Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szepygabVálasz erre
2008-11-23
20:48:02
#1197
"Van-e hatása a hőmérsékletben (érezhető-e), illetve energiaveszteségben, tudod-e egyáltalán ezt érzékelni, mérni, vagy csak elméletileg?"
Sajnos ez színtiszta fizika.
A szabvány szerint 0,4 az óránkéti légcsere. Ez azt jelenti, hogy 2,5 óra altt kell a teljes légtérnek megfelelő levegőt ki/be ereszteni.
Legyen mondjuk a lakás légtere 250 m3, ami kb 90 m2 lakóterületnek felel meg. Ekkor óránként 100 m3 levegőt kell beereszteni.
Megint csak a szabvány szerint, -15 fok külső és 20 fok belső hőmérséklettel kell számolni. A levegő fajhőjének alapján ki lehet számolni, hogy a 100 m3, 35 fok-kal való felmelegítéséhez mennyi energia szükséges. Ez a szellőztetés "hővesztesége".
Ez persze a legrosszabb esetre vonatkozó adat, ezért is kell a fűtőrendszer teljesítményét erre méretezni. Budapesten pl. a fűtési időszak átlaghőmérséklete +1 fok. Ekkor már csak 21 fokot kell a levegőn melegíteni, amihez arányosan kevesebb energia kell. Ez lesz a fűtési időszak átlagos hővesztesége.
(A hővisszanyerős szellőztetőrendszerek ebből tudnak 80-90 %-ot visszanyerni, 40-100 W elektromos teljesítményfelvétel mellett.)
A fenti értékekből csak úgy lehet faragni, ha csökkented az óránkénti légcserét. Ezt megteheted, ha pl egyedül élsz a lakásban, kevés a páraforrás (növényzet, főzés, ruhaszárítás, stb.).
Más (ha jól emlékszem amerikai) méretezési elvek szerint nem a lakás légterére számolják a légcserét, hanem a bent élők / tartózkodók számára. Egy nyugalomban levő emberre - átlagos háztartási munkát, íróasztali munkát végző vagy alvó - óránként 25-30 m3 levegőt számolnak.
Ha ezek alá mész a légcserével, akkor jöhet a hőhidas részeken a penészedés.
A higroszabályzású résszellőzők elméletileg pont a belső páratartalom alapján szabályoznak, ami ideális lehet, ha jól működik.
Egy párezer forintos kütyütől nagyon pontos szabályzást nem várhatsz el, és soha nem fogod tudni, hogy ténylegesen mekkora légcserét is enged meg.
Ez egy tipikus kompromisszum. Alacsonyabb a beruházási költsége (mint egy hővisszanyerős rendszeré), aminek fejében több energiával fűtöd az utcát.
Interneten láttam már egyedi helyiségekhez való - vagyis nem központi géppel és légcsatorna hálózattal működő - hővisszanyerős szellőztetőt is, pont a faláttörésbe építendő kivitelek között.
Nem tudom, idehaza forgalmaz-e valaki ilyet, és mennyiért. Linket se kérjetek, mert nem érdekelt, nem tettem el.

üdv

szepygab
2008-11-23
18:58:28
#1191
Robert:
"Megmérted már a szárítandó szoba relatív páratartalmát?"
Nem, csak úgy másfél hónapja foglakozom olyan szinten az energiatakarékos átalakítással (ablak, szigetelés, napkollektor, stb.), hogy szeretnék tenni is valamit. Így be kell ruháznom néhány kütyüre, de még nem tudom mire érdemes (később milyen más haszna lehet), és információt gyüjtök.
Egyébként egyterű a lakásunk egy része, nappali, előszoba, lépcső fentre, ebédlő, konyha egy légtér, de a háló és egy dolgozószoba ajtaja sincs soha zárva, így minden egy légtér. fent 2 szoba van, de nem használt (kirepült mindenki)
Párásodás szinte minden ablakon van, ha nincs egyéb tevékenység akkor kb 1/3 rész alólról, ha van akkor félig 3/4 részig, néha megfolyik.
Az egy légtér ellenére, a háló és dolgozószoba 1 fokkal hűvösebb 20 fok, ott kevesebb a pára, az ablakfelületek a 20-21 fok mellett 18-19 fokosak.
Penészesedés egy-egy sarokban (épület sarka, hőhíd miatt) az említett két szobában van, a nagyterűben nincs és persze a fürdőszobában, bár ott szellőztetek ventis elszívóval, de nem sok eredménnyel.
Milyen mértékű lehet a páratartalom, ilyen jellemzők mellett?
2008-11-22
19:32:01
#1176
hamiki,

A párátlanító tulajdonképpen olyan, mint egy hűtőszekrény, amin áthajtják a levegőt.
A doboz belsejében a levegő lehül, a relatív páratartalom eléri a 100%-ot, és a pára kicsapódik.
Ezalatt a párátlanító meleget is termel.

Én tavaly télen a télikert párásodása miatt két féle légszárítót készítettem.

1. Ez a fajta készülék olyan, mint a 50 Watt körüli készülékek. Pertier elemmel működik, 12 Voltos (napelemről tápláltam), de ahhoz nem volt elég a teljesítménye, hogy megakadályozza a páralecsapódást az üvegen.

2. A télikert ajtaján kiemeltem a zárbetétet és a külső hideg levegőt egy rézcsövön és hűtőbordán hajtottam át egy 5 Wattos ventilátorral. A hűtőbordán körülbelül ugyanannyi pára csapódott ki, mint az első esetben. Ez a megoldás csak hűt.

Végül is a legjobb megoldásnak az bizonyult, hogy sötétedés után, amikor a télikert hőmérséklete még 15-20 fok körül mozgott (ha sütött a nap, akkor felmelegítette a télikertet), a kinti hőmérséklet pedig gyorsan fagypontra csökkent, kiszellőztettem. A hideg levegő relatív nedvességtartalma a télikertben gyorsan lecsökkent, a párásodás kevésbé jelentkezett.
Amennyiben mégis, akkor egy törölközővel reggel letöröltem, amit az udvaron másnapra kiszárítottam.


szepygabVálasz erre
2008-11-22
19:23:34
#1175
"Éppen Te említetted ablakcsere és külső szigetelés után a hőcserés légfrissítést a párátlanításra, de én ezt macerásnak (nehezen kivitelezhető rondaság nélkül)tartom nálam."

Akkor kicsit félreértettél.

Valóban egyik hatása a felesleges pára eltávolítása, de nem ezért szeretjük ;-)

Legfontosabb a hővisszanyerés. A most épülő házunk tervezési hőigénye 14,5 kW, ha a szabványban előírt óránkénti 0,4 légcserével számolva, a külső hőmérsékletű levegőt engedem be. Ha egy ilyen hőcserélős szellőztetőrendszert építek be, akkor 10 kW környékére szoríthatom le. Ennek igen jól tervezhető megtérülése van.

Második, hogy szűrt levegő kerül be, mégpedig folyamatosan, nem csak amikor eszembe jut szellőztetni. Szénanáthára hajlamos családban előnyös, ha legalább otthon alacsony a pollen terhelés. Ezzel együtt persze a környezeti por is kívül marad. (Épp elég a bent képződő.)

Harmadik, hogy az ablakok egy részét fix üvegezésűként rendelhettem, ami sokkal olcsóbb, mint a nyitható. Azért persze minden szobán lesz egy nyitható is.

Ami a páraháztartást illeti. Az ilyen rendszereknél télidőben nagyon is ki tud száradni a levegő, hiszen ha kintről ködöt szív is be, felmelgedve a relatív páratartalma erősen lecsökken. Elképzelhető, hogy még majd párásítással is kell foglalkoznom.

A penészedést okozó páralecsapódások általában azért jönnek létre ablakcsere után, mert a régi épületek tele vannak hőhidakkal, és a légtömör ablakokkal másképp kéne használni a lakást, mint eddig. Sokkal gyakrabban kéne szellőztetni, hogy meglegyen a szükséges légcsere. Eddig megvolt, mert a rosszul záró ablakok automatikusan (az emberi tényező kihagyásával) biztosították a folyamatos légcserét.
A gépi szellőztetés épp ezt az emberi tényezőt küszöböli ki.

A párátlanító készülék csak tüneti kezelés, a hiányzó szellőztetés miatt feldúsuló párát ugyan kivonja a levegőből, de attól még ugyanúgy kéne rendszeresen szellőztetni, az elhasznált levegő pótlására, a szagok eltávolítására. Nem lenne kellemes egy áporodott, ámde száraz levegőjű lakásban élni.


Visszaolvasva a beszélgetést mégiscsak azt mondom, először hőszigetelj. Azzal megszűnnek a hőhidak, eltűnik a penészedés fő oka. Az ablakcserénél ugyan valóban megsérül a fal, de ha eleve úgy csinálod a hőszigetelést, hogy adsz egy keretet kívülről az ablakonak, amit más színárnyalattal festesz le, akkor az ablakcsere alkalmával csak ezeket a kereteket kell újra színezni, ami alig felület.

üdv

szepygab
Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva