Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelés kivitelezés hibáklapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-10-25
08:47:38
#53442
Hőkamera helyett: így bújik ki a meleg az illesztéseknél.
Reggel a kihűlt glettelésen az illesztéseknél nem csapódik ki a pára, vagyis ott melegebb a felület. Az alkalmazott dübelek is mini hőhidakat képeznek. A hőszigetelés vastagsága 5cm.
A tulaj le fogja bontani és újra szigeteli a házát.



2019-07-23
10:26:31
Előzmény: grano #53229#53231
Nekem ez lett telibe kenve fogas vassal.
Az eleje (ami pont nem látszik) 9m széles, a teljes hossza 13m, és a kuka melletti kazánház is körbe lett rakva. Ha jól emlékszem nem kellett pluszba venni ragasztót. Előtte persze le lett vakolva az egész simára.



2019-07-23
08:21:05
Előzmény: BJaca #53228#53230
BJaca:
Itt a sarkon a gázcsövet hagyták ki, vagy 20 centis sávban.
Én átszereltettem, kintebb került 20 centivel. Alig van öreg szerelő aki nekiáll hegeszteni, az újak nem tudnak max elektródával taknyolni.
2019-07-23
08:16:47
Előzmény: robert #53224#53229
robert:
Nálam nagy volt a felület, mint írtam 10x12m a két tűzfal, de nem pogácsáztak hanem körbekenték a táblákat és úgy rakták fel őket.
Azt telibe kenni egy vagyon lett volna.
Talán mintha a kiugró gerendákat amikor becsomagolták ott volt telibe kenve.
2019-07-23
06:59:58
Előzmény: tamasdoc #53226#53228
Számtalan helyen látom, hogy az ablakoknál kihagyják a szigetelést, mert rátakarna a tokra. Ami mégrosszabb, mikor bent hagyják a beton ablakpárkányt csupaszon, szigeteletlenül. Hasonló hiba, mikor a falat leszigetelik, de a koszorú teteje szigeteletlen marad, és megjelenik a sarkokban a penész.
2019-07-22
13:00:22
Előzmény: BJaca #53225#53227
BJaca,

Az üregek a baj forrásai. Pl: légmozgás a szerkezetben, pára-feldúsulás, rovar és rágcsáló mágnes.
tamasdocVálasz erre
2019-07-22
12:37:09
Előzmény: BJaca #53221#53226
Ezt ellenőrzöm most. Alulról teljesen zárt a szigetelés. Az nyílászáróknál van itt-ott gond. Azokat el is kezdtem ragasztóval feltölteni, illetve szigetelést rakni rá (vékonyabb lesz a káva, nem látszik a "szép" fa, de engem nem zavar). A padlásnál vagyok elakadva, mert ott nem tudok mindenhol benézni. Itt azt találtam ki, hogy felülről elkezdem majd ragasztóval feltölteni és kap majd 10 cm-es gyapotot.
2019-07-22
08:00:00
Előzmény: robert #53224#53225
Én is fogas vassal telibenkenve tettem fel a nikecellt. Mondjuk én abban láttam az előnyét, hogy nagyobb felületen tart, és nem kell tiplizni.
Az üregeket nem értem, miért látod problémásnak, szerintem a levegő kevésbé vezeti a hőt, mint a ragasztó.
A teljes körbezárás azért is fontos, mert tűz esetén nem fog kialakulni egy kütőhatás a táblák alatt, ami pillanatok alatt viszi a tüzet, mint volt is már rá példa toronyháznál.
2019-07-22
06:34:00
Előzmény: grano #53222#53224
grano,

A minimum fél négyzetméteres üregekkel van baj.
Régebbi építésű házaknál sokszor nem sík a fal, ezért is pogácsáznak. Újaknál gyakran a vakolatlan téglára ragasztanak, ott szintén nem megy másként.

A teljes felületen ragasztáshoz fogazott vassal viszik fel a ragasztót. 10 milis vassal 5 liter/m2 ragasztó kell. Én nem sajnáltam felkenni a szükséges mennyiséget.


2019-07-21
17:09:07
Előzmény: robert #53220#53222
robert:
Mi a baj a "körbekent" verzióval?
Telibe kenni egy (pontosabban kettő) 10x12m-es falat iszonyat mennyiségű ragasztó lenne.
2019-07-18
10:47:40
Előzmény: tamasdoc #53219#53221
Szia!
Be tudsz nézni valahol a táblák alá? Vagy inkább úgy kérdezem, van olyan hely, ahol ez a légrés nyitott a külvilág felé? Ha nincs, akkor ez a levegő nem tud cserélődni, vagyis hasonlóan viselkedik, mint a kétrétegű üveg közt lévő légrés.
2019-07-18
09:43:49
Előzmény: tamasdoc #53219#53220
tamasdoc,

Szerintem csak a kiegyenlített vakolatra történő telibe ragasztás korrekt.

A magam részéről az egyszerű pogácsás ragasztást kontár módszernek tartom.
A szélek kenésével valamivel jobb a helyzet.

Nem hiszem, hogy a hiba javítható lenne. A szigetelő és a fal között a résben jó esélye van a párakicsapódásnak, de valószínűleg jó néhány évnek el kell telnie, hogy a felszínt is elérje a romlás.



tamasdocVálasz erre
2019-07-18
08:58:15
#53219
Sziasztok,

lehet, hogy ki fogtok röhögni, de most tudatosult bennem, hogy elrontottuk a hőszigetelést.
A történet röviden: a kivitelező a pont perem ragasztás helyett pogácsás megoldással rakta fel a lapokat a falazatra. Így kialakult a fal és a szigetelő réteg között egy kürtő, ami szerintem nagyban rontja a hőszigetelési képességét. Ez a kürtő becsléseim szerint 1 cm-es maximum.
A nyílászárók körül 2 cm-es xps lapok vannak ragasztva a szigetelésre, tokozásként.

A falazat 38cm-es kisméretű tömör tégla, agyagban rakva. Kívül belül vakolva, belül itt ott 4 cm-nél is vastagabban, kívül minimum 2 cm-rel számolnék. Az alap kőből készült, 60 cm-re emelkedik ki a talajtól. A lábazatot 5 cm-es xps lapokkal szigeteltük, erre került a műanyag indítóprofil, majd 12 cm-es grafitos hőszigetelés az említett módszerrel. Felül gérbe vágva a lambériázott ereszhez csatlakozik közvetlenül. (szóval alul-fölül zárt elvileg).

Kérdéseim: mennyire bajos ez így? Lehetne valahogyan ezen javítani a leszedés/újrarakáson kívül, amit elkerülnék, mivel csak a színezés hiányzik.

Köszönöm szépen!
2018-03-20
19:15:50
Előzmény: szocsmarci #51631#51635
Szia szocsmarci!
Az 5let onnan jött, hogy egyik hirdetési oldalon szigetelésnek (is) hirdették, és ugyanott volt fali-konzol is, aminek segítségével fel lehet szerelni. Valami olyansminek nézett ki a képen, mint a gipszkarton-profilok.
Az illesztések elméletileg légtömörek kell(ene) legyenek, ugyanis a nútolt hosszanti él gumigéderes.
A drénezett részt le tudom szigetelni, és amíg nem kerül egy pára és hő szempontjából biztonságosan tervezhető megoldás, addig marad szigetelés nélkül a hátsó oldal.

Amúgy most számoltam fogyasztást erre a jó lágyembernek való télre: január 27-től március 18-ig (58 nap) fogyott el 2 méter (1x1x1.6m) fa (ez kb. egy szekér fa, forintban kb.30000 ft/110 nm/re, vegyes kazánban). Az okt. közepe-jan. 27 közti időszakban nem is volt ilyen hideg, illetve még egy csempekályhát is használtam, és az akkori fogyasztás 6 méter.
szocsmarciVálasz erre
2018-03-19
16:15:17
#51631
Szia
Az első felvetéshez visszatérve az egyik paneltípus egy hűtőpanelnek nevezett valami, a másik egy kőzetgyapot töltésű szendvicspanel. Sajnos a szendvicspanelok.hu oldalon semmilyen műszaki adat nincs rajta, talán még a bizonylatai sincsenek rendben. Én tipikusan ilyen weboldalnak látom, de lehet tévedek.
1 - a hűtőházi szendvics panellel érdemes vigyázni, sok helyen épületen belülre teszik a hűtőtermet, ezért nem biztos, hogy időjárás álló a festése
2 - az ilyen paneleket nem családi házaknál használják, hanem ipari létesítményekben - kevesebb a páratartalom (raktárak), vagy ha van a technológia miatt, akkor gépi szellőzést építenek ki
3 - a panelek felfogatásáról gondoskodni kell, nem biztos, hogy egy tégla falhoz olyan egyszerű rögzíteni

A panelek mindkét oldala párazáró, az illesztéseknél azonban tömítetlen lehet; és említetted még , hogy a falad nedvesedik is. Ember legyen a talpán, aki ezek után megmondja neked hogy lesz-e párakicsapódás, és ha lesz, akkor hol lesz.
2018-03-18
07:27:37
Előzmény: BJaca #51617#51629
Szia Bjaca!
Gondolom mostanra kellően össze vagy kavarva a különböző véleményektől, de sajna mindegyikben van valami igazság, dönteni Neked kell
Kértél egy mórickaábrát a szigetelésről, íme:(belerajzoltam villám64 javaslatát a mélybe nyúló XPS szigetelésről, remélem így gondolta)



villam64Válasz erre
2018-03-16
22:39:56
Előzmény: levendula #51626#51627
Szia Levendula

Nem is akarom másként megoldani. Ezt tartom tökéletes megoldásnak, mert mindig egyensúlyban van a páratartalom. Pont annyi, amennyinek éppen az adott pillanatban lennie kell. Szellőztetni enélkül is kötelező az elhasznált levegő miatt. A közérzetet is javítja. Nem nagy a ház, hogy ne romoljon három ember esetén a levegő minősége. Régebben huzatos volt a ház, de az ablakok tömítése után ez megszűnt, hiába a régi ablak. A légtömör házat kötelező szellőztetni.
A kapilláris felszívódást kiszellőztetem. Valamint a lábazatra zárt cellás szigetelőt teszel, ami eltartja a nedvességet a faltól, tehát kevesebb jut a lábazaton keresztül a falba. Penészesedést kell megakadályozni. Amíg csak valamennyi nedvességet tartalmaz a fal, addig nincs gond.
Minden tekintetben egyensúlyban kell tartani a lakás levegőjét.
Igen, a szigetelés nem azért van, hogy kiszárítsa a falat, hanem, hogy a fal hőmérsékletét magasabban tartsa, elkerülve a penészesedés lehetőségét. Ezért is nem fogadják már el a kezdeti 5 cm szigetelést. Szigetelni kell, minél vastagabban, a lábazat alól fölfelé. Egyenlőre nekem a lábazatra is 15 cm van, mint a homlokzatra. Talán majd tovább bővítem még 10 centivel.
A lábazat mellett eső után a kiásott gödörben 10-15 cm-re kezdett nedvesedni a talaj, a lábazat mellett nem. A tetőt kellene az embereknek a faltól jobban kinyújtani, ezzel még távolabb tartva a nedvességet.



levendulaVálasz erre
2018-03-16
22:08:09
Előzmény: villam64 #51625#51626
Szia villam64!

Most írtad le, hogy nem k i s z á r í t o t t a d a falat, hanem folyamatosan szárítgatod. És nem is tehetsz mást, ha normalizálni akarod a körülményeket. Ehhez most a fokozott szellőzést is beveted, amivel fokoznod kell a hőveszteséget is. Ingyen ebéd nincs.

Hogy a lábazatba jutó nedvességet hogy csökkenti a hőszigetelés, azt nem tudom, de ez csak a te feltételezésed lehet. A lábazat, ami szabadon van, addig tud kifelé száradni, amíg szabadon van, amikor burkolva van, a saját túloldalára nyomja a nedvességet. Hogy amögött ilyen-olyan nedvességű talaj vagy pince van, az nem mindegy, és az sem, hogy onnan, illetve a még nedvesebb lábazatból milyen rétegeken keresztül tud tovább szállítódni a helyiségek felé. Ez házanként nyilván eltérő.

Két dolgot nem szabad összekeverni: a kapilláris felszívódást és a felületi párakicsapódást. Az előbbi akkor lép fel, ha van honnan és van mit felszívni. Az utóbbi kizárólag a belső páraterhelésből származik és feltétele, hogy egy felület hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint a kialakult beltéri relatív páratartalomhoz tartozó harmatponti hőmérséklet. A fal száradásának annyi köze van a felületi lecsapódáshoz, hogy mind a kettőt javítja a belső hőmérséklet növelése, és a fal felületi hőmérsékletének növelése, de a kapilláris felszívódás ettől még nem szűnik meg, csak „s z á r í t g a t ó d i k”. A külső hőszigetelés növeli a hőhidakon a hőmérsékletet, és elegendő esetben nem lesz párakicsapódás, de a fal csak befelé tud párát leadni, ami fokozza a páraelszállítási igényt, vagyis a szellőzési igényt. Ezzel valamennyi gyereket is ki kell önteni a fürdővízzel együtt. Ha a szellőztetéssel nem sikerül kellően kordában tartani ezt a kényes egyensúlyt, akkor a kapillárisokban is lesz párakicsapódás, és itt is kialakul a penész. Előre megjósolni, hogy egy adott épületen milyen végkifejletre lehet számítani, nagy merészség.
Ezzel együtt – vagy ezen kívül – az egy tévhit, hogy a hőszigetelés miatt alakul ki a penész. A hőszigetelés a belső páratartalomra gyakorlatilag nincs hatással, természetes szellőzés a réseken keresztül valósul meg, nem a falakon keresztül. A penészt a fent leírtak okozzák: a) hideg hőhíd + túlzott belső páratartalmom, b) túlzottan átnedvesedett fal. A külső hőszigetelés az elsőt javítja, ha nincs kapilláris felszívódás, vagyis ha a fal egyébként száraz, az utóbbit, a nedves falat, rontja.

villam64Válasz erre
2018-03-16
20:46:20
Előzmény: levendula #51622#51625
Szia Levendula.
Én kiszárítottam a falat. A szellőztetésnek nagyon jótékony hatása van. Vizes vályogfalakat is ki lehet szárítani, csak nem szabad lezárni a víz útját, hanem hagyni kell párologni a falat. A lábazati szigetelés töredékére csökkenti a lábazatba jutó nedvességet. A lakás relatíve szárazabb, magasabb hőmérsékletű levegője felveszi a nedvesebb falból a vizet. Ehhez gyenge légmozgás elég, meg hogy harmatpont felett legyen pár fokkal a hőmérséklet. Az utóbbihoz kell nagyon a szigetelés. Ezután történik a lakás levegőjének a frissítése. Minél hidegebb van kint szellőztetéskor, annál szárazabb levegő jut a lakásba, mely felmelegítve újból páraegyensúlyba igyekszik kerülni környezetébe, és magába szívja a tárgyak relatíve több nedvességét. Így tovább csökken a harmatpont. A szellőztetés mindig a külső hőmérséklethez igazítja a lakás nedvességét. Az előző évben páramentesítő ment télen, szellőztetés nélkül. A párát csökkentette, de a CO2 éjszaka 2000 PPM környékén volt. Az idei szezonban csak a szellőztetés tartja a páraegyensúlyt, de a CO2 megfeleződött. Én azt mondom, hogy ha a harmatpont fölött van a hideg felületek hőmérséklete, akkor száradnak.
levendulaVálasz erre
2018-03-16
19:57:06
Előzmény: Paragon #51621#51622
barbot 2018-03-14 22:54:27
„A fő gond az, hogy a szigeteletlen alap miatt enyhén nedves falra párazáró hőszigetelést (pl. hungarocell) csak kiszelőzetett légréssel lehet szerelni,…”

Magyarországon falra légréssel hungarocellt TILOS szerelni. Londonban nem volt tilos, ebbe halt bele több tucat ember.

Paragon 2018-03-15 13:56:20
„…fal és a fegyverzet között légrés lesz, vékony de határozott, ami még jóval a kondenzációs hőfok feletti lesz, tehát szárítja a falat.”

Ezért nem szárítja: „… a fém fegyverzet tökéletesen párazáró.”

villam64 2018-03-16 05:58:58
#51615
„Ki lehet szárítani a falat belülről. Csak a nedves falazatot a harmatpont felett kell tartani pár fokkal, és mozgatni a levegőt.”
Nem lehet k i s z á r í t a n i. Csak s z á r í t g a t n i lehet. Ez óriási különbség.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… Nem kell hagyományos értelemben átszellőztetni a légrést, elég, ha alul a lábazatnál engedsz pár apró furatot, vagy rést.”
Ezzel sem lehet k i s z á r í t a n i, csak s z á r í t g a t n i lehet. Mert van utánpótlás. Annál intenzívebb szárítást kifelé, mint a csupaszon hagyott fal, természetes úton nem lehet elérni.

„Kicsit, hogy a hőáramlás ne induljhasson be, de a pára kidolgozza magát.”
Erre mondja Róbert, hogy olyan bizonytalan, mint az előzés a beláthatatlan kanyarban. Semmi garancia nincs rá, és én inkább az ellenkezőjére tippelek.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… egy csarnok tetőszigetelése csöpögött a párától, és nem volt semmi mód, hogy kijavítsuk. Ráhúztunk még egy tetőt, a kettő közötti légrés teljesen kiszárította a tetőt 1 hónap alatt.”

Almát hasonlít össze körtével. Itt belül van a hőszigetelés és kívül a légrés, barbotnál fordítva.
Felteszem – szólj, ha nem így van – hogy a csarnok tetőnél alul van a fémlemez, és fölötte egy nem vagy nem jól védett hőszigetelés, aminél nincs utánpótlása a víznek, ha föléje húznak egy másik tetőt. Ez tehát valódi szárítás, és nem szárítgatás. Továbbá ha ez nyáron történik, az új fémtető alatt 60-80°C is lehet a levegő, ami gyorsítja a hőszigetelés száradását. Barbot-nál ez is másképpen lenne: kívül van a hőszigetelés, és belül csak annyi a léghőmérséklet, mint a kültérben, és a közvetlen napsugárzástól is el van zárva a fal. Tehát amennyire most tud száradni kifelé a csupasz fala, annál még az átszellőztetett esetben is kevésbé, de legfeljebb ugyanannyira fog tudni. Miközben a hőszigetelés hatástalan lesz, mert a légrésben a hőmérséklet a kültérivel fog megegyezni.

Summa summarum: vizes falat t i l o s hőszigetelni. Hát még a vizes lábazatot!

2018-03-16
12:40:07
Előzmény: BJaca #51617#51621
Szia Bjaca!
Összefoglalom az eddigieket, és kiegészítem a véleményemet a lábazatszigetelési aspektussal, amivel eddig nem foglalkoztam, mert nem erre vonatkozott a kérdésed
1. Nyugodtan felrakhatod a panel hőszigetelést a külső falra, a fal hőszigetelt lesz anélkül, hogy a meglévő vizesedés romlana, sőt javulni fog, nem is kismértékben. Ezzel a kérdésed meg lett válaszolva
2. A lábazat szigetelés szükségessége, amit Robert felvetett igaz, de ez más téma, nem érinti a hőszigetelés kérdését(attól eltekintve, hogy az általad kissé nyirkosnak említett falazat kevésbé jó hőszigetelő)
2018-03-16
12:15:46
Előzmény: Paragon #51619#51620
Paragon,

A kiszámítható megoldások híve vagyok.
Te egy totál határozatlan, rengeteg paramétertől függő szerkezet lehetőségéről beszélsz, ami bizonyos esetekben talán nem ront a meglévő állapoton, de alapvetően nem lehet opció egy szakember számára (pontosan azért, mert kiszámíthatatlan és vélhetően hibás).
Nem is kívánok vitatkozni róla, mint ahogy nem érdemes arról vitatkozni, hogy egy beláthatatlan kanyarban érdemes-e előzni.
2018-03-16
10:26:27
Előzmény: robert #51618#51619
Ha jól értettem az eredeti kérdés/feladat a fal hőszigetelése volt, azzal nehezítve, hogy az enyhén nedves fal nem vet e fel problémákat. Most viszont Te már a kapillárisok leszigeteléséről beszélsz. Nem állítottam, hogy a fal hőszigetelése megoldja az alap hiányzó szigetelését, csupán azt, hogy a hőszigetelés szárítani, nem nedvesíteni fogja a falat
2018-03-16
08:55:29
Előzmény: barbot #51611#51618
babot,

Levendulának igaza van. Elsődleges a nedvesség-utánpótlás megszüntetése mechanikus vagy vegyi anyaggal, majd a fal kiszárítása.

Ha ezt nem tudod megoldani, akkor jobb, ha hagyod, ahogy van. Minden más próbálkozás kidobott pénz.

2018-03-16
08:14:01
Előzmény: Paragon #51616#51617
Szia Paragon!

Egy mórickaábrát tudnál feldobni erről?
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelés kivitelezés hibáklapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva