Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Kétségeklapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-10-06
20:16:55
Előzmény: Paragon #51197#51200
Paragon,

Ok, vannak napok, amikor a déli oldal úgy felmelegszik, ahogy írod. Ha pedig felmelegszik, akkor a hőáram elindul a falba.

Én viszont úgy gondolom, hogy ez a jelenség nem jellemző a fűtési szezonban. Ha belegondolsz, hogy a teljes időtartam egytizede alatt süt csak ki a nap (ugyanakkor a nap járásával változik a beesési szög is és nem mindig teljesen felhőtlen az ég), akkor szerencsés esetben egy tiszta levegőjű vidéken, ahol nincsenek zavaró árnyékok sem... de ott is csak egyedül a déli falon csökkenhet a hőveszteség. Szerencsés esetben talán huszadával (5%).
Ez az egész épület hőveszteségének kb fél százaléka. Talán ezért sem veszik figyelembe az energetikai számításoknál.

2017-10-06
17:36:36
Előzmény: robert #51196#51197
Robert,
Elfogadom a 630 W/m2 besugárzást, én csak 500W/m2-t gondoltam. Be kell azonban ismernem, hogy egy pillanatra megfogtál a fordított gondolkodásmódoddal, hiszen 24*30 valóban 720. De! a levegő hőmérséklete szinkronban a fal hőmérsékletével szintén emelkedett, így csak 24*30-al kellett volna számolnod. Azonban van egy elvi hiba is: a külső felület hőátadási tényezője figyelembe veszi a légmozgást, a szelet is, ami napfényes időben ritka, kivéve a hidegfront közeledtét. így 10*20=200 közelebb áll a valósághoz. Én a sugárzási veszteséget látom nagyobbnak, mert az a negyedik hatvánnyal arányos. Ezzel nem számoltam, mert lényegtelen lett volna, hiszen a fal hőmérséklet mérve volt, és a fal jobban ismeri a hőtant mint jómagam. Azért, hogy mindenféle számolgatás nélkül egyetértsünk, én is most hátulról közelítem meg a témát. Ha belül 20 fok volt, és a fal külső hőmérséklete 40 fok volt, akkor a hőlépcső 20 Celsius, pontosan annyi, mint télen, amikor benn 20 fok, és kint 0 fok van.Pont annyi hő megy be, mint amennyi télen kijön
Ez kevés? Persze hogy kevés, de ennyi a veszteség is. U=0,65W/m2K falnál 20*0,65=13W
2017-10-06
16:36:45
Előzmény: Paragon #51195#51196
Paragon,

A példádnál maradva: egy felhőmentes október 1-én délben a déli irányban néző függőleges falat érő 700W/m2 teljesítményű napsütésből mondjuk csak 10% verődik vissza. Marad 630W/m2.
Amennyiben a külső hőmérséklet 10 fok és a fal felülete 40 fokra melegszik, akkor a környezete felé a hőleadás (külső hőátadási tényező x hőmérséklet különbség) ~24*30=720W.

Mekkora teljesítmény marad a fal tömegének melegítésére?

Ezért gondolom, hogy a falat érő napsugárzás hatása nem számottevő.


Te valószínűleg az ablakokon át a lakásba jutó napsugárzásnak köszönhetően nem fűtesz ezekben az órákban.
2017-10-06
15:43:39
Előzmény: robert #51194#51195
Robert!
El akartam kerülni, hogy számításokra vesztegessem az időmet, de szilikát téglára csináltam egy kis számolgatást, azzal a szándékkal, hogy meggyőzzelek benneteket, nem kis értékről beszélünk, amikor a nap erejét emlegetjük. Valamennyien elenyésző nyereséget feltételeztetek, vagy maximum 1-3% nyereséget. Ez nem így van, a gázfogyasztáson látom, napsütés esetén be sem kapcsol a kazán egész nap. A számításomban egy közel valós októberi napsütést modelleztem, amikor-valós mérés szerint- a fal külső hőmérséklete tartósan 40 C-fok volt, ezt kiegészítettem egy rövid felfutó szakasszal (0-70perc) és egy lefutó szakasszal (170-250perc). A lefutó szakaszt lehúztam 10 fokra, mert már októberben is elég hideg esték vannak. Egy dolog, ami nem valós a diagramban, a belső falon sem hőközlés, sem hőelvonás nincs, ez szemléletessé teszi- és számomra könnyebbé- amiről beszélek. Ez pedig a fal belső felületének a hőmérséklet változása.(kék szín)
A belső falhőmérséklet kezdetben csökken, mivel a külső fal hidegebb volt a kezdetekben, és belül, ahogy említettem nincs hőközlés, tehát az első félórában a fal belső felülete hűl..Ebben az elvonatkoztatott esetben a fal belső hőmérséklete 2-2,5 órás késéssel de gyorsan emelkedik, és eléri, beáll a külső falhőmérsékletre, majd a fal lehűlésével leesik vissza szoba hőmérsékletre. A fenti számítás mutatja, hogy sokkal jelentősebb a hatás, mint hogy azt ne kellene az utólagos szigetelés gazdaságossági számításokban belefoglalni. (tudom, hogy a valóságban a fal soha sem fog 40 fokra felmelegedni, azt a belső levegő, és az egyéb nap által nem melegített szerkezeti elemek elnyelik, de a lesugárzástól eltekintve a közölt hő jelentős része hasznosul.) Legpesszimistább megközelítésben a jelen példánál maradva 2,5 órás napsütés 3 órai falazat hőveszteséget pótolva van.




2017-10-06
09:17:03
Előzmény: Paragon #51191#51194
Paragon,

Télen a fal udvari felülete legalább 1-2 fokkal mindig melegebb, mint a külső hőmérséklet, mégis kell fűteni :)


Fűtési szezonban olyan erős napsütés, ami a hőszigetelés nélküli fal felületét 20 fokkal a környezeti hőmérséklet fölé melegítené csak nagyon rövid ideig tart, az is csak sötét színű fal és csaknem a falra merőleges direkt napsugárzás esetén lehetséges.
Ám ez idő alatt is ugyanúgy szökik a hő a lakásból, mint máskor, mert olyan nagy a késleltetés a fal tömege miatt, amelybe viszont a rövid ideig felmelegedő külső felület nem tud számottavő energiát belevinni.
Kétségtelen, hogy a besugárzásnak köszönhetően valamelyest csökken a hőveszteség, nem tudom számolta vagy mérte-e már valaki, hogy mennyivel. A sugárzási veszteséggel sem számolunk, ami az egész ház felületén folyamatosan fennáll.
2017-10-05
18:12:31
Előzmény: szocsmarci #51187#51191
0,1%-ot saccoltál nyereséget, ami nagyon nagyon kevés. Csak gondolj bele, hogy napsütés esetén a fal a környezeti hőmérséklet felé emelkedik sokszor 20 fokkal. És ez a fűtési időszakban kb. 800 órán át tart. Ne beszéljünk most nyereségről,nem akarok időt tölteni számolgatással, hogy a meleg hány százaléka jut el a belső falra, csak feltételezzük, hogy az évi 5000 órás fűtési időszakban a déli fal vesztesége zéró.Ez már 16% megtakarítás arra a falszakaszra vetítve.
szocsmarciVálasz erre
2017-10-04
21:00:40
Előzmény: Paragon #51185#51187
Jó a felvetés, de nem véletlenül nem számol vele senki. Ez nagyon minimális energia nyereséget jelent, és minél jobban szigetelt a fal annál kisebb ez a nyereség.
Ablakoknál talán 3-5% körüli a sugárzásos nyereség egy átlagos családi háznál.
De ha a falra eső sugárzási nyereséget nézzük, akkor szerintem 0,1%-nál kisebb nyereségről beszélhetünk. Minél rosszabb hőszigetelésű fal annál nagyobb ez a nyereség.

Ennek a magyarázata igen egyszerű: ha a nap megsüti a falat, akkor megemelkedik a felületi hőmérséklete, de a külső levegő egyből elkezdi azt hűteni. Ha belegondolunk, a külső levegő áramlását semmi sem zavarja, ezért kívülről nincs ami gátolja a hőátadást, a ház felé haladó hőáram viszont bele ütközik a falba, aminek a levegőhöz képest nagy a hőellenállása. Ezen felül ott van a sugárzási hőveszteség, amit szintén nem gátol semmi.
De ha át is melegszik a fal külső felülete pár fokkal, akkor amint eltűnik a nap, az az energia elveszik, mert ismét a bentről kifelé haladó energiaáram lesz a mérvadó.

Róberttel értek egyet, aki azt mondja, hogy ez kis nyereséget jelent, szinte elhanyagolhatót. Ennél nagyobb eltérést okozhat egy színes függöny, vagy akár egy régebbi telefontöltő is.

Az, hogy eltér a számítás a valóságtól, az jellemzően a régebbi házaknál fordul elő. Nehéz megbecsülni a régi falazatok és födémek, ablakok hőátbocsátási tényezőjét. Azon felül sok minden függ a lakóktól is, illetve a szokásaitól. Harmadsorban a szabványok kicsit nagyolnak, és a "biztonság" javára tévednek - ami itt több fogyasztást jelent.
De ne aggódj, minél jobban le lesz szigetelve a ház, annál pontosabb értékeket kapsz. Ez pedig jól fog jönni akkor, ha majd pályázol hőszigetelésre, és nagyobb energia megtakarítást tudsz kimutatni.

2017-10-04
16:28:10
Előzmény: BJaca #51181#51185
Látom, alaposan megleptelek ezzel a felvetéssel BJaca. A véleményed jól tükrözi az általános nézetet, csak azt nem veszed figyelembe, hogy a fűtési idény nem csak dec.-jan. hónapokból áll, amikor sajnos néha napot sem látunk. De! mérések szerint a téli globál sugárzás fele mégis csak direkt sugárzásból áll, tehát télen is süt a nap, csak ettől mi többet szeretnénk. Hozzászólásodra reagálva: nem állítottam, hogy nem érdemes szigetelni, csak azt állítottam, hogy a falat érő sugárzás jelentősen csökkenti a szigetelés által évente generált hasznot, tehát, ha a sugárzást nem vesszük figyelembe, a megtérülés késni fog. Ezek fontos kérdések, érdemes lenne körbe járni, mert gyakorlatban is mérhető a hőmérséklet emelkedése (időben kissé eltolva) a déli fal belső oldalán napsütés esetén.
2017-10-04
15:53:54
Előzmény: Paragon #51178#51182
Paragon,

Természetes, hogy a számított értékek eltérnek a valós adatoktól, hiszen egyrészről szinte minden alapadatot táblázatokból vesszük, és sok környezeti hatást pedig figyelmen kívül hagyjuk.
Például:
- egy falazat U értéke annyi mindentől függ, hogy önmagában az is símán eltérhet 50%-al a feltételezettől
- a használat során feltételezett veszteségek és nyereségek esetén ugyanez a helyzet

Ezért a programban nem az abszolút értékek a fontosak, hanem az arányok.



A sugárzással érkező hő biztosan csökkenti a téli hőveszteséget. Ablakok esetén szokás a szoláris nyereséggel számolni, de falak esetében a nyereség csak ennek töredéke. A szokványos fal nem képes csapdába ejteni a hőt, a felület erőteljesen képes hűlni, a napsugarak nem tudják felfűteni a fal tömegét, a sugárzás nagyrészt elveszik. Nem este, hanem azonnal.



Nem emlékszem, hogy találkoztam olyan programmal, ami erre a célra használható lenne.

2017-10-04
15:37:56
Előzmény: Paragon #51178#51181
Szigeteletlen falon besugárzással számolni? Télen kevesebbet süt a nap, mint amennyit nem, így a szigeteletlenségen elvesző energia nagyobb, mint amit kap a naptól, vagyis az egyenleg negatív lesz mindenképp. Szigeteléssel este lényegesen kevesebbet veszít, mint amit nappal a szigetelés miatt nem kap meg.
2017-10-04
11:08:56
Előzmény: robert #35134#51178
Az utólagos szigetelésen gondolkodom, de a megtérülés számítása számomra kétséges. Itt, a honlapon található programmal 11 év jön ki, de a falazat eredeti U értékéből a falfelülettel visszaszorozva a jelenlegi felhasználástól 150%-al több jön ki, nem beszélve a szellőztetési veszteségekről. Nem ott lehet a gond, hogy figyelmen kívül hagyjuk a besugárzási nyereséget? Nem csak az ablakoknál kellene számolni, de a falazatnál is. A fűtési időszakban nagyjából beérkező sugárzás 500KWh/m2 lehet, ennek szigeteletlen fal esetén közvetlenül melegíti a falszerkezetet. Annak ellenére, hogy ezt a hőt az este folyamán a szigeteletlen fal hamar leadja a környezetének, mégis számolni kellene vele, mert közel egy nagyságrenddel nagyobb ez az érték, mint a falazat hővesztesége. Ha leszigetelem a falazatot, ennek a sugárzás nagy részét kizárom. Ez azt is jelenti, hogy a beruházás megtérülése később következik be.
Nem tudtok valami programot, ahol ezt is figyelembe veszik?
2012-02-22
19:00:03
#26005
PÁRADIFFÚZIÓ, AVAGY MIVEL NEM SZÁMOLNAK A PÁRATECHNIKAI SZÁMÍTÁSOK

Vannak sók, amik meg döglenek a páráért. Egyszerűen imádják a vizet.
Képesek már 30-40% páratartalmú levegőből feloldani a párát és ún. kristályvízként elfoglalni a helyet az építő anyagban.

Ilyen tulajdonsága van a gipsznek is. A belső terek pára szabályozására a gipszkartonok higroszkopikus tulajdonságát kifejezetten előnyként tartják számon.

Ha azonban higroszkopikus anyagok túlságosan nagy arányban jelen vannak a téglában, homlokzati vakolatban, vagy a ragasztóhabarcsban, akkor felborítja a páratechnikai méretezést. Következmény, a téglák külső felülete nedvesedik, és ha a hőszigetelő réteg vékony, akkor a fagyás szerkezeti károkat okozhat a téglában.
2012-02-22
18:28:57
Előzmény: hyper #25949#26003
Hyper,
"én arra vagyok ,kíváncsi ,hogy bejut ,nem ,mennyi mikor ,egy sima 17-20 cm "

A házfalon a külső vakolóanyagon, festéken, ereszkilógáson áll vagy bukik, hogy a fal mennyire ázik át a kívülről támadó nedvesség (pl. csapadék, köd) hatására.
Ez azonban sokkal kisebb problémát okoz (mert csak időszakos probléma).
Az igazi próbatétel a belülről támadó nedvesség (a lakás nagy abszolút nedvességtartalmú levegője).

Ezzel kapcsolatban a saját tapasztalatomat tudom megosztani mindenkivel.

Előre szólok, hogy egy hibás kivitelezés rétegrendjéről lesz szó:
Padlásfödém, tél, tartós kb. 0 ill. -5 C fok:
- Szarufákon alul OSB lapok, alulról tapétázva (párazáró fólia hiányzott).
- Szarufák között 10 cm üveggyapot.
- Tetején egy PE fólia takarás porvédelem céljából (hibás, párazárás a hideg oldalon).

Végkifejlet:
A fólia belsejében gyöngyözött a vízpára. Nem tudott a hideg oldalon kiszellőzni.
Az üveggyapot foltokban úgy át volt ázva mint egy nedves mosogatószivacs.
A mennyezeten beázásra emlékeztető foltok voltak láthatóak.

Megoldás:
A fólia azóta el lett távolítva, és a padlás hajópadló burkolatot kapott.



2012-02-22
17:55:53
Előzmény: hyper #25949#25999
Hyper,
"Már azt sem értem amit eddig,dobtam ,egy blue sceen-t :-))"

Ha így érzel, akkor jó úton haladsz a tudás elsajátításában.
Majd meglátod, hogy minél több ismeretet szedsz össze, annál inkább rá fogsz ébredni, hogy mennyi tudás még ismeretlen előtted.


"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak,
az okosak meg tele vannak kételyekkel."
Bernard Russel



2012-02-22
09:10:21
#25961
Idemásolom (mert ide is illik) epitomester hozzászólását a Hypertherm topikból.


epitomester:
Üdv mindenkinek a fórumban. Érdekes témát boncolgattok itt, pedig ezek a technológiák nem újak,a dryvit több évtizede van, a szálas szigetelés sem tegnap találták ki, de a hypertherm anyaga is több évtizede létezik!! Talán a németek találták ki vagy két évtizede, de lehet hogy három, jó magam is találkoztam vele vagy 15 éve német földön, főleg záró födém szigetelésre használták, mert gyors technológia pumpával felnyomni több köbméter anyagot, két három ember több száz négyzetmétert is megcsinál naponta...ugyanez táblás anyagból több idő, több ember. Maga az anyag jó, bevált, csak ez a magyaros hirverés körülötte, no meg a többi anyag lejáratása nálam is kiverte a biztit...Azt meg főleg nem értem hogy ez mitől jobb mint a Löglen.Tudtommal az alapanyag megegyezik. Sok ostobaságot olvastam a Hyper honlapon is,itt is. Van némi kivitelezői gyakorlatom és bizton állithatom hogy a szigetelésekkel kapcsolatban felmerülő hibák java része kivitelezői hiba! Sajnos a magyar technológiai fegyelem gyakorta nulla, a bevált rendszereket a kivitelezők felülirják, mert a magyar okos...de nagyon. A dryvitot csemperagasztóval gletteli, a dübel minek, a lábazatra leviszi az EPS-t, alapozó nélkül szinez,hálós élvédő luxus, a táblák ragasztása gyakran pár pötty, ha fuga keletkezik a táblák között akkor kikeni ragasztóval, háló toldás alig 4cm, stb.De pl. én sem értek egyet a pucér falra ragasztással, legalább alá kellene glettelni, ezzel lezárva a tégla fugát.A táblák ragasztása néhány gyártónál már fogazott kenőlappal van javasolva, jómagam is ezt favorizálom.Aztán ha elcseszett a kivitelezés lehet szidni a rendszert hogy nem jó. De láttam már szálasra glettelni polisztirol ragasztóval,vagy nem is külső szigetelésre gyártott nkecellt ill szálas táblákat felrakni.Nagy az Isten állatkertje.A hyperthermmel is csodát" tudna müvelni néhány agyas szaki....gondolom.Ez is akkor müködik ha a technológiai fegyelem megvan kivitelezés közben. A hatásfok vesztésüket a pára miatt pedig nem emlegetni kellene hanem mérni...mindegyiket azonos körülmények között. A mérnök tervez, számol és méréssel bizonyit. Ha bizonyitva van egy rendszer akkor csak jól kell kivitelezni. Felmerül még az anyag gyártők felelőssége is, na ez is megérne egy misét.Lényeg az hogy ha jó a kivitelezés, jó minőségü anyagból készül akkor mindegyik rendszer müködik, mindnek van előnye és vélhetően hátránya is.
2012-02-21
21:22:31
Előzmény: Nandi #25941#25949
Kedves Nandi!

Egy napig (8óra részfigyelem) jutottam el odáig ,hogy a külső levegő akadálytalanul jut el párával együtt egy tetőtéri kőzetgyapot szigeteléshez.
Persze ehhez a kiszellőztetési útvonalat használja.
Mindenki falakkal ,meg téglákkal ,belső 20 fokokkal jön ,de én arra vagyok ,kíváncsi ,hogy bejut ,nem ,mennyi mikor ,egy sima 17-20 cm vastagságú kőzetgyapot szigetelésbe.
Már lemondtam a szarufákról ,már ,a párazárást is csak azért hagytam meg ,hogy ne a belső 20 fokkal számoljunk ,csak a hőszigetelésben létrejövő folyamatokkal foglalkozzunk.
Robert teste ,ha nem -15 fokos hozzá nem tud eljutni a -5 fokos levegő ,tudtam meg:-))

Most az is kiderült ,hogy a 100%os ,és a 0%-os páratelítettségű levegő ,egyre jobban szigetel ,ha nedves ,és hideg,mi több a rockwool előnyt ad ,hogy +15 fokon méri a hővezetést ,ha mindezt -50 fokon mérné a lambdája lehetnem vagy 0,0000001 is.
És kaptam több felhívást művelődésre is,hiszen nem abszolut ,vagy relatívban beszélem :-))
A szigetelés külső felülete ,pont az utcai villanyoszlop felületével lehetne paralel ,persze tudom melegebb ,ez abszolúte relatív-talanabb ,...
Mindent köszönök!
Már azt sem értem amit eddig,dobtam ,egy blue sceen-t :-))
2012-02-21
20:24:26
#25947
Az érthetőséghez berajzoltam egy piros vonalat:
Kiinduló pont: 25 C fok 50 % rel páratartalom nedvességtartalom 10,5g/kg

A levegő hűtése során lefelé haladunk.

A levegőnk 13,9 C foknál eléri a 100% rel. páratartalmat (telítődik).
Innentől lefelé kicsapódik a pára, tehát a g/kg skálán balra mozdulunk.

-10 C fokon mindössze 1,75 g/kg nedvesség marad a levegőben.




2012-02-21
19:59:15
#25945
Csatolok egy Moiller diagramot.
Nekem ez segített megérteni, hogy mi is a relatív páratartalom [%] és a levegő nedvességtartalma [g/kg] között az összefüggés.





2012-02-21
19:52:09
Előzmény: Nandi #25941#25944
Nandi,

Azt használtam, ami a program a nikecell-hez feldobott, nem emlékszem milyen páradiffúziós tényezővel, de minden esetben ezt használtam.


2012-02-21
19:34:49
Előzmény: robert #25813#25941
Pörögtök mint a vízóra.
Egy nap alatt 3 oldalt tele írtatok.

A páradiffúziós diagramokhoz még egy pár szót ejtenék:

Az EPS előkelő helyen végzett, bár rezgőléces volt, mégis van olyan alkalmazás ahol maga mögé tudja utasítani a vetélytársait.

Ugye milyen fontos, hogy a hőszigetelésben kifelé haladva lehetőleg egyre szellősebb anyagokat használjunk?

A kőzetgyapot hőszigetelést, vagy a Hyper (perlites) vakolatot egy rosszul megválasztott vékony vakolattal agyon lehet vágni (már ami a páratechnikai kérdést illeti).

Robert!
Nem jártam utána, de gondolom, hogy minden ábrán a diszperziós vödrös vakolat páradiffúziós értékét adtad meg, ugye?

Úgy sejtem, hogy minden ábra páratechnikailag megfelelőre adódna, ha a külső réteg színező vakolat jobb páradiffúziós képességű szilikát vakolat lenne.
Vagy szilikon-szilikát vakolat.
Vagy környezetbarát, jó páraáteresztő képességű mészfesték.

Az optimális rétegrendet el leshetjük, ha megnézzük a jegesmedve szigetelési rendszerének rétegrendjét:
Párazáró faggyú, nagy tömegű és nagy hőtehetetlenségű zsír, fekete pigmentált bőr, végül egy üvegszerű üreges szálú, fényáteresztő szellős prém, enyhén vízlepergető bevonattal.

lásd még: www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=25076&h_id=89198&a_id=474794

2012-02-21
18:37:19
Előzmény: robert #25914#25939
Így már érthető, hogy a -10 fokos hideg miért olyan kellemes, amikor nem fúj a szél.
2012-02-21
18:32:12
#25938
Hyper,

Magyarországon vagyunk, nem Angliában.
Nálunk az sem tragédia, ha a házat telibe veri az eső, mert 1 nap és kisüt a nap, azután kiszáradnak a falak.

A kívülről érkező pára, köd és más nedvesség csak átmeneti jellegűek.
Az én személyes tapasztalatom, hogy meg sem kottyan a dryvitnak.



2012-02-21
17:40:22
Előzmény: hyper #25931#25932
hyper,

"Ha venném a -30at akkor a 100%os páratelitettségű levegő ,feljavul 0,015 re.
Jól értem?"

És tudod miért? Mert egyre szárazabb lesz.

2012-02-21
17:32:35
Előzmény: robert #25914#25931
Nagyon jó!
nulla foknál 0,024W/mK
+30nál 0,0265 W/m2K

A páratartalom ,lehet 0% és 100% is (zseniális)
Ha venném a -30at akkor a 100%os páratelitettségű levegő ,feljavul 0,015 re.
Jól értem?

Már tényleg csak el kell képzelni ,hogy körülöttem van 1 méter levegő ,kiszámolom a winwattal ,és amerre megyek egy active ház vesz körül.
De miért fázom?

2012-02-21
17:25:51
Előzmény: hyper #25924#25930
hyper,

Kiszellőteted a mindegy mekkora páratartalmú lakást, amikor kint -5C fok van, és 100%-os a relatív páratartalom (teljes légcsere). Becsukod az ablakokat, a levegő felmelegszik 20C-ra. Ekkorra a relatív páratartalom 20%-ra csökken.
Ne kérdezd meg, hogy hova lett a 80%, mert a levegőben a szabadban is 3.4g víz volt köbméterenként, és a lakásban is. Az abszulut páratartalom nem változott.



Kezdek már fáradni, ezért figyelmedbe ajánlom a Épületgépészet 2000, Alapismeretek című könyvet. Nagyon tanulságos. Szólj, ha kiolvastad.


Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Kétségeklapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva