Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-02-21
20:36:10
Előzmény: payagyerek #25948#25950
payagyerek!


Neked van a legmárkásabb fi reléd.

Egy régebbi "mesében" írtam, hogy a multinál alapvető követelmény volt, hogy az ajánlattevő alapból legjobb világcégek termékeit kínálja.
A minőségből nem lehetett engedni.
Kivétel azért mégis volt. A kéziszerszámoknál a normál heti fogyás 2-3 db egykezes "flex" volt.
Az eredeti Flexet már nem tudtuk megfizetni.
payagyerekVálasz erre
2012-02-21
19:28:41
#25948
Én békebeli, kukázott, 10mA-es kábelvédő relét használok. Csak a szolártartály és a kisegítő kisbojler van védve vele.
LS/DI Schalter




2012-02-21
19:07:56
Előzmény: Nandi #25821#25946
Kedves Nándi és Sándor!

Sándor korábbi hozzászólása után kutakodni kezdtem a 30mA-nél "érzékenyebb" FI relé után. Annál is inkább, mert megfontolva az érveit úgy gondoltam, hogy a két bojlerünk védelmét egy a mostaninál érzékenyebb FI relére bízom. A meglévő központi eszköz megtartása mellett.
Az általam használt ABB termékei között találtam is megfelelőt. Engedelmetekkel mellékelem a linket. (A 8 oldalas *.pdf dokumentum meghaladja a feltöltési keretet.)
Pl. a SCHRACK csak 30mA értéküt gyárt, a katalógusuk szerint.

www.www05.abb.com/global/scot/scot209.nsf/veritydisplay/4c705a3ffd73848b482574560003f7e9/$file/1sxe401001l0201_062008_rcd.pdf

Üdvözlettel: G_Sándor



2012-02-21
14:10:01
Előzmény: sándor #25858#25902
Köszönöm a kimerítő szemfelnyitást.

Számomra újdonság volt a cikkedben, hogy a védővezető a villanyóránál össze van kötve a nulla vezetékkel. Az általam ismert régi építésű házban ez nem így volt.

Továbbra is fenntartom álláspontom, hogy ami közös potenciálra van hozva (EPH-ra) az nem ráz.
Én azt tartom megfelelőnek, hogy amit egyszerre meg tud érinteni ember, azokat célszerű egymáshoz kötni egy darab vezetékkel, és bekötni őket a földelő hálózatba, vagy ha úgy tetszik védővezetékre.
Persze a vízbe eső hajszárítótól ez nem tud megvédeni.
Ilyen esetre valóban csak egy alacsony értékű az ÉV relé nyújthat védelmet az öngyilkosok pechjére.

Villamosmérnök barátom (aki szintén EPH felülvizsgálattal foglalkozik) úgy tanított, hogy a falban a védővezeték olyan keresztmetszetű legyen, mint a fázisvezeték.
Az EPH vezeték pedig legalább 4 mm2 keresztmetszetű legyen ott, ahol ki van téve mechanikai sérülés veszélyének (tehát szabadon lóg).

Ha a szabvány mindenhová külön-külön 10 mm2 védővezetőt ír elő, azt erősen túlzásnak tartom.

Nálam a kád lefolyója réz öntvény. Gyárilag elő volt készítve a földelő csatlakozás helye. Ha ez műanyag lett volna, az már más kérdés. Valószínűleg vettem volna egy darab rozsdamentes csövet, amihez hozzá köthettem volna az EPH-t.

A lakásba bejövő vízcsöveket összekötöttem egy 6 mm2 es vezetékkel és rákötöttem a védővezetőre (földelésre).

Még egy érdekes tapasztalat:
Nagypapámnál a körömágyunkat csípte a folyóvíz.
Először mindenki a bojlert okolta miatta. De a bojler rendben volt, sőt a bosszantó jelenség akkor is fennállt, ha áramtalanítottuk a bojlert.
A hiba akkor szűnt meg, amikor egy darab 1,5 mm2 vezetékkel összekötöttük a vízcsövet és a lefolyócsövet a mosdónál. A kádat szerencsére már nem kellett csatlakoztatni sehová, mert a víz nem volt többé rázós.
A szennyvíz az udvari emésztőgödörbe volt bekötve. Az emésztő 5 méteres körzetében elektromos vezeték nem volt, de valami kóbor áram mégis "visszaharapott".
A közelben sehol egy nagy fogyasztó. Elhagyatott idős emberek által lakott faluról van szó.

"Tehát bárhol vizsgálódsz, egy leszúrt földelés és a földelt nullavezető (ami a szétválasztás után a védővezető) között mindig fogsz tudni feszültséget mérni. Még a 100V körüli értéken sem kell meglepődni. "

Sándor! 100V ? Komolyan? Az naggggyon brutális. Az elektromos művek nem győzné kezelni a panaszos leveleket. Ez szabványos bekötések esetén azt jelenti, hogy az elektromos távvezeték nulla vezetőjén feszültség esik (hálózati veszteségként), ugye?
A szabványon kívüli (nem közösített nulla és földelés) esetén elég, ha véletlenül felcseréli valaki a földelést, és a nullát.

De tökéletesen megmagyarázza a nagyapámnál tapasztalt csipkedős víz jelenségét.
Továbbá alátámasztja, hogy az épület alapozásának vasszerkezetét közel sem indokolatlan rákötni a védővezetőre, még ha nem is azzal a céllal, amit én eredetileg szántam neki.

Találkoztam már piros színű földelővezetékkel, amit nulla vezetőként használtak.
Évtizedes használat után az ÉV relé felszerelésekor derült ki a hibás bekötés.
Megjegyzem, azért látták indokoltnak az ÉV relét, mert a vadonatúj króm csili-vili mikrosütő csípte a bőrüket. Ismerős ismerőse, ajánlotta nekik az ÉV relét a problémára. Meg is oldódott a probléma, némi kutatás után.

2012-02-21
00:58:42
Előzmény: Nandi #25821#25858
Nandi!

Pont ettől tartottam, amikor arról írtam ÉV felülvizsgálóként, ami nagyon sok fejben sajnos összekeveredik.

Több mindent kellene tisztáznunk, de félek, hogy csak azért is ragaszkodsz a magad elméletéhez. Kérlek ne tedd! Nagyon veszélyes útra tévedhetsz.

A lényeget megpróbálom mégegyszer.

A fogalmak.
Olyan mint földelés nincs. Magyarországon ma csak nullázott rendszerek vannak.
Ezt "támasztja" meg a családi házhoz leszúrandó "számottevő értékű földelés", amit össze kell kötni a bejövő nullavezetővel.

Nincs földeléses érintésvédelem, csak védővezetős. (Ezzel nem akarlak ismét tévútra vinni, mert van, ráadásul áramvédős, de annak speciális feltételei vannak.)

Az általad szorgalmazott "mindent közös földpotenciálra" kötni dolog nem működik. Igazi földpotenciál egy lakott területen nincs. Tehát bárhol vizsgálódsz, egy leszúrt földelés és a földelt nullavezető (ami a szétválasztás után a védővezető) között mindig fogsz tudni feszültséget mérni. Még a 100V körüli értéken sem kell meglepődni. Különösen ha valaki egy hosszú hálózat végén lakik, vagy van a közelében egy nagyfogyasztó.

A gyakorlatban a hibát ott követik el, hogy a ház hálózatáról, annak a védővezetőjéről leágaztatott vezetékkel kötik be az említett készülékeket az érintésvédelembe.

Látom nem tudod elképzelni, hogy a házban bárhol fellépő hibafeszültség a biztosító vagy a kismegszakító leoldásáig, az áramvédő kapcsoló megszólalásáig a védővezetőt és az arra rákötött valamennyi készülék érinthető fémrészeit felemeli az éppen aktuális hibafeszültségre. Hogy ez a feszültség mekkora, az rengeteg mindentől függ. Lényeg, a nem hibás készülékek is rázni fognak a leoldásig.
A biztosítóknak, a kismegszakítóknak vannak fajtái és jelleggörbéi. Hasonlóan az áramvédőhöz.
Ne abból indulj ki, hogy egy hibaáram az hatalmas zárlati árammal jár. Még ha így lenne is, akkor sem lenne szabálytalan, ha egy kismegszakító pl. 0,5sec alatt oldana le.
A hibaáram lehet 0,29mA is, amitől az áramvédő nem szólal meg, de a ház összes védővezetős készüléke már rázhat.

Azt örömmel látom, hogy az érintésvédelem fontosságát komolyan veszed.
De egyet higgyél el nekem. Olyan, hogy "csak részben adsz igazat" nincs.

Szabványok vannak, amiket az Uniós csatlakozásunk óta nem kötelező, csak ajánlott betartani. Ezzel próbálják az egyéni felelősséget ösztönözni mind a megrendelő, mind a kivitelezői oldalon. Amióta az Unió tagjai vagyunk, egy egy súlyos eset kapcsán az ügyvédek és a bírók döntik el, hogy meg tettél e mindent a biztonság érdekében. Nem elég a szabvány alapján szerelni.

Említettem a 10A-es dugaljzat és dugvilla esetét. Használsz egy vasalót ami 12A-t vesz fel fűtéskor. A 10A-es dugaljból működés közben tilos kihúzni. Még a 16A-es jelzéssel ellátottból is.
A 10A-es csak 10A-ig terhelhető. 10A-ig meg is lehet szakítani vele a terhelést.
Ha rajta van a 16A-es jelzés is, akkor terhelheted 16A-ig. A dugvillát viszont csak a vasaló kikapcsolása után szabad kihúznod belőle. Csak terhelhető 16A-el, de annak megszakítására nem alkalmazható.
Tudom, hogy ezek száraz és feleslegesnek tűnő dolgok, de ember életek múlhatnak rajtuk.

Ha egy lakást valóban olyan biztonságosra kívánsz szerelni, mint sejtem, akkor a ma már kötelező EPH védősínről kell minden egyes általad kiemeltnek minősített készülékhez külön külön, egy egy nagy keresztmetszetű zöldsárga vezetéket lefektetned és a készülékhez a vezeték keresztmetszetének megfelelő csatlakozó alkatrésszel és módon catlakoztatni.

Majd meglátod, hogy ez nem is lesz olyan egyszerű.
A villanybojlered egyszer már be van kötve a három vezetővel szabványosan.
Nem kötheted akárhová a festett fémházon, a zománcozott tartályán a 10mm2-es EPH vezetőt. Ha csak itt egy kicsi hibát csinálsz, pl. szemet hajtol a vezetőre préselt vezetékvég helyett, ha nem alkalmazol megfelelő sorrendben fogazott, rugós és normál alátéteket, nem biztosítod az időtállóan fémtiszta csatlakozó felületet, akkor az egész hiábavaló igyekezet volt.
Baj esetén sajnos Te leszel a hibás.

Gondolj bele, hogy már ma sem kötnek be egyetlen gázkazánt sem anélkül, hogy a közvetlen közelébe jól láthatóan és szakszerűen ne lenne rákötve a vastag EPH vezeték. Ezt még mindenki megérti, mert különben nem kap gázt, de a sok más dolog EPH-ra kötése már nem ennyire egyértelmű.

Rá van e kötve valamennyi fém csővezetéked egy jól látható és ellenőrizhető helyen, közösítve az összekötést az EPH-ra?
Meg van e ez a rákötés ismételve, ha váltogatják egymást a fém és műanyag csövek? Példa az osztók esete.
Rajta marad e ez az EPH vezeték a készüléken, a csővezetékeken, ha valahol szerelés miatt meg kell a rendszert bontanod? Mert rajta kell maradjon.
Építettél e be a szennyvízelvezető gerincvezetékedbe EPH vezető csatlakoztatására alkalmas szakaszt? Mert erősen ajánlott volna.
A további olyan apróságokat is figyelembe kellene venned, mint a kamrai fém tároló polc, a gipszkarton fal fémváza, a műanyag csőre kötött fűtött törölköző szárító, a fém radiátorok... Soroljam még?

Ha már semmi áron nem akarod elhinni a párhuzamos vezetőkön megoszló áramot, akkor végezz el egy kísérletet. A kísérlet legyen a bojler és a kád esete. Mindkettő el van látva a kötelező védővezetős bekötéssel.
Az egyiknek a vezeték hossza 30m, a másiknak 35m.
Ezt a két vezetéked fektesd le a földre, kössél rá feszültséget és az egyiknek a végére tegyél egy 25mA-es fogyasztót. Most mérd meg egy ampermérővel összekötve a két védővezető végét, hogy mekkor áramerősség fog átterelődni a másik, a fogyasztó nélküli (védő)vezetőre.
Na, ennyi áramot kaphatnál a szivárgó áramból, ha a zuhany alatt állnál.

Egy wikis idézet, mert szerintem nem vagy tisztában az egyénenként változó emberi test, a vizes emberi test ellenállásával, az emberi test érzékenységével.
>
A háztartásokban használt 230 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültség már néhány tizedmásodpercen belül fibrillációt okozhat, ami 20-30 másodpercen belül oxigénhiánnyal és eszméletvesztéssel jár. Ha a váltakozó áram közvetlenül a szívbe jut, már 1 mA is veszélyes. Egyenáram esetén hasonló következményhez 500 mA-es érték szükséges.[1] A fibrilláció szempontjából legveszélyesebb frekvenciatartomány a 12 Hz - 60 Hz közötti érték.
<

Könnyen kiszámolhatod, hogy a gyakorlatilag nulla ellenállású vizes emberi testen mekkora feszültség hajt át 1mA-t.
A vize emberi tested úgy képzeld el, mint sok sok millió párhuzamosan kötött, eleve kicsi értékű ellenállást.

Egy zuhanytálcát nem úgy kell elképzelni, hogy a műanyag szennyvíz gerinced mellé van leszúrva a szomszéd földelése.
A földelésnek nálad is és nála is a mérőhöz, a becsatlakozási ponthoz legközelebb kell leszúrva lennie.
Pont ezt magyaráztam, amikor arra hivatkoztam, hogy lakott területen nincs földpotenciálú hely!
A zuhanytálcád kivezetésénél vagy egy műanyag tisztítószifon van, vagy olyan műanyag csővel csatlakozik a gerinchez, aminek van lejtése.
A villamos áramot nem a lúgos víz vezeti, hanem a gerincvezeték alján visszamaradó vegyszeres üledék.

Azért is zavaros az elképzelésed, mert a szomszéd földelése nem fog "visszaharapni". Nála is, nálad is minden szabályosan van szerelve, akkor a földelésre már csak a nullával megosztott hibaáram kerülhet. Ez a földeléstől távolodva már nem jelent veszélyt.

Le kellene zárni mert azokkal az érvekkel, hogy szerintem, úgy gondolom, ezért látom jónak, stb. nem tudok vitatkozni.
Nagyon sajnálom, hogy így alakul egy konkrét téma lezárása, de az idevonatkozó szabványok a hivatkozásokkal együtt több ezer oldalt tesznek ki. Ráadásul ismerned kellene a fogalmakat is.

Zárjuk azzal, hogy a madártoll jó szigetelő. Sokkal jobb, mint az emberi test szárazon. Ha szerencsétlen madár szárnya vége mégis eléri a földelt részeket, akkor azonnal áthúz és a madárnak vége. Ennyi a vizes emberi test biztonsága is.
Gondolj a kádba beleesett hajszárítókra! A kád le van "földelve". Az illető a földelt vízben ül, a feneke, a háta szorosan hozzányomódik, tehát azonos potenciálon van, mint a kád.
Akkor miért hal meg mégis?
Azért, mert a káddal szorosan összekötött testén keresztül, mint párhuzamos ellenálláson mégis átfolyik annyi hibaáram, amennyi a halálához elég.

Kérlek, bízd a kérdést szakemberre! És ne haragudj, ha kioktattalak volna!





2012-02-20
17:51:13
#25821
Sándor szavait idézem:
"Mint írtam, a vizes testnek nem kell 30mA a biztos halálhoz.
Sajnos évente több ilyen haláleset is történik az oszágban. Legtöbbször nőkkel és gyerekekkel.
Minden szabályos és mégis megtörténik a tragédia. Ez ellen csak a 10mA-es áramvédő a megoldás."
"Nálam sincsenek a fém zuhanytálcák leföldelve. Sőt, direkt el vannak a földtől szigetelve."
Csak részben adok igazat.
Ha a zuhanytálcát és a csapokat teljesen le tudnánk választani a földelésről, akkor természetesen senkit nem rázna meg az áram zuhanyozás (fürdés) közben.
Azonban a csatornában folyó lúgos víz vezetőképessége miatt ezt lehetetlen kivitelezni.

Az én álláspontom továbbra is az, hogy közös földpotenciálra kell hozni a bojlert, a zuhanytálcát, sőt a csapokat is.
A zuhanytálca mindenképpen földelődni fog valamilyen mértékben a csatornahálózat nedves falán keresztül. Ezért azt mondom, hogy inkább legyen 100%-ban közös potenciálon a vízcsappal és a bojlerrel is.
Áram akkor tud folyni, ha van feszültség különbség.
Ha minden megérinthető fémes pont 1 közös feszültség potenciálra van kötve, akkor nem rázhatnak meg, mert a bojler zárlati árama, nem a mi testünkön fog áthaladni, hanem a földelő vezetéken. Mi maximum akkora feszültséggel találkozhatunk, amekkora a néhány méteres összekötő vezetéken esik. Ez a feszültség akár nulla is lehet, mert a zárlati áram nem feltétlen ezen a vezetéken fog folyni.

Képzeljük el, ha a zuhanytálcát földelés nélkül hagyjuk, és a szomszéd földelőszondája a mi csatornahálózatunk környékére van leszúrva, akkor a szomszéd zárlati árama, vagy a szomszédba becsapódó villámcsapás a mi csatornahálózatunkon keresztül betámadhat. Különböző feszültségpotenciálra kerülhet a zuhanytálca és a bojlerünk.
Ilyen jellegű külső betámadástól nem tud megvédeni bennünket sem a lakás hibaáramvédő reléje, sem a kétsarkú főkapcsoló.

A másik dolog, amit szeretnék helyre tenni, hogy földelő vezeték ellenállása általában lényegesen kevesebb, mint a földelő szonda és az abszolút föld közötti ellenállás. Ezek együtt adják a földelő kör ellenállását.
Ha a saját zárlatos bojlerünk miatt a saját földelő vezetékünkön áram folyik, akkor a földelés egy magasabb feszültség szintre áll be(a földelőszonda a meghatározó általában).
Ennek a feszültségszintnek (zárlati áramnak) a levezetésébe a csatornavezetékben jelenlévő víz be fog segíteni valamilyen mértékben.
Az áramnak több útja lehet a zuhanytálca irányába. Ha nincs összekötő vezeték, akkor kb. 100% a testünkön keresztül, folyik. Ha azonban van összekötő vezeték, akkor ez a bizonyos (segítő) áram az ellenállások arányában oszlik meg (a testünk ellenállása és az összekötő vezeték ellenállásának arányában).
Szerintem néhány méter földelő vezeték ellenállása nagyságrendekkel kisebb az emberi test ellenállásánál (még nedvesen is). Tehát hatékonyan véd bennünket az áramütéstől.

Tehát függetlenül az ÉV relé hibaáram értékétől, azt javaslom, hogy egy földelő vezetékkel össze kell kötni a csapokat, a zuhanytálcát, és a bojler földelését.
Csak így biztosítható, hogy a hibaáram ne rajtunk keresztül folyjon.

"Olyan, mint amikor a madarak ráülnek a magasfeszültségű vezetékre...nem történik semmi bajuk."
Sándor! Ezzel egyetértek. Éppen ezért javaslom, hogy egy darab vezetékkel legyen összekötve a zuhanytálca, a csap és a bojler földelése.

Korábban említettem, hogy a földelési ellenállást jórészt a földelő szonda körülötti talaj ellenállása határozza meg. Én ezért látom jónak a ház alapozását is bevonni a földelésbe. Nagy a talajjal érintkező felülete, ezért csekély a földelési ellenállása. Arra viszont ügyelni kell, hogy a különböző helyekre leszúrt szondák és a ház alapozásának vasszerkezete jól terhelhető vezetővel legyenek összekötve, villámok ne okozhassanak kárt bennük.
2012-02-19
13:27:29
Előzmény: Nandi #25754#25758
Nandi!

Sajnos nem.

Ez egy régi vita a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságában is. (Ott ((is)) alakulnak a szabvány ajánlások.)

Erről már írtam, de megismétlem azzal a megjegyzéssel, hogy csak az fogadja meg a tanácsomat, aki biztosan megértette az okfejtést, aki megfelelő képzettséggel rendelkezik az érintésvédelem rejtett bugyrairól is, aki tervezhet és vállalja is a felelősséget azért amit tervezett.
MINDEN EGYÉB ESETBEN KÖVESSE A SZABVÁNYT!

Ha minden közös földpotenciálon van, akkor Te is azon leszel, ha bármelyiket megérinted.
Minden berendezésnek van szivárgó árama. Ehhez nem kell hibásnak lennie.
Ez a kiindulási alap.

Zsezse már megtapasztalta, hogy mennyit ér egy külön áramkörre kötött 10mA-es áramvédő egy villanybojlerhez. Megértette a különbséget a 30 és a 10mA közöt.

A mintakapcsolásban egy szabványosan megszerelt házban a villanybojler és a kád is le van földelve. Magyarul be van kötve a vezetékes érintésvédelembe.
Ez az alapvédelem. Ha meghibásodik a villanybojler, a kismegszakítónak az előírt időn belül le kell kapcsolnia. Tehát a probléma megoldódott.
Ennél magasabb fokozatú, pl. fi relés védelmet a szabvány csak az építőgépeknél követelt meg már évtizedek óta. Mert azokat vizes kézzel, vizes környezetben, a szabadban kézzel markolva használják. Ezért működtek, működnek pl. a betonvibrátorok törpefeszültségről. De egy betonkeverőt egyszerűbb egy fi relével védeni.

A lakásokban az áramvédő kapcsoló növeli a biztonságot, ezért én már a 80-as években akkor is beépítettem, ha a tulajdonos morgott ellene.

Tehát mi fordul(hat) elő, ha egy szabványosan megszerelt házban bele áll valaki a kádba zuhanyozni.
Tételezzük fel, hogy a bojler bekapcsol a fürdés ideje alatt.
A szivárgó árama (nem hibaáram!) a saját védővezetőjén keresztül vagy leoldja a a fi relét, vagy nem.

Amikor beleállsz a kádba és magadra engeded a vizet, akkor a tested mint jó vezető összeköti a bojler földelését a kád földelésével. Tehát bekapcsolja a testedet a szivárgó áram útjába. A földelő vezető ellenállásával párhuzamosan kötött ellenállásként viselkedik. Tehát áram fog rajta keresztül folyni.
Megnézheted az irodalomban, hogy a vizes emberi test ellenállása kisebb, mint az odavezető hosszú védővezetőnek. A nagyobb áram rajtad fog keresztül folyni és nem a védővezetőn.
Mint írtam, a vizes testnek nem kell 30mA a biztos halálhoz.
Sajnos évente több ilyen haláleset is történik az oszágban. Legtöbbször nőkkel és gyerekekkel.
Minden szabályos és mégis megtörténik a tragédia. Ez ellen csak a 10mA-es áramvédő a megoldás.

Én a saját felelősségemre, a rajzon feltüntetve, hivatkozva a MEE ÉV MuBi állásfoglalására nem ragaszkodom a kád földeléséhez. Nálam sincsenek a fém zuhanytálcák leföldelve. Sőt, direkt el vannak a földtől szigetelve.
Így ha a hibaáramot vagy a szivárgó áramot megkapom, akkor az rajtam keresztül megemeli a zuhanytálca feszültségét a föld (nulla) potenciálhoz képest. És ezzel véget is ér a folyamat. Olyan, mint amikor a madarak ráülnek a magasfeszültségű vezetékre. Ők is 10-20 ezer Volt alá kerülnek, de amíg nem érintenek földelt részeket, addig nem történik semmi bajuk.

Természetesen a házat fi relé védi. A család ki van oktatva, illetve úgy van kialakítva a fürdőszoba, hogy a zuhanytálcában állva ne lehessen elérni semmi földelt berendezést. A hajszárító használatának tilalma és az egyéb ilyen butaságok már kis koruk óta bele van nevelve minden gyerekbe és unokába.

Egy mai házban annyi villamos berendezés van, hogy a természetes szivárgó áram összessége miatt kell a 30mA-e áramvédő. Egy 10-es állandóan leoldana.
Ezért kell és lehet a házat komplett egy 30mA-es áramvédőre kötni. Az egyedi áramköröket, pl. a bojlert, a sztereós zuhanykabint, az úszómedencét és minden olyan berendezést amitől vizes lehet az emberi test egyenként, egy egy 10mA-es áramvédővel védeni.

Ennek semmi összefüggése nincs a házalap földeléssel. Sőt, a nem előírásszerűen kivitelezett alapföldelés veszélyesebb az előírt egyszerű szúróföldelésnél.
A szúróföldelés a hibaáramot a közvetlen környezetében a távolságtól függően csökkentve az esetleges lépésfeszültséget vezeti le a földbe. Az alapföldelés fémesen elvezeti a hibaáramot a ház legtávolabbi részébe is. Elég egy, az alap mellé közvetlenül levert betonvas, hogy megjelenjen rajta a hibaáram.

Ha nem vagy benne teljesen biztos, és erre még egy villanyszerelői végzettség sem garancia, akkor inkább bízd a kivitelezést egy szakemberre. Utána pedig kötelességed egy ÉV felülvizsgálóvel megnézetni, leméretni a házat.
Ez vonatkozik az új házakra, de egy felújításra is.

Ha a felülvizsgálat megfelő eredménnyel végződik, az még nem életbiztosítás.
Nem nyújt garanciát a szabályos használatra, az új és az elöregedő készülékekre.

Tehát továbbra is: áramkörönkénti, minél kisebb megszólalási értékű áramvédőt kell alkalmazni. A hely és az ár nem lehet kérdés. Nem drága és be lehet pattintani a kismegszakító mellé a biztosító táblába.
2012-02-19
12:04:06
Előzmény: sándor #25600#25754
ELŐZMÉNYEK:


Nándi:
Egy eldurranó fűtőszál nem okoz áramütést, ha fel van szerelve egy 30 mA hibaáram értékű ÉV (életvédelmi relé, FI relé).

Önmagában a védőföldelés azonban még nem biztos, hogy védelmet nyújt.
Úgy emlékszem, hogy a védőföldeléssel szemben annyi a követelmény, hogy zárlat esetén a fémtárgyak ne kerüljenek a törpefeszültség (50V) feletti potenciálra.
Nyakig a vízben ülve 48 Volt feszültség nem szolgálja az egészségünket, hogy finoman fogalmazzak.

Ma már óvatosabban fogalmaz az érintésvédelmi szabvány.

"A tartós érintési áram és töltés korlátozásának meg kell akadályozni, hogy személyek vagy állatok veszélyes vagy érzékelhető értékű tartós érintési áramnak és töltésnek legyenek kitéve...
Figyelembe kell venni a szívkamra-fibrilláció küszöbértékét, lásd az IEC 60479-1-et"
A szabvány elérhető: www.albatrezor.hu/docs/14_msz-en-61140-2003.pdf




Sándor:
Egy kis kiegészítés.

Az emberi testtel, a testen belül csak leválasztott 24V alkalmazható.
Fürdőkád + 48V = biztos halál.


Az egy darab 30mA-es áramvédő egy szabványosan megszerelt háznál nem védi az éjszakai áramra kötött villanybojlert, ami sajnos üzleti érdekből ma már nappal szinte többet van bekapcsolva, mint éjjel.

A szívkamra... értékét nem mindegyik áramvédő veszi figyelembe. Ez most szentségtörően hangzik, de találkoztam már egy egész műhelyt védő 100-1000mA-es áramvédővel, ahol a lekapcsolási idő hosszabb volt, mint 0,2 másodperc.

Egy fürdőszobában 30mA-es lekapcsolás fürdés közben halálos is lehet.
Az emberi test vizes állapotban 10-25mA-ig visel el általában áramütést.
Gyermekeknél és nőknél ez az érték a fele a férfiakénak.
Szerencsére keveset ülünk a kádban, a hiba pedig bármikor keletkezhet.

A javaslatom, hogy a villanybojler áramkörét 10mA-es egyfázisú áramvédővel kell ellátni, 0,2 másodpercnél rövidebb lekapcsolási idővel.
Az adattáblán ennek valahogy így kell szerepelnie "lekapcsolási idő <0,2 sec.)

Egyáltalán nem kell, hogy felhasadt legyen a fűtőbetét. A normál szivárgóáram, amit a szabvány még megenged, elegendő a tragédiához.
Sajnos sok ilyen esetet vizsgáltunk már ki. Fürdött az anya és meghalt a zuhany alatt. A kétéves kislánya megérintette és ő is meghalt.
Az apa beleőrült, mert nem értette meg, hogy hogyan lehet minden szabályos és senki sem vonható felelősségre, pedig ő elveszítette a családját.

Nem kötelező, de én egy időben a fürdés idejére kétsarkúan lekapcsolhatóvá tettem az általam szerelt bojlereket. Megértették és megszokták a használatát.

Az ÉV szabványnál "szigorúbb" kivitelezés megengedett.
A szabványokat, mióta Uniós tagok vagyunk, nem kell betartani. A szabványok "csak" ajánlottak.
Akár egy családi ház tervezője készíthet a saját felelősségére egy olyan kapcsolást, ami magasabb fokozatú védelmet nyújt, mint pl. az ÉV szabvány. A felülvizsgáló el fogja fogadni, ha bizonyítottnak látja a megnövelt biztonságot.

Sajnos, csak azóta ragaszkodik mindenki a szabványok betartásához, amióta nem kötelező, mert be vannak tojva a szabadságtól. Akkor már inkább a szabvány.

Régen egy megszerelt házért 5 év szavatosságot kellett a villanyszerelőnek vállani. Ma ez lehet akár 20 év is, ha jó ügyvédje van a kuncsaftnak.
Gyakorlatilag, ha a létesítés óta nem újították fel a házat, akkor ha az annak idején, az akkor érvényes szabvány szerint volt szerelve, az még mai is, a megváltozott szabvány idején is megfelelő.
A szerelők egyedüli "védelme", hogy a tulajdonos nem végezteti el a még ma is vitatott 5-6-9 évenkénti kötelező lakás ÉV felülvizsgáltatását. Ráadásul közben belekókányoltak a régi szerelésbe is.

Szerintem óvatosan kell elfogadni a keresőben felbukkanó "tanácsokat". Az enyémet is. Ellenőriztetni kell egy felülvizsgálóval, függetlenül attól, hogy én is az vagyok. Az idő múlik, az előírások, az állásfoglaládok változnak.
Ez a legjobb tanács amit adni lehet.






Nándi:
Sándor!

Annyit még hozzá tennék az írásodhoz, hogy a legjobb védekezés, ha minden egy közös földpotenciálra van kötve (csap, bojler, zuhanytálca, kád, lefolyók).

30 mA nél kisebb hibaáramú FI relét még üzletben nem láttam.

Állítólag már 30 mA hibaáram is annyira csekély, hogy elég egy kis páralecsapódás, és már le is old. Bár nálunk ilyesmi még sosem fordult elő.
Tehát én nem az alacsonyabb hibaáramú ÉV relé alkalmazásával hárítanám el az áramütés veszélyt, hanem sok-sok tárgy közös potenciálra hozásával.

Én a fürdőszobában leföldeltem sok fémet, így ha egy zárlat támad, akkor az áram már el sem jut a fürdőkádban tartózkodó személyre.

Ezenkívül nálam a ház alapozása is a földelés része. Ez alatt azt értem, hogy az alapozás vasszerkezetét több helyen összehegesztettem, és ráhegesztettem egy laposvasat, amire rákötöttem a villanyóra közös földelési pontját. Az a biztos ami tuti.
2011-10-08
22:03:14
Előzmény: zsezse #18415#18419
zsezse!

Ilyen esetben ha nincs mechanikai sérülés veszély, akkor inkább falon kívül vezetett MT vezetékkel érdemes ideiglenes szerelést csinálni.

Az összes szerelvényt biztonságosra lehet szerelni. A lebontás után az MT vezeték más célra, akár csőbe húzva is újból felhasználható.

A bontott tömör vezetékek, ha egy picit is meggyűrődtek, akkor azokat lehetetlen (nem érdemes, nem biztonságos) újra csőbe húzni.
2011-10-08
21:52:14
Előzmény: sándor #18414#18415
Ez kb 25-30 eve lehetett beuzemelve, szeirntem akkor mar boven lehetett kapni szines vezetekeket, mert a foepuletben normalisan vannak huzva.
Nem is a szinekkel van bajom, hanem hogy ossze vissza kevertek oket. Az epuletben egyebkent mindent feketevel szereltek. Vedofold nincs/nem volt.
Most 1 dugaljba tettem foldet, a tobbit pedig kikotottem.

Terveim szerint kb 1 max 2 evet kell igy uzemelnie, utana elbontom az egeszet es epitek egy kisebbet a teglabol. Addig mar nem piszkalom.
2011-10-08
21:43:50
Előzmény: zsezse #18403#18414
zsezse!

A jó ég őrizzen meg bárkit is attól, hogy elkövesse amit most írok.

Az olajkapcsolók idejében volt, hogy nem lehetett különböző színű vezetékeket vásárolni. Csak egyfajta kék alu volt. A kevés pirosat használták a "védővezetőnek".

A szabvány ma is megengedi az eltérő színű vezeték használatot, de olyan szigorú dokumentálást és jelzést ír elő erre az esetre, hogy egyszerűbb betartani a szinezést.

Egyetlen szent tehén van, és ez a zöld-sárga vezeték. Ez csak hibaáramot vezethet. Üzemszerűen tilos bármilyen rövid szakaszon (általában mérőtáblák alatt a nullázásnál) áramvezetésre használni.

Van még egy tanulságos és elgondolkodtató szerelési mód amivel találkoztam. Ha megbontok egy gyengeáramú elektronikai készüléket, akkkor sokban azonos színnel vannak szerelve a tápegységek vezetékei. Ilyenek pl. a kínai lámpafüzérek is.
Lehet, hogy kértek rájuk szabványtól eltérési engedélyt, de inkább csak szerelték abból, ami kéznél volt.
Sokan a tv, háztartási gépszerelők közül eleve megszokták a különböző gyártmányok vezetékszineit.
Legjobban az autószerelőknél látható, hogy csak a vezeték szine számít. Vakon megbíznak benne.

Visszatérve az olajkapcsolókra.
Amennyiben nagyjavításra, felújításra kerülnek, akkor át kell őket vezetékelni a ma szabványos szinekre.

2011-10-08
20:01:32
#18403
Szetszedtem ma a szuleimnel egy regi mellekepulet villamos halozatat, mert nagyon gany modon volt kivezetve az aram.
Erdekes "megoldasokat" talaltam.

az elso:
Ez egy olajkapcsolo, ami egy 3 fazisu daralot kapcsol. A ket osszeszigeteloszalagozott vezetek elvileg a csatlakozo foldelesebe ment, a piros vezetek alu, a fekete rez. elegansan osszetekerve. Termeszetesen a nulla volt bekotve foldeles gyanant:) a piros vezetekre.





A masodik kepen az emlitett dugalj. Kekkel a fazisok:) fekete a foldeles. A nulla csatlakozo nem csak hogy nincs bekotve, de meg a huvely is ki van veve a dugaljbol.




Termeszetesen az osszes osszetekert alu vezetek ossze volt olvadva, ezeket ki is vagtam es bekotottem egy kulon foldelest is.
2011-08-16
23:52:38
Előzmény: hAnd #16664#16671
hAnd!

Igaz. Erről írtam én is. De.

Az elhelyezésre, a kötésekre vonatkozó előírások akkor még germán irányultságúak voltak. Ma már az angolszász "lezserség" dominál, a régi/új Magyar betojisággal ötvözve.

Egy fürdőszobánál sokat számít ma már (költségben és) esztétikában, ha van működő páratartalom érzékelés és hatásos elszívás. Ha garantáltan nem tud a páratartalom meghatározott időn túl a meghatározott érték fölé emelkedni, akkor a fürdőszobáknak nem kell ma már egységesen börtönszerűnek kinéznie.

Az ominózus esetben egy olyan dobozról lehetett szó, amelyikből vagy elvesztek a csavarok, vagy csak bepattintós volt.
A szerelést végző felelőssége, hogy anno ezt megfelelőnek minősítették.
A tulajé, hogy az időszakos felülvizsgálatkor szintén megfelőnek találtatta.

Ha ez így volt, akkor ez tabu, és a legközelebbi felújításig (baleseti minősítésig) megfelelő.
Kérdés, hogy mit veszünk legközelebbi felújításnak?
A teljes újraszerelést?
Csak a doboz újra szerelését? Mert akkor sajnos egy doboz miatt lehet, hogy az egész fürdőszobát újra kell villanyszerelni.

Viszont van nem felújításnak minősülő javítás is.
Helyi probléma, helyi döntés és kivitelezés, hibaelhárítás. (Pl. kikopott kábel gyorsjavítása szigetelő szalaggal.)

Ettől még nem sérül(t) a szabvány.



2011-08-16
20:22:58
#16664
Megnéztem a fürdőszobákra vonatkozó szabványt (MSZ1600/3-1986). Eszerint a forróvíztároló ugyan elhelyezhető az ún 1. sávban is (ez a fürdőkád alapterülete feletti térrész, egészen a mennyezetig), de a bekötésre csak szerszámmal nyitható fedelű műanyag dobozt szabad használni (8.2.2).
De úgy olvasom (8.2.1), hogy ha csak védővezető vagy EPH-vezető van benne, akkor nem kell szerszámmal nyithatónak lennie, csak műanyagnak.

2011-08-10
10:02:58
Előzmény: zubi #16518#16522
zubi!

Kondenzvíz a falban is keletkezik, még doboz sem kell hozzá. Különösen a csempe alatt.

A szabványokat úgy értsd, hogy mindenre van. Akár a fürdőkádon is elhelyezheted a dobozt, ha megfelelő a "szabvány" szerinti kivitelezése.

Egy olyan kádba be mernél ülni, amiben világítás és vízmasszázs is van?
Ott a se..ed alatt közvetlenül ott a 220! Ráadásul az akrylkád még utálatosabb (nem akartam "veszélyesebbet" mondani!), mint a régi lemez, vagy öntvény kádak.

Azt a lemenő kék színű vezetéket meg kellene mérni mondjuk a lefolyó szűrőhöz képest, hogy van e fémes vezető folytonosság.
Mert a befalazott kádak belső oldala (akár fém, akár akryl), amikor melegvizet engedsz a kádba, akkor belülről csupa kondenzvizes lesz.
Pont mint a fal a kád mögött. Ezért látszik a régi házakon az utcáról, hogy hol van a fürdőszoba, és hol a befalazott kád.
A régi vezeték valószínűleg alu, és lehet, hogy régen szétrodhadt a kádra kötésnél. Akkor sajnos kádbontással újra kell kötni, illetve kicserélni a mai előírásoknak megfelelőre.

Tehát akkor csak egy új 100x100-as fedél kell, és azt tömítetten visszarakni.
Vagy akár a régit visszaragasztani, rögzíteni.
Ez még nem számít felújításnak a szabvány szerint. De ha mélyebben belemerülsz, akkor az egészet újra kell a ma érvényes szabvány szerint építeni.
A régi szabvány szerinti kivitelezés csak a felújításnak minősülő munka megkezdéséig fogadható el. (A kék színű vezeték már akkor sem volt szabványos, de ha jól rá van kötve a kádra, akkor ezt Neked laikusnak nem kell tudnod! Elég, ha teker rá a villanyszerelő egy karika zöldsárga szigszalagot jelzésnek.)

Gondolj rá, hogy a fejed felett pár centivel ott a bojler alja. Ami lehet régi rozsdás lemez, vagy még rosszabb, egy kisebb ütésre törő műanyag. A fedél alatt ott van a bojler vezetékezése. A vezetékezés szétmelegedve, akár megégve.
Szóval óvatosan a hancúrral a kádban!

Van viszont jó hírem is a számodra.
Ha normál éjszakai áramról és nem komfort plusz tarifáról megy a bojler, akkor a dobozban és a bojlerben is csak akkor lehet áram, amikor általában nem fürdenek az emberek.
Ha van rajta jelzőlámpa, akkor azon látható, vagy hallható a víz sustorgása amikor fűt.
Az éjszakai áramot 8 órán át kötelesek kiadni. Ebből 6 óra este 10 és reggel 6 közé esik. A másik kettőt általában délelőtt 10 körül, és délután 4 és 6 között egy egy órában adják ki.

Ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor van a bojlernek egy főkapcsolója is. Sokan, megijedve az általában emberi felelőtlenség miatt bekövetkező, kádban történő áramütéses balesetektől, már automatikusan lekapcsolják a bojlert fürdés előtt. Utána meg vissza. Meg lehet szokni.
De ha pl. a kádban szárítják a hajukat... Akkor nyugodtan maradhat bekapcsolva a bojler is, az a kisebb veszély.

Ennyi erővel a gáztól egy bezárt pici fürdőszobában még jobban kellene félni nem gondolod?

2011-08-10
09:14:45
Előzmény: zubi #16518#16521
Üdv
Ha 2 méterrel arréb teszed a dobozt akkor is kb. annyi párát kap, ha csak nem extrém hideg a fürdőszoba fala és azonnal kicsapódik a falra pára, és messzeb nem jut el.
Ha van rá pénzed verd szét, biztosan olcsóbb mint egy temetés, de előtte szánj pici pénzt egy szakemberre akiben megbizol, ne a netről összeszedett féligazságokban bizzál.


2011-08-10
08:33:57
Előzmény: payagyerek #16517#16518
100 x 100-as barna doboz van, és a doboz alja tényleg lukas, mert megy egy cső lefelé is. Egyetlen kék színű vezeték van benne. Azt mondják a régebben ottlakók, hogy az rá van kötve az öntöttvas kádra.
Én inkább szétverném a fürdőszobát, minthogy ilyen közel legyen a vízhez, párához az áram, és baj legyen belőle. Habár az is igaz, hogy 20 évig így használták a fürdőszobát, és nem volt baj.
Viszont egyszer pont fürödtem, amikor lesett a fedél, bele a vízbe.
Ezek szerint nincs szabvány arra, hogy nem lehet ilyen közel a doboz.
payagyerekVálasz erre
2011-08-10
07:35:49
Előzmény: ifarkas #16515#16517
A dobozalj (dobozfenék) van kifúrva a fal felé.
A dobozfedél tömítése azért fontos, hogy ne felénk alakuljon ki szivárgó áram a nedvesség által.
2011-08-10
06:49:17
Előzmény: zubi #16482#16515
Zubi! Nem kell lyukat fúrni a doboztetőbe, nem lesz kicsapódás, a fürdő fala nem külső fal. Utána amúgyis is minek kellene letömíteni a doboztetőt, ha lyuk van benne? A többi jó.
2011-08-09
22:57:25
Előzmény: zubi #16482#16514
zubi!

A fürdőszobákra enyhébb szabályok vonatkoznak, mint egy mosókonyhára.
Tehát a vezetékek akár szabadon is vezethetők, ha a végükön lévő csatlakozó elemek megfelelnek egy fürdőszoba előírásainak. Gondolj arra, hogy szabadban is történik villanyszerelés.
De a falban, a csempe alatt szabad vezetni. Egyedüli kikötés, hogy kikövetkeztethető legyen, hogy hol megy a vezeték! Nehogy egy törülköző tartó tiplijéhez elfúrják a vezetéket. (Tehát ferdén, célirányosan tilos vezetéket fektetni!)

Ennek ellenére a kádak vége fölé szerelt villanybojlerek (ismeretem szerint) egy nagyon régi szabványtól való eltérési engedély alapján kerülhettek közel a kádhoz. Takarékoskodni kellett az anyaggal, a melegvízzel.

Tehát a válasz: ha minden más rendben van, akkor szabad ott lenni a bojlernek.

A csatlakozó dobozának tömítettnek kell(ene) lennie. Tehát nem bepattintós fedelűnek, hanem csavarosnak. Ráadásul legalább két csavarnak le is kellene plombázva lenni, de ezt sohasem csinálták meg az áramszolgáltatósok.

A távolságának olyannak kell lenni, hogy a normál fürdőszobahasználatkor a falra freccsenő, vagy sugárban odajutható víz ne érhesse a dobozt.
Közvetlen a bojler alatt, vagy az alja mellett rossz helyen van a doboz.
Régen nagyon ritka és drága volt a bojlerbekötő hajlékony rézkábel, ezért tették közel a dobozt a bojlerhez.

Helyesen a távolabb lévő dobozból egy vastagabb csőbe húzott hosszabb kábellel kötik be a bojlert. A doboz a legjobb helyen a bojler tetejének magasságában, a plafon alatt 30cm-el van.

Mit lehet tenni, hogy nálatok biztonságos is legyen, de ne is kelljen szétverni a fürdőszobát?

Kérdés, hogy a doboz kerek e (80-as?), de szerintem inkább 100x100-as szögletes, a négy sarkában azóta már letört rögzítő pöckökkel.

Mennyire van körbecsempézve, ha könnyen leeshet a fedele? Mert ha "könnyen lejár", az más, mintha magától leesne. Attól hogy lejár, még lehet szabályos.

Első körben a doboz maradjon a falban.
Vásárolni kell hozzá illő fajtájú és méretű új doboztetőt, esetleg komplett dobozt. Lehet, hogy elfáradt a rögzítése. Nem drága.
A doboz alsó részébe, a fenék és az oldalfal találkozásánál 4-es, 5-ös fúróval egy lyukat kell fúrni, hogy a dobozban esetleg lecsapódó kondenzvíz ki tudjon szivárogni a falba.
Miután régi a szerelés, az oxidálódott sorkapcsokat is ki kellene cserélni megfelelő fajtájú, méretű mai tipusra.
A bojler és legalább az egyik fém csővezeték földelését is fel kell újítani, de mindenképp leellenőrizni.
A bekötés és a vezetékek elrendezése után az új fedelet rápróbálni a régi dobozra.
Ha kerek, akkor óvatosan elforgatva és benyomva meg kell keresni azt a helyet, ahol a fedél körmei stabilan megkapaszkodnak.
A szögletesnél ki kellene tisztítani a rögzítő pöcköket befogadó lyukakat egy tűvel. De nem kibővíteni! Sőt, ha lötyögne benne a fedél, akkor egy pákával, forró dróttal óvatosan szűkíteni kell a lyukakon.

Ha a fedél újból stabilan megáll a helyén (és kivehető is maradt), akkor körben a fedél alá, a letisztított csempére, falra is szilikont kenve, a fedelet bele kell nyomni a szilikonba, be az előzőleg kialakított helyére.
Ez várhatóan pár évig kitart és kellően tömít.
De a szilikon egy hülye termék, váratlanul elválik a felülettől és öregszik is. Ezért legjobb lenne a zöld színű, kimondottan szaniterárú szereléséhez használt szilikonnal tömíteni.

Ha a szilikon átszilárdult, meg lehet próbálni az egész doboztetőt és közvetlen mellette a falat, csempét a legegyszerűbb víztaszító olajfestékkel több sorral átkenni. Azzal a fajtával, amit nagytakarításkor nem lehet levakarni sem a csempéről.

Ez egy elfogadható kényszermegoldás lenne, amit a legközelebbi fürdőszoba felújításkor át kell majd szakosra szerelni.




2011-08-08
14:35:50
#16482
Fürdőszobában hogyan szabad elhelyzni a vezetékeket a falban?
Barátnőméknél a kád fölött van a villanybojler.
Fixen van bekötve, egy sorkapoccsal, de ez egy dobozkában van , ami kb 1 méterre van a kád fölött. A dobozka fedele meg lejár, könnyen leesik.
Igaz, hogy külön zuhanyozó van, de így is közel érzem a dobozkát a kádhoz.
Én nem mernék ott fürdeni, az biztos.
2011-01-16
00:07:38
Előzmény: takyka #10735#10765
takyka!

Ha nem is illegális, de vita alatt álló és szabványtól eltérő.

Ez a kérdés is többször volt már az Érintésvédelmi Munkabizottság előtt, hasonlóképpen, mint a fürdőszobákban a kád és zuhanyfülke távolsága a legközelebbi dugaljtól. Mivel a fürdőszobákhoz képest a bejárati ajtók megvilágítása tudomásunk szerint még nem okozott halálos áramütést, ezért ebben a kérdésben a józan ész felé hajlik a döntés.

A bejárati ajtó világítása "közterületen elhelyett kapcsolóval" megoldható egy lépcsőházi kapcsolóhoz hasonló relével. Törpefeszültség kapcsoló (nyomógomb) az ajtó mellett kívül és belül. A relé kapcsolja a törpefeszültségű lámpát. Ez a relé sínre pattintható és minden benne van ami szükséges. Nem kell külön trafó és egyéb szerelvény. Nem kell elkülönítetten szerelni az éles 220-tól. Csak a vezetékezés eltérő szinezését, jelölését kell betartani.

Ez a megoldás az NDK és Németország után majdnem nálunk is hatályba lépett. Ott és pár angolszász országban a gyermekvédelem miatt a dugaljak mellett egy egy nyomógomb kapcsolta(ja) a dugaljra a 220-at. Egy időtag (beállíthatóan) egy óra múlva kikapcsolja a konnektort és ha szükséges, újból kell indítani.

Mióta léteznek a mozgásérzékelők és a csak szerszámmal megbontható kültéri lámpatestek, nálunk is engedékenyebbek a felülvizsgálók.
Ha a mozgásérzékelő és a lámpa olyan magasan van elhelyezve, hogy létra nélkül nem érhető el, akkor jó eséllyel elfogadják.
Ha a kapcsoló és a lámpatest is közel ipari kivitelű és megfelelő IP védettségű, akkor is van esélye. Különösen, ha önmegszakító csavarokkal szerelték fel a fedelét. Mindenesetre ezek olyan rondák, hogy inkább távolról világítják meg a bejáratokat. Törpefeszültségű LED-es világítást és távirányítót kombinálnak pl. a garázs nyitóval, annak valamelyik szabadon maradt (világítási) bemenetét felhasználva.

Egyes szerelvények biztosan tiltottak 220-ra. A könnyen lepattintható burkolatú nyitott, és az UV sugárzástól egy év alatt letörő, frecsenő víz elleni fedelű csengőnyomók.
A minőségileg megfelelő Osztrák gyártmányú, szürke színű, eső ellen jól védő házakat már elfogadnák. De ezeket csak két kézzel lehet kezelni, annyira erősen záródik a fedelük, meg nem is esztétikusak. Így nincs esélyük családiházas alkalmazásra.
2011-01-15
15:18:26
Előzmény: sándor #10722#10735
A bejárati ajtó feletti világítás ajtó melletti (külső) kapcsolóval és csengo-nyomogomb is illegális?

2011-01-14
17:48:22
#10708
FI relé (a Wikipédiából)

FI relé vagy életvédelmi relé (angolul Residual-current device, németül Fehlerstromschutzschalter), hivatalos nevén hibaáram védelmi kapcsoló egy elektromos felügyeleti eszköz, mely megvédi a hálózatot, amennyiben az L (fázis) vezetékben folyó áram eltér az N (nulla) vezetőben folyó áramtól a megengedett értéken felül.

Működése
Az L és a N vezeték azonos irányból van átvezetve az áramváltó üzemben működő transzformátoron. Így ha mindkét vezetékben azonos nagyságú áram folyik, akkor a transzformátor vasmagját nem mágnesezi fel, mivel az áramok iránya éppen ellentétes. Amennyiben az L vezetőből a föld potenciál felé áram folyik, az így elfolyó áram nagyságával az N vezetőben a visszatérő áram nagysága kisebb lesz. A különbség miatt a mágnesezések nem egyenlítik ki egymást, és a vas felmágneseződik. A vasmagon lévő szekunder tekercsben feszültség indukálódik, de mivel zárt kört képez, áram folyik. Az elektronika észleli az áramot, és az érintkezőket bontja, így a fogyasztók felé menő hálózatot leválasztja a bejövő hálózatról. A lekapcsolás olyan gyors, hogy gyakorlatilag azonnal bontásra kerül. Lényeges szempont, hogy a föld vezetéket nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérő árammal együtt már nincs különbség.

Hangsúlyozni szükséges, hogy rövidzár, túlmelegedés stb. ellen nem jelent a relé védelmet, hiszen akkor a visszajövő ágban is ugyanakkora áram folyik.

Teszt kapcsoló
A készüléken található egy teszt kapcsoló, melyet működtetve az áram egy része nem folyik át az áramváltón, hanem kikerüli azt, ilyenkor a relének azonnal le kell kapcsolnia. Ez a vizsgálat azonban csak arról ad felvilágosítást, hogy a relé működik-e, de nem ad felvilágosítást arról, hogy a hálózat védett-e. Ezt beüzemeléskor, és évente célszerű ellenőrizni. Egy tetszés szerinti fogyasztót az L vezető és a föld vezeték közé kötve a relének azonnal le kell kapcsolnia.

Érzékenysége
A fi relé érzékenysége független a hálózatból felvett áramtól, és nem fogyaszt energiát. A készülék megszólalási érzékenységét a védett helytől függően választják meg. Mivel az emberre a 70 mA-nál nagyobb áram már életveszélyes lehet, a megszólalási érzékenységet általában 30 mA-re választják meg. Mivel (különösen nedves környezetben) mindig felléphet valamennyi átvezetés (szivárgás), ennél kisebb értékű megszólalási érzékenység a készülék felesleges lekapcsolásait okozhatná. Speciális célokra gyártanak 10 mA, 100 mA és 300 mA megszólalású készülékeket is.

Kivitele
A relé készülhet egyfázisú és háromfázisú kivitelben. Háromfázisú hálózatnál célszerű a háromfázisú relé beszerelése, bár a jól kiépített hálózatnál három egyfázisú relé is megfelel a feladatnak. Lényeges még, hogy a relé névleges árama pl. 25 A megegyezzen, vagy nagyobb legyen, mint az utána bekötött kismegszakító értéke.








Érintésvédelem (EPH. ÉV relé) RECOMMENDED
2011-01-07
22:12:06
#10392
es a nap vicce:)

egy ismerosomnel talalkoztam egy villanyszerelo "mesterrel", aki eppen egy mezogazdasagi epuletben vitt at 3 fazist.
halkan megkerdeztem, nem-e akarnak FI relet bekotni. legkabel, allattartas, nagyteljesitmenyu eszkozok, stb

mire a valasz a mestertol:
"A FI rele csak bajt okoz a halozatban, nem kell az.. folyton leold. van valami rosszabb szigetelesu eszkoz es akkor lecsapkodja, nem kell az ide"

:)))) majd a hazigazda teljes megnyugvassal nyugtazta, hogy milyen franko szakembert hivott:)
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva