Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-11-26
21:02:48
Előzmény: sándor #53643#53647
Sándor!

Én egyelőre csak annyit látok, hogy mindenképp ellenséget akarsz csinálni a HMKE-ből és az elektromos fűtésből.

A leírt jelenségek biztosan nem inverteres készülékre utalnak, és nem is a HMKE-k tevékenységére, hanem valami on/off készülékre. Azt is valószínűnek tartom, hogy egyetlen fogyasztó szivatja a környéketeket.
A lámpád indikátornak jó. A látható elsötétülés azt jelenti, olyan fogyasztót kapcsolnak be, ami a bekapcsolás pillanatában igen nagy áramot vesz fel, majd csökken az áramfelvétele. Ilyet villanymotor, vagy transzformátor tud művelni. Az 1000V feletti tüskét szintén egy on/off készülék kikapcsolása okozhatja, a terhelés megszűnése egy induktív fogyasztón képes ilyen visszarúgásra.
És véleményem szerint egyetlen egy nagyteljesítményű fogyasztó okozza a zavart.

Ha a feszültségesést a sok fogyasztó okozná, akkor akár percekig is sötétebbnek kellene lennie annak az egy izzódnak.
Nem véletlen papolom, hogy rögzíteni kellene a hálózat jelformáját. Látnánk, hogy mennyi időre esik le a feszültség, látnánk, hogy előtte és utána mekkora a hálózat feszültsége.
Én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy valahol van egy gyenge pontja annak az utcai hálózatnak, ami egy 100A-es terhelésre 40-50V feszültségeséssel válaszol, vagy van valaki az utcában, aki olyan készüléket üzemeltet lágyindítás nélkül, amitől leül a hálózat.
Nem egy embertől hallottam: ha az utca elején hegesztettek, az utca végén pislogott a lámpa. Ugyanez van nálatok is. Keresd meg, ki hegeszt.
2019-11-26
15:01:32
Előzmény: robert #53642#53646
Robert,

Egymás mellett áll készenlétben a régi izzószálas fényporos, a halogén és több gyengébb minőségű Led is.
Azért ragaszkodok a mostanihoz, mert muszáj. Az izzószálas a legkisebb ütésre, mozgásra szakad. A halogén szétégeti a porcelán foglalatot, és a mozgatást sem bírja. Zavaró, hogy a kvarcüvegbe beágyazott izzószál "látszik" az asztalon.

A 12 személyes étkező asztalnak maradnia kell. Az eredeti nagyméretű búrának is, mert az oldalra és felfelé is világít, valamint a megvilágítás jó az asztal két végén is.
Ez volt az utolsó hely, ahol átálltam Ledre. Az olcsóbbakat kipróbáltam, nem feltétlenül a minőségük volt rossz, a teljesítményük volt kevés.

Megpróbáltam több világító testet tervezni az asztal fölé, de nem jött be. Kettő kevés és zavaró volt, három túl sok.
A problémát az asztal és a lámpa közötti távolság jelenti. Nem vihetem magasra, nem csinálhatom állíthatóra, mert akkor elvész az asztalnál ülők barátságos, meghitt megvilágítása. Elveszik az a szög, ami alatt egy arcot úgy lehet megvilágítani, hogy az "emberi" maradjon.

A legutóbbi napok mérései azt mutatják, hogy kell a pénz a szolgáltatónak, ezért magasabban tartja a feszültséget. Azóta nincs villogás.
Bízom benne, hogy tartaniuk kell a 235 V körüli feszültséget, különben állandóan zaklatják őket.
Tavasszal látjuk meg, hogy milyen eredményt hozott a trafókörök rövidítése. Valószínűsítem, hogy addigra belép néhány adminisztratív intézkedés is, ami javíthat a helyzeten.

2019-11-26
12:32:20
Előzmény: BJaca #53641#53643
Bjaca!
Ne haragudj, tényleg itt a vége.

A panaszaimat azzal kezdtem, hogy a szünetmenteseim akkujainak a kapacitása a felére csökkent. Már akkor rájöttem, hogy az ok, az időnként alacsony feszültség miatti gyakoribb akku használat.
Már akkor leírtam, hogy a fényelemes, a megvilágítás erősségének mérésére is alkalmas analóg fesz mérőm mutatója 1000 V-os(!) méréshatáron sűrűn kivágódik a felső ütközőre. (A műszert nem az Ezermester boltban vásároltam, mint ahogyan a fotókon látható analóg műszeremet sem.)

Nem voltak problémák mindaddig, amíg a trafó körzetre dolgozó HMKE-k összteljesítménye, illetve a szaldózásból következő villamos fűtés/klímázás teljesítmény igénye nem ért el egy, az éppen abban az időszakban kritikus értéket.
Erről szól a szolgáltató tanulmánya is.

Azzal, hogy olyan dolgokat ismételgetsz új gondolatként, amin már egy éve túl vagyunk, illetve, hogy nem tudsz elszakadni a hálózat "tökéletlenségétől" (mivel neked a hálózat csak az utcai drótokat jeleneti be/rátáplálás és fogyasztás nélkül), számomra a problémám tárgyalása itt, véget ért.


2019-11-26
08:32:23
Előzmény: sándor #53640#53642
Sándor,

"Nekem az izzóm villogása jelent problémát... Látja a szomszéd is, mert átvittem, hogy ott is kipróbáljuk... Az ő Lidl-s ledjei nem villognak... másoknál is ismert ez a jelenség alacsony feszültségnél a jó minőségű Ledeknél."

Miért nem veszel a nyugalmad érdekében "rossz minőségű LED"-eket oda, ahol a "jó minőségű LED"-ek rosszul teljesítenek?
Kátyús utakra egy Lada alkalmasabb lehet, mint egy Lamborghini.
2019-11-26
07:59:44
Előzmény: sándor #53640#53641
Sándor!
Nem volt értelmetlen, hogy leírtad, immár századszorra is, minden egyes leírásodban volt egy egy ici pici többletinformáció.

Amiket eddig megtudtam:
- Van egy darab Ledes izzód, aminél féynerőváltozást látsz.
- A fényerőváltozás már 233V alatt előjön, ami még bőven tűréshatár.
- A feszültségingadozás kintről jön, mert a szomszédban is produkálja ez az egy izzó.
- A Lidl-s ledizzók stabilan világítanak, pedig nem a Ledvilágítás csúcspéldányai.

Nekem ezekből az jön le, hogy az az egy szem izzó nem működik már 100%-osan, de indikátornak tökéletes, mert megmutatja, hogy a hálózati feszültséged ingadozik, mintha valahol egy igen nagy teljesítményű fogyasztót kapcsolgatnának, pl hegesztenének. És nem rezisztív, mert a villogásból gondolva bekapcsoláskor sokkal nagyobb áramot vesz fel, mint után üzem közben.
Ez pedig arra enged következtetni, hogy a hálózat mégsem olyan tökéletes, mint gondolod, különben nem lenne ekkora feszültségingás.

Ami neked kellene, az egy mutatós (analóg) feszültségmérő.
www.shop.traconelectric.com/product/ACVM72450/Analog-valtakozo-aramu-voltmero-72%D772mm--450V-AC
Bár ez is lassú lenene.
2019-11-25
23:54:57
Előzmény: BJaca #53639#53640
Bjaca,
Utolsó utáni, már többször leírt megfigyelés, magyarázat.
A Led villogásáról egy éve írtam! Azóta keresem az okokat. A videó hívta fel a figyelmemet, hogy másoknál is ismert ez a jelenség "alacsony" feszültségnél a jó minőségű Ledeknél.
Ez az az izzó, amikor nálunk alacsony a feszültség , akkor nem csak nekem villog, hanem mindenki látja a családban.
Látja a szomszéd is, mert átvittem, hogy ott is kipróbáljuk. Másik oszlopról van megtáplálva és három családi ház csatlakozik a segédoszlopárról. Nálunk a segédoszlopon nincs kötés, direktben kapom az áramot.
Magasabb feszültségnél náluk sem villog, alacsonynál igen. Az ő Lidl-s ledjei nem villognak.

A jelenség nem a link videóját készítő optika(?), kamera következménye. Először volt a jelenség, később a link megtalálása.
Az, hogy mi mivel interferál, itt most lényegtelen.
Nekem az izzóm villogása jelent problémát és nem az, hogy pl. Robert műszere hány Voltot mutat, miközben világít az (egy bizonyos fajta) izzó. Nálam is világítanak a Lidl-s ledek. Ha leosztott feszültségnél is világítanak, látszik, hogy világít(!), akkor ott vagyok, ahol Róbert. Amint odajutok, kipróbálom.
Ha az izzó lenne a hibás, már régen visszacseréltem volna a 150W-os halogénre. Azt azért cseréltem le, mert zavart, hogy látom az izzószál "árnyékát" az újságomon és a tányéromon.
Hogy ezt minek írtam le immár sokadszor, nem tudom. Értelmetlen időpocsékolás.


2019-11-25
23:02:46
Előzmény: sándor #53638#53639
Sándor!
Hidd el, nem kötekedésből vagy szórakozásból teszem: a linkelt videón a led villogása interferál a kamera másodpercenkénti képrögzítésével.
Ha érzékeny a ledes izzó a feszültségváltozásra, az többek közt akkor fordulhat elő, ha nem áramgenerátoros, hanem előtétellenállásos a meghajtás, és a sorbakötött ledek nyitófeszültsége közel van a 200V-hoz. Ilyenkor kis feszültségváltozás is jelentős áramváltozással jár, ami jelentős fényerőváltozást koz.
2019-11-25
21:07:06
Előzmény: robert #53637#53638
Robert,

A villogás a fényerő változását jelenti. Lassú, periodikus változást, de csak ennél az izzónál. Egy bizonyos feszültség szint alatt. Hasonlóan a link videójához.
Az elmúlt két napban nem volt villogás, rámértem (persze nem tudtam közvetlenül az izzónál, csak egy ahhoz közeli ponton, azonos fázison) és a feszültség >235 V volt. Jelentős helyi feszültség csökkenés sem lehet, mert ugyan másik áramkörön, de ugyan ezt a fázist terhelte a ki-be kapcsolgató villanysütő is.

Az igénytelenebb helyre rakott olcsóbbaknak a hagyományos izzóhoz hasonlóan csökken a fényerejük alacsonyabb feszültségen, már amennyire ezt szabad szemmel meg tudom ítélni. Nem csak én észlelem, ha 223,5 V, vagy 236,6 V van.

Periódus nem maradhat ki, ilyen ritmusban nincs kapcsolgatás.
2019-11-25
16:32:29
#53637
Sándor kíváncsivá tettél a LED lámpád villogásával.

Néhány LED izzót kipróbáltam klf váltó feszültséggel.

A legtöbb fényforrás fényereje a feszültség változással arányos (hasonlóan a normál izzókéhoz, de a kompakt izzók is így viselkednek), ám vannak LED-ek, amelyeknek 100 és 250 Volt között alig változik a a fényerejük. Ezek az izzók biztosan nem villoghatnak egy szabvány tartományban változó feszültségű hálózaton, csak akkor, ha totál kimarad több periódus.

Nekem a készleten levő egyik izzó sem villogott alacsony feszültségen sem.




2019-11-05
11:43:49
#53512
Nem tűnik úgy, hogy az ELMU nagyon aggódna a HMKE-k számának növekedése miatt, ugyanis rendszeresen jelentkeznek, hogy szívesen benapelemeznék a házunkat.
2019-11-01
07:53:08
Előzmény: sándor #53503#53504
Sándor!
"amit már általánosban tanítottak, hogy nem szabad két villamosenergia forrást (két laposelemet) párhuzamosan kötni"
Izé. Akkor hogy működhet eegymás mellett Paks és Mátra? De nézz csak bele egy laptop akkumulátorának a felépítésébe, vagy egy akkus csavarhúzóba, esetleg egy nagyobb kapacitású (legalább 4000mAh) powerbankba.
Itt nagyon hiányzik, hogy miért nem szabad, illetve ha szabad, akkor milyen feltételek mellett.

"Ki kell fizetnünk az általuk okozott kárt, majd elfogadni azt a magyarázatot, hogy ótvar a hálózat, kínai gagyi a sok tönkrement ketyerénk."
A szolgáltató engedélyezte a HMKE beüzemelését, majd nem tudta kezelni a működését. Nem a HMKE hibája volt. De tök jó, hogy leírtad, hogy a szolgáltató bár nem ismerte el, hogy az ő hibájuk volt, mégis telepített valami új trafót.

Mi ez a baromság, hogy 10-100kV analóg módon nem rögzíthető, csak kiszámolható? A mai eszközökkel ez kimutatható lenne. Ez egy olyan dolog, ami csak elméletben létezik, és arra jó, hogy riogassák a hozzá nem értőket?
Egy színuszjel torzítása valóban leírható különböző frekvenciák összegével, de ettől a torz színusz pillanatnyi értéke nem fog változni, az egyekig nőni. Vagyis a pillanatnyi feszültség leírható egy 1000V 100kHz és egy 18V 39Hz-es színuszjel összegével. És még a fázishelyzetük sem mindegy. A villanymotorok a lendület miatt nem érzik meg, a kapcsolóüzemű tápok pedig érzéketlenek rá, azok mennek 120-tól 270V-ig. Egy dolgot nem szeretnek, az egységugrást a bemeneten, de csak akkor, ha nincs beépítve induktivitás vagy VDR, ami korlátozná az ilyenkor fellépő nagy áramokat. Kínai barátaink ezt kispórolják. Nem nagyon láttam még EMI filtert bennük, vsagy egy normális tekercset a hálózati egyenirányító után.

Még valami a felharomikusokkal kapcsolatban. Egy sima 5Vpp tökéletes négyszögjel végtelen felharmonikussal rendelkezik, de egy oszcilloszkópon mégiscsak egy olyan jelet látunk, ahol a DC 0V és a DC 5V közt váltakozik a jel. Annak idején a suliban beszélgettünk róla, hogy ha olyan jó a digitális jel, miért nem azt továbbítjuk közvetlenül rádiós adó-vevővel. Hát pont ezért, mert a négyszögjel átviteléhez igen széles sávú adóra és vevőre van szükség. És mielőtt bárki azt mondja, hogy ezer dolog küld digitális jeleket 433MHz-en, vagy WIFI-n 2,4GHz-en vagy 5GHz-en, hát közlöm vele, hogy ott sem négyszögjeleket visznek át, hanem a vivő frekvenciát modulálva történik az adattovábbítás.
2019-11-01
02:40:39
Előzmény: robert #53499#53503
Robert,

Ez nem egy zárt konferencia, pusztán a komolyan érdeklődő szakemberek tájékoztatása. A meghívottak körét egy ilyen egyszerű témában valószínűleg a kisterem befogadó képessége határozza meg.

Hogy mennyien és milyen komolysággal foglalkoznak a lakossági hálózaton várhatóan bekövetkező problémákkal? Én már nagyon régen is tettem fel értékes tudományos munkákat a témában. Akkor úgy gondoltam, hogy idő előtti volt a közreadás, mert olyan vélemények jöttek, hogy a szakemberek hülyék.
Pedig nem.
Ha nagyon durván leegyszerűsítem a kérdést, akkor elég csak arra gondolni, amit már általánosban tanítottak, hogy nem szabad két villamosenergia forrást (két laposelemet) párhuzamosan kötni. Hogy miért nem? A mostani hozzáállás miatt hiába való lenne ebbe a kérdésbe belemenni.

A harmonikus viszonyokról is sokszor leírtam, hogy megfigyelhetők, de analóg nem rögzíthetők. Muszáj modellezni, de ha valaki mélyebbre megy, akkor úgy kell kiszámítani minden változó hatását az ismert, a hálózatot alkotó elemekre. És nem kell meglepődni, ha több 10-100 KV -os értékek jönnek ki.
Ezt nem lehet egyszerűen úgy kezelni, ahogyan Bjaca kifejtette.
Ki kell fizetnünk az általuk okozott kárt, majd elfogadni azt a magyarázatot, hogy ótvar a hálózat, kínai gagyi a sok tönkrement ketyerénk.

Végezetül egy visszaellenőrizhető példa arra, hogy mennyire nem ismerik a saját termelésük hatását a HMKE-sek. Sokszor megkérdeztem, hogy akinek van HMKE-je, ő szerinte mennyi HMKE-t engedélyeznének a közvetlen szomszédjai számára?
Egyetlen válasz jött villámtól, hogy felőle csinálhat a szomszédja HMKE-t, őt nem érdekli.
Vagy szándékosan a homokba vannak dugva a fejek, vagy nem ismerik a hálózatra gyakorolt hatásokat.
Pedig a megoldás egyszerű. Rá kell kérdezni a szolgáltatóra. Be kell adni egy olyan tervet, amit villám szeretne megvalósítani, hogy minden tetőre HMKE-t szerelne. A szolgáltató válaszát, gondolom nem nehéz kitalálni.

Nem ismerem, hogy a Csondor Bálint által lefuttatott szimulációk milyen, a fogyasztók által használt elektronikus eszközöket vettek figyelembe. Ilyenkor általában a szerényebbtől a jobban felszerelt háztartásokat veszik figyelembe. A csak úgy feldobott klímák tömegét nem.
Ennek is megvan a magyarázata. Törvény, rendelet van a klímák telepítésére (tervezés, engedélyeztetés, szakember kivitelező, stb.) A fűtő klímákat be kell jelenteni és engedélyeztetni.
Mikor tartották be nálunk komolyan a törvényeket? Az ellenőrzés, a szigor szándékosan hézagos. Évek óta azzal cukkolom a postásunkat, hogy hol van a fegyveres kísérője azokon a napokon, amikor nyugdíjat hord ki. Mert tudtommal, az erre vonatkozó rendeletet sem vonták még vissza. A választ had ne írjam ide.
Ha van törvény és azt meg szegni népi sport, akkor később bármit megtehet a jogalkotó. Ez a lényeg, ez a cél.
2019-10-31
10:12:48
Előzmény: BJaca #53500#53501
BJaca,

Én is hiányolom az esettanulmányokat, de elfogadom, hogy a kifinomult szimulációs programok jól tükrözik a valóságot. Magam is gyakran modelleztem, és tudom, hogy el lehet érni egy szintre, amikor a virtuális nagyon jól imitálja a fizikai hálózatot, és ez mérésekkel igazolható.

Ha a valóságban valahol hiba van, annak a kiderítése természetesen kiszállást, mérést és intézkedést igényel, ritkán lehet javítani egy bit távolról történő átbillentésével.

2019-10-31
09:04:38
Előzmény: robert #53499#53500
Róbert,
Érdekes dolog ez a számítógépes szimuláció. Csak azt nem értem, miért nem mennek ki villanyoszlophoz, kötnek rá egy 6 csatornás A/D-t, és rögzítenek egy egész napi működést a 3 fázison az áram és feszültség alakulásáról.
Sokkal jobban tetszenének olyan tanulmányok, amik arról szólnak, hogy "kimentem és megmértem".
2019-10-31
08:00:28
#53499
Sándor,

Rákerestem a PV penetráció hatása kifejezésre, és meglepően sok magyar tanulmányt találtam a témában. Ez jelzi, hogy a hazai szakemberek is évek óta készülnek a PV elterjedésével várható problémákra és nem csak zárt konferenciákon beszélnek róla.
Nem rágtam magam végig az írásokon, de annyit kiolvastam, hogy a jelenlegi hálózatokon valószínűleg lényegtelen változást okozna, ha minden negyedik fogyasztó termelne is. Tudom nem a darabszám, hanem a teljesítmény számít, de valószínű, hogy kevés olyan körzet található az országban, ahol megközelítenénk a 25%-ot.


Egy találat:
Napelemek telepítésének hatása a kisfeszültségű hálózatok felharmonikus viselkedésére
Csondor Bálint
A napjainkban egyre jobban elterjedő napelemes rendszerei képesek megváltoztatni a villamos hálózat felharmonikus viszonyait. Neplan szoftver segítségével, számítógépes szimulációk során megvizsgáltam, hogy az elterjedő háztartási méretű kiserőművek milyen hatással lehetnek a kisfeszültségű hálózat feszültség, áram és felharmonikus viszonyaira. Négy különböző PV penetrációjú hálózatra futtattam szimulációkat, figyelembe véve a fogyasztók elektronikus eszközeinek felharmonikus szennyezését is.
2019-10-30
19:48:54
Előzmény: robert #53423#53498
Robert,

Ilyen előadásokon lehet többet megtudni annál, mint amit a sajtó utasításra lehoz, vagy csak felkap.
Ezt a meghívót a tagok kapták. Esetenként lehet vendéget is vinni, most nem írták.
Ha nyilvános anyag elérhető, azt külön jelzik.

A PV probléma lényege ebből is látható, a szolgáltatókat komolyan foglalkoztatja. Mert a probléma létezik. A kisfeszültségű elosztóhálózatra csak HMKE-k csatlakoznak!

...
"Tisztelt Tagtárs!



A MEE XXXXXXX Szervezete tisztelettel meghívja Önt a:


2019. november 28-án, csütörtökön, 15 órai kezdettel megtartandó:

„PV penetráció kezelése kisfeszültségű elosztóhálózaton - Energiatároló, terhelés alatt szabályozható KÖF/KIF transzformátor, áramköri aktív feszültségszabályozó eszköz”

című előadásra."
...


2019-10-24
07:33:27
Előzmény: sándor #53431#53433
Sándor,

Az egyidejűleg elérhető átlagos teljesítményre voltam kíváncsi, és csak 1 fázissal számoltam 25-ös vezetékre.
Nálunk biztosan nincs 70-es, annak szigetelés nélkül 25mm lenne az átmérője.

Egyébként az általad ajánlott 70-es kábel esetén veszteség nélkül számolva a példában szereplő utcában fázisonként 290W folyamatos teljesítmény jutna minden házra (~210kWh/hó), ami átlagként elégnek tűnik, de az egyidejűség akkor is csúnya problémákat okozhat.
Átlag 126A terhelés... egy ilyen hálózat talán elviselne 10db 3kW-os HMKE-t (minden 10. házon) anélkül, hogy többletet termelne a körzetben. (Szerintem a mi utcánkban már most is van 10db.)


Én továbbra is a magas fogyasztás, nem pedig a termelés növekedése oldalán látok problémákat, mert a visszatermelés jobban szabályozható.




2019-10-24
06:20:38
Előzmény: sándor #53431#53432
Sándor!
Köszönöm a szemléletes leírást.
Néhány észrevételem lenne:
"pl. öt HMKE-s mindegyike elkezdi az esti csúcsban a házankénti csak 2-3 darab, egyenként 3-5 KW-os levegős klímás fűtését üzemeltetni, akkor csúcsban máris 15-25 KW-os többlet fogyasztást generál."
A 3-5kW-os klímák hálózatról felvett teljesítménye 1,5-2,5kW, és az is csak a legrosszabb eset, mikor nagyon hidegben akarod a maximumot kivenni belőle.
Vagyis a fele máris eltűnt a többletfogyasztásnak (az idő nagy részében viszont a kétharmada).
A levegő-víz hőszivattyúk viszont rosszabbul teljesítenek, ennek egyszerű oka van: míg 25 fokos befújt levegővel lehet fűteni (pontosabban hőn tartani), addig vízzel fűteni ennél magasabb hőmérséklet kell, ami tovább rontja egy hőszivattyú hatásfokát.

Ha a kitermelést nézzük, 5 darab 3kW-os HMKE fázisonként ~22A-t tol a hálózatba. Írtad, hogy az átlagfogyasztás 0,2-2A házanként, vagyis fázisonként a 100 ház minimum 6,6A-rel terhel, bár ennél szerintem több lesz, köszönhetően a hűtőszekrényeknek és az egyéb készenléti fogyasztóknak.

Ha minden 100 házra jutna 5 HMKE, az már szép eredmény lenne. Az is látszik, hogy alsó hangon a HMKE-k termelésének 30%-a hasznosul az utcában.



2019-10-24
00:26:24
Előzmény: robert #53429#53431
Az alapvető hiba a szemléletben, illetve a méretezési alapelvek ismeretének a hiányában keresendő.

-Adott egy családi ház 3x16 A kismegszakítóval. Ezek a kismegszakítók maximum 14,34 A-el terhelhetők, hogy teljesüljön a hálózat(vezeték)védő feladuk. 16 A-el terhelve hamarabb lekapcsolnának, mint az indokolt lenne.

-A családi házhoz az utcai hálózattól vezetett csatlakozó (fő) vezeték a mai gyakorlat szerint, 3x16 A esetén 4x25 mm2 keresztmetszet (alu). Azért, ilyen nagy, mert melegedésre méretezve a falban, illetve a földben vezetett (ma használt olcsó) vezetékek, kábelek maximálisan megengedett melegedése csak 70 fok.

-A családi házakhoz vezető fő vezeték keresztmetszete alapvetően a vételezni kívánt teljesítmény és a csatlakozó vezeték hosszának a függvénye.

-Nincs értelme három fázisról beszélni, hiszen a méretezést egy fázisra, az az, a legterheltebb fázis áramát vezető vezetékre kell elvégezni (általában).

-Induljunk ki abból, hogy egy trafókörzet egy leágazására 50-100 ház csatlakozik.
100 ház esetén a házban engedélyezett teljesítmény maximális vételezése esetén 1.434 A folyna az első házcsatlakozási pont és a trafó biztosítója közötti vezeték szakaszon.
A gyakorlat szerint a trafóköri leágazás biztosítói 200-250 A-esek.
Miért?
Azért mert a házakban a valóságban előforduló terhelési egyidejűség nem indokol többet.

-Mit jelent ez a hálózati keresztmetszet szempontjából?
A Robert által feltett táblázat szerint (ami nem feltétlenül a lakosságot kiszolgáló közüzemi elosztó hálózatoknál alkalmazott vezetékeket tartalmazza) a trafóköri leágazás szükséges keresztmetszete az 1.434 A áramerősség minimális veszteséggel történő átvitele esetén 1.000 mm2 kellene, hogy legyen.

-Ez akkora képtelenség, amit bárhogy is követeli Bjaca és villám, a világon sehol sem fognak megépíteni. Még csak meg sem fogják közelíteni. Inkább áthelyezik a fogyasztót, vagy azok kisebb csoportját egy, a KÖF hálózatra csatlakozó új transzformátorra.
Ez folyik például most nálunk is, erről írtam. A szükségességnek a gazdaságosság szab határt, mert a fogyasztó nem hajlandó kifizetni a hálózatfejlesztés költségét.
Az egyes kiugróan magas igényű kisfogyasztók vagy fizetnek több alapdíjat, de a szükségük kielégítésének a költségeit nem terhelhetik rá a közösségre. Vagy önkorlátozásra, vagy kényszer korlátozásra kerülnek.

-A korlátozás független attól, hogy úgy hiszik, hogy nekik alapvető joguk van a 3x16 A biztosította teljesítmény bármikori maximális kihasználására.
Alaposan el kell olvasni a jogszabályokat. De ennek hiányában elegendő párhuzamot vonni az internet szerződésük és a nekik az adott pillanatban nyújtott szolgáltatói teljesítéssel. Ha azt elfogadják, akkor a másik területen sincs miért reklamálni, ha korlátozásra kerül sor.
Fontos tudni, hogy ez a korlátozás első lépésben már a hálózati feszültség szabályozásával megtörténik. A többire élő, de még életbe nem léptett rendelet van.

-A közüzemi hálózati vezeték keresztmetszetét az alapján tervezik, hogy ismerik, hogy a fogyasztók (beleérte Bjacát is) mennyivel terhelik egyidejűleg a hálózat egy fázisát.
Ez a villanyszámlákból és a szolgáltató trafóköri fogyasztás mérőinek az adataiból egészen pontosan meghatározható.

-Ha valaki kihasználná a 3x16 A-es lehetőségét, akkor cosfi 1-e számolva is havonta 230 V x 16 A = 3.680 W terheléssel kellene folyamatosan fogyasszon fázisonként.
Ez egy fázison havonta 2.693.8 KWh elfogyasztását jelenti. Három fázison 8.801 KWh-át. Ennek az ára 387.901,- Ft/hó.

-A villanyszámlák nagyjából 5.000 és 50.000, Ft között oszlanak meg úgy, hogy a nagy többség 10-20 ezer közötti fogyasztásra használja csak a hálózatot.

-Ezek szerint a lakások többségének a havi fogyasztása 100 és 1.000 KWh közötti.
A nagy átlag valahol 200-300 KWh/hó között van.
Ez azt jelenti, hogy naponta és óránként 0.137 KWh és 1.37 KWH között van az átlagos lakások teljesítmény igénye. Az áramerősség igényük egy fázison 137 W/3 = 45,7 W... az az 0,2 A, illetve a nagyobbaknál 2 A egy fázison.

-Mivel a szolgáltató, helyesebben a hálózat méretezője tudja, hogy ez az átlagfogyasztás, és ez nem azonos a reggeli esti és az alkalmi csúcsfogyasztásokkal, ezért nagyjából az átlag ötszörösével számol a méretezésnél.
Tehát a nagyobb villanyszámlájú fogyasztóknál a rövid ideig tartó csúcsokban egy fázison 10 A-el.

-A nagyobb fogyasztók vannak kevesebben és azok egyidejűsége sem azonos és állandó.
Innen adódik, hogy elegendő az egy trafókör egy leágazásába 200-250A-es biztosítókat tenni, mert a valós áram a hálózaton csúcsban sem haladja meg a 100-150 A-t. Igy a betétek megfelelnek a túlterhelésvédelemnek és a zárlatvédelemnek is.

-A szolgáltatónak érdeke, hogy a hálózat csak a szükséges erősségű, a lehető legalacsonyabb értékű áramot vezesse, mert az áram nagyságával arányosan növekszik a hálózat vesztesége. A hálózat elemei, anyaga adott, a keresztmetszete is, a kötések száma és állapota állandóan felülvizsgálat alatt van. Érdekes módon általában nem a 150-200 A-t átvivő KIF vezetékek szoktak izzani, hanem a 60-100 A-t vezető KÖF hálózat elemei.

-Ha a táblázatban látható 1.000 mm2 szükséges keresztmetszetet visszaméretezzük a valós áramigényre, akkor kiderül, hogy tökéletesen elegendő az 50-70-75 mm2 a közüzemű elosztó hálózatokhoz.
Ezek a hálózatok valóban csak ekkora keresztmetszetűek, mert semmi nem indokolja, hogy nagyobbak legyenek, veszteség szempontjából is megfelelnek.
A régi, kisebb keresztmetszetű hálózatokat már kicserélték nagyobb keresztmetszetre.

-A keresztmetszet meghatározásakor beleszámították a várható fejlődés megkövetelte fogyasztás növekedést, de azt is, hogy az államilag is támogatott alacsonyabb fogyasztású modernebb készülékek fogyasztása keresztmetszet csökkentő tényező lesz. Vagyis ellensúlyozza a várható fogyasztás növekedést.
Nem véletlenül szabtak teljesítmény határt pl. a porszívóknak (is).

-A hálózat felújulási sebessége meghaladja 10 évet. Ez csak egy ideális szám, a valóság 10-30 év között van. Nem csak nálunk, hanem mindenütt a világon, hiszen a villamos áram fizikája a világon mindenütt azonos.

-Ebbe a jól megtervezett és kivitelezett rendszerbe rondítanak bele azok az uniós és kormány programok, támogatások, amelyek nem igazodnak a hálózati ciklus időkhöz, és hónapok, egy-két év alatt akarnak jóval nagyobb terhelést a hálózatokra pakolni, mint amit azt azok még elviselnek.

-Ilyen terhelés jelentenek a KIF hálózatokon a HMKE-k, a KÖF hálózatokon a kiserőművek. Egyszer terhelik a hálózatot amikor termelnek, másszor terhelik, amikor a tulajdonosaik az általuk korábban a hálózatból kivett energia mennyiség többszörösét akarják nagyon rövid idő alatt kivenni.

-Ez a cica-egér játék addig megy csak, amíg egy adott helyen elérik azt a határt, ahol az állam által adott X méretű támogatást a támogatás okozta Y méretű hálózatfenntartási költség (veszteség) meg nem haladja. Ahol a műszaki lehetőségek és a fizika határai véget érnek.
Erre vannak az alvó rendeletek a kitermelés és felhasználás (visszavételezés) korlátozásáról.
Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy ezeket bevetik. Nem egyszerre és nem mindenütt, de ahol muszáj, ott biztosan és határozottan.

-Az egyik előre mutató és fokozatosan kierőszakolt megoldás a házi tárolók megépíttetése lesz. A legalább részleges szigetüzemre való kényszerítés. A kivételezési korlátokat a többi fogyasztó érdekében garantáltan bevezetik. Nem mindenkinél, csak ott, ahol azok felboríthatják egy körzet, egy trafókör biztonságos üzemelését.

-Az eddig leírtakból látható, hogy mekkora tévedésben van Bjaca, villámról nem is beszélve, hogy majd a szolgáltató fog az ő, a kisszámú HMKE-s átlagot meghaladó visszavételezésének a kirugózása érdekében hálózatokat átépíteni.
Ha valaki utána számol, akkor beláthatja, hogy ha a hsz. elején tárgyalt 100 házas trafókörben működő pl. öt HMKE-s mindegyike elkezdi az esti csúcsban a házankénti csak 2-3 darab, egyenként 3-5 KW-os levegős klímás fűtését üzemeltetni, akkor csúcsban máris 15-25 KW-os többlet fogyasztást generál.
Nem fog a feszültség a szabványban meghatározott 207 V alá esni, de a szolgáltatás minősége elviselhetetlenné romlik.

-Ez az amúgy, (mert a HMKE-sek sem csak fűtenek este hanem normál fogyasztanak is), 50-100 A-os túlterhelés még akkor is leülteti a 150-200 A-es terhelésre méretezett hálózatot, ha a fűtések nem egyszerre indulnak és futnak fel.

-Az éjszakai fogyasztási lehetőségek kimerültek. A bojlerek még működnek, a már leállított villanykályhák helyét elfoglalták a hőszivattyúk. Éjjel sincs annyi energia, hogy további olyan villamos fűtést tudjon a szolgáltató engedélyezni amire nincs ráhatása. Ilyenek pl. "a csak bedugom és fűt" légfűtések.
Ezeket vagy csak a teljesítmény korlátozással tudja kivédeni, vagy rákényszeríti a HMKE tulajdonost, hogy akkuval, meleg vizes tárolással biztosítsa magának a nappal megtermelt energiájának az éjszakai felhasználását.

-A napközbeni kitermelés hálózatot megviselő hatását már olvashattátok. Ezt most nem boncolgatnám. Az se tévesszen meg senkit, hogy a napokban határozták el promt, hogy erősíteni kell a lakossági napelemes termelést.
(Értsd, az eddigi, erre a célra kapott pénzeket jórészt közösségi intézmények költség csökkentésére használták. Ezt az unió nem fogadta el. Vagy visszafizetjük, vagy gyorsan indítunk egy a "mosógépek teljesítmény csökkentéséhez " hasonló programot. Ígérettel lehet nyerni hónapokat, talán egy-két évet, de a hálózatokat tovább erőszakolni nem lehet.

-A környezetvédelemre (megújulók felhasználása) elkülönített pénzek nem hozták az időarányosan elvárt eredményt. Sőt már az is látszik, hogy bármennyire is erőlködik a lobbi, a felmelegedés folyamatába nem tudunk még csak beleszólni sem, nem hogy megállítani.
Ez a mostani nekiugrás nem egyéb, mint a vízbe fúló utolsó reménysége, amikor belekapaszkodik egy szalmaszálba.
Egyre több helyen nyilvánítják ki, hogy csak az energia fogyasztás csökkentése hozhat legalább némi reményt.
Reményt és nem megoldást.
És miért ne lenne mai is értelmes cél a fogyasztás csökkentése, ha évekkel ezelőtt még villám is ebben utazott (velünk együtt)? Hm?

2019-10-22
12:36:14
#53429
A szabadvezetékek fázisvezetője általában acélmerevítésű alumíniumsodrony.A sodronyos kialakításra azért van szükség, mivel a sodronyt alakító vékonyabb szálak flexibilisebbek, így kisebb valószínűséggel alakul ki sérülés a fázisvezetőben. A sodronyos kialakítás miatt a huzalok szakítószilárdsága magasabb, mint az azonos, ám homogén keresztmetszetűhuzaloké. Ekkor egy sodrott acélmagra sodorják fel az alumínium, illetve alumínium-ötvözet fázisvezetőket. Nagyobb keresztmetszetű fázisvezetők esetén az acélmerevítésre több rétegben lehetséges a sodronyokfelvitele, ekkor azonban két szomszédos rétegnek ellentétes irányba kell forognia, hogyaz induktív zavarvédelem megvalósuljon. Az 1. táblázat néhány jellemző keresztmetszet terhelhetőségét mutatja.





Tegyük fel, hogy van egy 1 fázisú 25 mm2 keresztmetszetű légvezetékünk egy 1 km hosszú utcában.
A vezetékre egyenlő közönként 100 fogyasztó csatlakozik.
Az utca elején a trafó a névleges feszültség felett 10%-al, 253 Voltot produkál.

Ha minden fogyasztó egyforma ohmikus terhelést akaszt a rendszerre, ahhoz, hogy az utca végén még biztosítva legyen a névleges feszültség alatti 10% (207 Volt) a fogyasztók nem terhelhetik 0,33 Amperrel jobban a hálózatot. Ez nagyjából 76 Wattot jelent csak csatlakozási pontonként.

Nem tudom, hogy milyen keresztmetszetűek a járatos vezetékek, de látható, hogy a kötési ellenállások nélkül is drasztikusan romlanak a feszültségviszonyok egyidejűség esetén.

A szerződés szerinti mondjuk 16 Ampert mekkora hosszon hány fogyasztó vehetné igénybe egy adott szakaszon? 25mm2-es vezeték 8 fogyasztót talán képes lenne kiszolgálni egy 300 méteres szakaszon. Ez meglehetősen kevésnek tűnik!
2019-10-21
20:50:47
Előzmény: sándor #53427#53428
Sándor,
Nem elképzelhetetlen. Végig kell húzni egy megfelelő keresztmetszetű kábelt az egész utcán a lehető legkevesebb kötéssel. Ahol toldani kell, ott az összekötések többszörözésével lehet csökkenteni az átmeneti ellenállást.
És hogy tisztába legyünk mit jelent a hálózatnak egy 3kW-os HMKE bekapcsolása: ugyanannyit, mint amikor lekapcsolsz egy 3kW-os olajradiátort. Egyik sem okozhat 10V-os feszültségváltozást egy hálózaton.
De amikor rádugják a 7kW-os töltőt a villanyautóra, az mennyire fogja megrántani a hálózatot? Akkor majd a villanyautók lesznek a problémák?
Ráadásul a napelemek nem egységugrással kapcsolnak, hanem folyamatosan terhelnek fel és le, az átmenet akár egy óra is lehet. Hogy jön egy felhő? az sem 2 másodperc alatt takarja ki a napelemeket.

2019-10-21
20:27:46
Előzmény: BJaca #53425#53427
Bjaca!
Ilyen hálózat nincs. Szerintem a valósághoz kell igazítani a kitermelés és a fogadás feltételeit és paramétereit.
2019-10-21
20:23:54
Előzmény: robert #53423#53426
Robert,

...
Ami fontosabb, az a leírtak bizonyítása, az esettanulmányok hiánya.
Lassan szégyellem, de mindig visszajutok a tavaszi feszültség ingadozási problémáim kérdéseihez.
Van egy szabvány a villamosenergia paramétereire vonatkozóan. A szolgáltató ezeket mindig teljesíti. Vannak kivételes esetek, amiket rá lehet húzni a paraméterektől való eltérésre. Pl. a pislogási (visszakapcsolási) idő túllépése.

A szolgáltatók és a fejlesztők soha nem ismerik el hivatalosan, hogy "hibáztak".
A hiba általában összetett okokra vezethető vissza, ezért én nem hibáztatom a szolgáltatót. Nem tehet arról, hogy ma már sokkal sűrűbben kell kapcsolgatni mint a megújulók megjelenése előtt. A kapcsolás szolgáltatás-minőség rontó tényező.

Ha a napelemes problémánál maradunk, akkor úgy a régi, mint a mai szolgáltatók kényszerhelyzetben voltak, vannak. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos mennyiséget fogadniuk kell, annak minden előnyével és hátrányával.

Szoktak előadások lenni, ahol betekintést engednek a hallgatóságnak a nehézségekbe. Ott hallani néha konkrét példát, de az nem nyilvános, (mert pl. nem bizonyítható, illetve az állam felelősségét feszegeti). Amolyan "maradjon kettőnk között" információ. Semmi értelme nem lenne tovább adni.

Azért vagyok kénytelen az utcán is kapható egyesületi újságból idézni, mert az nyilvános. A forrást és a szerzőt is megjeleníthetem. Az előadásokon előfordul, hogy "jelenléti ív" van, ami egyben titoktartási nyilatkozat is, sem hang, sem képfelvétel nem készíthető.
Ez is érthető, mert vagy az előadó cégének üzleti érdekei, vagy a szerző(k) szellemi tulajdona indokolja.

Azzal a nyíltsággal, ahogyan a közelmúltban elismerték a hálózati kapcsolások károkozó hatását, most a visszatáplálás üzemzavart okozó hatását, talán elkezdődött valami.
Amikor először írtam ide, hogy a körzeti trafó sem tud minden HMKE-s túltermelést elnyelni, a védelem dolgozni fog, akkor Bous határozottan állította, hogy igenis létezik visszatermelés a KÖF hálózatra. Neki lett/van igaza.

Nagyjából ennyi a felmutatható konkrétum, de sokan dolgoznak a problémán, így remélhető, hogy a beismerés után jönnek a bizonyítékok, az esettanulmányok is.

A szolgáltatók sokat léptek már idáig is.
Németországban elkezdték a Siemens fokozatmentes trafóját használni.
Nálunk, konkrétan a mi körzetünkben sok kis trafót szereltek fel. Ahol csak probléma lehetett, ott pici kis trafókat tettek a KÖF oszlopokra, és egy néhány házas kis utcát áttettek rá. Nekem úgy tűnik, hogy megpróbálják a legolcsóbban izolálni a nagy hálózat zavarását.
Ebben a cikkben is van szó és kép egy szabályozható KÖF/KIF transzformátorról. Gondolom, ez lesz az első lépés az egyenletesebb feszültségszintű szolgáltatáshoz. Egy, az eltervezetthez viszonyítva lemaradt napelemes fejlesztés, aminek a kifutása ismeretlen... Csúnyán mellé lehet lőni, miközben szolgáltatni kötelesség.

2019-10-21
18:59:29
Előzmény: sándor #53420#53425
Sándor!
Ebből a cikkrészletből pont az derül ki, amiről régóta papolok. A gyenge minőségű hálózaton okoznak problémát a HMKE-k. Minél kisebb a hálózat ellenállása, annál kisebb feszültségváltozást jelent a terhelés változása.
Tegyük fel, hogy egy utca elején van a trafó, és a végén egy HMKE. A trafótól a HMKE-ig van 1 Ohm ami a kábelellenállásból és a kötésekből adódik. Ha 10A-t akar kifelé tolni a HMKE (2300W), akkor a kimenő feszültségét 10V-al kell megemelje a trafóhoz képest. Képzelj el az utca végére egy 7kW-os HMKE-t, ami 30 Ampert akar kitolni. 260V az utca végén, 230 a trafónál... Ha csak 1 tized Ohm lenne, akkor elég ehhez 1V (vagy 3V a 7kW esetén). És a tized Ohm is sok.
Szóval az a véleményem, hogy egy jól kivitelezett, megfelelő kötésekkel ellátott vezetékhálózaton ez a terhelés nem okozhat feszültségváltozást. De ha jól emlékszem, pont Te beszéltél arról, hogy egy épületen belül mennyire fontosak a megfelelő keresztmetszetű huzalok. Ugyanez kell hogy igaz legyen a kinti hálózatra is.
2019-10-21
13:33:42
Előzmény: sándor #53420#53423
Sándor,

Kíváncsi lennék esettanulmányokra, amikor a leírtaknak megfelelő olyan hibákat rögzítettek, amelyeket a visszatáplálás okozott. Világos, hogy a működés hatással van a hálózatra, csak szeretném látni, hogy valós körülmények között mikor okozhat üzemzavarokat. Pontosabban olyan esetekre vagyok kíváncsi, ahol egyértelműen kimutatható volt, hogy az üzemzavarok a visszatáplálásból adódtak. Hányszor jegyzőkönyvezhettek ilyen hibákat? Ha egyáltalán volt ilyen, akkor mit lépett a szolgáltató?
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva