Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Utólagosan beépített szellőztetéslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-11-03
23:28:13
Előzmény: k2para #49462#49463
1. A befúvó ág legyen nagyjából szimetrikus, azaz ha ketté ágazik akkor a két ágon közel azonos befuvási pont legyen, és így tovább (így alapból egyenletes lesz a levegő elosztása).
Szerintem fölösleges a szakemberes tervezés.

3. Nálam nincs anemosztát ezért kellett a pillangószelep a légáram szabályozásához.

4. Egy barátommal együtt vettünk az ebay-en 30eFt körül egy CO2 mérőt. Ha a korábban leírt téli-nyári légcsere számot állítod be szerintem nem kell a CO2 mérő, nagyot azzal nem tévedhetsz.
A hálószba a leginkább CO2-vel terhelt terület, én ide küldtem a legtöbb levegőt.

5. Arra figyelj, hogy legyen egy határozott légáramlási irány. Nálam ha leegyszerűsítve egy négyzetnek képzelem a lakás alaprajzát, akkor a baloldali és a felső oldalon vannak a befúvási pontok a jobb illetve az alsó oldalon vannak az elszívási pontok, így a levegő "fentről-lefelé" illetve "balról-jobbra" áramlik.
2015-11-03
22:40:24
Előzmény: nadtom #49460#49462
Köszönöm a rengeteg infót neked is!

1. A szimmetrika alatt azt érted, hogy ki és befúvó egymáshoz képest is, vagy az egy törzsről leágazó ágak legyenek hasonló hosszúságúak, illetve ott a törzsdarabok a leágazások között?
A két legtávolabbi befúvás vagy 14méterre lenne egymástól, ott nehéz megfogni, hogy mekkora legyen a törzs és mekkora egy-egy ág.
Lehet, hogy azért a tervezést szakemberre bízom az eredeti tervem szerint...

3. Azt nem tudom, ha az anemosztátot zárod csak (és nincs pillangószelep), akkor is gondolom hasonló a hatás, nem látom még át, miért kell a pillangószelep!

Mondjuk a kis helységekbe (van pl. egy dolgozószoba, ahol néha alszik vendég és kb. 18 légm3, de azért kellene a légcsere pont a vendéges alkalmak miatt is) alapvetően kis befújást terveztem, itt mondjuk 15-20m3/h-val kalkuláltam, ide lehet, hogy igencsak túlzás a 160-as cső, meg a 160-as anemosztát, nem tudom értelmesen vissza lehet-e folytani annyira.
Amit nem látok, hogy 125-ös anemosztát-160-as csőből szűkítve vagy itt 125-ös cső is vagy itt nem tudom mi a fő vezérelv.

4. :) igen, értem, lehet, hogy érdemes lesz bérelni egy CO2 mérőt egy hétvégére nyáron és azt figyelembe venni (ahogy néztem nem olcsó masinák ezek)

5. Igen, én is így tervezem pont, annyi a különbség, hogy folyosón nem terveztem befújni, illetve a konyha és étkező egy légtér (bár nem nagy, csak 14-15m2 körüli az egész), hogy oda tegyek-e az ablak környére (az az étkező rész) egy befújást és a főzős felére elszívást, vagy elég egy elszívás a kettő határán valahol, ezt majd eldöntöm még.

2015-11-03
22:06:56
Előzmény: takyka #49458#49461
Kösziii!

2. ahol 160-as ágak vannak, ott az anemosztát is 160-as (feltéve, hogy mennyezetiről beszélünk)?

Illetve az anemosztátokat a HDPE csöveknél a TVA vagy hasonló fejre kell csatolni, eddig abban gondolkodtam, de itt ez feleslegesnek tűnik. kell egy 160-as 90 fokos idom, és egyik fele a mennyezet áttörésbe megy, másikra meg rá a sonodec?

2015-11-03
18:19:02
Előzmény: k2para #49455#49460
Szia,

1. Igen "faágszerű" a csőrendszer. Arra figyelj, hogy nagyjából szimmetrikus legyen.
2. Igen a nagy átmérőjű cső hátránya, hogy drágább és több helyet igényel, de zaj szempontjából jobb. Nálam is gyártatva lett speciális bővítő a 200mm-es cső miatt.
3. A 160mm-es csövek esetén, semmilyen hangja nincs ha a szelepet zárod, az alacsony légáramlási sebesség miatt. (Nyilván nem 2mm-es rést hagytam a pillangószelepek beállításánál, mert ott már biztosan fütyült volna.)
4. Nálam a CO2 szint volt az irányadó, 1000ppm fölé nem akartam menni és ehhez kellett a 0,25-ös légcsere (de ez persze alaprajz függő is). Illetve ezen légcsereszám alatt a feleségem azt mondta "büdös van" ami szintén KO kritérium volt...:-)
5. Nálam a konyhában csak elszívás van. (Szobákban, étkezőben, folyosón befúvás, WC-ben, fürdőben, konyhában, mosókonyhában elszívás).
6. A 200mm-es cső simán elbírja a kőzetgyapotot.
7. Előfűtés nekem is van a gépben (ez télen kell) a gép automatikusan kapcsolja (1000W-os). Megvettem az utófűtő egységet is a géphez, de még nem szereltem be, mert nem éreztem még szükségét, illetve hőszipkávan és klímával olcsóbban tudom fűteni a levegőt, mint a sima géphez vett fűtőszállal.

2015-11-03
10:49:38
Előzmény: k2para #49455#49458
Szia,

1. Nálam is fatörzs van, sonodec/sonoflex, horganyzott idomok. Az illesztés 3x munka a három réteg külön-külön szalagozása miatt.

2.
gerinc 200mm, szobák felé az ágak 125-160. A 125-öt már megbántam, ott tökig ki vannak csavarva az anemosztátok, míg a 160-asok csak résre. Én kiszámoltam sima falu csőre és egyel nagyobb flexiből építettem a rendszert. Mivel nálam minden szoba legalább 3m csőtávolságra van a másiktól, így nincs semmiféle áthallás.Hátránya, hogy sok helyet igényel.

3. nekem elég az anemosztátok állítási lehetősége, ha valahol túl kicsi lenne a rés (zajos), tömsz elé a csőbe egy szivacsdarabot.

4. Télen akármennyire leveszed a lakatlan házban a légcserét, a benti abszolút páratartalom nagyjából meg fog egyezni a kintivel.

5.Nem ennyire kritikus a dolog. Ne kösd be direktbe, de nyugodtan fújhat arra.

6. Ha ki van valamennyire húzva nem rogyik meg olyan könnyen. Sokkal többet is elbír.

7.-

T.


2015-11-03
07:52:48
Előzmény: nadtom #49451#49455
Köszi a tanácsot (és a többieknek is)!

1.
Eszerint nálad ez a "fatörzs-ág" rendszer van, én is gondolkodtam ebben, mivel elsőre nem találtam olyan osztódobozt, ami 5-6db 125-ös vagy nagyobb csatlakozót tartalmaz, bár lehet, hogy le lehet gyártatni, de talán nem véletlenül nincsenek ilyenek polcon (vagy azért, mert ritkán kell és egyedi?!).
Kicsit talán macerásabb T meg Y idomokkal a gerincről megoldani az ágakat, Sonoflexxel, gondolom a rétegeket visszafejteni, aluszalaggal párazáróra/légtömörre ragasztgatni, de köszi a tippet, számításba veszem ezt is.


2.
Én a gépről 160-as csővel tudok lejönni, azt gondoltam gerincnek és 125-tel az anemosztátokig.
Ha jól értem a Sonoflex/Sonodec stb. struktúra miatt ez a fatörzs-ág rendszerű kivitel sem lesz áthallásos a szobák között.
Vagy szűkítővel felmegyek a 160-ról 200-ra gerincnek, onnan az ágak 160 és végül szűkítővel le az anemosztát fejig 125-re.
125-tel azt számoltam, hogy a háló és gyerekszobákban soha nem lesz 1.1m/s feletti a légsebesség, normál üzemben még alacsonyabb.

Csak van valami hátránya a nagy átmérőjű csőnek is!


3.
Pillangószelep: a mennyezeti anemosztátokkal nem lehet elég jó szabályozni? Vagy kis helységnél azzal nem tudsz eléggé visszavenni, mert zajos lesz?! Nem tudom, kérdezem.


4.
A légcsere kapcsán én azt kalkuláltam(helységek száma, mérete, bentlakók és életvitel), hogy hétköznap napközbeni távolléti csere talán még alacsonyabb is lehet télen, 0.2 körül, hogy ne menjen le durván alacsonyra a páratartalom (nem lesz páravisszanyerés).


5.
Konyha kapcsán több iskolát is találtam, én abban gondolkodom, hogy szagelszívó keringetéses üzemmódban, aktív szenes szűrővel megfejelve és a keringető cső kifújása az anemosztáttal teljesen ellentétes irányba mutatna, lehetőleg messze tőle. Így talán a zsíros vízgőz nem megy arrafelé, és mégis van hővisszanyerés is.


6.
Neked a 10cm kőzetgyapottól nem rogyott meg akkor a cső? Vagy a 200-asban már több drótsprirál van?
Szerintem a Sonoflex párazáró szigetelése pont annyira jó akkor, hogy nyáron a külső, illetve télen a belső fal hőmérséklete nem éri el a harmatpontot, így nincs kondenzáció.
Én mindenesetre lehet, hogy megkockáztatom az 50mm-es szigetelésűt, azt airvent.hu-nál van Sonodec-ből ilyen (papíron biztos, de gondolom rendelhető).


7.
Előfűtést gondoltam betenni a fagymentesítés miatt, talán hatékonyabb, mint anélkül a gép vezérlése által biztosított ventillátor fordulatszámmal bűvészkedés, meg talán kicsit emel is a levegő hőfokán pár fokot.
Utófűtést viszont nem gondoltam, majd kiderül, hogy kell-e utólag.


2015-11-02
23:50:03
Előzmény: nadtom #49451#49454
nadtom

par felvetes:

>- Ha lehet a beszívott levegőt vezesd keresztül a földben 20-30m hosszan, 2m >mélyen, ez sokat segít majd nyáron és télen.

egy masik forumon kiszamoltak mar sokszor, hogy jo hatasfoku hocserelo eseten ennek nem sok jelentosege van. kb felesleges penzkidobas.


>- A befúvó pontoknál tegyél be egy pillangó szelepet ezzel tudod szabályozni a ?>levegő mennyiségét (egyszer kell a rendszer beüzemelésénél).
a legegyszerubb anemosztatokon altalaban be lehet tekerni a legszelepet, igy kulon pillangora altalaban nincs szukseg.

>- nyáron 0,5-ös télen 0,25-ös légcserét állíts, nálam ez jött be a CO2 mérés >alpján.
ennek mi a magyarazata? nem latom logikusnak, hogy a CO2 szint telen alacsonyabb lenne ennyivel, sot.


2015-11-02
16:58:27
Előzmény: k2para #49448#49451
Szia,

Nálam 200mm-s Sonoflex/Isoduct csőből van a gerinc rendszer, 2,5cm-es szigeteléssel ami valóban kevés. A padlástérben fut, fűtetlen térben, ezért még letakartam 10cm vastag kőzetgyapot szigeteléssel. Sem télen sem nyáron eddig nem volt problémám, illetve kondenzációs gond sem volt.
A leágazások 160mm-es ugyanilyen típusú csövekből vannak. Minél nagyobb a cső átmérő annál csendesebb a rendszer. Teljesen hangtalan a rendszer a csőprofil miatt, hangcsillapító nincs a rendszerbe, nincs is rá szükség.
Ezek a csövek könnyen fordíthatók akár kicsit össze is nyomhatók, így könnyebb a telepítés, mint pl. HDPE csőből.
Az elágazások galvanizált idomokból vannak, amelyek be lettek tekerve 2,5cm-es szigeteléssel.

Tisztítást nem értem miért szükséges. A beszívó ág egy durva szűrővel indul, majd G4-es szűrés után érkezik a levegő a gépbe, majd ezután a szobába. Az elszívott levegő szintén G4-es szűrés után érkezik a gépbe aztán ki lesz vezetve a szabadba. A kifelé vezető cső elkoszolódása addig nem érdekes, amíg átmegy rajta a levegő :-), illetve a bejövő cső is lehet akármilyen szutykos, ha a szűrőt rendszeresen cseréled akkor a befújt levegő mindig tiszta lesz.
Max. a gép hőcserélőjét kell 3-4 évente kimosni.

Tippek:
- Ha lehet a beszívott levegőt vezesd keresztül a földben 20-30m hosszan, 2m mélyen, ez sokat segít majd nyáron és télen.
- A befúvó pontoknál tegyél be egy pillangó szelepet ezzel tudod szabályozni a levegő mennyiségét (egyszer kell a rendszer beüzemelésénél).
- nyáron 0,5-ös télen 0,25-ös légcserét állíts, nálam ez jött be a CO2 mérés alpján.
- A beszívási pontot tedd jó elérhető helyre, mert a beszívó rácsot gyakran tisztítani kell.
2015-11-02
11:42:36
Előzmény: szocsmarci #49449#49450
>:2.nyári hőszigetelés
>Nem értem miért foglalkozol ezzel. Kondenzáció nem lesz a padlástérben, de >szigetelés kell, mert felmelegszik a levegő. A nyári hőmérséklet különbség kisebb, >mint a téli, ezért általában elegendő a télire méretezni.
>Amúgy is nyáron jobb a természetes szellőzés.
|^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^|
miert lenne jobb?
a port ugyanugy behozza ha kinyitod az ablakot + zajt + a bogarakat (a szunyoghalon is atjon az apraja, ha vilagit a lampa estE)


szocsmarciVálasz erre
2015-11-02
09:29:15
Előzmény: k2para #49448#49449
A műanyag csövezés jó, de szerintem első sorban rejtett szerelésre - gipszkarton felett, betonozva, stb.
A Sonoflex cső elsősorban hangszigetelésre alkalmazzák, mechanikai tartása szinte 0. Egy drót fut benne spirál alakban, maga a külső- belső alumínium burkolat tulajdonképpen egy fólia, a hőszigetelés pedig nagyon könnyű szálas üveggyapot. 1-2 m áthidalására alkalmas, főleg ventilátorok bekötéséhez használják. Ha ráborítanál 20cm kőzetgyapotot, valószínű összeesne.

1. tisztítás
Nem tudok segíteni. Láttam már tisztítani elszívó rendszert, de az egyenes volt és spikó csőből készült. Hajlított csövet szerintem nem lehet tisztítani, csak max 1-2 idomig. A kórházakban évente 2x kötelező a tisztítás, de általában "csak" fertőtlenítik a rendszert, mechanikai tisztítás ritkábban van.
És külön meg kell említeni, hogy a befúvó rendszer ebből a szempontból kényes. Gondolj bele, felkaparják a több éves (esetleg nedves) szutykot, és az mind befúvásra kerül a szobákba. Garantált a köhögés az első hetekben.

A csővezetékek tisztítása helyett a cseréjére játszani szerintem nem jó ötlet. A meglévő elemekhez történő csatlakozásokat nem biztos, hogy vissza tudod ugyanúgy szerelni, ahogy voltak.

2.nyári hőszigetelés
Nem értem miért foglalkozol ezzel. Kondenzáció nem lesz a padlástérben, de szigetelés kell, mert felmelegszik a levegő. A nyári hőmérséklet különbség kisebb, mint a téli, ezért általában elegendő a télire méretezni.
Amúgy is nyáron jobb a természetes szellőzés.

3. téli hőszigetelés
Szükséges.
A kondenzációval számolni kell a cső belsejében az elszívó ágon, de megfelelő hőszigetelés vastagságnál nem fordul elő. Ha be tudnád tenni a padlás szigetelés alá, az lenne a legjobb, mert akkor egy termikus burokban lenne.

4. Szerintem utólagos szerelésnél a fém a nyerő, a merevsége miatt. De ez egy szubjektív gondolat.

5. Egyéb szempont
Tűzvédelem - PE csőnél katasztrófa

2015-11-01
23:21:56
#49448
Sziasztok!

Újabb tanácsot szeretnék kérni, kicsit hosszú lett...

Utólagosan beépítendő szellőztetés kapcsán mik legyenek a csőrendszer kiválasztás kritériuma, szempontjai? Elsőre egyszerűnek tűnt, de van pár kérdés, amire nem kaptam eddig választ, vagy a marketing anyagok nem hívják fel rá a figyelmet és kezdek belezavarodni.

A peremfeltételek:
a csőrendszer az utólagos kialakítás miatt a termikus burkon kívülre, fűtetlen padlástérbe, meglévő üveggyapot réteg fölé megy! Persze hőszigeteléssel ellátva.
Emellett csillagpontos kialakítás lenne osztóval/gyűjtővel.


Ami felmerült két verzió, az osztó és anemosztát között (olyan 50-70m közötti csövezésről beszélünk, hogy legyen értelme az összehasonlításnak):

a.) PE (HDPE) csövezés, Lindab olcsóbb, mint a Zehnder/Helios és társai, de a 75/63-as mondjuk bruttó 1000-1300Ft/m árral számolva, ha egy 125-ös cső ekvivalenst szeretnék, akkor métere mondjuk br 2500HUF
+ erre jönne a hőszigetelés ára.

b.) hő és hangszigetelt flexicső, pl. Sonoflex vagy hasonló, ebből van 50-es hőszigetelésű is, ahogy láttam, árakat egyelőre 25-ösre találtam, de ott mondjuk durván ez a bruttó 1000-1300Ft/m, csak ugye ez már 125-ös, tehát mondjuk feleannyi, extra hőszigetelés itt kérdéses.

(A teljes rendszer spirálkorcolt verzióból kiépítését elvetettem, bonyolult, macerás és a végén nem hiszem, hogy olcsóbb lesz, szigetelés, stb.)


A szempontok, amikre nem nagyon találtam eddig választ.

1. Tisztítás
Gondolom akármennyire is tisztaságmániás egy négytagú család és a szellőztetés beüzemelése utána akármennyire nem kell soha ablakot nyitni, a csövek idővel el fognak koszolódni.
Láttam vannak mindenféle tisztítási módok, eljárások.
Ami bennem felmerült: nem a legtutibb 3-4-5 évente a tisztítás helyett a csöveket kicserélni? legalábbis a kritikus, elszívó csöveket, mondjuk zuhanyzó meg konyha? és akkor azt tuti tiszta lesz.
Ez mondjuk a sonoflex irányába tolja a dolgot, nem nagy munka és garantált eredmény.
Ha árat nézek, mivel a HDPE cső 2x annyiba kerül, az is előny már magában, plusz gondolom a tisztítás sem olcsó mutatvány, ha nem házilag történik, de erre árat nem találtam (lehet, hogy egy 100ezres csőrendszerre 30-40ezer?! gőzöm sincs).

Itt a Sonoflex nyert elsőre.


2. Nyári hőszigetelés!!
Na ez az egyik legérdekesebb pont, ahol kiváncsian várom a véleményeket.
Ez nemrég úszott a képbe, eddig ezt a szempontot nem is figyeltem.

A biosolar kalkulátorok közül a harmaponti kalkulátorba hamar beütöttem az amsz.hu-n található havi átlagok közül párat, 2014 július-agusztus és idei július-augusztus. És nyilván átlag, tehát lehet, hogy őrültség így nézni.
A 30 és 35 fok, valamint 60-70% rel pára látszott nekem a grafikonokon. Lehet, hogy ez nagyon durva kalkulácó, de mondjuk azért nyáron simán van a padláson 35 vagy akár 40 fok, és ilyenkor egy 55-65% rel.pára esetén a harmatpontra 25-27fok között jön ki.

A felmerült kérdés, hogy a HDPE csöveket alapvetően aljaztbetonban, meg födémben, esetleg álmennyezetben tervezték, ha jól gondolom vezetni, semmiképp sem termikus burkon kívül.
Ha én feldobom a padlásra, rakok rá 20-30cm üveggyapot paplant, aztán nyáron a csőben áramlik 23-24fokos levegő, elvileg előfordulhat, hogy elkezd a cső külsején a pára valamilyen mennyiségben lecsapódni, a gondom ott van, hogy a sima üveggyapot nem párazáró, elkezd majd ott átnedvesedni, stb.
Mennyire féljek ettől? Persze szépen le lehet szigetelni, alukasírozott csőhéjat csinálni, de elég drága lesz a végén és nagy meló. Plusz akkor újra előjön a majdani tisztítás kérdése, amiről nagyon senki nem beszél.

Számomra itt is a Sonoflex a nyerő, az megfelelő módon hőszigetelt és a fenti effektus nem kellene, hogy fellépjen.


3. Téli hőszigetelés
Ha sikerül rendelni 50-es Sonoflexet, nem tudom télen a fűtetlen padláson ez mit ér, persze erre még mindig boríthatok 10-15cm üveggyapot paplant, vagy csinálni kőzetgyapot táblákból egy téglalapt keresztmetszetű csőburkot, súlyra talán elbírja.

(A kaimann kaiflex oldalán találtam egy szigetelés kalkulátort,
125-ös acél csőre 22fokos belső levegő hőmérséklettel, -12 fok külső hőmérséklet és a külső felületi hőmérséklet -9fok esetén ír 52mm szigetelést, 0.04 λ-értékű szigetelővel.)

Itt a HDPE előnye talán annyi, hogy két feleakkora átmérőjű cső fut, nem lesz olyan magas, könnyebb bánni vele, ha paplannal terítem és nem egyenként burkolom csőhéjba...

De még az is lehet, hogy az év 340 napján totálisan elegendő 50mm szigetelés.


4. Műanyag vs fém
Ez már kicsit az ezotéria területe, gyanítom. Elvileg ezek antisztatikus csövek, meg tudom, műanyagok között éljük az életünket, de a befúvó ágon nem gond, ha műanyag csöveken áramlik a levegő?!



5. Egyéb szempontok?!
Milyen egyéb szempontokat kellene nézni? Légtömörség, kezelhetőség (HDPE-t talán könnyebb toldani, kezelni, fektetni), egyéb ötlet?

köszönöm
szocsmarciVálasz erre
2015-09-28
07:53:26
Előzmény: Curtis #49336#49343
Csak ésszel az elszívó ventilátorral, mert vissza szívhatja a füstgázt a cserépkályhából. Egy kis elszívó ventilátor 10-30 Pa-t tud munkaponton, a kémény kb 10Pa-t tud előállítani, amit szinte teljesen el is használ a füstgáz.
Ahogy olvasom a hozzászólásaidat, mintha jó légtömörségű lenne a ház, ezért is penészedik.

Az kicsit furcsa, hogy működő cserépkályhával is penészes lesz a ház. Az a tapasztalat, hogyha kémény van egy épületben, akkor az mindig szárítja a levegőt. Még akkor is ha nem üzemel, ugyanis télen a meleg szobai levegő is beindítja az áramlást, ezért ott állandóan megy ki a nedves szobai levegő. Esetleg nem kívülről szívja az frisslevegőt a kandalló?

Nehéz neked távolról segíteni. A hivatalos jó megoldás a nyomás kiegyenlített hővisszanyerős szellőztető rendszer lenne, de ez kb 1,5M Ft vállalkozóval, számlával.

Egy másik lehetőség, hogy építesz egy szigetelt szellőző kürtőt az emeletre, ami télen állandóan szellőzik felfelé. Ez talán nem fordítja meg a kéményt. Persze légbeeresztésről akkor is gondoskodni kell, de neked ez nem lesz egyszerű, mert központi hőleadód van. Az ablakba építhető Aereco környezetében hideg lesz, mert nem lesz, ami feldobja a levegőt.

Ezzel pont ellentétes lesz az áramlási irány, ha nincs radiátor az ablak alatt:


2015-09-27
15:59:03
Előzmény: forrest #49322#49336
Szia,

Sajnos a kályha a legnagyobb hőt konvekcióval adja le...(mint a nap) A nappaliban van a kályha, mögötte ~8cm légrés, és az étkező válaszfala.
próbaképp lezártam a kályhát 2 oldalon, és egy ~40cm-es kürtővel felvezettem a meleglevegőt. Azt tapasztaltam hogy ez így nem működik...
Legutóbb azon gondolkodtam hogy a kályha mögé rakok egy sörkollektort, azzal bevezetnék előmelegített kinti levegőt az étkezőbe, szép lassan. Ezzel párhuzamosan a ház átellenes pontján az emeleten működhetne a passzív elszívó.

A beeresztőt, és az elszívót is zárhatóra csinálnám meg... Viszont ha azt akarom hogy a fenti passzív ne szívhasson akkor ha a beeresztő nincs nyitva, akkor ahhoz elektronika kell... Meg lehet oldani raspberry/aurdino cuccokkal is, de akkor már annyi időm menne lá hogy egyszerűbb kész megoldást venni, vagy hagyni nyitva a beeresztőt mindíg...

Pláne ha hozzávesszük hogy a fürdőbe is kellene valamilyen elszívás, (minimum egy ablaknyitó érzékelővel ellátott kisventi)

Úgylátszik hogy nálam szakmai ártalom, hogy körbejárok minden lehetőséget mielőtt döntök (IT-s vagyok :) )

Ha lesz 1 kis időm, összeszketchupolok valami vázlatot, mert így text alapon elég nehéz...

Thx:

J.
2015-09-27
15:44:31
Előzmény: villam64 #49323#49335
Sziasztok, sajnos a munkám miatt néha napokra eltűnök ezért nem is thudom pörgetni ezt a threadet, de jövök ahogy tudok...

1 - Hamarosan megnézem hogy pontosan mit írtak a készülékre, de most épp nem férek hozzá.
18-22 fok van az emeleti hálókban(szeretünk hűvösben aludni), napi ~6 üzemórával heti 8 litert tud összeszedni
2 - ez a ház egy nyaraló volt: belül régi "sima" tégla, ~10 cm légrés, sóskúti mészkő ~25cm, erre raktunk 10 cm hungarocellt. Utca és kertfronton van 1-1 ~1m2-es belépőszintű hőszigetelt,3 éves fa nyílászáró
3 - közvetlenül az erdő mellett lakunk, esőzések/köd után a kinti páratartalom simán van 50-60 körül... A hajnalt nyilván csak automatával tudnánk megoldani majd...
4 - Ezt a témát körüljárnám: milyen készülék az ami ennyire olcsó? Ez hőcserélővel együtt értendő?

5 - Teljesen egyetértek. Csak úgy tudtam eddig hogy a hővisszanyerős az bazi drága, és / vagy hangos is - de a 4.es alapján lehet hogy megéri ránéznem.(illetve nálunk nehézkes az utólagos csövezés)

A cserépkályhába napi 1, max 2x gyújthatunk be (nincs időnk/lehetőségünk többször) Emiatt viszont kell egy minimális fa mennyiség ahhoz, hogy az utolsó füstjáratokat is felfűtse a kályha, és ne kátrányosodjunk le. Ez kb 3-5 hasáb fa. Ha nincsenek kint mínuszok, akkor ez általában azt eredményezi hogy a nappaliban 26-28 fok lesz, az emeleten 22-24. Tehát bőven van hőtöbbletünk, és inkább rádobok +1-2 hasáb fát naponta - ha cserébe nem kell ventillátor/páramentesítő zúgást hallgatnom...

6- Mindíg kereszthuzattal szellőztetünk. Naponta 3-5x ~5 perceket.
villam64Válasz erre
2015-09-23
07:38:19
Előzmény: Curtis #49321#49323
Szia Curtis

1. A páramentesítő teljesítménye?
2. A hideg fal szigetelése kívülről.
3. Ilyenkor nagy nedvesség tartalmú a kinti levegő, szellőztetés 10 °C alatt, tehát hajnalban.
4. 120 ezer forintos hővisszanyerős szellőztetés, időzítővel, vagy 5000 forintos páratartalom vezérlővel működtetve.
5. Passzív szellőztetésnek kétszerese a fogyasztása a hővisszanyerős szellőztetéshez képest.
6. Szellőztetni kereszthuzattal célszerű.







2015-09-23
07:04:07
#49322
A szellőztetés részhez nem tudok hozzászólni, mert nálunk nincs semmi ilyesmi, de felmerült bennem két kérdés:
- aljzat/falak vízszigetelése rendben van?
- cserépkályha levegőellátás: szerintem kifejezetten jó, hogy a lakás levegőjét szívja: viszi ki a párát is, brutál légmennyiséget mozgat meg. Az a baj, hogy csak szakaszosan üzemel, a cserépkályha jellege miatt. Nálunk amíg megvolt, küzdöttünk hogy 35-40% fölé toljuk... (igaz a ház is elég szellős volt)

Én ezt a passzív elszívót is zárhatóra csinálnám, ha netán a légmozgás (huzat?) rontaná a komfortérzetet, akkor csak úgy menjen ha nem vagytok otthon.

Egy elborult ötlet: ha a kályha teljesítménye bőven elég, csak a felső szobával van baj: nem lehet megoldás egy belső csövön légfűtésként odavezetni (akár ventillátorral megtámogatva)? Ez átmozgatná a levegőt is a házban

2015-09-22
23:18:08
#49321
Kedves Mindenki,

Helyszín:
=========
Adott egy 36 nm alapterületű kicsike ház,a teljes fűtött légköbméter ~150.
Emellett üzemeltetünk egy brutálnagy (3x6x7)-es cserépkályát, mint egyetlen fűtési rendszert.
Viszonylag új, hőszigetelt fa nyilászárónk van, szigetelt falakkal.

"Természetesen" penészedünk a jó nyílászárók, és a kis légköbméter miatt, illetve mert az emeleten van 2 hidegebb fal, amit nem melegít fel eléggé a kályha. (Feleség, Pici gyerek, mosás stb...). Van egy páramentesítőnk ami napi 4-6 órás üzem + 2 szellőztetés mellett 70-75%-ra tudja levinni a páratartalmat az emeleten. Enélkül 85-95 lenne.

Az lenne a cél hogy normál esetben 55-60 körül legyünk, és több legyen a friss levegőnk, illetve hogy ne legyen havi 20 eft a villanyszámlánk. Az is cél lenne hogy legyen folyamatos légcsere, mert hárman kb 3-4 óra alatt teliszuszogjuk a kecót.

Req:
====
Szeretnék valamilyen szellőztetést beszerelni, ami kompatibilis a cserépkályhával, de nem kerül sokszázezerbe.

Alapból fali légbeeresztőt terveztem a földszintre, az emeleten pedig a plafonon kialakítanék egy "passzív" elszívót. Az elszívó egy szigetelt 150-es pvc cső,mely 1,5 méter után kikanyarodna a padlás tetejénél, így szép lassan elszívná a hálószobák elhasznált levegőjét. Természetesen számoltam a kondenzvízzel is.

Az a gondom hogy ezek együtt kevesek lennének a penészmentes lakáshoz, a szellőztetés meg gyakran elmarad. Tudtok ajánlani valamilyen módszert, amivel a határértékeket elérve egyszerre kapcsolhatok egy befúvást+ elszívást, hogy a kritikus páratartalmat le tudjam csökkenteni? (pl 85% os pára vagy kritikus co2 szintnél induljon be) Ez nagyon jól jönne pl zuhanyzás után, egy aktív/közvetlen elszívással a fürdőben.

Olvastam a hővisszanyerős szellőztetésről, de sok ellenérv merült fel: drága, nehezen kiépíthető a talajkollektor, +szét kéne fúrnom a házat hogy központosítsam, a csövezést nehezen tudnám elvezetni kényelmetlenség nélkül a kis alapterület miatt.

Tudom, egyszerűbb lenne a dolgom ha a kályhám külső levegőt szívna, de sajnos nem azt szív...

Szóval mielőtt nekiállok, gondoltam megkérdezem hátha valakinek van egy jobb ötlete. Ha tudtok Budakeszi környéki szakit aki kijönne tanácsot adni, az is lehet egy mondás.

Elnézést amiért hosszú lett...

Köszönöm hogy elolvastátok:

Curtis


2015-08-31
21:29:56
Előzmény: szocsmarci #49258#49262
Köszi!
Azért a régi kémény elég magas volt a cirkóhoz, olyat nem építenék újra.

Azt kell eldöntenem, hogy ablaki légbevezetőkkel együtt tudok-e élni, vagy központi, utóbbi esetben tudok port szűrni (talán pollent is, bár gondolom az jobban dolgoztatja a motort), mindezzel együtt drágább, mert akkor ehhez kell sokminden.

Köszönöm a sok tanácsot és elgondolkodtató meglátást, valahogy csak megszülöm ezt a dolgot.
2015-08-31
21:21:25
Előzmény: takyka #49259#49261
Köszi, bennem is felmerült az elején, hogy azt a helyzetet kellene szimulálni. Sajnos a kémény bukta, mert abba lett belehúzva a másik és derékban (vagy inkább bokánál :))) levágva és ez eteti a zárt égésterűt.
És innen már hamar el lehet jutni mindenféle megoldásig.

Én is gondolkodtam azon, hogy a vizes blokkokból összegyűjtöm a kilépő levegőt valami jóféle 100-as csővel (comfopipe?!), csillagpontosan, bele egy gyűjtőbe, vagy valahol javasoltak ágidomokat sorba kötni (gondlom ott többet esik a nyomás), abból mondjuk 160-as Sonoflex tovább és csőventillátorral ki a tetőn át. Meg nem tudom kell-e még hangszigetelés pluszban valahová. De ehhez akkor illene ablaki légbeejtő, hogy rendesen üzemeljen. Meg rendesen méreteztetni valakivel.

Vagy ilyesmi:
www.lakásszellőztetők.hu/webaruhaz/elszivo-ventilator-toebb-helyisegre/zehnder-zcmev4ht-toebbhelyiseges-elszivo-ventilator-detail

Namost akkor jön az a verzió, hogy legyen beszívás is, mert akkor port is lehet szűrni. De azt meg őrültség lenne rekuperátor nélkül.
2015-08-31
10:27:09
Előzmény: k2para #49241#49259
Ha meg voltál elégedve a lakás levegőjével amíg volt atmoszferikus kazánod és csak annyi a változás, hogy már nincs meg annak a kéménynek a huzata, akkor én nem állnék neki drága pénzen szétbarmolni a jó kis ablakaidat, hanem (ha még megvan) újra megnyitnám azt a kéményt, esetleg rásegítenék egy kis ventilátorral amikor szükséges. 1-2 tíz ezer forintból megvan oldva a probléma...
T.
szocsmarciVálasz erre
2015-08-31
09:31:38
Előzmény: k2para #49253#49258
1. A lég-beeresztők befelé engedik a hideg levegőt, nem kifelé a meleget. A befelé jövő hideg levegő pedig melegszik, emiatt nincs kondenzáció.

Ha nincs is elszívó szellőzés, akkor is célszerű egy "kéménykürtőt" megépíteni a WC-ben vagy a fürdőben, esetleg egyet a konyhában, ami biztosítja az áramlást. Szerintem Neked nem is kellene elszívó ventilátor. Ha belegondolsz, eddig is valami hasonló volt a kéményes gázkazánod.

A padlástérbe kivezetett szellőztető ventilátor hibás, ott tényleg előfordul kondenzáció. Ez átáztatja a tetőléceket, és a szigetelést (ha van), és szét is fagyhat. Szóval ezt mindenképpen szüntesd meg.

Én erősen javaslom a hangcsillapított kivitelű légbevezetőket (pl. Aereco EAR 201)
Külső rovarrács is kell hozzá (DP 0390H), ez listaáron 9690 + 850 + ÁFA.

A légelvezető legyen függőleges, és a padlástérben hőszigetelt (3cm kőzetgyapot), minimum 150mm belső átmérőjű. Ha minimum 3-4 m hosszú, akkor érdemes kipróbálni ventilátor nélkül is, illetve ha van is ventilátor, akkor sem kell mindig működnie - pl éjszaka.


2015-08-31
07:22:15
Előzmény: zsezse #49255#49257
» van ezen is zarasi opcio ,meg elvileg paraszabalyozottkent lett eladva, de halistennek ma mar nem hasznaljuk, fixen el van zarva. a szellozteton keresztul huz be maganak a szagelszivo annyit, amennyit ker.

és így elzárt állapotban sincs gondolom semmi penészedés, kondenzáció a légbeejtőben belül vagy körülötte, mivel a rendszer mozgatja a levegőt a helységben?!
2015-08-31
07:18:51
Előzmény: zsezse #49243#49256
Zsezse,

nálad melyik iskola lett megvalósítva? Lakó és háló helységekbe légbevezetés és vizes blokkokból az elszívás? És a befújás a radiátor környékén van?

Egy barátomnál szintén páravisszanyerős rekuperátor és ott háló és lakóhelységekben van a befújás és elszívás is egyben, vizesblokkokban nincs elszívás (talán befújás sem, erre nem emlékszem).

Arra kezdek ráeszmélni, hogy az Aereco megoldása ezzel a páravezérelt cuccal nagyon pipecnek tűnik, de hiába egyszerűbb a légbevezetés, hiába olcsóbb az elszívó ventillátor, maguk a légelvezetők nem olcsók, listaáron 17e körül a páraérzékelős és 22 körül a mozgásérzékelős. Ebből 5 darab már elég jól megdobja a gép árát, így már közeledik a kettő együtt egy olcsóbb rekuperátorhoz.
Mondjuk abban semmi szabályozó kör nincs, maximum időhöz kötött teljesítményvezérlés?!

Úgyhogy ki kell tágítanom az információgyűjtést :(
2015-08-31
07:16:53
Előzmény: k2para #49252#49255
>A konyhai légbeejtő a gáztűzhely miatt gondolom fix, nem elzárható, ráadásul nagyobb léghozamű, emiatt valószínűleg máshogy bolondítja a hőérzetet, mint a szabályozott.
van ezen is zarasi opcio ,meg elvileg paraszabalyozottkent lett eladva, de halistennek ma mar nem hasznaljuk, fixen el van zarva. a szellozteton keresztul huz be maganak a szagelszivo annyit, amennyit ker.

hogy melyik mennyibe kerul, nem tudom.
en sajat magam epitettem a rekuperatort is (a hocserelo gyari, nem olcso), es a vezerlest is, nekem 300bol kijott a komplett rendszer csovekkel, rekuperator, vezerles, legbeomlok, idomok, erzekelok.

2015-08-30
21:47:50
Előzmény: szocsmarci #49244#49253
Köszönöm, Marci!

1. Ha nem lenne mondjuk gépészet, csak a légbeejtő magában, akkor a kifelé áramló meleg levegőből a pára miért nem csapódik le a légbeejtő körül? A radiátoros példát értem, de magában az ablaktokban ez miért nem gond?

Ha van elszívás/gépi rásegítés, akkor arra gondoltam, hogy nagyobb az áramlási sebesség és talán a szárító hatás?! Vagy ez így sületlenség?
Vagy azt mondod télen mindenképp van olyan áramlás a radiátor miatt, ami elősegíti ezt?
Hozzáteszem mi nem szoktunk éjszaka fűteni, talán csak ha farkasordító hideg van pár napig.


Igazából ez a kérdés azért izgat nagyon, mert az volt a tervem eredetileg, hogy első lépésben beépíttetem az ablak légbeejtőket, az nem annyira vészes összeg (persze nem olcsó, darabja tizenpárezer + az ablak marás) és gépészet nélkül kipróbáljuk az őszt, hogy mit mutat.

Ja az is probléma, hogy jelenleg három vizes blokkban van ilyen villanykapcsolásra induló ventillátor, elég gagyik, és simán rá van nyitva a padlástérre az egész... ami nem túl frankó.
Tehát vélhetően valami légáramlás talán megindulhat a légbeejtőkkel, de nem annyira bízom benne.


3. ősszel azért vannak ilyenek, de lehet, hogy túl extrémre sikerült a példa. mindenesetre való igaz, hogy a nyár is problémás lehet, ma is 67-69% körül volt a hálószobában a levegő. párásító gépet használni meg így nem túl szerencsés, visszamászik elég hamar. azt inkább ősszel/télen tenném, amikor a harmatpont probléma is fellép és kint még nincs annyira hideg, hogy leessen a belső pára könnyedén.


5. ebben reménykedem én is :) csak jó lenne ennél egzaktabb módon is előzetesen megbizonyosodni :)) amire valószínűleg egy megfelelő cég X összegért végzett részletes tervezése lehet a válasz.

6. általában a két gyerkőc miatt az életvitel megoldotta a párásítást régen, a nyílt égésterű kazán idején nagyon ritkán kellett pluszban párásítani. Az tény, hogy az a vízköves radiátoros párásító rémálom, de kő egyszerű cserébe és hatásos is :))))

Biosolar Forum  =>  SZELLŐZÉS  =>  Utólagosan beépített szellőztetéslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva