Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Légkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2010-01-17
20:26:00
#4055
Róbert!

A táblázatod légkollektorra készült? 30% hatásfokkal?
Vizesnél(fagyálló) is hasonló az eredmény? kwh/m2-re vonatkoztatva? Mire számítszak a tavasszal? Mondjuk a mostani ősz sem kényeztetett el.
2010-01-17
14:27:28
#4045
villam64,

Igazad van, amikor működik, akkor sokkal jobb a kollektor hatásfoka.

Sőt a két rendszer jól ki is egészítheti egymást. Például a kollektor nagyon jó hatásfokkal csak keveset emel a külső hőmérsékleten, éppen csak annyit, amennyivel a hőszivattyút az optimális COP tartományba emeli.
Ilyen időszak, amikor 200W/m2 alatti besugárzás van. A kollektor nem tud felmelegíteni arra a hőmérsékletre, amivel fűteni lehetne, tehát ez a hő elveszne (10nm kollektor esetén a veszteségeket levonva több, mint 1kW teljesítmény). A hőszivattyú viszont a -5 fokos levegő helyett 0 fokos levegőt kap, amivel a COP>3 tartományba kerül, és 50 fokos melegvizet állít elő.

villam64Válasz erre
2010-01-17
13:37:07
#4044
Róbert
Én a 19 kwh-ával számoltam amit írtál. Most látom, hogy a globált írtad.
4. A működésre vonatkoztatom a hatásfokot, tehát a vizes hőszivattyúnál akármennyit megy maximum 1/6, vagy nevezem jóságfoknak, én erre gondoltam, hiszen másban nem hasonlítható a két rendszer.
A többit meglátjuk.
2010-01-17
12:57:15
#4043
villam64,

1.
Én így számolok:


Hónap Globál sugárzás hozama Ebből hasznosul 32m2-re
kWh/m2 kWh/m2 kWh
Október 150 45 1440
November 90 27 864
December 45 14 448
Január 40 12 384
Február 60 18 864
Március 90 27 864
Április 150 45 1440

Összesen 595 180 5760


Ez akkor igaz, ha azonnal okosan hasznosítani tudod, vagy legalább fél napig tárolni tudod a hőt.

Te nem veszed figyelembe:
a. egy adott sugárteljesítmény alatt nem működtethető a rendszer
b. a TELJES sugárteljesítményre az eredő hatásfok 30% körül mozog


A te számításoddal ellentétben januárban csak a negyede a hozamod, max 400kWh, vagyis 50-60m2 gázt spórolhatsz meg (kb 8000ft)



2.
"Tudom, hogy nem gazdaságos, de környezet védelem." - gondolj bele, lehet, hogy az ellenkezője igaz.




3.
A tanulmány el fogom olvasni, kösz.


4.
" sörkollektor hatásfoka 1/7 és 1/8 között mozog. Ez magasabb, mint egy vizes hőszivattyúé."
Ezt igaz (a 24 óra egy töredéke alatt, de mennyi a napi átlag?).
villam64Válasz erre
2010-01-17
11:24:28
#4042
Róbert
A tesztelését majd megbeszéljük. Én most már 15 csöveseket akarok. A fűtési rendszeremet nem bontom le, csak korszerűsítem. Nem akarom a csupasz tetőcserepet nézni, amikor rásüt a nap. Közben fizetem a számlákat. Tudom, hogy nem gazdaságos, de környezet védelem. Tehát úgy számolod, hogy 1 m2, 1 hónap alatt hozhat 38 kWh. Én 32 m2-t tervezek feltenni, ami ezek szerint januárban hozhat 1 216 kWh-át. 135 m3 gázt váltana ki. Tehát december-január hónapban csak 100-100 m3 gázt kellene kifizetnem, vagy fát, vagy fát összegyűjtenem. További szigeteléssel ennyit sem. Ősszel és tavasszal a külső levegő kollektoron történő átvezetésével a falakat száríthatnám. Nyáron a kollektoron belüli áramoltatással meleg vizet csinálhatnék. Télen is, de azt nehéz kiszámolni, majd a tapasztalat és idő. 1.2 millióm lenne, és nem adósodnék el miatta, már most megcsinálnám. Továbbra is nézem a mérési eredményeket, a lehető legtöbbet, mert ezekből vonok le következtetéseket.
Még egy napenergiás tanulmány.
www.gas.uni-miskolc.hu/publics/Workshop_jelentes_2005_HB.pdf
Ez alapján olyan sörtükröt kell készíteni, ami az infravörös tartományban tükröz a csövekre. A tervezett alufólia a látható fényt visszaveri, de mit csinál az infravörös tartományban. Érdekesség, hogy nyáron a függőlegesre állított vákuumcsöves kollektor 18 óra után hátulról kezdi el sütni a nap. Hajnali 6 óra előtt is. Elő- és utómelegíti. Természetesen ezt csak érdekességként írtam ide. Az órák a föld forgás tengelye miatt nem stimmelnek. De az állapot létezhet ilyen beállításnál. És nem délben merőleges a napsugárzás. Tehát a sörkollektor hatásfoka 1/7 és 1/8 között mozog. Ez magasabb, mint egy vizes hőszivattyúé.
Ez a gyűjtő képe. A be és kimenet egy lemezből áll. A 100 csatlakozások még nincsenek jelölve. Ez még kezdeti próbálkozás volt két évvel ezelőtt, a következő szebb lesz. Ebből semmi nem lesz látható a szigetelés miatt. A vonalak a hajlítási részek.




2010-01-17
11:01:39
#4041
Sándor,
S:... napkollektorokat vizsgáló intézetnél nem találtam légkollektor vizsgálatokat. Sem sör, sem vákumcsöves megoldást nem akart még senki sem teszteltetni.
R: Más is akart már tesztelni, a régebben említett Twinsolar paneleknek van minősítésük. A sörkolis mérésem szerint jó és használható adatokat kapok én is. Inkább azt mondanám, hogy a légkollektort nem lehet olyan univerzálisan elhelyezni, üzemeltetni, mint a vizeset. Csak speciális esetekben használható jól, és nagyobb szakértelmet igényel a telepítésük. Ezért sokkal kisebb az igény rá, elenyésző a piaci részesedése, ezért nem éri meg minősíttetni.


villam64,
A sörkollektorom elnyelő felülete 1.6m2, ehhez a felülethez 14 vákumcső kellene 35 ezer forintért. Ha még 30 ezret számítunk az egyéb kiegészítőkre, akkor kb ott vagyok, mint a sörkoli. A szükséges tetőfelület valamivel nagyobb, mint a sörkollektoré, ezt ellensúlyozza a jobb hőszigetelés. Véleményem szerint az eredő hatásfok nem lesz 20%-al jobb, de lehet, hogy könnyebben kivitelezhető a rendszer, és magasabb hőfokot lehet elérni vele. Nekem ezért szimpatikus az ötleted.
A légkollektorok felhasználási lehetősége szűkös, de ezen tágíthat ez a megoldás a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően.
Ezért látok benne fantáziát.

A sörkollektoros mérés-sorozat befejezése után szívesen lemérnék egy ilyen légkollektort is.

A technológiát ígéretesnek tartom, de továbbra is fennáll a tény, hogy télen nem süt a nap, és ezen a technika nem segít. Érdemes nézegetni a mérési eredményeket. Itt láthatod, hogy mit hoz egy 70 fokos szögben megdöntött kollektor
Ne csak a kollektor hozamát nézd, hanem a GLOBÁLSUGÁRZÁS adatokat (első grafikon, sárga görbe, és a grafikon fölötti napi összesítést kWh/m2-ben). Láthatod, hogy két hét alatt (1nm-re vonatkoztatva) 19kWh esett be. Ezt az értéket gyári műszerrel mérem, a SZÓRT SUGÁRZÁS IS BENNE VAN!



villam64Válasz erre
2010-01-17
08:34:35
#4039
Sándor

"""
Nem értem, hogy hogyan kell értelmezni a diagramodon látható értékeket és az üres vákumcsõvel ugyan abban az idõben mért értékeidet. Mitõl esik az egyik nullára, amikor a másik felfut?
Mitõl lesz egy óra alatt 80 fokos egy 300 literes tároló, és miért esik hirtelen vissza? Nem egy 2000 literes tárolóval kísérletezel?

A légkollektoros logika szerintem inkább a hõszigetelés javítására hasonlít, nem hõtermelésre. Egymás után többször váltogatni a hõátadási módokat, méreteket, az már hõszigetelés.

Az üveg bevezeti a hõt a csõ belsõ falára. Onnan sugárzással felmelegíti a belsõ levegõt. Ez a levegõ áramlással melegíti az alu csövet. Az alu csõ vezetéssel átviszi a belső oldalára a hõt. Ezt a hõt az alu csõ sugárzással átadja a levegõnek. A külső, már csökkentet hőtartalmú levegõ áramlással hozza ki az alu csövön keresztül (a kollektorból) a még megmaradt hõt.

Nem lenne egyszerűbb és gazdaságosabb a közvetlenül a csőfenékre befújt, felfelé haladva fokozatosan melegedő levegőt direktben kivenni?

Valami hasonló miatt épülnek fel így a többrétegû, eltérõ üveg vastagságú hõszigetõ ablakok. Vákummal vagy nemes gázzal az üvegek között. Hogy minél többször megtörjön a hõvezetés a különbözõ fajtájú és vastagságú anyagokon keresztül.

Tényleg a teljesítmény lenne a lényeg, mert statikusan magas hõfokot könnyû produkálni. A mûködõ kollektorod nem egészen azt mutatja, mint amire bedugaszolt vákumcsõ értékeibõl gondolni lehetne.
Sem az SPF, sem másik napkollektorokat vizsgáló intézetnél nem találtam légkollektor vizsgálatokat. Sem sör, sem vákumcsöves megoldást nem akart még senki sem teszteltetni.
Ha neked sikerül, Te leszel az elsõ.
"""

Annyi történt, hogy a 300 literes tartály hőmérőjét vettem ki, és tettem be a vákuumcsőbe, ezért nem írtam át a programban a nevét. Ebben az időszakban ennek a méréshez egyik tartálynak sem volt köze. Ez egy napra kitett heat-pipe nélküli vákuumcső mérése volt. Tehát a 300 literes tartály hőmérője a vákuumcsőben lévő változást mutatta 80 °C-ig, amíg bírta, majd kivettem, nehogy megolvadjon, mert műanyag. Így ez a hőmérő csak 8:30 és 9:30 között mért. A vizes kollektor hőmérséklet érzékelőjét meg csak összehasonlításképp hagytam a grafikonban. A teszttel csak azt kívántam bizonyítani, hogy a hőmérséklet, és a változása milyen a vákuumcsőben. És ez alapozza meg az állításomat, hogy 20% többletet garantálok a sörkollektorhoz képest. A légkollektoros megoldás azért jutott annak idején eszembe, mert sörkollektort akartam építeni. A megépítéséhez olvasgattam a sörkollektor oldalt. Látva a szigetelés, ragasztás nehézségeit, fedőlap, kerestem egyszerűsítési megoldást. Ezt oldja meg a vákuumcső. Már csak a levegő átjáratását kellett megoldanom. Így egy gyári berendezéssel, hasonló árban, mint a sörkollektor, nagyobb hatásfokot, és egyszerűbb kivitelezhetőséget értem el. A csőben lévő alumínium csövet nem állna szándékomban melegíteni. De elkerülhetetlen, mert az alumínium cső és az üvegcső között kifelé áramló levegő, az áramlás lévén az 1.6 méteres úton kapcsolatban van. Az üvegcsőről felvett hő egy részét menthetetlenül átadja a hidegebb alumínium csőnek. Amit belülről hűt a folyamatosan érkező hidegebb levegő. Viszont így ez a levegő amíg felér az alumínium csőben előmelegszik x °C-ot. Itt nincs veszteség, csak egy lassító folyamat, ami a leállási időt növeli meg. Én is sokat kerestem ezt a megoldást, és működő vákuumcsöves légkollektort, de a mai napig sem találtam. Én is egyszerűbbnek találnám a megvételét, mint belebonyolódni olyan szakmákba a megépítése során, amihez semmi közöm. Összegzés: szerintem ezt egyszerűbb megépíteni nagyobb hatásfokkal, mint a sörkollektort. Én a rendszeremet 70-80° dőlésre tervezem. Az emberek bizonyos mennyiségű meleg vizet használnak el. Ehhez megtervezik a napkollektor és a tartály mennyiségét. Ez a nyári üzem 45° dőlésszöggel. Amennyiben eggyel több napkollektort teszek fel, akkor téli üzemre 70°-ra kell állítanom a dőlésszöget. Ekkor csökkentem a nyári túltermelést, és növelem a téli termelést. A plusz egy kollektor bőven fedezi nyáron a dőlésszögből eredő hátrányt, és nem biztos, hogy takarni kell. Hogy minek keverem bele a vizes kollektort megint ? Mert a légkollektor nyáron feleslegesen állna, miközben nagy mennyiségű hőt termel. Egy kis ráfordítással kiveszem ezt a hőt. A légkollektorom: 12 db vákuumcső 30 000 Ft, 12 db 2 méteres 30/1-es alumínium cső (a mostani árakat nem tudom), 2 db tábla 0.5-ös alumínium lemez (nem tudom, de én 3 000 Ft/db körül vettem annak idején). Egy kis szigetelés. Szilikon ragasztó. 100-as alumínium csatlakozó 2 db. A gyűjtőt bádogossal csináltatni egyszerűbb. Sokat hátráltatott egy két dolog beszerzése és tervezése. Magyarországon divat, hogy ami az üzletben van abból kell dolgoznod. Nem hajlandók beszerezni, kiszolgálni a vevőt, inkább rád sózzák. Így plusz tervezési, illesztési munkák lesznek. Ventilátoron is sokat variáltam. Én mindenképp 12 V-osra tervezném a rendszerem, mint az Alfasol-é. Itthon nagyon nehéz a beszerzése. A rendszerem tovább bonyolódik, mert a lakásban lévő levegő nyílás elé beépítek levegőre, pillangós visszacsapó szelepeket. Viszont ekkor lehet, hogy nem elég a ventilátor alacsonyabb fordulatszáma. Megspórolok egy hőfokkapcsolót.
Az egyik freeweb-es leírásban az szerepel, hogy a nap óránkét 15°-ot fordul. Tehát 3 óra alatt 45°-ot. Az üveg 45° feletti sugarak jó részét visszaveri. Vízszintesen rakva a vákuumcső ~9 óra-15 óra között működik, direkt sugárzást hasznosítva. Ez télen elég is. A kérdés, hogy ősszel és tavasszal is elég-e. Azt is figyelembe kell venni, hogy vákuumcsövek 45° felett takarják egymást. Tehát nyugodtan szerelhetem vízszintesen is, mind a két módnál veszteségem van, hasonló. Vízszintesen több csövet tehetek bele. 12 db helyett 15 db. 25%-kal több elnyelő felület 1 m2-en, nagyobb légellenállás, fele akkora csövek közötti távolság, fele napmagasság változás lehetséges. 90° helyett 45°. 67.5°-ra állítva 45° napmagasságig ideális. Afölött nem kell fűteni. De a mostani csak 12 csöves lesz, mert ahhoz van legyártva a lemezem, és nem dobom ki.
2010-01-16
16:09:50
#4022
villam64,

1. Szerintem a csövet be kell festeni, mert különben visszatükrözi a sugarakat.

2. a. Ha vízszintesen szereled, akkor sűrűn rakhatod a csöveket, mert a napmagasság kevésbé változik, mint a nap járásából adódó szög, ezért így kisebb az árnyékhatás.
b. A függőleges szerelésnél viszont nagyobb felület fordul a nap felé.
Hmm... ezt jól meg kell gondolni.

3. Egyrészről a lehető a legnagyobb átmérőjű alu csöveket kell beépíteni, a felület nagysága miatt, másrészről az alu cső belső keresztmetszete, valamint az alu és üveg csövek közötti keresztmetszetnek közel egyformának kell lenni a légáramlás biztosítása miatt. Ebből az következik, hogy az alu cső átmérője a belső üvegcső átmérőjének kb 0.7 szerese legyen (47mm és 33mm)

4. Mindenképp meg kell mérni a teljesítményt, mert önmagában a hőfok nem sokat jelent.
villam64Válasz erre
2010-01-16
14:59:17
#4021
Róbert

Az a gond ezzel, hogy meg kéne építeni ezt a mérő részt, ami plusz munka és idő. Inkább befejezem a megkezdett 12 csőből álló légkollektorom. A tervezett kollektoromban nem feketére festett alumínium csövön fújom be a levegőt, és az üvegfal mellől veszem ki. Nem bonyolítom az alu cső festésével. Amin még gondolkodom:
1. méterenként 12 v. 15 cső, a 15 felé hajlok
2. vízszintes v. függőleges szerelés
A nappálya jelenleg 0-21° között mozog. Ehhez 80°-os beállítás megfelelő. De a 0-40° közötti sem nagy veszteség.
2010-01-16
14:33:42
#4020
villam64,

Érdekes kísérlet.

Arra lennék kíváncsi, hogy nem nyugalmi, hanem üzemi állapotban hogy teljesít a cső. Le is rajzolom, hogy mire gondolok.

A vákum cső nyílással lefelé áll, hogy ne gyűlhessen össze a víz benne.
A feketére festett alu cső és az üveg között fújnánk be a levegőt, ami az alu cső belsejéből ömlene ki. A hőmérsékleteket a ki és bemeneten kellene mérni, és a levegő sebességét is tudnunk kellene.




villam64Válasz erre
2010-01-16
11:14:23
#4019
09:40 A 300 literes maximum 80 °C-ig mérő hőmérő lett van félig belógatva, ennek változása a grafikonon. A hőmérő érzékelők hozzáérhetnek a belső üveghez.








2010-01-09
21:37:33
#3953
villam64!robertnek azthiszem igaza van a hatásfokkal kapcsolatban,szerintem azok a légkollektorok teljesítenek jól amelyek friss levegőt melegítenek.Ugyanis az alacsonyabb hőm.levegőt akár 20C al is képes könnyedén felmelegíteni(a leadott teljesítmény ilyenkor nagy,papíron),de mondjuk 0C-külső hőm esetén a helyiségbe belépő 20-30C hőm. levegő pillanatok alatt lehűl,ezért max. a nemhasznált épületek szellőztetésére ,dohosodás megakadályozására használható.Amit egy két profi gyártó is leír,(ha még nem olvastad)ajánlom az :alfasol.hu-oldalt,itt vannak letölthető oldalak sima lég és lég+HMV kombi kollektor adatok is.Sokáig gondolkodtam ezen a típuson én is,de nem volt meggyőző,maradt a fagyállós zárt rendszer.
villam64Válasz erre
2010-01-09
21:15:26
#3952
Róbert
A félkész vákuumcsövesem akkor is dolgozott amikor a sörkollektor nem. Ugyanez lenne a vákuumcsöves légkollektornál is. Eleve benne van a szelektív elnyelő réteg. Kisebb a visszasugárzási vesztesége is. Az is igaz, hogy a meleg víz termeléshez magasabb hőfok kell. Ez csökkenti a nyereségességet. Viszont az általam javasolt kevesebb ventilátor magasabb hőfokot eredményez, ami jobb hőátadást eredményez a levegő víz hőcserélőben.
2010-01-09
20:36:03
#3951
villam64,

A mérésem szerint 4W/m2K a sörkoli hővesztesége. O fok külső, 35 fok kollektorhőmérséklet esetén 35x4=140W, sugárzással elveszik még kb 100W . Ha a hőszigetelést javítod, akkor az 140-ből lehet lefaragni, a sugárzási veszteséget nem tudod csökkenteni.

Ezekből az adatokból következik az is, hogy 250W/m2 besugárzás alatt nem indul be a sörkollektor.
villam64Válasz erre
2010-01-09
20:20:39
#3950
Róbert
A vákuumcsöves légkollektoromnak az ugyanakkora sörkollektorhoz képest. A vákuumcsöves és sík összehasonlításában csak azt állítom, hogy jobb a vákuumcsöves télen. Külön kezeld a mondataimat általában, mert úgy látom, hogy az ugrásaimat egybe olvasod. Ma is volt napsütés és decemberben is. Közelítőleg 5-5 nap van december-január hónapokon. Február 7-10. Szórt fény is van. Hóesésben is dolgozott a vákuumcsövesem. Ezt akarom megfogni. Kevés, nem vitatom. Nem is említettem gazdaságosságot, megtérülést, csak tisztább levegőt. Elképzelésem szerint decemberben 65 m3 gázt tudnék ezzel kiváltani. 3-2 hónapra csökkenteni a fűtési idényt. Szigetelni és alig fűteni. 0 fűtési idény.
2010-01-09
20:13:43
#3949
villam64,
Melyiknek nagyobb 20%-al a hatásfoka a sörkollektorénál?

A vákumcsöves biztosan többet hoz fagyban 70 fokon. Egyébként nem lényegesen jobb. De abban az időszakban, amikor sokkal jobb eredményt lehetne vele elérni, Magyarországon nem szokott sütni a nap.
villam64Válasz erre
2010-01-09
20:05:15
#3948
Róbert
Tesztelés nélkül állítom a plusz 20 %-ot a sörkollektorhoz képest. Most látom, hogy te a vizes és levegőst hasonlítottad össze téli üzemben, míg én a vákuumcsöves és sík kollektort. Én télen 70 °-on többre tartom a síkkollektornál. A szél sem viszi el. Összességében november-február jobb a vákuumcsöves. Az én rendszerem túlméretezett. Nem építhetek a nyárra, mert ekkora méretnél strandot kellene építenem. Egyszerűbbnek tartom a kezelését és védelmét légkollektorként. Felforrás veszély hol van ? A vákuumcsőben nem gyűlik össze víz, hogy megfagyjon, és tönkre tegye.
2010-01-09
19:26:32
#3947
villam64,

A tévedés -miszerint télen nagyobb hatásfokkal működik a levegős- abból származik, hogy nem ugyanazon körülményekre vonatkozó adatokat hasonlítanak össze.
A levegős kollektorok jó hatásfokkal (40%) 35 Celsius kimenő hőmérséklet alatt működnek. A vizes kollektorok HMV tárolókhoz kapcsolódnak, ezért legalább 60 fokra melegednek fel ahhoz, hogy bekapcsoljon a keringés. Nem szabad összehasonlítani a 35 fokon és a 60 fokon üzemelő kollektorokat.

Ha a vizes kollektort direkt fűtésre használod, akkor semmivel sem marad el a hatásfoka.

A vizes kollektor segédenergia igénye alacsonyabb, mint a légkollektorban alkalmazott ventilátoré. Honnan veszed, hogy magasabb? Az általad említett ventilátorból 2m2 kollektorfelületre kell 1db. A zajt is szorozd meg ennyivel.

villam64Válasz erre
2010-01-09
18:54:51
#3946
Róbert
A levegős esetén kiküszöbölöm a lefagyás veszélyt és forrázás veszélyt. Egyszerűbbnek, jobban kézben tarthatónak találom. Nyáron ez is a meleg víz fogyasztás többszörösét adja. Télen nagyobb hatásfokkal működhet, és hamarabb indulna mint a vizes. Több előnye van mint hátránya. Vastagabb csövek vannak. A lég elemek talán így olcsóbban jönnek ki. Olcsóbban kihozom így. 2000 literes vizes tárolóm már van, de a tárolást még bővítem. A levegős vákuumcsövesből borult időben is több vehető ki. Azt látom, hogy igen komoly dilemma a fagyállós kontra drain-back. A drain-back-hez erősebb szivattyú kell. Ezeket a problémákat kerülöm el. A régebben említett padló alá épített téglás hőszigetelt tárolót is ehhez képzeltem el. A 13-20 m3 téglának nem kell tágulási tartály. Ezt a rendszert vezérelnék hőfokkapcsolók. A lehető legnagyobb automatizálással. Vízszintesen 2 m2-en 15 cső, 32 m2-en 240 cső. Méréseim alapján ez a mennyiség borult időben 1 m3 gázt vált ki, napos időben 8 m3-t vált ki decemberben vagy januárban. A többi hónapban a többszörösét. Ez 8 db 30 csöves vizes kollektor, ami 42 m2, nettó 19,2 m2. A 240 cső 600 000 Ft. Az aluminium csőnek most nem tudom az árát. A sík kollektor 2 m2 is legolcsóbban 80 000-100 000 Ft. 16-szor 80 000=1 280 000 csak a kollektor. 10-szer 80 000 ha nettót számolunk= 800 000 csak a kollektor. És télen rosszabb hatásfokú. A csövek a padlóban is elvezethetők és a padláson is. Már tavaly kitisztítottam a két régóta nem használt kéményt a légkollektor bevezetéséhez. Benne nem szigetelem a csövet, falfűtésként működne rásegítés képpen a két szobában, mert a kémény mindkettőt érinti. Alul T elágazással jövök ki, a porszűrőkön keresztül egyenlőre. De olcsó 10 Ft körüli használt tégla esetén padlócsere lenne a szobában. A kimeneti kémény a ház nyugati oldalán lévő két szobában van. A bemenet a keleti konyhában. Két fokozatú diagonál ventilátor van, a nagyobb fokozat 40 W. A ventilátor a padláson van és a kéményen ledugott 100-as alu flexibilis csövön nem találtam erősnek a zajt. A zajszintje a katalógus szerint 3 méternél 40 dB(A). 12 000 Ft körüli.
2010-01-09
17:31:29
#3941
villam64,

Az értem, hogy a vákumcsövekkel javítanál a légkollektor hőszigetelésén.
De ennyi erővel (és költséggel) miért nem vizes kollektort építesz? Akkor könnyen át tudnád vezetni a hőt a lakás egyik feléből a másikra, alacsony lenne a segédenergia igény és a zaj. Ha felvállalod, hogy nem tárolod a hőt (mert a levegős esetén nem tudod), akkor akár egyből radiátorba is vezethetnéd a melegvizet 40 fokon, nagyon jó hatásfokkal.

2009-12-30
20:13:58
#3874
villam64,

Ismerem a típust, szerintem a legjobb tervezés, és a legkomolyabb légtechnikát felvonultató gyártó. Részletekbe menő kidolgozás, és ennek megfelelő csillagászati ár.

Minősítéssel rendelkezik, amit rajtuk kívül ne sokan mondhatnak el.

Persze a légkollektorok alapproblémáit ez sem oldja meg, csak enyhíti (iszonyúan magas költségekkel).

A magas hatásfok itt is a szinte soha elő nem forduló környezeti és beépítési körülményekre vonatkozik. Az üzemi hatásfok egyébként kb ugyanannyi, mint a sörkollektor esetén.

A vízmelegítés opció csak kínlódás. Ez légkollektor esetén felejtős.

2009-12-26
14:30:47
#3845
villam64,

Az ár kérdésében rátapintottál a lényegre -ami a hazai kereskedelmi csatornákon elérhető termékekre is igaz-, ha a munkadíjat és tisztes hasznot is hozzászámolsz, akkor legalább kétszeresére emelkedik az ár.

Ez mindenre igaz. Csak a szabadidődbe kerül (plusz néhány sör), ha felásod a kerted, vagy levágod a füvet. Végeztesd el a munkát egy kertépítő céggel, aki vér profi, van ISO minőségbiztosítása, könyvvizsgálója, ügyfélszolgálata, színes prospektusa, kiállításokon vesz részt, adót fizet, stb... akkor a kétszeres szorzó nem is elég, de sok embernek ad munkát.


villam64Válasz erre
2009-12-26
11:37:42
#3844
Eljutottam a másik fórumon 2006 augusztusáig. Már néhány gondolatomat megtaláltam másoknál is. Rájöttem közben, hogy a kanadai cégnél miért drága a sörkollektor. Az egyik ok az lehet, hogy míg itthon séta közben 0 Ft-ért összegyűjtöm, ott a théma nem az utcán hever, hanem be kell szerezni.
2009-12-05
21:19:49
#3640
SÖRKOLLEKTOR ÜGYBEN:

A mérés mérőeszköz oldalról nagyjából elő van készítve. Már “csak” a kellektor hiányzik.
A kollektor elhelyezése valahogy így fog kinézni. A kollektor normálisának iránya dél, dőlésszöge 60fok, a csövek majdnem vízszintesen futnak. A fedés víztiszta polikarbonát.



2009-12-05
18:09:31
#3639
SÖRKOLLEKTOR ÜGYBEN:

Jövő szombaton sörkollektorépítő profik részvételével készítjük el az én példányomat. A munkáról TV felvétel készül, az idás időpontjáról majd értesítést teszek fel.

A tervezett sörkollektor-hatásfok mérés miatt (meg persze azért, hogy személyesen is megismerjek néhány fertőzött kollégát) nekem nagyon jól jön ez a lökés, mert egy kicsit leült a project.


Íme a tervezett kollektor metszete, további képekkel egy hét múlva jelentkezek.




Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Légkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva