Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-03-18
02:41:09
Előzmény: sándor #27291#27324
Sándor,

"Az összes EPH vezető min 10mm2 és leágazás nélkül megy minden szükséges helyre."
Egy családi házban? Ahol kb. 16-20 Amper a kismegszakító a villanyóránál, olyan ez, mint rábeszélni az embereket, hogy vegyenek egy bukósisakot tévénézéshez.

"Van hagyományos ~áramú hegesztő készüléked. A gyári termékszabvány egy 120-150A-es. Össze kell kötnöd a trafó két pólusát a házban a vasaló dugaljhoz alkalmazott vezetékkel. A vezeték hossza legyen először 5 méter. Az 5m azonnal felizzik, kiegyenesedik és robbanásszerűen elolvad az első töréspontnál."
Kimaradt az áramkörből a kismegszakító. Nem árulom el mi lesz a kísérlet eredménye. Próbáld ki újra kismegszakítóval.

"A halálos áramütést a bojler szivárgó árama okozza."
Vagy valami más ismeretlen eredetű probléma, ami a helyszíni szemle során nem volt mérhető.
Például: A házban szerelési hiba következtében, valamelyik fogyasztó beterhel a földelésre, miközben a lefolyón keresztül a víz behoz egy távoli földelési potenciált. Ennek a lehetősége kizárható ???

"Ezért találták ki és írják elő pl. az építőipari gépeknél, a házi betonkeverőknél is az áramvédő kapcsolókat. De úgy látszik, erről is feleslegesen írtam."
Vannak olyan pontok is, amiben egyetértek veled.

"Az összefont és a mai, egy köpenybe foglalt csatlakozóvezeték esélye, hogy pont a nulla szakadjon el benne, a nullával egyenlő."
Murphy sosem alszik.

"Mostanság, az áramvédők korában 4-5 halálos áramütés történik. Szinte kivétel nélkül olyan esetekben, ahol a Nándi féle érvelés szerint dolgoztak."
Sándor, Ezt a kijelentésed töröld! Ez már túlmutat egy szakmai vita keretein.

"Ha a Nándik érvelését fogadná el a szakma, akkor még ma is elegendő lenne leszúrni egy betonvasat a vizes földbe, mint régen."
Legalább ne írj olyat ami nem igaz. Ezt is töröld! Én pontosan a komolyabb földelés irányába ösztönzök mindenkit.

"... nulla ellenállása miatt a testen keresztül záródik"
Miért nem érted meg, hogy az emberi test ellenállása nem nulla?
Ilyet sehol sem tanítanak, vagy tévednék?

"A házban található nagykiterjedésű fémszerkezetek bármikor érinthetők, a betonalapföldelő nem."
A lépcsőkorlátot rögzítő dűbelen keresztül mégis előfordulhat, hogy kapcsolatba kerülünk a betonalap földelővel. Vagy nem erre gondoltál korábban?
2012-03-17
21:09:44
Előzmény: robert #27308#27320
Zárlati áram naygságára vonatkozólag van egy sztorim:

Középiskolás korunkban voltunk Tótéknál sítáborban. Elszállásolásunk emeletes faházban történt. Az emeleti csoport hangosan bulizott, üvöltette a magnót, mi meg aludni szerettünk volna. Az elhalkítást először megoldottam a megfelelő kismegszakító lekattintásával. Miután erre rájöttek, őrt állítottak, így más megoldást kellett találnom. A nálunk lévő villanyrezső hálózati vezetékét rövidre zártam egy darab, guberált réz dróttal, majd az alkalmatosságot bedugtam a konnektorba...

Az eredmény: A magnó elhalgatott, kisebb tűz a lecseppenő rézvezeték által kiolvasztott linóleum miatt, fél cm anyaghiány a villásdugó egyik szárán, teljes sötétség az egész táborban, igazgatói intő. Egy kis csoki a gatyában a hang és fényhatásstól. :-)

T.
2012-03-17
15:05:49
Előzmény: sándor #27302#27308
Sándor,

Félreértettél. Azt mondom, hogy az elsődleges az érvényben lévő szabvány. Ami nem szabványos, vagy egyedi engedélyes az szabálytalan.
De a szabványos megoldás szabvány által megtűrt/szabványban nem említett kiegészítésével is probléma van? Ha tehát a szabványos földelés mellett az alap-vasalat, és az érinthető vezető felületek (pl csap, mosogató, kád, zuhanytálca, kandalló, stb...) földelése/EPH-ra kötése nem tiltott, akkor miért nem alkalmazható?
Más szóval: mi baj lehet abból, ha bukósisakban tévézünk?

"Ha egy szabályosan szerelt házban le kellene földelni a vízcsapot, akkor lenne rajta egy szabályosan kialakított csatlakozási hely. Ha nincs, akkor nem is kell leföldelni..."
Ha nincs kiépítve a csatlakozás, akkor egyben tilos is? Mert, ha a szabvány nem tiltja, akkor szabad. Vagy tévedek?


"... Furcsállom, hogy azokat az érveiteket, hogy egy lakásban ki tud alakulni több száz sőt több ezer Amperes zárlati áramerősség. Indoklás sehol..."
A vasaló terhelése által okozott feszültség-csökkenésből számolt hurokellenállásból adódott 300A zárlati áram szerinted tized másodpercre sem jöhet létre? Igaz, nem vettem a bátorságot, hogy összeérintsem a vezetékeket és tárolós szkóppal mérjek, ezért nem tudom, hogy ténylegesen hány Amper lenne a csúcs, és mennyi idő alatt old le a bizti. Ezt a mérést meghagyom Bousnak :)


A bukósisakban történő tévézés helyett inkább egy olyan túlbiztosításnak látom az extra földelések kiépítését, mint egy tűzcsap felszerelését a családi házban, ami ugyan nincs előírva, de ha valaki mégis kiépít egyet, abból baj nem lehet.



Még egyszer:
Senkit sem bátorítok a szabályok megszegésére, sőt mindenkinek a szabványok maximális betartását javaslom.
Eddig a kétségeimnek adtam hangot.Nem állítottam, hanem kérdeztem.


2012-03-17
12:57:02
Előzmény: robert #27294#27302
Robert!

Én befejezhetem a szabványokon alapuló tanácsadást, ha úgy gondolod, hogy lehet a balodalon is közlekedni. Mert vannak érvek, amelyek talán mellette is szólhatnak.
Gondolom, ha a baloldalon kellene közlekednünk, akkor is lennének olyanok, akik szerint talán mégis lehet egy kicsit a jobboldalon is közlekedni.
Emberek vagyunk.

A KRESZ-t meg felejtsük el. A szabályok nem betartásra valók, különösen az emberi élet védelmére szolgálók.
Így is fel lehet fogni.

Meg úgy is, hogy kimásolok egy nullavezető szakadást, egy hasból vett terhelés értékkel. Ráadásul egy egyfázisú házra 2,6KW terhelést választok, ami nem életszerű.
Te elfogadod az érvet, hogy a 76V érintési feszültség csak 16-20V-al lépi túl a megengedett legnagyobb érintési feszültséget?
Csak szűk 50%-al magasabb, mint aminél még lenne esélyed életben maradni.

A villamos szabványok nem állnak meg a műszaki kérdéseknél.
Azt is illene Nándinak tudni, hogy ha a 230-at fogod meg, akkor a sokkal hevesebb izomgörcs miatt nagyobb az esélyed, hogy a görcsbe rándult testedet az áramütés eldobja, és leszakadsz az áramkörről.
Ha viszont "csak" 76V-ra akadsz fel, akkor a görcs nem dob el, csak stabilizálja a vezetéket markoló kezedet.
A halálos áramütések túlnyomó részét a hálózatinál alacsonyabb feszültség okozza.

Ezért találták ki és írják elő pl. az építőipari gépeknél, a házi betonkeverőknél is az áramvédő kapcsolókat. De úgy látszik, erről is feleslegesen írtam.
Ha a Nándik érvelését fogadná el a szakma, akkor még ma is elegendő lenne leszúrni egy betonvasat a vizes földbe, mint régen.
Akkoriban évi 40-50 ember halt meg a gyenge földelés okozta magas érintési feszültség miatt. Mostanság, az áramvédők korában 4-5 halálos áramütés történik. Szinte kivétel nélkül olyan esetekben, ahol a Nándi féle érvelés szerint dolgoztak.

Ezért egyre gyakoribb, hogy áramkörönkénti és áramkörönként különböző érzékenységű és kapcsolási sajátosságú áramvédőket használnak.
Hogy milyen eredménnyel? Erről írt zsezse a 10mA-es fürdőszobai áramvédője kapcsán.

1. Már évekkel ezelőtt kicseréltek az országban minden, a rajzon szereplő tipusú, szigeteletlen csatlakozó vezetéket. Ahol megmaradt, az magántulajdonban van.

2. Az összefont és a mai, egy köpenybe foglalt csatlakozóvezeték esélye, hogy pont a nulla szakadjon el benne, a nullával egyenlő. Direkt ezért csinálták az átalakítást, meg a Te érdekedben is, hogy egy enyhe vihar miatt ne maradjál órákon, napokon keresztül villamosenergia nélkül.

3. Arról, hogy a biztonsági előírások hogyan és miért fedik át és le egymást, elég bőven írtam. Olyan megoldás, hogy egymás hatását ronthassák nincs.

4. Ha egy szabályosan szerelt házban le kellene földelni a vízcsapot, akkor lenne rajta egy szabályosan kialakított csatlakozási hely.
Ha nincs, akkor nem is kell leföldelni.
Nem kell növelni a veszélyeztetettséget.
Nem kell oda is elvinni a hibafeszültséget, ahol a nedves tested többszörösen érzékeny az áram behatolására.

4.
Furcsállom, hogy azokat az érveiteket, hogy egy lakásban ki tud alakulni több száz sőt több ezer Amperes zárlati áramerősség. Indoklás sehol. Szemmel láthatóan képtelenség a dolog, de ha érvelni kell vele, akkor Nándinak semmi sem drága.

5.
Hasonló vonatkozik arra is, hogy ha belekötötd a házalap vasalatot az EPH-ba, akkor időnként meg is kell méretned. Nehogy egy talajkiszáradás miatti földelési érték csökkenés a ház éerintésvédelmének gyengítését okozza.
A betonalap földelés bele van kalkulálva a ház védelmébe.
A feltett lapon olvasható, ha nem ér el egy bizonyos előírt értéket, akkor addig kell szúróföldelésekkel javítani, amíg meg nem felel az előírásnak.
Tehát felelőtlenül az EPH-ra kötözgetni, az nem más, mint kötözködés.


Kezd olyan érzésem lenni, mintha elmennénk egy olyan irányba, hogy bevezetem a lakásba a vizet, de biztos ami biztos lezárom, nehogy csőtörés esetén kárt okozzon. Inkább az utcai közkifolyóról hordom edényekben a vizet.
Vagy otthon bukósisakban ülök a tv előtt, mert véletlenül a fejemre eshet a tartóból egy virágcserép.
Lenne még pár példám.

A lényeg, hogy a szakmában van a biztonságos kompromisszum. Erről szólnak a szabványok.
De nincsen felesleges költségeket okozó előírás.
Nincsen a veszélyeztetettséget fokozó előírás.
A szakma nem ismeri, és hozzád hasonlóan nem fogadja el, a pontos hivatkozás nélküli, lejárt szavatosságú idézgetést. Nem kritizálja mint mi tesszük, hanem tiltja.
Ez a különbség.

A biztonsági öves példádat továbbíthatnám (Nándiszerű hivatkozással) egy anyukának. Tavaly veszítette el a kisfiát az első ülésről. Éppen csak félrepillantott, és összeakadt a szemközt jövővel. Talán ha 30-al mentek. Mindkét kocsi megpördült, de a vezetők megúszták. A kis srác a KRESZ ellenére az első ülésen ült és az ütközéskor az övön keresztül kirepült a szélvédőn. A saját anyja kocsija gázolta halálra.
Az, hogy nem kell betartani a szabványokat tény. De az is, hogy akkor vállalnod kell helyette a saját megoldásod.
A biztonsági övnél ilyen nem létezik.

Egy másik. A világítási fotókkal kapcsolatban írtam párszor az egyszerű és egyértelmű lámpás kereszteződésünkről.
Heti 3-5 nappali, fordulásos, sárgán még áthajtásos ütközés történik.

A múltkor egy furgon koccant, baloldali lámpatöréssel és némi lemez gyűrődéssel. Ketten ültek benne, apu és anyu. Apu vezetett és nem volt becsatolva. Anyu az ütközés után azonnal kiszállt, mert megfogta az öv és a légzsák. Aput feltolta a légzsák, átrepült felette, fejjel kiütötte a szélvédőt, közben megskalpolta a szélvédő kerete.

Most melyiket kellene a békesség kedvéért betiltani, elhagyni, megtűrni?
A biztonsági övet? A légzsákot, a szélvédőt, vagy a karosszériát?
Egyébként szétment a feje egy olyan ütközésben, ahol az együttes kár nem érte el a 300eFt-ot.

Nekem, Veled ellentétben úgy tűnik, hogy én hiába sorakoztatom fel a kötelező előírásokat, ha egy kiragadott, életszerűtlen szituáció minden alátámasztás nélkül nagyobb biztonságot jelent.

Vannak dolgok a szakmában, ahol nincs "hol ez, hol az".
Mintha a fórum néhány részéből is hasonlót olvasnék ki, csak azokat Te írod.

Na, szia.







2012-03-17
10:16:28
Előzmény: sándor #27291#27294
Nekem úgy tűnik, hogy mindkét érvelés helyességére lehet olyan szituációt találni, amikor hol az egyik, hol a másik módszer jelent nagyobb biztonságot.

Mondhatnám, hogy nem kötöm be a biztonsági övet, mert tűz esetén bennéghetek az autóban. Tűz esetén igaz lehet az érvem, de ütközéskor meg az ellenkezője igaz.
A szabályokat mégis úgy alakították ki, hogy a biztonsági öv használata kötelező. A szakemberek biztosan sok baleset elemzése során jutottak erre a döntésre.

Szivárgó-áram kontra leszakadt nulla-vezető?
Az egyik biztonsági rendszer mellett megférhet egy másik is, természetesen nem olyan, amelyek egymás hatását rontják.
Van olyan előírás, ami tiltja, vagy legalábbis nem javasolja az alap-vasalat, és az érinthető vezető felületek (pl csap, mosogató, kád, zuhanytálca, kandalló, stb...) rákötését at EPH-ra, vagy az egyedi földelésüket?

2012-03-17
01:40:51
#27291
Robert!
takyka!
Nandi!


A kiinduló pont az volt, hogy Nándi mindent mindennel összeköt(ne), hogy az biztonságos legyen. Még a mosdóra szerelt vízcsapot is leföldeli. Igaz, erről már hallgat.

Én leírtam, hogy minden évben meghal több kismama és az általában 2-5 éves gyereke zuhanyozás, fürdőzés közben. A fürdőszobát villanybojler látja el melegvízzel. A ház teljesen szabályosan van szerelve. Bojler és kád leföldelve, rákötve a védővezetőre, az EPH-ra.
A halálos áramütést a bojler szivárgó árama okozza. Szivárgó áramhoz is szükség van feszültség különbségre. De ez a feszültség a bojlerhez fémesen csatlakozó zuhanyrózsát száraz kézzel érintve, még a csupasz padlón állva, vagy a másik kézzel a kádat fogva sem érzékelhető. Ráadásul a szivárgó áram nem állandó, a bojler pillanatnyi állapotától függ.
A kád és a bojler között nem mérhető feszültség különbség. Vagy ha igen, akkor a különböző vezetékhosszak miatt néhány mV mérhető, ami a házbeli terhelésváltozások függvényében is változik.

Ez volt a kiinduló téma.

Én javasoltam, hogy mivel az ÉV Munkabizottságunk már többször tett javaslatot a kád, illetve a zuhanytálca (akkor még többnyire fémből készültek) földelésének az elhagyására, hogy én ahol csak lehet, biztonsági okból elhagyom a kád földelését.
Természetesen szabványeltérési engedély, MuBi állásfoglalás és az én személyes felelősség vállalásom mellett a szolgáltatóhoz beadott dokumnetációban. Figyelmezetetés a ház kapcsolási rajzán, 1 pld. rajz a mérőszekrényben a tűzoltóknak, mentőknek, a szolgáltatónak.

Földelt kád esetén a vízen és a nedves testen keresztül a kádhoz záródó szivárgóáram a test nulla ellenállása miatt a testen keresztül záródik. A néhány mA-es áramerősség a vizes testbe hatolva azonnali halált okoz. Az összecsuklott anyukára zuhog a víz, a gyerek odamászik az anyjához és ő is meghal.

Na ezzel nem értett egyet Nándi.

Ő mindent, még az alapvasalást (a járdáét is) is be akarja kötni a ház földelési rendszerébe. Szándékosan nem betonalapföldelőt írok, mert annak szigorú tervezési, kivitelezési, ellenőrzési szabályai vannak.

Ráadásul, ha a ház társasháznak minősül, akkor nem elég az időszakos ellenőrzéskor megbontani a betonalapföldelő mérési összekötő pontját (ami egy családi háznál gyakorlatilag soha nem kerül kialakításra!), hanem ki kell ásni az alapot, megvésni a betont és szemrevételezéssel ellenőrizni a vasak állapotát. Utána korróziózáróan visszabetonozni az alapot.

A tulajdonosnak kötelező figyelnie, hogy a létesítéskor még jóváhagyott betonalapföldelő betonja és a környezete a ház körül mindenütt, a létesítéskori nedvesség állapotában van e. Ha száradást észlel, azt azonnal jelenteni kell egy felülvizsgálónak. Ő majd meghatározza a szükséges teendőket.

Kérdezem, ki akar ennyi plusz munkát és felelősséget a nyakába venni?
Felelősséget, mert ha a beton kiszárad, akkor a vasalat nem más, mint a talajfelszín közelébe lefektetett, a hibafeszültséget valamerre elvezetni igyekvő vezeték, egy jól szigetelő környezetben.
Tehát nem a földbe vezeti le, hanem a házba terjesztheti szét a hibafeszültséget, illetve annak egy részét.


Takyka!

A házban található nagykiterjedésű fémszerkezetek bármikor érinthetők, a betonalapföldelő nem.
Itt is folyamatosan változnak az "állásfoglalások"). Ma már elég csak összekötni a fémszerkezeteket és valahol a házban rákötni a védővezetőre, az EPH-ra. Nem kell helyiségenként külön külön "földelni".
A szerepét, a feladatát a gipszkarton lemezváznál kitárgyaltuk.


A zárlati áram kérdése és a kismegszakítók viselkedése.

Tisztázzunk valamit.

Nullázott rendszernél, ahogyan takyka is leírta egészen a trafó csillagpontjáig záródó áramkört kell figyelembe venni a védelem működéséhez. A nullát nem Ti állítjátok elő otthon, hanem a hálózatról, a trafó csillagpontjáról kapjátok.
Tehát oda kell záródni a hibaáramnak!! A számottevő földeléssel valő összekötése a háznál nem több, mint ahogyan minden oszlopnál, de legalább 100m-ként le kell(ene) földelni a nullavezetőt.

A terhelés hatására egy "igazi" földpotenciálhoz viszonyítva a nulla vezető feszültsége komolyan megemelkedik. A nulla is RÁZHAT ha valaki egy szabályosan szerelt szivattyút megérint az udvaron a földön állva.

Vissza a zárlatra!

A hálózat minden pontján más és más a kialakulható zárlati áram értéke.
Vonatkozik ez különösen a családi házakra.

Robert!
Te sem gondolhatod komolyan, hogy a vasalód zárlata képes az 1,5mm2-es rézvezeték hálózaton áthajtani 300A-t. Ennek csak a töredéke lesz az, ami kialakulhat.

Ezért hamis az a "tudás" ami egy kismegszakító karakterisztikájára hivatkozik. Ezért mondom, hogy Nándinál az alapokkal van gond.
Életveszélyes, ahogyan csak bizonyos szempontokat, táblázatokat hajlandó figyelembe venni, mint egy elméleti ember. Nem rendszerben gondolkodik.

Ha zárlatról van szó, például a vasalód áramköréről, akkor zárlatra is méretezni kell a hálózatot. (Ez egy családi háznál általában nem szokásos, de fontos lenne!)
Ahhoz, hogy a kismegszakító az előírt, biztonságosnak tartott idő alatt leoldjon, lehet, hogy a vasaló áramkörét 4mm2-es vezetékkel kell szerelni.


A saját gyakorlatom a kövezkező:

Az összes EPH vezető min 10mm2 és leágazás nélkül megy minden szükséges helyre.
A helyek számát leszűkítem a legszükségesebbre.
A nem világítási áramkörök gerincvezetékét 5x4mm2-es MT-vel szerelem. Akkor is, ha tíznél több ilyen áramkör van a házban.

A dugalj leágazások nem lehetnek 2,5mm2-nél vékonyabbak. Egy leágazás általában 2m hosszú.

Az egy gerincre felfűzött dugaljak száma nem lehet 5-nél több.

A mosógép, a mosogatógép, szárító, a gardrób vasaló dugalja külön külön áramkörön lehet csak.
Megfontolás és távolság kérdése a vezeték keresztmetszete. Általában 2,5mm2, de ma már inkább 4mm2.
Villanytűzhely, kávéfőző-mikró-melegítő, sütő együttesek megtáplálása nem lehet 5x10mm2-nél vékonyabb.

A legfontosabb a kismegszakítók értéke.

Felfűzött dugaljaknál max 10A-es készülékvédő. Szükséges specialitásokkal kiegészített, ha pl. több kapcsolóüzemű tápegységű berendezés, inverter, szünetmentes megy róluk.
Egyedi nagyterhelésű dugaljaknál 16A készülékvédő.
A világításnál áramkörönként max 4A. De inkább 2A. A 10A csak nagyon indokolt esetben.
Föld alá, teraszhoz, kútszivattyúhoz, kapunyitóhoz, biztonsági berendezésekhez még védőcsőben is 10mm2.


Vissza a kismegszakító félreértelmezésére.

A kismegszakítók tudják azt, ami rá van írva.
Van bennük ~25mm2-es tömör rézsín áramvezető és több kA megszakító képességű érintkező rendszer.

Ehhez csatlakoztatnak 1,5mm2-es vezetéket, ami minimális zárlati áramot képes csak átvinni.

Itt téved Nándi és mindenki, aki csak egyes áramköri elemeket vizsgál és nem az áramkört minden összefüggésével együtt.
Ez a "diagram vakhit" óriási veszélyforrás. Ha ilyen szuper áramköri elemeink vannak, akkor nem szabadna senkinek meghalnia. Most nem a szakszerűtlen szerelésről beszélek, hanem erről, az elméleti nézőpontból kiinduló meggyőződésről.

Hogy szemléltessem, miről is van szó.
Robert kísérletezhetsz!
Nándit már nem akarom meggyőzni. Ő egy másik világban él.

Van hagyományos ~áramú hegesztő készüléked. A gyári termékszabvány egy 120-150A-es készülékhez 5m munkakábelt engedélyez. Ebból 2m a testkábel, és 3m a munkakábel. A keresztmetszete 50mm2!!!
Az előírt hegesztőkábel speciális finomszövésű "hegesztő" (gumi)munkakábel.
Speciális finomszálú és sodratú, hogy a használat során minél kevesebb elemi szál essen ki törés miatt, ne csökkenjen a keresztmetszet.
Munkakábel, hogy vonszolható és hőálló legyen.

Össze kell kötnöd a trafó két pólusát a házban a vasaló dugaljhoz alkalmazott vezetékkel.
A vezeték hossza legyen először 5 méter.
A második kísérletkor a házban nagyjából befűzött oda-vissza vezetékhossz, kb 30m.
Ha még az áramot is méred, akkor azonal érthető lesz, hogy mivel érvelek.
Az 5m azonnal felizzik, kiegyenesedik és robbanásszerűen elolvad az első töréspontnál.
A 30m is megpróbál kiegyenesedni, lassabban melegszik fel, de izzani fog és gyorsan elég a gyenge ponton.
Az áramerősség azonos trafó fokozaton a második esetben alacsonyabb lesz, mint az elsőnél.

Tehát nem zárlati feszültségesést és áramot kell imitálnod, hanem egy irányított folyamatot.

Zárlatos készüléknél, ha nem tud az általatok számított áramerősség kialakulni, akkor az érintési feszültség nem lesz nulla. De még csak a veszélyes érintési feszültségnél, az 50V-nál kisebb sem.
Ebben az esetben a készülék életveszélyes áramütést okoz még abban az esetben is, ha idővel leold a kismegszakító is.

Pontosan a kialakuló zárlati áramot kell a kismegszakító karakterisztikájához illeszteni, és nem egy elméleti számított, "íróasztali" értéket.
Hangsúlyozom, hogy a zárlati áram készülékenként, áramkörönként számítható. De nem a Nándi által elképzelt módon.

Tehát azért kell minél nagyobb keresztmetszettel szerelni a házat, hogy csökkenjen a veszteség (melegedés), határértéken belül maradjon a terhelés okozta feszültség csökkenés, és hogy nagyobb zárlati áramot tudjon átvezetni.
A nagyobb zárlati áram alacsonyabb érintési (hiba) feszültséget jelent, és kevésbé lesz veszélyes a testzárlatos készülék.

Valamint a nagyobb áram a kismegszakító karakterisztikájában egy gyorsabb leoldási tartományba megy át. Ez csökkenti a készüléken megjelenő hibafeszültség idejének a hosszát, tehát növeli a biztonságot. Nem mindegy, hogy valaki 1sec, vagy csak 0,3sec ideig van kitéve az áramütésnek.


A szabványokat azért találták ki, hogy keresztben-hosszában lefedjék egymást a biztonság növelésének érdekében.
Minden előírás alapos méretezéseket is tartalmaz.
Minden előírás lehetőséget ad valamilyen, a helyzetnek jobban megfelelő, esetleg olcsóbb megoldás megtalálására.
Egyes előírásokkal, minősítésekkel sokkal jobban lehet növelni a biztonságot, mint saját kitalációkkal, vélelmezésekkel, internetes tájékozódással.
Egy-egy szabvány elolvasásához, megértéséhez további szabványok szükségesek.
Ezen a téren nincs helye a félműveltségnek. Van a tervező, aki megfelelő felmérés alapján előír. Van a szerelő, aki felülbírálás nélkül pontosan, szakosan végrehajt.
És van a felülvizsgáló, aki az egészet át kell lássa, és még minősítenie, jóváhagynia is kell azt amit lát.
Mi a munkát a ház terveivel, a földhivatali besorolásával, a városi előírások, engedélyek átvizsgálással kell kezdjük.
Egy betonalapföldelő esetén meg kell győződnünk róla, hogy a vizet az alaptól elvezető járda már a földelés bevizsgálásakor is ott volt, vagy utólag készült. Tehát azóta kiszáradhatott az alapbeton, mérőpont bontás, mérés, minősítés.
És akkor még a házba be sem léptünk!

Végül emlékeztetnék rá mindenkit, hogy nem csak energetikailag kell ma már minősíttetni a házainkat.


2012-03-17
00:43:24
#27290
Kiszámoltam, hogy egy 1,5 mm2 vezeték hőmérséklete 6 C -al emelkedik 500 A hatására 0,01 s alatt.

Az áramerősség második hatványával arányos.
1000 A - 24 C fokot lök.
2000 A - 96 C fokot
3000 A - 216 C fokot

dt=fajlagos ellenállás[ohm/méter]*Iz[A]*Iz[A]*t[sec]/folyométersúly[g/m]/hőkapacitás[J/g/C]

t (a kismegszakító leoldási ideje 30 szoros névleges áram felett): 0,01 sec
fajlagos ellenállás: 0,0133
folyómétersúly: 14,4
hőkapacitás: 0,385
2012-03-16
22:55:12
Előzmény: robert #27279#27287
Robert,

A szabványban előírtak egyszerűen teljesíthetők.
Röviden összefoglalom a betonalap-földeléshez a teendőket.
- Az alsó betonvasakat az épület kerülete mentén össze kell hegeszteni (ezek a vasak lesznek a legnyirkosabb helyen, és a legmélyebben). Ez egy földelő keretet alkot a betonban.
- A leendő EPH sín alá fel kell állni egy vassal, amit szintén hozzáhegesztünk a kerethez. Ennek a helynek a pontos kimérése igényli a legtöbb körültekintést.
- Korróziótól védeni kell. Én betekertem szigetelő szalaggal.
- A falazásnál a téglából ki kell vágni hornyot a vasnak (mert a vas be van süllyesztve a falba).
- A többi már szokásos villanyszerelési munka.

Én a betonalap földelést nem önálló földelésnek szántam, hanem az amúgy szokásos földelőszondát kiegészítendőnek. Bár meggyőződésem, hogy a betonalap-földelés esetemben önmagában is elegendő szétterjedési ellenállással rendelkezik.

Én mindenképpen javaslom az épület vasszerkezetének a földelését.
Ennek oka, hogy adódhatnak olyan épületen kívüli meghibásodások, amikor az áramütéstől csak az egységes potenciálra hozás óvhat meg. Például ilyen jellegű veszélyforrás az elektromos távvezeték nulla-vezetőjének leszakadása vagy kontakt-hibája.
Ilyenkor a lakás összes elektromos fogyasztója a földelésen keresztül záródik. A védőföldeléssel ellátott készülékek háza ezért magasabb potenciálra kerül.
Az épület vasszerkezetének EPH-ra kötésével két módon hárul el az ilyen meghibásodásból bekövezkező áramütés.
1. A földelési ellenállás alacsony értéke miatt a készülékek földelt fém háza alacsonyabb potenciálra kerül.
2. Az épület padlóburkolat potenciálja a földelt készülékek házával azonos lesz.




Természetesen vannak további szempontok, amiket szem előtt kell tartani, ezért mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy már az épület tervezésekor, illetve alapozásakor keresse fel a villanyszerelőt is.
2012-03-16
18:51:08
Előzmény: Nandi #27278#27279
Nandi,

1.
Egy 1000 Wattos vasaló által okozott feszültségesésből nálunk a hálózat ellenállása 0.7 Ohm. Ha a testzárlat nem csak laza érintkezés, hanem masszív kontaktus, akkor gyakorlatilag pillanatszerűen 300 Amperes csúcsértékű zárlati áram is előállhat.



2.
A Sándor által bemásolt szabványkönyvben foglaltakat nyilván nem lehet megkerülni, földelőként a betonalap csak akkor használható, ha mindenben megfelel az előírásoknak.

Ritka lehet az olyan építkezés, ahol a földelőnek szánt betonalap kivitelezését szakember által hitelesített jegyzőkönyv kíséri, amire az épület villanyszerelését végző szakemberek hagyatkozhatnak, azt méréssel ellenőrizhetik.

Ilyen jegyzőkönyv és ellenőrző mérés hiányában a villanyszerelőknek új, szabványos földelést kell kiépíteniük, vagyis nincs választási lehetőségük.


Ettől függetlenül lehet, hogy valaki úgy dönt, hogy az alap megfelelő lesz erre a célra, és el tudom képzelni, hogy az utólagos mérések őt igazolnák. De mi van akkor, ha tévedett? Ha mégis bekövetkezik egy baleset, amit akármilyen okból, de mégiscsak a hibás földelés okozott?

Tehát lehet az ilyen földelés nem szabványos, de műszakilag működőképes, de lehet alkalmatlan is.
Nem erről van szó?




2012-03-16
17:33:15
Előzmény: takyka #27273#27278
takyka,
Ha a trafó az utca sarkon van, ami ipari övezetet is ellát. 120 mm2 alu légvezeték, 25 mm2 alu földkábel beállás az ingatlanra, 12 mm2 réz földkábel az épületbe, 2,5 mm2 (kb. 8m oda-8m vissza) kismegszakítóktól a tűzhelyig.
Csak első hallásra meglepő az 500 Amper.

Házilag is ki lehet számolni megközelítőleg.
- Mérd meg a feszültséget egy elosztóban: U1
- Dugjál be egy hősugárzót, ami fogyaszt valamennyi áramot: I
- Mérd meg ismét a feszültséget: U2
- Arányosítani lehet a zárlati áramot (megközelítőleg): Iz=I*U1/(U1-U2)
Azért csak megközelítőleg, mert a transzformátor jelleggörbéje nem lineáris, meg még egy sor tényező is befolyásolja (a vezeték induktivitása, stb...)

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ilyenkor 0,01 sec idő alatt áramtalanít a kismegszakító. A vezeték hőmérséklete valamennyire emelkedik. Nem tudom, hogy ellenőrizte-e már valaki, hogy mennyire. Biztos meglepődnénk.
2012-03-16
16:22:13
Előzmény: sándor #27164#27275
Ha szabvány szerint eph-ra kell kötni minden nagy kiterjedésű fémtárgyat a házban, akkor az mennyiben más mint a betonalap rákötése?

T.
2012-03-16
16:20:31
#27273
Én vitatnám a kialakuló 500A zárlati áramot egy átlagos családi házban. Ehhez a trafótól összesen ~0,5ohm össz. ellenállású hálózat kell. Ez (oda vissza )20m 1,5mm2 rézvezetőt jelent. Ehhez képest van a trafó belső ellenállása, az utcai hálózat (alu), oszlop-villanyóra vezeték, villanyóra belső ellenállása, minimum 2db kismegszakító, a belső hálózat, konnektor és sok-sok sorkapocs. Nem reális a 0,5ohm, így az 500A sem.

T.
2012-03-16
15:51:17
Előzmény: robert #27268#27272
Robert,
"Mit neveztek totális testzárlatnak?"
Ez alatt azt értem, hogy a sorkapocsból kiugrik a fázis vezeték és nekirugaszkodik a készülékháznak.

"Fázis és a készülékház közötti kapcsolat?"
Igen.

"Mi van ilyenkor a nulla vezetővel?"
A villanyoszlopról a villanyórához kötött nulla vezeték össze van kötve a földeléssel.

"Hol folyik 500A áram?"
A fázisvezetéken, és a védővezetőn (zöld-sárga).

"Mi alapvetően a vita tárgya?"
Az épület alapozásának betonalap földelőként használata.
- Az én álláspontom, hogy hasznos.
- Sándor álláspontja, hogy veszélyes.
2012-03-16
14:59:50
#27268
Sándor, Nándi,

Nem olvastam még végig a hosszú diskurzusokat, de az utolsó hozzászólásokhoz van véleményem.

Testzárlatos eszköz házán mérhető feszültség az EPH-hoz képest kb a hálózati feszültség fele, abban az esetben ha vezeteék keresztmetszetek és hosszak azonosak. Ezért a testzárlat kevésbé veszélyes, mint közvetlenül a fázisvezetőre harapni.
Ez abból következok, hogy a zárlati pont mind a fázisvezetőn, mind a földvezetéken várhatóan azonos távolságra esik a betáp illetve a földelési pontig, ezért az ellenállások is azonosak.

ÉV relé esetén a feszültség természetesen rövidebb ideig áll fönn, mint csak kismegszakító alkalmazása esetén.



Mit neveztek totális testzárlatnak? Fázis és a készülékház közötti kapcsolat? Mi van ilyenkor a nulla vezetővel?

Hol folyik 500A áram?

Mi alapvetően a vita tárgya?


2012-03-16
13:44:38
Előzmény: sándor #27259#27266
Na, ne szórakozz velem!
Neked rendkívül hiányosak az ismereteid.
Mit hittél, mennyi a zárlati áram?

Olvasásra javaslom a mellékelt file-t.
forrás: www.kapcsolo-konnektor.hu/letoltesek/Katal%F3gus-%20Modulk%E9sz%FCl%E9k%20rendszerek.pdf
Különösen a kioldási jelleggörbék hasznosak.
Megjegyzem: Az Icn névleges megszakítóképesség értékek a mellékelt doksiban: 6kA illetve 10 kA
Ez a hivatkozott kismegszakítók zárlati áram tűrőképessége.

Villámok esetében 100 kA azaz százezer amper is előfordul.

Ha valamit nem tudsz, akkor inkább kérdéseket fogalmazz meg.



2012-03-16
11:06:41
Előzmény: Nandi #27253#27259
Nandi!

Ha nem tréfálsz, akkor alapvető ismeret hiányban szenvedsz.

>Ilyenkor a vezetékeken kb. 500 A folyik.<

Sajnos nincs fogalmad a vezetőképességről, áramsűrűségről, a kialakuló zárlati áram számításáról, az áram önmagát a vezetőből kiszorító hatásáról, és még nagyon sok mindenről. Az alapokról.

500A egy 1,5-2,5mm2-es rézvezetőt gyorsabban elolvasztana mielőtt a kismegszakító azt képes lenne lekapcsolni. (80A leolvaszt egy 2,5-es hegesztő elektródát 40-50V körüli gyújtó, 17-20V körüli üzemi feszültségről!)

Egy nagy áram által keltett dinamikus terhelés hatására a vezeték kiegyenesedve kirobbanna a falból.
A közvetlen villámcsapás megoszló árama okozhat hasonló hatást, de egy lakásban ilyen áramerősség nem alakulhat ki. És így tovább.

Hibás alapra építkezel. A levezetésedet még Te sem érted.
Félek, sok ez Neked.

Eddig azért nem hallgattam sem a józan észre, sem takykára, mert látszólag beláttad, hogy milyen veszélyt okozhat egy nem szabályos betonalapföldelő.
A betonalapföldelőről azóta elhallgattál.
Mivel ez volt a kiindulási témád, gondoltam itt megállsz.
De nem.
Az általad megkérdőjelezett szabványok, ajánlások, számítások csak évekig tartó értelmetlen levelezéshez vezetnének.

Sok szerencsét, mert szükséged van rá!






2012-03-16
01:31:05
Előzmény: sándor #27249#27253
Távol áll tőlem ilyesmivel tréfálkozni.
Egyszer majd csak rájössz, hogy nem hiába koptatom a billentyűket, és hálás leszel érte. Már hűtheted a söröket.

Lássuk:
Villanyóránál föld és a nulla összekötve. Totális testzárlatról beszélünk.
1. példa / első rész

Ilyenkor a vezetékeken kb. 500 A folyik.
A fázisvezető ellenállása akkora mint a védővezetőé (a villanyórán túl nulla-vezetőé). A földelési ellenállás(ok) értéke elhanyagolható a számításnál.
A burkolatra eső feszültség kb. felére osztódik a vezeték ellenállásokon.

Ha a bal kezemmel éppen fogom a szendvicssütő burkolatát, akkor a bal kezem kb.115 V ra kerül.
a.) Ha a sütő védővezetője a konyha egyik kötődobozában ágazik el, akkor a sütő fogantyúja kb.85 V ra kerül.
b.) Ha a sütő védővezetője közvetlen az EPH ra van kötve, akkor kb.40 V-ra kerül.

a.) az áramütést 115-85 = 30 V okozza.
b.) az áramütést 115-40 = 75 V okozza.

A védelmi rendszer fürgén le fog kapcsolni (500/16 =31 szeres túláram-hoz rendelt gyorsasággal).
A kioldási jelleggörbétől függetlenül a kismegszakító áramtalanítani fog 10 ms alatt.

Tehát az ábra szerint jók a túlélési esélyeim.



A krónikus alváshiány miatt sem szeretnék szívritmus zavarokkal küzdeni, úgyhogy egyszer majd folytatom, talán.
2012-03-15
23:46:02
Előzmény: Nandi #27219#27249
Nandi!

Az ég szerelmére, ha hülyítenei akarsz, akkor nyitunk egy új témát.
De Neked családod is van. Legalább rájuk legyél tekintettel!

A házban többféle érintésvédelemmel ellátott készülék van.

1. példa.
Maradjunk egy olyan készüléknél, aminek háromvezetékes csatlakozása van. Legyen ez egy fémházas szendvics sütő, használathoz rátéve a kerámialapos villanytűzhelyre.
Rá van kötve a védővezető, tehát a Te fogalmaid szerint le van földelve.

Éppen fogod a burkolatát, amikor bekövetkezik a testzárlat. A combod hozzáér a tűzhely szintén leföldelt ajtajához.
A kezedben lévő szendvics sütő miatt a kezed 230V, a combod 0V potenciálon van.
Függetlenül attól, hogy a biztosító táblánál, vagy az EPH ponton a védővezetők közösítve vannak.
Idő, 0,5-1 sec mire a kismegszakító leold. Addigra halott vagy.

Tételezzük fel, hogy a házat egy 30mA-os áramvédő kapcsoló védi. Ennek a lekapcsolási ideje 0,2sec. Ez alatt a 0,2sec alatt Te kapsz egy hatalmas áramütést, de miután az ÁVK leoldott, talán életben vagy még. De erre semmi garancia nincs. Mindössze a veszélyforrás lekapcsolta a házban az áramellátást.
A veszélyforrás, a testzárlatos sütő az továbbra is testzárlatos. Valahányszor megpróbálod visszakapcsolni az ÁVK-t, mindig feszültség alá kerül a sűtő burkolata. Amíg ki nem húzod, addig másokat is megrázhat.

Ez a védővezetős érintésvédelem direktben.

Most nézzük a garázsos esetet.
Testzárlatos lesz a garázsban az olajradiátorod. A radiátort nem fogja senki, de a burkolata a kismegszakító leoldásáig 230V alatt marad. A védővezetőjének van ellenállása, miként az EPH pontra kötött betonvasalásnak is. Ráadásul nagy zárlati áram akarna rajta áthaladni, tehát nem tud a védővezető minden pontja nulla potenciálon maradni. Ezért, a villanytűzhely mögötti lépcsőkorlát már nem 230V feszültség alá kerül, hanem csak mondjuk 60V-ra.
A hátsód a lépcsőkorlátnak támaszkodik, Te pedig megfogod a szendvics sütőt. A szendvicssütő a csatlakozó vezetékén keresztül a nullára van kötve (földelve). Mivel a szendvicssütő háza gyakorlatilag a direkt nullára van kötve, ezért a hátsód és a kezed közötti 60V elegendő ahhoz, hogy a kismegszakító leoldásáig halálos áramütést kapjál.

Ha nem kötötted volna be a bizonytalan földelési értékű betonvasalást az EPH-ba, akkor a lépcsőkorlát nem került volna feszültség alá, tehát téged sem rázott volna meg az áram.

Összefoglalva:
A védővezetős érintésvédelem sajátossága, hogy bármilyen védelem (kismegszakító, ÁVK) és a legjobb földelés esetén is, a feszültség alá kerülő érinthető fémalkatrészek feszültség alá is kerülnek. Ha éppen valaki kontaktusban van a testzárlatos berendezéssel, akkor ő is feszültség alá kerül.
Ha történetesen éppen nem ér hozzá más földelt berendezéshez, épület részhez, akkor megúszhatja egy kis csípéssel. Vagy még annyit sem érzékel. De nem a Te földelésed miatt, hanem pontosan annak a hiánya miatt.

Ezért kell minden fontos áramkörhöz külön méretezett áramvédő kapcsoló, jól megválasztott kismegszakító.
Az életbiztosítás még ezekkel sem garantált!

2. példa.

Nézd meg, hogy minden lehetséges háztartási berendezés, kézi és konyhaszerszám kettős szigetelésű!

Hogy miért?
Pontosan az előbbiekben leírtak miatt.

A készülék csatlakozó vezetéke szakadhat, a védővezetője is.
A nullát megerősítő földelések idővel elöregszenek, hatástalanná válnak.
Idővel növekszik a házban a terhelés, emeli a nulla feszültségét.
A szúróföldelés(ek), a betonalapföldelő környezetében kiszárad a talaj, korrodálódik a betonvas, szakszerűtlenül volt szerelve, stb.
Tehát az érintésvédelemnél ezért is előírás az időszakos ellenőrzés.

Amíg a védővezetős készülékeket egyenként mérni kell, addig a kettős szigetelésű berendezéseket elegendő egyszerűen ellenőrizni.
Ezeknek "megduplázott", az érintésvédelme. Ráadásul, ha az első érintésvédelmi vonal meg is hibásodik, még mindig ott a második, a külső szigetelés.
Legfontosabb tulajdonsága, hogy az első védelmi vonal meghibásodása esetén sem veszélyezteti azt aki éppen használja.

Hacsak nem olyan tanult villamos ember, aki egy kettős szigetelésű fúrógépet az alapgödörben merített víz alá. A temetése előtti kivizsgálás során a szintén áramütött társa mondta el, hogy szerinte nem az ő hibájukból történt a baleset. Mert a mellettük működő búvárszivattyú is kettős szigetelésű volt, és az napok óta működött anélkül, hogy bárkit megrázott volna.






2012-03-15
10:37:50
Előzmény: sándor #27164#27219
Sándor!

A ha az épület vasszerkezetét rákötik az EPH-ra, továbbá földzárlat is fellép valahol az épületben, akkor a hibafeszültség valóban jelentkezik a ház minden pontján, úgy a mikrosütőn, mint a vasbeton pilléreken.

Ha a házban tartózkodókat mégsem fogja megrázni az áram, annak több oka van:
1. Olyan, mint amikor a madarak ráülnek a magasfeszültségű vezetékre...nem történik semmi bajuk.
2. A zárlat védelmi rendszerek (biztosíték, hibaáramvédő) végzik a dolgukat, áramtalanítanak.

2012-03-14
00:33:42
Előzmény: takyka #27158#27164
takyka!

Részemtől már többször leálltam.
Kínomban a szabványlapot voltam kénytelen idézni, mindhiába.

Közös nevezőre jutni csak vitás kérdésekben lehet. Ráadásul csak akkor, ha mindkét vitázó közel azonos alapokról indul.

Ott ahol a szabvány kötelezően előír dolgokat, ott nincs helye a "közös nevezőnek".
A szabvány előírása nem vitatéma, hanem végrehajtandó.
Kivétel, ha valaki jobbat tud a szabványi előírásnál és azt kellően meg is tudja indokolni. Adott esetben engedélyezteti, és+vagy vállalja a büntetőjogi felelősséget a megoldásáért.

Ha egyszer a szabvány nem teszi kötelezővé, bizonyos más szabványra hivatkozva a vasaló érintésvédelemmel való ellátását, akkor elő kell venni azt a szabványt is. Abban a szabványban hivatkoznak még másik szabványokra is. Azokat is elő kell venni, és így tovább mind addig, amíg meg nem értjük a szabvány magyarázatát.

A szabványoknak az a szerepe, hogy a biztonság biztosítása mellett ne kényszerítsék a felhasználót a feltétlenül szükségesnél nagyobb kiadásokba.
(Nem egy bizonyos vasaló termék szabványáról van szó! Az más tészta, azt arra kell vizsgálni.)

Nálam fokozatok vannak. Eleinte szivesen segítek. Később pénzért megcsinálom. Utolsó lehetőségként méltányos áron vállalok oktatást.

A nem előírásszerűen tervezett, kivitelezett betonalapföldelés önmagában nem = 0-val, hanem kimondottan veszélyforrás. Azért, mert elviszi a hibafeszültséget a ház más részeibe is. Elég egy pillér, vagy oszlopvasalat, egy vasba fúrt dűbel, a fémkorlát rögzítése az oszlopvasalathoz és már is ott a garázsban keletkezett hibafeszültség a lépcsőkorláton.

A jól kivitelezett betonalapföldelő és a jó szonda letörhetik a lépcsőkorlátra kerülő hibafeszültséget a veszélyes érték alá.
A nem megfelelő betonvasalat nem földelés. Úgy működik, mint egy vezető. Oda viszi pl. a korlátra a hibafeszültséget.

Tehát csak akkor szabad a szondát és az alapvasalatot összekötni, ha az alapvasalat a betonalapföldelőkre vonatkozó előírásnak megfelelően készült.


2012-03-13
22:42:14
Előzmény: takyka #27158#27161
Konkrét mérések nélkül nem mondanék se jót se rosszat.


Én úgy vélem, hogy a betonalap értéke jobb, mert nagyobb felületen érintkezik a talajjal. Ez egyelőre, feltételezés, ami persze megdőlhet.

A vasbetonban a vasszerkezetet a 3 cm nél vastagabb beton fedés védi a korróziótól, tehát továbbra is biztonságosnak tartom a megoldást.
2012-03-13
21:51:34
#27158
Bocs, hogy beleugatok, de meddővé vált a vitátok. Ti már az életben nem fogtok közös nevezőre jutni ebben a témában.

Véleményem szerint, a betonalap mint földelés = 0. Az abban található rozsdás vas és a föld jó minőségű galvanikus kapcsolata nem biztosított és esetleges.
Viszont, ha valaki, a JÓL KIÉPÍTETT földelő szondájára ráköti, azzal nem csinál kárt.

T.
2012-03-13
20:34:32
#27150
Olyan ez a betonalap földelés, mint a légzsák az autóban. Az egyikben van, a másikban nincs, de attól még jó mindkettő.

Általános iskolában is felemeltem a szavam, ha a tanító néni valamit eltévesztett. Ettől Ő nem volt rosszabb tanár, és én sem voltam rosszabb diák.
Sosem vágta a fejemhez, hogy ugye nem akarom megkérdőjelezni az elöljáróm tudását.

A vasalót én is jobban szeretem, ha le van földelve.
A nagyi tárcsás mosógépét is leföldeltem, ami gyárilag kettős szigetelésű volt.
A centrifugáját is.


2012-03-09
22:05:39
Előzmény: Nandi #26836#26919
Nandi!

Valószínűleg nem vagyok normális. Te leszel az én ZB-m.

Nem tudom Robert mikor sokall be a téma értéket veszélyesen rontó guglis idézeteidtől. Remélem még előtte törli az egészet, mielőtt valakinak bajt és kárt okozol!

Legalább ott és azt keresnéd amit kell!
De ha eleve nem tudod, hogy mit is jelent az érintésvédelem? Hogy ma már nem kötelezőek a szabványok? Hogy mit tartalmaztak, tartalmaznak az előírások, a fogalmak?

Teszek még egy kísérletet arra, hogy legalább fogalmad legyen arról, hogy egy mástól kimásolt görbe, táblázat, vagy szöveg mögött milyen alapok vannak.
Szeretném, ha látnád, hogy egy imásolt kurta mondat mennyire félrevezető lehet a szabvány ismeretében.

Győződjél meg a saját szemeddel arról, hogy nem vitatémát írtam, hanem szabvány előírási tényeket!

A szabványokat nem kell betartani. De, mint Bous is írta, talán még két villamosmérnök sincs a társaságban, ha bizonyítani is kellene a jól hangzó állításokat.
Ha jó villamos szakember vagy, akkor eltérhetsz a szabványtól. Ha rossz, akkor az eltérés alapból megvalósul.
Nincs szükség a mandrázott szövegekre, mindössze le kell tudnod vezetni, hogy a Te megoldásod kellően biztonságos.

Még egyszer ide teszek néhány oldalt az érintésvédelem bibliájából. Szándékosan az alapokból, mert minden erre épül. Ezt a bibliát még ma is minden szaki magával hordja. Mi nem mondunk kapásból tutit, előtte gondolkodunk és kételkedünk.


Az első képen olvashatod, hogy nem kell egy vasalót feltétlenül érintésvédelemmel ellátni.
Nem termékszabványról, nem termék engedélyezésről, hanem ÉRINTÉSVÉDELEMRŐL beszélek.
A nagy bizonyítási dactól vezérelve bizonyára átsiklottál egy tény felett.
Az ország lakásállományának a ~40%-a társasházban található. Olyan társasházban, ahol egyetlen földelt dugalj van a fürdőszobában, az is 2m magasan a mosógép számára.
A háziasszonyok a szobában vasalnak a kétpólusú dugaljból, közben a vasalót a fém radiátorra teszik, mert annak ott a helye.
Tudod ez mit jelent? Olvasd!




Gúnyolódtál A MEE ÉV Munkabizottságának szakvéleményéről.
Tudod mikori az MSZ 172?
Már akkor is, azóta is a mi munkabizottságunk állásfoglalása a mértékadó vélemény olyan problémákra, amelyekre a szabványból nem lehet egyértelmű választ találni. Mi több, ezt a jogot beleírták a szabványba. Olvashatod!
Hát így gúnyolódjál legközelebb a pécsi esetről.
Tanulj, mielőtt elítélsz valódi szakembereket!




Sokat másoltál ki megbízhatatlan forrásokból a betonalap földelésről.
Ide teszek pár oldalt, mert ezek az előírások már akkor is érvényben voltak, amikor Te még lehet, hogy csak terv voltál.
Ha csak egyetlen ilyen, ennek az előírásnak megfelelően elkészített betonalap földelőt tudsz mutatni, akkor Te vagy az egyetlen ember ebben az országban.
Mi az elmúlt 30 évben nem találkoztunk a felülvizsgálatok során minden szempontból a szabványt kielégítő betonalap földelővel.
Ennyit erről, és olvasgasd a részletes előírásokat!














És ezek az előírások még így sorjáznak tovább hosszú oldalakon keresztül.
Mint a mesében, de ennek nincs vége, amivel elfuthatsz.

2012-03-09
02:00:38
Előzmény: Nandi #26842#26859
Őt már nem érheti semmilyen meglepetés, szerintem már régóta elhunyt, már akkor sem volt fiatal. Ő kivételes lehetett, műgyanta volt az anyja, mert egyik kezében fázis, másikban nulla és vidáman nem érezte a 220-at. De teljesen mindegy, csak érdekességnek írtam.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva