Biosolar Forum => Hőszigetelés => Párafékezés - Fóliák |
robertVálasz erre 2011-12-03 08:43:04 |
---|
Előzmény: Zsolt #21582#21583 Zsolt, Csakis az 1. helyre, úgy sem jelent sokat, de abban az esetben ha a gipszkartonnal érintkezik, akkor semmit. Lényeg, hogy törekedj a tökéletes, hézagmentes toldásokra a párazárás miatt. Fontos a cserepes-lemez alatt az eresz teljes hosszában, és a gerinc közelében az összes szarufa-köz kiszellőztetése. |
ZsoltVálasz erre 2011-12-03 07:51:15 |
---|
#21582 Sziasztok! A képen egy beépített erkély tető metszete van. Mit gondoltok az egyes v. a kettes helyre tegyem a párazáró, hőtükrös fóliát. Szerintetek mindegy, hogy a fólia belső v. a külső felén marad kb. 2,5 cm légrés? Rétegrend: cserepeslemez ellenléc 10*10-es gerenda, 10 cm EPS 5*5*5-ös "stafni, 5 cm EPS 1. párazáró, hőtükrös fólia párnafa 2. párazáró, hőtükrös fólia lambéria ![]() |
robertVálasz erre 2011-11-05 10:23:31 |
---|
Előzmény: sándor #20750#20751 Sándor, "... a pára és vele együtt a hő nagyobb része a födémen keresztül távozik ... a pára által magával vitt hőmennyiség szempontjából izgat a kérdés... " A párát mindenképpen el kell távolítani a lakás levegőjéből, mert az állandó utánpótlás miatt feldúsulna. Ha ilyen szempontból nézzük a kérdésedet, akkor nem oszt, nem szoroz, hogy milyen úton távozik pára, az mindenképp energiavesztéssel jár. (Pontosabban egy esetben nem, ha egy hővisszanyerőben kondenzálódik ki, és a hő visszakerül a lakásba.) A probléma az, hogy a szerkezeten keresztül távozó pára rontja a hőszigetelés hatékonyságát, és károsodást okozhat a szerkezetben. Ezért lényeges, hogy hol és milyen módon védekezünk ellene. A páraáteresztő anyagokban is van kondenzáció, és az anyagtól függ, hogy mikor ér el egy telítettségi állapotot, mikor válik már veszélyessé. A tervezést segíti a páradiffúziós diagram rajzolása. Nem kell mindenáron fékezni a páramozgást, de a telítési időszak legyen rövid, az anyagnak legyen nagy a párafelvevő képessége, a száradási időszak legyen hosszú, a páraképződés pedig a lehető legkisebb. A feltételek egyik részének teljesülése rajtunk (a pénztárcánkon) múlik, a másik részére nincs ráhatásunk. |
robertVálasz erre 2011-11-05 09:02:57 |
---|
Előzmény: plaszlo #20742#20748 plaszlo, Könnyű szerkezetes födém esetén tennék, beton födém esetén nem tennék. A lerakott polisztirol nem párazár, ráadásul a köztük lévő réseknél különösen feldúsul a pára. Páratechnikai szempontból, egy inhomogén valami, jobb, ha nem számolunk vele. |
plaszloVálasz erre 2011-11-05 00:49:31 |
---|
Előzmény: robert #20734#20742 "A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők." Ok, ez eddig tiszta. De mondjuk 20 cm-nyi kőzetgyapotot fektetnének a lebetonozott 5 cm-es polisztirolra, akkor már kell a fólia a kettő közé? Itt már jobbak az arányok. 1 réteg 5 cm -es polisztirol szigetelés ebben az esetben tekinthető párazárnak, vagy csak párafékezőnek? |
robertVálasz erre 2011-11-04 19:18:22 |
---|
Előzmény: Plaszlo #20731#20734 Plaszlo, A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők. Ha az EPS-re rábetonoztak, akkor azt már nem fogják felszedni, de abban az esetben, ha szabadon állnak a táblák, akkor ez nem lehet probléma a mozgatása. Minél közelebb megyünk a hideg oldalhoz, annál alacsonyabb a hőmérséklet a hőszigetelésben. Ha itt lenne elhelyezve a fólia, akkor fenn állna a veszélye, hogy pont azon csapódik ki a pára, ami ráadásul ki sem tudna száradni. Ebben az esetben jobb, ha nincs fólia. Látható, hogy egy meglévő rétegszerkezet esetén nincs ökölszabály, alkalmazkodni kell, egyes esetekben kijavítani a hibákat. |
PlaszloVálasz erre 2011-11-04 17:21:19 |
---|
Előzmény: robert #20728#20731 Robert, Egy közbenső kérdés: ilyen esetekben kell a két szigetelő közé párazáró fólia? Elvileg a szigetelés alá kell rakni, de a polisztirol valamilyen mértékben párazáró, illetve párafékező hatású. A kőzetgyapotot védeni kell a párától, de ha nem lesz lefedve párazáróan, akkor elvileg - a polisztirol párafékezését is beleszámítva - már ki kell szellőznie magától egy páraáteresztő réteg alatt is. Viszont ha mégis kell, akkor fel kell szedni a meglévő polisztirol szigetelést és alá rakni a párazárást (ha belülről nem megoldhat, vagy megoldott)és utána újra felépíteni a szigetelő rétegeket? Ezek olyan határeset problémák, amik a különböző nézőpontok szerint máshogy értelmezhetők. Mi az általánosan elfogadott megoldás, illetve van erre "ökölszabály" ami az esetek jó részében biztonsággal alkalmazható? Vagy zárjunk mindenképp párazáró réteggel és nem lesz gond? |
iceravenVálasz erre 2010-09-09 18:25:18 |
---|
#7324 Az ilyen belső párakicsapódásokra jelent jó megoldást az isover vario fóliája. Ha belül magas a páratartalom, lezár, ha egyforma, vagy alacsonyabb, akkor kinyit, és ki engedi szellőzni a szerkezetet. megvan az ára de megéri. Ez jó arra, hogy az összes apró hiba okozta párabejutás ne okozzon gondot, ezentúl jó a nyári drunsztosüveg effektus elkerülésére |
plaszloVálasz erre 2010-09-02 23:25:01 |
---|
#7195 Gabaka, én ezeket a részeket is a fólia saját ragasztószalagjával erősítettem meg, így elkerülve a fólia hasadását. A kettős réteg már elég erős, hogy a csavar ne tudja feltekerni és felhasítani a fóliát (reményeim szerint). A fólia ragasztója nem drága, lehet belőle nyugodtan használni. :-) |
robertVálasz erre 2010-09-01 21:44:07 |
---|
#7168 gabaka, A karton és a cserépléc közt olyan erős zárás alakul ki, hogy nincs páramozgás. A csavar viszont felcsavarhatja az öntapadó szalagot, ezért én kihagynám. Viszont meg van az esélye a párakicsapódásnak a karton alatt a szigetelésben futó villanyszerelési csövekben. Erre vonatkozó hozzászólásokat is találsz a fórumon. |
gabakaVálasz erre 2010-09-01 19:00:08 |
---|
#7157 Sziasztok! Sk. szigeteltem a tetőterünket, de a vége még hátravan és lenne egy kérdésem. Kétszeresen kiszellőztetett a tető, a szarufaközökben légréssel deltarock, a szarufákon kengyeleken bramac léc keresztben és közte multirock. Most jön a Solflex tél fólia átlapolva és ragasztva... Alapból eresszel párhuzamosan raknám, átlapolva - illesztések mindig lécközépen, így könnyü ragasztani a lécen. Ha viszont majd a gipszkartont csavarozni fogom x ezer csavarral, akkor persze annyiszor lesz átlyuggatva a fólia... És itt jön a kérdésem: milyen ötlet az, hogy a fóliára összeragasztás után a lécek fölött 5cm-es fehér "öntapadós szigetelő szivacscsíkot" ragasztanék (amilyet a fémprofilok alá szoktak a gipszkartonosok). Ha ezen keresztül mennének a gipszkartoncsavarok a fába, talán jobban lég- és párazárna a csavarok mentén. (Tekintsünk el a kb. 300m szalag költségétől, mivel olcsón hozzá tudnék jutni.) Milyen más megoldásról hallottatok? Köszi |
robertVálasz erre 2009-09-02 14:24:45 |
---|
#2501 Idézet a Mastermax tetőfólia ismertetőjéből: "... Hogyan válasszunk tetőfóliát? A tetőfóliáknak két csoportja létezik: a hagyományos, párazáró, általában polietilén vagy polipropilén anyagból készülő, hálóerősítéses vagy anyagában szövött tetőfóliák, valamint az új generációs, páraáteresztő tetőfóliák. Az tetőterekben a két legfontosabb igény a tetőt érő csapadék távoltartása és a bent termelődött pára elvezetése a rétegek közül. Cserépfedéseknél ezt a másodlagos csapadék elleni védelmet látják el a tetőfóliák. Hogyan válasszunk? A fólia kiválasztásakor első kérdés az, hogy akarunk-e tetőtér beépítést? Ha csak padlásunk lesz, amit később sem tervezünk beépíteni, akkor maradhatunk a hagyományos tetőfóliáknál. Persze a fólia és a cserép közötti szellőzésről, és a nyári túlmelegedés megakadályozásához a padlástér folyamatos áthűtéséről gondoskodnunk kell. Beépített tetőtereknél viszont a korszerű, páraáteresztő fóliák alkalmazása javasolt. A szarufák között hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások 0,25 W/m2K-es „U” értékéhez szükséges 20-22 centiméteres hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem, és nem kell félni amiatt, hogy a lágy filces hőszigetelés vajon kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a szellőzőrések bejáratát. Ha a fólia alatt nincs légrés, nincs huzat sem, ami a hőszigetelésként (sajnos leggyakrabban) használt lágy filcek felső részét hűtené, a hőszigetelő képességét jelentősen lerontva ezáltal. Ezek a fóliák a legmodernebb sportruházatok elvét követve négyzetméterenként akár 1000–1500 gramm vízgőzt is átengednek és sd értékük az előírás szerinti maximális 0,3 méter helyett 0,05 méter körül van. Bonyolult tetőknél további előnyük, hogy a vápák és tetőgerincek lefedése egyszerűbb, mint a hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontokon a fólia simán áthajtva fektethető. Másik kérdés a fólia típusának kiválasztásakor a tető hajlásszögével és bonyolultságával függ össze. Minél alacsonyabb a tető hajlása, vagy minél több vápa, tetősík ablak, széles felépítmény ékesíti a tetőt, annál lassabb a víz lefolyása a tetőről, és annál nagyobb a szél visszatorlasztó hatása a fedés rései között. A gyártói alkalmazástechnikákat és a szakmát összefogó ÉMSZ irányelveit követve a tetőfóliák fektetését a szokványos szarufákon végigfuttatott és enyhén belógatott módból a hajlásszög csökkenésével előbb aljzatra (pl. deszkázatra), majd aljzatra fektetve + szélzáró módon összeragasztva lehet elvégezni. Az aljzatra fektetéskor a fóliát végigtaposhatja az ács, ezért ide csak kellően vastag és masszív felsőréteggel ellátott termék használható. A tetőfedés anyaga A választás harmadik szempontja a tetőfedés anyagától és színétől függ. Nyáron egy megfelelően átszellőztetett, sötét színű, fémlemezfedés alatt 65-70 °C-os hőmérséklet is előfordulhat. Minden tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének már tartósabban ellenállnak a hőnek, míg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70 °C-os hőállóságú, míg fémfedéseknél csak a magas hőállóságú (90 °C feletti) tetőfóliák használhatók. Mindezeket mérlegelve a választott fólia vastagsága és szakítószilárdsága mellett tehát az sd értékét, a javasolt fektetési módját és a fólia hőállóságát is kérdezzük meg, ha tetőfóliát vásárolunk. ..." Itt pedig a fóliaválaszték a teljesség igénye nélkül: ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Biosolar Forum => Hőszigetelés => Párafékezés - Fóliák |