Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Légkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2011-01-04
21:22:01
Előzmény: robert #10265#10272
Adok sörös dobozt, és építs kétféle sörkollektort. Én is először a kollektort védtem. A beszélgetések alapján a lakásba jutó port is szűrtük. Az üveg porosodására jó példa az ablak üveg. A polikarbonát megint más. A műanyaghoz elméletileg jobban tapadhat a por. Amennyiben szilikon gumicsőre fekteted, és ráfogatod, ez utána könnyedén bontható, és tisztítható, a tetőn. A vákumcsövesnél a sörös doboz, és az üveg közötti elkülönítés nem áll fenn. Az első sörkollektor versenyen elég jól teljesített, azt hiszem a szlovák versenyző, akinél a sörös doboz előtt is átment a levegő. Lehet, hogy még fent van az a videó az oldalukon.
2011-01-04
18:29:02
#10265
Visszatérve egy kicsit a légkollektorra, azt hiszem nem kellett volna az üveg alatt hagyni felmelegedni a levegőt, mert a levegő mozgatásával a hőveszteség csökkenthető lenne.

Ha a légjáratok ragasztó nélkül lennének az osztó-gyűjtőbe tolva, akkor az üveg burkolat és a légjáratok között akár 20 Celsius fokkal is alacsonyabb lehetne a levegő hőmérséklete (kiszellőzne). 5W/m2K hőátbocsátású üveg mellet ez négyzetméterenként 100Watt.

Vegyük azt, hogy egy besugárzás mellett 40% volt a konstrukció hatásfoka, tehát 800W/m2 sugárzás mellett 320W leadott teljesítmény, akkor a 320W helyett 420Wattal számolva 420/800=0.525, vagyis az 40% helyett 50% hatásfokot jelent (25% javulás).

Az ilyen megoldás azért nem került eddig szóba, mert az üveg burkolat porosodásától tartottunk. Villam64 megmondhatja, hogy az ő vákumcsöves kollektora mennyire porosodott belülről. Az is lehet, hogy az üveg kevésbé porosodik, mint a polikarbonát. Talán évente egy tisztítás elég lenne. A kiszellőztető járatot úgy kellene kialakítani, hogy ne tömíthesse el kosz, ha esetleg bekerül a rendszerbe.

Arra is kíváncsi lennék, hogy Csavarhúzós barátunknak mi a véleménye erről.

Eladtam a méréshez használt kollektoromat, azon már nem próbálhatom ki ezt az ötletet.
2010-07-17
22:04:13
#6529
atesz75,

1.
"...kevesebb lett-e a gázszámlád a hónap végén?..."
Sajna a gázszámlára a napkollektor hozamának kevés közvetlenül kimutatható hatása van. Az időjárás véletlenszerű változásain kívül van másik ok is:
A példádban szereplő 8 ezer forintos gázszámla csökkenést kb 500kWh hőenergia fedezi. Ennyi napenergia begyűjtéséhez januárban 40m2, februárban 20m2, márciusban pedig 10m2 kollektorra lenne szükség.

Az energia nem menetrend szerint érkezik, hanem egyik napon 2kWh/m2, a másik napon 1kWh/m2, a harmadik napon 5kWh/m2, a negyedik, ötödik és tizedik napon pedig 0kWh/m2. A légkollektorok által begyűjtött hő raktározása a berendezési tárgyakban (egy minimális mennyiség kivételével) teljesen alaptalan feltevés.
A felesleg egyszerűen elveszik. Ebből az következik, hogy tárolás nélkül nem érdemes nagyobb teljesítményű kollektort telepíteni, mint amekkora a működés ideje alatt a hőigény. Közepesen hőszigetelt ház déli ablakokkal rendelkező szobáiban ez szinte nulla. A kollektor hőjét el kell vezetni déli ablakokkal nem rendelkező helységekbe (többletköltség).

Hiába növeled a kollektorfelületet, egyszerre csak néhány m2 felület által termelt hő hasznosítható. 20%-ot nem spórolsz. Ha magas a fűtés-számla mert rossz a ház hőszigetelése, akkor azt érdemes először rendbe tenni.

2.
Igazad van, a gáz ára emelkedik. A beruházás költsége pedig befektethető. Mennyibe kerülne az általad javasolt hozamra méretezett kollektormező? 2 millió forint, 1 millió forint, 500 ezer forint... 1 millió éves kamata a leggyengébb lekötés mellett is évi 50 ezer. 8 ezer forint a fűtési szezon minden hónapjában.

3.
Egy 3m3-es táblával szerintem szakszerű elhelyezés mellett sem lehet egy fűtési szezonban több, mint 600kWh energiát termelni. Jelen áron 12 ezer forint. A szakszerű beépítés költségével együtt mennyibe kerül az AS-3? 180 ezer forint? Egyszerű megtérülés 15 év.
Nem állítom, hogy más típusú, csak fűtésre tervezett kollektor esetén rövidebb lenne a megtérülési idő.
2010-07-17
21:03:48
#6525
Robert!

Igen, a mérés abból áll, hogy vajon kevesebb lett-e a gázszámlád a hónap végén, vagy ugyan annyit fizettél, mint korábban. Sajnos ha nincs légkollektorod, már akkor sem biztos, hogy a jövő hónapban is ugyan annyit fogsz-e fizetni, mint mondjuk most. Ukrajnában például 50%-os gázáremelést léptettek életbe a múlt héten! Szóval azon filózni, hogy 160ezer forintos tábla mikor térül meg, úgy érdemes, ha figyelemebe veszed, hogy az elmúlt 4-5 évben, évente legalább! 2x emelték a gáz árát! És ha CSAK 20%-ot spórolsz, és a havi 40 ezres fűtési számlád 32 ezer lesz csak, akkor 20 hónap alatt megtérül a befektetésed. Ez durván 5 telet jelent HA és abban az esetben, ha egy forintot sem emelnek a gázáron és a fizetésed is ugyan az, ami most. Ebbe ugye senki se hisz. Szóval a 2-3 éves megtérülés teljesen belefér még akkor is, ha nagyon irreális számokkal számolunk. Ellenben ha optimálisan van a tábla beépítve, elegendő a felület vagy inkább egy kicsit nagyobb is, mint a szükséges, akkor nyugodtan számolhatunk a 35-45%-al is. Aki befektet napenergiás fűtés rendszerekbe, azt gondolom a légkollektorral jön ki a legjobban, mert ehhez képest például egy vákumcsöves napkoli sajnos nagyságrendekkel többe van, és mégis virágzó biznisz. Sajnos a légkollektorral kapcsolatban túl sok a mítosz, elsősorban a bugyros pálinka iszogatás mellett készülő sörkollektorok miatt, amik elhitetik a jó néppel, hogy az alkeszeknek lehet hasznuk és igenis mindenki tud sörkollektort csinálni és beszerelni. Épp az itt olvasott példa mutatja, hogy még egy beszerelő csapat is elkövethet otromba hibákat, hát még akkor egy amatőr.
2010-07-17
20:48:23
#6524
Ati75!

Úgy gondolom nálad nem a légkollektor táblával van gond, hanem a tájolással és a beszereléssel. Az általad említett 1-10%-os megtakarítás nagyon irreális. Ezt nyilván azért mondod, mert a saját tapasztalatod rossz. Ha ez általános lenne, akkor nem gyártanák a táblákat a 70-es évektől kezdve 1000 számra. Biztos lehetsz benne, hogy a 30-50% az helytálló, különben nem érné meg foglalkozni vele. 10% megtakarítás senkit se fog megmozdítani. De a piacon több komoly légkollektor gyártó is van, akik nem erre a 10%-ra utaznak, hanem a jóval nagyobb 30-50%-ra. Nálad ahogy olvasom, a táblával semmi baj, az alumínium váz és a vízzáró réteg profi megoldás. Aki viszont felszerelte, azt elő kéne rángatni, hogy miért oda tette ahová most, ha egyszer nem arra van Dél?! A gyártó mit javasolt?
villam64Válasz erre
2010-07-17
06:36:21
#6510
Tényleg beleolvasva a leírásba, miszerint egész évben használható nagyon jó lehet. Főleg most a 29 °C-os lakásra ráfűteni. Még egy méter téglafallal megnövelve a falvastagságot, még télen sem kell fűteni, mert annyit betárol a falakban.
Az én paramétereim fűtésrásegítésre.
1. Alacsony energia igényű ház esetén 20 m2 alapterületre 1 m2 kollektor (20:1)
2. Ennél gyengébb szigetelés esetén 10:1
3. Normál ház esetén (még 5 cm szigetelés esetén is) 5:1
2010-07-15
23:47:51
#6483
jleg77,

Ugye erről a kollektorról van szó?
www.legkollektor.com/yahoo_site_admin/assets/docs/legkollektor_tajekoztato.312125359.pdf


Végig olvastad az ismertetőt? Szerinted komolyan lehet venni?

"
A napsugárzás maximális értéke évszaktól függetlenül eléri az 1000 Watt/m2 értéket, ebből a légkollektor 600-700 Watt/m2 hőenergiát állít elő meleg levegő formájában (70%-os energiakihozatal)...

Tapasztalataink szerint az eddig elért minimális fűtési energia megtakarítás 30%-os volt, de vannak helyszínek, ahol ennél nagyobb értéket mértünk...

Optimális esetben, amikor a felszerelt légkollektor tábla fal mögötti részén közvetlenül áramlik a levegő, azaz nem kell szállítani, úgy a 10-15W-os teljesítmény elegendő...

Évi rezsi költségünk 60-70%-át a fűtés teszi ki. A szolár légfűtés ezt a 60-70%-ot váltja ki... 20 évre megoldja fűtés problémáit!...

Sokszor a 60w-os fényforrásokat, izzókat hosszú órákon át feleslegesen égetjük és ez egy átlagos háztartásban fel sem tűnik. Ráadásul a villanykörte nem fűti a lakásunkat...

MINŐSÉG TANÚSÍTÁSA: A 47/1968 (XII. 18.) számú kormányrendelet alapján kijelentjük, hogy termékünk a jelen használati-kezelési útmutatóban foglalt műszaki paramétereknek megfelel...

Ha veszünk egy olyan hősugárzót, amely 1KW teljesítményű és azzal fűtünk hálózatról egy 30nm-es helységet, mely 2,70m magas, akkor 8 óra alatt 8KW áramot használunk el vele. Azaz 8*50Ft = 400Ft fűtés napi 8 órában. 31 napos hónapra számolva 31*400Ft = 12.400Ft Ennyit fizetnénk elektromos áramra, ha belső hálózatról hoznánk ki az áramot, ehelyett fordítva van a légkollektor esetében „Ő” hoz nekünk 12 ezer Ft-ot és csak 400Ft a kiadásunk. És ez egy 2nm-es panelra van számítva...
"




Én nem vitatom el a légkollektorok erényeit, és lehet, hogy az AS-1 műszakilag korrekt, de úgy tűnik, hogy a kollégák hadi lábon állnak a számokkal. Pontosabban, nagyon is jól ráéreznek, hogy milyen számokkal lehet kábítani a hozzá nem értő vevőket.

Jól sejtem, hogy a mérés abból állt, hogy a kollektor felszerelését követő télen x m3-el kevesebb gáz fogyott?

Mikorra hozza vissza az árát egy AS-3 10mm-es cellás polikarbonát borítással, 3m2 - (159. 950,-HUF)? Hogy is jött ki?




Szerinted csak én nem értem jól? Légy szíves segíts.



Kíváncsi lennék, hogy "A légkollektor folyamatosan friss levegőt juttat a szobába...", ezt hogyan teszi?

A másik furfangos nézet szerint az ezekkel a légkollektorokkal fűtött helyiségekben hogyan van az, hogy az általunk élvezett hősugarakat a bútorok és a fal adják és nem a (gondolom a beáramló felmelegített) levegő?

Ügyes, de ennél már egy jobb szerelvényboltban is komolyabb felvilágosítást kap az ember. Legalább nem keverik a megvilágítást a besugárzással.


2010-07-15
22:24:13
#6480
Kedves Fórumozók!

Azért, hogy ne vegyük el a kedvét a lelkes légkollektor felhasználóknak, írnék pár dolgot, mivel egy számomra érdekes történetet olvastam itt az oldalon.

Rátaláltam a levelezések között ati75 hozzászólására, melyben ír egy nem sikerült légkollektor telepítésről. A tábla típusszáma alapján be tudom azonosítani a forgalmazót. Hogy teljes legyen a történet: Véletlenül ismerem a gyártót (tábla) és a szerelőket is, de őket teljesen máshonnan, mert máshol is otthagyták már a kézjegyüket... :-(

A gyártó/forgalmazó magyar és megbízható termékeket gyártanak. Pontos technikai utasításokat adnak és és szigorú telepítési útmutatást is. A legtöbb táblát az országban szakszerűtlenül építik be! És ezért nem a táblák a hibásak, hanem a szerelők. A legbölcsebb megoldás az is lehetett volna, hogy mielőtt belemész (ati75) a telepítésbe, megkeresed a forrást, szakvéleményt kérsz hozzáértőktől, körültekintő maradsz és nem engeded meg, hogy a telepítő cég bóvli anyagokkal építsen be nálad egy egyébként jó táblát.

A normális forgalmazók adnak beszerelési útmutatót. Volt ilyen? A telepítő is megnézte, mielőtt "épített"?

A légkollektor rendszerek jól működnek és sok időt kibírnak, csak ki kell számítani, hogy mi az a fűtendő helyiség, ahol alkalmazni szeretnék. És ha jól van megépítve és nincs 3km hosszú csővezetékrendszer, akkor 5-6 év alatt behozzák az árukat.
Sajnos ezek a magyar mentalitású igénytelen beszereléses hozzáállások elveszik a lelkes emberek kedvét az egyébként hasznos és jól működő napenergiás rendszerektől. Bocsánat a személyeskedésért, de a tábla típusszámából tudom, hogy a gyártók, pontos, részletes útmutatót adnak a tábla szereléséhez és arra is felhívják a figyelmet, hogy milyen teljesítményt adnak le. A polikarbonátot 8-10évente kicseréled és nincs gond vele, a hőszigetelése viszont nagyon jó és az ára 10-de a solar üvegének.
Bízom benne, hogy a hasonló történetek megmutatják, hogy legyen mindenki körültekintő és mielőtt döntene (ítélne), mindig a gyártók-tervezőmérnökök véleményét kérjék ki először és a telepítők körmére meg rá kell nézni, ott kell lenni a beépítésnél!



Remélem segíthettem.
2010-07-13
19:16:06
#6435
Új mértékegység "Termikus hatásfok kWp" ?!?
Hogy van ez?



Elírhatták, csúcsteljesítmény lehet 2.4/4.4 > 54% max hatásfokkal.

2010-04-08
14:46:07
#5134
Hali





2010-03-25
16:21:51
#4901
Sándor,

Nem megbántani akarok senkit. Az érveid és kérdéseid tükrözik a tájékozatlanságodat.
Valóban korábban írtam és most is úgy gondolom, hogy van a készülékben párakicsapódás, azonban továbbra is állítom, hogy véleményem szerint a penészgomba nem tud megélni benne. Ha nem képes tartósan megélni benne, akkor nem tud spórákat sem fejleszteni.
Milyen meggyőző bemutatásra vagy kíváncsi, ha tudok szívesen válaszolok?!

Valóban írtak üresjárati 100 fok fölötti hőmérsékletről azonban ez nyáron (működés mentes) időszakban és nem fűtési időszakban (időszakos üzemszüneti) következik be. Sajnos itt újra önkéntelenül a vizes rendszerekből indultál ki. A fűtési időszakban gyakorlatilag a szabályozás csak a be illetve a korlátozott besugárzásos időszakoknál (visszaeső egyensúlyi léghőmérséklet) bekövetkező kikapcsolásra korlátozódik. Itt nem tud a vizes rendszerhez hasonlóan túlfűtés bekövetkezni (nálam egy szobát fűt azonban a nyitott szobaajtó miatt akkora légtér áll rendelkezésre, amit nem tud túlfűteni).

Mivel jómagam is mérnök ember vagyok, tudom mennyire fontosak a mért adatok. Azonban magának a mérésnek és a vizsgálatnak is különböző szintjei és módjai lehetnek. A Robert féle mérési sorozat nagyon hasznos és megadhatja a számszerűsített adatokra vágyók részére a bizonyosságot. Amit én kezdettől fogva hiányolok az annak a ténynek a megállapítása, hogy ezek a berendezések nem a hatásfokukban vagy a minőségükben, hanem a bekerülési költségek alacsony mivoltában illetve abban fontosak, hogy szélesebb rétegek számára is elérhetők.
Sajnos az általad sörösökként emlegetett csapatnak időnként igen komoly „szakmai” mellényúlásai is vannak. Igen jó példa erre a teljesítménnyel és a hatásfokkal kapcsolatos időnkénti zavar. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egyszerű embereknek is lehetnek jó kezdeményezései. Hidd el én is jobban szeretném, ha ez a kis ország lenne a világelső és példaértékű a megújuló technológiák felhasználásában. Ettől azonban mind az ismeretekbeli mind az anyagi lehetőségeinkben sajnos igen távol állunk.

Végezetül a vélemények „ütköztetése” szerintem a legjobb módja annak, hogy az esetleges rejtett hibákra fény derülhessen. Nekem csak annyi gondom volt és van, hogy időnként olyan alapokból indulsz ki, ami azt tükrözi, hogy nincs elég ismereted (nem bántani akarlak ez csak egyszerű tényközlés volt). Véleményem szerint nem kell megfelelned senkinek különösen nem nekem. Mindig szükség van a kétkedőkre (még akkor is, ha ez néha éppen a kétkedőnek hálátlan feladat).

Korábban próbáltam indítani egy bejegyzést HMV előállítás házi készítésű berendezéssel címmel ami nem váltott ki különösebb érdeklődést. Ha gondolod, nézd meg mert pontosan az építő jellegű kritikára lennék kíváncsi!

2010-03-25
01:16:56
#4881
zgrof,

Én is csak annak hiszek ami bizonyított.

Az általad most mellékessé minősített, az egészségügyi kockázatokat érintő megjegyzésedre:
2009-08-11 20:02-es véleményedben még elismerted, hogy lehetnek minimális egészségügyi kockázatok. Mi változott azóta? Ahogyan a penészes szobasarokból sem lehet alapos változtatások nélkül eltávolítani a penészt, úgy ha egyszer bevette magát a sörösdobozba, akkor onnan sem. Márpedig a párás szobalevegő az éjszakai lehűlés alkalmával akarod vagy sem, ott le fog csapódni. A penész pedig a fémen is megél, beszárad, megmarad. Lásd azokat a kétségbe esett kérdéseket, ahol nyáron kiszárad a penész a sarokból, ősszel, csináljanak bármilyen festést, takarítást, visszajön. (Nem én írtam ezeket a hozzászólásokat!)

Kötve hiszem, hogy nem tudsz róla, hogy a ma már minden olyan légtechnikai berendezést ami embereket szolgál ki, és van olyan része ahol párakicsapódás bekövetkezik, rendszeresen tisztítani, fertőtleníteni kell. Szükség esetén a kiszedett mocskot laborba küldik bevizsgálásra.
Én a helyedben már kivettem volna egy dobozt és idenyomtam volna egy, a belsejéről készült reális képet. Bemutattam volna, hogy nincs benne sem por, sem éjjeli víz, sem penész, sem pókháló. Nem lehet, hogy nem akarsz szembesülni a bizonytalan kimenetelű valósággal?


Ami az égett levegő szagot érinti:
Sörösök írták, hogy az üresjárati (tehát pl. a gyakorlatban is előforduló áramszünetek idején keletkező) hőmérséklet meghaladja a 100 fokot. Ezzel akarták bizonyítani a kollektor "jóságát".
Tehát mit csinál a kollektorod ilyen esetben? A ventillátor újraindulása esetén mi lesz a dobozokban lévő 70-100 liter forró levegővel?
Nem érzed az ellentmondást az érvedben? Bebüdösíti a szobát, vagy nem tud 50 foknál jobban üresjáratban sem felmelegedni?

A megtérülésről csak annyit, hogy aki listát írt le itt a fórumban akár ajánlatban, akár saját építéséről, az a tiednél jóval magasabb árakat adott meg. Miért? Megmondom. Ha nekem van egy két m2-es tábla spec. üvegem amit több éve vásároltam, akkor azt én nem hagyom ki a bekerülési költségből csak azért, mert nem most a söröshöz vásároltam. Máris megvan a 17 eFt. És a többi anyag? A beszerzés, az utánajárás költsége?
De ezzel nem szeretném senki örömét elrontani.

2010-03-24
13:01:45
#4856
Sándor

Ha jól emlékszem a szilikonnal és a megtelepedő penészgombákkal kapcsolatosan elég kimerítő vitánk volt korábban (így ezekre, ha nem haragszol nem térnék ki ismét).
Úgy látom egyszerűen nem akarsz mástól származó érvelést elfogadni, ha az ellentétes az elgondolásaiddal.
Ha végre eljutnál addig, hogy megfelelően tanulmányozod a szerkezetét és a működését a berendezésnek, akkor rá kellene jönnöd, hogy a HMV kollektorokhoz hasonlóan itt is kialakul egy egyensúlyi állapot és egy ehhez tatozó hőmérséklet így a 100 fok közeli vagy a fölötti üzemi hőmérséklet csak akkor lehetséges ha jelentősen alul van méretezve a ventilátor. Üzemszünet (nyári meleg hónapok) idején NINCS ÁRAMLÁS a belső tér felé így nem lehetséges kellemetlen égett szag lakásba jutása sem.
A légmozgás összefüggésben van a helyes ventilátor megválasztással és a beáramlás irányával. A klímaberendezéseket is el lehet jól és rosszul is helyezni és ettől függően lehet kellemes vagy kellemetlen a befújt levegő.
A megtérülés minden esetben a megtakarítás és a bekerülési költségtől függ. A saját 2 m2-es kollektorom kb. 17.000 Ft-ba került (ventilátorom már megvolt).

2010-03-23
10:20:49
#4815
Sándor

Korábban már kitárgyaltuk a sörkollektor véleményem szerinti legnagyobb előnyét amit jelenleg sem veszel figyelembe. Ez történetesen a könnyen HÁZILAG (alacsony bekerülési költséggel!) előállíthatósága. Biztosan nem fog nyomába sem érni azoknak jó minőségű anyagokból profi módon előállított meleg vizes berendezéseknek, amelyeket IGEN MAGAS ÁRON (a sörkollektorhoz viszonyítva) lehet beszerezni. Véleményem szerint lehet ugyan hatásfok adatokat mérni (és jó is, ha rendesen meg vann határozva és nem légből kapott adatok keringnek) azonban nem biztos, hogy csak a teljesítmény és hatásfok adatokkal össze hasonlíthatók a lég és vizes berendezések egymással. Ha a megtérülés mellett azt is figyelembe vesszük, hogy ezek "sufni tuninggal" is előállíthatók, ami megnöveli a jelentőségüket, mert szélesebb rétegek számára is elérhetőek (megvalósíthatóak). A mérésnek abban is nagy jelentősége van, hogy valódi adatokra tudna támaszkodni aki belefog egy építésbe és utólag nem érné csalódás amiért nem vagy nem az elvárt teljesítménnyel dolgozik a berendezése.
Az elmúlt év őszén én is építettem egy 2 m2-es berendezést. Nekem nincs olyan komoly berendezésem, mint Robertnek azonban folyamatosan figyelemmel kísértem a hőérzetet és a fűtött helyiség hőmérsékleti adatait. Ebből egyértelműen le tudtam vonni a következő megállapításokat:
1. önálló fűtésre nem csak helyiség temperálásra alkalmas (a működési időszak nálam a hőntartás és nem a felfűtés idejére esett; hétköznapokon reggel 05.00-07.00-ig van a felfűtés és utána 17.00-ig csak tartja a fűtés a hőmérsékletet)
2. érzékenyebben reagál a sugárzás intenzitás változásra, mint a pufferrel ellátott vizes rendszerek
3. a helyiség magasabb hőmérsékleten tartása miatt a falak és a bútorok kevésbé hűltek le így könnyebben lehetett a felfűtés időszakában a megfelelő hőmérsékletre hozni a helyiséget
4. nem tapasztaltam huzat hatást a keringtetett levegő miatt
5. nem tapasztaltam penészedésnek jelét a használat miatt

2010-01-30
17:24:52
#4284
villam64,

Nem szeretnék a kollektorok dőlésszögén állítani, esetleg csökkenteném a felületet.

A sörkollektoros mérés eredményeiből az első borús egy hónap után még nem lehet lényeges következtetéseket levonni, hacsak azt nem, hogy erre számítottam. Mármint arra, hogy télen nem hoz kevesebbet, mint a vizes.

A tartósság tényleg lényeges kérdés.
villam64Válasz erre
2010-01-30
15:21:00
#4283
Róbert
Mint tudod, én a nagy felületek beépítésének híve vagyok. Ez nyáron hasznosítatlan felesleget eredményez. Te is túlméretezted a rendszered. Nem lenne jobb nálad is a meredekséget növelni? A négy kollektorodból nem kellene kettőt letakarnod nyáron, hanem csak egyet. Így is meg lenne a meleg vized. Télen meg néhány kWh-ával több. Valóban a jobb szigetelés miatt támogatom a vákuumcsöveseket. Meg azért, hogy ha függőlegesre állítom, akkor kisebb a légellenállása. Az eltés szakdolgozatba csak belenéztem, az elemzését rátok bíztam. De szerintem csak összevagdalt elképzelés, tehát mélyebb következtetést, meg dorgálást nem érdemel. Egyszerűen az értelmes gondolatokat kell kiollózni belőle. Írod a 3-5 kg/m2 fa tüzelőt. Én tegyük fel, hogy 20 m2-t tervezek. Akkor ez 60-100 kg tűzifának felel meg. Örüljünk neki.
1. Biztos kisebb a teljesítmény a valóságban, de én nem elemeztem az írást.
2. Nálam az üzemelő rendszerek mérései a mérvadóak, ezek alapján variálok. Előszámításokat a tervezőkre hagynék. Csak sok az eladó aki ehhez nem ért. Én kísérletezgetek, mert a képlet hegyek nem jelentenek semmit. Most már látom a dokumentumot. Tény, hogy idealizált számítást végeztek. A napsugárzás úgy kellene mérni, hogy 200-400 Wh/m2 sugárzás érték alatt nem kell figyelembe venni. Ehhez így kellene a műszert kalibrálni. A globál sugárzás valóban nem mérvadó.
Sándor kollektorai meredekebben állnak, mint a tieid, de a nyári túltermelése miatt még tovább növelhetné ő is a dőlésszöget.
3. Én fűtés rásegítés esetén már megtérülést nem számolok a kevés napsütés miatt. Egyszerűen ezt fűtés korszerűsítésnek nevezem. 2 m2 sörkollektort, ahogy látom 30 000-60 000 Ft-ból lehet kihozni. Ami számomra is problémás, az a tartósság, amit én fontosnak tartok. Tartósság hiányában valóban végtelen a megtérülési idő.

Én elégedett vagyok a sörkollektoros méréseiddel. Nem a százalékot nézem. Engem a viszonyszámok érdekelnek a vizesekhez képest. Bizonyítja, hogy megfelel egy gyári vizes kollektornak.


2010-01-30
14:41:29
#4281
villam64,

A hatásfok leginkább két tényezőtől függ. Az egyik a hőszigetelés, ami a sík-kolektoroknál (így a sörkollektornál is) dominál, a másik az sugárzás útján történő hőmérsékletvesztés, ami a magasabb hőmérsékleten dolgozó vákumcsöveseknél jelenthet meghatározó veszteséget.

Télen a vákumcsöves egyértelműen jobb, csak hát nem érdemes télre méretezni. 20kWh havi hozam négyzetméterenként nagyon kevés, mennyi az, talán 3-5 kg fa?



Visszatérve a légkollektorra, megpróbálom megválaszoni a kérdéseket.
1. Kérdés
Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek?
Válasz: Az üzemi teljesítménye nem lehet lényegesen több. 70% az elméleti optikai hatásfok, ami működés közben igencsak lecsökken. (Lásd kollektor diagramok az SPF oldalán).

2. Kérdés
A 40. oldalon a következő számítás olvasható:
Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra.
Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra.
Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni?
Válasz: Rossz a számítási módszer, az üzemidő alatt a tényleges hatásfokkal kell számolni.

Vegyük alapul Sándor méréseit. A kollektorai netto négyzetméterenként az ominózos 5 hónapban havonta az átlag besugárzott 67kWh/m2-ből 26.6kWh/m2-t hoznak. A hatásfok 40%. Az én rendszerem hatásfoka csak 30%.
A kollektoraink optikai hatásfoka 70%. Ennek kb a fele hasznosul.
Persze a papír sok mindent elbír, de miért csapjuk be önmagunkat?

3. Kérdés
Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok).
Válasz: Rossz a számítási módszer, a következtetések is rosszak, a megtérülési idő a feltételezett többszöröse.



A 2. kérdés adataihoz kiegészítésképp:
Az év fennmaradó 7 hónapjára
év 7 hónapból számolt havi átlag sugárzás
2004 138
2005 151
2006 141
átlag 143
Ebből Sándor rendszere havi átlagban 82kWh-t hasznosított - 62%, az enyém 50kWh-t (le volt takarva) -35%

villam64Válasz erre
2010-01-30
13:12:06
#4279
Róbert
Az eltére nem tudok felkapcsolódni most. A mtv-s riportban rosszat nem találok, mert sok kommentárt nem fűzött hozzá. Egyébként nem is feladata a hozzáértés. Nem is tudom, hogy találunk-e olyan riportert az országban aki utána olvasott volna a napkollektor témának. Aki nálatok volt, az sem látott még életében napkollektort. Az én kollektorom a mai hóesésben is működik. A vákuumcsövesnek télen sokkal jobb a hatásfoka, mint a síkkollektornak. A szigetelése révén. Ezért tartom magam ahhoz, hogy a vákuumcsöves kollektorom garantálni tudja a téli idényben a sörkollektorhoz képest a +20%-ot. Olyankor is képes lesz menni, amikor a sörkollektor be sem indul. Sándor mérései is jobbak télen, pedig nem is erre vannak a kollektorai beállítva. Télen nem is kell 70°-nál kisebb dőlésszög. Ha pedig eggyel több kollektort tettél fel a kelleténél (a tavasz-ősz hmv előállításnál), akkor meg sokkal jobban jársz a meredekebb dőlésszöggel. Kevesebb takarás, + néhány százalék ősztől-tavaszig.
Mondjuk az Elte jogi karán legalább vannak érdeklődők. Műszakiaknál több lehetőség lenne, ha lenne érdeklődésük. Publikálásra is.
Még egy link: www.klimairoda.blog.hu/
2010-01-30
09:21:49
#4278
villam64,

Az én kollektoromban a dobozok teljes keresztmetszetén áramlik a levegő (mindkét vége teljesen ki van vágva). A perdítők és a hasonló hókusz-pókusz csak rontja a hatásfokot, ugyanis hőelvétel nagysága (levegő sebessége) a legkritikusabb, és ezen minden akadály csak ronthat.

A riport szereplői korrektek voltak, a kommentárról már látszik a tévés hozzá nem értés.

Visszatérve a dolgozathoz. Mit gondolsz, mi válasz a kérdésekre?
villam64Válasz erre
2010-01-30
07:34:08
#4275
Róbert
Beleolvastam én is. Érdekességként tettem ide. Szakdolgozat skiccnek nevezném, mert van olyan mondat, amiben a napelemet nagyobb hatásfokúnak nevezi a napkollektornál. Szerintem hivatkozásokat is tartalmaz, amit nem jelöl, mert a sörkollektoros oldalon is láttam a tesztet a perdítős, sima, és fúrt tetővel. Innen-onnan összeszedett. A tied perdítős ? A sima a szájával a nap felé, lehet 1-2 (néhány) százalékkal növelné a hatásfokot.
Ez egy pontos riport volt. www.videotar.mtv.hu/Cimkek/s/o/sorosdoboz.aspx
2010-01-30
00:57:19
#4274
villam64,

Kösz, a dolgozatot átnéztem.
Sajnos az írást egy kicsit elnagyoltnak tartom, a mérési eredményeit pedig nem próbálja összevetni az idézett leírás megállapításaival.

A 35. oldalon leírja, hogy a számított pillanatnyi hatásfok dél körül 33%. Utána idéz egy leírást, ahol 70%-os hatásfokot említenek. A szakdolgozat szerzőjének ezen el kellett volna gondolkoznia, és három kérdést feltenni (utána pedig megválaszolni).

1. Kérdés
Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek?

2. Kérdés
A 40. oldalon a következő számítás olvasható:
Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra.
Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra.
Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni?

3. Kérdés
Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok).


A kérdéseket magad is megválaszolhatod.

villam64Válasz erre
2010-01-29
23:01:29
#4273
' www.ion.elte.hu/~akos/tezisek/tdk/sorkoll_tdk.pdf ' az egész másolandó

2010-01-27
21:40:15
#4235
A Sörkollektor építési költségei:

Két árat is közzéteszek. Az egyik a "kompromisszummentes" tesztkollektor, a másik az "alternatív" olcsóbb megoldásokat tartalmazó doboz költségeit részletezi.
Munkadíj egyik verzióban sem szerepel, csak az elvégzendő munkálatok listája.





villam64Válasz erre
2010-01-20
21:48:57
#4139
Róbert
A Sörkollektor galéria táblázatban az értéket kijavítottad a 17.-eire, de a dátumot nem. A ledugaszolt vákuumcsövemben délután 15 órakor 88 °C-ot mértem. Ide teszem a napkollektorom mai hőmérsékleteit összehasonlítás képen.



Látható a 15:22 utáni hőmérséklet csökkenés intenzitása a gyűjtőnél. Igaz a szigetelés hiánya is. De mutatja, hogy -10 °C-ban akármilyen a szigetelés befagyna. Ha az AP tiszta desztillált vizet használ a hp-ben, a fagyáspont akkor is kérdéses. A gyűjtőtől visszahűl a hp is. Hétvégén szeretném összeragasztani a kollektorom. Mivel volt kéményben viszem le a levegőt, és a kéményen belül nem szigetelem, az falfűtést fog megvalósítani. Ilyen álkémény fűtés oszlopot 1-2 db-ot egy 30-40 m2-es nappaliba be lehet tervezni. Körülötte rácson alulról áramolna ki a levegő.
2010-01-17
20:39:14
#4057
zsbalazs,

Légkollektorra készült a táblázat de CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva.
Vizes esetén valamivel jobb lenne az eredményt várok.

FIGYELEM!: a 30%-os hatásfok az össz globál-sugárzásra vonatkozik, nem a pillanatnyi hatásfokot jelenti, és CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva.

Példa: a kollektor 700W/m2 sugárzás mellett mondjuk 45% hatásfokkal fut, de a havi 100kWh teljes besugárzásból csak 30kWh-t hasznosít, mert a sugárzás a nap egy részében annyira gyenge, hogy nem lehet vele a rendszert működtetni. Ezért nem szabad feltételezni, hogy az évi globál-sugárzást megszorozva a maximális hatásfokkal megkapom a várható hozamot, mert jó, ha a fele összejön.

Nem tudom, hogy érthetően írtam-e le ezt?

Az alábbi adatok mutatják vizes kollektorokra jellemző eredő hatásfokot.
Tudom, hogy a földrajzi eltérések miatt nem teljesen pontos a táblázat, de összességében jól mutatja a lehetőségeket.
A négy vizsgált hónap átlaga:
Sándor vákumcsöves rendszere 40%-os hatásfokot, az én síkkolektoros rendszerem 34%-os hatásfokot ért el.


Mérési adatok adatok netto adszorberfelületre vonatkoztatva:
2008 Havi globálsugárzás Hozam1/%-Sándor(vcs) Hozam2/%-Robertsík)
január 47kWh 17kWh/36% 14kWh/30%
február 94kWh 34kWh/36% 32kWh/34%
március 110kWh 53kWh/48% 34kWh/31%
április 130kWh 52kWh/40% 49kWh//38%

össz 381kWh 156kWh/41% 129kWh/34%

Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Légkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva