Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-01-12
17:08:05
Előzmény: tthom #23232#23268
tthom,
nem kell, de ajánlatos. A merev csövek jól vezetik a hangot és messzire tudják vinni a keletkezési helyétől. A levegőáramlás, a ventilátorok hangját még fel is erősíthetik, éjjel zavaró lehet. Ha belefér még a költségvetésbe, én javaslom ne hagyd ki.
Csak egy hülye példa, a wc-ből visszahallatszik, ahogy az emésztőbe csordogál a víz. A vastag szennyvízcsövek visszavezetik a hangot még a bűzelzáró vízgáton is áthallatszik.
2012-01-12
01:04:32
#23232
Még az lenne a kérdésem, hogy szellőzésnél zajcsillapító szakasz minden esetben kell? Tehát ha az ember szimpla merev műanyag laposcsövekkel rakja össze, akkor nagyon zajos lesz?
2012-01-12
00:43:37
#23230
Mint említettem betettem a szellőző elé aktív szenes paplant, két rétegben, olyan 5cm vastag lehet. Jóval kevesebb füst szag jön be, de szerintem csak amiatt, hogy csökkent a légáramlás. Szóval ilyenre vagy nem jó, vagy több kell, de akkor már ventilátorral kellene átgyömöszölnöm rajta..
2012-01-11
20:40:10
Előzmény: Plaszlo #23212#23223
vagy eppen nem tud magasabbat epiteni:)) mi is igy jartunk. De igyekszem potolni, es 6-rol 8-ra emelni a kemeny magassagat.
ha begyujtok szoja balaval, akkor a fel utca fustbe borul:) persze amint elkezd gazosodni, feloszlik a "kod" :))
remelem ha mar nem lefele nyomja a fustot a legaramlat jobb lesz a hleyzet.
2012-01-11
14:51:01
Előzmény: villam64 #23197#23212
Nem mindenki azért fűstől mert szegény és nincs pénze. Egyszerűen spórol a másik kárára, kazánt tud venni, de még pár méter kéményt már nem akar.
Valóban a gazdasági helyzet hozta elő a problémát, de nem mindenki kényszerülne erre, viszont mindenki csak a maga érdekeivel törődik, ebben ez a szomorú. Ez Sándor témakörébe tartozna, meg kell tanulni rendesen fűteni, nem kell mindent feltétlenül füsttel beborítani. A nemtörődömség és a rossz hozzáállás a rákfenéje az egésznek. De nem akarom ezt itt tovább ragozni.
villam64Válasz erre
2012-01-11
12:01:59
Előzmény: Plaszlo #23192#23197
Végül is olyan motoros szelepet is vehetsz, ami heti programozású. Bár nem tudom, milyen típusú csapra való. Tűs, vagy hagyományos. Például: www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=560307
A füstölés a nálunk kialakult gazdasági elosztó rendszer miatt nem javulhat. Ezt hoztuk létre, élvezzük a hátrányait. Hány millió házat kéne lebontani most európában elavultságuk miatt. A gond az, hogy a fejlesztés helyett, folyamatosan haladékot kérünk az uniotol. Vagy odaadod a pénzt a csórónak, hogy csináljál kéményt kazánnal, vagy elveszed tőle, és siránkozol, hogy füstöl. Beszéld meg a főnökeiddel. Mindenki csak a másik kárára gazdagszik. Nem azokat kell szidni, akik füstölnek, hanem akik rákényszerítik. A rendszer rossz, és sokadik összeomlása következett be. Amerika egy ideje már külső bűnbakokat keres, mint hitler.
2012-01-11
11:51:34
Előzmény: tthom #23193#23195
Igen ez jár a fejemben, de megvalósítást gátló okok hasonlóak. A két termosztáton is gondolkodtam, de egyelőre nem érdekel annyira. A lépcsőnél úgy is felmegy a meleg, annyira hideg nincs lezárt szelepek mellett sem, hogy ezért kombináljak. Akkor az átkapcsolást felejteném el. ;)
2012-01-11
11:47:08
Előzmény: tthom #23188#23194
Megértelek, minden eset más. Ha ilyen kedves szomszédaid vannak, akkor valóban kell egy olyan szűrt rendszer, ami élhető körülményeket biztosít nektek.
Látod ez az amit rettentően utálok a mai felfogásban, a közöny és a másik teljes le..arása. A szomszédaid pillanatnyi érdekei a vegyes tüzelés, így olcsóbb, de azt hogy más megfullad tőle, az már nem érdekli. Kíváncsi vagyok, ha te füstölnél az ablakaira és fuldokolna a kazánod füstjétől, meddig tűrné. Már írtam korábban, nálunk is van ilyen ezermester, szerencsére távolabb tőlünk. Odabiggyesztett egy szilárd tüzelésű kazánt a háza mellé egy bódéval álcázva. Ezt rákötötte közvetlen a háza fűtési rendszerére. A kazánon jó ha 3 méteres kémény van, ami telibe füstöli az utca másik oldali házat, de nem kicsit mert alaposan le kell fojtania a kazánt, ne kapjanak bent hőgutát. Szabálytalan kémény, szabálytalan fűtés környezetszennyezően, de ő megtakarít. Az kifüstölt szomszéd meg építsen ki szellőztető berendezést miatta? A többit nem írom le, amit gondolok róla.
2012-01-11
11:46:41
#23193
Plaszlo: van a Q7nek olyan változata, ami akár 4 termosztátos, egy központi résszel, ami 4 motoros szelepet tud vezérelni, nem is túl drága és rádiós. Én is gondolkoztam rajta, mert két szintes a lakás és 1 termosztáttal esélytelen egyenletes hőfokot hozni, bárhogyan is állítottam be a radiátorokat. De aztán az térített el tőle, hogy be kellett volna kábelezni az elzárószelepek miatt, meg a termoelektromos fej elég lassú, 3 perc kell a teljes záráshoz, amit a zasszony nem fogad el. :D

Így vettem még egy termosztátot, mind a két szinten van így egy-egy. Nagyjából beprogramozva, hogy nappal lennt vagyunk, akkor a lennti vezérli, hogy jó idő legyen, éjszaka meg fennt, hogy éjszaka legyen jó, az ellenkező időben meg automatikusan ki vannak kapcsolva. Természetesen ha kell, kézzel könnyen megvariálható. A radiátorok kaptak digitális termosztát fejet, így éjszakára automatikusan lezár a lennti, a fennti kinyit teljesen, nappal a fennti van kisebb hőfokon és a lennti van teljesen kinyitva. Így egész jó. :)

De ez már nem páraszabályzás, elnézést az offért..
2012-01-11
11:38:10
Előzmény: zsezse #23187#23192
Zsezse,
igen erre gondoltam. Gyakori, hogy egyszerre cserélnek nyílászárókat és ezzel együtt az elavult kazánt, kályhát is lecserélik energiatakarékosabb zárt rendszerű fűtőberendezésre. (ennél nem követelmény a szellőző)
Sajnos gyakorlati példa (magamra gondolok), hogy a kezdeti lelkesedés idővel lanyhul, az ember lazít. Egy szilárd tüzelésű kazánnál nem tud sokat lazítani, mert az veszélyes üzem, de az ablakok szellőzőinek nyitását-zárását idővel kevésbé energikusan végzi. Mondom saját példa, a felső szinten thermofejes szelepek vannak a radiátorokon, amit ha elmegyünk lecsavarom alacsonyabb hőfokra, hogy ne fűtse feleslegesen a tetőteret. Az alsó szintet a Q7-es szabályozza azzal nem kell törődnöm, de nem egyszer elfelejtem elzárni és egyre gyakrabban felejtem el kinyitni ha hazaérünk. Csak akkor tűnik fel, hogy hidegebb van fent, amikor már késő este felmegyünk.
A beruházási költségnél szerintem a 10-20 e Ft. sem kevés, mivel nem egy darabról van szó általában, ha összeadod rendesen megdobja a költségeket.
Lassan úgy nézek ki, mint aki nem érti a fejlődést, de nem erről van szó. Csak annyit szeretnék érzékeltetni, nem mindenhol szükséges, szerintem sok esetben felesleges is, mert egyszerűbb dolgokkal megoldható, kis odafigyeléssel. Lehet öregszem, de már nem szeretem feleslegesen (esete válogatja) bonyolítani a dolgokat. Bár a felső szint radiátorainak automatikus, termosztáttól függő vezérlése még bizgatja az agyamat.
2012-01-11
11:08:36
#23188
plaszlo: ezért is gondolkodom központilag megoldott szellőzésben, nem résszellőzőkben, hogy ne kézzel kelljen elzárni az ablakot, hanem valami központi szűrő lenne.. Most próbálom a szellőzőknél az aktív szenet, vettem olyan szűrőlapot, hogy fog e valamit. Mert az lenne ám a szívás, kiépítem a központit, aztán egyenletesen beteríti az egész lakást füsttel. :D
2012-01-11
10:56:25
Előzmény: plaszlo #23170#23187
plaszlo

mit ertunk futeskorszerusites alatt?
ha nyilt egesteru eszkozrol zartra valo cseret, akkor igen! Ez ugyanis csokkenti a lakason ataramlo levego mennyiseget.
Azonban ha mondjuk radiatoros rendszerrol padlo/falfutesre valo atterest, akkor nem allja meg a helyet!
Ezek ugyanis pont, hogy csokkentik a helyiseg belso homersekletet, es adott esetben novelik a fal homersekletet!

szerintem ha valakinek van ideje pl vegyestuzelesu kazannal bibelodni , akkor az ablakba beepitett szellozo fulet is el tudja zarni, ha eppen elmegy otthonrol egesz napra. :)
ez a 10-20e Ftos koltseg egy 500-600-1M-se, beruhazasnal szerintem mar nem tetel, arrol nem beszelve, hogy - ahogy irtam - a gazos/kandallos futesnel elvileg alapkovetelmeny, anelkul nem veszik at.

2012-01-11
01:47:18
Előzmény: zsezse #23163#23170
Zsezse,
a régi nyílászárókon nagyrészt az üvegtáblák között megy ki a levegő, a thermoüveg ezt nem engedi, ettől jobb a hőszigetelése, meg a köztes gáz hőszigetelőképességétől. Egy nem túl régi ablakban már 4 mm-es üveg van, ezen sokat nem változtat a korszerűbb thermoüveg, csak a táblák közötti légzárással. Már ezzel is sokat meg lehetne takarítani, de még ez is kevés, mindent le kell zárni, majd 10-20 e. forintos résszellőzővel pótolni. Az esetek többségében nem cseszegetik a résszellőzőket, ha beállt az egyensúly, akkor békén hagyják az emberek, lusták az állandó állítgatáshoz. Az automata más tészta, ott nem kell állítgatni, megteszi helyetted, de akkor sem te szabályozod a szellőzést, hanem az elektronika, vagy a páraérzékelő. Így is elvész a hő, kontrolláltan. Persze lehet elektronizálni, komputerizálni, de megint csak bonyolult lesz tőle egy egyszerű dolog.
tthomot megértem, a füstölő szomszédok mellett muszáj valamit kitalálni, de amire észreveszi és igény szerint lezárja a résszellőzőket, már bent van a lakásban a füstszag és marad is a zárt szellőzők mellett. Ehhez valamilyen aktívszenes szűrő kellene.
A penészesedési esetek nagy része ablakcsere és fűtéskorszerűsítés után jelentkezik, bár nem egyenes következménye, de egyértelműen kimutatható az összefüggés.

2012-01-11
00:40:19
#23167
Nálunk ezen a télen olyan szinten durva a helyzet, mármint a környéken, hogy 5ből négyszer megpróbálva füst szag van kinnt. Vagy elől, vagy hátul. Namost így szellőztess, amikor eszedbe jut. :) Meg hatékonyan kereszthuzattal. :D

Ezért is lenne jó a szellőzés központilag, ha ott meg tudnám fogni a füstszagot, akkor már jó, hisz nem kellene folyton azt lesni, hogy mikor nem terjeng a füst a ház körül.. Tudom, nagy cucc, de azért fárasztó 1-2 hónap után.. Vagy kinyitod, jónak tűnik, két perc múlva rádob valamit a szomszéd, aztán puff, tele az egész lakás. Dühítő.
2012-01-11
00:22:18
Előzmény: monolit #23161#23165
Monolit,
Állítólag már működik ilyen földbe lerakott cső megoldás.
Meg kéne tudni mit tapasztaltak. Hátha maradtak túlélők.
Az is lehet, hogy nyáron nem mindig hűl harmatpont alá a levegő, és zömében száraz marad a csőfal.
Végső esetben időnként fertőtleníteni is lehetne.
A parlamentben jártál már?
Úgy tudom oda is föld alatt megy a légcsatorna.

2012-01-11
00:08:17
#23163
plaszlo

szerintem a nyilaszarocserek elsodleges celja az uvegfeluleten ataramlo homennyiseg csokkentese, nem a huzatmentes lezaras.

Egy normal gerebtokos ablakot is fel lehet ugy tuningolni egy 500 Ftos szigetelo csikbol, hogy ne szeleljen, de az uvegfeluleten keresztuli hoveszteseg igy is nagy lesz.

a szellozest pedig egy egyszeru, az ablakba bemart 10-20e Ftos resszellozo is megoldja, ez pedig zarhato igeny szerint.
ha nem akarja az ember bonyolitani, egy szivaccsal kitomott 100as cso is megteszi. Van ahol ezt irjak elo nyilt egesteru tuzelo eszkozokhoz (gaztuzhely, kandallo)


fontos a szabalyozhato szelloztetes! a kontrollalatlan szelloztetes akaratlanul is kiviszi a meleget, amikor nincs ra szukseg! Szoval szerintem nem feltetlenul butasag a haz lezarasa, es nem egyenes kovetkezmenye a peneszesedesnek!
2012-01-10
23:59:41
Előzmény: nandi #23157#23161
És a legionella?

"""
Legionella, az épületgépész-kór

Az utóbbi évek nyaralási szezonjában menetrendszerűen bukkantak fel a kereskedelmi médiában a legionella-fertőzésekről tudósító rövid hírek. Mára már szinte mindenki hallott valamit a legionellákról, de ezek az ismeretek általában még az épületgépészeti szakemberek körében sem terjednek tovább az újsághírekben közölteknél. Pedig a legionella baktériumok okozta ún. legionárius betegség tipikus civilizációs kór, és a fertőzések kialakulásában döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések. Ez indokolja, hogy a lap hasábjain szót ejtsünk erről, a fertőzések kialakulásáról és a megelőzés érdekében szükséges teendőkről.



A betegség elnevezése az "Amerikai Légionáriusok" nevű amerikai veterán-segélyszervezet 1976. évi philadelphia-i nagygyűlésén kitört tüdőgyulladás-járványhoz köthető. 182-en betegedtek meg, közülük 147-en szorultak kórházi kezelésre, 29-en meg is haltak. A járványügyi hatóságok az akkoriban igen erős fenyegetettség árnyékában valamilyen terrorcselekményre gyanakodtak, ezért a közegészségügyi vizsgálatok példátlanul nagy erővel indultak meg. A betegség kórokozóját végül 1977. januárjában sikerült azonosítani egy addig ismeretlen baktériumként, amit az általa okozott betegségre (tüdőgyulladás, pneumonia) és a légionáriusokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el.

Mára a Legionella nemzetség 42 további faját fedezték fel, közülük 16 bizonyítottan képes emberi megbetegedés, ún. legionellózis előidézésére. A legionellák 2-20 ľm hosszú, 0,5-0,7 ľm átmérőjű, pálcika alakú baktériumok. Vizes környezetben gyakorlatilag bárhol előfordulnak; a víz minőségére és összetételére viszonylag érzéketlenek. Sejtfaluk meglehetősen vastag, és ez ellenállóvá teszi őket a vízművekben alkalmazott klóros és ózonos fertőtlenítési eljárásokkal szemben is. A legionellák elsősorban a vízzel fedett felületeken kialakuló biofilmben szaporodnak és képeznek telepeket. Megfelelő tápanyag esetén kb. 20 és 50 oC között szaporodóképesek, de az egyéb körülmények számukra kedvező együttese mellet ez a hőmérséklettartomány szélesebb is lehet. Legkedvezőbb számukra a 37-42 oC hőmérséklet. Szaporodásuk az egyéb baktériumokhoz képest viszonylag lassú. A hőmérséklet 55 oC fölé emelkedésével megindul a baktériumok pusztulása. Az elpusztításukhoz szükséges hőmérsékletre vonatkozó kutatási adatok nem egységesek. A hőmérséklet emelésével a baktériumok pusztulási sebessége - a telepszám egy nagyságrenddel való percenkénti csökkenése - növekszik. A megbízható fertőtlenítéshez viszonylag magas hőmérsékletre vagy hosszú tartózkodási időre, általában e kettő kombinációjára van szükség. A hőkezelés hatékonyságát csökkentik a vízben lévő szennyeződések, vagy a legionellákkal szimbiózisban élő egyéb alsórendű szervezetek, ezek ugyanis a hőhatástól védelmet nyújthatnak számukra.

A baktériumok bőrre, sebbe vagy az emberi tápcsatornába jutva nem okoznak semmilyen fertőzést sem. A fertőzés egyetlen lehetséges útja, ha a baktériumok a tüdőbe jutnak. Mivel az emberi felső légutak szűrőrendszere az 5 ľm feletti szemcséket kiszűri, és a baktériumok csak vizes környezetben életképesek, ezért az emberi fertőzés egyetlen lehetséges útja a legionellákat tartalmazó aeroszol méretű vízcseppek belélegzése lehet. A fertőzés forrásává azok a vizes gépészeti berendezések válhatnak, amelyekben bizonyos körülmények között a legionellák elszaporodhatnak, és amely berendezések üzemszerűen bocsátanak aeroszol méretű vízcseppeket a környezetükbe. Ilyenek a nedvesítőkamrával üzemelő légkezelő berendezések; a nedves mosók; szökőkutak; kerti locsolók; zuhanyzók és egyéb melegvizes csapolók; pezsgőfürdők, whirlpool-ok és jacuzzi-k; erőművi hűtőtornyok. Fertőzés forrásává válhatnak olyan légtechnikai berendezések is, amelyekben nincsen ugyan nedvesítés, de a felületi hűtőn kondenzálódó víz hőmérséklete üzemszünetben a baktériumok szaporodásához alkalmas hőmérsékletre emelkedik, és a nagy sebességgel áramló levegő képes lehet vízcseppek felragadására.

A legionellák lassú szaporodása következtében a tüdőbe jutott baktériumok csak viszonylag hosszú lappangás után okoznak tüneteket. A szervezetbe kerülő baktériumokat a fehérvérsejtek bekebelezik. A vastag sejtfallal és agresszív enzimekkel rendelkező legionellák a falósejteket elpusztítják; az elpusztult falósejtek okozzák a tüdőgyulladást. A legionellózis kezdeti tünetei az influenzáéhoz hasonlítanak: láz, fejfájás, izomfájdalom. A betegség későbbi szakaszában a láz rendkívül magas; tüdőgyulladás és száraz köhögés lép fel, amihez egyéb szövődmények: a tudat és az emésztőrendszer zavarai kapcsolódhatnak. A legionellózist csak intravénásan adott speciális antibiotikumok: erythromicyn, rifampicin, valamint a széles spektrumú doxycyclin képesek gyógyítani.

Az, hogy a szervezetbe jutó baktériumok milyen súlyos tüneteket okoznak, erősen függ az egyén immunológiai állapotától. Általános esetben a beteg immunrendszere képes a legionellózis leküzdésére. Elsősorban a gyerekek, az idős korúak, és különösen az orvosi kezelés (pl. szervátültetés) miatt gátolt immunműködésű személyek veszélyeztettek. Egy a 70-es években az Egyesült Államokban lezajlott kórházi járványban a halálozási arány 81% volt. Ha a szervezetbe jutó legionellák kifejlett méretük miatt nem jutnak túl a torok és garat szűrőrendszerén, a tünetek a felső légutakra korlátozódnak. A betegség ezen formáját pontiac-láznak nevezik; halálos kimenetelű eset eddig nem vált ismertté.

A legionellózist kezdeti tünetei alapján gyakran diagnosztizálják influenzaként. Magyarországon bizonytalan diagnózis esetén az orvosok indokolatlanul gyakran írnak fel széles spektrumú antibiotikumot. Ezekben az esetekben a sikeres gyógyulás miatt a legionellózis felismeretlen marad. Ez részben magyarázza az ismertté vált hazai esetek alacsonyabb számát. Magyarországon az utóbbi években számos legionella fertőzésre derült fény, ezek közül nem egy halálos kimenetelű volt. A fertőzések körülményei és forrása, a betegségek lefolyása, a legionella-fertőzésekre vonatkozó hazai tapasztalatok teljes összhangban vannak a nemzetközi szakirodalomban publikáltakkal. Az egyedüli eltérés a felismert megbetegedések alacsonyabb arányszáma, ezt azonban a már említetteken túl az általános orvosi diagnosztika alacsonyabb színvonala is hihetően magyarázza. A kezelőorvos a felismert betegséget 1998 óta köteles a járványügyi hatóságok számára bejelenteni.

Hazánkban nincsen olyan érvényes előírás, ami a legionella fertőzések megelőzése érdekében állítana követelményeket az épületgépészeti berendezések létesítéséhez és üzemeltetéséhez, így a szakirodalomban és a nyugati előírásokban megjelenő követelmények betartása csak a szakemberek tájékozottságán és lelkiismeretességén múlik. A szükséges intézkedések meghozatalában szerepe van a rendelkezésre álló anyagi erőforrásoknak is, számos veszélyforrás azonban beruházás nélkül, csupán gondos tervezéssel és üzemeltetéssel is kiküszöbölhető.

A kérdésben való tisztánlátást erőteljesen befolyásolják az üzleti érdekek. A hazai szakemberek egy része hajlamos a kérdést lebecsülni, hazánkban érdektelennek, csupán nyugat-európai problémának tekinteni. Különösen így van ez azoknál, akik a legionellák elleni védekezés szempontjainak nem megfelelő berendezéseket üzemeltetnek, vagy ilyenekkel kereskednek. Másik oldalról viszont komoly kereskedelmi előnyre tehet szert az, aki termékét a legionella fertőzés veszélyével riogatva és arra azonnal megoldást kínálva próbálja értékesíteni.

Láthattuk, hogy a természetes vizes környezetben előforduló legionella baktériumok túljutnak a vízművekben alkalmazott fertőtlenítési eljárásokon. Egyes épületgépészeti berendezések üzemszerűen bocsátanak aeroszol méretű vízcseppeket környezetükbe, ezek emberek általi belélegzését kizárni nem lehet. Épületgépészeti eszközökkel nem tudjuk befolyásolni, hogy az érintett személyek milyen egészségi állapotúak. A fertőzések kialakulásának esélyét úgy tudjuk minimálisra csökkenteni, ha megakadályozzuk a baktériumok elszaporodását és lehetőleg a környezetbe való kijutásukat. A veszélyeztetettebb közösségeket kiszolgáló berendezéseket (pl. kórházakban, idősotthonokban, óvodákban, iskolákban) fokozott gondossággal kel megtervezni és üzemeltetni.

A légtechnikai berendezések közül elsősorban a levegőt nedvesítő berendezések (nedves mosók, nedves hűtők) jelentenek kockázatot. Az általánosan alkalmazott cseppleválasztók nem tudják a 40 ľm-nál kisebb cseppeket leválasztani. Ezek mérete a levegő páratartalmának függvényében néhány másodperc alatt a belégzés szempontjából kritikus méretre csökken. A párolgás miatt egyre csökkenő méretű cseppben a baktériumok bennmaradnak. Ha a víz baktériumokkal szennyezett, kijutásukat nem tudjuk megakadályozni.

A nedves mosók a levegőből igen sok szennyeződést mosnak ki, és ez a baktériumoknak jó táplálék-utánpótlást jelent; a víz hőmérséklete a szaporodáshoz még a nedves hűtők esetében is kedvező - ha üzem közben nem is, az üzemszünetben mindenképpen. A szaporodási feltételek tehát nagyon kedvezőek a legionellák számára. A baktériumok elszaporodását leghatékonyabban úgynevezett mikrobicidek alkalmazásával lehet megakadályozni. Ezek a vízbe adagolandó különféle vegyszerek és anyagok, amelyek a baktériumokat elpusztítják, de légtechnikai rendszerben alkalmazva az emberre veszélytelenek. Jó eredményeket értek el a nedves mosó vizének UV-sugaras kezelésével is. Mindkét módszer kockázatát a vízben lévő szennyeződések jelentik, ezek ugyanis a jó szaporodási feltételeken túl védelmet is nyújtanak a vegyszerekkel, illetve ultraibolya sugárzással szemben. A víz tisztántartása, a belső felületek rendszeres tisztítása és az esetlegesen kialakult biofilm eltávolítása egyéb intézkedések nélkül is jelentősen csökkenti a fertőzések kockázatát!

Magyarországon is több esetben okoztak legionellózist a köznyelvben "klímaberendezés"-ként emlegetett felületi hűtők. A felderített esetekben kivitelezési és karbantartási hibákra visszavezethetően a csepptálca vizét nem vezették el, és abban legionellákat lehetett kimutatni. A legionellák a levegőben szállított elhalt egysejtűekben juthattak a vízbe. A hűtők üzemszünetében a csepptálcán lévő víz hőmérséklete a baktériumok szaporodásához megfelelő értékre emelkedhet. A csepptálca felett áramló levegő cseppeket ragadhat fel a vízből.

A 90-es évek elejétől a legionellák elleni védekezésben a figyelem a vizes rendszerek felé fordult. Hideg vizes rendszerekben is kialakulhatnak a baktériumok szaporodási feltételei, de a veszélyforrást elsősorban a használati melegvíz-rendszerek jelentik. Az Országos Közegészségügyi Intézet néhány kiterjedt HMV-rendszert megvizsgálva a várakozások szerinti kitüntetett szakaszokban magas, a kritikusnak tekinthető 1000 csira/liter koncentrációt megközelítő mennyiségben talált legionellát. A legionella-koncentráció várhatóan ott magas, ahol a legionellák táplálkozási és szaporodási feltételei megfelelőek. A HMV-szolgáltatásban hazánkban mértékadónak tekintett 45 oC hőmérséklet a hálózatban bekövetkező lehűlést is figyelembe véve ideális a baktériumok szaporodásához. A hideg vízzel megfelelő táplálék-utánpótlás érkezik, a hálózat lerakódásaiban, a vezetékrendszer pangó szakaszaiban kedvező körülmények alakulnak ki a baktériumok számára. A fertőzések esélyét némileg csökkenti, hogy hazánkban Nyugat-Európával ellentétben ritkán alkalmaznak nagy nyomással intenzív porlasztást megvalósító víztakarékos zuhanyfejeket.

A légtechnikai rendszerekben sikeresnek bizonyult mikrobicidek alkalmazását az ivóvíz- és melegvíz-rendszerekben értelemszerűen ki kell zárni. A klóros fertőtlenítési módszerek a fellépő rendkívül erős korrózió miatt sikertelennek bizonyultak. Hasonlóképpen nem vezettek eredményre az ultraibolya sugárzás alkalmazásával végzett kísérletek. Az egyetlen sikeres módszernek a nyugat-európai országok előírásaiban szereplő termikus fertőtlenítés bizonyult. A használati melegvíz hőmérsékletének előírt névleges értéke általában 60 oC. A tényleges hőmérséklet a teljes, a cirkulációs hálózatot is magába foglaló használati melegvíz-rendszert tekintve - néhány kis térfogatú és rendszeresen kiöblítésre kerülő kifolyószakaszt leszámítva - csak rövid időre csökkenhet 55 oC, és semmilyen feltételek mellett sem csökkenhet a szaporodást megengedő 50 oC hőmérséklet alá. Az üzemszerűen ennél alacsonyabb hőmérsékletű szakaszokat, pl. a HMV-előmelegítő hőcserélőt rendszeresen 60 oC, vagy afeletti hőmérsékletű vízzel fertőtleníteni kell. Mindezekből következően a rendszerben nem lehetnek pangó szakaszok, és a cirkulációnak hatásosnak kell lennie az egész rendszerben. A csekély vezetékmenti lehűlés érdekében igényes hőszigetelést kell alkalmazni - igaz, ez a legionellák fenyegetése nélkül is alapértelmezés. A vezetékhálózatban nem lehetnek lerakódások, a szennyeződéseket összegyűjtő nagy vízterű berendezéseket rendszeresen tisztítani kell. Megjegyzendő, hogy nem ismeretesek a fent említetteknél alacsonyabb hőmérséklet alkalmazását megalapozó kutatási eredmények.

Figyelemre méltóak azok a németországi előírások, amelyek a legionellák elleni védekezés követelményeit nem teljesítő melegvizes rendszerek felügyeletére vonatkoznak. Ezekre rendszeres mikrobiológiai vizsgálatokat írnak elő, amelyeket követhet a fertőzöttség mértékétől függő idő elteltével újabb vizsgálat, vagy akár használati tilalom a teljes fertőtlenítésig. A rendszereket fel kell mérni, és értékelni kell a fertőzések kockázata szempontjából. A ritkán használt csapolókat lehetőség szerint le kell választani a rendszerről, és melegvíz-ellátásukat egyedi termelővel kell megoldani. Le kell továbbá választani a rendszerben lévő "vak", átáramlás nélküli ágakat, ugyanis ezekben a legkedvezőbbek a feltételek a legionellák szaporodásához, és innen kiindulva az egész rendszert elfertőzhetik.

Dr. Szánthó Zoltán

(megjelent: HKL 5/2005, www.hkl.hu)
"""

2012-01-10
23:22:40
#23157
Az is jó ötlet, hogy beásnak a földbe kb 20-50 méter d 200 mm csövet, kb 2 méter mélyre.
Nyáron hűti, télen fűti a beérkező levegőt.


2012-01-10
23:16:47
Előzmény: tthom #23130#23156
Én is sokat gondolkodtam a hőcserélőn.
Az elmélet jó.

Én a kondenzvíz miatt (jegesedési veszély miatt) vetettem el a lamellás hőcserélőt.
Elvileg a ventilátor fordulat szabályzással ki lehet játszani a jegesedést, de ez még nem volt kiforrott technika.

A másik lehetőség a forgódobos hővisszanyerő.
A Hoval belopta magát a szívembe. Nagyon szimpatikus volt az alacsony elektromos fogyasztásával. d 160 csövek, csekély áramlási sebesség (alacsony légzaj)
A forgódobos hővisszanyerőnél még az tetszik, hogy nincs kondenzvíz probléma.
Az furcsa, hogy a szagok kinn maradnak, de a páratartalom bennmarad. Jó lenne kipróbálni a gyakorlatban.
Sarkalatos kérdés, hogy mit lehetne kezdeni a konyhai szagelszívó levegőjével.
A rántott hús sütő olajával nem terhelném a hővisszanyerőt de a lakást sem.
A téli füstös szmogos levegővel sem.
Úgy értem, hogy ablakot tudunk akkor nyitni, amikor éppen nem égetik a falevelet, de a szellőztető gépek nem szimatolnak bele a levegőbe.

Egyelőre maradok a Kis-Polski szűrőnél.

2012-01-10
19:21:38
#23130
Ja és nekem a hővisszanyerős rekup csak azért kellene, hogy ne direktben hideget fújjak be.. Persze, lehet, hogy abból a 100e-ből elfűteném árammal egy darabig. :D

Persze a kondenzvízzel akkor is kellene valamit kezdeni. De lehet kezdetben ki lehetne próbálni.. Csak ha elázik a szellőzőkürtő, akkor szívás van. :)
2012-01-10
19:07:48
#23128
A házilagnál csak arra gondoltam, hogy nem céget bízok meg, hanem egyedileg alkatrészeket megveszem, aztán összerakom. Az egyszerűnél meg arra, hogy semmi spéci szabályzás, kézzel belövöm, aztán úgy megy.

Amúgy a meglévő szellőző kürtőbe (ami jelenleg a fürdőket/konyhát szellőztet) beleraknék egy 125ös csövet, azon szívná a friss levegőt, a kürtő maradék részében meg menne kifele az elhasznált. Ezt a kettőt bekötném egy egyszerű rekupba, 100e körül láttam kisméretűt, mivel kétszintes a lakás, elrejteném a lépcső alá, a lépcsőházban fel két 125ös lapos csatorna, egyik fújná be a szobákba a levegőt, másik szívná el a fürdőből, konyhából, leosztva, 100as laposcsatornákon keresztül. 80m2 a lakás, tehát kb. 200m3 levegő, 4en vagyunk, így ha 60 körül cserélek óránként az csak jó lesz. De ez csak terv, meg elmélet, meg ötletelés. :) Kevés a hely.. De talán ezeket szépen el is lehetne pakolni..

Gondoltam rá, hogy megpróbálom csak a kürtőt használni rekupként, de 8 méter elég kevésnek tűnik.. Meg aztán a lecsapódó vízhez nem tudom mit szólna a tégla..

De a legfőbb probléma, hogy valamiképp a kinnti téli füstös levegőt valamiképp semlegesíteni kéne a beszívásnál..

Tamás
2012-01-10
18:34:40
Előzmény: tthom #23120#23126
tthom,
"házilag kb. 200e-ből sikerül összeraknom egy egyszerű szellőztetést"

Mire gondoltál?
Ennyi pénzből lehet cifrázni is.
2012-01-10
18:32:49
#23125
Jah, persze, én is az egyszerűbb módszerek híve vagyok. Csak jeleztem, hogy nálunk pl. sok választás nem volt, vagy kicseréljük az ablakot, vagy megfagyunk előtte, az új ablakok meg ilyenek, általad említettek miatt is.

Más részről meg nálunk jó is, hogy zár tökéletesen, mert a második szomszéd füstjét idevágja a házhoz és ha lenne rés, beszivárogna. Még így is bejön néha, hogy csak a központi kürtő szellőzője van nyitva, pedig ahhoz előbb a tetőről le kell mennie 8m-t. :)
2012-01-10
18:21:59
Előzmény: tthom #23120#23123
Elgondolkodnék a penészes fal belső oldali szigetelésén, ha kívülről nincs rá mód.
https://biosolar.hu/forum/show/16334#16334

Szellőztetés:
Néhány ablakból kiszedném a felső tömítő gumit. Csak ideiglenesen.
Aztán ha nagy a hideg, akkor igény szerint vissza lehet rakni bármikor bármelyiket.
Azért a felsőt javaslom, hogy a lakás melegebb levegőjével keveredjen el a beáramló hideg.
Lehetőleg csak a lakás egyik oldalán szedd ki a tömítéseket, hogy ne legyen kereszthuzat.



2012-01-10
18:04:16
Előzmény: tthom #23120#23122
tthom
"Csak azt akarom ezzel mondani, hogy általánosságban azért nem lehet kijelenteni, hogy feleslegesek az új technikák."
Nos ilyet nem írtam vagy mondtam. Arról van szó, hogy amikor meg lehet oldani külön gépészet nélkül is hatékonyan a ház szellőzését, akkor nem kell túlbonyolítani.
Kicseréltetted az ablakaidat egy rakás pénzért és lezártad a szellőzést, ami problémát okoz, ezért gondolkodsz egy szellőztető rendszeren, megint pénzért. Ez lehet jobb hatásfokkal fogja megoldani a ház szellőzését - a hőveszteséget tekintve -, de ez is energiát fogyaszt.
Csak vegyük azt a példát, amikor az új ablakok kialakításánál engednek annyi "szelelést", vagy ha tetszik résszellőzést a tömítések mellett, hogy normális ütemben cserélődjön a ház levegője, de ne szökhessen el túl sok hő, akkor feleslegessé válhat a hőcserélős szellőztetőrendszer. A zsanérok állításával be lehet lőni a kívánt hatást.
Ez nem agyszülemény, hanem működő rendszer, és egy kis előrelátás. A műanyag ablakgyártók még mindig azzal adják el a termékeiket, hogy a tökéletes záródás miatt nincs hőveszteség, nincs többé elszökő meleg. Van helyette penészesedés, de amire ez kiderül, már nincs garancia, nincs cég. Az átlagember csak azt látja, hogy MEGTAKARÍTÁS, a többiről lövése sincs.

Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva