Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2009-12-30
17:15:22
#3872
Monolit és Róbert!
Köszönöm az újabb ötleteket. Az üveg vágás nem vészes anno 30 évvel ezelőtt nagyon sok sík üveget vágtam, üvegházat újítottunk fel, de most biztos, hogy rábízom az üvegesre. Inkább a beillesztés minkéntjét kell kitalálnom.
2009-12-30
11:31:21
#3871
Tehet rá üveget is, csak azt házilagosan nehezebb kezelni. Saját tapasztalat :), én már vágtam el üveget.
2009-12-28
10:29:07
#3867
monolit,

Bocs, de a polikarbonátot nem javasolnám, túl sérülékeny.

Ha jól emlékszem ezen az ablaktípuson nem szikikonba, hanem gumiba van ültetve az üveg. Árnyékoló hiányában talán kiégett az anyag, ellenőrizni, esetleg cserélni kéne.

2009-12-28
08:32:30
#3865
A legtöbb esetben a szarufák és az ablak kerete között rés van a beépítésnél. Ide lehetne PUR habot bejuttatni. Amennyiben nincsen rés, kisebb ablak beépítése javasolt, a szarufák és a keret közé hőszigetelést lehet tenni és magára a keretre is kívülről.

Meg kellene nézned a szilikonozás állapotát kívül az ablaküvegnél. Előfordul, hogy nem tapadt meg a szilikon a fakeretnél és bár úgy látszik hogy tökéletes, de mégsem az, felválik erő hatására. Körömmel végig kell karcolgatni a szilikonozást.

Három rétegűvé teheted az ablakodat úgy, hogy kívülről semleges szilikonnal ráragasztasz UV álló polikarbonátot (az UV álló fele kifelé nézzen). A kinyomódott szilikonra szórófejes flakonból mosogatós vagy egyéb csúszóssá váló folyékony szappant spriccelj,körömháttal eldolgozható az anyag, a kezedett is szórd be. Nedves felületre nem ragad! Amennyiben esztétikusra akarod, fával vagy aluval szeged be.Amennyiben nem nagyon hidegben dolgozol, tegyél a polikarbonát alá a pára lecsapódása miatt szilikagélt. Új cipő vételénél találsz a csomagolásban,(picinyke zacskó) mikróban szárítsd ki,rögzítsd az egyik sarokba.
2009-12-27
21:39:01
#3862
Igen ez javíthat a helyzeten.

"A gipszkarton helyett impregnált fa káva, az előző hozzászólásomban leírtak, és az ablakkeret gondos lekezelése segíthet."


2009-12-27
21:27:14
#3861
Róbert!
Hát mi nálunk minden másképp alakult, nem voltam otthon mikor csinálták és csak 15cm üveggyapot van rakva, és van ahol nem pontos az illesztés, a hidegebb téli napok megmutatták hogy hol van a hőhíd, amit lehetett kijavítottam.
2009-12-27
20:07:29
#3860
kod1111,

Én 1986-ban építettem be Velux ablakokat (4db), azon még volt árnyékoló, de az csak a napsugarak ellen jó, a hideg ellen nem.

Én egy ablakon tapasztaltam vetemedést (lehet, hogy a tetőszerkezet csavarta meg), a többi ablakkal nem volt gond. Az üvegek néha párásodtak, de a káva mind a négy ablak körül gombamentesített jó minőségű faanyagból készült, semmilyen romlás nem volt tapasztalható húsz év után sem. Igaz, hogy az ablakok beépítése, és a hőszigetelés (csak 10cm vastag alu-kasírozott kőzetgyapot) saját kezűleg készült, "mestert" nem engedtem a közelébe.

A gipszkarton helyett impregnált fa káva, az előző hozzászólásomban leírtak, és az ablakkeret gondos lekezelése segíthet.






2009-12-27
19:48:33
#3859
Monolit és Róbert!
Köszönöm az észrevételeket ez egy 2003-as beépítésű Velux tetőablak, külső árnyékolás nincs rajta. A legnagyobb gond a megfigyeléseim alapján, az üvegre és a keretre csapódik le a pára, tehát ezek a leggyengébb láncszemek és innét folyik vissza a gipszkartonra a víz. Sőt nagy hidegben a keret sarkában befagy a víz(20-22C) ellenére. Hogy mi a megoldás nem igazán tudom. Lehet ha háromrétegű lenne az üveg az használna, de ezt, hogy lehetne átalakítani olyanná.
2009-12-27
12:07:19
#3856
kod1111,

Valószínűleg az ablakod beszerelésével, és mind a nedvesség mind a hőszigetelésével is gond lehet.

Az ablak mellett a beépítési módból adódóan elvékonyodik a szerkezet, ez nagyon lerontja a hőszigetelést. A csapadékelvezető fólia elszegése is több hiba forrása lehet. A bádogozást is meg kellene vizsgálni. A gipszkarton alatti párazárás is lehet hibaforrás.

Száraz meleg időszakban ki kellene bontani és kijavítani a szigetelést, vízelvezetést, a kávát pedig újracsinálni.
2009-12-27
11:44:33
#3855
kod1111,

Sajnos nem. Amint látom gipszkarton a falborítás, azt sajnos nem lehet mésszel festeni, ezt az információt kaptam a festőktől. Lepereg róla. Meg kellene próbálni a teddyzhetőt, az talán rugalmasabb valamivel.

Amint látom, az ablak is penészesedik. Nem tudom, a kihúzható árnyékoló használata télen szigetelne-e az üvegen? Nekem nincsen tetőablakom így nem ismerem őket. Amennyiben nincsen nagy távolság az üveg és az árnyékoló között, talán megoldás lehetne. Az ablak előtti vastag függöny is beválik.

Nálam a belátás miatt fólia van ragasztva a fürdőszoba ablakára belülről. Úgy tapasztaltam, az is szigetel.
2009-12-26
22:58:58
#3849
Monolit!
Akkor ez nálam is valószínű megoldaná a gondot.





2009-12-26
09:22:08
#3842
Nálam az előző házamnál csak a fürdőszobában jött ki a penész, ami a bukóablaknak volt köszönhető. Az ablakon át nem lehetett kellően kiszellőztetni a helyiséget.

Nézegettem mi is lehet az ok. Végül is rájöttem, hogy a diszperziós festék alatt levő gipsz glettelés a baj forrása. A festék átengedi a párát, amit a gipsz tárol. Végül a diszperzitet lekapartam és mészfestést alkalmaztam. Megszűnt a gond.

Ha valaki olyan kicsi hőfokon tartja a lakását hogy a penészesedés gondot okoz, álljon át mészfestésre. Lehet hogy nem olyan sima a festés mint a diszperziósnál, de legalább nem az egészsége látja kárárt.
zsbalazsVálasz erre
2009-12-24
22:49:57
#3837
Kedves hozzászólók! (páramentesítéshez)

Nálam is kijött a penész a szigetelt hideg falak és a magas páratartalom miatt.

Ismerőseim ajánlottak egy terméket ami nem csodaszer, de hatásos. valószínű hypo-ból van de nem sárgítja a falakat, nem hullik a diszperzit, nem tapasztaltam "mellékhatást".

Ultra Szavó a neve, fél liter kb. 1200 ft. Rá kell fújni a felületre.

Üdv. zsbalazs
villam64Válasz erre
2009-12-22
17:03:39
#3812
Sziasztok (Windrad sörkollektoros hozzászólásához)(javítás)
Olvasmányaim szerint: A levegő páratartalma csökkenthető ezzel a kicsapatós módszerrel, és a hideg levegő felmelegítésével és befújásával. A levegő páratartalma relatív, megmutatja, hogy azon a hőmérsékleten mennyi vizet tartalmaz, ahhoz képest amennyit tartalmazhatna. 100 %-ot tónál mértem, amúgy alacsonyabb, mert folyamatosan lecsapódik valahova. Csökkenteni kell a hidegebb pontokat az eddigi javaslatok alapján, mert különben mindig le fog csapódni a nedvesség a hideg falakon, csak arányaiban kevesebb. Pára csökkentésre, pára lecsapódás csökkentésére jó, de nem szüntethető meg vele. El kell fogadni a meszet is. A vályog vagy a tömegének vagy a térfogatának 30 %-át képes vízből magába szívni. A hidegebb ablakon lecsapódó pára gyakori törölgetése, és a rongy kinti szárításával is ki lehet vinni a pára egy részét. A falak megfelelő szigetelése segít még, nem a hézagos nyílás zárók szigetelése, mert az bezárja a párát. A Windrad általad felvázolt megoldást kombinálnám azzal, hogy a kollektorból érkező levegőt alu csövön szegélyfűtésként körbeviszem a helyiségen. Kapok egy nagyobb hőleadó felületet, és a fal mellett felszálló légmozgást, ami elérheti a penészfoltokat. 10 méteres 80-as flexibilis alú cső 7-8000 Ft lehet. A szegélyborítás drágább és bonyolultabb. Vagy érdekességként az alu csövet a plafonon vezetem körbe, így még inkább eléri a penész foltokat, és felmelegíti, a levegővel felszívatva a falban lévő nedvességet. Légmozgás szükségeltetik a penész foltoknál a szárításhoz.
2009-12-11
02:15:25
#3717
petieszter!

A beköltözés valószínűleg elhamarkodott volt. Egy átlagos ház természetes kiszáradása két év. Lakottan sajnos nem szárad tovább. Csak látszólagosan szárad a felületen, de a fal teljes keresztmetszete a benntlakással járó természetes páraképzõdés miatt nem képes kiszáradni. Az egészet úgy képzeld el mint egy vastag szivacsot. Nem folyik belõle a víz, de ha az egyik oldalát finoman kinyomod, a többi helyrõl szép lassan kiegyenlítõdik a kinyomott rész vizessége is. A kültérbõl pedig pótlódik (nálatok esetleg a beltérbõl is) a kinyomott víz mennyisége egészen addig, amíg az egyensúly újból be nem áll.

Kérdés, mert erre nem emlékszem, hogy említetted volna, hogy mikor jelentkezik erõteljesebben a jelenség? Azt kizártnak tartom, hogy egész éven át egyenletesen ilyen lenne. Ez segítene a további keresési irány megtalálásához.
Tippek: mérni belső és a külső páratartalmat is, van e összefüggés?
Megfigyelni, hogy a légnyomás változása és a belső páratartalomnak van e összefüggése? Ezekhez egy két hét elég. A légnyomás emelkedésekor egy ásott kútban képes a vízszint közel egy métert is emelkedni. Ez akár a lakás alatt is felnyomhatja a vizet.
Sorházról írtál. Feltételezem, hogy egyszintes és vannak hidegburkolatú helyiségek is. Padlófűtés? Ha pl. kamrában nincs padlófűtés, le kell teríteni egy darab linót. Másnapra benedvesedik e az alja? Ugyanezt a padláson is le lehet teríteni, próba?

Nektek sûrgõs megoldás kell(ene), és azonnal.

Az elektromosokat az a pára bekerülésének ismerete hiányában el kell vetni. Költséges. A belsõ levegõ páratartalmát idõlegesen lecsökkentve pára-vákumot hozol létre a lakásban. A pára pedig kettõzött erõvel fog kiegyenlítõdni. Ráadásul bejáratod a pára útját akár a falon, akár a padlón vagy a födémen keresztül.

Ilyen mennyiségű víz az esetlegesen rosszul vízszigetelt falakon keresztül ennyi időn keresztül nem tud nyom nélkül bejutni a lakásba.
Tehát a falakat kihagyhatjuk.
Sorházaknál a költséget azzal szokták csökkenteni, hogy a padló (az alsó födém alatti) kötelező osztályozott kavics feltöltést kihagyják, vagy közönséges homokos sóderrel, az előírtnál vékonyabb rétegben készítik el. Általában egy két centit terítenek szét, hogy le lehessen fotózni, dokumentálni.
Az erre a felületre terített vékony porózus beton már úgy viselkedik, mint az előbb emlitett szivacs. Ha van sóder "vízszigetelés", akkor már az összefüggő, többrétegű vízszintes szigetelést is meg lehet kockáztatni "kifelejteni". Eleinte mindent a nyers, ki nem száradt épületre lehet fogni. Később, pedig, ha nagy a szárazság, akár évekig nem is jelentkezik a probléma.
Ha ez még padlófűtéssel is párosul, akkor az az alulról jövő vizet rögtön elpárologtatja és fennt, a hidegebb helyeken fog kicsapódni. Viszont a hőmérséklet és a páratartalom a padló felett is könnyen mérhető. Átszámítással a táblázat alapján már meg is van a hiba. (Persze ez túl szép lennne).

Ha szellőztetés után ilyen gyorsan vissza emelkedik a belső páratartalom, akkor én a padlót venném először gyanúba.
Megmérném több helyen, egy egyszerű nedvesség-tartalom mérővel az egész házat (fal, padló). Beírnám egy térképre. Ugyan oda írnám az alapos szellőztetés előtti és utáni páratartalom értéket is, amit közvetlenül a mérési helyeken, a padló felett mértem. Megnézném néhány padlóra zárt bútordarab alatt is a padlót, hideg és meleg burkolatú helyiségben is. Egy kevésbé értékes sarokban (kamra) készítenék egy feltáró lyukat, 30x30x80 cm mélyet. Ez mindent elárulna, mind a kivitelezésről, mind a beépített telekről. Ha már a burkoló alatt is nedves az alsó födém, akkor nem nagyon van mit tenni.
Lehet, hogy a ház alapozásával átvágtak és megszüntettek valamilyen felszín alatti természetes vízfolyást, és a víz most így keres magának helyet (utalás a 40 évre vissza tekintésre, valaki csak emlékszik, hogy milyen volt a környék az építkezés előtt?. Általában az önkormányzati "ingyentelkek", amelyeknek a környékét és magát a telkeket a településen képződött sittel töltöttek fel, azután kiosztottak. (Régebben szúnyog tanyák, nádasok voltak). Innen menekülni kell, vagy megoldatni, egy a sorházak telkét körülfogó mély árokkal a vízelvezetést.

Gyors megoldásra, hogy elviselhető legyen a lakás, meg kellene oldani a folyamatos (finom) szellőztetést. A szellőztetést többlet fűtéssel kellene egyensúlyozni. Kipróbálni az elviselhető mértékig mozgatni a szobákban a levegőt. Mini ventillátorok a szekrény alatt, mögött, tetején, a függöny karnison, hogy minél egyenletesebb legyen a hőmérséklet eloszlás. Amikor csak lehet, minden helyiséget egybenyitni. Hátha valamelyik szárazabb, és ez segítené a belső pára penészedés nélküli átvezetését a körítő falakon.

Úgy gondolom, hogy ha viszonylag gyorsan megtalálnátok az okot, az adná az első, ideiglenes megoldásokat is. Addig, az eddig kapott javaslatok szerint kellene eljárnotok.
Sok szerencsét!




petieszterVálasz erre
2009-12-10
22:50:07
#3714
villam cikket elolvasva, szerintem a nedvesseg nem a talajbol jon, nem ilyen a mi peneszunk...nekunk fent van a szobak fala es a plafon találkozásánal ill fent a sarkokban. en inkabba a hohidra tippelek, ahol a teglafal talakozik a betonfodemmel. az egyik szomszedunk ugy probalta megoldani, hogy ledeszkazta a padlast,a masik pedig valami hungarocellhez hasonlo anyagot tett a kozetgyapot tetejere...de mindkettojuknel megmaradt a parasodas.
petieszterVálasz erre
2009-12-10
22:40:20
#3713
koszonom a tanacsokat, vegre egy hely, ahol tenyleg vannak valaszok

pali
sajnos a talaj nagyon agyagos, a viz a kertben is all egy egy nagyobb esozeskor.ezt nem tudtuk amikor megvettuk, az onkormanyzat toltette fel, de az epitetto azt mondta, hogy hoz ra foldet, rendben lesz....nos arra meg mi is hozattunk, de meg igy is kerti to:(

az epitkezes is eleg gyorsan zajlott.. novemberben meg csak a tegla részek voltak meg es februar kozepen koltoztunk...de ennek a mostani penesznek szerintunk nincs koze mar ehhez a gyors epiteshez.lassan ket eve kesz a haz, ez alatt mar ki kellett volna szaradnia.vagy nem?

pince nincs-most azt mondom szerencsere!igy azzal nem kell foglalkoznunk:)a szellozetetessel csak az a gondom, hogy szisztematikusan szelloztetek, naponta sokszor de meg igy is van penesz, eleg sok es 90 szazalekrol a szelloztetes utan a maximum amire eddig valaha sikerult levinni a parat az 70 volt.kb ket percig. aztan szepen visszaallt 90re. szoval ez nem valami sok.

valaki mondta a fatuzelesu kandallot, ami szerintunk is jo otlet, de jelenleg nem fer bele anyagilag...most valami gyors, viszonylag olcso megoldas kell, ezrt gondoltunk az elektromos paraelszivokra.


villam64Válasz erre
2009-12-10
22:21:16
#3712
"
Páralecsapódás

A kedvezőtlen időjárás vagy a rosszul beállított légkondicionáló készülék a belső falakon felületi nedvesedést - azaz páralecsapódást - okoz. Ez a hatás a meglévő kapillárisokon keresztül a falnedvesedést még fel is erősíti. A falak hőszigetelése kiemelt fontosságú a hőháztartást befolyásoló tényezők vizsgálatakor, ugyanis ez a területe a szigetelésnek rendkívül érzékeny, mivel a lakóépületeken a hőhidak (pl. falban futó gerenda) nagymértékben megszakítják a falazatokat.
A fal szigetelése történhet kívülről, szinte beburkolva az egész épületet. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a hőhidakat és a kapcsolódó szerkezetet is megfelelően szigeteljük, mivel azoknál a hőhidaknál, ahol eddig semmilyen penészesedés, páralecsapódás nem jelentkezett, előfordulhat, hogy a ház hőszigetelését követően jelennek meg ezek a problémák. Amennyiben a hőhíd megmarad, annak belső falfelületi hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a hőszigetelés előtt volt, azaz a pára hamarabb lecsapódik rajta, és könnyebben jelentkezik penészesedés, ami addig nem volt észlelhető.
Páralecsapódás, és az ebből adódó falnedvesedés elsősorban magas páratartalmú helyiségekben (fürdőszoba, konyha, terítő helyiség) jelentkezhet. A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig 75% feletti a páratartalom, ezt azonban lokálisan kell érteni, pl. a falazat környezetében. A legfontosabb a megfelelő légcsere biztosítása, kontrollált szellőzéssel vagy egyszerűen az ablak kinyitásával. Bár a nyílt égésterű vízmelegítők helyiségeiben egyébként is tilos a tökéletesen záró ablakok és ajtók beépítése, a nedvesedés szempontjából sem árt, ha folyamatos a levegő cseréje. Az új, szinte légmentesen záró ablakok beszerelése ablakcserekor gyakran előidézi a falazat nedvesedését, ezért a rendszeres szellőztetésre, vagy folyamatos légcserét biztosító eszközre fokozottan szükség lehet.
Ha a gomba megjelenik a falakon, fertőtlenítőszeres vagy egyszerű ecetes vízzel távolíthatjuk el onnét.
"

www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2491
2009-12-10
20:50:04
#3711
A mellékelt táblázatban a pára kicsapódási hőmérséklet van a különböző páratartalom, hőmérsékletnél. Pl.: - 20°C és 40% páratartalom mellett a 6°C-os felületen jelenik meg a pára. 90%-nál már 18,3°C-on vizesedik.
petieszter!
Amennyiben az egész sorháznál jelentkezik ez a probléma, akkor az építéssel van a gond. Lehet, hogy nagyon nedves az altalaj és folyamatosan beszivárog a falakba. Kérdezzétek meg a helybélieket, hogy mi volt a házatok helyén kb 40 éve.
Esetleg túl gyorsan építették és nem várták meg a technológiai időket, hogy a beton-fal rendesen kiszáradjon. Mikor épült a házatok, szintek száma, felépítés?
Az elektromos szárítókat nem javaslom, túl sokat fogyasztanak. Az állandó, kismértékű szellőztetés sokkal kevesebbe kerül és mindig friss levegőtök lesz.
A pince levegőjét, ha van, ne keverjétek a lakótérével. A padlásra vezessetek ki egy csövet, de röviden. Nem kell összegyűjteni a kicsapódott párát, esetleg a cserepekig toljátok ki, hogy ott folyjon le.
Távolról nehéz tanácsot adni, látni kellene.
Üdv: Pali



2009-12-07
20:43:31
#3669
monolit, győri,

A mészfesték legjobb és legolcsóbb formája maga az oltott mész. Én kifejezetten szeretem, a pincében mindig van egy kuka, félig oltott mészzel. A vakolásnál ügyelni kell arra, hogy mosott folyami homokot használjanak, az szép szemcsézett, csodás struktúrát alkot.
Diszperzites festés után persze nem alkalmazható (de más mészfesték sem).





2009-12-06
22:22:11
#3653
petieszter,

Áttettem a ide (páraszabályozás) a hozzászólásokat, mert ide illik.

A 90%-os páratartalmat kellene leszorítani, nagyon valószínű, hogy akkor a penészedés is megszűnik.
Úgy gondolom, hogy a sok ruhaszárítás és főzés rengeteg párát visz be a légtérbe. Persze a levegővétellel is jelentős páraképződés jár, de a főzéskor mindig bekapcsolt és a kültérre dolgozó (nem csak szénbetétes) elszívás, valamint a szabadba történő ruhaszárítás könnyebben kivitelezhető, mint a szkafander használat.
A megszokott életvitel mellet egy nyílt égésterű kazán zárt égésterűre történő cseréje is meglepő párásodást okozhat. Ha mindevvel még nyílászáró-csere is párosult, akkor gyökeresen meg kell változtatni a szellőztetési gyakorlatot.

Ebben a témában vannak ötletek a pára csökkentésére, olvassátok át.
Én az automatikus szellőztetőkre szavaznék, de vannak más -elektromos és cserélhető betétes- párátlanítók is.

Még egyszer: a lényeg a páratartalom csökkentése, nem a szigetelés növelése.

petieszterVálasz erre
2009-12-06
21:17:05
#3652
Köszi a gyors válaszokat.

ket éve lakunk itt, februárban költöztünk és a penészesedés azonnal elkezdődött.eleinte mindenhol a sarkokban, mara ez megszűnt, csak a felső szinten maradt meg a sarkokban fent ill a felső élén a falaknak, ill a padlasfeljaró (lenyíló ajtó) körül. penészelleni spray-vel fújom, akkor eltűnik, de nem sokkal később megint (kb havonta) visszatér. rengeteget szellőztetek, kb 20-21 fok allandó hőmérséklet van, és a pára....90 szazalék...nem megy lejebb, bármit csinálunk:(
segitsetek...ket kisgyerek mellett ez nagyon nem egeszseges:((((

most azt talaltuk ki, hogy veszunk meg közetgyapotot es a meglevőre merőlegesen ratesszuk...szerintetek?

2009-12-06
00:40:51
#3645
petieszter,

A hőszigetelés nem olyan rossz, csak valószínűleg nem folytonos.
Jó lenne, ha tennétek fel néhány képet a jellegzetesen penészes pontokról, és ugyanitt a fal külső oldaláról is.

Azt is írjátok meg, hogy milyen helységekről van szó, és van-e higrométer a lakásában. Néhány ezer forintnál nem kerül többe, de hasznos műszer. Tehát mekkora a relatív páratartalom, és mióta tapasztaljátok a penészesedést (kisbaba születése óta... stb).

petieszterVálasz erre
2009-12-05
22:24:08
#3643
Kedves Mindenki

az a problémánk, hogy ket eve épült téglaház betonfödémnél(padlás) penészesedik.van rajta kb 8-10 cm közetgyapot, de azon kivul semmi más. a haz kivul dryvit-tal van szigetelve. mit lehetne csinálni a padlásnál, hogy megszűnjön a penészesedés? lehet rátenni hungarocellt??vagy az teljesen rossz megoldas lenne? nem akarjuk használni a padlást, csak a szigetelést szeretnénk végleg, gyorsan és lehetöleg olcson megoldani.

köszi a válaszokat

Eszter és Peti
2008-12-16
20:33:32
#1292
Sándor,

"""
Furcsa adatok jönnek ki ha beszámítok egy kandallót a lakás légcseréjéhez. Elképzelhető, hogy ez az egyik lehetséges megoldás a légcseréhez, a penészedés lehetőségének csökkentéséhez. Ahhoz, hogy meg lehessen valósítani mesterséges légcsere nélkül is a jó szigetelést.

Egy durva számítás szerint:
Egy 8 KW kandalló óránként 3,2 kg/h közepes minőségű fát igényel.
Ennek az égéslevegő szükséglete 12,6 m3/h.
A légfelesleg igénye (tökéletes égés) + 6,4 m3/h.
Tehát csak az égéshez kell 19-20 m3/h levegő mennyiség.
Ahhoz, hogy ez a füstgáz mennyiség el is tudja hagyni a lakást, ennél valamivel több füst-levegő keveréknek kell a kéményen távozni. Ez olyan sok tényezőtől függ, hogy vegyük a szorzót minimum 1,5-nek.
Tehát így óránként kicserélődik kb 30 m3 levegő a lakásból, a nappaliból.

Ha órákon keresztül üzemel a kandalló, akkor szinte biztosítva van a szükséges légcsere. Ráadásul olyankor, amikor a lakók és a tevékenységük által termelődik a többletpára.

Az üzemen kívüli kandalló a természetes huzat által is kivezet kb 10 m3/h levegő mennyiséget.
Itt jön a hőveszteség - gazdaságosság kérdése.

Találkozott már valaki ezzel a felvetéssel?
Tervezésnél, friss levegő pótlás és előmelegítés kérdésénél volt e, ahol ezt is beszámították?
"""


Tavasztól őszig (amikor nincs fűtés) a kéményt egy sapkával fedjük le, mert a nagy átmérőjű lyukba sok eső tud beleesni. Kíváncsi vagyok mi történne, ha a fűtési idényben sem vennénk le a sapkát (persze nem is gyújtanánk be). Mennyivel kellene többet szellőztetni?

A kandalló alatt a födém át van törve, mert hallottam, hogy valakinél a csatornán keresztül szívta a levegőt a kandalló, és mindig büdös lett a pincében, amikor begyújtottak. A másik ok - az azóta elvetett - gépi szellőzés lehetősége. Ehhez persze speciális kandallóra lenne szükség (ilyet még nem láttam).

Jelenleg a pincén át, a nappaliba nyíló pinceajtón keresztül jön be az előmelegített levegő, meg persze a konyhai páraelszívó sem zár tökéletesen. Éreztem már úgy, hogy a kandalló felé áramlik a levegő.
Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva