Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-11-29
16:14:50
#21493
Sziasztok,
A gyors építkezés közben sajnos nem tudtam elegendő időt fordítani a páraszabályozásra. Egy kazán-helységben és egy wc-ben egy-egy 100-as csövet tettem a padlástér felé, mint szellőző nyílás. A födém szigetelve van, a páralecsapódás nem kicsi a csövekben.
A kérdésem, hogy a lecsapódó pára elvezetésére van-e valamilyen bevált tapasztalatotok, ötletetek?
Mindkét helységben függőlegesen vannak kivezetve a csövek, hajlítás, vagy kanyar nélkül. A csövek alá akasztott kannácska látványa lehangoló lenne...
Üdv.,
newgis

2011-07-09
00:09:42
Előzmény: sándor #15749#15751
"""
>- A komfortérzettel vagy a legnagyobb tévedésben, de ezt elmagyarázni úgysem tudom, át kell élned. 19-20 fokon érezzük magunkat úgy, mint régebben 25-26-on. Nincs hideg "sugárzó", mindig kellemes a páratartalom, mindig friss a levegő, nincs reggel fájós fejjel ébredés és "harapható" szobalevegő. Ne felejtsd: én is éltem paneltól kezdve vegyes-tüzeléses vályogban is. Van összehasonlítási alapom.<
https://biosolar.hu/forum/show/15730#15730


>Régi családi ház fűtés-korszerűsítését utólagos homlokzati hőszigeteléssel tökéletessé kívánjuk tenni, viszont megdöbbenünk, hogy szinte mindenhol penészedik. A homlokzati hőszigetelés következtében csökkentjük a fűtést, általában napközben alacsony hőmérsékleten tartjuk a házat, ezáltal a falak folyamatosan hidegek. A magas páratartalom miatt jó a hőérzetünk és így este sem visszük túlzásba a fűtést, és néha még a szellőztetés is elmarad, melynek következtében minden feltétele megvan a penész kialakulásának. Mit tehetünk? <
www.epitinfo.hu/index.php/articles/1/42698/egeszseges-vagy-jol-szigetelt-hazban-eljunk?wa=eepi0801h/
"""

Hivatkozol egy cikkre, ami a szakmaiságot igaz nem nélkülözi, de olyan megoldást favorizál, amin túllépett a kor, közben pedig jól elhallgatja a valódi okát a problémának: HŐHÍD!

Egy korrektül és átgondoltan megtervezett, minden elemében összhangban lévő utólagos hőszigetelésnél még mindig elbukhat az egész a kivitelezés korrektségén. Persze a magyar építőipar erről az oldaláról nem igazán híres. Sokszor még tervezés sincs, csak hasra ütés. De hogy előre, kikiáltani magát a hőszigetelést bűnösnek, no az a képmutatás.
Képzeld: ~2 évig az elején szellőzőrendszer nélkül laktuk a házat. Az "agyonszigeteltet". És nem volt benne penész sehol. Biztos csaltunk. ;)

Azt látom, hogy nem vagy nyitott, sokszor előítéleteid vezérelnek és nem fogadod el mások véleményét, megérteni pedig már nem is akarod, átcsap inkább a dolog személyeskedésbe. Sajnálom, mert építő jelleggel írtam, amit írtam, de talán másnak az is lesz, ha olvassa.

Részemről ez miatt parttalanná vált a veled való bármilyen vita.
Hát mára is jutott egy tanúság, ezt azért köszönöm.

2011-07-08
18:18:37
Előzmény: sándor #15733#15743
Sajnálom, hogy csak ennyit "vettél" a hozzászólásból.
Kár volt ilyen hosszú választ írnom neked. Ígérem nem teszem többet...
2011-07-08
12:16:46
Előzmény: sándor #15727#15730
Ne haragudj, hogy ezt írom, hiszen biztos vagyok benne, hogy korban felettem állsz, de most engedd meg, hogy barack és mosolygás kíséretében azt mondjam neked: butaságokat beszélsz!
Ideje lenne elmenned egy ilyen házba (AE/PH) és beszélni az ott lakókkal. Erre vannak már alkalmak itthon is.

Haladjunk sorban:
- azért mert egy ház szigetelt, még nem dunsztos üveg!
Az igaz , hogy a múltban ismerethiány és a megmaradó vonal-menti hőhidak miatt sok gond volt a penésszel. De ez emberi butasága vezethető vissza! Egyszerűen sokan még ma sem fogják fel, hogy a naponta, személyenként egy háztartásban keletkező !10-15 liter! párából adódó vizet kezelni kell! Régen kezelték ezt a rések, huzat, de manapság, ilyen energiaárak mellett ez nem megengedhető, ezért törekszünk ésszerűen a légtömör szerkezetre. Ezen túl bedőltél a kőgyapotosok marketingjének, mert ők a mai napig ezzel riogatnak!
Pedig van megoldás: irányított és hővisszanyerő szellőzés! (itt nincs ilyen topic?)

- A padlófűtés akkor egészségtelen, ha magas hőfokú. Nálad biztos kell vagy 60 fokos előremenő bele, ami nálam csak 24-32. Nem mindegy!

- A komfortérzettel vagy a legnagyobb tévedésben, de ezt elmagyarázni úgysem tudom, át kell élned. 19-20 fokon érezzük magunkat úgy, mint régebben 25-26-on. Nincs hideg "sugárzó", mindig kellemes a páratartalom, mindig friss a levegő, nincs reggel fájós fejjel ébredés és "harapható" szobalevegő. Ne felejtsd: én is éltem paneltól kezdve vegyes-tüzeléses vályogban is. Van összehasonlítási alapom.

A közösségi, sor, panel, társas lakásokat azért nem lehet bevenni az összehasonlításba, mert átszövi a korrupció ezeket a felújításokat! Én magam hallottam kivitelezőtől, hogy megy ez. A hőszolgáltató pedig rátesz egy lapáttal, mert úgy alakítja ki a hő és alap díjakat (amennyiben ráhagyják!), hogy csak ő járjon jól. Másik oldal pedig az emberi butaság itt is. Küzdöttem én már lakóközösséggel...

- Az hogy nő az energiafogyasztás, általános trend és az adott ország fejlettségétől függ.
Épp ezért kell szemléletváltás is, ami a föld és ezzel a magunk jövője miatt is elengedhetetlen!

Pl. nem tüzelsz el ennyi fát, mert a pillanatnyi anyagi lehetőségeid épp ezt neked még megengedik... Nézz előre, végy nagy levegőt és változtass! Ésszerű lépésekkel minimum negyedelni lehet a fogyasztásod!
2011-06-29
10:00:56
#15519
Találtam egy egyszerű megoldást páramentesítésre:
"Sziasztok!

Csak egy ötletet szeretnék ismertetni, ami abszolute olcsó.
Nekem is az volt a probléma, hogy a fürdőszobában, főleg télen amikor nem lehetett szellőztetni, megrekedt a pára, majd lecsapódott mindenre és ugye a fal elkezdett penészedni.
Nos. Nagybevásárlóban lehet kapni ilyen tablettás páramentesítőt, de a tablettát kb félévente cserélni kell és az sem olcsóbb.
Az én megoldásom:
Kell egy befőttesüveg, egy rongy és egy kiló só, lehetőleg ne a legfinomabb, de ne legyen durva sem. Illetve olyan ruha anyag kell, amiből nem szóródik ki a só, de mégsem olyan sűrű szövésű, hogy a levegő alig jut át rajta.
Fogod a rongyot és varrsz belőle egy tölcsér formát. Beleöntöd a sót. A tetejét varrd le, hogy ne szórodjon ki. Fogod és belerakod úgy az üvegbe, hogy a tölcsér teljesen elzárja az üveg tetejét, de a tölcsér alja max az üveg feléig érjen le.
Én hasonlót készítettem. A só marhára szíjva a nedvességet. Az üveg aljára csöpögött le a víz. Persze sok párát össze kell gyűjteni ahhoz. Ha nincs sok pára, akkor a só magában tárolja a nedvességet. Néha célszerű kivenni és kiszárítani valahol. Idővel a nedvesség felold némi sót, ami lecsapódik a rongyra és meszilárdulva egy kemény falat hoz létre. Ilyenkor célszerű kicserélni a ronyot, vagy kimosni (nem gépben).
Még annyi, hogy a tölcsér teteje legyen nagy méretű, hogy több párát tudjon befogni, de ne lógjon le az üveg oldalán. A tölcsér oldala legyen negyjából V alakú.
Illetve célszerű a pára kibocsájtó forrás közelébe lerakni egy magasabb helyre. pl szekrény teteje.
Ennyi, és ugye marhára olcsó."

www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_969377.html#969377

Pali
2011-04-25
13:51:15
Előzmény: robert #9708#13931
Ma találkoztam a szomszéddal, aki elmondta, hogy megvették a nagyobb teljesítményű párátlanítót (ár:70ezer ft, teljesítmény:500Watt), így a tél folyamán megszűntek a párásodási problémáik.

A berendezés tartályában 5-15liter víz csapódott ki az elmúlt télen naponta.
A villanyszámla a duplájára nőtt (plusz 7ezer/hó).

Neki talán megérte volna egy ilyen ketyere: https://biosolar.hu/forum/show/13930#13930


almacsigaVálasz erre
2011-03-17
17:51:23
#13006
Az Aereco-s történetem vége:
Kb. 3 hét után, válasz hiányában a reklamációmra megírtam a szakszerûtlen beépítés történetét a magyar Aereco központnak.
Láss csodát másnap reggel felhívott a kivitelezõ, hogy rendezzük le a dolgot :-)
Szerette volna ha még egyszer kijönnének korrigálni, sõt díjmentesen még egy légbevezetõt beépítenének, de elég egyértelmûen megmodntam, hogy nem kérek belõlük és csak a munkadíj visszafizetését fogadom el.
Ez tegnap meg is történt.
Majd ha jó idõ lesz én magam szépen ki fogom vágni a megfelelõ réseket.
villam64Válasz erre
2011-03-01
21:54:00
Előzmény: sándor #12376#12408
Sándor

"""
Abban Neked lehet igazad, hogy ha egy szellőző rendszert akarsz vezérelni mondjuk a harmatpont kivédésére, akkor mindenütt a helyszínen kell mérjél hőmérsékletet és páratartalmat. Akár a ráfűtés, akár a harmatpont lehető legszorosabb megközelítése szempontjából. Akár a kondenzvíz kivezetése helyének, módjának meghatározása céljából.

A helyi méréseknek a hátránya (szerintem), hogy akár egy helyiségen, lakáson belül több érzékelőt kell(ene) alkalmazni, és ezeket összevetve "eredményt hrdetni". Így meg már túl bonyolultnak tűnik a dolog.
Az látszik a Te görbéiden is, hogy a páratartalom hektikus változása a reálisnak tekinthető hőmérséklet változáshoz viszonyítva valahogy nem az igazi. Valaminek kell lennie, ami miatt ennyire ugrál. Most nem a diagram felbontására gondolok, hanem pl. arra, hogy a csapadék időszakában, közvetlenül a párolgás megindulása idején a páratartalom a mérés szerint tovább csökken. Jó, emelkedik a hőmérséklet is. De amíg az egyik görbéden arra a napra 28 fok a csúcs, a hivatalos érték csak 18 fok. Ez harmatpont számítás szempontjából nagyon nagy különbség, nagy bizonytalanság.

Az olyan megoldásokat megértem mint amit Peterch is írt, hogy kifelé lejt a frisslevegős cső. De ha ez szükséges, akkor az a kondenzvíz miatt kell, hogy így legyen. Ha ha csak a klímák beltéri egységeit, annak kondenzvíz kivezetéseit nézem, akkor a hőcserélős légcsere is egy potenciális veszélyforrás a kondenzvíz miatt.
Mert az azért lassan formálódni látszik, hogy bizonyos körülmények egybeesése esetén nem lehet kizárni a kondenzvíz képződését bármelyik csőben.

Abban amit Peterch írt, hogy nyáron a frisslevegő utánpótlást közvetlenül egy ablakon keresztül oldja meg, én viszontlátom azokat az toronyház építési változásokat, hogy ma már csak "gépi" légcserével állítólag nem építhetnek irodaházakat. Biztosítani kell a helyi frisslevegő, a hőcserélő rendszerben nem fertőződhetett levegő bejuttatását a munkahelyekre.
"""

Bízzál a méréseimben. Nem olyan pontatlan ez. A relatív páratartalom sok mindentől függ. Széljárás is, napsütés is, a föld hőmérséklete is befolyásolja. Elszállt az előbbi írásom a gondolatmenetemmel együtt. Hivatkoztam a fa száradásnál az általad is említett szél átjárató szárításra. A hőcserélőnél is ez van. Azért akarok gumimembrános visszacsapókat, hogy a szobai levegő ne áramoljon a csőbe, és ne hűljön le. Ami benne marad, az a következő szellőztetésnél kimegy. Ettől kevésbé kell félnem, mint a jelenlegi penésztől a lakásban. Nem jó azt hallani a nyugdíjastól, hogy alig tudja kifizetni a fűtés számlát. Ha nem tervezünk előre, akkor már késő.
villam64Válasz erre
2011-03-01
06:18:01
Előzmény: sándor #12368#12371
A külső egység most 50 cm-re lehet egy ideje a földtől. Napon mutathat többet, mint a meteorológia. De itt a védettebb hely, és a mögötte lévő tárgy háttérsugárzása is hozzáadódik. Az eredményből az látszik számomra, hogy a lakás levegőjéhez mérten kicsapódás nem tud létrejönni. A program által is 20 fokra jönne ki a harmatpont, miközben a lakásban melegebb van. Nem szabad figyelmen kívül hagy a levegő mozgásából adódó szárító hatást sem. Szerintem is csak a távozó levegő párája csapódik ki. Ez is csak a vége, a hideg utolsó szakasz felé. Nekem itt okoz fejtörést, hogy a membrános visszacsapót hova tegyem. Mert lefelé lenne a kivezetés, de arra fújás nélkül is kinyílik. Tehát valami felfelé fordító kell, aminek nincs útban, és nem annyira lóg ki. A bejövőn a visszacsapó az normál állapotban zárt. Nálam a szigetelt házfalon lenne, és 10 cm szigetelést kapna kívülről, a ház szigetelésével együtt. Beépülne a házfalba. Még a keresztmetszeten variálok, hogy 100-as vagy 200-as. 56 m2 a lakás. 3 m magasságra ez 170 m3. Ezt 100-as ventilátorral is tudnám cserélgetni. De utána számolok.
Nálam a 20 fokos belső hőmérsékletre, és 70 %rH-nál jött ki 14,4 harmatpont. Most a 19 fok és 48 %rH, 7,5 °C harmatpont. A mikor a ventilátort a nedves ablakra irányítottam, akkor onnan is lefújta a párát. A kicsapódás csak a cső utolsó fázisára tehető. Gondolkodom még azon is, hogy a távozó levegőt szállító cső mindkét végére tegyek visszacsapót, hogy ne menjen bele a lakásból álló helyzetben levegő, és ne tudjon benne folyamatosan cserélődni.











2011-02-28
21:04:04
Előzmény: villam64 #12361#12362
Szia Villam64!

Koszonom a grafikonokat, ezek is alatamasztjak az allitast, hogy nem kell a frisslevego oldalon kondenzgyujtot kialakitani. Ha jol ertelmezem a grafikonokat, akkor altalaban, ha magas volt a kulso homerseklet, akkor ahhoz relative alacsony paratartalom tartozott.

Udv, Peter.
villam64Válasz erre
2011-02-28
20:53:41
#12361
Peterc, Sándor
Néhány grafikon a számításokhoz.






















apps.biosolar.hu/humidity/?air_temp=40&humidity_rel=30
apps.biosolar.hu/humidity/?air_temp=36&humidity_rel=43
2011-02-28
10:29:15
Előzmény: sándor #12329#12341
Szia Sandor!

"""
Szóval nagyjából rendben lenne a harmatpont elmélete.
Most olyasmi érdekel, ami egy, a Te már működő rendszereden előforul, vagy előfordulhat. Ami miatt, ha rákényszerülök, tudjam, hogy milyen hőcserélő irányába mozduljak el.

Tehát, tegyük fel, hogy valamilyen hőcserélőre lesz szükség. Egy olyan régi háznál, ami a pillanatnyi magyar előírásoknak megfelelő vastagságú külső hőszigeteléssel, légzáró nyílászárókra cserélt állapotban egyértelműen hőcserélős frisslevegő biztosítást igényel.

Én a Te magyarázatodat értem és elfogadom, ha az egy téli, folyamatos működést ír le. De ha csak szakaszosan működik, akkor álló helyzetben a belső cső is felmelegszik, megtelik a lakás levegőjével. És akkor induláskor esetleg kondenzálódhat. Jól gondolom? Vagy ez elhanyagolható szempont a kicsi levegő mennyiség miatt?


Nem tudom, Te hogyan működteted, de ha nekem építenem kell egy ilyen rendszert, akkor csak úgy tudom elképzelni, hogy télen és nyáron is ez biztosítsa a légcserét.
Viszont nyáron megfordul a helyzet. A kinyomott elhasznált, lakás levegő hidegebb lesz mint a szabadból bejövő. Ilyenkor a hőcserélőnek le kell hűtenie a bejövő meleg levegőt a lakással közel azonos hőmérsékletűre, hogy a szükséges klima járatást ne kelljen túlzásba vinni.
Nyáron szélsőségesen magas külső páratartalom is előfordulhat. Ilyenkor szoktak a klímák túlcsordulni a hagyományos szellőzésű lakásokban.
Tehát nyáron a frisslevegős csőben kell, helyesebben mondva nagy az esélye, hogy kicsapódjon a víz. Előfordul ez Nálad is?

A penészesedésről egy kicsit más a véleményem.
Amikor egy lakást leszigetelnek kívülről, kicserélik a nyílászárókat, akkor általában újra kell festeni, meszelni az egész belső teret is.
A házban a szigetelést megelőzően nem volt penészesedés. Az első télen, néhány hónap "takarékos" fűtés után megjelennek az első látható penészfoltok a friss festésen. Általában olyan helyeken, ahol a rejtett hőhíd még mindig működik, mégha csökkentett intenzitással is.
Ha ilyen gyorsan be tud penészesedni egy-egy ház, mint itt is néhány fotón látható, akkor én a jelenséget sokkal veszélyesebbnek tartom, mint esetleg mások.
Az orvosok szerint a látható penész már az utolsó stádium. Szerintük az ilyen lakást azonnal el kellene hagyni, és ízeire szedve fertőtleníteni. Ma már működik több szolgálat is, akik elfogadható áron levegő mintákat vesznek a lakás különböző részeiből. A levegőben talált baktériumokat, gombákat táptalajra oltva elemezhető mennyiségűre szaporítják. Így még mielőtt megjelenne a látható penész, már előre jelezhetik a veszély mértékét.
"""

Nalam szakaszos az uzemeles. Mivel a cso a csoben rendszer meleg oldal fele lejt, igy minden kicsapodo para visszafolyik a gyujto fele.
Telen nem latok gondot a rendszerben, ami a gombasodast illeti. Nyaron en nem a rekuperatoron keresztul szelloztetek, hanem csak a kifuvast menetem es az eszaki oldal felol van nyitva az ablak a friss levegonek.
Kellene tudni, hogy nyaron a kinti forrosagokban mekkora a paratartalma a levegonek es elvegre van tablazat, ami szerint megallapithato, hogy a benti 25C°-os levego es a szembe jovo 32C°-os levego talalkozasi feluleten letre-e johet harmatpont es kicsapodas. Amennyiben igen, akkor a bejovo agra is kell kesziteni egy kondenz gyujtot es elvezetni ugyszinten.
Erdekes, hogy meg egy rekuperator gyarto sem epitett be kondenz gyujtot a bejovo oldalra.Szerintuk sincs ilyen problema? Vagy tudjak, hogy az emberek a beszivo agat nem a napsutotte oldalra epitik be es az arnyekban kisebb a levego homerseklete, igy a kinti benti homersekletkulonbseg sem hatalmas, igy harmatpont sem alakul ki? Vagy biznak abban, hogy mindenki megepit egy talajhocserelot, mert ha igen, akkor annak a levegojet viszont egy by-pass segitsegevel a rekuperatort megkerulve juttatjak be a hazba. Ilyenkor a kondenz a talajban levo csovekben keletkezik es azt kell elvezetni.
Vannak felmeresek, amik az ilyen kicsapodasokbol adodo esetleges betegsegek elofordulasat vizsgaltak, de az eredmeny olyan, hogy sem a draga A....t cso ezust bevonattal,sem az egyszeru muanyagcso hasznalatanal meg nem volt megbetegedes, ami a kicsapodasbol,majd gombasodasbol adodott volna.
Termeszetesen az olyan hazaknal, ahol csak a szigeteles es a hermetikusan zarodo nyilaszarok beepitese tortenik meg, ott ido kerdese a gombasodas megjelenese, mert a napi 3x 10perces kereszthuzatos szelloztetes nem elegendo. Minden ilyen hazba rogton bekellene epiteni a rekuperatoros szelloztetest is!
Csak mivel ilyen komplett szolgaltatast nyujto ceg nagyon ritka es ha egyszerre akarjuk megvalositani az egesz projektet es nem SK, akkor sajnos egy eleg nagy osszeg jon ki, ami visszariaszt sok embert. Ezert aprankent ,szakaszokban keszitik, vagy keszittetik es emiatt a tunetek elojonnek. Elmeletileg a sorrend ilyen lenne: nyilaszarocsere es rekuperatoros szelloztetes egy idoben. Legalabb egy futesszezont igy uzemeltetve( paratartalomtol is fuggoen uzemeltetve), majd masik evben a teljeskoru szamitasokkal alatamasztott es precizen kivitelezett szigeteles (ahol a szamitasok a regiepitesu hazaknal minimum a 70%-os energiamegtakaritast celozzak meg a futesnel, ez az ujepitesueknel a legalabb 40%).
Ma sajnos a sorrend pont forditott.:( Ha van penz, akkor elsonek a szigetelest csinaljak meg, vagy jobb esetben a nyilaszarokat is, mert ez hozza a leggyorsabban a legnagyobb megtakaritast, de ez okozza a bajt is, ami a gombasodas. Legrosszabb eset, amikor csak a nyilaszarokat epitik be es nincs szigeteles es a szelloztetest is minimalizaljak, mert nem azert csereltek draga nyilaszarokat, hogy utanna meg tarva-nyitva legyenek a szelloztetes vegett.:(
Ebben az esetben a leglatvanyosabb a gombasodas merteke.
Termeszetesen ez csak az en velemenyem!

Udv , Peter.
almacsigaVálasz erre
2011-02-28
09:30:03
Előzmény: villam64 #12286#12337
villám64

"Almacsiga
Most, hogy állsz a páratartalommal? Nem látom a kiépítésedet. Meg van-e ezzel a rendszerrel a kereszt szellőztetés? A ventilátorok a felső meleg, több vizet tartalmazó levegőt nyomják-e ki a szabadba? Lehet, kellene időzítő a ventilátorokra, hogy hagyják melegedni a levegőt, majd nyomják ki. Ehhez elég lenne egy normál 1000 ft körüli 1/4 órás időkapcsoló. Elszívni a szabadba a konyhából, a fürdőből, és ahol még sok pára szabadul fel. Ez tervezés része."

Most kb. 60% körül ingadozik a páratartalom, ha csak a szellőztető rendszert használjuk hagyományos kereszthuzatos szellőztetés nélkül.
Valamilyen szintű keresztszellőztetés van, mert ha megy a ventillátor, akkor lehet érezni, hogy jön be levegő a légbevezetőkön. Annyi haszna van, hogy most is van ugyan pára reggel az ablakok alján, de nem csöpög le.
A ventillátor a fürdőben van felső sarokban elhelyezve. Időzítő nincs, párakapcsoló van helyette, szintén a fürdőben.
2011-02-27
13:51:00
Előzmény: sándor #12315#12317
Szia Sandor!

"""
A beáramló levegő a bejáratnál még nem lépi rögtön át a harmatpontot.
Ráadásul, ha időszakosan van működtetve egy ilyen rendszer, akkor végig kell rajta haladnia a harmatpontnak belülről kifelé irányban.

A bevezető cső akárhogy is vesszük egy zárt "alkatrész" és ezért a levegő a felmelegedésekor nem tud tágulni, csak a nyomása növekszik. Esetleg a folyamatos nyomásnövekedés-tágulás miatt a beáramlási sebessége fokozatosan növekszik minél közelebb kerül a hőcserélő elejéhez.
Hogy ez tapasztalható e nem tudom?

A penész és gombaspórákat a külső levegő is tartalmaz. Ezért (is) tesznek a kocsikba, klímákba mindenféle, kérdés mennyire hatásos szűrőket.
Egy normál porszűrő, mindenféle klímatizálásból adódó nedvesedés nélkül is idővel gombateleppé válik. És ehhez elég a normál légköri nedvesség tartalom.
"""

Nem tudom, hogy hogyan irjam le maskeppen, de harmatpont csak akkor van, ha a levego hul le es a benne felgyulemlett vizpara eleri a 100%-os telitettseget es a cso falan kezd kicsapodni, mert az mar hidegebb, mint a cso belselyeben a levego, ami pont 100%-os telitettsegu, tehat igy a cso falan mar kicsapodik a vizgoz, ami mar nem kepes a levegoben megmaradni. Befuvasnal viszont pont forditott a folyamat. Ott eppen , hogy tagul es melegszik a friss levego, igy fizikailag kepes lenne felvenni plusz vizgozt, csak mivel nincs parasitonk beepitve, igy a vizgoz tartalma csokken a levegonek relativ tartalma, ami azt jeloli, hogy a vizgoz mennyisege grammra ugyanaz, de a levego vizteherbirasa no, ezert relativ a paratartalom.
A bemeno csoben nincs parakicsapodas, igy gombasodas sincs. Az, hogy a levegoben van spora, az rendben van. De ,ha nem alakitunk ki taptalajt, nedves es meleg helyet, akkor nincs penesz sem. A kocsikba azert kell a szuro, mert az emberek lustak.Igy a szurovel igyekeznek megvedeni a kocsi utasait.Minden autoklima hasznalat utan legalabb 10percre bekellene kapcsolni a futest, hogy a hocserelo leszaradjon es akkor nem volna gond. Kerdezem en, hany kocsiban csinaljak ezt meg hutes utan? 100-bol maximum 1.:(

Udv , Peter.
2011-02-27
12:45:26
Előzmény: sándor #12309#12310
Szia Sandor!

"A befelé vezető csőben, a fokozódó felmelegedés és a ráfűtés ellenére is kell, hogy legyen olyan rész, ahol aktuálisan éppen a harmatpont közeli a hőmérséklet."

Gondolkodjunk!
Befele aramlo levego, ami melegszik, igy a relativ paratartalma csokken es nem no, tehat kicsapodas nincs mi okbol is lenne, hisz melegszik, tehat tagul. Nincs gombasodast elosegito,vagy taplalo kozeg.

Udv, Peter.
2011-02-27
12:41:08
Előzmény: sándor #12304#12308
Szia Sandor!

"""
Nálunk a természetes és folyamatos légcserével a rel. páratartalom állandóan 50-60 között van. Ezt már annyira megszoktuk, hogy ha olyan lakásba megyünk, ahol 40 körül van a páratartalom, ott kiszárad a torkunk és ránkjön a köhögési kényszer.

Írod, hogy a szellőzőrendszeredben alig képződik kondenzátum. Ezek szerint még a jó szigetelés ellenére is van némi kondenzálódás?
Kell valamit tenned ellene, hogy ne tudjon penészedni a vízgyűjtő hely?
Irányított kondenzátum gyűjtés, leeresztés, fertőtlenítés, kiszárítás?
Vagy nem jelent problémát a kondenzátum?
"""
Jol emlekszel, nalam 10cm szigeteles van es egy 6mm-es uvegszalas szigetelokopeny, ami kivulrol alufolias es az osszes illesztesen aluragasztoszalaggal lezarva, hogy a nedvesseg ne kerulhessen a szigetelesbe.
Amire nagyon oda kell figyelni, az a rendszer lejtese. Mindig a meleg oldal fele lejtsen, hogy ne legyen rafagyas!
Valoban van, de nem elo,hanem utofutesem. Ez arra szolgal, hogy a bearamlo friss levegot felfutse a haz homersekletere, igy elkerulheto az esetleges hideg levego aramlasabol adodo kellemetlenseg.

Nekem a cso a csoben hocserelo uzemel, igy a kondenzatum ha keletkezik, akkor szepen visszacsurog a gyujtobe es onnan lefolyik a taroloba. Ha letezne is peneszedes, ami kizart, mert idonkenti szelloztetes van, akkor sem jutna spora a hazba, mert a friss levego masik csoben aramlik befele.
2011-02-27
11:52:22
Előzmény: sándor #12295#12303
Szia Sandor!

Nalam jelenleg sincs problema a paratartalommal. Jelenleg 42% a relativ paratartalom 22C°-nal. Azert volt idoszak, amikor lecsokkent rovid idore 36%-ra, de mivel parom bent szaritja a ruhakat, ez gyorsan emelkedett.
A szellozorendszerben alig kepzodik kondenzatum, mert ahogyan irtam mar regebben, mi induktivon fozunk es a hozza valo edenyekbol fozes kozben nem jut ki para, igy csak a jelenletunk,ruhaszaritas es furdes ami parat idez elo a hazban.
A haz energia igenye a mult evben 328m3 gaz es 3077kWh villany(most kaptuk meg a gaz elszamolast)Igaz, a futest mult evben -5C°-ig a klima vegezte es utanna kapcsolt csak a gazfutes. Ebben az evben viszont mar csak klimaval futok, kivancsi vagyok a valtozasokra a gazfogyasztas es a villanyfogyasztas teren.

Udv , Peter.
villam64Válasz erre
2011-02-27
11:24:10
Előzmény: sándor #12295#12300
Sándor
Ez nem a légkollektorból maradt, hanem azután gyűlt benne. Nyáron 70 fokon járt, nem lehetett benne. Ez a téli termés. Ez a padlás felől egy nyitott 1,5 méteres cső maradvány, mely a szobákig megy le, két fém visszacsapóval lezárva. És a flexibilis csővel völgyet képezve a padláson gyűlik benne a víz, zárt visszacsapók mellett. A padlás száraz. De nem először öntöttem ki belőle vizet a kollektor leszerelése óta.
Most még a hőcserélőn gondolkodom, hol zárhatom le membrános visszacsapóval, ami, ha felfelé áll teljesen zár a többi visszacsapóhoz képest. Mert minimum a felénél a távozó levegőből kicsapódik a víz, aminek ki kell folynia.
2011-02-27
11:09:25
Előzmény: sándor #12295#12297
Sándor,
"Nem vagyok közgazdász, de ha mindent egybevetek, akkor a bevételhez, a megélhetéshez viszonyított fűtésköltség növekedés lassan eléri a változtatási kényszer küszöbértékét."

Ez nem mindig olyan egyszerű. Van olyan alapterület és légköbméter, amikor nem találsz megfizethető/megtérülő alternatívát. Csak saját esetemben, kértem levegő-víz hőszivattyúra árajánlatot, de csak annyit írtak sajnálják, de nem tudnak ebben segíteni, nem térülne meg a beruházás. Fafűtéshez is akkora puffertartályt kellene beraknom, hogy külön házat kellene építeni hozzá, vagy füstölősen üzemeltetni a kazánt. Nekem például egy előrelépési lehetőségem van, olyan mértékűre fejleszteni a hát hőszigetelését, hogy minimális energiával tudjam kifűteni. Ekkor talán már egy jobb inverteres klíma is lehetne alternatíva a gázfűtésre.
villam64Válasz erre
2011-02-26
21:57:01
#12286
Róbert
Ma kiöntöttem a légkollektor maradványából a vizet. Ahol befújtam a levegőt, az még ugyan úgy van. Annak a folytatása maradt a padláson a 100-as flexibilis cső, kis völgyel. És nyitva. Nem hiszem, hogy a padlás levegőjéből csapódott volna ki 2,5 liter víz.
Almacsiga
Most, hogy állsz a páratartalommal? Nem látom a kiépítésedet. Meg van-e ezzel a rendszerrel a kereszt szellőztetés? A ventilátorok a felső meleg, több vizet tartalmazó levegőt nyomják-e ki a szabadba? Lehet, kellene időzítő a ventilátorokra, hogy hagyják melegedni a levegőt, majd nyomják ki. Ehhez elég lenne egy normál 1000 ft körüli 1/4 órás időkapcsoló. Elszívni a szabadba a konyhából, a fürdőből, és ahol még sok pára szabadul fel. Ez tervezés része.
almacsigaVálasz erre
2011-02-26
20:53:50
Előzmény: apu30 #12213#12285
apu30,

Ezt már meg is írtam nekik. Pontosabban azt, hogyha nem fizetik vissza a szakszerűtlen beépítés díját, akkor megyek az Aereco képviseletre és a fogyasztóvédelemhez.
Egyébként elképesztő, hogy erre a legutóbbi levelemre (mint ahogy 3 korábbira) sem reagáltak 1 hét alatt...
Ez az "abszolut pofátlan kontár" kategória.
villam64Válasz erre
2011-02-25
21:51:31
Előzmény: robert #12218#12225
Róbert, az előző fűtési idényben spóroltam, és nem szellőztettem. Február 14.-e után ment valamikor a légkollektor. Az idén amit leírtam szellőztetést 2010 november 20-tól, azzal csökkentettem így le. Hajnalban kétszer 15 perc, este zuhanyozás közben, és utána még 5 perc kereszt szellőztetés. A hőcserélő szívó oldalát is a fürdőbe a zuhany fölé tervezem. Ez a DK. A befújó a szobámban. Ez a ÉNY. Az emberek tehetnének páraszabályzóval egybeépített páraelszívót a kád vagy zuhany fölé, és ki szívná a párás levegőt, mint főzéskor a konyhában. Zuhanyozáskor a falon az analóg mérő nyitott ablaknál, csukott ajtónál 50 %rH-ról felmegy 70-80 %rH-ra. Azt is igyekszem megvalósítani legtöbbször, hogy a mosást hajnalban akkor indítom el, ha várhatóan kint lehet szárítani. Erre gondoltam, hogy ilyenkor derül ki, hogy mennyi tartalék ruhát kell vásárolni, az esős napok áthidalására. Természetesen jelenleg a gázfogyasztásban ez is jelentkezik. De túl összetett a rendszer, így nem tudom mennyivel növelte a fogyasztást. Viszont a gas még nem volt hajlandó számlát küldeni. Így a 35 m3 kezdeti, és most a főgáz által számlázott 75 m3-en kívül nem fizettünk. Ez most csak 900 m3 tartozás.
2011-02-25
20:45:12
Előzmény: villam64 #12149#12218
villam64,

Minek tulajdonítod, hogy az utolsó évben lényegesebb kisebb a páratartalom?
2011-02-25
20:15:53
Előzmény: almacsiga #11899#12213
Almacsiga,

Keresd meg direktben az Aereco-t is problémáddal. Ha szerencséd van presztízskérdést csinálnak belőle, és amellett, hogy korrekt tájékoztatást kapsz, (mit is kellett volna, és hányat) talán a képviselőre is tudnak hatni.
villam64Válasz erre
2011-02-24
19:15:48
#12149
Összemostam kettő év belső páratartalmát.



Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Páraszabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva