Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-05-22
09:31:42
Előzmény: paga #46488#46492
Figyelem!
Gáztűzhely, nyilt égésterű fűtő+boyler esetén TILTOTT AZ ELSZÍVÓ!
Ugyanez a helyzet egyszerű-régi kandalló-kályhánál,
persze, ha hamar meg akarsz halni álmodban pl....
A megoldás:
Szóval a zárt és külső égésterű fűtőberendezések, Plusz légmentesen zárt kémény-kályhacső változatok mindenképpen a fő fejlesztési irányok kell legyenek!

Kivéve, ha klima berendezéssel fűt valaki, amihez nem kell kémény, akkor viszont a kémény nyílásokat kell tökéletesen légmentesen lezárni!
Ezekben az esetekben lehet elszívó ventillátor,
nem pedig habókra!

Fürdőszoba duplacsöves kiszellőző mindkét végén szúnyoghálóval és kiszellőztető, nyugalmi állapotában zárt ventillátorral megoldható bárhol, mert nem hoz létre vákuumot, ezáltal nem szív be füstgázokat sehonnan!
szocsmarciVálasz erre
2014-05-22
09:24:04
Előzmény: paga #46488#46491
Paragon jókatt írt. Én csak kiegészíteném a páraelszívó és a kémény huzatával: https://biosolar.hu/forum/show/46308#46308 -> 300Pa > 20Pa !!!!
Vannak a szellőzésre kidolgozott anyagok a neten: www.aereco.hu/wp-content/uploads/2012/03/Miert-szukseges-a-szellozes.pdf . A legegyszerűbben légbeeresztővel lehet megoldani az elszívó szellőzést, amit az ablakkeretbe szokás beépíteni.
A kisebb elszívót levegő mennyiség hőérzetileg kellemesebb, csendesebb és energiatakarékosabb szellőzést jelent - tehát ne 300 m3/h ventilátort használj, hanem inkább 100 m3/h-sat.
Úgy lehet számolni, hogy ha kinn -10C van, benn 20C, akkor 100m3/h levegő felmelegítéséhez 1kW energia kell. Ez még 300m3/h-sem lehet gond egy családi ház esetében, de a szakaszosság miatt lehet kellemetlen huzatérzet. Igazából az lenne a jó, ha minden helység kapna egy alapszellőzést, ezen felül azok a helységek, ahol emberek tartózkodnak, valamint a páratartalom/CO2 megnő valami miatt (pl felmostak, vagy főznek a konyhában), akkor azokhoz a helységekhez több frisslevegő lenne vezetve.
Helios leírások: www.helios.hu/files/Helios_jolevegot_b.pdf és www.helios.hu/files/helios_szellozes_legbeeresztes.pdf


2014-05-21
18:18:38
Előzmény: paga #46488#46489
Tudom, hogy elsősorban szakember véleményére vagy kíváncsi, de engedd meg, hogy reagáljak a légtömörség felvetésedre amatőrként is.
Egy ház sohasem légtömör. Csak törekedni lehet rá. A minősítés során mérik, hogy 1 óra alatt 50 Pascal nyomáskülönbség hatására (kb 30km/órás szél hatására kialakuló nyomáskülönbség) mekkora légcsere valósul meg - más szóval az épület teljes légtérfogata hányszor cserélődik ki - az épület tömítetlenségein keresztül. Ez hagyományos épületek esetében ilyen körülmények mellett általában 8-10szer történik meg, ellenben passzívházaknál elvárás, hogy ez az érték ne legyen nagyobb, mint 0,6. (n50) ≤ 0,6/h Szóval, 1 óra alatt a fürdőszobádban még a legtömörebb épület szerkezet esetén is 5-6 szoros légcsere érhető el az adott nyomáskülönbség esetén. Normál házak esetén 80-100-szoros (feltételeztem, hogy a fürdőszoba térfogata nagyjából a tizede a ház összes térfogatának. A közelben lévő kémény miatt én a kisebb ventilátort javaslom hosszabb üzemidővel. Szomszédomnál visszacsap a cserépkályha, ha a konyhai nagy teljesítményű elszívót bekapcsolják. Még az is jó lenne, ha összehasonlítanád a ventilátor nyomáskülönbségét és a kémény huzat (Pa)értékét. Ha a venti az alacsonyabb, szerintem nem lehet gond. Ha a venti nyomáskülönbségét hasonlítod az 50 pascalhoz, akkor megkapod azt az időt, amíg a ventit üzemeltetni kell a fürdőszoba x*légcseréjéhez .

2014-05-21
15:24:39
Előzmény: szocsmarci #46465#46488
Az elszívandó levegőmennyiség utánplótlásának problematikáján már magam is gondolkodtam. A technikai megoldáson.
Egy ablaktalan, teljesen körbezárt fürdőszoba esetében a levegő utánpótlása csak a szomszédos helyiségeken keresztül történhet.

- Ilyen esetben ezekben a helyiségekben kell kialakítani valamilyen kültérrel határos légbevezetési lehetőséget (szellőző nyílást)?
- Vagy magán a fürdőszoba mennyezetén távolabb a páraelszívó nyílástól egy másik nyílás kialakításával?

Gondolom ennek ott még inkább jelentősége van, ahol légtömör zárást biztosító nyílászárók vannak a lakáson.

Ilyenkor technikailag hogyan kell/lehet megoldani a levegő utánpótlást?
Befolyásolja a megoldás technikáját, a plusz levegő bevezetésének módját, ha:
- egy kisebb (100m3/h-ás) ventilátor hosszabb ideig tartó működtetésével történik a párakivezetés?
- vagy, ha egy nagyobb (300m3/h-ás) ventillátor rövidebb ideig tartó működtetésével valósítom meg a párás levegő elszívását?

Mi van akkor, ha a lakásban -ugyan a fürdőszobától valamivel távolabb van egy nyilt égésterű kandalló, ami szintén a lakás levegőjéből használ?

Nem egyszerű a helyzetem, és jól körbe szeretném járni a témát, mielőtt belefogok a megvalósításba.
szocsmarciVálasz erre
2014-05-17
20:45:37
Előzmény: paga #46436#46465
Lehet csak függőlegesen vezetni a csövet, a vízszintes elhúzás akkor kell, ha például szarufába ütközne a cső. Ekkor kell emeltetni, hogy nem maradjon víz a csőben, hanem visszafolyjon. A függőleges cső falán is visszafolyik a kondenzátum.
Lehet szigetelni a csövet, de ez szerintem nem általános. Télen van huzata a függőleges csőnek, ami szárítja akkor is a csőfalat, ha nem üzemel a ventilátor. Nyáron nem szokott gond lenni a lecsapódó víz.
A szokásos teljesítmény 100m3/h körüli egy átlagos fürdőszoba esetében. Gondolj bele, hogy ezt a levegőt valahonnan be kell szívni, és ezt a levegőt valahol fel is kell melegíteni.
Visszacsapót akkor tesznek bele, ha több ventilátor van egy strangra kötve.

"- Mennyire lehet zajos egy ilyen rendszer?"
Nagyon. Célszerű csendes ventilátort venni (golyós csapágyazású), esetleg direkt fürdőszobai elszívásra tervezettet. Ha mennyezetre építhető, akkor az azt jelenti, hogy a visszafolyó kondenzátum nem teszi tönkre a motort -mindegyik csapágyazás elbírná a függőleges beépítést.

"- A páraelszívás hatékonyságát tekintve lenne-e jelentősége, ha a mennyezeten elhelyezendő elszívónyílás keresztmetszetét nagyobbra (pl. kétszeresére) alakítanám, mint a mögötte lévő csatornarendszerét? "
Szerintem nem.
2014-05-17
11:05:07
Előzmény: paga #46436#46460
szia
latom meg nem nagyon valaszolt senki, igy leirom a sajat tapasztalatom:
a fuggoleges kivezetes, plane a te altalad leirt modon _NAGYON PROBLEMAS_ lesz.
pontosan azmiatt, mert a meleg paras levegobol ahogy szall felfele folyamatosan kicsapodik a para, valoszinuleg mire feler a jeghideg tetokijaratig szinte az osszes kicsapodik belole -> es visszafolyik a nyakadba.

sok helyen olvastam kivitelezoi oldalakon, hogy ezt is ugy kell megcsinalni, mint egy kemenyt: rovid vizszintes szakasz, a fuggoleges hosszu szakasz aljan pedig kondenz kivezetes.
Nekunk kb 1 meter fuggoleges szakasz van a venti es a cso teteje kozott (futetlen padlasra megy ki), de igy is visszafolyik a kondenz neha.
nem gondolom, hogy ezt egy (nem tokeletesen zarodo) pillangoszeleppel meg lehetne elozni.
a megoldas lehet esetleg a folyamatos szelloztetes, ami leszaritja a kicsapodott kondenzt a cso falarol.

2014-05-15
10:40:37
#46436
Fürdőszobai páraelszívással kapcsolatban érdekelne a véleményetek.
Adott egy ~14m2 alapterületű fürdőszoba, káddal és zuhanyzóval.
A helyiség belmagassága 3,8 m, azaz nem kicsi.
A helyiség felett fűtetlen padlás van, szigeteletlen tetőszerkezettel, nagy belmagasságokkal. A födém is lehet vagy 80-90cm vastag, több rétegű.
A fürdőszobából a födémen keresztül függőlegesen haladva a tetőig kb. 6m a távolság. Csak a födémen keresztül lehet kiépíteni a páraelszívó rendszert. Régi épület, a homlokzatokat nem lehet megbontani.

Abból kiindulva, hogy a meleg levegő felfele áramlik, magával víve a párát is, úgy gondolnám, hogy a páraelszívó csatornáját végig függőlegesen építeném ki, a padláson is, és így vezetném el a tetőkivezetésig.
Ellenben az interneten több helyen olyat láttam, hogy a padláson vízszintesbe fordítják és úgy fektetik -esetleg enyhe emeléssel- végig a tetőkivezetéshez.

- Szerintetek melyik a jobb, korektebb megoldás?
- Egy 150 mm átmérőjű légtechnikai csőnél mennyire van jelentősége, hogy a fenti helyzetben (rendszer hosszúsága és fűtetlen padlás) van-e rajta hőszigetelés vagy sem?
- Mennyire lehet zajos egy ilyen rendszer?
- Az alapterület és a nagy belmagasság miatt úgy saccolom, hogy egy 400-500m3/h-ás légszállítási kapacítással dolgozó ventillátorra lesz szükségem.
Szerintetek jobb egy ilyen nagy vagy célszerűbb lenne két kisebbel, két rendszert kiépíteni?
- Nem okoz majd gondot, hogy a nagy belmagasság miatt viszonylag távol lesz a mennyezeten elhelyezett páraelszívó nyílás a páraképződés helyétől?
- Kell-e beleépíteni valami elzárót (pillangószelepet), hogy télen a gravitációs légmozgással magától ne menjen ki a meleg a légcsatorna rendszeren?
- A páraelszívás hatékonyságát tekintve lenne-e jelentősége, ha a mennyezeten elhelyezendő elszívónyílás keresztmetszetét nagyobbra (pl. kétszeresére) alakítanám, mint a mögötte lévő csatornarendszerét?
- Milyen saját tapasztalataitok vannak ilyen fürdőszobai páraelszívó rendszerekkel?
2014-01-02
19:34:52
Előzmény: takyka #41044#44639
Használsz valamilyen párásítót?
Nálunk a hálószobákban 3L/nap vizet párologtatunk el, hogy tartsuk a 40-50%-os páratartalmat.
2013-06-16
21:56:31
#41044
Szerk:
Jól működik a dolog, délutántól, másnap reggelig ennyi víz kondenzálódott ki és így csepeg:






Kicsit megcsúsztam a dologgal, a meleg előbb megjött mint elkészültem volna... :-(

Készül a szellőzőlevegő-hűtő/szárító V2.


Már kész is. :-)


T.

2013-05-01
18:09:07
Előzmény: 444tibi #40493#40494
444tibi,

Ezek szerint a legkézenfekvőbb dologra (mármint, hogy melegebb a fal) nem gondoltál :)

2013-05-01
17:36:46
Előzmény: robert #40475#40493
Hm, lehet, hogy igazad van,
én másra tippeltem, nevezetesen a nem penészes fürdő alatt van a kicsi pincém,
és ebben a fürdőszobában a legnagyobb pancsolás után is 2-3 órával csontszáraz a padló, .
én arra gondoltam, hogy ez a kis meleg ami a padlót melegíti, kizavarja a párát a helyiségből felfelé a plafonon keresztül.
Ott gipszkarton van, felette valami nád-deszka-szarufa kombináció (kb. 70 éves az épület),
a tetejére pedig én tettem már üveggyapotot.
Fólia sehol nincs.


villam64Válasz erre
2013-05-01
06:45:49
#40492
Nálam ki lett festve februárban a fürdő és előszoba. A fal meszet, a plafon diszperzitet kapott. Előtte a penész már kiszáradt a szigetelés miatt. Az számított sokat. A sarokban is 18 fokot mértem. A hideg pont az ablak lett újból. A szigeteléssel lehet cserélgetni a kicsapódási pontokat. Más nem változott. A szellőztetés sem lett több.
2013-04-30
21:21:56
Előzmény: robert #40479#40491
Róbert,

A jó hőszigetelt lakások általában jó légzárással rendelkeznek, így értettem amit írtam.
Mi minden nap szellőztettünk és mégis penészedett a sarkoknál a fal.

2013-04-29
22:14:39
Előzmény: nadtom #40478#40479
nadtom,

Ne téveszd össze a jó hőszigetelést a jó légzárással!
A penészedést egyáltalán nem a hőszigetelés, hanem az okozza, hogy nincs légcsere. Ennek nem a hőszigetelés az oka.


2013-04-29
21:12:35
Előzmény: 444tibi #40474#40478
A jól leszigetelt házakban sajnos nem lehet megkerülni a szellõztetô rendszer beépítését.
A lakás három sarkában nálunk is penészdtek a sarkok ( remélem már csak múltidô) fûtésszezononként 2x kellett Szavozni.

2013-04-29
15:21:54
Előzmény: 444tibi #40474#40475
444tibi,

Kezdjük ott, hogy szeretem a sört :)

A külső hőszigeteléssel ellátott fürdőszoba falának belső felülete mindig a harmatpont FÖLÖTT van, ezért nem csapódik ki rajta a pára, a körülmények nem kedveznek penésznek .

A külső hőszigetelés nélküli fürdőszoba falának belső felülete télen majdnem mindig a harmatpont ALATT van, ezért kicsapódik ki rajta a pára, a körülmények kedveznek penésznek .


PS
Az ismerősöd hygro-érzékelős ventilátorán van egy skála. Azt érdemes 60%-ra állítani, akkor nem dől be állandóan a hideg, csak akkor, amikor szükséges. (Egyébként az egy elszívó ventilátor, ha befelé fúj, akkor meg kell fordítani.)

2013-04-29
14:50:18
Előzmény: robert #40460#40474
Robert,
biztosan így van, ahogyan írtad.
Az ismerősöm is úgy járt, hogy hungarocellezett, és ezzel egyidőben csúcs műanyag
nyílászárók kerültek a régiek helyére, penészedett is szépen mindenhol a ház.
A fene egye meg, hogy egyszerre csinálta, így nem tudom eldönteni, melyik volt a nagyobb okozója a penészesedésnek.
Ahogy írtad, ezután a modern ablakok után, nem csekély pénzért vett 3 darab automata valami higroérzékelős izét, szépen kidöfte a frissen felújított falat, és beépítette a párakivezetőket.
3 darab 12 centis lukon dől be a téli hideg a lakásba, ha ez ésszerű (hogy nem olcsó, az tuti), és takarékos, akkor én megeszem a sapkámat kenyérrel és uborkával..

Például itt avn a putri, amiben lakunk.

2 fürdőszoba van, az elsőn olyan ablak, ami már 100 éve megérett a cserére, huzatos, szar, stb.
Ezt a fördőszobát a fiam, és a barátnője, azaz 2 személy használja,
minden fürdés után szigrúan fel van törölve a kifröccsent víz, ruhák is vannak teregetve.
Ennek a fala nincs hungarocellezve, és itt egy kémény nélküli gázbojler van, ami ugye szárít rendesen.
Namost, ez a fürdőszoba egy penésztanya, havi 1-2 alkalommal neki kell esni, és Szavo, meg hypo, meg minden.


Kontra másik fürdőszoba, elég jó minőségű, huzatmentes ablak, itt zuhany van csak, tehát ha bárki fürdik, egy gőztenger, 3-man használjuk, és soha nem töröljük fel a vizet (!) itt is ruha hegyek kiteregetve, és a fala 10 centis hungarocellel van borítva, villanybojler.
Tehát itt a körülmények kb. 5-10X jobbak lennének a penésznek.
És ebben a fürdőszobában 5 éve egy körömnyi penészfoltot sem találok.

Ha valaki ezt nekem megmagyarázza, akkor vendégem egy sörre.
Én magam sejtem az okát, de nem árulom el, meg lehet, tévedek.

2013-04-28
10:42:18
Előzmény: 444tibi #40459#40460
444tibi,

"A párát, nem lezárni, hanem kiengedni kell."
Evvel a megállapítással senki nem vitatkozik. Csak az nem mindegy, hogy hol engedjük ki. Egy valami biztos: a párát nem a falakon kell keresztülvezetni, ott nem is lehetne, mert akármekkora is a páratartalom a lakásban, a falakon keresztül a hagyományos épületekben is csak néhány százalék jut át, kb 97% szellőzéssel távozik.
A "lakásszellőző" nem mindig bonyolult gépet jelent. Ablak, ajtó, kémények, rések, stb..

A pára nem mindenáron a plafonon akar kijutni, hanem a legkisebb pára-ellenállású szerkezeteken.
A pincéd sem úgy száradt ki, hogy az összes víz felment az emeletre és átpréselte magát a mennyezeten, feltételezem szellőztettél is.

Amikor felújítanak egy házat, azt nem akkor "zárják le", amikor körbeszigetelik, meg párazáró fóliát építenek be a tetőtérben, hanem akkor, amikor a huzatos nyílászárókat tökéletesen záródó műanyag ablakokra, a nyílt égésterű fűtőkészülékeket pedig zárt égésterűre cserélik.

A szellőztetés valóban energiaveszteséget okoz. A veszteség aránya a ház hőszigetelésének javulásával együtt nő.
Tegyük fel, hogy egy ház hővesztesége felújítás előtt 30.000kWh, amiből a gyenge minőségű nyílászárók miatt 5.000kWh volt a szellőzési veszteség. Az arány 1/5.
A felújítást követően a fűtési energiaigény 12.000kWh-ra csökken, ebből 3.000kWh megy el a szükséges mértékű szellőztetésre. Az arány 1/3.
Láthatod, hogy a szellőzi veszteség abszolút értelemben 40%-al csökkent ugyan, de az aránya a egyéb veszteségekhez képest 5/3-szorosára, vagyis 65%-al nőtt.

Ha a felújított ház tulajdonosa spórolni akar a szellőzésen, az új nyílászárókkal könnyen megteheti, hogy nem nyit ablakot. A régi nyílászárókat ki se kellett nyitni, huzatosak voltak, és a kéményeken keresztül is rengeteg levegő távozott.
Ha ezek után a lakás a szellőztetés mellőzése miatt penészedni fog, akkor annak a tulaj szerint biztosan az EPS az oka :)

Értem, hogy szerinted high-tech cuccokkal sokszor közel sem a kívánt eredményt érjük el, ahhoz még néhány másik high-tech cuccot is meg kell venni, ami viszont rendszerint utólag jut az eszünkbe :)


2013-04-28
09:58:34
Előzmény: sándor #15130#40459
Maximálisan egyetértek Sándorral.
A párát, nem lezárni, hanem kiengedni kell.

Olvasgatom a topikot, és gondolkodom, amennyiben mindenhol párazáró fóliát használunk, akkor hol megy ki az épületből a pára?
Ezt csak lakásszellőzővel tudom elképzelni, de az itt felsorolt problémák mindegyike régebbi épületekről szól, nem hinném, hogy passzívházat akarnak belőle csinálni.

Példának felhoznám az első, ezelőtt 27 éve önerősen épített családi házamat (el kellet adni, válás miatt).
Pincézett, tetőtérbeépítés. Az északi, és a keleti oldal dryvit, a másik kettőn perlites vakolat.
A legfölső födém kerámiakefnis, rajta 15 centi kőzetgyapot, semmi fólia sehol.
A fölötte lévő tető mezei cseréppel burkolva, még porhó ellen sem tettem fóliát.
Az ottlakásom 22 évében bármikor jártam a padláson, mindig teljesen száraz volt, iszonyatos mennyiségű por gyűlt össze a szigetelőanyag tetején, de mindig száraz volt.
3-szor volt csőtörésem a pincében, 2-szer jött be az esővíz nagy felhőszakadáskor, ez 30-50 centi vizet jelentett a pincében, szivattyű derekasan dolgozott. Minden alkalommal a pince 3-4 nap alatt csontszáraz lett, mivelhogy körben vízzáró teknőszigetelés volt, csakis pára formájában száradhatott.
Két kisgyerek, a mosógép éjjel-nappal ment, ruha hegyek kiteregetve, a fürdőben az esti fürdéskor állt a víz, és én ottlakásom alatt
egy körömnyi penészfoltot nem láttam soha.
Vagyis a keletkező pára szépen felment a tetőtérbe, ot átballagott a födémen, kőzetgyapoton, és kiment a cserép hézagain a szabadba.
Mielőtt valaki azzal érvel, hogy ezzel együtt kiment a meleg is, annak lehet, igaza van,
de vagy 100-200 köbméterrel kevesebb gázszámla, vagy életen át tartó harc a nyirkos, penészes falakkal.

Kérnék valakit, magyarázza meg nekem, hogy egy körbehungarocellezett, fölül párazáró fóliázott épületből hogyan megy ki a pára, ezt komolyan nem értem.
Hacsak nem napi 15-szöri szellőztetéssel, akkor meg megint adtunk a sz...rnak egy pofont.

A világ egyik legnagyobb poénjának tartom, hogy kicserélik a 10-15 éves,közepes minőségű thermoablakokat csúcsszuper, légtömör nyílászárókra, aminek a tokja tele van lukkal, réssel, a légcsere miatt. Akkor minek a csere, ha úgyis lukas??








2012-12-31
11:48:08
#37287
milyen CO mero muszert ajanlanatok, amivel le tudnam merni, milyen gyakran szukseges a szelloztetes?

amig nem lesz leheotsegem utolagos gepi szelloztetore, addig is szeretnem a leheto legfrissebben tartani a benti levegot.

parom erzekeny a levegore, konnyen megfajdul a feje, van, hogy reggel is arra ebred, ha csukott ajtonal alszunk.
2012-11-10
16:51:38
Előzmény: bigmafa #35290#35291
Ja, a párával még valami.

Nyáron szigeteltük le a padlást, alulra párazáró fólia került. A külső falak még szigeteletlenek. Azt vettem észre, hogy a fürdőszoba nagyon durván penészedik a külső éleknél már ilyen "hidegben" is. Tavaly is penészedett, de össze se lehet hasonlítani. Arra gondolok, hogy valszeg most nem tud kimenni a pára a plafonon, ezért csapódik ki jobban. Igaz hogy szigetelés van fentről, de oldalról nincs.
2012-11-10
16:48:36
Előzmény: st6969 #35257#35290
Az a rengeteg pára elgondolkodtató.
Hova teregettek? Mi vettünk egy szárítógépet (használtan nem is olyan drága), ezzel nagyon sokat javult a párahelyzet. Gyakorlatilag pára miatt nem is kéne szellőztetnünk, mindig 70% alatt, általában 60-65% között van a páratartalom. AMi nem kevés, de legalább nem sok. Igaz, a szárítógép sokat fogyaszt (2kWh körül / 4.5kg ruha), de az újabbak jóval kevesebbet, illetve sokkal kényelmesebb is. Hely az kell neki...

Azt kéne megtalálni honnan jön ez a rengeteg pára. Ti "termelitek" meg, vagy valahol bejön? Nem vizes valahol a fal pl?


2012-06-22
21:07:13
#30996
Egy 5 literes műanyag palackot feltöltöttem kútvízzel és egy edénybe állítottam.
Mire felmelegedett a víz, a palack oldalán 20-30 ml víz csapódott ki, ami az edényben összegyűlt.

2012-01-23
01:19:45
#23821
Közben agyalok ezen a szellőztetésen. Az már biztos, hogy nem lesz egyszerű móka szépen megoldani lakáson belül. :)

Korábban említettem, hogy van tégla szellőző "kémény" a lakáshoz, fürdőkben és a konyhában van becsatlakozás. Vajon, ha ebbe belehúzok egy 125ös csövet, amin jönne a friss levegő, aztán bele egy rekupba, a maradék kürtőrészbe meg visszanyomnám a használt levegőt a rekupból, az okozhat valami gondot? Elméletben ugye a hőcserélőn lecsapódik a lakás párája, tehát az már nem a téglát vizesítené.

A belsőn így mindig pormentes, friss levegőt tudnék behúzni, a használtnak meg mindegy..

8 méter körül lehet a hossza a tetőig, így még az is lehet, hogy valamennyit melegítene is a beszívott levegőn.
2012-01-12
19:44:42
Előzmény: Plaszlo #23268#23277
Hmm. Az van, hogy kevés a hely.. A lapos műanyag elférne, lakáson belül menne nagy része, tehát fűtött környezetben, a zajcsillapítós csövek meg elég méretesek.. Max az lesz, hogy kipróba, simán fali anemosztáttal, aztán ha nagyon zajos, akkor még a szoba belső felére továbbviszem csillapítóval 1 métert, vagy kettőt, aztán gipszkartonnal be.. Köszönöm, még úgyis agyalás van..
Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva