Biosolar Forum

Biosolar Forum => Napkollektor - Légkollektorok => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

villam64Válasz erre 2009-11-06 22:47:39
#3204 Naszóval, a napkollektorbeli hivatkozásom alapján állítom, hogy méregdrága a kanadai sörkollektor. Továbbra is állítom, hogy déli tájolás, árnyékmentesen, függőleges elhelyezés, thermo üveggel. Aki attól fél, hogy délről, vízszintesen fog a jég esni, az magára vessen. Az üveg 45° beesési szögig jól átereszti a fényt. Ősztől tavaszig nincs is magasabban a nap. Fűtés rásegítésre meg a nyár ebben az esetben nem érdekel. Nem túlkomplikálva 1-2% nyereségért olcsón meg van. Inkább a tartósságára kell törekedni. Azt érzem, hogy a polikarbonát nem tartós. ~5 év. A thermo üveg dög nehéz. A szél a tetőn keményen belekap a sík felület miatt. A terveimben szereplő légkollektor a vákuumcsöves technológia előnyeit biztosítja, ha valamikor az életben elkészülök vele. Mert elkezdtem már vagy 1 éve, 2 éve terv. Lehet, hogy előbb teszem közzé a terveket, mint a kész légkollektorom elkészül. sztgyi 2005.09.17.-én kezdte építeni a sörkollektort az indexes fórumon. Most tartok ott.

2009-11-06
22:47:39

#3204
Naszóval, a napkollektorbeli hivatkozásom alapján állítom, hogy méregdrága a kanadai sörkollektor. Továbbra is állítom, hogy déli tájolás, árnyékmentesen, függőleges elhelyezés, thermo üveggel. Aki attól fél, hogy délről, vízszintesen fog a jég esni, az magára vessen. Az üveg 45° beesési szögig jól átereszti a fényt. Ősztől tavaszig nincs is magasabban a nap. Fűtés rásegítésre meg a nyár ebben az esetben nem érdekel. Nem túlkomplikálva 1-2% nyereségért olcsón meg van. Inkább a tartósságára kell törekedni. Azt érzem, hogy a polikarbonát nem tartós. ~5 év. A thermo üveg dög nehéz. A szél a tetőn keményen belekap a sík felület miatt. A terveimben szereplő légkollektor a vákuumcsöves technológia előnyeit biztosítja, ha valamikor az életben elkészülök vele. Mert elkezdtem már vagy 1 éve, 2 éve terv. Lehet, hogy előbb teszem közzé a terveket, mint a kész légkollektorom elkészül. sztgyi 2005.09.17.-én kezdte építeni a sörkollektort az indexes fórumon. Most tartok ott.

durkonorbiVálasz erre 2009-10-04 19:09:48
#2688 Sajnos a 10101-es polikarbonátnál pl. a bejövő fény 90%-a megy át 2 mm , 10%-a pedig 10 mm polikarbonáton! Ez adja együtt a 80% áteresztést, ami viszont könnyen belátható, hogy merőlegesen igaz! Megdöntve sokat romlik, próbáld ki: tartsd fényforrás felé, és döntögesd! Fontos: ez a kezdő veszteség: vagyis minden más hatékonyságromlás erre "rakódik" a rendszerben!!! Oda kell rá figyelni, számolni vele (gyakorlati tesztek is alátámasztották már sokszor!!!)! De persze ez előnyünkre is válhat, ha túlméretezel, vízszintes csíkozással teszed fel a lenezt, és a kollektor közel függőleges: télen max. beesés és hatékonyság, nyáron mikor nagy a mleg, delele a nap, nagy szórás, ahogy írtad is. Nálam így lesz majd, sőt, lesz egy venti+napelem az automata nyári kiszellőztetésre is, ha kell akkor pedig nyáron egy levegő/víz hőcserélőn HMV-t is adhat.

durkonorbiVálasz erre

2009-10-04
19:09:48

#2688
Sajnos a 10*10*1-es polikarbonátnál pl. a bejövő fény 90%-a megy át 2 mm , 10%-a pedig 10 mm polikarbonáton! Ez adja együtt a 80% áteresztést, ami viszont könnyen belátható, hogy merőlegesen igaz! Megdöntve sokat romlik, próbáld ki: tartsd fényforrás felé, és döntögesd! Fontos: ez a kezdő veszteség: vagyis minden más hatékonyságromlás erre "rakódik" a rendszerben!!! Oda kell rá figyelni, számolni vele (gyakorlati tesztek is alátámasztották már sokszor!!!)!

De persze ez előnyünkre is válhat, ha túlméretezel, vízszintes csíkozással teszed fel a lenezt, és a kollektor közel függőleges: télen max. beesés és hatékonyság, nyáron mikor nagy a mleg, delele a nap, nagy szórás, ahogy írtad is. Nálam így lesz majd, sőt, lesz egy venti+napelem az automata nyári kiszellőztetésre is, ha kell akkor pedig nyáron egy levegő/víz hőcserélőn HMV-t is adhat.

villam64Válasz erre 2009-10-04 08:03:38
#2687 durkonorbi A rosszabb hatásfok miatt kicsi a túlmelegedés veszélye. A tiszta pc fényáteresztő képessége a 80% indulóról 10 év alatt 50%-ra esik. Az alsó elnyelő meg eleve kibírja. A kérdés a nyári hőmérséklet lesz. A célom az, hogy ne üres tetőket lássak, hanem be legyenek fedve napenergia hasznosító berendezésekkel. Szórja a fényt, nagyon jó, csökkenti a felmelegedést nyáron.

villam64Válasz erre

2009-10-04
08:03:38

#2687
durkonorbi

A rosszabb hatásfok miatt kicsi a túlmelegedés veszélye. A tiszta pc fényáteresztő képessége a 80% indulóról 10 év alatt 50%-ra esik. Az alsó elnyelő meg eleve kibírja. A kérdés a nyári hőmérséklet lesz. A célom az, hogy ne üres tetőket lássak, hanem be legyenek fedve napenergia hasznosító berendezésekkel. Szórja a fényt, nagyon jó, csökkenti a felmelegedést nyáron.

durkonorbiVálasz erre 2009-10-04 07:47:47
#2685 Én anno hasonlóban gondolkoztam - az olcsóság és egyszerűség miatt, és arra jutottam - amit később láttam amerikai megvalósított termékként is - hogy az is nagyon jó lenne, ha a karbonát lap és hőszigetelés között egy feketére festett trapézlemez lenne (pl. horganyzott, mert alu ledobja a festéket) ... levegő a szobából indul mögötte lefele, alul megkerül, és megy vissza elől. Viszont az üregkamrás polikarbonát nem biztos, hogy a legjobb választás... gyorsan mattul (az UV álló mattul is csak lassabban) és már új korában is szórja a fényt a világba (szerkezetéből adódóan...)! A túlfűtésre itt is vigyázni kell, illetve, hogy tényleg semmi por ne kerüljön be, mert olyan "égett porszag" lesz, hogy rettenetes!!!! :)

durkonorbiVálasz erre

2009-10-04
07:47:47

#2685
Én anno hasonlóban gondolkoztam - az olcsóság és egyszerűség miatt, és arra jutottam - amit később láttam amerikai megvalósított termékként is - hogy az is nagyon jó lenne, ha a karbonát lap és hőszigetelés között egy feketére festett trapézlemez lenne (pl. horganyzott, mert alu ledobja a festéket) ... levegő a szobából indul mögötte lefele, alul megkerül, és megy vissza elől. Viszont az üregkamrás polikarbonát nem biztos, hogy a legjobb választás... gyorsan mattul (az UV álló mattul is csak lassabban) és már új korában is szórja a fényt a világba (szerkezetéből adódóan...)!
A túlfűtésre itt is vigyázni kell, illetve, hogy tényleg semmi por ne kerüljön be, mert olyan "égett porszag" lesz, hogy rettenetes!!!! :)

villam64Válasz erre 2009-10-04 06:42:31
#2684 Róbert Viszont olcsón kivitelezhető. És mint te is számoltad a sörkollektornál, hogy nem feltétlenül a drágább rendszer térül meg hamarabb. Ez sem volt még tesztelve. Azt sem szabad elfelejteni, hogy alacsony hőmérséklet valósul meg, és a fekete elnyelő műanyag a kollektor hátlapja felé szigetel. A felső rétege hamarabb elérheti a 30-40 °C-ot. A két tábla vásárlása után már csak a beépítés marad, jóval kevesebb munkával, mint a sörkollektornál. ~30 ezerből kijön. Napos időben a padlásom is átmelegszik. Innen szűrhetném át a levegőt a légkollektorba, majd be a lakásba szűrőn keresztül. A tetőm nincs szigetelve. Talán az északi oldalt megcsinálom kőzetgyapottal a télen. Elsődlegesen veszek v. egy conrados v. egy anasol hőfokkülönbség kapcsolót, és a padláson keletkező hőt fújnám be a lakásba a légkollektor kihagyásával. De lehet, hogy megveszem az említett két táblát, és megépítem a légkollektort. Kíváncsi természetű vagyok, és a gyakorlati eredmény hitelesebb számomra az elméletinél. Az elmélet csak alap a gyakorlatra. Ha csak ennek légkollektornak az árát nézem ~15 ezerből kijön olcsóbb vezérlővel. És ott a tetőfelület, amit hasznosítani kell.

villam64Válasz erre

2009-10-04
06:42:31

#2684
Róbert

Viszont olcsón kivitelezhető. És mint te is számoltad a sörkollektornál, hogy nem feltétlenül a drágább rendszer térül meg hamarabb. Ez sem volt még tesztelve. Azt sem szabad elfelejteni, hogy alacsony hőmérséklet valósul meg, és a fekete elnyelő műanyag a kollektor hátlapja felé szigetel. A felső rétege hamarabb elérheti a 30-40 °C-ot. A két tábla vásárlása után már csak a beépítés marad, jóval kevesebb munkával, mint a sörkollektornál. ~30 ezerből kijön. Napos időben a padlásom is átmelegszik. Innen szűrhetném át a levegőt a légkollektorba, majd be a lakásba szűrőn keresztül. A tetőm nincs szigetelve. Talán az északi oldalt megcsinálom kőzetgyapottal a télen. Elsődlegesen veszek v. egy conrados v. egy anasol hőfokkülönbség kapcsolót, és a padláson keletkező hőt fújnám be a lakásba a légkollektor kihagyásával. De lehet, hogy megveszem az említett két táblát, és megépítem a légkollektort. Kíváncsi természetű vagyok, és a gyakorlati eredmény hitelesebb számomra az elméletinél. Az elmélet csak alap a gyakorlatra. Ha csak ennek légkollektornak az árát nézem ~15 ezerből kijön olcsóbb vezérlővel. És ott a tetőfelület, amit hasznosítani kell.

robertVálasz erre 2009-10-03 23:00:23
#2683 villam64, A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alulról szellőztetett kollektoroknak lényegesen jobb a hatásfoka, mint a egyszerű "fekete doboznak" (amit te is javasolsz). Az adszorbernek nagyon jó hővezetőnek kell lennie, ami a műanyag esetén nem teljesül.

villam64Válasz erre 2009-10-03 07:38:02
#2679 RPC® tömör, újrahasznosított polikarbonát lemez, fekete + ko-ex színek, hôformázásra Táblaméret: 12502050 mm, vastagság: 2–8 mm Az RPC® egy extrudált fekete polikarbonát lemez. Elsôsorban hôformázási feladatokra ajánlott. Újrahasznosított polikarbonát granulátumból készül, a MAKROTECH® -ével azonos ko-extrudált felsô réteggel. A fekete szín önmagában nagyon jó UV-elnyelô tulajdonsággal rendelkezik, így az anyag kültéren is használható. Az RPC® kimagasló ütésálló tulajdonsággal és hôállósággal rendelkezô anyag – nagyon kedvezô áron! Tulajdonságok: Magas hôállóság • Jó tûzállóság • Könnyebb az üvegnél • Kiváló alakíthatóság • Kimagasló ütésálló képesség • Kiválóan hôformázható • Széles hômérséklettartományban alkalmazható SUNLITE® üregkamrás polikarbonát lemez, víztiszta, opál, bronz színekben Táblaméret: 1050/2100500–9000 mm (500 mm-es osztásokban), vastagság: 6–32 mm Tulajdonságok: Kimagasló ütésálló képesség • Törhetetlen (250* nagyobb az ütésálló képessége, mint az üvegé és 10* nagyobb a plexiénél (PMMA) • Nagyon jó idôjárásállóság (–40°C – +115°C) • Könnyû • Kiváló hôszigetelô • Átlátszó • Könnyû kivitelezés a széles profil- és kiegészítô választéknak köszönhetôen • UV-stabilizált A-Plast Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114.SZÁLLÍTÁSI PROGRAM ’04/05 SZÁLLÍTÁSI PROGRAM / Alulra RPC főléje ~ 3 cm-re Sunlite, és a kettő között megjáratni a levegőt.

villam64Válasz erre

2009-10-03
07:38:02

#2679
RPC®
tömör, újrahasznosított
polikarbonát lemez,
fekete + ko-ex színek,
hôformázásra
Táblaméret: 1250*2050 mm,
vastagság: 2–8 mm
Az RPC® egy extrudált fekete polikarbonát lemez. Elsôsorban hôformázási feladatokra ajánlott. Újrahasznosított polikarbonát granulátumból készül, a MAKROTECH® -ével azonos ko-extrudált felsô réteggel. A fekete szín önmagában nagyon jó UV-elnyelô tulajdonsággal rendelkezik, így az anyag kültéren is használható. Az RPC® kimagasló ütésálló tulajdonsággal és hôállósággal rendelkezô anyag – nagyon kedvezô áron! Tulajdonságok: Magas hôállóság • Jó tûzállóság • Könnyebb az üvegnél • Kiváló alakíthatóság • Kimagasló ütésálló képesség • Kiválóan hôformázható • Széles hômérséklettartományban alkalmazható

SUNLITE®
üregkamrás polikarbonát lemez,
víztiszta, opál, bronz színekben
Táblaméret: 1050/2100*500–9000 mm (500 mm-es osztásokban),
vastagság: 6–32 mm
Tulajdonságok: Kimagasló ütésálló képesség • Törhetetlen (250* nagyobb az ütésálló képessége, mint az üvegé és 10* nagyobb a plexiénél (PMMA) • Nagyon jó idôjárásállóság (–40°C – +115°C) • Könnyû • Kiváló hôszigetelô • Átlátszó • Könnyû kivitelezés a széles profil- és kiegészítô választéknak köszönhetôen • UV-stabilizált
A-Plast Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114.SZÁLLÍTÁSI PROGRAM ’04/05
SZÁLLÍTÁSI PROGRAM /

Alulra RPC főléje ~ 3 cm-re Sunlite, és a kettő között megjáratni a levegőt.

robertVálasz erre 2009-09-14 07:41:51
#2596 Sándor, """ Az áraikat nézve teljesen világos, hogy miért hamisítják a certifikációikat. -Egy nem hivatalos, redukált teljesítmény mérés + vélemény csõkollektorról 2.700,-EUR. -Egy minõség vizsgálat EN 12975 szerint 5.100,-EUR -Egy egyszerû ivóvizes rendszerre a vizsgálat 12.500,-EUR Nincs olyan hazai forgalmazó aki ezt kifizetné, egy két világ cégen kívül. Én mostanában inkább a forgalmazó által kiadott anyagot próbálom lenyomozni. Légkollektorról sehol semmit nem találtam, pedig a világon majdnem minden Intézetnek van német nyelvû elérhetõsége is. """ Ez az (mármint a korrekt mérések hiánya), ami miatt most bárki bármit mondhat. A kollektor mérések egy része történik csak szabadban. A méréseket egyébként mesterséges körülmények között (világítás, klíma....) reprodukálhatóan kell elvégezni. Ezért speciális laborokra és személyzetre van szükség, ami nagyon drága. Az autó törésteszteket sem két fillér megcsinálni, ezért adódik mondjuk az indiai Nano árához még az eredeti ár fele, mert anélkül nem kehet forgalomba hozni. Indiában persze lehet. Van egy-két tanulmány, amit nagy nehezen sikerült elérnem, abból próbálok okosodni.

robertVálasz erre

2009-09-14
07:41:51

#2596
Sándor,

"""
Az áraikat nézve teljesen világos, hogy miért hamisítják a certifikációikat.
-Egy nem hivatalos, redukált teljesítmény mérés + vélemény csõkollektorról 2.700,-EUR.
-Egy minõség vizsgálat EN 12975 szerint 5.100,-EUR
-Egy egyszerû ivóvizes rendszerre a vizsgálat 12.500,-EUR

Nincs olyan hazai forgalmazó aki ezt kifizetné, egy két világ cégen kívül.

Én mostanában inkább a forgalmazó által kiadott anyagot próbálom lenyomozni.

Légkollektorról sehol semmit nem találtam, pedig a világon majdnem minden Intézetnek van német nyelvû elérhetõsége is.

"""

Ez az (mármint a korrekt mérések hiánya), ami miatt most bárki bármit mondhat.
A kollektor mérések egy része történik csak szabadban. A méréseket egyébként mesterséges körülmények között (világítás, klíma....) reprodukálhatóan kell elvégezni.
Ezért speciális laborokra és személyzetre van szükség, ami nagyon drága.
Az autó törésteszteket sem két fillér megcsinálni, ezért adódik mondjuk az indiai Nano árához még az eredeti ár fele, mert anélkül nem kehet forgalomba hozni. Indiában persze lehet.

Van egy-két tanulmány, amit nagy nehezen sikerült elérnem, abból próbálok okosodni.

villam64Válasz erre 2009-09-12 13:32:09
#2594 Róbert " NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő. " Ezért javaslom a hosszabb csövezést a távolabbi helységbe. Ott is lent befújva, emitt lent beszívva. Nem észrevehető légáramlással (1-2 nap múlva nem vörösödik be az ember szeme).

villam64Válasz erre

2009-09-12
13:32:09

#2594
Róbert
" NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő. "

Ezért javaslom a hosszabb csövezést a távolabbi helységbe. Ott is lent befújva, emitt lent beszívva. Nem észrevehető légáramlással (1-2 nap múlva nem vörösödik be az ember szeme).

robertVálasz erre 2009-09-12 13:08:36
#2593 villam64, A számítás a napsugarakra merőleges beállítással történt. Tehát szuper optimális eset, ami naponta 1 másodpercig tart. Persze ez a többi kollektortípusra is igaz. A modell egyensúlyi állapotot számol. A hő, amit elnyel az adszorber, fedezi a a kollektor doboza és a környezet közötti hőátadás veszteségét, a borításnak az égbolt felé történő hősugárzását és az átáramoltatott levegő által elszállított hőt. A vizes kollektorok hatásfoka sem jobb, de a keletkezett hőt legalább el lehet tárolni. NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő.

robertVálasz erre

2009-09-12
13:08:36

#2593
villam64,

A számítás a napsugarakra merőleges beállítással történt. Tehát szuper optimális eset, ami naponta 1 másodpercig tart. Persze ez a többi kollektortípusra is igaz. A modell egyensúlyi állapotot számol. A hő, amit elnyel az adszorber, fedezi a a kollektor doboza és a környezet közötti hőátadás veszteségét, a borításnak az égbolt felé történő hősugárzását és az átáramoltatott levegő által elszállított hőt.

A vizes kollektorok hatásfoka sem jobb, de a keletkezett hőt legalább el lehet tárolni.

NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő.

villam64Válasz erre 2009-09-12 07:49:43
#2588 Róbert Én egy szigetelt légkollektorral számoltam megfelelő tájolással 60°-os dőlésben. A 6 óra december januárban nem reális. Legyen 4 óra. A hatásfok akkor is jó. December-január hónapban is előfordul 5-5 napos nap. Ahogy távolodunk tőlük növekszik. A grafikonod alapján max 45 % hatásfok. Te egy állandó veszteséggel számoltál, nem a változó hőmérséklet szerint ? Ugyan ilyen hatásfokú a vizes kollektorod ? Mert a kettő megépítésében nincs különbség, csak a szállító közegben. Érdekelne, mekkora veszteség jön ki egyes hőmérsékleteknél a visszasugárzásira, a fényáteresztő-szigetelő üvegre. Ha jól van szigetelve az oldalfal és hátfal, akkor ott kevés vész el. A légkollektoroknál is tartanak az elnyelő réteg és az üveg között min 2 cm légrést. Ennek a távolságát mondjuk fizikusok jobban ki tudnák számolni, hogy mennyi az ideális. Viszont átlagolva a vizes kollektorokét is meghatározható. Mint javasoltam szegélyfűtésként, visszavezetve a kollektorba a levegőt, a légáramlat lehet nagyobb. Légkollektornál a nyarat ne számoljuk. Október 01-től-áprilisig 01-ig. Fűtés rásegítésre. 1 nm légkollektorral ~5-10 nm helység. Ha a lakásban van a csövezés, akkor a csövön nem keletkezik veszteség. Eredmények tapasztalati úton, mérés bonyolult. A lég-sörös kollektorosoktól kell a külső hőmérséklet, a fűtési kör hőmérséklet, a belső hőmérséklet ~ 10 perces lépésközökben a vezetése. Ezekből nagyjából lehet látni a kollektor működését, eredményességét. 50 kWh*2 a december-január. Ez 1 400 ft. November-február a 1.5-szerese 2 100 ft. Október-március a 2-szerese 2 800 ft. össz: 6 300 ft. Gázban számoltam. 8-10 év, 50 400-63 000 ft. Ha reális a számolásom, akkor megéri. Sándor Én azért vetem el a felső bevezetést, mert érzésem és tapasztalatom, hogy az ember a talpától fázik. Ha a fejem kap melegebbet én azt már hőgutának érzem, de a lábamon érezni fogom a hideget. Szerintem a padló fűtést is ezért találták ki. És továbbra is állítom, hogy a befújt melegebb levegő először felfelé fog mozogni, hogy helyet cseréljen a felette lévő hidegebb levegővel, így a nagyobb befújt légáramlat kitágul erejét veszti és egy lassúbb mozgás keletkezik a helységben. És szerintem a felső bevezetés esetén ott a plafonon 1-2 °C-kal magasabb lesz a hőmérséklet, ami a plafonon történő hőveszteséget növeli. Mennyi lehet a hőveszteség 20 nm mennyezeten ha felette 5-10 °C van, 21 °C helyett 22-23 °C fok van alatta, és 0-5-10-20 cm szigetelés ? Van aki ezt sem fogja tudni elviselni. Különbözőek vagyunk. Ezért van ezerféle fűtési rendszer. Ha nem csak beszélünk róla, hanem megépítjük légrendszereinket, akkor lesznek eredmények. Egyéb: 2 db 0.5-ös 2 nm alu lemez 7-9 000 Ft szigetelés 10 cm kőzetgyapot 2 nm ~ 2 000 Ft fekete festék ? Ft termo üveg 2 nm 18 000 Ft ventilátor 12 000 Ft filter 2 000 Ft össz: ~ 50 000 Ft Lehet spórolni ha az alsó lemez helyére háztartási fóliát ragasztunk össze, olcsóbb sorba kötött csőventilátor. Az alsó és a felső lemez között 1-2 cm hézag a levegőnek. A felső lemez és az termo üveg között ~ 3 cm hézag. 170-130 °C szilikon tömítés.

villam64Válasz erre

2009-09-12
07:49:43

#2588
Róbert

Én egy szigetelt légkollektorral számoltam megfelelő tájolással 60°-os dőlésben. A 6 óra december januárban nem reális. Legyen 4 óra. A hatásfok akkor is jó. December-január hónapban is előfordul 5-5 napos nap. Ahogy távolodunk tőlük növekszik. A grafikonod alapján max 45 % hatásfok. Te egy állandó veszteséggel számoltál, nem a változó hőmérséklet szerint ? Ugyan ilyen hatásfokú a vizes kollektorod ? Mert a kettő megépítésében nincs különbség, csak a szállító közegben. Érdekelne, mekkora veszteség jön ki egyes hőmérsékleteknél a visszasugárzásira, a fényáteresztő-szigetelő üvegre. Ha jól van szigetelve az oldalfal és hátfal, akkor ott kevés vész el. A légkollektoroknál is tartanak az elnyelő réteg és az üveg között min 2 cm légrést. Ennek a távolságát mondjuk fizikusok jobban ki tudnák számolni, hogy mennyi az ideális. Viszont átlagolva a vizes kollektorokét is meghatározható. Mint javasoltam szegélyfűtésként, visszavezetve a kollektorba a levegőt, a légáramlat lehet nagyobb. Légkollektornál a nyarat ne számoljuk. Október 01-től-áprilisig 01-ig. Fűtés rásegítésre. 1 nm légkollektorral ~5-10 nm helység. Ha a lakásban van a csövezés, akkor a csövön nem keletkezik veszteség. Eredmények tapasztalati úton, mérés bonyolult. A lég-sörös kollektorosoktól kell a külső hőmérséklet, a fűtési kör hőmérséklet, a belső hőmérséklet ~ 10 perces lépésközökben a vezetése. Ezekből nagyjából lehet látni a kollektor működését, eredményességét. 50 kWh*2 a december-január. Ez 1 400 ft. November-február a 1.5-szerese 2 100 ft. Október-március a 2-szerese 2 800 ft. össz: 6 300 ft. Gázban számoltam. 8-10 év, 50 400-63 000 ft. Ha reális a számolásom, akkor megéri.

Sándor

Én azért vetem el a felső bevezetést, mert érzésem és tapasztalatom, hogy az ember a talpától fázik. Ha a fejem kap melegebbet én azt már hőgutának érzem, de a lábamon érezni fogom a hideget. Szerintem a padló fűtést is ezért találták ki. És továbbra is állítom, hogy a befújt melegebb levegő először felfelé fog mozogni, hogy helyet cseréljen a felette lévő hidegebb levegővel, így a nagyobb befújt légáramlat kitágul erejét veszti és egy lassúbb mozgás keletkezik a helységben. És szerintem a felső bevezetés esetén ott a plafonon 1-2 °C-kal magasabb lesz a hőmérséklet, ami a plafonon történő hőveszteséget növeli. Mennyi lehet a hőveszteség 20 nm mennyezeten ha felette 5-10 °C van, 21 °C helyett 22-23 °C fok van alatta, és 0-5-10-20 cm szigetelés ? Van aki ezt sem fogja tudni elviselni. Különbözőek vagyunk. Ezért van ezerféle fűtési rendszer. Ha nem csak beszélünk róla, hanem megépítjük légrendszereinket, akkor lesznek eredmények.

Egyéb:

2 db 0.5-ös 2 nm alu lemez 7-9 000 Ft
szigetelés 10 cm kőzetgyapot 2 nm ~ 2 000 Ft
fekete festék ? Ft
termo üveg 2 nm 18 000 Ft
ventilátor 12 000 Ft
filter 2 000 Ft
össz: ~ 50 000 Ft
Lehet spórolni ha az alsó lemez helyére háztartási fóliát ragasztunk össze, olcsóbb sorba kötött csőventilátor. Az alsó és a felső lemez között 1-2 cm hézag a levegőnek. A felső lemez és az termo üveg között ~ 3 cm hézag. 170-130 °C szilikon tömítés.

robertVálasz erre 2009-09-12 00:44:19
#2587 Sándor, """ A problémám az, hogy az elõzetes, a veszteségeket figyelembe nem vevõ számításaim szerint van fantázia a légkollektorban. A saját, vizes (szekunder) rendszerem vesztesége sajnos olyan magas, hogy csak a kollektorok túlméretezésével tudom "kompenzálni". Szerintem megéri, mások szerint nem. A sörkollektor tulajdonképpen egy jó napkövetésû csöves kollektor. Elméletileg jobbnak kell lennie a kritikus évszakokban, mint a többi síklemezes variációnak. A vizeshez képest alacsonyabb nyeresége miatt viszont sokkal érzékenyebb a veszteségekre. Viszont kompenzálásnak ott az alacsonyabb ár. Innen adódtak a kérdéseim. A sör-honlapok adatait nem látom bizonyítottnak. A neves külföldi intézetek a megfelelõ érdeklõdést nem veszik zaklatásnak, persze nincs mindig idejük. Viszont a tevékenységük ellenõrizhetõ. A vizsgálatot végzõ laborok munkája nyilvános és dokumentált. A vizsgálatot végzõ személyek tudományos munkássága ellenõrizhetõ. Van honlapjuk, ahol kis szerencsével válaszolnak is a kérdésekre. """ Ha utána szeretnék nézni egy kollektornak, akkor a nemzetközileg elismert SPF (Solartechnik Prufung Forschung – napkollektorok minősítésével foglalkozó független szervezet) honlapját keresem fel. Itt több száz kollektortípus teszteredményei olvashatóak. Nekem ez az etalon. A rengeteg kollektortípus között sajna nincsen egy légkollektor sem. Ott a helyük az oldalon, de nincs a listán egy sem. A neten sem igen lehet ilyenekkel találkozni (van azért kivétel, pl TWINSOLAR). Ha találunk légkolit, akkor az ára majdnem magasabb, mint a vizes társaké. Szerintem - ahogy ezt már leírtam többször is - a légkollektorok felhasználási területe sokkal szűkebb, a korrekt beépítés pedig bonyolultabb. A légtechnika nem egyszerű - eltekintve a falra szerelt doboz közvetlen bevezetésétől -, az felszerelés során pedig nem elég 30-as lukat fúrni a falba. Légkollektor helyett sokan a passzív szoláris építésmódot választják. Ebben az esetben az egész ház egy nagy légkollektor, de a hőtárolás meg van oldva. Akinek van pénze új házat építeni, az inkább vizeset választ. Ebből az következik, hogy az ilyen típusú készülékekből kevés fogy, nincsen igazi verseny a piacon. Ilyenkor nem érdemes minősíttetni. Ahogy Sándor is írta, az alacsonyabb hatásfokot ellensúlyozza az olcsóság. Ha kevés a pénzem, régi és ablaktalan a házam, vagy roszul van tájolva, akkor egy jól tájolt rövid csövezést igénylő házilagos légkollektort érdemes összeraknom.

robertVálasz erre

2009-09-12
00:44:19

#2587
Sándor,

"""
A problémám az, hogy az elõzetes, a veszteségeket figyelembe nem vevõ számításaim szerint van fantázia a légkollektorban. A saját, vizes (szekunder) rendszerem vesztesége sajnos olyan magas, hogy csak a kollektorok túlméretezésével tudom "kompenzálni". Szerintem megéri, mások szerint nem. A sörkollektor tulajdonképpen egy jó napkövetésû csöves kollektor. Elméletileg jobbnak kell lennie a kritikus évszakokban, mint a többi síklemezes variációnak. A vizeshez képest alacsonyabb nyeresége miatt viszont sokkal érzékenyebb a veszteségekre. Viszont kompenzálásnak ott az alacsonyabb ár. Innen adódtak a kérdéseim.

A sör-honlapok adatait nem látom bizonyítottnak.
A neves külföldi intézetek a megfelelõ érdeklõdést nem veszik zaklatásnak, persze nincs mindig idejük. Viszont a tevékenységük ellenõrizhetõ. A vizsgálatot végzõ laborok munkája nyilvános és dokumentált. A vizsgálatot végzõ személyek tudományos munkássága ellenõrizhetõ. Van honlapjuk, ahol kis szerencsével válaszolnak is a kérdésekre.
"""

Ha utána szeretnék nézni egy kollektornak, akkor a nemzetközileg elismert SPF (Solartechnik Prufung Forschung – napkollektorok minősítésével foglalkozó független szervezet) honlapját keresem fel. Itt több száz kollektortípus teszteredményei olvashatóak. Nekem ez az etalon.

A rengeteg kollektortípus között sajna nincsen egy légkollektor sem. Ott a helyük az oldalon, de nincs a listán egy sem.

A neten sem igen lehet ilyenekkel találkozni (van azért kivétel, pl TWINSOLAR). Ha találunk légkolit, akkor az ára majdnem magasabb, mint a vizes társaké.

Szerintem - ahogy ezt már leírtam többször is - a légkollektorok felhasználási területe sokkal szűkebb, a korrekt beépítés pedig bonyolultabb. A légtechnika nem egyszerű - eltekintve a falra szerelt doboz közvetlen bevezetésétől -, az felszerelés során pedig nem elég 30-as lukat fúrni a falba. Légkollektor helyett sokan a passzív szoláris építésmódot választják. Ebben az esetben az egész ház egy nagy légkollektor, de a hőtárolás meg van oldva.
Akinek van pénze új házat építeni, az inkább vizeset választ.
Ebből az következik, hogy az ilyen típusú készülékekből kevés fogy, nincsen igazi verseny a piacon. Ilyenkor nem érdemes minősíttetni.

Ahogy Sándor is írta, az alacsonyabb hatásfokot ellensúlyozza az olcsóság. Ha kevés a pénzem, régi és ablaktalan a házam, vagy roszul van tájolva, akkor egy jól tájolt rövid csövezést igénylő házilagos légkollektort érdemes összeraknom.

robertVálasz erre 2009-09-11 21:26:44
#2584 villam64, "Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani." Ez szerintem nem így van. Ha nem tudod biztosítani a megfelelő levegőszállítást, akkor leesik a hatásfok. A helyzet az, hogy alkalmazkodni kell a kollektor adottságaihoz. Ha ez nem megy, akkor más megoldást kell keresni. Ha nem lehet úgy elhelyezni a dobozt, hogy a fűtetlen térben minimális cső fusson, akkor a csöveken veszik el hő. Ha nem tudod délre tájolni, akkor begyűjteni sem lehet a meleget. "2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett." Abból indulj ki, hogy egy hónap alatt jó, ha összejön 50kWh. Akkora nyereségre, amekkorát írtál, csak nyáron számíthatsz, amikor nem kell fűteni. Kibővítettem a légsebességes grafikont a sugárzási veszteség figyelembevételével. Most már nem jön ki olyan magas hőmérséklet a kis ventilátorsebességnél. Itt pedig 125-ös csőre:

robertVálasz erre

2009-09-11
21:26:44

#2584
villam64,

"Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani."
Ez szerintem nem így van. Ha nem tudod biztosítani a megfelelő levegőszállítást, akkor leesik a hatásfok. A helyzet az, hogy alkalmazkodni kell a kollektor adottságaihoz. Ha ez nem megy, akkor más megoldást kell keresni.
Ha nem lehet úgy elhelyezni a dobozt, hogy a fűtetlen térben minimális cső fusson, akkor a csöveken veszik el hő.
Ha nem tudod délre tájolni, akkor begyűjteni sem lehet a meleget.

"2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett."
Abból indulj ki, hogy egy hónap alatt jó, ha összejön 50kWh. Akkora nyereségre, amekkorát írtál, csak nyáron számíthatsz, amikor nem kell fűteni.

Kibővítettem a légsebességes grafikont a sugárzási veszteség figyelembevételével. Most már nem jön ki olyan magas hőmérséklet a kis ventilátorsebességnél.

Itt pedig 125-ös csőre:

villam64Válasz erre 2009-09-11 17:40:59
#2583 Róbert Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani. Mint előtte lévő hozzászólásodban kifejtetted, minden a tájoláson múlik. Városi környezetben élek. A telkek adottak, a szomszéd beépítettsége is. Ezért lesz hosszú légjárat. Csak a tető marad, minél magasabban. És még így is kapok majd árnyékot télen nappal. Ezzel kell gazdálkodni. Ezért lesz 2*6 méter 100-125-ös cső. A déli oldalon a szomszéd háza 6 méterre van. Ablak sincs arra. Meg még gondoltam szegély fűtésként is a légkollektort. A bejövő csövet a fal mellett levinni a padlóba épített szegélybe és körbevinni a szobán a távolabbi pontig, és ott beengedni a levegőt. Vagy teljesen körbe vinni és vissza a légkollektorba újból. Utóbbi esetben kimarad a szűrő. A szívó ventilátort a légkollektor elé kell tenni, nehogy 45 °C főlé melegedjen. Ki kell hozzá számolni, hogy maximális légkollektor termeléshez mekkora cső hűtőfelület kell. 2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett. 1 a 8-hoz aránylik 60 ezerért. A legjobb hőszivattyú 1 a 6-hoz 3 millióért.

villam64Válasz erre

2009-09-11
17:40:59

#2583
Róbert

Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani.

Mint előtte lévő hozzászólásodban kifejtetted, minden a tájoláson múlik. Városi környezetben élek. A telkek adottak, a szomszéd beépítettsége is. Ezért lesz hosszú légjárat. Csak a tető marad, minél magasabban. És még így is kapok majd árnyékot télen nappal. Ezzel kell gazdálkodni. Ezért lesz 2*6 méter 100-125-ös cső. A déli oldalon a szomszéd háza 6 méterre van. Ablak sincs arra.
Meg még gondoltam szegély fűtésként is a légkollektort. A bejövő csövet a fal mellett levinni a padlóba épített szegélybe és körbevinni a szobán a távolabbi pontig, és ott beengedni a levegőt. Vagy teljesen körbe vinni és vissza a légkollektorba újból. Utóbbi esetben kimarad a szűrő. A szívó ventilátort a légkollektor elé kell tenni, nehogy 45 °C főlé melegedjen. Ki kell hozzá számolni, hogy maximális légkollektor termeléshez mekkora cső hűtőfelület kell.

2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett. 1 a 8-hoz aránylik 60 ezerért. A legjobb hőszivattyú 1 a 6-hoz 3 millióért.

robertVálasz erre 2009-09-11 16:57:35
#2582 villam64, Jól látod, a zöld vonal a hatásfok. Kicsit már fáradtam tegnap éjjel. Én például abszolúte nem bírom a huzatot, és nem jó a légjáratot hosszan vezetni.

villam64Válasz erre 2009-09-11 16:32:12
#2580 Sziasztok Én a zöld vonalnak a hatásfokot néztem, a lila vonalnak a hőfokot. A nagyobb légáramlat azért kell, mert a levegő hővezető képessége sokkal rosszabb a víznél. Így hiába termel az fényelnyelő terület hőt, ha nincs ami elvezesse. Nagyobb sebességnél a levegőben lévő több atom és molekula tudja a hőenergiát felvenni és továbbítani. Ebből is látszik, hogy a sör és légkollektor hatásfoka nem gyenge, csak a szállító közeg nem bírja el. Ha a kiáramló levegő sebességét nézzük, akkor az a megállapítás, hogy oda ne üljön senki. Ha ki tudja az ember építeni a több ponton történő ki és befújást, akkor a légáramlat szétoszlik, kevésbé érezhető. Az én terveimben alsó szívás, és alsó befújás szerepel. A szívás egy helységben, a befújás két helységbe történik majd, és a kettő között van még egy előszoba ( a szívó és befújó között). A szívót azért tervezem alulra, mert ott van hideg. A befújót azért tervezem alulra, mert a befújt meleg levegő úgyis felfelé indul el. Így az egész levegő átmozog. Nem tartom valószínűnek, hogy a 40 W-os ventilátor szívó és befújó oldali légszűrővel nagy légáramot tudna. A befújt levegő lesz melegebb. A befújás a régi kéményen történik, így a benne lévő cső a hő egy részét ennek a falszakasznak is átadja. Ezek lesznek folyamatban a puffer után. Ez még nem a sörkollektor lesz, hanem egy speciális légkollektor. Nagyon valószínű, hogy a sörkollektort újabb 1 évvel elhalasztom.

villam64Válasz erre

2009-09-11
16:32:12

#2580
Sziasztok

Én a zöld vonalnak a hatásfokot néztem, a lila vonalnak a hőfokot. A nagyobb légáramlat azért kell, mert a levegő hővezető képessége sokkal rosszabb a víznél. Így hiába termel az fényelnyelő terület hőt, ha nincs ami elvezesse. Nagyobb sebességnél a levegőben lévő több atom és molekula tudja a hőenergiát felvenni és továbbítani. Ebből is látszik, hogy a sör és légkollektor hatásfoka nem gyenge, csak a szállító közeg nem bírja el. Ha a kiáramló levegő sebességét nézzük, akkor az a megállapítás, hogy oda ne üljön senki. Ha ki tudja az ember építeni a több ponton történő ki és befújást, akkor a légáramlat szétoszlik, kevésbé érezhető. Az én terveimben alsó szívás, és alsó befújás szerepel. A szívás egy helységben, a befújás két helységbe történik majd, és a kettő között van még egy előszoba ( a szívó és befújó között). A szívót azért tervezem alulra, mert ott van hideg. A befújót azért tervezem alulra, mert a befújt meleg levegő úgyis felfelé indul el. Így az egész levegő átmozog. Nem tartom valószínűnek, hogy a 40 W-os ventilátor szívó és befújó oldali légszűrővel nagy légáramot tudna. A befújt levegő lesz melegebb. A befújás a régi kéményen történik, így a benne lévő cső a hő egy részét ennek a falszakasznak is átadja. Ezek lesznek folyamatban a puffer után. Ez még nem a sörkollektor lesz, hanem egy speciális légkollektor. Nagyon valószínű, hogy a sörkollektort újabb 1 évvel elhalasztom.

horvathxVálasz erre 2009-09-11 07:06:06
#2576 Sziasztok, Nem tudom van-e még itt sörös rajtam kívül, én is csak véletlenül tévedtem ide. A kérdéseidre részben Robert választ adott részben megtalálod a <hibás link> oldalon. Számtalan megoldást fényképet találtok ott. NEM REKLÁM! DE, akinek kérdései vannak az nézzen ott szét,én se a péktől kérdezem hogy mennyi 1kiló karaj - hiába élelmiszer. Azaz ha kérdésed van kérdezz ott az illetékesektől! A sörkoli mérése valóban nehézkes, általában nincs pénz drága műszerre. Éppen ezért csináltunk egy teljesítmény számítót, valamint ezért vezetjük páran a gázfogyasztás adatainkat (ami legalább tájékozatásra jó)itt <hibás link> 100-as csőnek nagy az ellenállása ezért legalább 120-as csövet használunk vagy nagyobbat. 4-6m/s fölött már huzat hatás van. De nem zavaró 4-5 m/s sem ha nem áll az ember állandóan a légáram irányába. (Általában nem áll oda az ember) A söroszlopok gyakorlatilag merev oszlopok és a gyűjtők közé van beragasztva, mint a hárfa húrjai, öntartóak. Valóban a nagy légseb és a turbulencia egymást kioltó tényezők. Annak idején készítettem 3d-s áramlástani modelleket, mely szerint a dobozok beszűkülő szájnyílásánál mégis képződik ilyen mivel itt torlódás van, majd ezen áthaladva a levegő nagy sebességgel "kicsapódik" a következő doboz belső palástjára.

horvathxVálasz erre

2009-09-11
07:06:06

#2576
Sziasztok,

Nem tudom van-e még itt sörös rajtam kívül, én is csak véletlenül tévedtem ide.
A kérdéseidre részben Robert választ adott részben megtalálod a <hibás link> oldalon. Számtalan megoldást fényképet találtok ott. NEM REKLÁM! DE, akinek kérdései vannak az nézzen ott szét,én se a péktől kérdezem hogy mennyi 1kiló karaj - hiába élelmiszer. Azaz ha kérdésed van kérdezz ott az illetékesektől!

A sörkoli mérése valóban nehézkes, általában nincs pénz drága műszerre. Éppen ezért csináltunk egy teljesítmény számítót, valamint ezért vezetjük páran a gázfogyasztás adatainkat (ami legalább tájékozatásra jó)itt <hibás link>

100-as csőnek nagy az ellenállása ezért legalább 120-as csövet használunk vagy nagyobbat. 4-6m/s fölött már huzat hatás van. De nem zavaró 4-5 m/s sem ha nem áll az ember állandóan a légáram irányába. (Általában nem áll oda az ember)
A söroszlopok gyakorlatilag merev oszlopok és a gyűjtők közé van beragasztva, mint a hárfa húrjai, öntartóak.

Valóban a nagy légseb és a turbulencia egymást kioltó tényezők. Annak idején készítettem 3d-s áramlástani modelleket, mely szerint a dobozok beszűkülő szájnyílásánál mégis képződik ilyen mivel itt torlódás van, majd ezen áthaladva a levegő nagy sebességgel "kicsapódik" a következő doboz belső palástjára.

robertVálasz erre 2009-09-11 00:47:21
#2575 Sándor, """ A hivatkozásaitok nagyon gyenge lábakon állnak. Emlékeztetnék Zoli TV mûsoros linkjére. Hányat ilyet láttatok az elmúlt években az energiafûrõl, a pellet erõmûvekrõl, a biodízelrõl és még sok másról? Egy bennük a közös: jól jönnek a hiradó végi "kis szinesbe". Tény, hogy ezekbõl semmi sem valósult meg. Az erõmûvek az erdõbõl kivágott fával fûtenek, zsezse átáll a szalmáról fára... Ez nem baj. Természetes, hogy mindenki idõvel alkalmazkodik a racionális valósághoz. """ Szerencsére az utóbbi időben egyre több "sörössel" találkoztam, és egyre többet olvastam a megoldásokról és a problémákról. A sorkollektor honlapon rengeteg "dokumentáció" található, fotók dobozokról csövekről, ventillátorokról, stb... vannak köztök megmosolyogni valók, és igazán szép megoldások is. A TV műsorokat és a sajtót én nem tekintem hiteles forrásnak. Ez a közösséget tényleg a lelkesedés és a kíváncsiság hajtja, és nem akarják rásózni senkire a portékáikat, nem termelnek felesleget eladásra. A lelkesedés sokszor pótolja az alapos szakmai ismereteket -amit sajnos sok "profi" sem mondhat magáénak - . Azért van olyan kevés, és megkérdőjelezhető mérés, mert ezeknek srácoknak nincs idejük, pénzük és ismereteik felműszerezni a néhány tízezer forintért összerakott dobozokat. Azok mégis működnek. De miért is ne működne, ha az ablak - mint napkollektor - működik? És ez a doboz akkor sem hűti a lakást, amikor nem süt a nap. Pofon egyszerű, szinte mindig öreg, rosszul tájolt házakra kerül fel. Én eddig annyit látok, hogy nagyon jól kell tájolni, déli ablakokkal nem rendelkező szobát kell fűteni vele, lehetőleg napelemes ventillátorral kel üzemeltetni, és HÁZILAG KELL MEGCSINÁLNI. Ekkor a téli üzemben a vizes rendszerekkel összemérhető hozama van. Egyszerű szerszámok plusz egy kis kézügyesség. Nem állítom, hogy a ventillátor által keltett légmozgás kellemes. A pincében most próbáltam ki egy 5m/s-os légsebességet (az eléggé elviselhetetlen). A számításokon és a mérésen (már csak kíváncsiságból is) rajta vagyok, ez eredményeket megosztom veletek is. Ami a grafikonról emaradt: zöld=sebesség, lila=hőmérséklet. A hőmérséklet a 0 sebesség mellett sem megy 150 fok fölé, mert hőmérséklet emelkedésével a sugárzás útján egyre több távozik. Az látszik, hogy a légsebesség növelésével lehül a kollektor, a vesztesége csökken, a hatásfoka nő. 30 fokos hömérsékletet tartva 50% fölötti hatásfok érhető el 700W-os besugárzásnál. (A tengely skálázását elfelejtettem 100-al felszorozni. Tehát 0.7=70%) Nem vártam a közléssel, amíg egy komolyabb grafikon elkészül, gondoltam minden visszajelzés jól jön. Melyik képre gondolsz?

robertVálasz erre

2009-09-11
00:47:21

#2575
Sándor,

"""
A hivatkozásaitok nagyon gyenge lábakon állnak. Emlékeztetnék Zoli TV mûsoros linkjére. Hányat ilyet láttatok az elmúlt években az energiafûrõl, a pellet erõmûvekrõl, a biodízelrõl és még sok másról? Egy bennük a közös: jól jönnek a hiradó végi "kis szinesbe". Tény, hogy ezekbõl semmi sem valósult meg.
Az erõmûvek az erdõbõl kivágott fával fûtenek, zsezse átáll a szalmáról fára... Ez nem baj. Természetes, hogy mindenki idõvel alkalmazkodik a racionális valósághoz.
"""

Szerencsére az utóbbi időben egyre több "sörössel" találkoztam, és egyre többet olvastam a megoldásokról és a problémákról.

A sorkollektor honlapon rengeteg "dokumentáció" található, fotók dobozokról csövekről, ventillátorokról, stb... vannak köztök megmosolyogni valók, és igazán szép megoldások is.
A TV műsorokat és a sajtót én nem tekintem hiteles forrásnak.

Ez a közösséget tényleg a lelkesedés és a kíváncsiság hajtja, és nem akarják rásózni senkire a portékáikat, nem termelnek felesleget eladásra. A lelkesedés sokszor pótolja az alapos szakmai ismereteket -amit sajnos sok "profi" sem mondhat magáénak - .
Azért van olyan kevés, és megkérdőjelezhető mérés, mert ezeknek srácoknak nincs idejük, pénzük és ismereteik felműszerezni a néhány tízezer forintért összerakott dobozokat. Azok mégis működnek. De miért is ne működne, ha az ablak - mint napkollektor - működik? És ez a doboz akkor sem hűti a lakást, amikor nem süt a nap. Pofon egyszerű, szinte mindig öreg, rosszul tájolt házakra kerül fel.

Én eddig annyit látok, hogy nagyon jól kell tájolni, déli ablakokkal nem rendelkező szobát kell fűteni vele, lehetőleg napelemes ventillátorral kel üzemeltetni, és HÁZILAG KELL MEGCSINÁLNI. Ekkor a téli üzemben a vizes rendszerekkel összemérhető hozama van. Egyszerű szerszámok plusz egy kis kézügyesség.
Nem állítom, hogy a ventillátor által keltett légmozgás kellemes. A pincében most próbáltam ki egy 5m/s-os légsebességet (az eléggé elviselhetetlen).

A számításokon és a mérésen (már csak kíváncsiságból is) rajta vagyok, ez eredményeket megosztom veletek is.
Ami a grafikonról emaradt: zöld=sebesség, lila=hőmérséklet. A hőmérséklet a 0 sebesség mellett sem megy 150 fok fölé, mert hőmérséklet emelkedésével a sugárzás útján egyre több távozik. Az látszik, hogy a légsebesség növelésével lehül a kollektor, a vesztesége csökken, a hatásfoka nő. 30 fokos hömérsékletet tartva 50% fölötti hatásfok érhető el 700W-os besugárzásnál. (A tengely skálázását elfelejtettem 100-al felszorozni. Tehát 0.7=70%)
Nem vártam a közléssel, amíg egy komolyabb grafikon elkészül, gondoltam minden visszajelzés jól jön.

Melyik képre gondolsz?

robertVálasz erre 2009-09-10 18:13:04
#2572 villam64, Én 2m/s-ra venném. Az még nem hangos, de már jó meleget fúj.

villam64Válasz erre 2009-09-10 18:02:40
#2571 Róbert És ez alapján mekkora légáramot biztosítanál. Én az 1 és 2 m/s közé választanám. A nagyobb túlságosan megnövelné az áramfogyasztást.

robertVálasz erre 2009-09-10 17:23:52
#2570 Olvastam, hogy a légkollektorok teljesítménye nagyon függ az átáramoltatott levegő mennyiségétől. Az a grafikon 0 fokos külső hőmérséklet és 700W-os sugárzás mellett mutatja a 100-as csövön átáramoltatott levegő sebessége a hatásfok valamint a 2 m2-es kollektor belső hőmérséklete közötti összefüggést. A kollektor háza persze nem melegszik fel ennyire, csak a sörösdobozok.

robertVálasz erre

2009-09-10
17:23:52

#2570
Olvastam, hogy a légkollektorok teljesítménye nagyon függ az átáramoltatott levegő mennyiségétől.

Az a grafikon 0 fokos külső hőmérséklet és 700W-os sugárzás mellett mutatja a 100-as csövön átáramoltatott levegő sebessége a hatásfok valamint a 2 m2-es kollektor belső hőmérséklete közötti összefüggést.

A kollektor háza persze nem melegszik fel ennyire, csak a sörösdobozok.

horvathxVálasz erre 2009-09-08 09:02:17
#2557 A polisztirol megolvad, nem javaslom a használatát. Pl. egy áramszünet esetén túlhevülhet a rendszer.

robertVálasz erre 2009-09-08 07:52:32
#2556 horvathx, A kisebb hőmérséklet miatt a közetgyapot helyett a polisztirol szigetelés is jó?

horvathxVálasz erre 2009-09-08 07:46:30
#2555 Szia Robert, A sörös doboz oszlopok mindkét oldalán minimális légrés van. Hátul kisebb, elől nagyobb. Nincs gond a vízszintes felhelyezéssel, számos esetben tettek már fel vízszintesen sörkolit mert a helyi adottságok ezt tették lehetővé. (A trapéz lemezes koli is sík koli, lemezek számától és a levegő áramlási irányától függően a megfelelő sík kolik közé tartozik.

horvathxVálasz erre

2009-09-08
07:46:30

#2555
Szia Robert,

A sörös doboz oszlopok mindkét oldalán minimális légrés van. Hátul kisebb, elől nagyobb.
Nincs gond a vízszintes felhelyezéssel, számos esetben tettek már fel vízszintesen sörkolit mert a helyi adottságok ezt tették lehetővé.

(A trapéz lemezes koli is sík koli, lemezek számától és a levegő áramlási irányától függően a megfelelő sík kolik közé tartozik.

robertVálasz erre 2009-09-07 21:31:06
#2553 horvatx, Szia Zoli, Ide teszek néhány rajzot Gyurcsovics 1987-ben megjelent könyvéből, hátha valakit érdekel. A trapézlemezes megoldások is szimpatikusak (persze az drágább, mint a szemét). Azt mondd meg lécci, hogy dobozok érintik-e a szigetelést. Úgy gondolom, hogy egy minimális távolság javíthat a hőveszteségen. Másik kérdésem, hogy a mi a véleményed a sörkoli vízszintes felszereléséről?

robertVálasz erre

2009-09-07
21:31:06

#2553
horvatx,

Szia Zoli,

Ide teszek néhány rajzot Gyurcsovics 1987-ben megjelent könyvéből, hátha valakit érdekel.
A trapézlemezes megoldások is szimpatikusak (persze az drágább, mint a szemét).

Azt mondd meg lécci, hogy dobozok érintik-e a szigetelést. Úgy gondolom, hogy egy minimális távolság javíthat a hőveszteségen.

Másik kérdésem, hogy a mi a véleményed a sörkoli vízszintes felszereléséről?

Biosolar Forum => Napkollektor - Légkollektorok => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »