Biosolar Forum

Biosolar Forum => Hőszigetelés => Párafékezés - Fóliák

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2011-12-03 09:43:04
Előzmény: Zsolt #21582#21583 Zsolt, Csakis az 1. helyre, úgy sem jelent sokat, de abban az esetben ha a gipszkartonnal érintkezik, akkor semmit. Lényeg, hogy törekedj a tökéletes, hézagmentes toldásokra a párazárás miatt. Fontos a cserepes-lemez alatt az eresz teljes hosszában, és a gerinc közelében az összes szarufa-köz kiszellőztetése.

ZsoltVálasz erre 2011-12-03 08:51:15
#21582 Sziasztok! A képen egy beépített erkély tető metszete van. Mit gondoltok az egyes v. a kettes helyre tegyem a párazáró, hőtükrös fóliát. Szerintetek mindegy, hogy a fólia belső v. a külső felén marad kb. 2,5 cm légrés? Rétegrend: cserepeslemez ellenléc 1010-es gerenda, 10 cm EPS 55*5-ös "stafni, 5 cm EPS 1. párazáró, hőtükrös fólia párnafa 2. párazáró, hőtükrös fólia lambéria

ZsoltVálasz erre

2011-12-03
08:51:15

#21582
Sziasztok!

A képen egy beépített erkély tető metszete van. Mit gondoltok az egyes v. a kettes helyre tegyem a párazáró, hőtükrös fóliát. Szerintetek mindegy, hogy a fólia belső v. a külső felén marad kb. 2,5 cm légrés?

Rétegrend:
cserepeslemez
ellenléc
10*10-es gerenda, 10 cm EPS
5*5*5-ös "stafni, 5 cm EPS
1. párazáró, hőtükrös fólia
párnafa
2. párazáró, hőtükrös fólia
lambéria

robertVálasz erre 2011-11-05 11:23:31
Előzmény: sándor #20750#20751 Sándor, "... a pára és vele együtt a hő nagyobb része a födémen keresztül távozik ... a pára által magával vitt hőmennyiség szempontjából izgat a kérdés... " A párát mindenképpen el kell távolítani a lakás levegőjéből, mert az állandó utánpótlás miatt feldúsulna. Ha ilyen szempontból nézzük a kérdésedet, akkor nem oszt, nem szoroz, hogy milyen úton távozik pára, az mindenképp energiavesztéssel jár. (Pontosabban egy esetben nem, ha egy hővisszanyerőben kondenzálódik ki, és a hő visszakerül a lakásba.) A probléma az, hogy a szerkezeten keresztül távozó pára rontja a hőszigetelés hatékonyságát, és károsodást okozhat a szerkezetben. Ezért lényeges, hogy hol és milyen módon védekezünk ellene. A páraáteresztő anyagokban is van kondenzáció, és az anyagtól függ, hogy mikor ér el egy telítettségi állapotot, mikor válik már veszélyessé. A tervezést segíti a páradiffúziós diagram rajzolása. Nem kell mindenáron fékezni a páramozgást, de a telítési időszak legyen rövid, az anyagnak legyen nagy a párafelvevő képessége, a száradási időszak legyen hosszú, a páraképződés pedig a lehető legkisebb. A feltételek egyik részének teljesülése rajtunk (a pénztárcánkon) múlik, a másik részére nincs ráhatásunk.

robertVálasz erre

2011-11-05
11:23:31

Előzmény: sándor #20750#20751
Sándor,

"... a pára és vele együtt a hő nagyobb része a födémen keresztül távozik ... a pára által magával vitt hőmennyiség szempontjából izgat a kérdés... "

A párát mindenképpen el kell távolítani a lakás levegőjéből, mert az állandó utánpótlás miatt feldúsulna.
Ha ilyen szempontból nézzük a kérdésedet, akkor nem oszt, nem szoroz, hogy milyen úton távozik pára, az mindenképp energiavesztéssel jár. (Pontosabban egy esetben nem, ha egy hővisszanyerőben kondenzálódik ki, és a hő visszakerül a lakásba.)

A probléma az, hogy a szerkezeten keresztül távozó pára rontja a hőszigetelés hatékonyságát, és károsodást okozhat a szerkezetben. Ezért lényeges, hogy hol és milyen módon védekezünk ellene.

A páraáteresztő anyagokban is van kondenzáció, és az anyagtól függ, hogy mikor ér el egy telítettségi állapotot, mikor válik már veszélyessé. A tervezést segíti a páradiffúziós diagram rajzolása.

Nem kell mindenáron fékezni a páramozgást, de a telítési időszak legyen rövid, az anyagnak legyen nagy a párafelvevő képessége, a száradási időszak legyen hosszú, a páraképződés pedig a lehető legkisebb. A feltételek egyik részének teljesülése rajtunk (a pénztárcánkon) múlik, a másik részére nincs ráhatásunk.

robertVálasz erre 2011-11-05 10:02:57
Előzmény: plaszlo #20742#20748 plaszlo, Könnyű szerkezetes födém esetén tennék, beton födém esetén nem tennék. A lerakott polisztirol nem párazár, ráadásul a köztük lévő réseknél különösen feldúsul a pára. Páratechnikai szempontból, egy inhomogén valami, jobb, ha nem számolunk vele.

plaszloVálasz erre 2011-11-05 01:49:31
Előzmény: robert #20734#20742 "A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők." Ok, ez eddig tiszta. De mondjuk 20 cm-nyi kőzetgyapotot fektetnének a lebetonozott 5 cm-es polisztirolra, akkor már kell a fólia a kettő közé? Itt már jobbak az arányok. 1 réteg 5 cm -es polisztirol szigetelés ebben az esetben tekinthető párazárnak, vagy csak párafékezőnek?

plaszloVálasz erre

2011-11-05
01:49:31

Előzmény: robert #20734#20742
"A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők."
Ok, ez eddig tiszta.

De mondjuk 20 cm-nyi kőzetgyapotot fektetnének a lebetonozott 5 cm-es polisztirolra, akkor már kell a fólia a kettő közé? Itt már jobbak az arányok.
1 réteg 5 cm -es polisztirol szigetelés ebben az esetben tekinthető párazárnak, vagy csak párafékezőnek?

robertVálasz erre 2011-11-04 20:18:22
Előzmény: Plaszlo #20731#20734 Plaszlo, A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők. Ha az EPS-re rábetonoztak, akkor azt már nem fogják felszedni, de abban az esetben, ha szabadon állnak a táblák, akkor ez nem lehet probléma a mozgatása. Minél közelebb megyünk a hideg oldalhoz, annál alacsonyabb a hőmérséklet a hőszigetelésben. Ha itt lenne elhelyezve a fólia, akkor fenn állna a veszélye, hogy pont azon csapódik ki a pára, ami ráadásul ki sem tudna száradni. Ebben az esetben jobb, ha nincs fólia. Látható, hogy egy meglévő rétegszerkezet esetén nincs ökölszabály, alkalmazkodni kell, egyes esetekben kijavítani a hibákat.

robertVálasz erre

2011-11-04
20:18:22

Előzmény: Plaszlo #20731#20734
Plaszlo,

A párazárat mindig a meleg oldalra tesszük, hogy ne jusson a hőszigetésbe nedvesség, ami lerontja a hatását, amivel együtt nő a kondenzáció is... egymást erősítő tényezők.

Ha az EPS-re rábetonoztak, akkor azt már nem fogják felszedni, de abban az esetben, ha szabadon állnak a táblák, akkor ez nem lehet probléma a mozgatása.

Minél közelebb megyünk a hideg oldalhoz, annál alacsonyabb a hőmérséklet a hőszigetelésben. Ha itt lenne elhelyezve a fólia, akkor fenn állna a veszélye, hogy pont azon csapódik ki a pára, ami ráadásul ki sem tudna száradni. Ebben az esetben jobb, ha nincs fólia.

Látható, hogy egy meglévő rétegszerkezet esetén nincs ökölszabály, alkalmazkodni kell, egyes esetekben kijavítani a hibákat.

PlaszloVálasz erre 2011-11-04 18:21:19
Előzmény: robert #20728#20731 Robert, Egy közbenső kérdés: ilyen esetekben kell a két szigetelő közé párazáró fólia? Elvileg a szigetelés alá kell rakni, de a polisztirol valamilyen mértékben párazáró, illetve párafékező hatású. A kőzetgyapotot védeni kell a párától, de ha nem lesz lefedve párazáróan, akkor elvileg - a polisztirol párafékezését is beleszámítva - már ki kell szellőznie magától egy páraáteresztő réteg alatt is. Viszont ha mégis kell, akkor fel kell szedni a meglévő polisztirol szigetelést és alá rakni a párazárást (ha belülről nem megoldhat, vagy megoldott)és utána újra felépíteni a szigetelő rétegeket? Ezek olyan határeset problémák, amik a különböző nézőpontok szerint máshogy értelmezhetők. Mi az általánosan elfogadott megoldás, illetve van erre "ökölszabály" ami az esetek jó részében biztonsággal alkalmazható? Vagy zárjunk mindenképp párazáró réteggel és nem lesz gond?

PlaszloVálasz erre

2011-11-04
18:21:19

Előzmény: robert #20728#20731
Robert,
Egy közbenső kérdés: ilyen esetekben kell a két szigetelő közé párazáró fólia?
Elvileg a szigetelés alá kell rakni, de a polisztirol valamilyen mértékben párazáró, illetve párafékező hatású. A kőzetgyapotot védeni kell a párától, de ha nem lesz lefedve párazáróan, akkor elvileg - a polisztirol párafékezését is beleszámítva - már ki kell szellőznie magától egy páraáteresztő réteg alatt is.
Viszont ha mégis kell, akkor fel kell szedni a meglévő polisztirol szigetelést és alá rakni a párazárást (ha belülről nem megoldhat, vagy megoldott)és utána újra felépíteni a szigetelő rétegeket?
Ezek olyan határeset problémák, amik a különböző nézőpontok szerint máshogy értelmezhetők. Mi az általánosan elfogadott megoldás, illetve van erre "ökölszabály" ami az esetek jó részében biztonsággal alkalmazható?
Vagy zárjunk mindenképp párazáró réteggel és nem lesz gond?

iceravenVálasz erre 2010-09-09 19:25:18
#7324 Az ilyen belső párakicsapódásokra jelent jó megoldást az isover vario fóliája. Ha belül magas a páratartalom, lezár, ha egyforma, vagy alacsonyabb, akkor kinyit, és ki engedi szellőzni a szerkezetet. megvan az ára de megéri. Ez jó arra, hogy az összes apró hiba okozta párabejutás ne okozzon gondot, ezentúl jó a nyári drunsztosüveg effektus elkerülésére

plaszloVálasz erre 2010-09-03 00:25:01
#7195 Gabaka, én ezeket a részeket is a fólia saját ragasztószalagjával erősítettem meg, így elkerülve a fólia hasadását. A kettős réteg már elég erős, hogy a csavar ne tudja feltekerni és felhasítani a fóliát (reményeim szerint). A fólia ragasztója nem drága, lehet belőle nyugodtan használni. :-)

robertVálasz erre 2010-09-01 22:44:07
#7168 gabaka, A karton és a cserépléc közt olyan erős zárás alakul ki, hogy nincs páramozgás. A csavar viszont felcsavarhatja az öntapadó szalagot, ezért én kihagynám. Viszont meg van az esélye a párakicsapódásnak a karton alatt a szigetelésben futó villanyszerelési csövekben. Erre vonatkozó hozzászólásokat is találsz a fórumon.

gabakaVálasz erre 2010-09-01 20:00:08
#7157 Sziasztok! Sk. szigeteltem a tetőterünket, de a vége még hátravan és lenne egy kérdésem. Kétszeresen kiszellőztetett a tető, a szarufaközökben légréssel deltarock, a szarufákon kengyeleken bramac léc keresztben és közte multirock. Most jön a Solflex tél fólia átlapolva és ragasztva... Alapból eresszel párhuzamosan raknám, átlapolva - illesztések mindig lécközépen, így könnyü ragasztani a lécen. Ha viszont majd a gipszkartont csavarozni fogom x ezer csavarral, akkor persze annyiszor lesz átlyuggatva a fólia... És itt jön a kérdésem: milyen ötlet az, hogy a fóliára összeragasztás után a lécek fölött 5cm-es fehér "öntapadós szigetelő szivacscsíkot" ragasztanék (amilyet a fémprofilok alá szoktak a gipszkartonosok). Ha ezen keresztül mennének a gipszkartoncsavarok a fába, talán jobban lég- és párazárna a csavarok mentén. (Tekintsünk el a kb. 300m szalag költségétől, mivel olcsón hozzá tudnék jutni.) Milyen más megoldásról hallottatok? Köszi

gabakaVálasz erre

2010-09-01
20:00:08

#7157
Sziasztok!

Sk. szigeteltem a tetőterünket, de a vége még hátravan és lenne egy kérdésem.
Kétszeresen kiszellőztetett a tető, a szarufaközökben légréssel deltarock, a szarufákon kengyeleken bramac léc keresztben és közte multirock. Most jön a Solflex tél fólia átlapolva és ragasztva...
Alapból eresszel párhuzamosan raknám, átlapolva - illesztések mindig lécközépen, így könnyü ragasztani a lécen.
Ha viszont majd a gipszkartont csavarozni fogom x ezer csavarral, akkor persze annyiszor lesz átlyuggatva a fólia...
És itt jön a kérdésem: milyen ötlet az, hogy a fóliára összeragasztás után a lécek fölött 5cm-es fehér "öntapadós szigetelő szivacscsíkot" ragasztanék (amilyet a fémprofilok alá szoktak a gipszkartonosok).
Ha ezen keresztül mennének a gipszkartoncsavarok a fába, talán jobban lég- és párazárna a csavarok mentén.

(Tekintsünk el a kb. 300m szalag költségétől, mivel olcsón hozzá tudnék jutni.)

Milyen más megoldásról hallottatok?
Köszi

robertVálasz erre 2009-09-02 15:24:45
#2501 Idézet a Mastermax tetőfólia ismertetőjéből: "... Hogyan válasszunk tetőfóliát? A tetőfóliáknak két csoportja létezik: a hagyományos, párazáró, általában polietilén vagy polipropilén anyagból készülő, hálóerősítéses vagy anyagában szövött tetőfóliák, valamint az új generációs, páraáteresztő tetőfóliák. Az tetőterekben a két legfontosabb igény a tetőt érő csapadék távoltartása és a bent termelődött pára elvezetése a rétegek közül. Cserépfedéseknél ezt a másodlagos csapadék elleni védelmet látják el a tetőfóliák. Hogyan válasszunk? A fólia kiválasztásakor első kérdés az, hogy akarunk-e tetőtér beépítést? Ha csak padlásunk lesz, amit később sem tervezünk beépíteni, akkor maradhatunk a hagyományos tetőfóliáknál. Persze a fólia és a cserép közötti szellőzésről, és a nyári túlmelegedés megakadályozásához a padlástér folyamatos áthűtéséről gondoskodnunk kell. Beépített tetőtereknél viszont a korszerű, páraáteresztő fóliák alkalmazása javasolt. A szarufák között hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások 0,25 W/m2K-es „U” értékéhez szükséges 20-22 centiméteres hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem, és nem kell félni amiatt, hogy a lágy filces hőszigetelés vajon kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a szellőzőrések bejáratát. Ha a fólia alatt nincs légrés, nincs huzat sem, ami a hőszigetelésként (sajnos leggyakrabban) használt lágy filcek felső részét hűtené, a hőszigetelő képességét jelentősen lerontva ezáltal. Ezek a fóliák a legmodernebb sportruházatok elvét követve négyzetméterenként akár 1000–1500 gramm vízgőzt is átengednek és sd értékük az előírás szerinti maximális 0,3 méter helyett 0,05 méter körül van. Bonyolult tetőknél további előnyük, hogy a vápák és tetőgerincek lefedése egyszerűbb, mint a hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontokon a fólia simán áthajtva fektethető. Másik kérdés a fólia típusának kiválasztásakor a tető hajlásszögével és bonyolultságával függ össze. Minél alacsonyabb a tető hajlása, vagy minél több vápa, tetősík ablak, széles felépítmény ékesíti a tetőt, annál lassabb a víz lefolyása a tetőről, és annál nagyobb a szél visszatorlasztó hatása a fedés rései között. A gyártói alkalmazástechnikákat és a szakmát összefogó ÉMSZ irányelveit követve a tetőfóliák fektetését a szokványos szarufákon végigfuttatott és enyhén belógatott módból a hajlásszög csökkenésével előbb aljzatra (pl. deszkázatra), majd aljzatra fektetve + szélzáró módon összeragasztva lehet elvégezni. Az aljzatra fektetéskor a fóliát végigtaposhatja az ács, ezért ide csak kellően vastag és masszív felsőréteggel ellátott termék használható. A tetőfedés anyaga A választás harmadik szempontja a tetőfedés anyagától és színétől függ. Nyáron egy megfelelően átszellőztetett, sötét színű, fémlemezfedés alatt 65-70 °C-os hőmérséklet is előfordulhat. Minden tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének már tartósabban ellenállnak a hőnek, míg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70 °C-os hőállóságú, míg fémfedéseknél csak a magas hőállóságú (90 °C feletti) tetőfóliák használhatók. Mindezeket mérlegelve a választott fólia vastagsága és szakítószilárdsága mellett tehát az sd értékét, a javasolt fektetési módját és a fólia hőállóságát is kérdezzük meg, ha tetőfóliát vásárolunk. ..." Itt pedig a fóliaválaszték a teljesség igénye nélkül:

robertVálasz erre

2009-09-02
15:24:45

#2501
Idézet a Mastermax tetőfólia ismertetőjéből:

"...
Hogyan válasszunk tetőfóliát?

A tetőfóliáknak két csoportja létezik: a hagyományos, párazáró, általában polietilén vagy polipropilén anyagból készülő, hálóerősítéses vagy anyagában szövött tetőfóliák, valamint az új generációs, páraáteresztő tetőfóliák.

Az tetőterekben a két legfontosabb igény a tetőt érő csapadék távoltartása és a bent termelődött pára elvezetése a rétegek közül. Cserépfedéseknél ezt a másodlagos csapadék elleni védelmet látják el a tetőfóliák.

Hogyan válasszunk?

A fólia kiválasztásakor első kérdés az, hogy akarunk-e tetőtér beépítést? Ha csak padlásunk lesz, amit később sem tervezünk beépíteni, akkor maradhatunk a hagyományos tetőfóliáknál. Persze a fólia és a cserép közötti szellőzésről, és a nyári túlmelegedés megakadályozásához a padlástér folyamatos áthűtéséről gondoskodnunk kell.

Beépített tetőtereknél viszont a korszerű, páraáteresztő fóliák alkalmazása javasolt. A szarufák között hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások 0,25 W/m2K-es „U” értékéhez szükséges 20-22 centiméteres hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem, és nem kell félni amiatt, hogy a lágy filces hőszigetelés vajon kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a szellőzőrések bejáratát. Ha a fólia alatt nincs légrés, nincs huzat sem, ami a hőszigetelésként (sajnos leggyakrabban) használt lágy filcek felső részét hűtené, a hőszigetelő képességét jelentősen lerontva ezáltal. Ezek a fóliák a legmodernebb sportruházatok elvét követve négyzetméterenként akár 1000–1500 gramm vízgőzt is átengednek és sd értékük az előírás szerinti maximális 0,3 méter helyett 0,05 méter körül van. Bonyolult tetőknél további előnyük, hogy a vápák és tetőgerincek lefedése egyszerűbb, mint a hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontokon a fólia simán áthajtva fektethető.

Másik kérdés a fólia típusának kiválasztásakor a tető hajlásszögével és bonyolultságával függ össze. Minél alacsonyabb a tető hajlása, vagy minél több vápa, tetősík ablak, széles felépítmény ékesíti a tetőt, annál lassabb a víz lefolyása a tetőről, és annál nagyobb a szél visszatorlasztó hatása a fedés rései között. A gyártói alkalmazástechnikákat és a szakmát összefogó ÉMSZ irányelveit követve a tetőfóliák fektetését a szokványos szarufákon végigfuttatott és enyhén belógatott módból a hajlásszög csökkenésével előbb aljzatra (pl. deszkázatra), majd aljzatra fektetve + szélzáró módon összeragasztva lehet elvégezni. Az aljzatra fektetéskor a fóliát végigtaposhatja az ács, ezért ide csak kellően vastag és masszív felsőréteggel ellátott termék használható.
A tetőfedés anyaga

A választás harmadik szempontja a tetőfedés anyagától és színétől függ. Nyáron egy megfelelően átszellőztetett, sötét színű, fémlemezfedés alatt 65-70 °C-os hőmérséklet is előfordulhat. Minden tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének már tartósabban ellenállnak a hőnek, míg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70 °C-os hőállóságú, míg fémfedéseknél csak a magas hőállóságú (90 °C feletti) tetőfóliák használhatók.

Mindezeket mérlegelve a választott fólia vastagsága és szakítószilárdsága mellett tehát az sd értékét, a javasolt fektetési módját és a fólia hőállóságát is kérdezzük meg, ha tetőfóliát vásárolunk.

..."

Itt pedig a fóliaválaszték a teljesség igénye nélkül:

Biosolar Forum => Hőszigetelés => Párafékezés - Fóliák