Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-03-08
18:28:13
Előzmény: Plaszlo #26839#26842
Plaszlo,

Igen, általában a felnőttek bőre jobban szigetel.
Továbbá, ha csak egy ujját érinti a vezetékvégekhez, akkor az áram rövid úton záródik, tehát csak csekély mértékben jut az izmokig, ezért elmaradhat a "tánc".

De a sóban gazdag izzadtság sokat ront a bőr szigetelőképességén.

Például nyári melegben egy padláson a gyaktanárodat is érheti meglepetés.
Rájöhet, hogy miért nevezik birkózó drótnak, ha keményen dolgozik, izzad, a drót vége kisebezi az ujj-begyét, és megmarkolja a vezeték véget, mert össze akarja sodorni.
2012-03-08
17:16:06
Előzmény: Nandi #26836#26839
Nándi
az emberek eltérőek, az egyik műhely gyaktanárom megnyálazta az ujjait, hogy érezze a 220-at a vezetékben, de a 380 V két fázisvezetőjét is simán megfogta a szemünk láttára. Ő kivétel, de vannak akik az átlagnál is érzékenyebbek.
2012-03-08
16:20:01
#26836
Nem kötözködés miatt, csak a korrekt tájékoztatás miatt reagálok egy korábbi https://biosolar.hu/forum/show/25858#25858 hozzászólásra.
"Könnyen kiszámolhatod, hogy a gyakorlatilag nulla ellenállású vizes emberi testen mekkora feszültség hajt át 1mA-t.
A vizes emberi tested úgy képzeld el, mint sok sok millió párhuzamosan kötött, eleve kicsi értékű ellenállást."

Nem olyan rossz a helyzet, mint első látásra tűnik.
Ha az emberi testen áthalad 10mA, akkor a szíven áthaladó áram még nem biztos, hogy eléri az 1mA-t, mert a körülötte lévő szövetek sönt-ként védik.
Én úgy tanultam, az emberi test ellenállása nem kevesebb, mint 700 Ohm.
Egy darab nyers húsra rámértem, és kb. 20 kOhm értéket mutatott a műszer, ez persze nem mérvadó.

Viszont találtam egy cikket, ami segít helyére tenni a kérdést.
Tudom ajánlani mindenkinek:

forrás: http://gyakorlat.pataky.hu/edu/erettsegi/A/09.A2.pdf

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy milyen mértékben változik az emberi test ellenállása a feszültség hatására.




A következő ábra azt mutatja, hogy milyen élettani hatása van különböző erősségű áramnak az behatási idő függvényében.




Az ábra tanúsága szerint, ha egy földelt fürdőkádba beleesik egy hajszárító (senki ne próbálja ki), akkor a fürdőkádban ülőnek jók lehetnek a túlélési esélyei, ha 30 mA értékű hibaáram védő (ÉV relé) biztosítja a villamos hálózatot. Persze általános szabály nincsen, mert minden baleset különböző. Az áramütés is kiszámíthatatlan, mint az autóbaleset. Van aki karcolásokkal száll ki egy összetört autóból, van akit tepsiben visznek el.

2012-03-04
19:45:11
Előzmény: sándor #26479#26614
Sándor,

A villanyóránál összekötött földelés és nulla vezetőnek vannak kétségtelen előnyei, ameddig minden papírforma szerint működik, de gondold csak át mi történik, ha a villanyoszlopon a nullavezető megszakad, vagy kontakthibássá válik. Ilyen esetben mi más védheti meg a fogyasztót az áramütéstől, mint az alacsony értékű földelési ellenállás? Az alábbi ábrán illusztrálom:

Kép mellékelve: 2012.03.08. 15:03 -kor





Megjegyzéseim a korábbi hozzászólásodhoz:

A "halálos áramütés" a cikkben valóban az egy bekezdéssel korábbi laptopra vonatkozott.

Én a társalgást gondolat ébresztőnek szánom, nem kötözködésnek.

"Most izgulhatunk valamennyien, hogy miért nem ráz a vízcsapunk. És mikor kell EPH-ra hoznunk a wc lehúzó láncot."
Sándor! Ez kötözködés. Én korábban nem említettem a wc lehúzót.
Egy WC lehúzóban nem tud jelentős mennyiségű töltés felhalmozódni, nem valószínű hogy kapcsolatba kerülhet fázisvezetővel, vagy az EPH-tól eltérő potenciálra kerülne, pláne ha az épületbe bejövő vízcső be van kötve EPH-ra, és az épület alapozásának vasszerkezete is EPH-ra van kötve.

"Ha elolvastad volna a területileg illetékes válaszát is, akkor tudhatnád, hogy a mérőcsere után a szerelők egy, a tulajdonos által a rendelkezésükre megmutatott dugaljnál kell, hogy leellenőrizzék a bekötés helyességét a tulajdonos jelenlétében.
(Ez valószínűsíthetően meg is történt, mert a jegyzőkönyvet a tulajdonosnak alá kellett írnia. Ez az én véleményem, de ez így előírás minden szolgáltatónál.)"
Sándor! Ez is kötözködés. Ilyet nem írt a cikk. A fogyasztót nem lehet felelős műszaki vezetőnek tekinteni. A tulajdonos azt igazolhatja, hogy a szakemberek ott dolgoztak.
Az én véleményem az, hogy valószínűsíthetően nem ellenőrizték a bekötés helyességét, mert akkor azonnal kijavították volna a hibát, mielőtt még bárki tudomására jut.

"A szerelők az új mérő bekötésekor a szabvány által megkövetelt szinezést kell kövessék. Nem a valamilyen kókány módon megszerelt régi vezetékezés szinezését."
A színekről sem volt szó a cikkben. Sok régi szerelés fekete vezetékekből áll, a "szakemberek" mégis meg tudják oldani a problémát.
2012-03-03
02:18:54
Előzmény: Nandi #26461#26479
Nandi!

>
2. Elcserélték a fázisvezetőt, és a nullavezetőt, emiatt feszültség alá került a kerticsap. A sajnálatos tragédia emberi mulasztás miatt következett be.
Ez nagyon súlyos tévedés volt egy villamosipari szakember részéről.
A kivételek erősítik a szabályt, ugye? Bízzuk a kivitelezést szakemberre.
Az író azt is írja, hogy a hiba miatt a földelővezetéken 50 V fölé emelkedett a feszültség.
Saját véleményem: Ha a földelési ellenállás alacsonyabb értékű lett volna, akkor lett volna esély a halálos áramütés elkerülésére.
Ha az ingatlan földelési rendszerébe a felépítmény betonalap földelése, és a kerítés alapjának a földelése is be lett volna kötve, akkor feltételezhetően a tragédia elkerülhető lett volna, mert a főbiztosíték időben leoldott volna.
<

Egy háromfázisú vagy egyfázisú betáplálásos házban a villanyóra alatti, a hálózatról bejövő 4 szál drótból egy vagy három van a fogadó kismegszakítókra kötve.
Ha így ismered, akkor legyenek ezek a "főbiztosítékok".
A negyedik szál drót egyenesen a mérő alá megy és itt és innen csatlakozik a biztosító elosztónál a védővezetőhöz és a ház földeléséhez. Így van a nulla megerősítve a becsatlakozásnál egy számottevő értékű földpotenciállal.
Idáig érthető?

Maradjunk egy 1~-ú csatlakozásnál, nehogy túlságosan bonyolult legyen!
Ha a szerelő elkövette azt a hibát, hogy a mérő elmenő kapcsainál felcserélte a két drótot, akkor a házban lévő dugaljak csatlakozói cserélődtek fel és a védőérintkező feszültség alá került.

Megtanulhatnál olvasni, mert tragédia nem történt! Légyszíves, és ne vezess félre mindenkit!

Az az áram, amelyik a kerticsapnál megrázott valakit, az ugyan keresztül ment a "főbiztosítékon", de nem is történhetett volna "főbiztosíték" lekapcsolás, mert "csak a fázis került egy, a "főbiztosítékot" leoldani nem képes földzárlatba.


A "főbiztosíték" csak akkor kapcsolt volna le, ha a fázis a nullával is kapcsolatba kerül, tehát zárlati áram (hibaáram) keletkezett volna.

Ebben az esetben a bedugott mosógép, a mikró, hűtő is rázhatott volna ha megérintik, mint a megérintett kerticsap. Szerencsétlen esetben akár halállal is végződhetett volna a történet.

Most egy kis szakmai rész jön, ne ijedj meg!

Ha ledugod otthon, a fi relé nélküli házadban a fázist a kertben a földbe, akkor a fázisvezetőn minimális áram fog folyni. A lépésfeszültség miatt a mogyoróid esetleg melegedni fognak, de jó eséllyel életben maradsz. A főbiztosító köszöni szépen, de nem fog leoldani.

Hiába csinálsz a házhoz akármilyen jó földelést, beleveheted a ház és a tyúkól alapföldelését is, ilyen földzárlat esetén a földzárlati ponttól a transzformátor csillagpontjáig még van párszáz méter nagy ellenállású feltalaj réteg. Ez a feltalaj a házi földeléseddel sorbakötött ellenállásként működik, tehát csökkenti a főbiztosítékon átfolyó áramot.

Ezt nevezték régen földeléses érintésvédelemnek.
Pontosan azért, mert ez nem ad kellő védelmet, ezért tértünk át már régen a nullázásos érintésvédelemre. A nullának a terhelőáramok miatti feszültség emelkedését hivatott a számottevő földelés csökkenteni. Hogy minél "nullább" legyen, még a hálózat végén lévő házban is.
Ebben az esetben, ha bekövetkezik egy, a főbiztosítót leoldani képes hibaáram, akkor fog a főbiztosíték lekapcsolni.

Tehát, hogy a szakmai alapképzettség nélküli ember is megértse, egy jól megszerelt házban csak akkor old le hibaáram következtében a főbiztosíték, ha a meghibásodott készülék szakszerűen, a nullázott védővezetővel ellátott érinthető fémrészéhez keletkezik a zárlat.
A leoldási idő alatt, a fémrészt érintő személy még ekkor is meghalhat.

Ezért alkalmazzuk ma már áramvédő kapcsolót.
(A földelésen alapuló fezültségvédő kapcsoló kiment a divatból, mielőtt bejött volna.)

A szerelők az új mérő bekötésekor a szabvány által megkövetelt szinezést kell kövessék. Nem a valamilyen kókány módon megszerelt régi vezetékezés szinezését.
Nekik szigorúan kötelező azt feltételezni, hogy a házát rendben tartó tulajdonosnál minden előírásosan van szerelve.

Ha elolvastad volna a területileg illetékes válaszát is, akkor tudhatnád, hogy a mérőcsere után a szerelők egy, a tulajdonos által a rendelkezésükre megmutatott dugaljnál kell, hogy leellenőrizzék a bekötés helyességét a tulajdonos jelenlétében.
(Ez valószínűsíthetően meg is történt, mert a jegyzőkönyvet a tulajdonosnak alá kellett írnia. Ez az én véleményem, de ez így előírás minden szolgáltatónál.)

Ha atulajdonos egy olyan kókány szerelést mutatott be ellenőrzésre, ahol a hibát nem lehetett észlelni, akkor a szerelők nem tehetők felelőssé.

Pontosan ezért kívánják a fogyasztóik figyelmét felhívni arra, hogy ellenőriztessék le a belső hálózatukat, mert annak a hiányosságai miatt nem a szolgáltató a felelős.


Remélem, ezzel befejeztük ezt az értelmetlen, részedről kötözködős vitát.
Ezt a fórumot sokan olvassák.
Az ő érdekükben kérlek, hogy csak akkor írj ilyen "saját véleményeket", ha tisztában leszel a fogalmakkal, az érintésvédelem alapjaival.
Ha nem torzítod szándékosan el a mások által is olvasható jegyzőkönyveket.
Előttem ezzel csúnyán lejárattad magad.
Sajnálom, de ezek után nem tudom komoly érdeklődésnek venni az általad írottakat, így további választ sem kívánok Neked adni.

Javaslom, mint már az elején tettem, hogy fordulj számlaképes szakemberhez!
A pénzedért annyit vitázhatsz és kételkedhetsz vele, amennyi jólesik.








2012-03-02
18:26:22
Előzmény: sándor #26445#26461
Sándor!

"Nem értelmezel négy oldal hiteles anyagot."
Rendben, de tőled is értelmezést várok a https://biosolar.hu/forum/show/26443#26443 cikkemre, amely közérthető módon általános iskolában megismert szabályok alapján mutatja be a védőföldelés értelmét.
És értelmezést várok a
https://biosolar.hu/forum/show/26428#26428 cikkemben látható ábrákra.


"Nem értelmezel négy oldal hiteles anyagot."
https://biosolar.hu/forum/show/26270#26270
Lássuk a cikkek értékelését:
V-011.jpg
"A meghibásodást FELTEHETŐLEG nem anyaghiba okozta"
"FELTEHETŐLEG"-Ez az állítás szerinted mitől hiteles?

"E jelenség megakadályozására az EPH bekötés nem elégséges"
Az cikkből nem derül ki, hogy volt EPH bekötés, vagy nem.
A a szerző általánosságokról beszél, nem a konkrét korrózióról.
Joggal merül fel bennem a kérdés, hogy egyáltalán látta-e az író a helyszínt?

Egy szakvéleményben állítások vannak a hozzá tartozó magyarázatokkal, indoklással.

pl. A polifoam csőhéj sértetlen volt, ott ahol a lukkorrózió fellépett, ezért a kívülről történő korróziós hatást, így a elektromosság okozta erózió kizárható.

pl. A csőből a kritikus helyeken metszeteket készítettünk és megállapítható, hogy a cső belső ivóvíz felőli falán, ahol a cső a klórozott ivóvízzel érintkezett korróziós nyomok nem láthatók, tehát az anyaghiba kizárható.

pl. A cső külső oldalán található zöldes elszíneződésekből mintát vettünk, amit spektrum analizátoros vizsgálatnak vetettünk alá. A vizsgálat során kimutatható volt cink jelenléte, ami arra utal, hogy a forrasztás után nem tisztították le a cső felületéről a forrasztáskor használt folyatószer maradványait.

V-021.jpg
1. Szakszerűtlen szerelés okozta áramütés - A cikk tökéletes, nem kell kommentálni.

2. Elcserélték a fázisvezetőt, és a nullavezetőt, emiatt feszültség alá került a kerticsap. A sajnálatos tragédia emberi mulasztás miatt következett be.
Ez nagyon súlyos tévedés volt egy villamosipari szakember részéről.
A kivételek erősítik a szabályt, ugye? Bízzuk a kivitelezést szakemberre.
Az író azt is írja, hogy a hiba miatt a földelővezetéken 50 V fölé emelkedett a feszültség.
Saját véleményem: Ha a földelési ellenállás alacsonyabb értékű lett volna, akkor lett volna esély a halálos áramütés elkerülésére.
Ha az ingatlan földelési rendszerébe a felépítmény betonalap földelése, és a kerítés alapjának a földelése is be lett volna kötve, akkor feltételezhetően a tragédia elkerülhető lett volna, mert a főbiztosíték időben leoldott volna.

V-031.jpg
A számítógép tápegysége a túl érzékeny áramvédő kapcsoló nem kívánt kioldását eredményezheti. Nyilván hibaáramra gondol.
100 mA érzékenységű AVK-t javasol 30 mA helyett.

Saját véleményem:
Van akinek el lehet adni egy családi házra 3 különböző értékű hibaáram védő kapcsolót (bojler: 10 mA; általános célokra: 30 mA; számítógépre:100 mA), de van akinek nem.

V-41.jpg
Ez a cikk megegyezik a V-031.jpg -el.
2012-03-02
03:09:23
Előzmény: Nandi #26443#26445
Nandi!

A konkrét kérésre nem válaszoltál.
Most izgulhatunk valamennyien, hogy miért nem ráz a vízcsapunk. És mikor kell EPH-ra hoznunk a wc lehúzó láncot.

Nem hiszed el, hogy egy hibásan kivitelezett érintésvédelmi hálózat, a betonalapföldelő is elviszi a hiba feszültséget távoli helyekre, ahol tragédiát okozhat.

Ha neked egy betonalap földelő méretezése és létesítése itt kezdődik, akkor van megfelelő tanácsadód:

>Beszéltem az EPH bevizsgálós barátommal, aki azt mondta, hogy közintézményeknél minden esetben csinálnak betonalap földelést, amit összekötnek az EPH-val.
Ami a közintézményeknek jó, az nekem is jó kell legyen.
Homokos száraz talajra épített házaknál, majd nálam okosabbak kitalálják, hogy mit tegyenek.<

"EPH bevizsgálót" nem ismer a szakma. Ilyen szakmára képzés nincs.
A tanult szakma az a múlt. Ide napi tanulás és naprakész tudás szükségeltetik.

Nem értelmezel négy oldal hiteles anyagot, csak mert életlen a betűk széle.
Nincs szükséged csak a saját példáidra.

Legyen úgy, nekem meg nyugalmam.


2012-03-02
01:39:44
Előzmény: sándor #25858#26443
Sándor,

Korábbi cikkedben ezt írod:

"Látom nem tudod elképzelni, hogy a házban bárhol fellépő hibafeszültség a biztosító vagy a kismegszakító leoldásáig, az áramvédő kapcsoló megszólalásáig a védővezetőt és az arra rákötött valamennyi készülék érinthető fémrészeit felemeli az éppen aktuális hibafeszültségre. Hogy ez a feszültség mekkora, az rengeteg mindentől függ. Lényeg, a nem hibás készülékek is rázni fognak a leoldásig.
A biztosítóknak, a kismegszakítóknak vannak fajtái és jelleggörbéi. Hasonlóan az áramvédőhöz.
Ne abból indulj ki, hogy egy hibaáram az hatalmas zárlati árammal jár. Még ha így lenne is, akkor sem lenne szabálytalan, ha egy kismegszakító pl. 0,5sec alatt oldana le.
A hibaáram lehet 0,29mA is, amitől az áramvédő nem szólal meg, de a ház összes védővezetős készüléke már rázhat."

Ezt ugye csak viccnek szántad. Megdöbbent ilyesmit olvasni ÉV felülvizsgálótól.

U=I*R
Számoljunk max. 10 ohm földelési ellenállással (tudva, hogy ettől csak kevesebb lehet).

U=0,00029*10=0,0029 V

Aki 3 ezred volt feszültséget érzékel, annak én kezet csókolok.

Kiszámolom 30mA-re is (általánosan használt ÉV relé kioldó árama).
U=0,03*10=0,3 V

Én ennek az ötszörösét a 1,5 V ceruzaelem sarkait gond nélkül megnyalom. Nem hinném, hogy 3 tized volt bárkit megrázna.

2012-03-02
01:24:43
Előzmény: sándor #26441#26442
Sándor!

A dátumokról az a véleményem, hogy bár a szabványok megváltoztak, de az áram még ma is ugyanazon törvényszerűségek alapján folyik mint mint 7 éve.

Előző cikkemhez beszúrtam két képet az érthetőség kedvéért.

Olvastam a betonalap földelésről a hivatkozást. www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=319

Egy kis megjegyzés:

Az építészek ma már minimum C10 keménységű (régi szabvány szerint ez megfelel a B140-nek) betont írnak elő, ami megvédi a korróziótól a betont, ha legalább 30 mm beton fedi. Ha nem ezt tennék, akkor úgy korrodálna el az vasszerkezet, mint az utcával párhuzamosan futó vízcsöved (függetlenül attól, hogy földeléshez használják-e, vagy nem).

A betonvas, amit az építőanyag telepeken tonnaszám meg lehet venni BSt500S (DIN 488-1:1984) minőségű hegeszthető acél.

Az alap betonban általában d=6 nál vastagabb vasat raknak.
Esetleg a kengyelek készülnek D=6 os anyagból.
Általában d=12 -től felfelé készülnek az alapozás vasszerkezetei.

Semmi olyan követelmény nincs a betonalap földeléssel szemben, ami teljesíthetetlen lenne, vagy anyagi összeomláshoz vezetne.
És egy életre szóló megoldást biztosít.
Csak ajánlani tudom mindenkinek, még akkor is ha homokos a talaj és önálló földelésként nem felel meg.
2012-03-01
23:52:47
Előzmény: Nandi #26428#26441
Nandi!

Az idézett cikkek amiket elfogadok, azok, amelyeket én raktam fel.
A Te általad kiragadott cikk az elrettentés kategóriájába tartozik.

Nem tudom, mióta olvasol bennünket. Én mindig szívesen és kimerítően próbálok válaszolni a kérdésekre.
Mindig és mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne fogadjon el vakon különböző helyekről kiollózott véleményeket, tanácsokat.

Nem csak más honlapról, hanem az én véleményemet és tanácsomat sem.
Irányt, alapelveket tudunk csak "táv szakértéssel" tisztázni. Ha pontos és felelősségteljes segítséget akar, akkor én mindenkit minimum egy felülvizsgálóhoz küldtem eddig is, és fogok küldeni ezután is.

Le tudom írni, és ezt merem is ajánlani, hogy milyen gyakorlatot követek bizonyos szerelési, hiba keresési módszereknél.
Eddig még nem reklamált senki. Én sem, ha éppen egy másik hozzászóló hibaelemzése volt a célravezetőbb.

Ha bárkit meg akarsz győzni arról, hogy miért kell egy vízcsapot bevonni a vezetékes érintésvédelembe, akkor rajta.
Rajz, szabványi előírások, egyedi tervezői előírás, mérések és szakszerű indoklás.
Rögtön lesz más hozzászóló is a témához. Akkor lesz miről vitázni. Most nincs.

Olyan cikket tettél fel, ami ekkor jelent meg:
> 2005.04. (Rokonszakmák témakör)
Balesetek vizesblokkban <
A dátumot egy szakember véletlenül nem, csak szándékosan hagyja le az idézetről.

https://biosolar.hu/forum/show/26195#26195

A cikk 7 éves. Van fogalmad róla mennyi minden változott azóta? Ezért írtam, hogy felelőtlenség és szakszerűtlenség a részedről a téma kezelése.

Ha már ennyire ragaszkodsz a régi cikkekhez, ezt is idézhetted volna:

www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=319

Ott dobja ki a gugli a másik mellett és azonos évjáratú a cikkeddel.

Igaz, ez már nem támasztja egyértelműen alá a véleményedet. Meglehet, még arról is ír, hogy milyen szigorú feltételei vannak a betonalap vasalat felhasználásának betonalap földelő céljára. Olyan mint pl. a cement speciális minősége, a betonvas minősége, a talajvíz szint figyelembe vétele, a hegesztés technológiája, és még több oldalnyi más feltétel, szabály.

Természetesen erre is érvényes, hogy csak a mai előírásokkal összevetve fogadható el bármelyik állítása.

Szóval várom, várjuk a vízcsap "földelésed" vitatható szakszerűségű indoklását. Van fogalmad, hogy a sok fórumozónak mennyi "földeletlen" vízcsapja lehet felszerelve?
Mozgasd meg őket is!



2012-03-01
13:57:29
Előzmény: sándor #26415#26428
Sándor,

Tanult szakmám a villamosság.

"Én az idézett oldalaknál autentikusabb szakmai véleményt Magyarországon nem ismerek. "
Ha ezeket a cikkeket elfogadod, akkor nem volt hiábavaló vitát nyitni.

Visszatérve az eredeti témára én fontosnak tartom, hogy a kád, zuhanytálca vagy azok fém lefolyója össze legyen kötve a csappal.
Ezt szakmai alapon plusz saját tapasztalataim alapján indokoltnak tartom.
Az akril kád és műanyag lefolyó persze más kategória, arra nem szolgálok kész recepttel.

Ne feledd írásaidat:
"Tehát bárhol vizsgálódsz, egy leszúrt földelés és a földelt nullavezető (ami a szétválasztás után a védővezető) között mindig fogsz tudni feszültséget mérni. Még a 100V körüli értéken sem kell meglepődni. Különösen ha valaki egy hosszú hálózat végén lakik, vagy van a közelében egy nagyfogyasztó."
"A villamos áramot nem a lúgos víz vezeti, hanem a gerincvezeték alján visszamaradó vegyszeres üledék."






A saját csatorna csonkomat leföldeltem (bekötöttem az EPH-ba). Ezt tanácsolom a többi olvasónak is.
Így sem a szomszédnak a szakszerűtlen, kontár fusi munkája miatt, sem az egymástól eltérő földpotenciálok miatt nem fog agyonvágni az áram minket (ami a csövekben kóborol).

Beszéltem az EPH bevizsgálós barátommal, aki azt mondta, hogy közintézményeknél minden esetben csinálnak betonalap földelést, amit összekötnek az EPH-val.
Ami a közintézményeknek jó, az nekem is jó kell legyen.
Homokos száraz talajra épített házaknál, majd nálam okosabbak kitalálják, hogy mit tegyenek.

2012-03-01
12:00:04
Előzmény: Nandi #26317#26415
Nandi!

A szöveg szándékosan "csak" olvasható.
Az anyagot emészthetőnek minősíteni, nagyfokú szakmán kívüliségre enged következtetni.
Ez a magánvéleményem. A szerzők bizonyára keményebben fogalmaznának.

A valamikori véleményed nagyon "sajáthonlaposan" hangzott.

>
Az élet része a halál, ez sajnos tény. Csak a mesében van örök élet elixír.
A feladat számunkra az, hogy lehetőség szerint ne az elektromos áram vessen véget az életnek. Sőt ezen túlmenően az elektromos áram ne átok legyen, hanem áldás.
Ez utóbbi sokkal komolyabb kihívás, mint pusztán az életveszélynek az elhárítása.

Veszélyt és problémát azonban éppen a földelés gyengesége (nagy földelőelektróda ellenállása) okozhat.
Érdemes tehát a lehetőségekhez mérten mindent elkövetni, hogy a veszélyeket és problémákat elhárítsuk.
A betonalap-földelés elkészítése, olcsó, tartós, és hatékony.
Nyilván lehet elkövetni hibákat a készítésekor, de az élet már csak ilyen.
>

A "szaklapos" idézeteid azóta átváltoztak emberi hibákra. Ez jó. Ez igazolja, amit Neked tanácsoltam.

Én az idézett oldalaknál autentikusabb szakmai véleményt Magyarországon nem ismerek.
Nekem ez az információ pénzbe, egyes témák kidolgozásában munkába, és sok sok szakmai vitaórába kerül(t).

A szerzőket még a régebben végzett villamos szakemberek is ismerhetik. Tiszteletben kell tartani a jogukat a tudásukhoz és köszönet érte, hogy ezt megosztják egy lapban az érdeklődőkkel.

A "megfordult" hozzászólások szerintem már nem ebbe a topicba tartoznak. Ezeknek nyitni kellene egy "villanyszerelési hibák" topicot.

A szabványokhoz, az én régebbi és mai tanácsaimhoz a látható dobozbekötésnek semmi köze. Hozzám címzett, rám hivatkozott, ekkora szakmai baromságokat bemutató fotók, mint ez a dobozbekötés, félreviheti azokat a tanácsokat, amiket régebben másoknak adtam. Ha az is érdekel, vissza kell olvasnod pár évet.

Csak ismételni tudom, szakemberre kell bízni a villanyszerelést.


2012-03-01
10:59:39
Előzmény: sándor #26329#26410
Szakszerűtlen munka. Igen, nagy az isten állatkertje.
Ahhoz, hogy az ember lelkiismeretes munkát végezzen nem kellene diploma.
Elég lenne némi lelkiismeret.
Az emberi tényezőkre én is tudok mutatni egy kis nyalánkságot.

A szerelvénydoboz egy kiszolgált üdítős dobozból készült.
A képen látható, hogy a vezetékek szigetelését lehántolta a doboz éles széle.




2012-02-28
23:10:34
Előzmény: Nandi #26317#26329
Nandi!

Bárhonnan közelítünk bármelyik kérdéshez, szinte mindig az emberi tényező a tragédiák oka.
A maga szintjén valahol mindenütt az embernél ér véget a vizsgálat.

Ebben sajnos a kivitelezők járnak az élen. Régen sem volt valami fényes, de mára gyakorlatilag megszünt a tovább képzés.
Ráadásul a jövő még sötétebbnek látszik. Megszüntetik az alap és középfokú képzést. Nálunk egy mezőgazdasági középiskolához csatolták a villamos szakemberek képzését.
Akit meg nem érdekel a villamos szakma, azokat ma erővel terelik ezekre a szakokra.
2012-02-28
19:27:36
Előzmény: sándor #26270#26317
Emészthető az anyag, bár .png-ben elmentve (veszteségmentes kép tömörítés) olvashatóbb lenne.
A .jpg elmossa a betűk széleit.


Érdekesség,

Egy ismerősöm mesélte kb. 15 évvel ezelőtt, hogy kiszakadt sérült éjjeli lámpa vezetéke miatt egy év alatt 12 ember szenvedett halálos áramütést.
Erről sehol sem cikkeztek a lapok.
Pedig ez kb. annyi, mint egy fűtésszezonban a szénmonoxid mérgezés miatt elhalálozottak száma.
2012-02-27
20:24:26
Előzmény: Nandi #26233#26270
Nandi!

Az előző hsz-ben tételesen leírtam mindegyik kérdésedre a lehetséges választ.

Estére felrakok pár, általam rövidített állásfoglalást és magyarázatot ehhez a hozzászóláshoz.

Később pedig egy másik témához Robert segítségével egy fontos állásfoglalást az áramvédő kapcsolók alkalmazásáról. Ez utóbbi sokakat érinthet, akik invertereznek, laptopoznak, PV-znek, szünetmenteseznek.
Sajnálom, de ezt az anyagot csak a szakemberek fogják majd értékelni.

Ezt nem a "nem szakemberek" ellenében mondom, hanem inkább az életük védelmében. Több helyen is lesz talán olvasható, hogy bízzák a megoldást az érintésvédelemben járatos szakemberre.


Részben elmagyaráztam, hogy a betonalapföldelőnek ott van értelme, ahol garantált az állandó nedvesen tartás, különben szétviszi az egész házban a hibafeszültséget.

Ma már nem csak energetikai tanúsítás kell egy házhoz, hanem elektromos is.
Ha nem tudod fotókkal mellékelve, építési naplóval, építésvezetői, villamos tervezői igazolással ellátva bizonyítani, hogy betonalapföldelés előírásainak megfelelő kivitelben készítetted el a ház alatti betonvasalást, akkor bajba kerülhetsz.

Amit én leírtam, azt mind alátámasztottam. Viszont a Te idézeteid a levegőben lógnak. Olyan, mintha a zindex fórumáról másolgattad volna ki őket.
Ezt nem szabad, mert VESZÉLYES.

A kóboráramokról is gyűjtöttem be Neked egy kis nyalánkságot. Remélem érthető lesz az illetékes egyetemi tanár válasza.

Utolsó mondat.
Én nem kötném össze a csapot és a lefolyót egy darab dróttal.
Szakszerűen szerelek, nincs szükség a csap vezetékes érintésvédelmére.
Ha lenne, akkor lenne rajta csatlakozási lehetőség kialakítva, és a dobozában egy utasítás a bekötésre. És lenne mellé csomagolva, vagy a csapon egy "földelés" jel feltüntetve.

Ha a szakszerűtlen szerelés miatt ráz a csap, akkor elvinném a családot a nagymamához, és addig nem jöhetnének haza, amíg valaki meg nem taláná a hiba okát, és ki nem javítaná a ház villamos rendszerét.


Képcsatolás 23.28-kor.

Itt van amit ígértem, de nem szeretnék ebből rendszert csinálni, különösen a lapgyűjteményemet összefirkálni.

Valószínű, hogy ezek a morzsák sem fognak segíteni megérteni hogy milyen öszetett problémát próbálsz "leegyszerűsíteni".

Szívesen megadom a helyet, ahol a lapot előfizetheted. Ha van legalább középfokú energetikai végzettséged, és némi vénád a gyengeáramú és a háztartási villamosenergia kapcsolatának finomságairól, akkor 5-6 év, és képben leszel.

Fontos!
Ismételten felhívom a figyelmedet, hogy a feltett anyagok példák.
Az érvényességük a lapszám megjelenésének időpontjában volt napi hitelességű információ.
Az információk alapját képező szabványok, ÉV Mubi állásfoglalások, ajánlások, határozatok, felszólítások azóta megváltozhattak, és folyamatos változás alatt állnak.
Bármilyen, az esetleg az itt olvasottak alapján tervezett munkád előtt kérd ki egy szakértő véleményét. A munka elvégzését csak szakember végezheti.
Ellenkező esetben minden felelősség a Téged terhel.













2012-02-27
01:54:58
Előzmény: sándor #26205#26233
"Az pedig, hogy egyszer lehetelennek tartod az általam leírt 100V-os potenciálkülönbséget" Mármint az egymástól távolabb leszúrt földelők között.
Valamit félre értettél, én ezt elhiszem, csak rácsodálkoztam, mert durvának tartom.

Nagypapámnál volt alkalmam személyesen megtapasztalni ezt a jelenséget, szerencsére nem ennyire durva mértékben.
A villanybojler kétsarkú kapcsolója le volt kapcsolva + az egész ház áramtalanítva és a víz mégis csípett, mérhető feszültség volt a lefolyó és a csap között.

Miért olyan hihetetlen ez számodra?

Hogyan hárítanád ezt el?
Te nem kötnéd össze a lefolyót, és a csapot egy darab dróttal?

Én azokat az írásokat csatolom, amiket hasznosnak tartok.
Ha bármelyiket aggályosnak tartod, akkor érvekkel alá kellene támasztani.

Miért tartod aggályosnak a betonalap földelés EPH-ba kötését?
Csak egy okot mondj.

2012-02-26
02:22:00
Előzmény: Nandi #26195#26205
Nandi!

Igyekszem, hogy autentikus helyekről megerősített válaszokat kapjál a felvetéseidre.

Addig is kérlek, hogy a rákeresős módszerekkel talált információkkal ne zavard meg azokat, akik olvasnak bennünket. Ez nem versengés, a fórum nem versenypálya.

A rákeresésekben rengeteg butaság, és egyéni átértelmezés található.

Mint az érintésvédelem, tűz és villámvédelem ellenőrzésével, ellenőrzésében egykor foglalkozásszerűen működő felülvizsgáló, hatósági szakértő, muszáj arra figyelmeztetnelek, hogy minden leírt "szakmai meghatározásod, irányadásod" akkor is a felelősséged, ha most még ismeretlenül idézgeted ezeket az "előírásokat".
Egy, a "Nandi írta én csak megcsináltam" tipusú baleset esetén a felelősségre vonásod elkerülhetetlen.

Ez egy csúszós szakma. Biztosan észrevetted, én milyen óvatosan fogalmazok. Kerülöm az általam a hsz írás időpontjában nem ismert pontos adatok "megadását". Mindössze felhívom az érdeklődő figyelmét a tól-ig, a kb. értékre, a vonatkozó szabványokra, a szakszerű fogalmak alkalmazásának fontosságára.

Állandóan érvényes szabványokkal csak nagyon kevesen rendelkeznek. Őket nem az internet pár évvel ezelőtt íródott önreklámjai között találod meg.
Egy folymatosan megújuló, a felülvizsgálónál kötelességszerűen magával hordott szabványkészlet mai értéke úgy félmillió körül kóstál. A helyszínen nem tisztázható kérdések irodában tartott szabvány készlete is millió feletti érték.
Ezért nem rendelkezem én sem (mindenből!?) a napi aktuálissal. Viszont havonta figyelemmel kísérem a felmerülő változásokat, kérdéseket, ötleteket, megoldási javaslatokat olyan vezető szaktekintélyektől, akik részt vesznek a szabványok alakításában.

A villanyszerelő kollégák 80%-a nincs tisztában még az elemi dolgokkal sem.
Van egy "ezt igy szoktuk csinálni" tudásuk és kész.
Ha nem így lenne, akkor a felülvizsgálók mindent rendben találnának, és nem halna meg áramütés miatt minden évben sok ember.

Őket senki nem kötelezi (csak a mindenkor érvényes rendeletek és szabványok) az időszakos tovább képzésekre, a komolyabb munkahelyeken kötelező havi több órás szakmai oktatásokra, a heti két órás szakmai munkavédelmi oktatásokra és a visszakérdezésekre.

Vegyél lottót, ha olyan szerencséd lesz, hogy ha egyetlen "mindent tudó" villanyszerelő be tudja Neked mutatni az egyébként rá is kötelező oktatási tematikáját, annak végrehajtását és az eredményes visszakérdezés igazolását.
Az olyan villanyszerelő pedig nem villanyszerelő, aki nem hordja magával állandóan a szakmában kötelező öt alapszabványt, és (ma már) nincs ISO minősítése.


Az pedig, hogy egyszer lehetelennek tartod az általam leírt 100V-os potenciálkülönbséget, majd szentírásként elfogadod azt, ha egy fórumon olvasod, életveszélyes felelőtlenség.

Azon komolyan gondolkodj el, hogy mit jelent az érintésvédelem hatásossága szempontjából ha az építéskor nedves környezetű betonalap földelő, vagy különösen a gyorsan kiszáradó, földelésre alkalmatlan homok és kavics terítésre készített járdavasalat bekötése mit jelent, ha szárazság van?

Különös tekintettel arra, hogy földelést lefelé a talaj mélye felé készítünk és nem sekély mélységben vízszintesen, a kóbor áramok birodalmában!
Ha a házat körbeépíted a alaptól kifelé lejtő vízelvezető drénezéssel, kövezéssel, ha járdát, fedett járdát, teraszt építel a házalap köré, ezzel kiszárítva az építéskor az áramvezetésre még megfelelő talajt, akkor mi a kötelességed?
Mi van akkor, ha az építész előírt a sávalap, vagy a pince alap alá félméteres kőterítést a megúszás elleni védelem érdekében?

Az ilyen butaságokat miatt még én is elpirulok, hát még azok akik láttak már feszültségmérést közelről:

> Az említett esetben a fürdőkád és a vízcsap között eltérő időpontokban 60-110 V nagyságú feszültség volt mérhető, igazolandó a vezetői összekötés hiányát. <

Ha a vízcsapra (az olyan nem mellékes kérdéseket mellőzöm, mint a vízvezeték anyaga, a flexibilis bekötőcső anyaga, és a többi vízcsap ráz e?...), nincs semmilyen vezető rákötve, akkor a környezetétől tökéletesen elszigetelten áll. Nincs sem földpotenciálon, sem a LED-es világításra rákötve "segéd" feszültség osztónak, akkor a csaphoz ugyan honnan mértek 100V feszültség különbséget?
A feszmérő egyik, a csapos "drótja" a mérés közben gyakorlatilag a levegőben lógott!


Ügyes szerelők lehettek, vastagon belül a 80%-on, ha csak ennyi hibát követtek el a társasházon.
De az még nagyobb marha volt, aki ezeket a képtelen vizsgálati értékeléseket elvégezte és leírta.

Én nem is hiszem, hogy a leírtakat bárki is komolyan vette, mert azt a jelzőt amit rá vonatkozóan le kellene irnom, Robert biztosan törölné.

> A családom biztonságára nézve elhanyagolhatóan csekély veszélyt jelent az elektromos áram. < Legyen úgy! Nekem, ha megengeded, vannak kétségeim.


Részedről a téma lezárva.
Ennek örülök. Annak is örülnék, ha Te is butaságnak találod a példáid jó részét, akkor használnád a szerkesztés - törlés funkciót.

Én is szivesen kiszállnék ebből a "beszélgetésből".


2012-02-25
22:25:36
Előzmény: sándor #26037#26195
Rákerestem a - betonalap földelés elektromos felülvizsgálat hiba - szavakra.

Idézek a talált cikkekből:

www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-vedofoldelest

"Ha kellő időben tudjuk bevonni a villanyszerelőt, akkor hatékonyan közre tud működni az érintésvédelmi rendszer kialakításában. Volt már lehetőségünk olyan családi ház földelő hálózatának kialakítására, ahol a sávalap minden részénél el lett helyezve a földelő vezető. A rendszerbe be lett vonva a kerítésalap, járdaalap és a kerítésbe épített mérőhely üzemi földelője is. Így kialakított rendszer tökéletesen összekötött hálózatot képez, földelési ellenállási értéke a lehető legjobb értéket mutatja. A zárlati áram védelem és az érintésvédelem tökéletes alapját fogja képezni ez a földelő hálózat."


www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=747

"Nemrégen történt a következő eset: a villanyszerelő kollégát értesítették egy társasházból, hogy ráz a vízcsap a fürdőszobában. Nem ő szerelte a lakást, csak a "szerelvényezésre" kérték fel, illetve közölték vele, hogy a fürdőszobában ráz a vízcsap. Ottlétekor nem tapasztalt semmilyen rendellenességet, de a biztonság kedvéért felszerelt egy áramvédő-kapcsolót. Meglepetésére néhány napra rá ismét telefonált a tulajdonos: ismét ráz a vízcsap. Ekkor került sor érintésvédelmi szakértő bevonására.

A társasházban nem volt kiépítve az MSZ 172/1-86. 3.2.4.1. pontjában leírt EPH csomópont, valamint a 3.1.2.. pontjában leírt EPH hálózat. Az EPH csomópontba földelővezetőn keresztül közvetlenül be kell kötni:
- a betonalap-földelést (ezt a kollégák egyre többször alkalmazzák),
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket,
- az önállóan számottevő házi fémhálózatokat (hideg-, melegvíz- és gázcső),
- az épület villámhárító berendezésének a legközelebbi földelését
- az érintésvédelmi céllal létesített védővezető-rendszer egy pontját.
Nem közvetlenül az EPH csomópontba, de az EPH hálózattal össze kell kötni a fürdőkádat is (3.2.4.2. pont).

Az említett esetben a fürdőkád és a vízcsap között eltérő időpontokban 60-110 V nagyságú feszültség volt mérhető, igazolandó a vezetői összekötés hiányát. Az áramvédő kapcsoló megfelelősége műszeres vizsgálattal lett vizsgálva, hibátlanul működött. Fontos kiemelni tehát, hogy az áramvédő kapcsoló abban az esetben jelent védelmet, ha az érintésvédelem megfelelően lett kialakítva és a föld-, illetve testzárlatos berendezés a saját hálózatról kapja a betáplálást. (Az áramvédő-kapcsoló nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelem kikapcsoló-szerve.) Amennyiben a fent leírtak nincsenek kialakítva, úgy az áramvédő-kapcsoló beépítése ellenére is kialakulhat hibafeszültség."


"talán másként látod majd magad és a családod biztonságát"
Köszönöm az együttérzést. A családom biztonságára nézve elhanyagolhatóan csekély veszélyt jelent az elektromos áram. Részemről a téma lezárva.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de jelenleg a milliószor nagyobb kockázati tényező a szomszédom által képviselt erkölcsi értékrend.
Tehát most egy lényegesen magasabb prioritású problémát kell kezelni, természetesen törvényes eszközökkel.
2012-02-25
17:05:53
Előzmény: sándor #26037#26174
BETONALAP FÖLDELŐK
Idézetek egy szaklapból:
"AZ MSZ EN 62 305-3 szabvány 5.4.4. szakasza szerinti betonalap-földelő olyan vezetőkből áll, amelyek a talajszint alatt, az építmény alapozásában helyezkednek el. A kiegészítő földelők hosszát a szabványban szereplő diagram felhasználásával lehet meghatározni.
A betonalap-földelő elektródjai a betonban helyezkednek el. Ennek előnye az, hogy ha a beton kialakítása megfelelő, és a betonréteg a földelőelektródákat legalább 50 mm vastagságban befedi, akkor azok korrózióvédelme elfogadható."

"Új építésű épületeknél az építmény összekötött betonvasalását tartalmazó vasbeton alapozását ajánlatos betonalap-földelőként használni. Ha ez jól érintkezik a talajjal, akkor nagyon kicsi földelési szétterjedési ellenállása, és kiváló potenciálkiegyenlítésként is szolgál."

"Az összekötés hegesztett vagy megfelelő mechanikai összekötés legyen, továbbá a földelővezető csatlakozási pontjának hozzáférhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie."

forrás: Elektro Installateur Az Elektromosipari Magánvállalkozók Szövetségének Lapja XVIII. évfolyam 2010/5-6. Fehér Zoltán cikke


"Kár, hogy gúnyosan fogod fel a veszélyt."
Az élet része a halál, ez sajnos tény. Csak a mesében van örök élet elixír.
A feladat számunkra az, hogy lehetőség szerint ne az elektromos áram vessen véget az életnek. Sőt ezen túlmenően az elektromos áram ne átok legyen, hanem áldás.
Ez utóbbi sokkal komolyabb kihívás, mint pusztán az életveszélynek az elhárítása.

Veszélyt és problémát azonban éppen a földelés gyengesége (nagy földelőelektróda ellenállása) okozhat.
Érdemes tehát a lehetőségekhez mérten mindent elkövetni, hogy a veszélyeket és problémákat elhárítsuk.
A betonalap-földelés elkészítése, olcsó, tartós, és hatékony.
Nyilván lehet elkövetni hibákat a készítésekor, de az élet már csak ilyen.

2012-02-23
01:22:59
Előzmény: Nandi #26008#26037
Nandi!

A rádió adók örnyékén nem véletlenül van minden drótkerítés vastagon leföldelve.

Ebben az érdekességen kívül semmi abnormális nincs. Néznél meg egy ilyen szerelést és mérést Pesten! Olyan utcán ahol villamos sinek vannak. Ott hogyan kötelező egy fémkerítést létesíteni.

Egy utcai körzeti trafóhoz, ha méretezni kellene a csillagponti földelést, akkor nem lenne elég sünit csinálni a környékből a sok szúróföldeléssel.
Talaj adottségoktól függően több négyzetméteres rézlemezeket kellene több méter mélyen elhelyezni, speciális eljárással visszatölteni a földet.

Gondoskodni kellene arról, hogy minden oszlopnál le legyen földelve a nullavezető. A hálózat végén, de legalább 100m-ként megint egy tisztességes földelést kellene "lebányászni".
Minden háznál le kellene ellenőrizni a földelést és kíméletlenül újra cseréltetni, mert ezek 5-10 év alatt megsemmisülnek.

Ez megint egy olyan téma, amivel a szabványok sok oldalon keresztül foglalkoznak. Nem csak a kóborárammal, hanem az ellen való, ez emberek életét védő intézkedésekkel.

Kár, hogy gúnyosan fogod fel a veszélyt.
Javaslom keress rá az Érintésvédelmi Felülvizsgálat témára, azon belül is a betonalap földelőkre.
Ha elolvastál néhány lehetséges, de szinte biztosan elkövetett hibát, akkor talán másként látod majd magad és a családod biztonságát.

Részemről itt a határ a szakma és a vicc között.
2012-02-22
20:09:36
Előzmény: sándor #25956#26008
Sándor,
"17A folyt a vízvezeték vascsövén."
Ez korrekt.
Le se írd, hogy hasznosítottad-e a "föld" energiáját, mert még bevasalják az árát.
Ingyen energia... Udvari világítás, stb... letudva.

Az utcai elektromos hálózaton van nálatok egyáltalán nulla vezető?
Vagy már régóta csak a föld viszi az áramot?
Takarékossági megfontolás miatt, vagy mert ellopták a színesfém tolvajok.

Az áramszolgáltató csak, keresi, hogy miért olyan magasak a hálózati veszteségek.

Egy ötlet az áramszolgáltatónak: Ha lakatfogóval rámérnek a villany oszlop földelő vezetékére, és egy térképre felvázolják, jó megközelítéssel be lehetne határolni, hogy melyik nulla vezető szakadt, gyenge, vagy kontakt-hibás.
Persze tudom, hogy ez attól is függ, hogy mikor mérik, és mennyire aszimmetrikus a terhelés a három fázison.

Egyszer majd rámérek lakat fogóval a ház alapozásának EPH vezetékére.
Szeretnék rácsodálkozni. Bár úgy sejtem, hogy az itthoni "föld" energiából nem tudnék sokat kinyerni. Nálunk elképesztően stabil az elektromos hálózat.
Most mértem rá: 226V
2012-02-22
00:51:55
Előzmény: Nandi #25902#25956
Nandi!

Bárcsak legalább az építkezők felét foglalkoztatnák ezek a dolgok, úgy mint benneteket!

A szabványok soha nem vonatkoztak pontosan ugyan úgy az áramszolgáltatókra, mint a fogyasztókra. Ráadásul ők eleve eltérési engedélyt kaptak több, egyébként költséges feltétel elhagyására. Ilyen pl. a fémburkolatú villanyórák földelésének a hiánya. Nekik engedélyezett. A magyarázat, hogy a villanyórát a fogyasztó nem szokta megérinteni, csak leolvasni. A védelem elhagyása országos szinten hatalmas megtakarítást jelent.

Mi is kaphatunk eltérési engedélyt sok mindenre, csak elég macerás eljárással.

A fürdőkádba eső hajszárító ellen a 10mA-es áramvédő sem jelent garantált biztonságot. Mindössze a többszörösére növeli a túlélés esélyét.

A barátod által említett 6mm2-es keresztmetszetet valahogyan tényleg a mechanikai sérülés miatt írják elő. De nem a sérülés veszélye ellen, hanem ez a keresztmetszet a szabadon szerelt védővezetőnél az alkalmazható legkisebb keresztmetszet. Így szól az előírás.

A 10mm2 soknak tűnhet, és csak a körülírásokból adódik ki a méretük. De nem túlzás, még ha anyagi romlásba is dönti a tulajdonost.
A magyarázata az, hogy ha már a bejövő fővezeték minimum 10mm2-es, akkor legyen ezzel azonos keresztmetszetű a védővezető is (az EPH vezető).
Az EPH sínt csak a bejövő csatlakozóvezetékkel azonos keresztmetszettel "illik" a nullához csatlakoztatni. Ezért a síntől a készülékekhez, a csővezetékekhez is ajánlatos ugyan olyan keresztmetszetű vezetéket használni.
A magyarázata, hogy a hibaáram útjában végig a fázisvezetővel azonos, vagy annál nagyobb keresztmetszet legyen. Így van a legkisebb ellenállás a kioldó hibaáram útjában.
A mai szereléseknél az előírás szerint a telekhatárra telepítik a mérőszekrényt a bejövő és elmenő főbiztosítókkal. Általában ide szerelik az egész ingatlant védő első, a 30mA-es áramvédő kapcsolót is.
Ebből a szekrényből a lakás biztosító táblája legalább 10mm2-es vezetékkel van megtáplálva. Ez indokolja a házon belül is alkalmazandó 10mm2-es EPH vezetékeket.

Az eltérésekre még egy példa. Írtam, hogy minden hő fejlesztő készüléket védővezetős érintésvédelemmel kell ellátni. Mégis van kivétel. A leg hihetetlenebb helyen, a lakásban. Mégpedig a vasaló.
Ugye, hogy teljesen logikátlan?
Nedves ruhát, nedves kézzel, izzadó tenyérrel vasalnak. Közben gőzölnek is vastagon. Az áramütés veszélye mégis minimális. A magyarázat, hogy a vasaló fémrészét annak forró hőmérséklete miatt nem fogdossák. Legfeljebb megnyálazott újjal megérintik, hogy elég forró e. Tehát nem "ragadhat" rajta áramütés miatt senki.

Ezekért a "finomságokért" kell egy aktívan praktizáló szakember közvetlen segítsége, véleménye.

A földben utazó kóbor áramok elképzelhetetlen erősségűek. A fázisokból az áramnak a nullán és a földön keresztül kell visszajutnia a transzformátor leföldelt csillagpontjához. Tehát mindenhol párhuzamos áram folyik az utcai hálózatok mellet és miatt a földben. Még a száraz földben is. Ebből számítva már nem tűnik soknak a 100V, mert nagy áramot kell áthajtani a gyenge vezetőképességű föld felső rétegén.
Nálam az utcára merőleges horganyzott cső vízvezeték bírta 25 éven át. Ennyi az élettartama.
Viszont az utcával párhuzamos szakasz öt év után kilyukadt. Ráadásul annyira pontkorróziós volt, hogy mindent, a teljes teraszt és a lépcsőket, a térbetont is fel kellett bontani, hogy KPE-re cseréljem.
A pontkorrózió általában elektromos áram hatására következik be. Amikor elvágtam a csövet, akkora szikra keletkezett, hogy leégette a fűrészlap fogait.
Összekötöttem a két csővéget és rámértem lakatfogóval. 17A folyt a vízvezeték vascsövén. Az utcára merőleges szakaszon éppen csak megbillent az ampermérő mutatója.
Mekkora feszültségnek kell ott lenni ahol egy méterrel a beton szintje alatt a földben 17A folyik egy rossz vezetőképességű vascsövön? Feszültség különbségnek egy tízméteres szakaszon a földben?

Ezért (is) van a ház betonalap földelésének szigorúan meghatározott létesítési szabálya.
A hálózatnak önmagában hatalmas kóborárama van. Különösen nagyfogyasztók esetén és régi, elkorhadt földelésű hálózatoknál.
A más által másutt keltett hatalmas kóbór áramot és a hozzátartozó feszültséget összeszedi a betonalap földelés és felviszi a lakásba. Anélkül, hogy tudnál róla. Ha a kóboráram csak időnként lép fel nagy erősséggel, akkor Te csak azt érzékeld, hogy időnként tönkremennek a készülékeid, néha ráz valami, leáll hibaüzenettel a gázkazán... Sokszor még a tapasztalt hibakeresők is napokig csak tapogatóznak.

Én is mondok egy durva példát még abból az időből amikor földeléses védelemmel szereltünk házakat.
A szerelő, hogy olcsóbb legyen a munka, a tulajdonosra bízta a földelés elkészítését. Ő egyszerűen levert az ásott kútba egy szögvasat és egy jó értékű földelést készített.
Bejött 10 év múlva a nullázott rendszer. A meglévő földelését rákötötték a nullára és mentek az áramszolgáltatósok a dolgukra.
A házat a kútból szivattyúzott vízzel látták el. Este próbálták ki először. Nem a hidegvíz miatt vacogott a foguk aznap este.
Másnap hárman kerestük egész nap a hiba okát, mert a tulajdonos már régen megfeledkezett arról, hogy hol és milyen földelése van a háznak.
Új földelést kellett készítenünk a mérőszekrény elé az eresz csorgásába, hogy minél távolabb legyen a kúttól.

Mindent szét kellett választani, hogy kiderüljön, hogy honnan jöhet az idegen feszültség.

Érdekes téma ez. Jó, ha minél többen, minél többet tudnak róla. De a szakszerű megoldást előzetes ismeretek nélkül nem szabad, veszélyes házilag barkácsolni.

2012-02-21
22:41:36
Előzmény: sándor #25952#25954
Sándor!

Nem a nagymárkák iránti vonzódás miatt használok pl. ABB-t. Egyszerűen ezt választottam, ezt ismerem. A munkahelyemen a villamos munkákhoz az ABB-n kívül persze más gyártó terméke is használatos, de csak minőségi termék. Nem mellékes az ár, azonban a hosszú távú biztonságos, megbízható működés sokkal fontosabb. Egy elkerülhető, silány alkatrész alkalmazása miatt előforduló meghibásodás súlyos milliókba kerülhet.
Pl. korábban a kisáramú alkalmazások esetében használtunk Weidmüller csavaros sorkapcsokat, de a csavaros kötésből eredő elkerülhetetlennek látszó kontaktus csökkenés miatt hamar rugós SCHRACK-ra váltottunk.
A naplózásról annyit, hogy már évek óta a közüzemi fogyasztásunkat naplózom. Hol heti rendszerességgel, máskor egy hónapban csak egyszer, vagy csak szezonálisan.
A gáz fogyasztást pl. nyáron nincs értelme figyelnem.
Az elmúlt évek, lezárt ciklusairól szkennelt fogyasztási lapokat mégsem szeretném közhírré tenni, az *.xls-ben lévő adatlapot pedig sajnos nem tudom feltölteni ide.
A védelmi áramkörök tesztelésére sokkal ritkábban kerül sor, azoknál bízom az eszközökben. A család szerint már így is kicsit paranoiás vagyok.
A Klöckner-ről írtakkal tökéletesen egyetértek.

Üdvözlettel: G_Sándor

2012-02-21
22:00:36
Előzmény: ge-es #25946#25952
ge-es!

Az ABB és a Klöckner is a jók közé tartozik. Kár, hogy ez az áraikon is meglátszik.

A többit is lehet biztonságosan használni, mert csak alapos vizsgálat után engedik ki a forgalomba. Azok a kisebb cégek, amelyek szériákat gyártanak a teljes termékszortiment lefedésére, azok általában megbízhatóak.
Csak ugye van az emberi tulajdonság, hogy a "nagymárka" az jobb.

Lehet akármilyen márkájú fi reléje valakinek, ha nincs ott a mérőszekrényében a fi relé ellenőrzési naplója. Egy kis kockás notesz, benne a havi ellenőrzések igazolásával, aláírással.
Ezt az ellenőrzést nem hiszem, hogy bárki is csinálná folyamatosan, éveken keresztül. Én is csak egy noteszig jutottam, amiből a lapokat már elhasználta a család a mérőállások felírásához.

Most jut eszembe, hogy például a Klöcknernél találkoztam sűrűn olyan alkatrészekkel, konkrétan relékkel, időtagokkal, amelyek tökéletesek lettek volna egy házilag tervezett berendezéshez.
Sem a Magyar képviseletnél, sem a központi gyári katalógusban nem voltak megtalálhatók. Időbe telt, mire kiderült, hogy egyedi megrendelésre gyártották.
Beszerezhettük ugyan, mint az akkori legnagyobb Magyar vásárlóik, de a lábkiosztásuk egyedisége miatt a műszerészeinknek igencsak rögtönözni kellett.
Viszont megérte, mert a megbízhatóságuk felülmúlt minden más márkát.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva