Biosolar Forum => Élelmiszer => Akvapónia ( aquaponics hydroponics ) | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 következő » |
zb0Válasz erre 2012-01-16 10:25:59 |
---|
Előzmény: Égboltos #23425#23444 Igen, itt vannak a kérdőjelek. Ha van valakinek infoja olyan kutatásról, vizsgálatról, hogy hidropóniában nevelt növények esetén hogyan változik a beltartalom, azért rendkívül hálás lennék. Amúgy a beltartalomba ugyanúgy "belenyúl" gyakorlatilag minden mesterséges termesztőberendezés, még a fólia is. Nekem is az a tapasztalatom, hogy a legjobb ízű termés szabad földben nevelt növényekről jön. Ennek az ára viszont az időjárás és a kártevők által okozott gondok magasabb esélye és aránya, ami a mennyiségben és minőségben egyaránt megmutatkozhat. Ezen felül az egységes megjelenés, méret, szín körülbelül esélytelen, a helyzet idő- és munkaigényes válogatással finomítható ugyan, de korántsem teljes mértékben. A "Tisztelt Gazdaságos" :) típusú kereskedők esetében a mérce is más. Méret, szín, alak, tömeg homogenitása a fő szempont (legyen a szemnek kívánatos, úgy könnyen eladható), az íz, beltartalom nagyjából lényegtelen. Ezt pedig a szabadföld általában nem tudja produkálni. Vajon akkor hol termesztenek nekik? |
zsezseVálasz erre 2012-01-16 01:41:02 |
---|
#23434 mi a helyzet a gombabetegsegekkel? |
JesuVálasz erre 2012-01-16 00:21:33 |
---|
Előzmény: Égboltos #23425#23428 Épp beszereztem azt a csicsóka mennyiséget amivel az eddig nagyrészt haszontalan, nem túl értékes területeimet "beszennyezhetem". Erősen megcsappant a mennyisége, amikor a gyerekek rájöttek, hogy mennyire finom. Nem csak ők, én is most ettem életemben először. Most mehetek megint hozni egy fél zsákkal. A vető mennyiség már megvan, a kisebbeket elég macerás pucolgatni, ez mentette meg őket. ;) Sokat gondolkodtam ezen az akvaponián az elmúlt napokban. Az egészet megette a fene, ha boltban vásárolt, kitudja miből készült haltáppal kénytelen etetni az ember a halakat. Nálam itt bukik meg. Szóval el kell kezdeni nézegetni, mit is lehet feletetni a halakkal... |
ÉgboltosVálasz erre 2012-01-15 23:43:25 |
---|
#23425 Megismétlem, hogy magam ellen szurkolok, de nagyjából ez az út vezet az iztelen paprika, retek, saláta, krumpli, stb. eredményhez. Szentgyörgyi professzor ma már nem tudná a szegedi paprikából előállítani a C vitamint, mert nincs benne. A kertem komposzttal javított amúgy vacak földjén klasszissal jobb ízű paradicsom nő, mint amit akár a piacon is lehet venni sokszor, nem beszélve a T.gazdaságosról. De folytatható a sor a makói hagymával, a marosi málnával, rózsakrumplival, stb. A látszateredmények ma fontosabbak az íznél, vitaminnál. Szurkolok, hogy a génbankok a finom fajtákat őrizzék meg és egyszer visszajönnek... |
zb0Válasz erre 2012-01-15 21:07:08 |
---|
Előzmény: qwerty #23407#23418 Tökéletesen megfogtad a lényegét a kérdésnek. A legnagyobb probléma pont az, hogy a hidropóniában nevelt növények -bár a technológia erősen elterjedt- beltartalmi értékeire vonatkozó érdemi vizsgálat még nem történt, gyakorlatilag a világon sehol. Fura, mert a termés forgalomban van, miden valószínűség szerint mindannyian ettünk már ilyet tudtunk nélkül. A termesztőberendezés terén viszont úgy érzem, nyomon vagyok. Sokfelé konzultáltam a Robert által linkelt példáról és alkalmazhatónak látszik a hazai viszonyok közt is. Közel járok a döntéshez és sanszos, hogy belevágok. Ha lesznek tapasztalatok, megosztom. Közben a hidropóniával kapcsolatos kérdésekről is gyűjtögetem az infot. Gönzi Péterék úgy tudom, kezdeményezik a terményekkel kapcsolatos vizsgálódások, kutatások elindítását. |
qwertyVálasz erre 2012-01-15 18:06:53 |
---|
Előzmény: robert #23395#23407 Hali! Hát pont ez az, amit próbáltam pedzegetni: "ontják magukból a paradicsomot, uborkát és paprikát." - Vagy a paradicsomnak, uborkának, paprikának látszó tárgyakat! A biológus jobban leírta, (bár sajna ő is csak beszél, ahelyett, hogy előkeresne valami kutatási anyagot, ahol mondjuk a hidrokultúrás és hagyományos módon termelt növények beltartalmát hasonlították össze! Vagy nincs ilyen kutatás?) A szelénes példája jó, szelént külön nem adnak a növények tápoldatához, a komplex műtrágyákban is csak maximum szennyezésként fordul elő. Viszont az embereknek (emlősöknek?) szüksége van rá! A növények számára nem létfontosságú, de ha a talajban jelen van, akkor azért felveszik, és így az ember is hozzájuthat. A termést is lehet maximalizálni, de nem egy akvapóniás rendszerben, ahol halak is élnek a "tápoldatban"! Lehet, hogy csak a paraszt beszél belőlem, de erkölcstelennek tartanám, hogy a vizet extra műtrágya meg mikroelem adagolással dúsítsam a növények minél nagyobb termése érdekében, miközben tudom, hogy a vízben ott a halak. Vagy növényt termelek, és nyomom neki a műkakit, vagy a halak jólétére figyelek (állatjóléti rendelkezések, ugye, állatkínzás: a hal is gerinces, úgyhogy itt már lehet beszélni erről is...), vagy halat hízlalok, akkor meg igyekszem minél tisztább vizet biztosítani nekik. Ettől függetlenül a dolog nagyon érdekes, hiszen egy szép kerek körfolyamat, aminek az eredményét az ember is élvezheti. |
robertVálasz erre 2012-01-15 12:20:31 |
---|
#23395 Hidrokultúrás termesztés A növények a gyökérzónai tápanyagokat csak vízben oldott formában képesek felvenni, amit normális esetben a termőtalaj tartalmaz és ami emellett még fizikai tartást is biztosít, magyarul nem engedi eldőlni a növényeket. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha a talaj csak fizikai tartást és tápanyagokat biztosít, akkor vajon ki lehet-e váltani azt tisztán folyékony termesztőközegre. A válasz igen, a természetes föld megfelelő minőségű és tápanyagtartalmú vízzel és fizikai tartást biztosító technikákkal kiváltható. forrás: www.egykalapalatt.info/index.php?title=Hidrokult%C3%BAr%C3%A1s_termeszt%C3%A9s Vízkultúrák A vízkultúrás eljárást 1929-ben fejlesztették ki, és a II. világháború idején már több mint 3000 tonna zöldséget állítottak elő ezen a módon a szövetségesek számára. Manapság a hidrokultúra a nagytermelők között népszerűbb, mint valaha: egész évben termeszthetők zöldségek, a termést nem veszélyeztetik aszályok vagy áradások, a hozam maximalizálható, s ami szintén fontos, a termelő a helyi klimatikus viszonyoktól és termőföld-adottságoktól függetlenítve magát oda telepíti a "földjét", ahol neki a legkedvezőbb, csak víz- és energiaellátás szükséges - írja a Scientific American-ben Despommier. A világ jelenleg működő, egyik legnagyobb ilyen "farmja" az Arizonai-sivatagban található: az Eurofresh farmjai több mint egy négyzetkilométeren, egész évben ontják magukból a paradicsomot, uborkát és paprikát. Érdekes és tanulságos sorok Biró Borbála talajbiológustól, ami a topik vitaindítóban megjelölt rendszerről (is) szól: ![]() Cikk egy működő akvapónia farmról www.scientificamerican.com/article.cfm?id=aquaponic-plants-and-fish&page=2 Közösségi rendszer www.growingpower.org/aquaponics.htm |
qwertyVálasz erre 2012-01-10 22:21:56 |
---|
Előzmény: zb0 #23132#23149 A betáplált energia izgalmas kérdés, mivel a teleink hajlamosak arra, hogy hidegpárna alakuljon ki akár több hetes időszakra is. A hideg megül a medencében és hiába jön a magasban melegedés, ebből csak köd lesz a felszínen. Szerintem a számításnál érdemes figyelembe venni valami olyasmit, hogy mennyi volt az eddig Magyarországon megfigyelt leghosszabb időszak, mikor egy adott helyen az emberek "nem látták a napot". Tudom, hogy ez nem valami precíz megfogalmazás, de van egy könyv (itt valahol, valamelyik dobozban...), amiből valami 30+ nap rémlik!!! Sajnos az időszakhoz tartozó hőmérsékletek nincsenek jelezve, de nem lehetett valami banánérlelő meleg. :-) Izgalmas a beltartalom is. Vajon mennyiben más a talaj nélkül termesztett növény, mint a talajos? Lehet, hogy mikroelemekből hiánya van? Lehet, hogy maga a növény nem mutat tüneteket, de a termés összetétele elmarad attól, ami az ember számára szükséges lenne? (Mondjuk mert számunkra más a mikroelem-igény, mint a növény számára. Az ő igényei megvannak, a mieink esetleg nem teljesülnek...) Persze az is lehet, hogy fordított a helyzet. Lehet, hogy a kertünk talaja olyasmiből tartalmaz sokat, amit már nem kéne. Saját példámból tudom, hogy mikor pár éve elvégeztettem egy talajvizsgálatot a kertünk földjéből, megdöbbentem, hogy mennyi rezet tartalmaz a talaj! Nem volt messze attól a határtól, amit már talajszennyezésnek hívnak! Gazdaságos-e a dolog? Egyszerűnek tűnik a dolog, de a részletek, ugye... Az újságcikk szerint egy átlagember is megengedheti magának ezt a házat. A gazdája azt írja valahol a fórumon, hogy kb. 2000 Euro-ba került a ház megcsinálása. Ehhez jön az üzemeltetés. Esetleg az amortizáció, bár ha ez hobbi, akkor azt nem nagyon szoktuk számolni. :-) Szívesen lennék átlagember! |
zb0Válasz erre 2012-01-10 19:36:12 |
---|
Előzmény: Robert #23073#23132 Köszönöm! Mostanra jobb a helyzet. Kicsit le is eresztettem, ezért elsőként elnézést, ha bántó módon fogalmaztam. Nem kellett volna. Lényeg: az én olvasatomban két részre kell bontsam a kérdést. Egyrészt tisztázni kell a passzív üvegház, mint termesztőberendezés megvalósíthatóságát. Eddigi információim szerint nem kizárt. Ha van egy kész modellszámítás, ami betáplált napenergia=hőveszteség számot mutat jelzem. Reményeim szerint rövidesen meglesz. A másik oldal a termesztési technológia. Létező, sok helyen működő módszer a hidropónia, de sok a fehér folt és a kérdőjel körülötte. Elsősorban a termelt zöldségek beltartalmi értékeire gyakorolt hatása. A rendszer sokfelé működik, de van mit tisztázni ennek ellenére. Itt sincs univerzális igazság. A kérdés szerintem az, milyen feltételekkel, milyen eredmény várható reálisan tőle. |
qwertyVálasz erre 2012-01-10 11:06:12 |
---|
Előzmény: Jesu #23069#23101 Van rá példa, asszem "floating raft" a neve. Hungarocell (pardon:xps vagy mi :-)) lapok kilyuggatva, a lyukakba fejessaláta-fejek bedugva, a lap úszik a tartály tetején, alatta a vízben halak legelik a tartály faláról az algákat (meg persze kaját is kapnak). Gond akkor van, ha a halak elkezdik lerágni a gyökereket. :-) Talán ha elég eleséget kapnak (vagy esetleg egy védőrács van a gyökerek körül), akkor nem. Vagy ha mondjuk ragadozó halakról van szó, bár akkor az algát sem legelik le. |
hargiVálasz erre 2012-01-10 10:22:25 |
---|
Előzmény: Jesu #23050#23098 Nem fagy rá, a két réteg fólia közé berakott ereszcsatornába folyik, és elszikkasztják. Van egy kis füzetszerű kiadvány erről, a hetvenes években adták ki, a méretezéstől kezdve mindent leírnak benne. Antikváriumokban időnként előfordul, nekem is onnan van. A módszer elsősorban a fűtetlen fólia éjszakai fagyoktól való védemére alkalmas, de a hidropóniához is főleg erre van szükség |
zsezseVálasz erre 2012-01-10 00:42:30 |
---|
Előzmény: Jesu #23087#23091 de jo is lenne az a privat uzenet, mi?:) felek nem tudtam dekodolni a cimed, ugyhogy proba meg egyszer:) eleg ha kihagyod a pontokat:D mekkora tablak? ez a szabvany.. 120x150es ablakok lehettek fenykorukban, tehat ilyen 50-60x120?? majd lemerem. futoval el tudod oket vinni sztem, de valami jo rugozost szerezz, meg kotel, amivel kikotod, mert konnyen torik a szimpla uveg. mas: ha van ablakgyarto ceg ismerosod, akik beepitest is vallalnak, szeirntem ott is tudsz szerezni. sokszor elviszik haza, mert a vevo nem vallalja a kukazast. Soltvadkerten tudok egyet! |
zsezseVálasz erre 2012-01-10 00:07:48 |
---|
Előzmény: Jesu #23072#23085 jesu bontott ablakszarnyat tudok adni vagy 40 darabot:)regi gerebtokos volt. valamikor. sajat to az feeling, de telen nem sokra mesz vele. meg nem tudom a pisztrang megelne-e benne:) bar mar ajanlottak, hogy egy match bottal probaljak ra a telelo godrokre, hatha kapasra birom a piheno amurokat, pontyokat.. |
zb0Válasz erre 2012-01-09 21:58:09 |
---|
Előzmény: Robert #23062#23071 Sokat. Pont ez a fólia problémája. Relatíve olcsó felépítés, drága üzemeltetés. Túl nagy az energiaigénye, sok a vesztesége. |
zb0Válasz erre 2012-01-09 21:56:09 |
---|
Előzmény: Robert #23059#23070 Robert, bocs, de nincs cérnám a kötekedésedhez, fáradt is vagyok és le is sérültem elég rendesen mindennek tetejébe. Próbálj gondolkodni kérlek! Ha majd tudok újra rendesen járni és nem készülök lef@sni a bokám kínomban, összegyűjtöm a modellszámítást és elküldöm. Bár sokra nem mész vele, mert mint mondtam, CSAK EGY VÁZLAT AMI VÁLTOZNI FOG. Így talán eljutott. |
JesuVálasz erre 2012-01-09 21:50:10 |
---|
Előzmény: Robert #23067#23069 Albínó pisztráng? :) Irigylem azokat, akiknek akkora területe van, hogy elfér rajta egy "normális" méretű tó. (A falu project is ezért vonzó. Van tér!) A kisebbekkel szinte csak a baj van. A nagyobbak meg önfenntartóak. Az ember azért igyekszik olyan melléktevékenységeket választani, ami nem tesz "rabszolgává". No de ez itt már OFF. ON: nagyon kíváncsi lennék, hogy egy halnak miért is jó egy kocka "tartályban" élni. Ez 1 az 1-ben mint a Mátrix. Kicsit azért sajnálom a halakat (még ha meg is eszem utána). Nem lehetne a halaknak a növények alatti vízben élni, miközben a növények úsztatott szigeteken teremnek? Szóljatok, ha találtok erre példát! |
RobertVálasz erre 2012-01-09 21:34:22 |
---|
Előzmény: Jesu #23066#23067 Jesu, Telepítsd a halakat a ciszternába, akkor csak egy szivattyút és szűrőt kell beszerezned (meg egy búvárruhát :) |
JesuVálasz erre 2012-01-09 21:29:27 |
---|
Előzmény: Robert #23060#23066 +1 már biztos. Nekem van a terület mellett ciszternám, elég mélyen. Fagymentesítésre, "fűtésre" az is jó. Halat meg imádjuk. Egy próbát megér! Bontott ablakokat kéne még szerválni! Azzal korrektül, tartósra meg lehetne csinálni, nem fóliával bohóckodni. |
RobertVálasz erre 2012-01-09 20:40:15 |
---|
#23062 zb0, A fóliasátraknak majd nyitok egy új topikot. Addig is egy kérdés: te mennyi fűtőanyagot használsz el egy télen a sátrad fűtésére? |
RobertVálasz erre 2012-01-09 20:18:14 |
---|
Előzmény: zb0 #23058#23060 zb0, Ha keresgélsz, akkor 8000 ilyet találsz a neten. Olyat keresek, ami mérési adatokkal, számításokkal is szolgál. ![]() |
RobertVálasz erre 2012-01-09 20:16:25 |
---|
Előzmény: zb0 #23055#23059 zb0, Amit a tervezőtől idéztél, annyira semmitmondó volt, hogy szinte fájt :) Mit jelent az, hogy 3,6kW a hőszükséglet? |
zb0Válasz erre 2012-01-09 20:14:17 |
---|
Előzmény: Robert #23056#23058 Mennyé' má' ezek hűje kutatók. :) Nem tűnt fel Robert, hogy a két épület -Péteré és az általad bemutatott- kísértetiesen hasonló? |
zb0Válasz erre 2012-01-09 20:12:00 |
---|
Előzmény: sándor #22996#23057 Ez abban biztosan más, hogy csak délre nyitott, azaz kevesebb a vesztesége, mint a körbe üvegnek. A számítások megmutatták, hogy az üvegfelület mérete, helyzete kulcskérdés. Az a legnagyobb hőfelvevő, de hőleadó is. |
RobertVálasz erre 2012-01-09 20:10:18 |
---|
#23056 Itt egy sokkal jobban szigetelt termő-sátor, viszont ez nincs beásva. www.aes.missouri.edu/bradford/education/solar-greenhouse/solar-greenhouse.php A missouri téli klíma valamivel enyhébb, mint a mienk, de a mérések ez és a hőszigetelő függöny ellenére is nagyon alacsony a belső hőmérséklet. 40F =~5C 60F =~15C ![]() A grafikon az év első három hónapját mutatja, kék görbe a belső hőmérséklet, a másik kettő a hordókban a víz maximum és minimum hőmérséklete. ![]() |
zb0Válasz erre 2012-01-09 20:08:15 |
---|
Előzmény: robert #22986#23055 Robert, megkérlek szépen, kötözködj mással! Mint mondtam a kezdeti lépéseknél, az első modell számításainál tartunk. Tekintve, hogy egy 50 nm területű építményre (ami nem Gönczi Péter alkotása, annál 2,5-ször nagyobb és kicsit módosítva is van) 3,6kW hőszükséglet jött ki, mint betáplálandó plusz hő. A dolog tehát egyáltalán nem reménytelen. Még csiszolgatjuk a dolgokat. Élcelődja rajta nyugodtan, bár azt hittem, azért indítottál ennek topicot, mert érdekel. Úgy tűnik, csak bele szeretnél kötni ebbe is. |
Biosolar Forum => Élelmiszer => Akvapónia ( aquaponics hydroponics ) | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 következő » |