Biosolar Forum

Biosolar Forum => Napkollektor - Légkollektorok => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

horvathxVálasz erre 2009-08-26 07:52:32
#2452 robert, Legutóbb épített 5m2-es rendszer, ventivel, vezérléssel komplett 125ezerből jött ki. Vizesből PERSCH 100-as rendszerem van, ez most 233.750 Ft +cirka 50.e a fittingek és csövezés +50e a beszerelés. A számolásodhoz: (ami már közelít a valós értékekhez ;) ) A 20/40 is sok, ezt maximum 1 órán át tudja (merőleges beesésénél), ha jól van méretezve akkor 20/30-al megy a nap 80%-ában.

2009-08-26
07:52:32

#2452
robert,

Legutóbb épített 5m2-es rendszer, ventivel, vezérléssel komplett 125ezerből jött ki. Vizesből PERSCH 100-as rendszerem van, ez most 233.750 Ft +cirka 50.e a fittingek és csövezés +50e a beszerelés.

A számolásodhoz: (ami már közelít a valós értékekhez ;) )
A 20/40 is sok, ezt maximum 1 órán át tudja (merőleges beesésénél), ha jól van méretezve akkor 20/30-al megy a nap 80%-ában.

robertVálasz erre 2009-08-25 20:44:59
#2449 horvathx, Bocs, hogy elírtam a nickedet. h: ...nem szerencsés a levegős és a vizes rendszereket összehasonlítani. A táblázat így félrevezető... r: Miért mondod ezt? Ha a készülékek funkcióját nézem, akkor mindkettő hőt állít elő. Ez alapján - legalább is számomra - érdekes lehet, hogy egy adott hőmennyiséget hány forintból termelek az egyik, vagy másik rendszerrel. h: Van vizes és levegős rendszerem is. Mindkettővel meg vagyok elégedve, de eszembe nem jutna vizes rendszerrel fűteni, levegőssel meg meleg vizet előállítani. r: Azt értem, hogy a levegőssel miért nem akarsz meleg vizet csinálni, de a vizessel miért nem jó fűteni? Ezért:"2m2 gyári vákuumos vizes rendszer komplett kiépítéséből min. 6m2 sörkolit építhettem volna." r: Mennyiből jött ki egy 2m2-es sörkoli? Fontos lenne az adat, mert a hozzászólás végén a számítás eredményét nagyban befolyásolja. h: Nem tudom miért a 6m2 -es rendszert választottad... r: Azt írtad, hogy ekkorát építettél. h: 6m2 sörkolival 60m2-lakás fűtésére tudsz ráerősíteni, ugyanekkora alapterületű lakás ugyan ilyen mértékű fűtésrásegítésre 6m2 vizes koli nem elég. r: Ezt az állítást mi támasztja alá? Lásd az alábbi számítást. h: Óriási árkülönbségek vannak a bekerülés szempontjából is. Én nem csak a üzemelési hanem a bekerülési költségeket is figyelembe vettem. Ha vízzel akarsz fűteni, akkor nagy pufferre lesz szükséged, igazából, csak alacsony hőfokú vizes fűtésre alkalmas mint pl. padló és fal fűtés, de ehhez nagy tömegben kell rendelkezned a meleg vízzel. Ha eredetileg nincs valakinek padló vagy falfűtése annak ezek utólagos kiépítése jelentős tétel. Nyáron meg annyi meleg vized lesz, hogy áshatsz hozzá egy medencét (ha nincs ;) ). r: Ebben teljesen igazad van. Csak az első mondatot egészíteném ki azzal, hogy nem a bekerülési ár az elsődleges, hanem a bekerülés/hozam. Gazdaságossági számítás: Minkét kollektort 60 fokos szögbe döntöm téli üzemre van optomalizálva (a vizes kollektor így is termel eleget nyáron). A légkollektor 20/40, a vizes 30/60 Celsius fokon üzemel. A fűtési idény hossza 6 hónap. A. 2m2 légkollektorral fűtési idényben 471kWh hőt tudok termelni, a gázszámla 47118=8500 forinttal csökken. Segédenergia igény = 64kWh, az áram számla 6050=3200 forinttal nő. Éves megtakarítás=5300 forint. Bekerülés = 60 ezer forint. Egyszerű megtérülés 60000/5300=11.3 év. B. 2m2 sík-kolektorral fűtési idényben 746kWh hőt tudok termelni (a fűtési idényen kívül a meleg vizem is biztosítva van), egész évben összesen 1364kwh-t tudok hasznosítani. A gázszámla 136434=46375 forinttal csökken. Segédenergia igény = 109kWh, az áram számla 10950=5450 forinttal nő. Éves megtakarítás=37925 forint. Bekerülés = 500 ezer forint (bolti áfás ár, jóval olcsóbban ki lehet hozni házilag). Egyszerű megtérülés 500 000/37 925=13.2 év.

robertVálasz erre

2009-08-25
20:44:59

#2449
horvathx,

Bocs, hogy elírtam a nickedet.

h: ...nem szerencsés a levegős és a vizes rendszereket összehasonlítani. A táblázat így félrevezető...
r: Miért mondod ezt? Ha a készülékek funkcióját nézem, akkor mindkettő hőt állít elő. Ez alapján - legalább is számomra - érdekes lehet, hogy egy adott hőmennyiséget hány forintból termelek az egyik, vagy másik rendszerrel.

h: Van vizes és levegős rendszerem is. Mindkettővel meg vagyok elégedve, de eszembe nem jutna vizes rendszerrel fűteni, levegőssel meg meleg vizet előállítani.
r: Azt értem, hogy a levegőssel miért nem akarsz meleg vizet csinálni, de a vizessel miért nem jó fűteni? Ezért:"2m2 gyári vákuumos vizes rendszer komplett kiépítéséből min. 6m2 sörkolit építhettem volna."
r: Mennyiből jött ki egy 2m2-es sörkoli? Fontos lenne az adat, mert a hozzászólás végén a számítás eredményét nagyban befolyásolja.

h: Nem tudom miért a 6m2 -es rendszert választottad...
r: Azt írtad, hogy ekkorát építettél.

h: 6m2 sörkolival 60m2-lakás fűtésére tudsz ráerősíteni, ugyanekkora alapterületű lakás ugyan ilyen mértékű fűtésrásegítésre 6m2 vizes koli nem elég.
r: Ezt az állítást mi támasztja alá? Lásd az alábbi számítást.

h: Óriási árkülönbségek vannak a bekerülés szempontjából is. Én nem csak a üzemelési hanem a bekerülési költségeket is figyelembe vettem. Ha vízzel akarsz fűteni, akkor nagy pufferre lesz szükséged, igazából, csak alacsony hőfokú vizes fűtésre alkalmas mint pl. padló és fal fűtés, de ehhez nagy tömegben kell rendelkezned a meleg vízzel. Ha eredetileg nincs valakinek padló vagy falfűtése annak ezek utólagos kiépítése jelentős tétel. Nyáron meg annyi meleg vized lesz, hogy áshatsz hozzá egy medencét (ha nincs ;) ).
r: Ebben teljesen igazad van. Csak az első mondatot egészíteném ki azzal, hogy nem a bekerülési ár az elsődleges, hanem a bekerülés/hozam.

Gazdaságossági számítás:

Minkét kollektort 60 fokos szögbe döntöm téli üzemre van optomalizálva (a vizes kollektor így is termel eleget nyáron). A légkollektor 20/40, a vizes 30/60 Celsius fokon üzemel.
A fűtési idény hossza 6 hónap.

A. 2m2 légkollektorral fűtési idényben 471kWh hőt tudok termelni, a gázszámla 471*18=8500 forinttal csökken. Segédenergia igény = 64kWh, az áram számla 60*50=3200 forinttal nő. Éves megtakarítás=5300 forint. Bekerülés = 60 ezer forint. Egyszerű megtérülés 60000/5300=11.3 év.

B. 2m2 sík-kolektorral fűtési idényben 746kWh hőt tudok termelni (a fűtési idényen kívül a meleg vizem is biztosítva van), egész évben összesen 1364kwh-t tudok hasznosítani. A gázszámla 1364*34=46375 forinttal csökken. Segédenergia igény = 109kWh, az áram számla 109*50=5450 forinttal nő. Éves megtakarítás=37925 forint. Bekerülés = 500 ezer forint (bolti áfás ár, jóval olcsóbban ki lehet hozni házilag).
Egyszerű megtérülés 500 000/37 925=13.2 év.

horvathxVálasz erre 2009-08-25 18:26:07
#2446 robert, Minden rendszert a maga helyén kell kezelni. Ugyanúgy ahogy nem szerencsés a körtét az almához hasonlítani, ugyanúgy nem szerencsés a levegős és a vizes rendszereket összehasonlítani. A táblázat így félrevezető, sok értelmét nem látom, max. külön vizes rendszerek teljesítménye táblázat és külön levegős rendszerek teljesítménye táblázat.(Egyébként a levegősből is van sík ;) Van vizes és levegős rendszerem is. Mindkettővel meg vagyok elégedve, de eszembe nem jutna vizes rendszerrel fűteni, levegőssel meg meleg vizet előállítani. 2m2 gyári vákuumos vizes rendszer komplett kiépítéséből min. 6m2 sörkolit építhettem volna. Mivel a rezsi költség jelentős hányadát a fűtés teszi ki, ezért először sörkolikat építettem. Vizes rendszerbe csak másodjára ruháztam be. Tökéletes HMV készítésére! Nem tudom miért a 6m2 -es rendszert választottad de, legyen. 6m2 sörkolival 60m2-lakás fűtésére tudsz ráerősíteni, ugyanekkora alapterületű lakás ugyan ilyen mértékű fűtésrásegítésre 6m2 vizes koli nem elég. (30 W/m2 az irányadó, de igazából a légszállitás a fontos, nagyobb erősebb ventik kevesebbet fogyasztanak, pl. apám 5m2 koliját egy 78w-os nagy teljesitményű a rendszerhez méretezett és illesztett venti hajtja. 6m2-hez max 100 W.) Óriási árkülönbségek vannak a bekerülés szempontjából is. Én nem csak a üzemelési hanem a bekerülési költségeket is figyelembe vettem. Ha vízzel akarsz fűteni, akkor nagy pufferre lesz szükséged, igazából, csak alacsony hőfokú vizes fűtésre alkalmas mint pl. padló és fal fűtés, de ehhez nagy tömegben kell rendelkezned a meleg vízzel. Ha eredetileg nincs valakinek padló vagy falfűtése annak ezek utólagos kiépítése jelentős tétel. Nyáron meg annyi meleg vized lesz, hogy áshatsz hozzá egy medencét (ha nincs ;) ). horvathx (a nickem nem a nemzetiségemre hanem a családi nevemre utal, ami th-s ;)

horvathxVálasz erre

2009-08-25
18:26:07

#2446
robert,

Minden rendszert a maga helyén kell kezelni. Ugyanúgy ahogy nem szerencsés a körtét az almához hasonlítani, ugyanúgy nem szerencsés a levegős és a vizes rendszereket összehasonlítani. A táblázat így félrevezető, sok értelmét nem látom, max. külön vizes rendszerek teljesítménye táblázat és külön levegős rendszerek teljesítménye táblázat.(Egyébként a levegősből is van sík ;)

Van vizes és levegős rendszerem is. Mindkettővel meg vagyok elégedve, de eszembe nem jutna vizes rendszerrel fűteni, levegőssel meg meleg vizet előállítani. 2m2 gyári vákuumos vizes rendszer komplett kiépítéséből min. 6m2 sörkolit építhettem volna.

Mivel a rezsi költség jelentős hányadát a fűtés teszi ki, ezért először sörkolikat építettem. Vizes rendszerbe csak másodjára ruháztam be. Tökéletes HMV készítésére!

Nem tudom miért a 6m2 -es rendszert választottad de, legyen. 6m2 sörkolival 60m2-lakás fűtésére tudsz ráerősíteni, ugyanekkora alapterületű lakás ugyan ilyen mértékű fűtésrásegítésre 6m2 vizes koli nem elég. (30 W/m2 az irányadó, de igazából a légszállitás a fontos, nagyobb erősebb ventik kevesebbet fogyasztanak, pl. apám 5m2 koliját egy 78w-os nagy teljesitményű a rendszerhez méretezett és illesztett venti hajtja. 6m2-hez max 100 W.)

Óriási árkülönbségek vannak a bekerülés szempontjából is. Én nem csak a üzemelési hanem a bekerülési költségeket is figyelembe vettem. Ha vízzel akarsz fűteni, akkor nagy pufferre lesz szükséged, igazából, csak alacsony hőfokú vizes fűtésre alkalmas mint pl. padló és fal fűtés, de ehhez nagy tömegben kell rendelkezned a meleg vízzel. Ha eredetileg nincs valakinek padló vagy falfűtése annak ezek utólagos kiépítése jelentős tétel. Nyáron meg annyi meleg vized lesz, hogy áshatsz hozzá egy medencét (ha nincs ;) ).

horvathx (a nickem nem a nemzetiségemre hanem a családi nevemre utal, ami th-s ;)

villam64Válasz erre 2009-08-25 18:19:24
#2445 Róbert A keringtető szivattyú maximum 25 Watt. Életképességet nem számolom. Szolár tartály ha nincs kiépítendő. Télen is át lehet vezetni a hőcserélőn a levegőt, majd a lakásba. Nyáron vagy ki vagy körbe. A napelem ezeknél 680 + ÁFA/W. A feszültséggel van gond, mert 40 V körüli az ehhez tartozó amperrel. 3 db sorba kapcsolt 12 V-os ventilátor jó hozzá. Továbbra is támogatom a próbálkozásokat.

villam64Válasz erre

2009-08-25
18:19:24

#2445
Róbert

A keringtető szivattyú maximum 25 Watt. Életképességet nem számolom. Szolár tartály ha nincs kiépítendő. Télen is át lehet vezetni a hőcserélőn a levegőt, majd a lakásba. Nyáron vagy ki vagy körbe. A napelem ezeknél 680 + ÁFA/W. A feszültséggel van gond, mert 40 V körüli az ehhez tartozó amperrel. 3 db sorba kapcsolt 12 V-os ventilátor jó hozzá.
Továbbra is támogatom a próbálkozásokat.

robertVálasz erre 2009-08-25 15:04:33
#2444 villam64, Ebben az a bukfenc, hogy már feltételezel meglévő vizes napkollektoros rendszert. Vagy a gázkazánhoz kapcsolt indirekt tárolóról beszélsz? Akkor is csak az előmelegítésben segíthet. Hozzáadtad a a szükséges szivattyút is? Nem maradt le egy nulla? A levegős hőcserélőnek pedig a kollektor mögötti helységben kell helyet biztosítani. Minél jobban belegondolok, annál jobban úgy tűnik, hogy ez nem egy gazdaságos ötlet.

robertVálasz erre

2009-08-25
15:04:33

#2444
villam64,

Ebben az a bukfenc, hogy már feltételezel meglévő vizes napkollektoros rendszert. Vagy a gázkazánhoz kapcsolt indirekt tárolóról beszélsz? Akkor is csak az előmelegítésben segíthet.
Hozzáadtad a a szükséges szivattyút is? Nem maradt le egy nulla? A levegős hőcserélőnek pedig a kollektor mögötti helységben kell helyet biztosítani.

Minél jobban belegondolok, annál jobban úgy tűnik, hogy ez nem egy gazdaságos ötlet.

villam64Válasz erre 2009-08-25 14:54:33
#2443 Sziasztok Fűtési szezonon kívül, javaslom az autó hűtőn v. gázkazán hőcserélőjén (kb 20-30 ezer) való átvezetését. A másik oldal a tartály hőcserélője vizes megoldással. Kapható 170 Wattos napelem 150 ezerért, ha télen nyáron használod hozzá elég jó a megtérülés ezek szerint. A téli 8000 plusz kiadás többlet alapján, ami 120 kWh. 160 kwh, plusz nyári üzemben is. Ezek szerint akár 10 év megtérülés.

villam64Válasz erre

2009-08-25
14:54:33

#2443
Sziasztok

Fűtési szezonon kívül, javaslom az autó hűtőn v. gázkazán hőcserélőjén (kb 20-30 ezer) való átvezetését. A másik oldal a tartály hőcserélője vizes megoldással. Kapható 170 Wattos napelem 150 ezerért, ha télen nyáron használod hozzá elég jó a megtérülés ezek szerint. A téli 8000 plusz kiadás többlet alapján, ami 120 kWh. 160 kwh, plusz nyári üzemben is. Ezek szerint akár 10 év megtérülés.

robertVálasz erre 2009-08-25 14:14:24
#2441 horvatx, 1. Előrebocsátom, hogy nem akarok lebeszélni senkit a sörkollektorról, és elhiszem, hogy sokaknak nincs elég pénze drágább rendszer felszerelésére, puffer tartály elhelyezése nem megoldható, stb. De akármilyen olcsó, még kérdés, hogy visszatermeli-e a költségeit. Az is igaz, hogy hasznosítja a hulladékot, habár erre a célra egyszerűbb a szelektív hulladékgyűjtő. (Az más kérdés, hogy ilyen hulladéknak NEM LENNE SZABAD KELETKEZNIE.) Az is igaz, hogy jó időtöltés lehet a kollektor-építés. 2. Az nem mondanám, hogy minimális energiát használ. Ugye négyzetméterenként 30W ventilátor teljesítmény kell. A vezérlőt ne számoljuk. 6m2 kollektor esetén ez 180W. Októbertől áprilisig 1000 üzemórával az összfogyasztás 180kWh. A 6nm vizes kollektor menjen 1200 órát ugyanezen időszakban. A szivattyú 50W-os, az összfogyasztás 60kWh. A különbözet 120kWh=8000 forint nappali áram. Ezt azért nem nevezném minimális segédenergiának. Vagy rosszul számoltam? 3. A fűtési szezonon kívül mire lehet használni? 4. Mi a véleményed erről a táblázatról:

robertVálasz erre

2009-08-25
14:14:24

#2441
horvatx,

1. Előrebocsátom, hogy nem akarok lebeszélni senkit a sörkollektorról, és elhiszem, hogy sokaknak nincs elég pénze drágább rendszer felszerelésére, puffer tartály elhelyezése nem megoldható, stb. De akármilyen olcsó, még kérdés, hogy visszatermeli-e a költségeit.
Az is igaz, hogy hasznosítja a hulladékot, habár erre a célra egyszerűbb a szelektív hulladékgyűjtő. (Az más kérdés, hogy ilyen hulladéknak NEM LENNE SZABAD KELETKEZNIE.)
Az is igaz, hogy jó időtöltés lehet a kollektor-építés.

2. Az nem mondanám, hogy minimális energiát használ. Ugye négyzetméterenként 30W ventilátor teljesítmény kell. A vezérlőt ne számoljuk. 6m2 kollektor esetén ez 180W.

Októbertől áprilisig 1000 üzemórával az összfogyasztás 180kWh.

A 6nm vizes kollektor menjen 1200 órát ugyanezen időszakban. A szivattyú 50W-os, az összfogyasztás 60kWh.

A különbözet 120kWh=8000 forint nappali áram. Ezt azért nem nevezném minimális segédenergiának. Vagy rosszul számoltam?

3. A fűtési szezonon kívül mire lehet használni?

4. Mi a véleményed erről a táblázatról:

horvathxVálasz erre 2009-08-25 11:13:18
#2439 Ami talán elkerülte a figyelmeteket: -a sörkollektor üzemeltetéséhez áram kell, ezért számolunk árammal (azaz mintha egy elektromos hősugárzót használnánk, mert ugye végül is az.) - üzemelése során minimális energiát használ, nem koszol, nem kell a tüzelőt tárolni, hamuzni stb. mellőzi a fosszilis energiák használatát, káros mellékterméke nincs, szén-dioxid kibocsájtása nincs - hulladékot hasznosít újra - nem hasonlítható a vizes rendszerekhez, 25-28 C fokos vízzel még nem tudsz mit kezdeni, de ilyen levegővel már fűthetsz - mindenki szkeptikus, én is az voltam ( ma már nem, hiszen azóta 13m2-nyi sörkolit építettem már. Tapasztalt nélkül mindenki csak viccnek gondolja, ez megalapozatlan dolog. - nem csak a fűtési szezonban használható hanem előtte meg utána is, ez persze nincs benne az évi 300-400 kwh-ban, hideg májusunk volt, de még júliusban is párszor üzemelt a koli nálam. - nem ablak helyett van (ebbe mindig belefutok), de a tetőre is lehet tenni, így akár egy északi tájolású szobába is be lehet vezetni a meleget, ott egy plusz ablakkal nem sokra lehetne menni -az ára sem elhanyagolható, hasonlítsátok csak össze bármilyen más rendszerrel

horvathxVálasz erre

2009-08-25
11:13:18

#2439
Ami talán elkerülte a figyelmeteket:
-a sörkollektor üzemeltetéséhez áram kell, ezért számolunk árammal (azaz mintha egy elektromos hősugárzót használnánk, mert ugye végül is az.)

- üzemelése során minimális energiát használ, nem koszol, nem kell a tüzelőt tárolni, hamuzni stb. mellőzi a fosszilis energiák használatát, káros mellékterméke nincs, szén-dioxid kibocsájtása nincs

- hulladékot hasznosít újra
- nem hasonlítható a vizes rendszerekhez, 25-28 C fokos vízzel még nem tudsz mit kezdeni, de ilyen levegővel már fűthetsz

- mindenki szkeptikus, én is az voltam ( ma már nem, hiszen azóta 13m2-nyi sörkolit építettem már. Tapasztalt nélkül mindenki csak viccnek gondolja, ez megalapozatlan dolog.

- nem csak a fűtési szezonban használható hanem előtte meg utána is, ez persze nincs benne az évi 300-400 kwh-ban, hideg májusunk volt, de még júliusban is párszor üzemelt a koli nálam.

- nem ablak helyett van (ebbe mindig belefutok), de a tetőre is lehet tenni, így akár egy északi tájolású szobába is be lehet vezetni a meleget, ott egy plusz ablakkal nem sokra lehetne menni

-az ára sem elhanyagolható, hasonlítsátok csak össze bármilyen más rendszerrel

villam64Válasz erre 2009-08-13 14:46:45
#2336 Szia Sándor A légkollektor és vizes kollektor között a szállító közegben nagy különbség van. A levegő ritkább ezért jóval kevesebb hőt tud felvenni, így a kollektor visszahűtése is lassabb. A víz forráspontja 100 C°. A levegő meg már gáz, tehát folyamatosan képes hőt felvenni 100 C° fölött is. A határ a csillagos ég lenne ha nem számítana a szigetelés. De minél nagyobb a cső hőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti különbség, annál több lesz a veszteség. Egy sima légkollektor tehát szerintem a veszteség nélkül egyenletesen melegszik 0-200 C° között is. A sörkollektort a lakás fűtés rásegítésére gondoltam, vagy fagymentesítésre. Az én légkollektorom téli üzemben egyenértékű egy vákuum csöves kollektorral. És mint tudjuk a vákuumcsöves ha napsütés éri télen és nincs folyadékkal hűtve, eléri a 200 C°-ot. A bárányfelhő természetesen sokkal hamarabb leállítja a vizes rendszert, mint levegőset. A levegős is leáll, de nem aggódok az újra indítás miatt. A hőfokkülönbség kapcsoló majd később indítja (veszteséggel) a rendszert. De ez a minimális veszteség, a legkevesebb. Sokkal nagyobb gond a tároló melegedéséből adódóan a szívó ventilátor hőfok tűrése. 45 C°-ot gyorsan elérem.

villam64Válasz erre

2009-08-13
14:46:45

#2336
Szia Sándor

A légkollektor és vizes kollektor között a szállító közegben nagy különbség van. A levegő ritkább ezért jóval kevesebb hőt tud felvenni, így a kollektor visszahűtése is lassabb. A víz forráspontja 100 C°. A levegő meg már gáz, tehát folyamatosan képes hőt felvenni 100 C° fölött is. A határ a csillagos ég lenne ha nem számítana a szigetelés. De minél nagyobb a cső hőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti különbség, annál több lesz a veszteség. Egy sima légkollektor tehát szerintem a veszteség nélkül egyenletesen melegszik 0-200 C° között is. A sörkollektort a lakás fűtés rásegítésére gondoltam, vagy fagymentesítésre. Az én légkollektorom téli üzemben egyenértékű egy vákuum csöves kollektorral. És mint tudjuk a vákuumcsöves ha napsütés éri télen és nincs folyadékkal hűtve, eléri a 200 C°-ot. A bárányfelhő természetesen sokkal hamarabb leállítja a vizes rendszert, mint levegőset. A levegős is leáll, de nem aggódok az újra indítás miatt. A hőfokkülönbség kapcsoló majd később indítja (veszteséggel) a rendszert. De ez a minimális veszteség, a legkevesebb. Sokkal nagyobb gond a tároló melegedéséből adódóan a szívó ventilátor hőfok tűrése. 45 C°-ot gyorsan elérem.

zgrofVálasz erre 2009-08-12 08:22:13
#2312 Robert Az egészségügyi kockázattal kapcsolatban a következőkre gondoltam: A szóba jöhető (akár a légkondicionálókból ismert) gombák és baktériumok (legionella, penészgomba) hőmérsékleti optimuma kb. +10-+35 °C között található. A házi készítésű légkollektorok üzemi hőmérséklete (a sörkollektor honlap alapján) kb. +40-+120 °C közé esik a szigetelés és a kialakítás miatt (a sörösdoboz csövek közvetlenül az adszorber és a légszállító részegység is) a belül található hőmérséklet üzem közben az optimum fölött található sőt kifejezetten „káros” a mikrobák életműködésére. Az üzemszüneti állapotokban pedig külső hőmérsékletű, ami szintén jelentősen eltér negatív irányba. Ezért a „termelési időszakban” csak a legritkább esetekben felel meg az optimális életfeltételeknek. Véleményem szerint a folyamatosan bekövetkező hideg illetve meleg periódusok megnehezítik a szaporodást. Ne feledjük azt sem, hogy normál állapotban is jelen vannak ezek a mikroorganizmusok az életünkben, bármely lakásból kitenyészthetők. A páralecsapódásra hajlamos részeken különösen. Ezért érthetetlen számomra, hogy itt egyáltalán előkerült az egészségügyi kockázat, más esetben például a szigetelésnél pedig nem merült föl ilyen nagyságú problémaként. (Pl: Ablak cserénél nem említi sem a gyártó sem a forgalmazó mint egészségügyi kockázatot az épületben maradó plusz párát)

zgrofVálasz erre

2009-08-12
08:22:13

#2312
Robert

Az egészségügyi kockázattal kapcsolatban a következőkre gondoltam:

A szóba jöhető (akár a légkondicionálókból ismert) gombák és baktériumok (legionella, penészgomba) hőmérsékleti optimuma kb. +10-+35 °C között található. A házi készítésű légkollektorok üzemi hőmérséklete (a sörkollektor honlap alapján) kb. +40-+120 °C közé esik a szigetelés és a kialakítás miatt (a sörösdoboz csövek közvetlenül az adszorber és a légszállító részegység is) a belül található hőmérséklet üzem közben az optimum fölött található sőt kifejezetten „káros” a mikrobák életműködésére. Az üzemszüneti állapotokban pedig külső hőmérsékletű, ami szintén jelentősen eltér negatív irányba. Ezért a „termelési időszakban” csak a legritkább esetekben felel meg az optimális életfeltételeknek.
Véleményem szerint a folyamatosan bekövetkező hideg illetve meleg periódusok megnehezítik a szaporodást. Ne feledjük azt sem, hogy normál állapotban is jelen vannak ezek a mikroorganizmusok az életünkben, bármely lakásból kitenyészthetők. A páralecsapódásra hajlamos részeken különösen. Ezért érthetetlen számomra, hogy itt egyáltalán előkerült az egészségügyi kockázat, más esetben például a szigetelésnél pedig nem merült föl ilyen nagyságú problémaként. (Pl: Ablak cserénél nem említi sem a gyártó sem a forgalmazó mint egészségügyi kockázatot az épületben maradó plusz párát)

zoli79Válasz erre 2009-08-12 07:46:48
#2311 Sándor, Robert "Le volt írva, hogy hogyan mértek? Mit, mivel, mennyi idõn keresztül? Volt mérési statisztika, vagy csak csúcsmérés? Csak az a mérés fogadható el amit bárki meg tud ismételni, akárhányszor. Az egészségügyi vonatkozáshoz: a penészgomba már akkor betegít, amikor még semmi ráutaló jelet (folt, dohszag) nem észlelsz. Ha már látható akár a sörösdoboz sarkában, vagy valahol az igencsak bordázott csõrendszerben akkor már MÉRGEZ!" Nem vitát akarok én szítani, persze vannak olyanok akinek nem jönnek be az otthoni barkács dolgok ill. az újrahasznosítás gondolata. Mérési eredmények az alábbi helyen találhatók: freeweb.hu/napenergia/gyak/szp/sztgyi_k1.htm sorkollektor.hu/meres1.xls Az elkészítés: dobozok kivágására is többféle megoldás van, körkivágó mint minden éles vágó szerszám odafigyelést igényel, de ez más szerszámokkal is így van, egyébként egy állványos fúró tökéletes biztonságot ad (a tagok között egyről sincs infóm hogy elveszítette volna az ujját, sőt nekem is megvan 300 db doboz után), a dobozok ragasztása: semmiféle lágyforrasztásról nincs szó. Kétféle módszer terjedt el: hőálló szilikon, illetve a dobozok mindkét végét levágjuk és összecsúsztatjuk. Senkise mondta hogy csoda! Az oldalt idézem:Mire is jó ez? Átmeneti időszakban a szoba fűtésére. Télen a szoba hőntartására. Ha meleg levegő áramlik a szobába kevesebbszer fog bekapcsolni a termosztát,! Csodákra ne számíts! Ha nem süt a nap nem megy. Szórt fényben működik, de esőben nem! Nem váltja ki a fűtést, de rásegít és komfortosabb érzést nyújt a lakásban. Azért mert Kanadából jött az ötlet, semmi se zárja ki az itthoni használhatóságot! Összehasonlítani meg egy vizes rendszerrel nem sok értelmét látom.

zoli79Válasz erre

2009-08-12
07:46:48

#2311
Sándor, Robert

"Le volt írva, hogy hogyan mértek? Mit, mivel, mennyi idõn keresztül? Volt mérési statisztika, vagy csak csúcsmérés?
Csak az a mérés fogadható el amit bárki meg tud ismételni, akárhányszor.

Az egészségügyi vonatkozáshoz: a penészgomba már akkor betegít, amikor még semmi ráutaló jelet (folt, dohszag) nem észlelsz. Ha már látható akár a sörösdoboz sarkában, vagy valahol az igencsak bordázott csõrendszerben akkor már MÉRGEZ!"

Nem vitát akarok én szítani, persze vannak olyanok akinek nem jönnek be az otthoni barkács dolgok ill. az újrahasznosítás gondolata.

Mérési eredmények az alábbi helyen találhatók:
freeweb.hu/napenergia/gyak/szp/sztgyi_k1.htm
sorkollektor.hu/meres1.xls

Az elkészítés: dobozok kivágására is többféle megoldás van, körkivágó mint minden éles vágó szerszám odafigyelést igényel, de ez más szerszámokkal is így van, egyébként egy állványos fúró tökéletes biztonságot ad (a tagok között egyről sincs
infóm hogy elveszítette volna az ujját, sőt nekem is megvan 300 db doboz után),
a dobozok ragasztása: semmiféle lágyforrasztásról nincs szó.
Kétféle módszer terjedt el: hőálló szilikon, illetve a dobozok mindkét végét levágjuk és összecsúsztatjuk.
Senkise mondta hogy csoda!
Az oldalt idézem:Mire is jó ez? Átmeneti időszakban a szoba fűtésére. Télen a szoba hőntartására. Ha meleg levegő áramlik a szobába kevesebbszer fog bekapcsolni a termosztát,! Csodákra ne számíts! Ha nem süt a nap nem megy. Szórt fényben működik, de esőben nem! Nem váltja ki a fűtést, de rásegít és komfortosabb érzést nyújt a lakásban.
Azért mert Kanadából jött az ötlet, semmi se zárja ki az itthoni használhatóságot!
Összehasonlítani meg egy vizes rendszerrel nem sok értelmét látom.

robertVálasz erre 2009-08-11 22:02:32
#2308 zgrof, Igazad van, az ára és egyszerűsége miatt könnyen elérhető. Egyébként az ár nem minden, kérdés, hogy mennyit hoz. Az egészségügyi kockázatot sajnos nem tudom megítélni, megpróbálok utánanézni a neten.

zgrofVálasz erre 2009-08-11 21:02:21
#2307 Robert Az elérhető megtakarítás összegében egyezik a véleményünk, azonban szerintem bizonyos esetekben ez is járható út. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezeknek a „készülékeknek” a leghasznosabb vonzata éppen az, hogy aki nem tud nagyobb pénzeszközöket áldozni a drágább (és minden bizonnyal hatékonyabb) berendezésekre az is megvalósíthat „valamit”. Illetve lényegesen egyszerűbb a kiépítése is (puffer, csővezetékrendszer nem szükséges) a vállalkozó kedvűek maguk is elkészíthetik. Sajnos az említett oldalon nincs kellően kihangsúlyozva, hogy ezek a készülékek igazán az átmeneti időszakban képesek dolgozni, nem alkalmasak önálló fűtésre. Az egészségügyi kockázatok mérlegelésénél az a tényt is figyelembe kell venni, hogy a készülékben elszaporodásra képes mikroorganizmusok vagy gombák optimális életfeltétele csak nagyon rövid ideig biztosított így igen kicsi az esélye (csekélyebb mint egy rendszeresen párás fürdőszobában).

zgrofVálasz erre

2009-08-11
21:02:21

#2307
Robert

Az elérhető megtakarítás összegében egyezik a véleményünk, azonban szerintem bizonyos esetekben ez is járható út.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezeknek a „készülékeknek” a leghasznosabb vonzata éppen az, hogy aki nem tud nagyobb pénzeszközöket áldozni a drágább (és minden bizonnyal hatékonyabb) berendezésekre az is megvalósíthat „valamit”. Illetve lényegesen egyszerűbb a kiépítése is (puffer, csővezetékrendszer nem szükséges) a vállalkozó kedvűek maguk is elkészíthetik. Sajnos az említett oldalon nincs kellően kihangsúlyozva, hogy ezek a készülékek igazán az átmeneti időszakban képesek dolgozni, nem alkalmasak önálló fűtésre.
Az egészségügyi kockázatok mérlegelésénél az a tényt is figyelembe kell venni, hogy a készülékben elszaporodásra képes mikroorganizmusok vagy gombák optimális életfeltétele csak nagyon rövid ideig biztosított így igen kicsi az esélye (csekélyebb mint egy rendszeresen párás fürdőszobában).

robertVálasz erre 2009-08-11 09:35:05
#2299 A sörkoli oldalon ezt olvastam: Egy 2 m2-es sörkollektor építése vett anyagból 60 ezer, kukázott anyagból 30-40 ezer ft (munkadíj nélkül!). Fűtési szezonban a hozam 300-400 kWh (ha elfogadom ezt a nagyon bizonytalan számot) Mennyit spórolhatunk vele? Sajnos ezen az oldalon is avval a marketinges trükkel találkozunk, mint a napkollektor-profiknál: a megtakarítást áramra számolják ki, hogy meggyőzőbb legyen az eredmény. 1. Nappali árammal előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 50.0 2. Kapcsolt árammal előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 37.0 3. Fából előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 8.9 4. A gázból előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 17.8 A közölt adatok átlagával számolva a megspórolható energia ára: 1. 350*50=17500 2. 12950 3. 3115 4. 6230 Egyszerű megtérülés: 1. 45000/17500=2,6 2. 3,5 3. 14,4 3. 7,2 Jól számoltam? Az sörkollektor oldalon kiszámított 70%-os hatásfok nem tudom hogyan jött ki. Mérésnek nem nevezném azt a sok zagyvaságot. Mielőtt felháborodnál nézd meg a 100%-nál magasabb hatásfokot kimutató adatokat.

robertVálasz erre

2009-08-11
09:35:05

#2299
A sörkoli oldalon ezt olvastam:
Egy 2 m2-es sörkollektor építése vett anyagból 60 ezer, kukázott anyagból 30-40 ezer ft (munkadíj nélkül!).
Fűtési szezonban a hozam 300-400 kWh (ha elfogadom ezt a nagyon bizonytalan számot)
Mennyit spórolhatunk vele? Sajnos ezen az oldalon is avval a marketinges trükkel találkozunk, mint a napkollektor-profiknál: a megtakarítást áramra számolják ki, hogy meggyőzőbb legyen az eredmény.

1. Nappali árammal előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 50.0
2. Kapcsolt árammal előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 37.0
3. Fából előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 8.9
4. A gázból előállított hőenergia ára [ft/kWh] = 17.8

A közölt adatok átlagával számolva a megspórolható energia ára:
1. 350*50=17500
2. 12950
3. 3115
4. 6230

Egyszerű megtérülés:
1. 45000/17500=2,6
2. 3,5
3. 14,4
3. 7,2

Jól számoltam?

Az sörkollektor oldalon kiszámított 70%-os hatásfok nem tudom hogyan jött ki.
Mérésnek nem nevezném azt a sok zagyvaságot. Mielőtt felháborodnál nézd meg a 100%-nál magasabb hatásfokot kimutató adatokat.

robertVálasz erre 2009-08-10 13:51:49
#2293 Úgy gondolom, hogy a sörkollektor vizes megfelelője a feketére mázolt tartályos kerti zuhanyzó. Mindkét szerkezet pofon egyszerű, olcsó, alacsony hatásfokkal, de megbízhatóan működik, némi plusz munkával az egészségügyi kockázatuk minimalizálható. A légfűtő rendszerek tökéletesítésével számos bevált módszer vált ismerté: Troble-fal, módosított Troble-fal OM-Solar rásegítés levegős hőszivattyúkra levegő előmelegítése hagyományos fűtőkészülékekhez A légfűtésre tervezett házak esetén olcsó és üzembiztos napenergiás rendszert lehet kiépíteni, de több helység fűtésére szánt levegős kollektorok illesztése meglévő épületekhez körülményes: - a vizes rendszerekhez képest sokkal nagyobb átmérőjű csövek elvezethetősége - az alacsonyabb hőmérséklet miatt sokkal nagyobb méretű hőtároló tartály kiépítése - probléma, hogy a hőbevitel és hőkivétel egy száraz tárolóból (pl kavics) egyidejűleg nem lehetséges. Kuba Gellért által tervezett napteres házakban a légfűtés kiegészítése a legolcsóbb fűtőeszközökkel (akár rossz hatásfokúval is) sok éve működik. Az egészségügyi rizikó légszűrőkkel, indirekt (hőcserélős) rendszerek alkalmazásával kezelhető.

robertVálasz erre

2009-08-10
13:51:49

#2293
Úgy gondolom, hogy a sörkollektor vizes megfelelője a feketére mázolt tartályos kerti zuhanyzó.

Mindkét szerkezet pofon egyszerű, olcsó, alacsony hatásfokkal, de megbízhatóan működik, némi plusz munkával az egészségügyi kockázatuk minimalizálható.

A légfűtő rendszerek tökéletesítésével számos bevált módszer vált ismerté:
Troble-fal, módosított Troble-fal
OM-Solar
rásegítés levegős hőszivattyúkra
levegő előmelegítése hagyományos fűtőkészülékekhez

A légfűtésre tervezett házak esetén olcsó és üzembiztos napenergiás rendszert lehet kiépíteni, de több helység fűtésére szánt levegős kollektorok illesztése meglévő épületekhez körülményes:
- a vizes rendszerekhez képest sokkal nagyobb átmérőjű csövek elvezethetősége
- az alacsonyabb hőmérséklet miatt sokkal nagyobb méretű hőtároló tartály kiépítése
- probléma, hogy a hőbevitel és hőkivétel egy száraz tárolóból (pl kavics) egyidejűleg nem lehetséges.

Kuba Gellért által tervezett napteres házakban a légfűtés kiegészítése a legolcsóbb fűtőeszközökkel (akár rossz hatásfokúval is) sok éve működik.

Az egészségügyi rizikó légszűrőkkel, indirekt (hőcserélős) rendszerek alkalmazásával kezelhető.

Biosolar Forum => Napkollektor - Légkollektorok => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7