hogy a nulla kozositve van a foldelessel a mero ELOTT, a meron athaladva azonban a nullabontonal szetvalik foldre es nullara.

a kulonbseg tulajdonkeppen csak annyi, hogy a mero elott vagy a mero utan van-e kozositve a nulla/fold, illetve hol lehet, szet lehet-e valasztani tenylegesen a nullat a foldtol? Sandor irasa alapjan szerintem ez nem lehetseges, hiszen a mero mogott van.

athosVálasz erre 2012-06-22 15:45:30
Előzmény: zsezse #30960#30981 Lehet rosszul értelmezted, ami bejön a mérőtől az a 3 fázis és a nulla(L1,L2,L3+PEN) ez megy a főelosztóba és a főelosztóba jön be a ház földelési pontja, ami tulajdonképpen földelési hálózatként szolgál. Itt a főelosztóban van szétválasztva a PEN nullára és PE azaz védővezetőre, ezek után már sehol sem lehet közösíteni a védőt a nullával. A nulla nem más mint a legközelebbi hálózati trafó leföldelt csillagpontja, amit a szolgáltató továbbá 300m-ként újra leföldel.

athosVálasz erre

2012-06-22
15:45:30

Előzmény: zsezse #30960#30981
Lehet rosszul értelmezted, ami bejön a mérőtől az a 3 fázis és a nulla(L1,L2,L3+PEN) ez megy a főelosztóba és a főelosztóba jön be a ház földelési pontja, ami tulajdonképpen földelési hálózatként szolgál. Itt a főelosztóban van szétválasztva a PEN nullára és PE azaz védővezetőre, ezek után már sehol sem lehet közösíteni a védőt a nullával.
A nulla nem más mint a legközelebbi hálózati trafó leföldelt csillagpontja, amit a szolgáltató továbbá 300m-ként újra leföldel.

bigmafaVálasz erre 2012-06-22 15:31:50
Előzmény: zsezse #30960#30980 Újabb szabvány szerint a ház földelését össze kell kötni az oszlop földelésével ("nulla") az óra és a FI között. Az értelme ennek az, hogy ha BÁRMELYIK megszakad (a ház vagy az oszlop földje), a másik simán ellátja a funkcióját, nem lesz életveszély. Gondolj bele - egy nulla-szakadás nem játék! Ugyancsak a föld-szakadás sem, bár ahhoz más körülményeknek is be kell jönnie. Normál állapotban is van értelme - így az ellenállás sokkal kisebb, merthogy kétfelé oszlik. Kisebb ellenállás, hosszabb élet - mind a fogyasztóknak, mind a használóknak :) Érdemes számolgatni -16A-es biztosíték pl már nem old le 15 Ohm-os nulla-ellenállásnál - csinálhatsz rövidzárt, amit akarsz! Egy kis rozsda itt, egy kis rozsda ott... Hogy miért közösítik, aztán szedik szét újra? A Fi relé miatt.

bigmafaVálasz erre

2012-06-22
15:31:50

Előzmény: zsezse #30960#30980
Újabb szabvány szerint a ház földelését össze kell kötni az oszlop földelésével ("nulla") az óra és a FI között.

Az értelme ennek az, hogy ha BÁRMELYIK megszakad (a ház vagy az oszlop földje), a másik simán ellátja a funkcióját, nem lesz életveszély. Gondolj bele - egy nulla-szakadás nem játék! Ugyancsak a föld-szakadás sem, bár ahhoz más körülményeknek is be kell jönnie.
Normál állapotban is van értelme - így az ellenállás sokkal kisebb, merthogy kétfelé oszlik. Kisebb ellenállás, hosszabb élet - mind a fogyasztóknak, mind a használóknak :)
Érdemes számolgatni -16A-es biztosíték pl már nem old le 15 Ohm-os nulla-ellenállásnál - csinálhatsz rövidzárt, amit akarsz! Egy kis rozsda itt, egy kis rozsda ott...

Hogy miért közösítik, aztán szedik szét újra?
A Fi relé miatt.

athosVálasz erre 2012-06-22 15:27:37
Előzmény: FBalazs #30947#30979 Mivel felújítás illetve hozzáépülés történt ezáltal új érintésvédelmi felülvizsgálat is esedékesé válik amin az általad említett régi kötések az új szabványnak már nem felel meg, de szerintem a réginek sem felelt meg. Mondjuk a nyugodt alvás reményében ajánlatos újrakötni az egész épületet, akár még újrafűzni.

Biosolar Forum => Villanyszerelés => Villanyszereles

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »