Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Napkolektor problémáklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2020-01-19
10:41:25
Előzmény: villam64 #54276#54277
Nálam repedés vagy hasadás van.púpos is
Ha a hp-ban van folyadék de nincs vákum akkor működik?
villam64Válasz erre
2020-01-19
10:04:16
Előzmény: zsbalazs #54275#54276
A korrózió nálam egy bizonyos ponton van, nem az egész hp-n. Tehát kívülről nem lehet. A lyuk környéke teljesen fekete, majd 2-3 cm-re tisztul. A rezet a levegő és a víz nem eszi meg. A sósav igen. Én a vékonyakat (jobb oldali kollektor) még nem vizsgáltam jobban át. A hp belseje nem lehet nyomás alatt. Amúgy is, ha nyomásra történt volna, akkor fel púposodna. Ezeket a lyukakat pedig mi más okozhatta volna? Mit értesz repedésen? Én nálam lyukakat látok.
Más a 100 fok alatti, és a 200 fok feletti működés. Beindulhat 200 fokon olyan folyamat, ami megváltoztatja a keverék összetételét. Vagy nem tiszta réz a hp.
zsbalazsVálasz erre
2020-01-19
08:49:05
Előzmény: villam64 #54269#54275
Kicsit hideg volt a tetőn és az időm is kevés volt,de úgy tűnt 1-2kivétellel régi repedések voltak.kívülről is volt korrodálás,de nem olyan mértékű ami hibát okozna.ez az egység lett 3éve bontva,tehát összerakásnál a dugó nem jól zár ezért lehet a korrodálás
A bal felső egységnél 6-ot értem el,ebből 4volt repedt.semmi korrodálás
2020-01-19
01:46:25
Előzmény: villam64 #54269#54273
Nálad a fotók alapján külső korrózió látszik. Túlságosan magasan vannak a lyukak ahhoz, hogy pont ott marta volna ki belülről a folyadék. A külső korróziós foltok nagyok. Fokozatos, hosszú időn keresztül tartó maródásra utalnak. Ráadásul idegen anyag, feltehetően az alu hővezető lemez anyagának a kirakódása is látszik a réz csövön.

Házi javításoknál, hp cső gyártásoknál sok féle alacsony forrás pontú anyagot kipróbáltak már, de belülről induló korrózióról még nem hallottam.
Az acetontól a pálinkáig mindennel próbálkoztak. Olyan fagyállót, ami a felforrástól maróvá válik nem tettek bele, mert a működéshez a felforrásra, a gőzzé válásra van szükség.
A múltkor bemutatott repedéses meghibásodás az érthetőbb és magyarázhatóbb.

Nekem a vezérlő beállításaim közül csak a felső érték a lényeges, hiszen nem zárt rendszerben működik. Az alsó érték, ahol bekapcsol a szivattyú ~25-30 fok, a felső 90 fok. Ezzel a beállítással van a lakásban 70-75 fokos bojler hőmérséklet. Azért nem lehet feljebb állítani, mert amikor átkapcsol a bojlerről a fűtés tárolóra, a kollektor hőmérséklete még néhány fokot emelkedik a hőtehetetlenség miatt. Ezzel a beállítással, amit a legnagyobb tavasz végi besugárzáskor csináltam, még éppen nem szalad túl a 95 fokos biztonsági lekapcsolási határon.
Így működik 16 éve.
villam64Válasz erre
2020-01-18
22:49:16
Előzmény: zsbalazs #54262#54269
Vagy tovább lépsz, vagy ácsorogsz. Valószínűleg a keverék forrás hatására a hp csövet szétmaró anyag válik ki. Menni kell tovább. Ezt elbuktad. Bomba biztos fagyás és forrás védelmi rendszert kell építeni. Alacsony hőfokon járatni. Nekem 3 fok a fagypont, és 75 fok a forráspont védelem.
zsbalazsVálasz erre
2020-01-18
19:13:00
Előzmény: villam64 #54261#54262
De ha kellene belőle 50?
Az fáj.
villam64Válasz erre
2020-01-18
19:03:10
Előzmény: zsbalazs #54259#54261
A vékony hp 2700.
zsbalazsVálasz erre
2020-01-18
18:40:31
#54259
Bal oldali alsó,27-ből 17 lyukas.
Hát nem túl bíztató
zsbalazsVálasz erre
2020-01-12
09:49:15
Előzmény: sándor #54210#54214
Ez volt a 11.szezon.utolsó 3évben 3*3hónap téli leállással.Többi időszakban így-úgy működött.legutóbb nov 30-án még valamennyit termelt.
Beruh ktg.800e volt,teljesen nem valószínű hogy meg fog térülni,de azt is Figyelembe lehetne venni hogy a gázkazán,gázbojler keveset megy nem romlott el.
4fős háztartás.
Feladat,hogy minimális beruházással még 5évig Menjen,ahogyan írtad,míg le nem rohad a tetőről
Jókat írtál.
Igen dörzsöltem a hüvelyeket korábban is amikor összeraktam.
Ahhoz képest hogy kínai még egyben van.A csőhibához én is hozzájárultak,így ha cserélni kell azt is be kellene vállalnom.
Új korábban kicsit a fűtésben is besegített,de az a része nem hiányzik.
Hmv teljessége viszont elvárás.
Ha lenne valami jobb a hp helyett lenne valami jobb az jó lenne.
Ha jó állapotban lévő használható hp-t tudnék szerezni az is jó lehet.
Csövenként 3500soknak tűnik.
A rendszer adott,akár kpe csővel is újjáépíthető lenne a nyári szezonra.
2020-01-11
23:27:03
Előzmény: zsbalazs #54202#54210
Bármiben megbízhatsz, ami nyereséget hoz mielőtt ki kell cserélni valami másra.
Kérdés, hogy a csere költségét hová számítod be?
Az energetikában (pl. erőművek) a teljes lebontás és rekultiválás költségét ki kell termelje az erőmű a leállításáig.

15 évvel ezelőtt az energiafű volt a megoldás, majd jött az apríték kazán, a pellet, a napkollektor, most a napelem. Már itt kopogtat az ajtón a hidrogén technológia.

Valamelyikbe mindannyian beleestünk. Egy a kérdés, hogy megtérült-e?
A megtérülésben annyi az eltérő vélemény, ahányan vagyunk.
Minden tetőre szerelt dolog sokkal többe kerül, mint amit a megtérülésben számításba vesznek.

Csak két dolog.
Van egy régi fotóm egy, a városban elsőként felszerelt napkollektorról. Egy Svédországból hazajött ember alapított céget műanyag napkollektorok eladására és szerelésére. A kollektor gurigába volt feltekerve, méretre kellett szabni és betenni egy üvegezett keretbe. A teljesítménye nagyjából az 1/10-e volt a márkás síkkollektorokénak.
Az üzletet a márkás síkkollektorok egy év alatt bedöntötték. A háza tetején lévő minta kollektor sor a mai napig ott árválkodik.
A tetőt csíkban szétmarta a szivárgó fagyálló folyadék és a megmart cserepeket elporlasztotta a fagy.

A beruházásba nem számította be, hogy a régi házon lévő régi tetőt a kollektor felszerelése előtt fel kellett újítani. Ezért tudott olcsó kollektort reklámozni.
Az ilyen tetőket öt évente cserepenként át kell nézni, és a hibásakat cserélni. Ez nem történhetett meg, mert a tetőt takarják az üzemképtelen kollektorok.
Az ilyen tetőn tíz évenként át kell rakni az összes cserepet, ami nagyjából a cserepek 20%-nak a cseréjével jár. Ezt sem tudták a kollektor miatt megcsinálni.

A be ázó tető miatt leszakadt a mennyezet, a ház eladhatatlan. Az ingatlanos bontásra kínálja.
És mind ez miért, és mennyiért?
A mennyiértre könnyebb a válasz. A műanyag kollektor négyzetmétere negyedébe került a márkás síkkollektorok árának. (A márkás síkkollektorok a mai napig működnek.)
A mennyiért már nehezebb.
Aki józanul gondolkozott, az, hogy a tető karbantartásához ne kelljen le és felszerelni a kollektorokat, beépítette azokat a tetősíkba.

Így is macerás a dolog, de gondolj arra, hogy aki ma napelemet tesz a tetőre, az hogyan fogja a régi háztetőjét karbantartani?
Napkollektor, vagy napelem leszerel, tetőt javít, napelemet visszaszerel... Akármilyen csereped is van, a karbantartást, a hozzáférhetőséget biztosítani kell.
Az ilyen "apróságokat" is számításba kell vegyed mielőtt eldöntöd, hogy lebontod vagy megjavítod a jelenlegi rendszert, vagy kicseréled napelemre.

Én kicsit másként látom a dolgot, mint Robert.
A beruházás már jórészt megtérült, de teljesen soha nem fog. Hamarabb avul el, minthogy nyereséget termelne. Mivel ez igaz a napelemre is, a kérdés csak az, hogy hogyan alakul majd a villamos energia ára, amikor döntenéd kell?

A múltkor írtam le, tettem fel egy linket a Német államelnök nyilatkozatából, hogy 2020-ban csökkenteni kell a villamosenergia árát.
A héten jelentette be Merkel asszony, hogy drasztikusan csökkenti kell a CO2 kibocsátást, és ennek az árát a lakosság fogja megfizetni, mivel a lakosság fogyasztása sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint az iparé.
A lakossági napelemes támogatások megmaradnak, a tárolókat minden termelő egységhez fel kell szerelni, hogy az elvárt 80-85%-os önellátás megvalósuljon. A tárolókhoz az állam kamatmentes hitelt biztosít.
Nem támogatják tovább a sűrűn lakott területeken a családi napelemek felszerelését, mert a rendszerbe illesztésük nagyon drága.
Külső napelem parkokat szorgalmaznak, lehetőleg szántóföldekre! A szántóföldek művelve nagy CO2 kibocsájtók. Arra a tíz évre, amire a napelemre szerződnek, a föld pihentetésével a termőereje magától visszaáll. Addig sem kell arra a területre mezőgazdasági támogatást fizetni és csökken a CO2 kibocsátás is!
A napelem parkok területét méh és pillangó barát évelő növényekkel kell bevetni, magyarul gazosan hagyni.
A területen megterelt méz ára a többszöröse a mezőgazdasági terménynek. Így mindenki jól jár, kivéve az áram fogyasztókat.
A villamosenergia árát 6%-al fogják emelni 2020-ban.

Ha most nem csinálsz semmit az eleget termelni nem tudó kollektoraiddal, akkor a felújításhoz szükséges összegből hány évig tudnád fedezni a család hmv igényét?
Korábban azt írtam, hogy ha már úgy is meg van a kollektor, akkor fel kell újítani, a vezérlését új alapokra helyezni.
Az én gondolkodás módom szerint mindaddig üzemben kell tartani, amíg le nem esik a tetőről.

Ha ugyan ezt a kérdést nálunk és ma kellene eldönteni, akkor azt mondom, hogy a visszaállás az éjszakai áramra olcsóbb megoldás lenne. Amikor a kollektorokat szereltem, akkor a család hmv igénye a mainak 3-5x-e volt. Ez az állapot várhatóan nem fog visszaállni. Ha leállítom a kollektorokat, akkor vagy hagyom gallyra menni a hp csöveket, vagy két évnyi hmv költségért kiszedetem és felújítom a csöveket. A raktározásuk drága megoldást igényel. A nyáron kb. 75 ezerbe került kollektor keringtető szivattyú álló helyzetében fog elavulni. Ez még egy évvel növeli a kollektorok leállítási költségét.
Tehát én pillanatnyilag kényszerpályán vagyok.

Te, mint írod, hosszú időn keresztül tudtad nélkülözni a kollektorokat.
Kérdés, hogy ha nálunk is emelkedik az áram ára, akkor is megérné-e neked kollektor nélkül?
Én a rezsicsökkentés megtartása melletti áram ár emelkedést várom. Ezért újítanék fel, még ha a megtérülés a végtelenbe nyúlna is. Felújítani, de csak az észszerűség határain belül.

Ahhoz, hogy tisztán láss, először át kell nézetned az egész rendszert. Ez költség.
Ha folytatod, akkor működőképes állapotra kell hoznod és abban is kell tartanod, például egy szünetmentessel. Sajnos a felderítő munkákat akkor is meg kell csináltatnod, ha nem akarsz tovább kollektorozni.
Akármilyen döntést hozol, a mostantól várható költségek már a jövő energia termelő rendszer költségét fogják növelni. Ez olyan, mint amikor egy öreg házat veszel és a bontási költség már bekerül az új ház árába.

Egy konkrét válasz a hp csövek visszarakásához.
Visszarakás előtt a csöveket tartó csatlakozó bilincseket finom csiszoló vászonnal (seprűnyél, fúrógép) fémtisztára kell "dörzsárazni".
Nagy valószínűséggel a sok reve miatt a bilincsek szorítása gyengébb lesz.
A visszarakáshoz véletlenül se használj gépzsírt! Azon a hőmérsékleten a gépzsír megég, maró anyaggá válik, és végleg össze ragasztja a hp csövet a bilincsekkel.
Megéri egy nagyobb adag hővezető pasztát vásárolni, mindkét felületet bőven bekenni és úgy visszadugni a csöveket. A paszta sokáig használható marad.
Nálunk az alsó sor első csövét sólyom becsapódás miatt kellett cserélni. Ehhez kivettem a hp csövet is, amin még használható állapotban és mennyiségben volt paszta tizen év után is.

2020-01-11
21:10:20
Előzmény: zsbalazs #54202#54206
zsbalazs,

Szinte mindenki tapasztalt hasonló gondokat, és a síkkollektor sem tuti.

A legdrágább cuccok sem kivételek, de azoknál ritkábban fordul elő meghibásodás, illetve számíthatunk a hosszabb garanciára, viszont az áruk miatt a megtérülési idő is beláthatatlanabb. Talán ugyanott vagyunk vele.

Ha nem vagyok elfogult, akkor ezek a tapasztalatok arra a következtetésre vezetnek, hogy hagyjuk a fenébe az egészet.

Azt akartam mondani, hogy építéskor mindenki úgy számol, hogy 30 évig hozzá se kell nyúlni a napenergiás rendszerekhez. Nagy nehezen azt is sikerül kiszámolni, hogy 10 év alatt jó esetben megtérül. Aztán elromlik a szivattyú, cserélni kell a fagyállót vagy megvakul néhány cső, és borul minden. Nincsenek tartalékok a rendszerben.

Minden esetben kockázatos a legolcsóbbat venni. Néha veszek gagyi barkácsgépet egy alkalomra, de van, hogy az első használatnál tönkre megy.



zsbalazsVálasz erre
2020-01-11
18:06:38
Előzmény: sándor #54197#54198
Ok.azért a 7.cső mégiscsak gyanús.
Nálam a hp-k hüvelybe vannak,szerintem a gyüjtőcsőnek ilyenkor is van
hőelvonása,közeg folyadék nélkül is.
Kevésnek tűnik ez az 1 cső,majd februárban feltöltöm és meglátjuk.
Villám alapján az összes üveget le kellene húzni és tüzetesen átvizsgálni.esetleg segíthetne ha gépzsírral kennénk a hp-at?

2020-01-11
16:31:16
Előzmény: zsbalazs #54190#54197
Érdekesen alakulnak a vélemények!

A csöveid állapota a dér leolvadást tekintve (szerintem) nem eldönthető, mivel nincs a rendszer feltöltve és nincs hőelvonás a hp csövektől.
Erre gondoltál már?
Nekem olyannak tűnik, mintha úgy olvadna le, mint egy szabadban éjszakázó kocsi szélvédője a reggeli napsütéstől.

Tegnap ragyogó időnk volt és a legnagyobb besugárzás idején csináltam neked fotót a rendszer teljesítményéről.
Télen 40 fok az általam megkívánt hőmérséklet. Legalább ennyit kell előállítani a kollektornak, hogy elinduljon a hőcserélő szivattyúja és szállítsa a termelést a fűtési pufferbe. Értelmetlen lenne a betárolt, még ~50 fokos vizet lehűteni 30 fokos kollektor termeléssel. Nálam ezért magas a rendszer villamosenergia fogyasztása.
A képen látható, hogy a szivattyú működött és a rendszer folyamatosan szolgáltatta az 50 fokos vizet. Sajnos, csak rövid időn keresztül.

A hőmennyiség mérőt a fotó kedvéért beállítottam teljesítmény mérésre. Ebből láthatod, hogy nagyjából mi várható el télen a napenergiától.
2,38KW volt csúcsban a teljesítmény a névleges 9,6KW-ból!

A másik kép érdekesebb, habár a felső csöveket nem sikerült láthatóvá tennem. Nem sikerült abban a ködös hidegbe felállítani egy reflektort, mert megőrült a szomszéd kutyája, a vaku plusz egy szerelő lámpa kevés volt.
Felmerült bennem, ha már vizsgáljuk a reggeli leolvadást, akkor lenne teljes az elemzés, ha az esti lederesedést is sikerülne vizsgálni.

A fotón kivehető állapotnak csak egy részére találok hirtelen magyarázatot. A felmenő ág első négy hp csövét fűti a db tartályból felszálló meleg levegő és azokon még azért nem indult be a deresedés. Ez a jelenség hasonlóan néz ki a felső elem leszálló ág felöli első négy csövénél is.
A többi, még fekete és már deresedő csövei nagy valószínűséggel a vákuum különbséget mutatják.
Mivel a rendszer nyáron, 40 fokos víznél még 8-12KW-ot tudott, nagy baj nem lehet. A hmv előállításhoz 90 fokos vizet kérek a kollektortól. Ezt télen nem tudja. Nyáron gyorsan eléri, de akkor a rendszer teljesítménye csak 2-3KW.

Kár lenne, ha Robertnek lenne igaza és valóban csak ennyi lenne egy energia termelő rendszer élettartama. Igaz, erre sem vállaltak hosszabb élettartam garanciát, mint a napelemekre, de ezek már 16 éve (az alsó sor) működnek.
Hiányozna, de kényelmesebb lenne, ha hirtelen át kellene állni a csak éjszakai áramra.







2020-01-11
14:57:03
Előzmény: villam64 #54192#54193
villam64.

Egy akármilyen bojler is elkészíti a melegviztet, ráadásul időjárás függetlenül és költséghatékonyabban, mint a a kollektoraid. Tehát a hagyományos készülékek egyáltalán nem nevezhetőek zsákutcának (ellentétben a kollektoraiddal).

A 10 év alatt tönkremenő és csak házilagos kínlódással javítható kollektor = kuka = többszörös környezetszennyezés. Be kell ismerni: ami szar, az szar! Lehet, hogy csak te szívtad meg, de talán mindannyian!

Semmilyen hulladék termelést nem fogadok el.
villam64Válasz erre
2020-01-11
14:47:03
Előzmény: robert #54191#54192
Majd csatolom a képeket. Én nem nevezném technológiai zsákutcának, mert ma elkészítette a meleg vizet. A gond az, hogy olyan anyagokat kevertek össze, amit nem lett volna szabad. Fejlesztési hiba. Majd megkérdem a forgalmazót is. A fénykép alapján számomra egyértelmű, hogy a heat pipe és a töltőanyag lépett reakcióba. A heat pipe aljától ~15 cm-re van a korrózió mindegyiken. Utána az alumínium lemezt korrodálta el azon a ponton. Nem a teljes érintkezési felületen. A 3 évvel régebbi kollektoromon 2 db cső vizsgálatakor ezt nem tapasztaltam. Igaz, hogy ezek után az összes maradék vákuumcsövet le kell húzzam, hogy a még hibás heat pipe csövekre fény derüljön. Esetleg gyanús lehet, hogy volt egy technológiai váltás a két kollektor között. Kérdés, hogy kijavították-e a hibát. Mert nem 5 évre veszünk napkollektort. Ma még szép idő van. Ma 15°C-ot emelt eddig a HB300-on. 50°C lesz.


A szivattyú fogyasztás meg 200 Wh volt.





Tulajdonképpen mind sérült, amit behatároltam. A kérdés a maradék. Majd ha köd lesz megnézem. A másik ábrán 15 fokot emelt a két kollektor a 300 literes tartályon.

Megnéztem a maradék 19 hp-t. Azokon nem találtam sérülést. Tehát elég jól eltaláltam a felső rész szemrevételezésével. Szerintem a jutyubon van fenn videó hp vizsgálatra..
2020-01-11
14:20:00
Előzmény: villam64 #54172#54191
villam64,

Ezek szerint a vákumcsöves napkollektorod is egyértelműen veszteséges és erősen karbantartás-igényes.

A mi éghajlatunkon ez is egy technológia zsákutca, csak többszörös szennyezést termel :(
Talán akkor járnál el helyesen, ha kidobnád?

zsbalazsVálasz erre
2020-01-11
11:43:43
#54190
Sikerült reggelről fényképeznem.
Igy nem néz ki vészesnek.
jobb oldalról indult a nap, ott kisebb az olvadás








Bal alsó egységet vizsgálva 27-ből 17 lyukas.
Elég kiábrándító a helyzet
villam64Válasz erre
2020-01-10
18:22:01
#54183
Nem lett összehasonlítási adatom. A tegnap előtti, és a mai grafikon. Tegnap előtt, csak a kollektor ment. Ma fátyolos volt az idő 12:30-ig, majd beborult, így mivel 13 órára nem érte el a 40 °C-ot a tartály, így bekapcsolt a hőszivattyú, és az fűtötte tovább. A napelem termelése, 07. nap 9,4 kWh, 08. nap 8,6 kWh, 09. nap 3,2 kWh, 10. nap 7,6 kWh. A hp-król nem csináltam meg a képet. Majd akkor nyilatkozom.


08 és 10 napenergia grafikon.



2020-01-10
00:28:38
Előzmény: villam64 #54162#54176
Ilyet még nem láttam, de a nyomokból ítélve egyszerűen megették egymást. Igazság szerint a réznek kellene korrodálni az alut, de az érintkezési pontjaikon a kialakuló savasság meg kell egye a rezet is.
Nézted már, hogy ott, ahol lyuk van a hp csövön, ott milyen állapotban van a hővezető alu lemez?

Az üvegcső belseje, ahol a hp cső és a hőt hozzávezető lemez van, az nincs légmentesen lezárva külső tértől. Amikor meleg, akkor a benne lévő levegő kitágul, majd amikor éjjel lehűl a cső belseje, akkor páradús levegőt szív be. Ez a levegő nem tiszta, különböző savakat tartalmaz. Amikor kicsapódik, akkor a savak elmarhatják mindkettőt.

Nálam a szereléskor tiszta géptörlő ronggyal áttörölték valamennyi hp csövet és csak tiszta kesztyűben fogták meg. Az mondták azért, mert ahol megfogják, ott a kéz savassága maradandó nyomot hagy és soha nem közömbösődik, nem tűnik el. Mindig marni fogja a hp csövet.
A rézkilincset hozták fel példának, de olyan nálunk nincs, amit láttam, az sárgarézből volt.

Viszont a háztetők (különösen a templomok) borítására használt vörösréz lemezek már nagyon rövid idő alatt megmaródnak, patinásodnak. Viszont utána a patina védőréteget képezve védi a rezet a további korróziótól.

Az én vákuum csöveimben a hővezető lemez nagyon vékony horganyzott lemez. A horgany a hp csövek vonalában ép, viszont a cső alján, kétoldalt a sarkai rozsdásodnak. Nem veszélyes, még messze van a rozsda folt a hp cső aljától. Ez viszont azt jelenti, hogy az oda lefolyó párától rozsdásodik a hővezető lemez alsó sarka. Ott, ahol méretre vágták a horganyzott lemezt, a vágási felületen nincs korrózió védő horgany bevonat.




2020-01-09
22:06:21
Előzmény: villam64 #54162#54170
villam64,

"Az egyik 2009-es, pár vákuumcső cserével, melyek 2008-asak, köztük a nyolcadik is. A másik kollektor 2012-es."

Nem gondoltam, hogy ilyen ramaty állapotba kerülhet a kollektor.

Kezdek örülni, hogy sík-kollektoraim vannak. Ha történik velük valami ilyen csúnya, akkor biztosan nem fogom cserélni.

villam64Válasz erre
2020-01-09
14:25:32
Előzmény: villam64 #54119#54162
Legalább 1 órámba telt a 2-es hp-t kiütni. Többször eltört a 10-es cső. Az újat gépzsírral tettem be. 5-ösön és 28-ason lyuk van. 10csövet kicseréltem, a 30-ast még nem sikerült kitépnem. Volt amelyiket csavargatással sikerült, valamit utána sikerült kitépni.


















Visszahajlítottam a csövet. Beletettem az ívbe egy csőkulcsot, és lefelé ütöttem, tehát húztam.
Kiszedés előtt lyukas volt.
Nincsenek üres helyek, nem szakadt bele, csak még félkész állapotban volt.
A gépzsír bírja, de betenni sem volt egyszerű, befelé is ütni kellett. Ráhúztam egy 18-as rézcsövet, azt ütve tettem be a hp-t. Az én hp-m bunkója 24-es átmérőjű, és 7 cm hosszú. Valószínűleg hibás anyag választás.
Majd átgondolom egy tesztelő terveit. A bunkót hűteni kell, akkor ad valós értéket. Alu lemezem viszont nincs pluszba, azt nem vettem.


2020-01-09
01:34:45
Előzmény: zsbalazs #54116#54158
Régen fotóztam, de a mai délelőtt ideális volt.
Délelőtt ~10:30, a hőmérséklet -6 fok, ragyogó napsütés.
Látható, hogy a bal felső mezőben két üveg cső vákuum hibás. Nem teljesen vákuum vesztett, csak jóval gyengébb a vákuum bennük, mint a többiben. A bal oldalukon, ahol nem éri a nap, ott van vékonyan a dér réteg.

A hp csöveik dolgoznak rendesen, ezért tudták ennyire leolvasztani a ráfagyott párát. Ennyi hibával a rendszer elmegy télen is, nyáron nem észrevehető a vákuum hiány.

Az egész rendszer 1,5-1,8 KW-os teljesítménnyel üzemelt, 40 fokos vizet szállított a pufferbe. Nagyjából 15 fokot emelt a puffer aljából a hőcserélőjén átkeringtetett fűtő víz hőmérsékletén.

Összességében az egész napi hozama nem érte el a két keringtető szivattyú által elfogyasztott energia mennyiségét. Csak rövid ideig sütött a nap, de a kollektor keringtetett magában órákon keresztül.
Ha ilyenkor leállítanám, a felső mező legjobban termelő csövei még így a dér alatt is túlmelegednének, tönkre mennének.

Ezért mondjuk azt, hogy a négy téli hónap (november - február) alatt nem lehet a kollektorokra számítani.
Egy ilyen túlméretezett rendszer mint ez, októberben, márciusban már rásegít egy kicsit a fűtésre.
Szerencsés esetben (egy - két év) már február végén megtermeli a használati melegvizet.
Olyan év (2007 kivételével) még nem volt, hogy nyáron ne kellett volna legalább pár napot éjszakai árammal is vizet melegíteni. 40-45 fokos vizet akkor is tudott, de az a családnak kevés volt.

A dér vastagság saccolással 2-3mm volt, a hideg és a felhős időszak miatt estig nem olvadt le teljesen. Délután 15:00 körül állt le a vezérlő, akkor már nem forrhattak fel a csövek.



zsbalazsVálasz erre
2020-01-04
18:24:46
Előzmény: sándor #54113#54116
Köszönöm!
Jó sokat írtál,ha profivá akarnám tenni ezt a rendszert az egy vagyonba kerülne.Attól még az is gazdaságosabb ha hagyom veszni az egészet.
Miután 3éve szétfagyott az egyik,én már nem merem februárig feltölteni.Elég gyakoriak az áramszünetek,ezért nagyon profi szünetmentes kellene hozzá,az megint beruházás.
A takarás sem egyszerű,profin lemezzel lehetne.
Másik problémám:már régóta nehezen légtelenik a rendszer,és ha levegős az a hatásfokot is rontja meg stagnálhat is.
Most leszedtük a szivattyút (kiiktatjuk a hibás átfolyásmérőt)próbáltam vezeték behúzó kábelt felnyomni az előremenő ágon,de 5 méternél elakadt (a feje 6-7mm)pedig ott semmi alkatrésznek,még Tidomnak sem kellene lennie.Nem férek hozzá azon a szakaszon.
2020-01-04
16:53:36
Előzmény: zsbalazs #54099#54113
Ez akkor már egy két éves rendszer volt.

Azért soroltam fel, hogy a két fő alkatrész hibája hogyan jelentkezik, mert alapvető tévedés, hogy a hibás hp cső felmelegedhet 200 fokra. Mitől melegedne fel?

Az üvegcső belső falán van a hőelnyelő festék. Ha ez nem lenne, az üveg alig lenne melegebb, mint a környezeti hőmérséklet. A festékkel felmelegedhet 80 fok körülire. Ezt onnan is láthatjátok, hogy az üvegcső faláról a hőt a hp csőre vezető lemez (ez nálam egyszerű, vékony horganyzott lemez) színe elváltozna. Egy alu lemezt sem lehet 200 fokra melegíteni úgy, hogy ne égjen meg.
Nézd meg egy alumínium lábas fenekét. Amíg van folyadék a lábasban, addig nem melegedhet 200 fokra, különben kirobbanna a leves a lábasból.
Ez a hibás hp cső = túlmelegedés logika téves, vakvágány.

Minden dér leolvadás foltosan megy végbe, csak normál esetben a foltok nem különülnek el durván egymástól.
Ahol ilyen látható, ott valószínűleg buherálták a belső hővezető lemezt, mellé csúsztatták a hp csövet a lemeznek...

A hp cső bunkóját sokféle módon csatlakoztatják a gyűjtőcsőhöz. Van ahol felhasított réz cső darab van a gyűjtőcsőre hegesztve, van ahol két vastag félbilincs. Lényeg, hogy a túlmelegített hp cső vékonyfalú bunkója kitágul és megváltoztatja az alakját. Beszorul oda ahol felfekszik és kitüremkedik ahol a bilincs fel van scliccelve. Ezért nem lehet megmozdítani.
Ha tényleg épen akarod kiszedni, akkor először nem lefelé kell erőltetni, mert a kitüremkedett néhány tized mm-es bunkórészbe belevág a bilincs és ahogy húzod lefelé, annál vastagabb lesz a maga előtt tolt, leforgácsolt réz anyag. Magyarul minél jobban húzod, annál jobban szorul.

Először mindig (hideg állapotban!) meg kell próbálni megforgatni, hogy amennyire tud, lapuljon vissza a kitüremkedés, majd felfelé tolva kell megmozdítani. Ha ez sikerült legalább néhány mm-t, akkor lehet megkezdeni forgatva lefelé húzni. De ha eleve rossz a hp cső, akkor felesleges ennyit vergődni vele.

Nem tudom láttál-e már lakatost, hogy hogyan szedi ki a beszorult csavart? Ha nem mozdul mielőtt elmarná a kulcs a csavar fejét, akkor finoman ráüt néhányat a csavar fejére és újból próbálkozik. Ha még akkor sem mozdul, akkor pár órára vízbe meríti a csavarkötést és utána könnyebb megmozdítani.

Ha nálad, (mint már korábban is többször írtad), le van engedve a rendszer, akkor olyan alapvető hibát követtél el, hogy az a csoda, hogy még van egyáltalán működő csöved. Te direkt és szándékosan stagnáltatod a rendszert.
Amelyik cső ezt idáig kibírta, az valamikor a leg gyengébb teljesítményű volt.
A jó hp csövek szálltak el először a stagnálás (a hőelvonás hiánya) miatt. Túlmelegedtek és a nyomás vagy felrepesztette őket, vagy megkereste a keményforrasztás gyenge pontját és ott ürült ki a hp cső. Onnantól kezdve csak annyira tud felmelegedni, mint az üvegcső belseje, tehát nem éghet meg.
Ha lefeketedett bárhol is, az azt jelenti, hogy nem volt hőelvonás a hp csőtől és az a stagnáció következtében túlmelegedett.

Mint mindent, a napkollektort is tönkre lehet tenni okoskodással (lásd a korábbi mesteredet). Mivel a rendszer a csövek cseréjével javítható, ha tényleg használni akarod, akkor alakíttasd át biztonságosan működőre.
-Először is szüntesd meg a zárt rendszert, mert a fagyálló felforralva tönkre teszi a csővezetékeket, a szelepeket, a szivattyút, magyarul mindent.
-Egy nyitott rendszerben csak a szivattyú van, mint tönkre tehető alkatrész. Nincsenek légtelenítők, elzáró-felpumpáló szerelvények, stb.
-Működtesd egy szünetmentesről, hogy áramszünet esetére is biztosítva legyen a hp csövektől a hőelvezetés.
-Ha már ennyi zűrös cső van, akkor én az összeset kicserélném komplett új garnitúra csőre. Semmi értelme néhány csőre rákölteni súlyos tízezreket, ha továbbra is hetekre stagnációs állapotba kerülhet majd a rendszer.
-A hp javítása szerencse játék. Dolgozol egy csomót, pénzbe kerül, visszarakod és ha egy is nem sikerült, akkor kezdheted újból a munkát.
-Villám véleményét, hogy a rossz hp túlmelegedhet, felejtsd el. Tévedés. Nem a réz vezeti a hőt, a réz csak felmelegszik, átadja a hőjét a csőben lévő folyadéknak, és a folyadék vezeti el a megtermelt hőmennyiséget.
A levezető rézcső, ami helyenként saválló acélcső, nem hozza le a hőt a kollektortól a vezérlőhöz. Az 50-60 fok az üres forró csőből kiáramló levegő hőmérséklete lehet.

Mivel a régi képeimet nekem is át kell alakítani, ha megtalálom, akkor teszek fel későbbi téli képet is. A csövek teljesítménye az idővel értelemszerűen csökken, egy-egy tönkre is mehet, de alapvetően működőképesnek kell maradjon.
A hp csőbe olyan folyadékot kell tenni, ami már 25-30 fokon forr. Minden egyéb játék olyan, mintha 100 méter KPE csővel melegítenél vizet.
A napkollektor teljesítménye két dologtól függ a tájoláson kívül.
Az egyik az alacsony forráspontú hp folyadék, a másik a hp csőben hideg állapotban uralkodó vákuum erőssége.

A kezdetekben nem voltak a mi éghajlatunkra méretezett napkollektorok, Általában a Német klímára méretezetteket hozták be. Ezek nálunk túlmelegedtek, de ha jól volt kiépítve a rendszer, akkor még ősszel és tavasszal rá tudtak segíteni kicsit a fűtésre is. Nekem ilyen van, ezért vigyázok rá nagyon.
Később, mert rengeteg volt az olyan hiba, mint nálad is, a forgalmazóknak rá ment a gatyája a garanciális javításokra. Onnantól kezdve (szerintem 2008-tól) már a mi klímánkon gyengébben teljesítő, az Ausztrál klímára méretezett kollektorokat forgalmaztak. Ma is csak ilyenekből lehet cserét beszerezni.
Olcsóbbak, de gyengébb hatásfokúak. A nyári termelésükkel nincsen baj, de fűtésrásegítésre már nem használhatók.

Nálam a felső sorban "Német" csövek vannak, az alsó sorban a forgalmazó, a nagyobb reklamációt megelőzendő (mert volt két cserélendő vákuum hibás cső), grátisz kicserélte a teljes sort "Ausztrál" csövekre.
Azóta egy sólyom támadástól összetört csövet kellett cserélnem, egyéb probléma nincs. A teljesítmény mérésem működik és nincs számottevő csökkenés az induláshoz viszonyítva.

Egy jó tanács. Ha most is üres a rendszered, akkor még most sem késő, takard le, mert egy verőfényes -10 fokban is tönkre mehetnek a még megmaradt hp csöveid!




villam64Válasz erre
2020-01-04
11:27:33
Előzmény: zsbalazs #54101#54102
Amelyik fekete, azok olvadtak le hamarabb. A 7-8 cm jó lehet. Hogy jön ide az 1 méter? Azokkal kell kezdeni, amelyik végig fekete, az 0 hatásfokú.
Tehát elég 20 cm-t lehúzni. Ezt károkozás nélkül meg lehet csinálni.
A napokban 10 °C-ot melegített a 300 literes tartályon. Tehát jó állapotban 15 °C is lehetett volna.





A baloldali vastagabb hp-ú kollektor 30 vákuumcsövét lehúzgáltam 20 cm-t. Van amelyik hp-nek a felső 7-8 cm réz, az alja égett. Ezek még működnek. 11 db viszont a felső 7-8 cm-en is feketedett, tehát csere. A második, régebbi, vékony hp-út még nem néztem. Tehát 70-100 ezer a csere.

Szerintem a feketedés sehol sem természetes. Viszont ahol még a tetején megmaradt a réz, az még a működését jelzi. Az, hogy az 1/3-át elvesztettem, az a nyár kivételével, nagyon zavaró. Az egyiket megkérdeztem, érdi, már nem forgalmazza. Hétfőn megkérdem a codefon solar napkollektoros részlegét, budapesti. Nem tudok neki állni hajszálrepedéseket keresni. Ezek javításához szakműhely kell. Sajnos rézárban kell kidobni. Vagy keress olyat, akik ezek felújításával foglalkozik. Valaki írt lejjebb neked ilyet. Igazából etil alkohollal kellene feltölteni, nem vízzel. Majd lehegeszteni. Ehhez forrasztás nem jó. Legalább 300 °C hőállóság kell. Minden csőbe kellene 20 cm-re 300 °C-os hőmérő egy buszon. Ezzel automatikusan jelezhető lenne a hiba.
Illetve a DB mehet, de a stagnáció nem, vagyis a 100 °C feletti hőmérséklet nem.


Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Napkolektor problémáklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva