Biosolar Forum  =>  Élelmiszer  =>  Akvapónia ( aquaponics hydroponics )lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-01-16
10:25:59
Előzmény: Égboltos #23425#23444
Igen, itt vannak a kérdőjelek. Ha van valakinek infoja olyan kutatásról, vizsgálatról, hogy hidropóniában nevelt növények esetén hogyan változik a beltartalom, azért rendkívül hálás lennék.

Amúgy a beltartalomba ugyanúgy "belenyúl" gyakorlatilag minden mesterséges termesztőberendezés, még a fólia is. Nekem is az a tapasztalatom, hogy a legjobb ízű termés szabad földben nevelt növényekről jön. Ennek az ára viszont az időjárás és a kártevők által okozott gondok magasabb esélye és aránya, ami a mennyiségben és minőségben egyaránt megmutatkozhat. Ezen felül az egységes megjelenés, méret, szín körülbelül esélytelen, a helyzet idő- és munkaigényes válogatással finomítható ugyan, de korántsem teljes mértékben.

A "Tisztelt Gazdaságos" :) típusú kereskedők esetében a mérce is más. Méret, szín, alak, tömeg homogenitása a fő szempont (legyen a szemnek kívánatos, úgy könnyen eladható), az íz, beltartalom nagyjából lényegtelen. Ezt pedig a szabadföld általában nem tudja produkálni. Vajon akkor hol termesztenek nekik?
2012-01-16
01:41:02
#23434
mi a helyzet a gombabetegsegekkel?
2012-01-16
00:21:33
Előzmény: Égboltos #23425#23428
Épp beszereztem azt a csicsóka mennyiséget amivel az eddig nagyrészt haszontalan, nem túl értékes területeimet "beszennyezhetem". Erősen megcsappant a mennyisége, amikor a gyerekek rájöttek, hogy mennyire finom. Nem csak ők, én is most ettem életemben először. Most mehetek megint hozni egy fél zsákkal.
A vető mennyiség már megvan, a kisebbeket elég macerás pucolgatni, ez mentette meg őket. ;)

Sokat gondolkodtam ezen az akvaponián az elmúlt napokban. Az egészet megette a fene, ha boltban vásárolt, kitudja miből készült haltáppal kénytelen etetni az ember a halakat. Nálam itt bukik meg. Szóval el kell kezdeni nézegetni, mit is lehet feletetni a halakkal...


ÉgboltosVálasz erre
2012-01-15
23:43:25
#23425
Megismétlem, hogy magam ellen szurkolok, de nagyjából ez az út vezet az iztelen paprika, retek, saláta, krumpli, stb. eredményhez. Szentgyörgyi professzor ma már nem tudná a szegedi paprikából előállítani a C vitamint, mert nincs benne. A kertem komposzttal javított amúgy vacak földjén klasszissal jobb ízű paradicsom nő, mint amit akár a piacon is lehet venni sokszor, nem beszélve a T.gazdaságosról. De folytatható a sor a makói hagymával, a marosi málnával, rózsakrumplival, stb. A látszateredmények ma fontosabbak az íznél, vitaminnál. Szurkolok, hogy a génbankok a finom fajtákat őrizzék meg és egyszer visszajönnek...
2012-01-15
21:07:08
Előzmény: qwerty #23407#23418
Tökéletesen megfogtad a lényegét a kérdésnek. A legnagyobb probléma pont az, hogy a hidropóniában nevelt növények -bár a technológia erősen elterjedt- beltartalmi értékeire vonatkozó érdemi vizsgálat még nem történt, gyakorlatilag a világon sehol. Fura, mert a termés forgalomban van, miden valószínűség szerint mindannyian ettünk már ilyet tudtunk nélkül.

A termesztőberendezés terén viszont úgy érzem, nyomon vagyok. Sokfelé konzultáltam a Robert által linkelt példáról és alkalmazhatónak látszik a hazai viszonyok közt is. Közel járok a döntéshez és sanszos, hogy belevágok. Ha lesznek tapasztalatok, megosztom.

Közben a hidropóniával kapcsolatos kérdésekről is gyűjtögetem az infot. Gönzi Péterék úgy tudom, kezdeményezik a terményekkel kapcsolatos vizsgálódások, kutatások elindítását.
2012-01-15
18:06:53
Előzmény: robert #23395#23407
Hali!

Hát pont ez az, amit próbáltam pedzegetni: "ontják magukból a paradicsomot, uborkát és paprikát." - Vagy a paradicsomnak, uborkának, paprikának látszó tárgyakat!

A biológus jobban leírta, (bár sajna ő is csak beszél, ahelyett, hogy előkeresne valami kutatási anyagot, ahol mondjuk a hidrokultúrás és hagyományos módon termelt növények beltartalmát hasonlították össze! Vagy nincs ilyen kutatás?)
A szelénes példája jó, szelént külön nem adnak a növények tápoldatához, a komplex műtrágyákban is csak maximum szennyezésként fordul elő. Viszont az embereknek (emlősöknek?) szüksége van rá! A növények számára nem létfontosságú, de ha a talajban jelen van, akkor azért felveszik, és így az ember is hozzájuthat.

A termést is lehet maximalizálni, de nem egy akvapóniás rendszerben, ahol halak is élnek a "tápoldatban"! Lehet, hogy csak a paraszt beszél belőlem, de erkölcstelennek tartanám, hogy a vizet extra műtrágya meg mikroelem adagolással dúsítsam a növények minél nagyobb termése érdekében, miközben tudom, hogy a vízben ott a halak.
Vagy növényt termelek, és nyomom neki a műkakit, vagy a halak jólétére figyelek (állatjóléti rendelkezések, ugye, állatkínzás: a hal is gerinces, úgyhogy itt már lehet beszélni erről is...), vagy halat hízlalok, akkor meg igyekszem minél tisztább vizet biztosítani nekik.

Ettől függetlenül a dolog nagyon érdekes, hiszen egy szép kerek körfolyamat, aminek az eredményét az ember is élvezheti.


2012-01-15
12:20:31
#23395
Hidrokultúrás termesztés

A növények a gyökérzónai tápanyagokat csak vízben oldott formában képesek felvenni, amit normális esetben a termőtalaj tartalmaz és ami emellett még fizikai tartást is biztosít, magyarul nem engedi eldőlni a növényeket. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha a talaj csak fizikai tartást és tápanyagokat biztosít, akkor vajon ki lehet-e váltani azt tisztán folyékony termesztőközegre. A válasz igen, a természetes föld megfelelő minőségű és tápanyagtartalmú vízzel és fizikai tartást biztosító technikákkal kiváltható.

forrás: www.egykalapalatt.info/index.php?title=Hidrokult%C3%BAr%C3%A1s_termeszt%C3%A9s

Vízkultúrák
A vízkultúrás eljárást 1929-ben fejlesztették ki, és a II. világháború idején már több mint 3000 tonna zöldséget állítottak elő ezen a módon a szövetségesek számára. Manapság a hidrokultúra a nagytermelők között népszerűbb, mint valaha: egész évben termeszthetők zöldségek, a termést nem veszélyeztetik aszályok vagy áradások, a hozam maximalizálható, s ami szintén fontos, a termelő a helyi klimatikus viszonyoktól és termőföld-adottságoktól függetlenítve magát oda telepíti a "földjét", ahol neki a legkedvezőbb, csak víz- és energiaellátás szükséges - írja a Scientific American-ben Despommier. A világ jelenleg működő, egyik legnagyobb ilyen "farmja" az Arizonai-sivatagban található: az Eurofresh farmjai több mint egy négyzetkilométeren, egész évben ontják magukból a paradicsomot, uborkát és paprikát.




Érdekes és tanulságos sorok Biró Borbála talajbiológustól, ami a topik vitaindítóban megjelölt rendszerről (is) szól:




Cikk egy működő akvapónia farmról
www.scientificamerican.com/article.cfm?id=aquaponic-plants-and-fish&page=2


Közösségi rendszer
www.growingpower.org/aquaponics.htm


2012-01-10
22:21:56
Előzmény: zb0 #23132#23149
A betáplált energia izgalmas kérdés, mivel a teleink hajlamosak arra, hogy hidegpárna alakuljon ki akár több hetes időszakra is. A hideg megül a medencében és hiába jön a magasban melegedés, ebből csak köd lesz a felszínen. Szerintem a számításnál érdemes figyelembe venni valami olyasmit, hogy mennyi volt az eddig Magyarországon megfigyelt leghosszabb időszak, mikor egy adott helyen az emberek "nem látták a napot". Tudom, hogy ez nem valami precíz megfogalmazás, de van egy könyv (itt valahol, valamelyik dobozban...), amiből valami 30+ nap rémlik!!!
Sajnos az időszakhoz tartozó hőmérsékletek nincsenek jelezve, de nem lehetett valami banánérlelő meleg. :-)

Izgalmas a beltartalom is. Vajon mennyiben más a talaj nélkül termesztett növény, mint a talajos? Lehet, hogy mikroelemekből hiánya van? Lehet, hogy maga a növény nem mutat tüneteket, de a termés összetétele elmarad attól, ami az ember számára szükséges lenne? (Mondjuk mert számunkra más a mikroelem-igény, mint a növény számára. Az ő igényei megvannak, a mieink esetleg nem teljesülnek...)
Persze az is lehet, hogy fordított a helyzet. Lehet, hogy a kertünk talaja olyasmiből tartalmaz sokat, amit már nem kéne. Saját példámból tudom, hogy mikor pár éve elvégeztettem egy talajvizsgálatot a kertünk földjéből, megdöbbentem, hogy mennyi rezet tartalmaz a talaj! Nem volt messze attól a határtól, amit már talajszennyezésnek hívnak!

Gazdaságos-e a dolog?
Egyszerűnek tűnik a dolog, de a részletek, ugye...
Az újságcikk szerint egy átlagember is megengedheti magának ezt a házat. A gazdája azt írja valahol a fórumon, hogy kb. 2000 Euro-ba került a ház megcsinálása. Ehhez jön az üzemeltetés. Esetleg az amortizáció, bár ha ez hobbi, akkor azt nem nagyon szoktuk számolni. :-) Szívesen lennék átlagember!

2012-01-10
19:36:12
Előzmény: Robert #23073#23132
Köszönöm! Mostanra jobb a helyzet. Kicsit le is eresztettem, ezért elsőként elnézést, ha bántó módon fogalmaztam. Nem kellett volna.

Lényeg: az én olvasatomban két részre kell bontsam a kérdést. Egyrészt tisztázni kell a passzív üvegház, mint termesztőberendezés megvalósíthatóságát. Eddigi információim szerint nem kizárt. Ha van egy kész modellszámítás, ami betáplált napenergia=hőveszteség számot mutat jelzem. Reményeim szerint rövidesen meglesz.

A másik oldal a termesztési technológia. Létező, sok helyen működő módszer a hidropónia, de sok a fehér folt és a kérdőjel körülötte. Elsősorban a termelt zöldségek beltartalmi értékeire gyakorolt hatása. A rendszer sokfelé működik, de van mit tisztázni ennek ellenére. Itt sincs univerzális igazság. A kérdés szerintem az, milyen feltételekkel, milyen eredmény várható reálisan tőle.
2012-01-10
11:06:12
Előzmény: Jesu #23069#23101
Van rá példa, asszem "floating raft" a neve. Hungarocell (pardon:xps vagy mi :-)) lapok kilyuggatva, a lyukakba fejessaláta-fejek bedugva, a lap úszik a tartály tetején, alatta a vízben halak legelik a tartály faláról az algákat (meg persze kaját is kapnak). Gond akkor van, ha a halak elkezdik lerágni a gyökereket. :-) Talán ha elég eleséget kapnak (vagy esetleg egy védőrács van a gyökerek körül), akkor nem. Vagy ha mondjuk ragadozó halakról van szó, bár akkor az algát sem legelik le.
2012-01-10
10:22:25
Előzmény: Jesu #23050#23098
Nem fagy rá, a két réteg fólia közé berakott ereszcsatornába folyik, és elszikkasztják. Van egy kis füzetszerű kiadvány erről, a hetvenes években adták ki, a méretezéstől kezdve mindent leírnak benne. Antikváriumokban időnként előfordul, nekem is onnan van.
A módszer elsősorban a fűtetlen fólia éjszakai fagyoktól való védemére alkalmas, de a hidropóniához is főleg erre van szükség
2012-01-10
00:42:30
Előzmény: Jesu #23087#23091
de jo is lenne az a privat uzenet, mi?:)

felek nem tudtam dekodolni a cimed, ugyhogy proba meg egyszer:)

eleg ha kihagyod a pontokat:D


mekkora tablak? ez a szabvany.. 120x150es ablakok lehettek fenykorukban, tehat ilyen 50-60x120?? majd lemerem.
futoval el tudod oket vinni sztem, de valami jo rugozost szerezz, meg kotel, amivel kikotod, mert konnyen torik a szimpla uveg.

mas: ha van ablakgyarto ceg ismerosod, akik beepitest is vallalnak, szeirntem ott is tudsz szerezni. sokszor elviszik haza, mert a vevo nem vallalja a kukazast. Soltvadkerten tudok egyet!

2012-01-10
00:07:48
Előzmény: Jesu #23072#23085
jesu

bontott ablakszarnyat tudok adni vagy 40 darabot:)regi gerebtokos volt. valamikor.
sajat to az feeling, de telen nem sokra mesz vele.
meg nem tudom a pisztrang megelne-e benne:)

bar mar ajanlottak, hogy egy match bottal probaljak ra a telelo godrokre, hatha kapasra birom a piheno amurokat, pontyokat..
2012-01-09
21:58:09
Előzmény: Robert #23062#23071
Sokat. Pont ez a fólia problémája. Relatíve olcsó felépítés, drága üzemeltetés. Túl nagy az energiaigénye, sok a vesztesége.
2012-01-09
21:56:09
Előzmény: Robert #23059#23070
Robert, bocs, de nincs cérnám a kötekedésedhez, fáradt is vagyok és le is sérültem elég rendesen mindennek tetejébe. Próbálj gondolkodni kérlek! Ha majd tudok újra rendesen járni és nem készülök lef@sni a bokám kínomban, összegyűjtöm a modellszámítást és elküldöm. Bár sokra nem mész vele, mert mint mondtam, CSAK EGY VÁZLAT AMI VÁLTOZNI FOG. Így talán eljutott.
2012-01-09
21:50:10
Előzmény: Robert #23067#23069
Albínó pisztráng? :)

Irigylem azokat, akiknek akkora területe van, hogy elfér rajta egy "normális" méretű tó. (A falu project is ezért vonzó. Van tér!)
A kisebbekkel szinte csak a baj van. A nagyobbak meg önfenntartóak. Az ember azért igyekszik olyan melléktevékenységeket választani, ami nem tesz "rabszolgává". No de ez itt már OFF.

ON: nagyon kíváncsi lennék, hogy egy halnak miért is jó egy kocka "tartályban" élni. Ez 1 az 1-ben mint a Mátrix.
Kicsit azért sajnálom a halakat (még ha meg is eszem utána). Nem lehetne a halaknak a növények alatti vízben élni, miközben a növények úsztatott szigeteken teremnek? Szóljatok, ha találtok erre példát!
2012-01-09
21:34:22
Előzmény: Jesu #23066#23067
Jesu,

Telepítsd a halakat a ciszternába, akkor csak egy szivattyút és szűrőt kell beszerezned (meg egy búvárruhát :)


2012-01-09
21:29:27
Előzmény: Robert #23060#23066
+1 már biztos.

Nekem van a terület mellett ciszternám, elég mélyen. Fagymentesítésre, "fűtésre" az is jó. Halat meg imádjuk. Egy próbát megér!

Bontott ablakokat kéne még szerválni! Azzal korrektül, tartósra meg lehetne csinálni, nem fóliával bohóckodni.
2012-01-09
20:40:15
#23062
zb0,

A fóliasátraknak majd nyitok egy új topikot.
Addig is egy kérdés: te mennyi fűtőanyagot használsz el egy télen a sátrad fűtésére?

2012-01-09
20:18:14
Előzmény: zb0 #23058#23060
zb0,

Ha keresgélsz, akkor 8000 ilyet találsz a neten. Olyat keresek, ami mérési adatokkal, számításokkal is szolgál.




2012-01-09
20:16:25
Előzmény: zb0 #23055#23059
zb0,

Amit a tervezőtől idéztél, annyira semmitmondó volt, hogy szinte fájt :)

Mit jelent az, hogy 3,6kW a hőszükséglet?

2012-01-09
20:14:17
Előzmény: Robert #23056#23058
Mennyé' má' ezek hűje kutatók. :)

Nem tűnt fel Robert, hogy a két épület -Péteré és az általad bemutatott- kísértetiesen hasonló?
2012-01-09
20:12:00
Előzmény: sándor #22996#23057
Ez abban biztosan más, hogy csak délre nyitott, azaz kevesebb a vesztesége, mint a körbe üvegnek. A számítások megmutatták, hogy az üvegfelület mérete, helyzete kulcskérdés. Az a legnagyobb hőfelvevő, de hőleadó is.
2012-01-09
20:10:18
#23056
Itt egy sokkal jobban szigetelt termő-sátor, viszont ez nincs beásva.
www.aes.missouri.edu/bradford/education/solar-greenhouse/solar-greenhouse.php

A missouri téli klíma valamivel enyhébb, mint a mienk, de a mérések ez és a hőszigetelő függöny ellenére is nagyon alacsony a belső hőmérséklet.
40F =~5C
60F =~15C




A grafikon az év első három hónapját mutatja, kék görbe a belső hőmérséklet, a másik kettő a hordókban a víz maximum és minimum hőmérséklete.



2012-01-09
20:08:15
Előzmény: robert #22986#23055
Robert, megkérlek szépen, kötözködj mással! Mint mondtam a kezdeti lépéseknél, az első modell számításainál tartunk. Tekintve, hogy egy 50 nm területű építményre (ami nem Gönczi Péter alkotása, annál 2,5-ször nagyobb és kicsit módosítva is van) 3,6kW hőszükséglet jött ki, mint betáplálandó plusz hő. A dolog tehát egyáltalán nem reménytelen. Még csiszolgatjuk a dolgokat. Élcelődja rajta nyugodtan, bár azt hittem, azért indítottál ennek topicot, mert érdekel. Úgy tűnik, csak bele szeretnél kötni ebbe is.
Biosolar Forum  =>  Élelmiszer  =>  Akvapónia ( aquaponics hydroponics )lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva