Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2019-02-04
21:26:38
#52449
www.festekes.hu/xps/
Ennek a cégnek is igaza van. Ugyanis a lábazati XPS elméletileg sokkal jobb párazáró, tehát nem szükséges külön párazárás.
2019-02-04
14:15:42
Előzmény: TonySpark #52447#52448
Be fog jönni. A pára nem jön a hidegebb falból a melegebb felé- gondolom nincs kapilláris szigetelési gond-, így a falad száraz marad. A szellőztető cső teljesen felesleges, 50mm szigetelés esetén 55% páratartalom esetén a falazatod majdnem megfelel még párazáró nélkül is, párazárással viszont tökéletes lesz
Létezik egy ingyenes program, ami a falazatra kiszámítja az U értéket, de ami a Te számodra fontos, grafikonon mutatja a telítési (pára) görbét, és minősít kondenzáció szempontjából is. Keress rá az interneten, sajna nem emlékszem a pr. nevére
TonySparkVálasz erre
2019-02-04
10:14:58
Előzmény: Paragon #52441#52447
Köszönöm a tanácsot.
A hálószoba lesz a teszt, ott csak 6nm a fal. Az alapanyagok már megvannak így ide biztos a léces megoldás kerül.
A párazarast az én oldalamrol jól meg lehet csinálni. Azt nem tudom viszont hogy a másik oldalról fog-e át jönni nedvesség. Nem lenne érdemes beepiteni egy vagy kettő, a tető szigetelésen átmenő csövet szellozesnek a fólia mögött? Próbált már valaki ilyet?
A szigetelés 50mm-es üveggyapot lesz. A széleket építési tomitovel és purhabbal nyomnam ki.
Szeretnék tenni egy kis szerelo ajtót is kartonba ahol lehet ellenőrizni az állapotot, persze ezt is jól leszigetelve a pára ellen, de azt nem tudom hogy ha módjuk havonta azt pár percre kinyitom az okoz valami gondot?
Ha ez nem jön be akkor nyitok a multipor felé.
2019-02-03
08:36:27
Előzmény: TonySpark #52439#52441
Nem az én tisztem lenne válaszolni, mivel nincs gyakorlatom belső oldali szigetelésben. Csupán az elvi megfontolásokat tudok tenni.
A kulcs a párazárás, amit esetedben nagyon jól meg lehet csinálni, mert nincsenek nyílászárók a falban. Ha a párazárás tökéletes, semmilyen körülmények között nem alakulhat ki kondenzáció. Ha nem, arra mellékelten egy ábrát, ami a falazatban (gipszkarton+80mm szig+2 sor soklyukú téglafal) mutatja a hőmérséklet alakulását. Láthatod, hogy a fal felülete 8 C-fok, ami viszont 4 fokkal alacsonyabb, mint a kondenzáció hőmérséklete,55%-os rel.páratartalom esetén így nem tökéletes párazárás esetén bizony lesz kondenzáció, amelynek mértéke a párazárás milyenségétől függ. Ha nem bízol a párazárásban, és csak a belső falhőmérséklet növelése a cél, akkor megfontolandó az 50mm-es szigetelés használata. Más, piacon elérhető belső szigetelés, mint Multipor?



TonySparkVálasz erre
2019-02-02
14:02:59
#52439
Sziasztok

Vegigolvasva a fórum belső szigetelesrol szóló hozzaszolasait nagyon sok hasznos infohoz jutottam, köszönöm mindenkinek.
Nálam kicsit speciális a helyzet amire annyira itt nem lett kitérve.
Komlett felújítás alatt álló ház a telekhatar sarkára épült. Mindkét határon van a fal másik végén ház de lakatlanok és szigeteletlenek. Romosak, lehet be is áznak, nincs róla infóm sajnos. A határos falak szigeteleset tervezem mert nagyon hidegek. Teljesen szárazak nem vizesednek. A fal egyenletlen, régi 15 centis lyukacsos tégla duplán és kb 1 centi vakolat. Ezért lécekre szerelt gipszkartont gondoltam rá 5cm üveggyapot szigetelessel parazaro fóliával. A ház amúgy kívülről 10cm eps (még 10+labazat tervben) felul 30cm uveggyapottal van szigetelve. Sikerült elég jó legtomorre megcsinalni. A párát egy központi hővisszanyerős szellőző fogja kordában tartani, kb 55-60%ra gondoltam. Nem a teljes ház belső szigetelese a cél hanem csak a 2 kozos oldalnak, a külső falak nem kültériek, valószínűleg fagyveszely nincs. Mit gondoltok fog ez így működni? Ha van valami jotanacs szívesen fogadom.
Fogok beépiteni egy pára mérőt a szigetelésbe hogy ha megugrana tudjak cselekedni. Jó lesz tesztnek ha így marad az biztos.
2018-12-14
20:27:35
Előzmény: robert #52248#52249
Sziasztok.
A bevezetés:
Anno, ezelőtt kb. 12 évvel ezelőtt ugrottam neki a valamikori "első ház", "tisztaszoba" kiszárításának a házunk 19o7-ben épült részében. A kb. 7o-8o évig nem lakott, cementmentes meszes habarccsal vakolt és mésszel meszelt helységnek nem sok lehetősége volt a szellőzésre,a szigetelés nélküli alapból felszivárgó nedvesség csak néha-néha volt kiszellőztetve. Belül dohos, állott szag, kivül az utólagos, cementes, málló vakolat volt.
Tehát ki kellett szárítani a kb. 5o-55 cm-es, gyengén kiégetett tömör cigánytéglából épített falakat. Kívül dréneztem. Belül levertem a teljes vakolatot, és a téglák közét kikapartam kb. 2-3 cm mélyen. Erre a felületre kellett szórással felvinni a salétrommegkötő folyadékot, majd vakolni kellett lélegző vakolattal. Baumit (osztrák) terméket használtam. Eltűnt a dohos, állott szag, jó, friss lett a szoba levegője. Persze, ebbe biztosan besegítet a fűtés és a gyakoribb levegőcsere is- no meg persze a drén.

Robert ezt írta:
"Tehát a gyártó nem azt mondja, hogy a kikondenzálódott víz a kondenzációval egyidejűleg (a fűtési időszakban) távozik, hanem akkor, amikor a külső hőmérséklet tartósan megemelkedik (tavasszal, nyáron...). Addig magában gyűjti azt (plusz a falat nedvesíti)."

A bevezetés előzménye:
A fenti munkálatok előtt egy kedves (épülethigiéniában utazó) Barátommal átbeszélgettük a folyamat szakmai részét, illetve hogy mit hogyan és miért (a kiszárítást követő falazat és födémszigetelés, stb...- a födémszigetelésről már írtam). A legmeglepőbb kijelentése a Barátomnak az volt, hogy-(időjárástól függően) a falakba szivárgott talajnedvesség, illetve a lakótérben télen megugró páraterhelés hatására a falakban, födémszigetelésben feldusúló nedvesség kb. júliusra távozik, kerül egyensúlyba a környezeti nedvességtartalommal... Ezt kb. úgy lehet értelmezni, hogy a falazat, szigetelés víztartalmának függvényében a szigetelés (falazat) hőszigetelő képessége ősszel a legjobb, és a hőszigetelő képesség fokozatosan csökken tavaszig, a fűtési szezon végéig. Már ha nincs párazáró réteg.

A fenti folyamatra a központi fűtés, a jól szigetelő nyílászárók még rátehetnek egy lapáttal, míg a benti fatüzelés (kandalló, kályha, csempekályha) segíthet a szárításban...

Ha párazáró fóliát használok a födémhez, megnövelem a falak páraterhelését.
Ha párazáró réteget, diszperzitet haszálok a falakon, mennyezeten (persze termopán nyílászárókkal)- akkor meg ellenőrzötten szellőztetni kell...

Amúgy múzeumi környezetben a gipszkarton vízháztartásáról, a nagy felületű gipszkartonburkolat puffer-viselkedéséről készültek felmérések, amelyek szerint a gipszkarton valamilyen szinten képes kompenzálni a hirtelen páratartalom-változásokat mind pozitív, mind negatív irányban, illetve képes tompítani a hirtelen páratartalom-változás okozta sokkokat.
2018-12-14
09:31:27
Előzmény: szocsmarci #52247#52248
szocsmarci,

#1
Kezd oszlani a homály:

"
Multipor ásványi hőszigetelő rendszerrel kapcsolatos kérdések
Belső oldali hőszigetelés esetén a hőszigetelésen átjutó pára a lehűtött falon (vagy falban) nem csapódik le? Nem kell párazáró réteget beépíteni?

A lecsapódó pára nagy része a Multipor hőszigetelésben kondenzálódik zömmel a ragasztott felület határához közeli részen. Emiatt fontos a saját ragasztónk használata legalább a ragasztott felületnél, mert ez bírja ezt a terhelést (párazáró réteg beépítése nem szükséges). Szintén emiatt fontos, hogy ne legyen olyan anyag a ragasztó alatt, ami nem bírja a nedvességet (papír tapéta, gipszes vakolat, stb.) A hőszigetelés kapilláraktív tulajdonságából adódóan a felgyülemlett pára a szerkezetből tavasszal távozik a belső tér felé, így fontos, hogy a belső felület páraáteresztő maradjon, hogy a fűtési idény alatt felgyülemlett nedvesség minél kisebb akadállyal távozzon a hőszigetelésből. Figyelni kell a festék páraáteresztő képességére is, ezért nem ajánljuk a diszperziós falfestéket, jobb megoldás valamilyen mész vagy szilikát alapú falfesték használata. Hálóerősítés minden esetben szükséges.
"

Tehát a gyártó nem azt mondja, hogy a kikondenzálódott víz a kondenzációval egyidejűleg (a fűtési időszakban) távozik, hanem akkor, amikor a külső hőmérséklet tartósan megemelkedik (tavasszal, nyáron...). Addig magában gyűjti azt (plusz a falat nedvesíti).
A nedves Multipor persze nem hőszigetel rendesen, de a szilárd szerkezete miatt száradás után visszanyeri a hőszigetelő képességét.

A fentieket olvasva nem tűnik-e jobbnak a belső helységtől párazáró réteggel elzárt pl. szálas hőszigetelő alkalmazása abban az esetben, ha a falazat kívülről nem kap nedvességet?


#2
Egyébként úgy látom, hogy az általad idézett előadás ez alapján készült:
www.ytong.hu/images/Muszaki_prospektusok/Multipor_2018-01-31_vegso.PDF

#3
A hivatkozás alapjául szolgáló mérés (Finsterwalde) részletes leírását és a feltárásról készült videót a Xella kérésre elküldi.
szocsmarciVálasz erre
2018-12-13
23:07:27
Előzmény: robert #52241#52247
Bennem is van kétely, azért tettem 4 felkiáltó jelet, és nem azért, mert annyira megörültem neki.
Mindenesetre az igény megvan a belső oldali hőszigetelésre, és nem csak ott, ahol megakarják spórolni az állványzatot, illetve saját-erős kivitelezést szeretnének.
A mostani esetem, hogy egy öreg épületet szeretne a tulajdonos felújítani pályázatból, de a homlokzati falhoz nem nyúlhat hozzá, mert a város nem engedi.
A pályázat kiköti, hogy az épület egésze is meg kell feleljen a fajlagos hőveszteségi követelményeknek - ettől kezdve a többi (nem védett) felület hőszigetelésének vastagsága erősen megugrott volna (30-50 cm).

Visszatérve az Ytong Multiporra - ha lecsapódik a víz a szerkezetbe, és azonnal felszívódik a kapilláris "erő" hatására, az nem mond ellen a logikának.
A levegő párát úgy is tekinthetjük, mint a levegőben feloldott vizet. Ez megy keresztül a falon, mert a fal nem teljesen záródó anyag.
Ha a levegőben levő vízmolekulák összeállnak egy cseppé, azaz a felületi feszültség összetart egy egy bizonyos tömegű vízmennyiséget, akkor arra már a kapilláris erő is hat - hiszen ugyanaz a kettő!
Abban nem vagyok biztos, hogy a lyukacsos szerkezet visszavezeti-e a vizet a szoba felé, vagy menet közben fel tud-e esetleg oldódni a falban lévő levegőben. Még kétséges az is, hogy nyilván a Multipor mindkét irányban rendelkezik kapilláris "csövekkel", ezért nem csak visszafelé, de a hidegebb szerkezetbe is vezeti a nedvességet (50-50%). Valószínű ha a belső oldalon elpárolog a víz, akkor a Multipor és a régi falszerkezet közti víz pótolja azt, és így van egyensúlyban a kapilláris csövecske.
Arról ne beszéljünk, hogy mi van, ha a Multipor fal felé eső felülete már fagypont alatti, és ott megfagy a víz. Elvileg akkor is tud szublimálni a jég, de az biztos nem akkor mértékű, ami száradást eredményezne.
A nem szigetelhető felületek is erősen kérdőjelesek (pl több emeletes házakban a födém fal felőli széle) - azok erősen hőhidasak maradnak, és ott nem vonatkozik rájuk a kapilláris elv.

Itt egy valós feltárás (ami nem lehet mérvadó, mert csak egy házat vizsgál, és néhány helyen becslést, illetve feltételezést alkalmazott, de talán érdemes végigolvasni).
www.ytong.hu/images/Hirek/hirlevel_2017.3.pdf
2018-12-05
08:20:55
Előzmény: szocsmarci #52240#52241
szocsmarci,

"Tehát lekondenzálódik a víz, de azonnal el is párolog!!!!"
Szerinted miért és hova párolog el a kicsapódó víz? Ha egy adott helyen kondenzálódik, akkor ugye nem párologhat... inkább beszívódik a szerkezetbe? És az nagyon nem jó :( Vagy kicsorog valahol?

Mit gondolsz, miért előnyösebb átereszteni a párát a hőszigetelésen, ahelyett hogy megállítanánk a meleg oldalon?
A mellékelt szemléltető ábra az átverős reklámokra emlékeztet. Azt sugallja, hogy a párazár+hőszigetelő alatt megpenészedett a fal. Csakhogy a fotón készülő hőszigetelés nem ott készült, mint ahol a penészes fal áll! Mit bizonyít egy ilyen fotó?




Engem ez a dokumentum egyáltalán nem győzött meg, inkább az a vészcsengő szólalt meg az agyamban, amelyet a lehúzós reklámok szoktak aktiválni.
szocsmarciVálasz erre
2018-12-04
22:11:47
Előzmény: robert #52239#52240
Én nem találtam még, de a kép kicsit árnyaltabb.
1. minden anyag hőszigetel, még a vas is. Ezen logikához tartozik még az is, hogy nagyon kis vastagságban még egy jó a hőszigetelő anyag is rontja a szigetelő képességet.
2. ha a fal belső felülete nem pára áteresztő, akkor bármely anyag jó hőszigetelőnek.

Az Ytong szerint:
( Forrás: www.kuszobonafelujitas.hu/sites/kuszobonafelujitas.hu/files/04_belso_hoszigeteles_xella.pdf )

Homlokzati falak belso oldali hoszigetelése
1. Páratömör / vízzáró hoszigetelo anyaggal (habüveg)
2. Magas páraellenállású hoszigetelo anyagok, légzáró belso felülettel
3. Párazáró réteg beépítésével
4. Kapilláraktív, diffúziónyitott kálciumszilikát hoszigeteléssel (MULTIPOR)

A Multipor működése:
1 Alacsony homérséklet a hoszigetelés hideg oldalán
2 Kondenzáció a szerkezetbe jutó pára hatására
3 Gyors kiszáradás a kapilláris ero hatására

Tehát lekondenzálódik a víz, de azonnal el is párolog!!!!
2018-11-30
09:16:02
Előzmény: szocsmarci #52232#52239
szocsmarci,

Létezik egyáltalán kifejezetten "belső oldali" minősítéssel rendelkező hőszigetelő anyag?
szocsmarciVálasz erre
2018-11-28
20:15:35
#52232
Egy konkrét munkához kerestem belső oldali hőszigetelő anyagot, és kicsit ránéztem az Ytong Multiporra.
Meglepve láttam, hogy a gyártó a honlapján belső oldali hőszigetelésre ajánlja, de az ÉMI engedélyt csak külső fali hőszigetelésként kérte meg.
www.ytong.hu/termekek/multipor/20-termekek/multipor-termekek/multipor-asvanyi-hoszigetelo-termekek/98-asvanyi-hoszigetelo-lapok
www.ytong.hu/images/Tanusitvanyok/EMI_Nemzeti_Muszaki_Ertekeles_Multipor_homlokzati_hoszigetelo_rendszer.PDF







2016-01-03
15:15:57
Előzmény: Paragon #49676#49678
Paragon,

1. A fal hőmérsékletét emeli a hőátadási tényező növekedése, amelyet az intenzívebb légmozgás eredményez.

2. Az esetlegesen kicsapódott pára leszárítását szintén segíti a fokozott légmozgás.

Ha az ötletem nem válna be, akkor én is abba az irányba indulnék el, amit te is ajánlasz, de de azok a megoldások nagyságrendekkel kerülnek többe és párazár az ablakra nem építhető. Ezért tartom érdemesnek megpróbálni ezt. Méretlen ház-központi fűtés esetén biztosan ez lenne a leggazdaságosabb, a páralecsapódás megszűnne.

2016-01-03
13:54:49
Előzmény: robert #49674#49676
Nem értek egyet robert javaslatával, a gond a fal hőmérsékletével van. A robert javaslata talán működne, ha a fal hőmérséklete a kondenzálási hőmérséklet feletti lenne. Ez esetben szárítaná a falat. De penészedik, így a fal biztosan legalább napi négy órában alacsonyabb hőmérsékletű mint a relatív páratartalom által meghatározott hőmérséklet. Ez esetben a kis teljesítményű ventilátor által keringetett levegő hőtartama a falhőmérsékletet nem emelné, de az oda szállított vízgőz mennyiségét igen. Mindenképpen emelni kellene a fal belső felületének a hőmérsékletét, ezért javaslom, hogy pár W-t áldozz erre. Amennyiben a téglád hővezetési tényezője 0,25-ös, ez esetben már 1-2 W négyzetméterenként is 4-5 fokot emel a fal belső felületén. Jók lennének az 50 cm széles fólia panelek, de ezek teljesítménye 80W, ez már sok, talán 2-3 panel sorba kötve?
Másik lehetséges megoldás pár mm vastag belső szigetelés pl Depron, de ez esetben előtte (mármint a depron szoba felőli oldalán) tökéletes párazárást kell kialakítani. A legkisebb folytonossági hiány, és a pára beszökik a Depronon keresztül a falba. A tökéletes párazárást csak alukasírozással tudnám elképzelni. Ezt már akár gipszkartonnal is takarhatod. A lényeg ennél a megoldásnál nem a szigetelés és annak vastagsága, hanem a párazárás. Ameddig a pára bejuthat, a fal hőmérséklete mindig legyen magasabb, mint a harmatpont.
2016-01-03
12:19:04
Előzmény: sz2laszlo #49673#49674
sz2laszlo,


A párologtatásra szánt Ytong előtétfalat nem tartom szerencsésnek, mert a párát a mögötte csökkenő hőmérsékletű falhoz engedi.

Inkább megpróbálnék egy-két halk ventilátort a problémás fal mellett elhelyezni. 12 Voltos PC ventilátorokkal kísérleteznék. Hollandiában a függönyök sem zavarják a légmozgást, és ez nem is szellőztetés! :)
Valószínű, hogy így sikerül szárazon tartani a most nedvesedő részeket.
Az rendszeres intenzív szellőztetést nem lehet megúszni!
sz2laszloVálasz erre
2016-01-03
11:45:30
#49673
Sziasztok! megint itt tartok, hogy az első emeleti lakásunk nyugati fala belülről penészedik. A szellőztetőt anyagi lehetőségeinkből fakadóan halasztjuk de tervben maradt. Ezúton szeretném a közösség tagjait megkérni a 'pedig ott a szellőzéssel lesz a gond' jellegű kommentek hanyagolására. Maga az épület egy a '60-as években épült tizenkétlakásos társasház Észak-Déli tájolással. A mi lakásunk nem szélső tehát északon délen szomszédokkal határos. Keleten szinte teljes egészében ablakok ( ez a fal kb.95 %-a ). Itt nincs páralecsapódás az üvegcserének ( meg 1600 euró elköltésének) köszönhetően. Ez U= 1.0-ás. A küső fal 25 cm-es tömör tégla mindenféle szigetelés nélkül. A kedves épületfenntartónak köszönhetően ez nem is fog belátható időn belül változni és egyénileg sem lehet a ház arculatát megváltoztatni vele. Na ez sarkall, hogy valamiféle belső szigetelést tegyek a keleti fal belsejére. Itt (Rotterdam) cellenbeton-nak hívják a ytong-ot vagyis csak a márkanevet nem használhatják de u.a. a két matéria. Az az elgondolásom, hogy ilyen lapokat közvetlenül a jelenleg penészes falra ragasztok a knauf-os ragasztóval. Így növekszik a falfelület az anyag likacsossága folytán ami könnyebben elpárologtatja a lecsapódott párát. Ez így helyes? Vagy szórjam fel macskaalommal a keleti fal előtt a parkettát? Válaszokat előre is köszönöm.
2015-08-03
14:22:57
Előzmény: robert #49017#49018
Igen, épületfizikaliag én sem tartom korrektnek, kifejezetten az éghetőség amit nem láttam problémásnak. Közben utánanéztem, a neopor (prokoncept ebből van) meg a thermo-block sem éghető, szóval nem egy kategória az EPS-el...
2015-08-03
14:04:32
Előzmény: forrest #49016#49017
forrest,

A belső oldali hőszigetelés épületfizikailag nem korrekt, az égéskor mérgező gázokat kibocsátó anyagok (pl EPS) alkalmazása pedig életveszélyes. A szilikát alapú anyagok az egészségre nézve sokkal biztonságosabbak, ezenkívül páratechnikailag sem annyira rosszak.

2015-08-03
13:28:21
#49016
Másik topicokban már sokszor felmerült, hogy a belső oldali hőszigetelés kerülendő, mivel tűzveszélyes/mérgező. Ez a prokoncept és hasonló falazatoknál nem gond? Az technikaliag ugyanaz.
Én ezt nem látom túlzott problémának, lévén úgyis vakolva van az éghető rész (bár tény, hogyha olvadni kezd a pár milliméter vakolat alatt akkor egyből begyulladhat)
sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
21:57:38
Előzmény: robert #47618#47620
Robert, oké te értesz hozzá. Abban biztos vagyok, hogy a padló az megy és a vizes helységeken kívül mindenhol szalagparketta lesz.Persze, most (szerencsére) trendi is a vegyszermentes élettér kialakítása, de az említett parketta-kezelési eljárásnak szerintem esetleg padlófűtés esetén lehet kockázata, ha egyáltalán. A laminált úgy kopog mintha tűsarkúban lenne mindenki aki rálép.(Pontosabban engem speciel a jég ropogására /rianás/ emlékeztet) v.mi lépésálló szigetelést is gondolnék alá ( Erre van tippje v.kinek? -miből?;-milyen vastagon? ) Födémszigetelésre a későbbi hőcserélős szellőzés miatt gondoltam több okból is. Egyrészt valamelyest belesüllyeszteni a csövezést, másrészt a légtömörség fokozására valamint a hangszigetelés sem utolsó szempont.
Az igazság az, hogy még szerkezeti rajzunk sincs az épületről, anélkül meg nehéz bármit is tervezni. Nem vagyok építészmérnök de mivel a keleti és a nyugati oldalon is van erkély arra tippelek, hogy kell lennie egy betonalapak a deszkázat alatt. Vagy ez természetes, hogy van? És ha van, milyen vastag; mint az erkélyen látom? Kétkedésemre az ad okot, hogy amit béreltünk ennek előtte olyan volt minta minden szomszédtól kb. egy paraván választana el.
UPDATE: Amit eddig figyelmen kívül hagytam a szigeteléssel kapcsolatban. A keleti és nyugati oldal szinte teljes egészében üvegfelület. Százalékosan én 75 és 85 közé tenném (nem mértem). Koncentráljak inkább a jobb ablakokra?
2014-10-31
16:40:07
Előzmény: sz2laszlo #47617#47618
sz2laszlo,

Szomszédoktól való függetlenedési törekvés alatt értem a födémek hőszigetelését. Hőszigetelés nélkül sem tudnak sok hőenergiát elszívni tőled az energiavámpírok, mert az esetleges néhány fokos hőmérséklet-különbség nem elég hozzá, viszont a hőszigetelés kivitelezése neked igen sokba kerül.

A laminált parketta károsabb-e mint az oldószeres lakkal beeresztett bükk... passz...




sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
15:50:23
Előzmény: robert #47614#47617
Kedves Robert!

Jól érted, ez lesz az első telünk a lakásban. Tudom, a belső oldali szigetelés sátáni praktika és csak időhiány miatt maradt ki a főbűnök közül.Nem tudom mit értesz a szomszédoktól való függetlenítés alatt. Fűtés terén meg az a helyzet, hogy eddig szerencsére csak este és néha-néha kellett használni. Mindemellet a szomszédokról annyit, hogy épp tegnap tettek panaszt ellenünk (mert ugye csak a tányér tetejét látni az utcáról), hogy parabolát fúrtunk a falra az erkélyen a házszabály ellenére. Balkonnövényekkel is körbe van rakva a korlát de csak az esztétika miatt. Azt ugye nem látja a marhája, hogy állvány van alatta, amit ő a séta alatt nem vett észre, meg nem lát át a betonon az ökör. De azért majd figyelek ( a falnedvesedésre ) de az a tippem, hogy nem csak a nyugati fal lesz necces. A padlót egyébként nem szigetelni akarom csak a 'lépéskomfortot' emelni. A másik motiváció az, hogy nem egységes. Tehát keleti oldal + előszoba valódi fa parketta, a többi meg laminált. Véleményem szerint ez (mármint maga a laminált) viszont BIZTOS a pokol legbűzösebb bugyrában készült. Minden lépésnél érzésekre késztet: gyűlölöm!
2014-10-31
11:44:32
Előzmény: sz2laszlo #47611#47614
sz2laszlo,

Belső oldali hőszigetelésről lebeszélnélek, mert bizonyos helyeken többet árt, mint használ. Például a födémek mentén az eddigieknél is hidegebb lesz a fal, ezáltal a kondenzáció is, a hőszigetelés mögött pedig szinte biztos, hogy penészedni fog.

A padló és mennyezet hőszigetelésével nem tudod magad függetleníteni a szomszédoktól.

Inkább azt javaslom, hogy próbáld meggyőzni a lakótársakat, hogy a külső hőszigeteléssel sokat spórolhatnak.
Nem nem lehet őket meggyőzni, akkor szellőztess többet, és igyekezz egyenletes hőmérsékleten tartani a lakás minden helységét és kerüld a szakaszos fűtést.
Ha jól értem ez lesz az első teled ebben a lakásban. Figyeld a falakat és jövőre a tapasztaltak alapján gondold át a teendőket.


sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
08:53:55
#47611
Sziasztok!

Nekem sajna nincs más lehetőségem, mint belülről szigetelni a kedves lakóközösség miatt.Az épülettömb Éék-Ddny-i tájolású háromszintes,mi az első emeleten lakunk, erre merőlegesen vannak az ablakaink.A keleti oldalon nappali plusz egy szoba (egy légtér) egyrétegű üvegablakokkal, nyugati oldalon konyha hálószoba duplaüvegezéssel,a többi helység nem határos a házfallal. (80 nm-es ,a tömb 57-es építésű ) Meg nem mondom milyen tégla, de nekem ez a 'klasszikus' tégla, teljesen tömör, talán ez a b-30-as? A bentlakók szerint (mivel mi most nyáron vettük) télen a nyugati fal nyirkos. Gondolom mivel nincs külső hsz. lecsapódik a hideg falon a benti tér légnedvessége. Első körben megpróbáltam betömködni (nem Papírral v. ilyesmi)a fellelhető 'természetes' szellőzőket. Következő nyárra van betervezve az ablakcsere.Most arra gondoltam, hogy legalább a nyugati falra kéne tennem valami hőszigetelést (ha egyelőre nem is véglegeset) , legalább a hidegsugárzás csökkentésére. Van erre javaslatotok (plaszlo,robert,villam64 s a többiek) esetleg?
Persze ha változik a 'közösség' hozzáállása a szigetelés terén akkor minden jó lesz de ennek esélye a nullához konvergál. Még elég új nekem ez az energia optimalizálósdi, de pl. valaha dolgoztam hőhídmentes nyílászárókat gyártó cégnél, meg volt szerencsém a szigetelők életét is megtapasztalni (hajókon).
Mindenesetre a légtömörségre való törekvés eredményessége látszik az ablakokon (párásodik). A hővisszanyerős szellőztetés-es topikot most olvastam végig, valószínű magam készítem én is, addig meg szellőztetek.
Ami nekem fura, hogy senki nem említi a padlószigetelést társasházban, de például légáram lefelé is kialakulhat pl. ha az alattunk lakó nem fűt mi meg igen, nem?
Ugyanilyen sarkalatos kérdés a plafon szigetelése is számomra, mert ugye ott szökik el a meleg (a felettünk lakó örömére). Erről sem olvastam még eddig.
Persze ezzel a belső hsz-el le kell mondanom a cserépkályha-hatásról, de éppen ezért is gondolnám az egész lakást szigetelni. Ahogy példálózni szoktam nejemnek, mintha egy duncosüvegben felfújnál egy nylonzacskót.
Előre is köszönöm építő kritikáitokat, sz2laszlo.
2014-05-06
23:43:16
Előzmény: sziapo2 #46330#46358
Sziapo2,

"Én 2011-ig minden építésznél borzalmas gyalázatként érzékeltem a belső hőszigetelés szándékát. "

Halkan megjegyzem, hogy a szomszédom építésze, -aki megpróbált engem is rábeszélni a belső oldali hőszigetelésre a telekhatáron álló falon- a Budapesti Műszaki Egyetemen tanára. Ez nem csak pletyka, ez tény.

Ok-okozat.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva