Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Napkolektor problémáklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2010-02-13
07:10:00
#4430
MGX értékelése, tapasztalata

Bocsi , hogy ennyit irok , de ahogy olvasom vissza rengeteg dolog jut eszembe .

Egy személyes tapasztalat : 4 éves !! .... vitosol 300 -as 30 as egységek ,
szimpla üvegcsöves sik szelet kollektor , volt olyan cső ami egyszerüen eltört magától ,
de ami érdekes , kb minden negyedik cső elvesztette a vákuumot !! Ez a réz üveg kapcsolat átka. Egyébként ezekre a kollektorokra a forgalmazó nem vállal garanciát hacsak egyszer is felforrt.

Ennyi , márkanév vagy nem márkanév , nem biztos hogy a drága jó is .

Az AP kollektor profi. Kivitele jól átgondolt , szépen van megcsinálva a részletekre is gondoltak . Könnyen jól lehet szerelni , az anyagminőség is jó.
A teljesitménnyel nincs gond , bár ez sokmindentől függ nem lehet összehasonlitani több rendszert .

Az AKT is rendben van , bár kivitele nem olyan preciz mint az előzőé .De ez árában is mutatkozik. A teljesitményében nincs különösebb különbség.
Mindkettő jó termék.Mondjuk az AKT ból több fogy az ára miatt.
Találkoztam AKT hoz hasonló termékkel , a gyártási minőség gyengébb volt , emiatt a szerelésnél és az összerakásnál volt egy kis gondunk...

Egyébként pont ma teszteltem két Heat-pipe-ot .
Melegvizbe kell tenni őket : az egyik azonnal felforrósodott , a másik egyáltalán nem .
De az utóbbi viszont a saját helyén az üvegcsőben , az elmút hetekben 0-5 fokos külső hőm esetén kint a napon közel 120-130 fokot produkált.Valszeg a hőküszöbje magasabb volt, viszont ez elgondolkoztató téli üzemben .....
Azt még el kell hogy mondjam , amelyik müködött az AKT volt . A többit ki lehet találni.

Ha van rá pénzed , az AP a legjobb választás .

Az AKT , ( nem hasonló ) is nagyon jó ., rengeteget szereltünk nem volt a csomagban törött cső , sem hibás üveg , sem lyukas fejrész . Én azt mondom az elhelyezés baromi sokat számit . Egy jó tető és egy kicsi túlméret kompenzálja a különbséget , és árban ugyanott vagy.
Sajnos be kell látni , vannak utánzatok melyek nem jók . Az olcsó szállitás miatt eleve sérülten jönnek a dobozok , itthon válogatják át őket. A fejrész ( osztó) volt hogy szivárgott , és csak a tetőn feltöltés után derült ki 3 emelet magasan , 3 sorban a legfelső ...... rémálom . De előfordulhat , hogy nem veszik észre csak mikor felmegy a hőm . 80 90 fokra akkor kezd el folyni . A csöveken mély karcok voltak , ez a gondatllan kezelés eredménye.(kinában )
Véleményem , csak olyan helyről szabad venni , ahol komoly garanciát adnak rá .
Cégeket természetesen nem mondok .
Szóval ez a kettő van amiről jó véleményt tudok mondani , és elérhető áron vannak .
A márkásabb cuccok irreeálisan drágák , annyival nem tudnak többet.
A Drazice két hőcserélőst szoktuk használni az 500 literest szereltünk többet .
A két hőcserélőt sorba kötjük , ha nincs kazános ráfűtés .
A szigetelése korrekt , min 5-8 cm full purhab az egész , a két mérőhüvelybe befér 3-3 db érzékelő . a hővesztesége is elfogadható.Kicsit nehéz 250 kg körül van , ez 70 cm átmérőjű. A drazice is 10 bar-os , de mi mindig teszünk elé nyomás csökkentőt , a hmv nek a 4 bar elég. Emellett tágulási tartályt is teszünk , a térfogat 10 % -a méretben.
Normál háztartási alkalmazásban a 8 bar- os bizti szelep megvédi a tartályt . A reflexet nem ismerem , de megnéztem egyszer ez drágább .
Az javaslom , minél több vizet érdemes tárolni.

villam64Válasz erre
2010-02-11
19:49:22
#4402
Sziasztok
A vákuumcsöveknek a seprűzés meg se kottyan. A 40 kg kollektoromat 2 db csövet megfogva szállítom. A csövek nem ettől mennek tönkre. ZsBalázs, a rendszereddel azon a 3 napos napon 300 liter legalább 60 °C-os vizet vesztettél el. Amikor nem okoz gondot a leseprűzése a vákuumcsövesnek javaslom elvégezni a méréseim alapján. Én a vákuumcsövesek dőlésszögét 55°-70° közé javaslom. A meredekségével könnyebben hó mentesíthető. Az üvegen +-45°-os szögig jó a fény áteresztése. Ez 9 óra és 15 óra között van. Ezt a beállításoknál érdemes figyelembe venni. Függőleges mozgását nézve a napnak az őszi és tavaszi napfordulókor 42.5°-ok delel a nap, tehát a 70°-osra állított kollektor a közép átlag. Egy ilyen kollektor hamarabb indul el. Indulásához pótolnia kell a veszteségeket. A tartály és a kollektor közötti csövek visszahűltek. Néhány indulás kell, hogy pótolja a rendszer ezt a rendszer. A vákuumcsövekben magas hőmérsékletnek kell kialakulnia a működéshez. Szerintem a heat-pipe-ben lévő hőszállító közeg forráspontjának ~duplája. A fényt hővé a vákuumcsövek belső üvegének külső részén található festékréteg alakítja hővé. Ennek a rossz hővezetőjű üvegen kell áthaladnia. Az üveggel érintkezik egy lemez, amely ezt a hőt szép lassan elszállítja a heat-pipe-hez. Az szép lassan átveszi ezt a hőt, és továbbítja a benne lévő folyadéknak. Amíg a folyadék gőzzé nem alakul, addig a hő továbbítása a gyűjtő felé nagyon lassú. Ahhoz, hogy a folyadékból gőz legyen, nem elég az az energia, ami a folyadék 1 °C-kal történő emeléséhez kellett. Ennek a többszöröse szükségeltetik. Ezek mind-mind apró veszteségek, ami a kollektor tényleges működését késlelteti. A légkollektornál ezek az átvitelből adódó veszteségek nincsenek. Alacsonyabb hőfokon képes üzemelni. A tesztjeimre visszatérve. Az alumínium fajlagos hőszállító képessége fele a réznek. Ez az alumínium cső kilógva a vákuumcsőből, 0 °C alatti kinti hőmérsékleten hideg. A vákuumcső a hóban állt, a csúcsával lefelé borult időben. A vákuumcső körben kapta a szórt sugárzást. Kihúzva az alumínium csövet, nem lehetett megfogni, mert égetett, mivel belül 70 °C volt, nem tudta a jó hővezetőjű alumínium elszállítani a keletkező hőt. Nettó-bruttó. Amikor hátulról fényelnyelő réteget teszek a vákuumcsöves mögé, lerontom a hatásfokát. Alapban 1 cső nettó felülete 0.047 m * Pí * 1.6 m. Amikor takarom a hátulját ezt csökkentem. Így 1 db 30 vákuumcsöves kollektor nettó felülete tág határok között mozoghat. Nem szabad a vákuumcsövesnél a szemből látható elnyelő réteggel számolni. A mellette és oldalról nézve a másik cső is ver i rá a fényt. Mert az üveg nem 100 %-osan engedi át a fényt. Egy részét visszaveri a beesési szögtől függően. Tehetnék a kollektor mögé bizonyos távolságra üveget. Amikor a nap 45°-nál nagyobb szögben elfordul, akkor a kollektor mögött lévő üveg elkezd tükrözni a kollektor hátára. Természetesen hosszabbra érdemesebb választani ezt a tükör felületet, mint a kollektorét. Szükség van-e erre a plusz felületre. Természetesen nyáron nem. A többi évszakban igen. Ennek az üvegnek a légellenállása magas. Ezért érdemesebb csőszerű tükröző felületet készíteni. Sokféle vákuumcsöves kollektort gyártanak, jobbat és rosszabbat is az AP-nál. Egyenlőre ennyit a gondolataimból.

2010-02-11
08:08:40
#4390
Sándor, zsbalázs,

Én úgy emlékszem, hogy az SPF megadja a brutto és nettó hatásfokgörbét is.

Nem lenne jó összehasonlítási alap (megkerülve a B-N kérdést) a berekelülési költség/hozam számítása. Annyira szórnak az árak, és az esetleges támogatás is 30% eltérését okoznak.

Ezért mégis csak a bruttó felület/nettó hozam, mint az eszköz műszaki jellemzője mondhat valamit. Ha találunk néhány okosan összerakott, és gondosan működtettett rendszert (mint például a Sándoré), akkor kaphatunk egy jó felső becslést, ami megmutatja, hogy reálisan mire számíthatunk. Tehát, ha néhány jól beállított rendszer teljes napsugárzásra számított hatásfoka 40% alatt van, akkor ne álmodozzon senki a februári 70kWh/m2 napsugárzásból 50kWh/m2 kihozni,fogadja el, hogy max 20kWh/m2-re számíthat.



2010-02-10
20:28:44
#4384
zsbalazs,

" úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a megtérülésből"
Nem veszítettél semmit, mi egy hét az örökkévalósághoz képest :)

"a számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli."
Hát igen, ebben konszenzusra kellene jutnunk. Véleményem szerint mindig bruttó négyzetméterrel, és nettó hozammal kellene számolnunk. (Én -hacsak el nem felejtem, akkor kiírom, hogy nettóra vagy bruttóra számolok.)
Indoklás: A rendelkezésre álló napenergia mennyisége bruttó felületre értendő, és a tetőfelület mérete és tájolása határozza meg, hogy mennyi áll rendelkezésre belőle. A kollektor esetén is bruttó felülettel kellene számolni, mert ténylegesen akkora helyet foglal el.
A bruttó-nettó felületre eső hozamban óriási eltérések lehetnek. Például egy nettó 2.4m2 vákumcsövess hozama egy adott időszakra x kWh besugárzott energiából 600kWh. Ugyanekkora nettó felületű síkkollektor 500kWt-t termel. Azt mondanánk, hogy lám a vákumcsöves 30%-al jobb. A vákumcsöves hatásossága a tényleges, bruttó felületre 600/4.8=125 kWh/m2, a síkkolektorra 500/2.6=192 kWh/m2. Akkor hogy is van ez?

Hómentesítés: A síkkollektorról gyorsan lecsúszik a hó, mert rosszabb a szigetelés, gyorsan megolvad az üvegen. A sörkollektorról lesöpröm. Partfist használok, az elég gyengéd szerszám. Sózni semmi esetre sem!

A havas tájon tényleg jól reflektálódik a napsugárzás, akár a 20% is visszaverődhet.
2010-02-07
20:18:35
#4328
villam64,

Westech 58/1800-30C kollektorod van?
Ha igen:

Nap sugárzási teljesítmény február elején max 6.25kWh/m2, 4.4 m2-re 27.5kWh
4.4m2 kollektor hozama 5-7kWh, napi hatásfok 18-25%


villam64Válasz erre
2010-02-07
18:32:33
#4325
A héten 3 napos nap volt. Kollektoronként (30 csöves) 5-7 kWh/nap.



2009-02-21
00:12:56
#1519
tlorincz72,

Máshol leírta Sándor a saját tapasztalatát:
"""
120 db Apricus csőből három év alatt 2 db veszített vákumot, lassú, két telet átfogó időszak alatt. Úgy, hogy, amikor az első már határozottan látható volt, már akkor ki lehetett választani, hogy melyik lesz a következő. Viszont ezen a télen nem jelentkezett újabb, várhatóan meghibásodó cső.
Ezekre 10-15 év a garancia, még az olcsóbbakra max 2-5 év. Kardoséknál az Apricus tartalék vákumcső darabja kb 2500 ft. Az olcsóbbakból már 4500 ft-ért lehet tartalékot vásárolni.

Az elnyelő réteg problémája érdekes. Mind az Apricust, mind az olcsóbbakat Kínában gyártják.
Ha ilyen absorber "öregedés" felmerülne, akkor a síkkollektorosok már régen reklamáltak volna.

A mellékelt fotón láthatod, hogyan lehet kiszűrni (csak télen) a vákumhiányt (bal felső négyes). A dér fokozatos leolvadásából lehet az egyes csövek teljesítményének eltéréseire is következtetni.

Érdekel a rendszer "öregedése" is, ezért minden évben megmérem a pillanatnyi csúcsteljesítményt (is). A napsugárzás meghatározása az egyedüli szubjektív tényező. Ezért erősen szeles, lehetőleg március végi, vakítóan páramentes déli órákban mérek. A rendszert hagyom felmelegedni 80-90 fokosra. Ezt eléri 10-15 perc alatt (mérem). Ráeresztem a hőcserélőre a hidegvizet. A csúcsteljesítmény a kezdeti 12-15 (volt már 17 is, a tároló hőmérsékletétől függően) KW-ról pár perc alatt visszaesik a valóságos teljesítményre. Ez a névleges körül alakult eddig minden évben. Intenzivebb sugárzás (pl 2008-ban) esetén még meg is haladta a névlegest.
Nem tapasztaltam öregedésből adódó teljesítménycsökkenést.


"""


tlorincz72Válasz erre
2009-02-20
09:21:35
#1514
Jó napot mindenkinek!

Szeretném megkérdezni, hogy milyen gyakorisággal lesz vákuumhiányos a napkollektor? Illetve, tapasztalható-e az abszorber felület "elöregedése". (Egy másik fórumon írták, hogy 2év használat után 180°-kal el kellett fordítani a vákuumcsöveket (a hossztengely körül) az abszorber felület öregedése miatt).

Előre is köszönöm a válaszokat.
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Napkolektor problémáklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva