Tetőtéri hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

goto page: « prev 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 next »

Molly(6 posts so far) 2008-07-11 17:56:27
Nagyon tanácstalanok vagyunk. A két fűtetlen garázs feletti tetőteret szeretnénk beépíteni. Már beszéltünk tervezővel és kivitelezővel is, mindegyik mást mond. Ráadásul a beépítendő térbe benyúlik a spajz teteje is, ami 2x3 m-es és 90 cm magas. Ezt jól ki tudnánk használni hálószobának. Dilemmáink: vajon elég-e a 15 cm-es szigetelés a szarufák között + gipszkarton? Alulról vagy felülről vagy mindkét oldalról szigeteljük a padlózatot? A belmagasság elég nagy. Ráadásul a vasbeton gerendák végei kilógnak a terasz miatt és ez állítólag bevezetné a hideget a lakótérbe. Meg lehet-e úgy csinálni és milyen paraméterekkel, hogy ne legyen hideg ez a rész és ne penészesedjen a fal? Sajnos az északi szobáinkban ez tapasztalható, ezért mennénk a déli fekvésű tetőtérbe. Félünk azonban attól, hogy egy rosszul szigetelt munkával csak pénzkidobás lenne. Köszönöm a kérdezés lehetőségét és várom a segítséget. Üdvözlettel: Molly link

Molly(6 posts so far)

2008-07-11
17:56:27

Nagyon tanácstalanok vagyunk. A két fűtetlen garázs feletti tetőteret szeretnénk beépíteni. Már beszéltünk tervezővel és kivitelezővel is, mindegyik mást mond. Ráadásul a beépítendő térbe benyúlik a spajz teteje is, ami 2x3 m-es és 90 cm magas. Ezt jól ki tudnánk használni hálószobának.
Dilemmáink: vajon elég-e a 15 cm-es szigetelés a szarufák között + gipszkarton?
Alulról vagy felülről vagy mindkét oldalról szigeteljük a padlózatot? A belmagasság elég nagy. Ráadásul a vasbeton gerendák végei kilógnak a terasz miatt és ez állítólag bevezetné a hideget a lakótérbe.
Meg lehet-e úgy csinálni és milyen paraméterekkel, hogy ne legyen hideg ez a rész és ne penészesedjen a fal?
Sajnos az északi szobáinkban ez tapasztalható, ezért mennénk a déli fekvésű tetőtérbe. Félünk azonban attól, hogy egy rosszul szigetelt munkával csak pénzkidobás lenne.

Köszönöm a kérdezés lehetőségét és várom a segítséget.
Üdvözlettel: Molly link

robert(3966 posts so far) 2008-07-10 17:35:21
Pietru, A szigetelőt úgy kell lerakni, hogy ne maradjanak üregek, de felülről ki tudjon száradni, ha víz érné. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ebben segíthet valamilyen páraáteresztő anyag. A szigetelőben kicsapódó pára nagyban rontja a szigetési tulajdonságot, ami csak erősíti a további párakicsapódást. A nedvesség pedig a szigeteléssel érintkező többi anyagba is átjut. A nedves anyagok nemcsak a penésznek jelentenek jó táptalajt, hanem szét is fagyhatnak.link

robert(3966 posts so far)

2008-07-10
17:35:21

Pietru,

A szigetelőt úgy kell lerakni, hogy ne maradjanak üregek, de felülről ki tudjon száradni, ha víz érné. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ebben segíthet valamilyen páraáteresztő anyag.

A szigetelőben kicsapódó pára nagyban rontja a szigetési tulajdonságot, ami csak erősíti a további párakicsapódást. A nedvesség pedig a szigeteléssel érintkező többi anyagba is átjut. A nedves anyagok nemcsak a penésznek jelentenek jó táptalajt, hanem szét is fagyhatnak.link

piteru(6 posts so far) 2008-07-10 16:29:39
Lehet, hogy én vagyok nagyon értetlen, de ha megcsinálom ezt az ablakos mulatságot a padláson, és ki-be jár a hideg, fúj a szél stb. akkor nem fogja "kifújni" a meleget a szigetelő paplanból, mondjuk gyapotból? Mit ér a gyapot, ha átfúj rajta a szél? Vagy ezért kell a tetejére páraáteresztő, ami nemcsak a párát ereszti át, de a széltől is megóvja? Másik kérdés, hogy ha cellulóz alapú szigetelés van, akkor miért kell párazáró fólia alá? A cellulóz alapú szigetelés képes vizet felvenni és leadni, az jó, nem?link

piteru(6 posts so far)

2008-07-10
16:29:39

Lehet, hogy én vagyok nagyon értetlen, de ha megcsinálom ezt az ablakos mulatságot a padláson, és ki-be jár a hideg, fúj a szél stb. akkor nem fogja "kifújni" a meleget a szigetelő paplanból, mondjuk gyapotból? Mit ér a gyapot, ha átfúj rajta a szél? Vagy ezért kell a tetejére páraáteresztő, ami nemcsak a párát ereszti át, de a széltől is megóvja?

Másik kérdés, hogy ha cellulóz alapú szigetelés van, akkor miért kell párazáró fólia alá? A cellulóz alapú szigetelés képes vizet felvenni és leadni, az jó, nem?link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-09 15:39:03
"Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m." 500-1000 cm2 felület általában megteszi. Az épület (és a környező település) jellegétől függően lehet ez négyzet, kör, vagy tégla "rács". A nyílás külső síkjára érdemes valami rácsot tenni, ha nem akarod, hogy ott fészkeljenek a madarak. A belső oldalon feltétlenül szerelj szúnyoghálót, de úgy, hogy cseréhez, tisztításhoz keretestül le tudd venni. Egy jobb nyárfapelyhezés teljesen el tudja zárni a hálót. "Azonos magasságban üssem ki a falat?" Ez inkább a két homlokzat esztétikai kérdése. Azzal semmiképp sem rontasz, ha egy magasságban vannak. (Csak csöndben: elvileg építési engedély köteles beavatkozás, mert megváltoztatja a homlokzat képét. Érdemes informálódni az építési hatóság és a szomszédok kukacosságáról.) "Nem fog így télen nagyon kihűlni?" Miért ne hűljön ki? Alatta van a hőszigetelés, annak kell benn tartania a meleget. "Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot?" Ha valamikor lakóteret csinálnál abból a térből, amit most ki akarsz szellőztetni akkor ablak, máskülönben fölösleges pénzkidobás. Ráadásul borítékolható, hogy elfelejtődik idejében nyitni, csukni. "Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is." Szerintem kasírozott hőszigetelő paplanról volt szó. Vannak vele fenntartásaim. A kasírozást azért csinálták, hogy - mechanikailag megvédjék: erre itt nincs szükség - párazáró szigetelést csinálhassanak belőle, pl. csővezetékekre: itt ezzel akár ronthatsz is - alapot képezzen valamilyen ragasztóhoz (pl. lapostetőben a bitumenes lemeznek): itt erre sincs szükség. Ráadásul a kasírozott termék szükségképp drágább. A szigetelésrendszer lényge páratechnikai szempontból: megakadályozni, hogy a szoba felől bemehessen a pára a hőszigetelő rétegbe; ami mégis csak belekerült, azt viszont hagyni kell fölfelé távozni. Ezért kell a lakótér felől párazáró réteg, fölfelé meg - ha kell egyáltalán fólia, akkor pára áteresztő. üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-09
15:39:03

"Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m."
500-1000 cm2 felület általában megteszi. Az épület (és a környező település) jellegétől függően lehet ez négyzet, kör, vagy tégla "rács". A nyílás külső síkjára érdemes valami rácsot tenni, ha nem akarod, hogy ott fészkeljenek a madarak. A belső oldalon feltétlenül szerelj szúnyoghálót, de úgy, hogy cseréhez, tisztításhoz keretestül le tudd venni. Egy jobb nyárfapelyhezés teljesen el tudja zárni a hálót.

"Azonos magasságban üssem ki a falat?"
Ez inkább a két homlokzat esztétikai kérdése. Azzal semmiképp sem rontasz, ha egy magasságban vannak. (Csak csöndben: elvileg építési engedély köteles beavatkozás, mert megváltoztatja a homlokzat képét. Érdemes informálódni az építési hatóság és a szomszédok kukacosságáról.)

"Nem fog így télen nagyon kihűlni?"
Miért ne hűljön ki? Alatta van a hőszigetelés, annak kell benn tartania a meleget.

"Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot?"
Ha valamikor lakóteret csinálnál abból a térből, amit most ki akarsz szellőztetni akkor ablak, máskülönben fölösleges pénzkidobás. Ráadásul borítékolható, hogy elfelejtődik idejében nyitni, csukni.

"Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is."
Szerintem kasírozott hőszigetelő paplanról volt szó. Vannak vele fenntartásaim. A kasírozást azért csinálták, hogy
- mechanikailag megvédjék: erre itt nincs szükség
- párazáró szigetelést csinálhassanak belőle, pl. csővezetékekre: itt ezzel akár ronthatsz is
- alapot képezzen valamilyen ragasztóhoz (pl. lapostetőben a bitumenes lemeznek): itt erre sincs szükség.
Ráadásul a kasírozott termék szükségképp drágább.
A szigetelésrendszer lényge páratechnikai szempontból: megakadályozni, hogy a szoba felől bemehessen a pára a hőszigetelő rétegbe; ami mégis csak belekerült, azt viszont hagyni kell fölfelé távozni. Ezért kell a lakótér felől párazáró réteg, fölfelé meg - ha kell egyáltalán fólia, akkor pára áteresztő.

üdv

szepygablink

piteru(6 posts so far) 2008-07-09 12:05:38
Helló ismét! Köszönöm a válaszokat a padlás-födémszigetelésről. Úgy látom, abban mindenki messzemenőkig egyetért, hogy ki kell szellőztetni a nem lakott padlásteret. Ez egyébként nekem új, de elfogadom, mert nem vagyok szakértő. Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m. Azonos magasságban üssem ki a falat? Nem fog így télen nagyon kihűlni? Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot? De akkor téleg hogyan szellőzik? Akkor van igazán pára a hőmérséklet-különbség miatt, nem? Szóval ezek merültek fel. Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is. Bocsi az amatőr kérdésért, de a kasírozás felfelé vagy lefelé néz? Honnan veri vissza a hőt? Akkor tényleg nem lesz baj, ha alulra nem rakok semmiféle fóliát? Csak rögtön a gyapot/cellulóz kerül a betonyp-re?link

piteru(6 posts so far)

2008-07-09
12:05:38

Helló ismét!
Köszönöm a válaszokat a padlás-födémszigetelésről.
Úgy látom, abban mindenki messzemenőkig egyetért, hogy ki kell szellőztetni a nem lakott padlásteret. Ez egyébként nekem új, de elfogadom, mert nem vagyok szakértő. Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m. Azonos magasságban üssem ki a falat? Nem fog így télen nagyon kihűlni? Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot? De akkor téleg hogyan szellőzik? Akkor van igazán pára a hőmérséklet-különbség miatt, nem? Szóval ezek merültek fel.
Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is. Bocsi az amatőr kérdésért, de a kasírozás felfelé vagy lefelé néz? Honnan veri vissza a hőt?
Akkor tényleg nem lesz baj, ha alulra nem rakok semmiféle fóliát? Csak rögtön a gyapot/cellulóz kerül a betonyp-re?link

sándor(1043 posts so far) 2008-07-07 14:20:30
Robert, szepygab, Az élet minden területén tucatszám tünnek fel és el szuper anyagok és megoldások. Miért lenne kivétel ez alól az építőipar, az épületgépészet és az energia takarékosság? Ami ma kötelező, két év múlva tiltott lesz. Lásd a bio üzemanyagok meg sem kezdődött tündöklését és bukását. Amit beépítettem a 80 as években az az akkori csúcs volt, ma meg már büntetnek érte? Legyek inkább én is látszólag maradi. Mérek, adatot gyűjtök, elemzek. Megnézem, hogyan oldották meg régen az adott problémát. A döntésem legtöbször high-tech elem és hagyomány kombinációja. De inkább az Opa Bernath háza. 1968 a korszerű panelek világa nálunk, középkor a Thüringerwald közepén. Egyszintes, egy helyiségből és néhány belső kamrából álló duplafalú gerendaház. Egészen kis dőlésszögű tető, terméspalával fedve. A külső gerendafal néhány gerendája kivehető. A két fal távolsága 30-40 cm. A résben 50 évenként cserélt sziklamoha. A kiszedett moha teljesen ép, nem nagyon porlik, szinte zöldes színű. A nyers sziklamoha lapokat szorosan a résbe döngölték. A gerendák visszarakása után a teljes falból kikaparták a gerendák közti tömítést. Ide friss famohát dugdostak, majd fenyőhánccsal zárták le. Utána újraburkolták a külső gerendafalat terméspalával. Árral befúrtak a gerendába és faszegekkel rögzítették az alaktalannak látszó lapokat. A mennyezet két sor keményfa gerenda között úgy 60 cm föld. A pala a tetőn és az oldalfalon állítólag még a porhónak is ellenáll. Friss levegőt a ház alatti sziklába vájt pincéből kap. Itt van egy forrás is aminek a vizét nortonnal húzták fel a házba. Hatalmas 2 x 4 méteres kandalló. Beállítva a Sparherd, bogrács állvány, és mellette a tűzhely. Kétméteres rönköket is be lehetett állítani. Tulajdonképpen ez volt a konyha. A kandallóba csak a vendégek kedvéért gyújtottak be. A házat melegen tartotta a Sparherd is, amely egész nap égett. Kisméretű dupla ablakok, 8 cm es spalettával. A szokásos favázas, szimpla ablakos német házakhoz képest kimondottan meleg kis ház volt. Nyáron kellően hűvös. Néhány meter fával elvoltak egész évben. A falak ugyan sötéten patinások voltak, de nem volt sem doh, sem füstszag. Jót lehetett aludni benne. Nem szeretnék ma ilyen házban élni, de több mindent azért elfogadnék belőle. Fotók kimondottan a munkáról nem készültek. Csak a házról és az emberekről, de sajnos elkeveredtek. Lehet, hogy néhány paraméterében lekörözné a mai passzívház normáit. üdv sándor link

sándor(1043 posts so far)

2008-07-07
14:20:30

Robert, szepygab,

Az élet minden területén tucatszám tünnek fel és el szuper anyagok és megoldások. Miért lenne kivétel ez alól az építőipar, az épületgépészet és az energia takarékosság?
Ami ma kötelező, két év múlva tiltott lesz. Lásd a bio üzemanyagok meg sem kezdődött tündöklését és bukását.
Amit beépítettem a 80 as években az az akkori csúcs volt, ma meg már büntetnek érte?
Legyek inkább én is látszólag maradi. Mérek, adatot gyűjtök, elemzek. Megnézem, hogyan oldották meg régen az adott problémát. A döntésem legtöbször high-tech elem és hagyomány kombinációja.

De inkább az Opa Bernath háza.
1968 a korszerű panelek világa nálunk, középkor a Thüringerwald közepén.

Egyszintes, egy helyiségből és néhány belső kamrából álló duplafalú gerendaház. Egészen kis dőlésszögű tető, terméspalával fedve.
A külső gerendafal néhány gerendája kivehető. A két fal távolsága 30-40 cm. A résben 50 évenként cserélt sziklamoha. A kiszedett moha teljesen ép, nem nagyon porlik, szinte zöldes színű. A nyers sziklamoha lapokat szorosan a résbe döngölték. A gerendák visszarakása után a teljes falból kikaparták a gerendák közti tömítést. Ide friss famohát dugdostak, majd fenyőhánccsal zárták le.
Utána újraburkolták a külső gerendafalat terméspalával. Árral befúrtak a gerendába és faszegekkel rögzítették az alaktalannak látszó lapokat.
A mennyezet két sor keményfa gerenda között úgy 60 cm föld.
A pala a tetőn és az oldalfalon állítólag még a porhónak is ellenáll.
Friss levegőt a ház alatti sziklába vájt pincéből kap. Itt van egy forrás is aminek a vizét nortonnal húzták fel a házba.
Hatalmas 2 x 4 méteres kandalló. Beállítva a Sparherd, bogrács állvány, és mellette a tűzhely.
Kétméteres rönköket is be lehetett állítani. Tulajdonképpen ez volt a konyha. A kandallóba csak a vendégek kedvéért gyújtottak be. A házat melegen tartotta a Sparherd is, amely egész nap égett.
Kisméretű dupla ablakok, 8 cm es spalettával.
A szokásos favázas, szimpla ablakos német házakhoz képest kimondottan meleg kis ház volt.
Nyáron kellően hűvös.
Néhány meter fával elvoltak egész évben. A falak ugyan sötéten patinások voltak, de nem volt sem doh, sem füstszag.
Jót lehetett aludni benne.
Nem szeretnék ma ilyen házban élni, de több mindent azért elfogadnék belőle.
Fotók kimondottan a munkáról nem készültek. Csak a házról és az emberekről, de sajnos elkeveredtek.

Lehet, hogy néhány paraméterében lekörözné a mai passzívház normáit.

üdv
sándor

link

robert(3966 posts so far) 2008-07-06 23:25:42
Sándor, Szepygab, Én 86-ban építkeztem először, szerencsére abban az időben már akciók is voltak (négy lakásos társasházra vettük meg a Sofa ablakokat 240 ezer Forintért), Vaillant kazánt, ami még ma is hibátlanul működik, a Velux ablakok most is jól zárnak, Poroton, Terranova, Romantik alu radiárorok, két komponensű purhab... szerencsére én már úgy építkeztem, hogy nem a kínálat, hanem a pénztárca szabott határt. A purhabbal kapcsolatban nekem is az UV hatására elporladó szigetelés jut az eszembe, de egyébként nem volt gondom az anyaggal. Ha tehetem vékonyra szeletelt polisztirollal tültöm ki a teret, amit PUR-ral fixálok. Persze csak abban az esetben, ha nem a rögzítés a cél. A páradiffúzió modellezésére mindenkinek ajánlom a Winwatt szoftvert, ami szépen ki is rajzolja a szerkezetben a páradiffúziós diagramot, és figyelmeztet a párakicsapódás veszélyeire (helyére) is. A szerkezetet úgy kell tervezni, hogy ne történhessen benne párakicsapódás. Ha a kivitelezés a terveknek megfelelően történik, akkor nem lesz baj. Kis gyerek koromban olyan vályogból készült házban laktam, ahol a konyhaablakon hideg téli napokon jégvirágok nyíltak, mégsem penészesedett semmi. A rossz légzárás, az állandó ki-be járkálásnak köszönhető szellőzés, a kályhával történő fűtés által okozott légcsere, valamint a mészfestés mellett a vályog fal azon tulajdonsága is sokat segített, hogy jól a párakiegyenlítő hatása. Ez a tetőtéri gipszkartonra is igaz, ezért(is) kell két réteget feltenni, nem csak egyet. Amikor magas a páratartalom a helységben, akkor felveszi, amikor csökken a páratartalom, akkor viszzaadja. Lehet, hogy maradi vagyok, de nekem a high-tech megoldások egyre kevésbé jönnek be. Ez a passzív-ház kapcsán jegyeztem meg. A probléma az, hogy az ilyen rendszerek nem eléggé hibatűrők. Egy kis gikszer miatt borul a szuper tervezés, és a drága kivitelezés. Vagy nem így van? A thüringiai névrokonom házának felújítására és is kíváncsi vagyok. link

robert(3966 posts so far)

2008-07-06
23:25:42

Sándor, Szepygab,

Én 86-ban építkeztem először, szerencsére abban az időben már akciók is voltak (négy lakásos társasházra vettük meg a Sofa ablakokat 240 ezer Forintért), Vaillant kazánt, ami még ma is hibátlanul működik, a Velux ablakok most is jól zárnak, Poroton, Terranova, Romantik alu radiárorok, két komponensű purhab... szerencsére én már úgy építkeztem, hogy nem a kínálat, hanem a pénztárca szabott határt.

A purhabbal kapcsolatban nekem is az UV hatására elporladó szigetelés jut az eszembe, de egyébként nem volt gondom az anyaggal. Ha tehetem vékonyra szeletelt polisztirollal tültöm ki a teret, amit PUR-ral fixálok. Persze csak abban az esetben, ha nem a rögzítés a cél.

A páradiffúzió modellezésére mindenkinek ajánlom a Winwatt szoftvert, ami szépen ki is rajzolja a szerkezetben a páradiffúziós diagramot, és figyelmeztet a párakicsapódás veszélyeire (helyére) is.
A szerkezetet úgy kell tervezni, hogy ne történhessen benne párakicsapódás. Ha a kivitelezés a terveknek megfelelően történik, akkor nem lesz baj.

Kis gyerek koromban olyan vályogból készült házban laktam, ahol a konyhaablakon hideg téli napokon jégvirágok nyíltak, mégsem penészesedett semmi. A rossz légzárás, az állandó ki-be járkálásnak köszönhető szellőzés, a kályhával történő fűtés által okozott légcsere, valamint a mészfestés mellett a vályog fal azon tulajdonsága is sokat segített, hogy jól a párakiegyenlítő hatása. Ez a tetőtéri gipszkartonra is igaz, ezért(is) kell két réteget feltenni, nem csak egyet. Amikor magas a páratartalom a helységben, akkor felveszi, amikor csökken a páratartalom, akkor viszzaadja.

Lehet, hogy maradi vagyok, de nekem a high-tech megoldások egyre kevésbé jönnek be. Ez a passzív-ház kapcsán jegyeztem meg. A probléma az, hogy az ilyen rendszerek nem eléggé hibatűrők. Egy kis gikszer miatt borul a szuper tervezés, és a drága kivitelezés. Vagy nem így van?

A thüringiai névrokonom házának felújítására és is kíváncsi vagyok.

link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-06 10:32:11
Sziasztok! "(ezek voltak azok évek, amikor egy kiló 80 as szögért 20 kilométerre kellett elutazni és borravaló nélkül szóba sem álltak veled)" Na, ezt ismerem. Hány üveg konyakomba került 1983-ban, hogy kapjak padlófűtő csövet :-( "Ezért jó ez a fórum. Az információdból most már azt is tudom, hogy a felszín porladását valószínűleg szétfagyás okozta." Itt igen. Amúgy is érdekes anyag ez a purhab. Nagyon nem szereti pl. az UV sugárzást. A két hónapja beépített ablakok körbehabosításán már most látszik az elszíneződés, és kezd a felszíne porladni. Szerintem max. fél éven belül el kell takarni (bevakolni), különben maradandó károsodást szenved. Ugyanilyen a homlokzati hőszigetelésre használt eps is. Felragasztás után mielőbb le kell kenni legalább a hálózott ragasztóval. Van a környékünkön egy félbemaradt ház. Pár éve már, hogy rajta van az eps, amúgy csupaszon. Teljesen megsárgult, és söpörni lehet a port a felszínéről. Azon már sosem fog rendesen megtapadni a fedőréteg :-( "A fólia és a vékony szerkezet kapcsolatában arra gondoltam, hogy a mindenkori harmatpont határvonala minél távolabbra kerüljön a lakótértől. Tehát vékony szerkezet esetén inkább ne jusson ki pára a szigetelésbe." Az a baj, hogy ha bármilyen messze is, de a szerkezeten belül van a harmatpont, akkor felléphet a kondenzáció és vele a penészedés. Erre a legrosszabb példák az ablakcserés panelházak. Ezeknél a hőhidas részeken (pl. sarkok) már a belső felületen megtörténik a lecsapódás. Ráadásul megszűnt az eddigi "természetes résszellőzés", viszont senki se tanította meg a bent lakókat, hogy ezentúl másképp kell használják a lakást. "Én szivesen elengedném a párát fólia nélkül. Roberttel egyszer végigvettük a régi parasztházak illetve a régi középületek födémszigeteléseinek megoldásait. Ezeknek működni kell mai anyagokból, mai szigetelési technológiák esetén is." Szerintem nem fognak működni. Azok a szerkezetek a hőveszteséggel együtt távolították el a belső párát. (Egy nyitott kéményű füstös konyháról már ne is beszéljünk.) Elsősorban a "résszellőzős" nyílászárókra gondolok itt. Azért én emlékszem, hogy hideg időben a konyha ablakán biozony erős páralecsapódás volt. A penészedés azért volt kevésbé gond, mert kizárólag meszeltek, ami nem táptalaj a penésznek. A lecsapódott pára pedig hamarosan kiszellőzött a messze nem hermetikusan záró ajtókon, ablakokon. (Valahol olvastam, de sajna már nem találom a linket, hogy az épületben keletkező pára kevesebb, mint 5 %-a diffundál át a falon, a többi más úton távozik. Ennyit a lélegző falakról és a marketingről.) A mai építési filozófia szerint a legfőbb cél a hőenergia benntartása. Ennek az ára a hermetikusan zárt ház, ahonnan viszont külön kell gondoskodni a pára kivezetéséről, a levegő frissítéséről. Előbb-utóbb el kell terjedjen a passzív házakban természetes központi szellőzés, hővisszanyeréssel. Sajnos ma még nagyon drága a technika - úgy látszik a kínaiak még nem fedezték fel a piacot :-). - pedig a megtérülése egész jól átlátható idő. Az az elég jól hőszigetelt kétlakásos ház, amit most építünk, igényel kb. 9 kW hőt transzmisszióra, és további 5-öt ha frisslevegős szellőztetéssel számolunk, 0,5-ös légcserével. Ennek az 5-nek lehet kb. a 80 %-át visszanyerni. Az épület teljes energiaigényében ez egy közel 40 %-os tétel. És akkor nem esett szó komfortról, penészmentességről, akár pollenszűrésről is. "Ha valakit érdekel, segítettem egyszer egy 400 éves eredeti "thüringiai hegyi ember ház" felújításában." Szerintem nem csak engem érdekelne nagyon. Fényképeztél? Be tudnád szkennelni, ha még a digitális kor előtt volt? üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-06
10:32:11

Sziasztok!

"(ezek voltak azok évek, amikor egy kiló 80 as szögért 20 kilométerre kellett elutazni és borravaló nélkül szóba sem álltak veled)"
Na, ezt ismerem. Hány üveg konyakomba került 1983-ban, hogy kapjak padlófűtő csövet :-(

"Ezért jó ez a fórum. Az információdból most már azt is tudom, hogy a felszín porladását valószínűleg szétfagyás okozta."
Itt igen. Amúgy is érdekes anyag ez a purhab. Nagyon nem szereti pl. az UV sugárzást. A két hónapja beépített ablakok körbehabosításán már most látszik az elszíneződés, és kezd a felszíne porladni. Szerintem max. fél éven belül el kell takarni (bevakolni), különben maradandó károsodást szenved. Ugyanilyen a homlokzati hőszigetelésre használt eps is. Felragasztás után mielőbb le kell kenni legalább a hálózott ragasztóval. Van a környékünkön egy félbemaradt ház. Pár éve már, hogy rajta van az eps, amúgy csupaszon. Teljesen megsárgult, és söpörni lehet a port a felszínéről. Azon már sosem fog rendesen megtapadni a fedőréteg :-(

"A fólia és a vékony szerkezet kapcsolatában arra gondoltam, hogy a mindenkori harmatpont határvonala minél távolabbra kerüljön a lakótértől. Tehát vékony szerkezet esetén inkább ne jusson ki pára a szigetelésbe."
Az a baj, hogy ha bármilyen messze is, de a szerkezeten belül van a harmatpont, akkor felléphet a kondenzáció és vele a penészedés. Erre a legrosszabb példák az ablakcserés panelházak. Ezeknél a hőhidas részeken (pl. sarkok) már a belső felületen megtörténik a lecsapódás. Ráadásul megszűnt az eddigi "természetes résszellőzés", viszont senki se tanította meg a bent lakókat, hogy ezentúl másképp kell használják a lakást.

"Én szivesen elengedném a párát fólia nélkül. Roberttel egyszer végigvettük a régi parasztházak illetve a régi középületek födémszigeteléseinek megoldásait. Ezeknek működni kell mai anyagokból, mai szigetelési technológiák esetén is."
Szerintem nem fognak működni. Azok a szerkezetek a hőveszteséggel együtt távolították el a belső párát. (Egy nyitott kéményű füstös konyháról már ne is beszéljünk.) Elsősorban a "résszellőzős" nyílászárókra gondolok itt. Azért én emlékszem, hogy hideg időben a konyha ablakán biozony erős páralecsapódás volt. A penészedés azért volt kevésbé gond, mert kizárólag meszeltek, ami nem táptalaj a penésznek. A lecsapódott pára pedig hamarosan kiszellőzött a messze nem hermetikusan záró ajtókon, ablakokon. (Valahol olvastam, de sajna már nem találom a linket, hogy az épületben keletkező pára kevesebb, mint 5 %-a diffundál át a falon, a többi más úton távozik. Ennyit a lélegző falakról és a marketingről.)
A mai építési filozófia szerint a legfőbb cél a hőenergia benntartása. Ennek az ára a hermetikusan zárt ház, ahonnan viszont külön kell gondoskodni a pára kivezetéséről, a levegő frissítéséről. Előbb-utóbb el kell terjedjen a passzív házakban természetes központi szellőzés, hővisszanyeréssel. Sajnos ma még nagyon drága a technika - úgy látszik a kínaiak még nem fedezték fel a piacot :-). - pedig a megtérülése egész jól átlátható idő. Az az elég jól hőszigetelt kétlakásos ház, amit most építünk, igényel kb. 9 kW hőt transzmisszióra, és további 5-öt ha frisslevegős szellőztetéssel számolunk, 0,5-ös légcserével. Ennek az 5-nek lehet kb. a 80 %-át visszanyerni. Az épület teljes energiaigényében ez egy közel 40 %-os tétel. És akkor nem esett szó komfortról, penészmentességről, akár pollenszűrésről is.

"Ha valakit érdekel, segítettem egyszer egy 400 éves eredeti "thüringiai hegyi ember ház" felújításában."
Szerintem nem csak engem érdekelne nagyon.
Fényképeztél? Be tudnád szkennelni, ha még a digitális kor előtt volt?

üdv

szepygablink

sándor(1043 posts so far) 2008-07-06 01:02:44
szepygab Ha tomej nem említi a többszörösen rétegelt szigetelést és a javított térkitöltést (ezek nekem is kedves témák), nem szóltam volna hozzá. Eszembe sem jutott volna ez a régi purhabos dolog. Amit leírtál, az annyira igaz, hogy még az egyetértés is vitatkozásnak látszana. A purhabról - (ezek voltak azok évek, amikor egy kiló 80 as szögért 20 kilométerre kellett elutazni és borravaló nélkül szóba sem álltak veled), még a nevét sem ismertük az anyagnak. Jól szigetelt, úszott a vizen, nem itta be a vizet. Ez volt minden infó. Mint lakásszigetelő anyag, azóta nem került nálam szóba. Ezért jó ez a fórum. Az információdból most már azt is tudom, hogy a felszín porladását valószínűleg szétfagyás okozta. A fólia és a vékony szerkezet kapcsolatában arra gondoltam, hogy a mindenkori harmatpont határvonala minél távolabbra kerüljön a lakótértől. Tehát vékony szerkezet esetén inkább ne jusson ki pára a szigetelésbe. Én szivesen elengedném a párát fólia nélkül. Roberttel egyszer végigvettük a régi parasztházak illetve a régi középületek födémszigeteléseinek megoldásait. Ezeknek működni kell mai anyagokból, mai szigetelési technológiák esetén is. Ha valakit érdekel, segítettem egyszer egy 400 éves eredeti "thüringiai hegyi ember ház" felújításában. Érdekesek a részletek. Létezett már 400 évvel ezelőtt is passzívház, hő és páraszigetelés! Amikor megláttam Robert házfelújítását a külső pala burkolással, még a hideg is végig szaladt a hátamon a megoldás hasonlóságán. Még a családot is Bernath-nak hívták. üdv sándorlink

sándor(1043 posts so far)

2008-07-06
01:02:44

szepygab

Ha tomej nem említi a többszörösen rétegelt szigetelést és a javított térkitöltést (ezek nekem is kedves témák), nem szóltam volna hozzá. Eszembe sem jutott volna ez a régi purhabos dolog.

Amit leírtál, az annyira igaz, hogy még az egyetértés is vitatkozásnak látszana.

A purhabról - (ezek voltak azok évek, amikor egy kiló 80 as szögért 20 kilométerre kellett elutazni és borravaló nélkül szóba sem álltak veled), még a nevét sem ismertük az anyagnak. Jól szigetelt, úszott a vizen, nem itta be a vizet. Ez volt minden infó. Mint lakásszigetelő anyag, azóta nem került nálam szóba.

Ezért jó ez a fórum. Az információdból most már azt is tudom, hogy a felszín porladását valószínűleg szétfagyás okozta.

A fólia és a vékony szerkezet kapcsolatában arra gondoltam, hogy a mindenkori harmatpont határvonala minél távolabbra kerüljön a lakótértől. Tehát vékony szerkezet esetén inkább ne jusson ki pára a szigetelésbe.

Én szivesen elengedném a párát fólia nélkül. Roberttel egyszer végigvettük a régi parasztházak illetve a régi középületek födémszigeteléseinek megoldásait. Ezeknek működni kell mai anyagokból, mai szigetelési technológiák esetén is.

Ha valakit érdekel, segítettem egyszer egy 400 éves eredeti "thüringiai hegyi ember ház" felújításában.
Érdekesek a részletek. Létezett már 400 évvel ezelőtt is passzívház, hő és páraszigetelés! Amikor megláttam Robert házfelújítását a külső pala burkolással, még a hideg is végig szaladt a hátamon a megoldás hasonlóságán. Még a családot is Bernath-nak hívták.

üdv
sándorlink

szepygab(158 posts so far) 2008-07-05 10:28:24
Sziasztok! "Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni. A párazárás itt tökéletesre sikerült." Ellent kell mondjak, egyáltalán nem volt benne párazárás. A PUR-hab nem párazáró, még ha zárt cellás habnak számít is. A páradiffúziót nem gátolja. Ezt éppen a penészedés bizonyítja. "Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek." Nagy igazság! "Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége." Önmagaddal vitatkozol, hiszen az előbb idézett példád épp a párazárás fontosságát támasztja alá. Itt a rétegvastagságnak kevés szerepe van. Bármilyen vastag is a szigetelő rendszer, abban kialakul egy hőmérsékleti grádiens, a benti és a kinti hőmérsékletkülönbség között. Ezen mindenképp lesz egy pont, ahol a pára lecsapódik. Ahol pedig lecsapódik, ott előbb-utóbb penészedni is fog :-( "A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása." Itt két dologról van szó. A rögzítési pontokat, a fólia toldásaihoz, átfedéseihez hasonlóan le kell ragasztani. Egyes gyártóknál ehhez spec szalagot is árulnak, ami öntapadós szivacs csík, Ezt keresztül lehet szögezni, mert rugalmasságánál fogva letömíti a lukat. Sajnos egy talicska aranyért adják :-( A korrózió egy másik kérdés. Igazából fedélszékbe kizárólag korrózióálló (tüzihorganyzott vagy inox) kötőelemeket lenne szabad beépíteni. Ezek mind beszerezhetők, csak kevés kivitelező vállalja a többletköltséget, rosszabb esetben még nem is hallott róla. üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-05
10:28:24

Sziasztok!

"Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni.
A párazárás itt tökéletesre sikerült."
Ellent kell mondjak, egyáltalán nem volt benne párazárás. A PUR-hab nem párazáró, még ha zárt cellás habnak számít is. A páradiffúziót nem gátolja. Ezt éppen a penészedés bizonyítja.

"Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek."
Nagy igazság!

"Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége."
Önmagaddal vitatkozol, hiszen az előbb idézett példád épp a párazárás fontosságát támasztja alá. Itt a rétegvastagságnak kevés szerepe van. Bármilyen vastag is a szigetelő rendszer, abban kialakul egy hőmérsékleti grádiens, a benti és a kinti hőmérsékletkülönbség között. Ezen mindenképp lesz egy pont, ahol a pára lecsapódik. Ahol pedig lecsapódik, ott előbb-utóbb penészedni is fog :-(

"A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása."
Itt két dologról van szó. A rögzítési pontokat, a fólia toldásaihoz, átfedéseihez hasonlóan le kell ragasztani. Egyes gyártóknál ehhez spec szalagot is árulnak, ami öntapadós szivacs csík, Ezt keresztül lehet szögezni, mert rugalmasságánál fogva letömíti a lukat. Sajnos egy talicska aranyért adják :-(
A korrózió egy másik kérdés. Igazából fedélszékbe kizárólag korrózióálló (tüzihorganyzott vagy inox) kötőelemeket lenne szabad beépíteni. Ezek mind beszerezhetők, csak kevés kivitelező vállalja a többletköltséget, rosszabb esetben még nem is hallott róla.

üdv

szepygablink

sándor(1043 posts so far) 2008-07-05 01:53:49
tomej A 80 as években dolgoztam egy házon, ahol a tulaj megoldotta a tökéletes tetőtéri hőszigetelést. A szarufák tetőtérbe kerülő, valamint a vízszintes födém gerendáit mindkét oldalról beborította falemezzel. Gerenda egységenként haladva felülről lyukakat fúrtunk a külső burkolatba és a villanybojlereknél használatos purhabbal töltöttük ki az üregeket. A téli nyári szigetelés sokkal jobb volt, az akkor elérhető más anyagokkal összehasonlítva. Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni. A párazárás itt tökéletesre sikerült. Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek. Szerintem utánoznunk kell a természetet. Mint a jegesmedvénél, alul (belül) kellene a leglazább anyagokat beépíteni, és szerintem nem polisztirolt (párazárás). Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége. A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása. A cserép alatti fóliák is hasonló gondot okoznak. Sok vihar által megbontott tetőnél lehet látni, hogy nem csak a fóliát tépte le a szél, hanem az azt rögzítő lécezést is, mert a szegek keresztmetszete a fóliánál a nullára csökkent. Több, pl a pécsi (?) uszoda menyezetéénél is ugyan ez történt, csak belülről. üdv sándor link

sándor(1043 posts so far)

2008-07-05
01:53:49

tomej

A 80 as években dolgoztam egy házon, ahol a tulaj megoldotta a tökéletes tetőtéri hőszigetelést.
A szarufák tetőtérbe kerülő, valamint a vízszintes födém gerendáit mindkét oldalról beborította falemezzel. Gerenda egységenként haladva felülről lyukakat fúrtunk a külső burkolatba és a villanybojlereknél használatos purhabbal töltöttük ki az üregeket.
A téli nyári szigetelés sokkal jobb volt, az akkor elérhető más anyagokkal összehasonlítva.

Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni.
A párazárás itt tökéletesre sikerült.

Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek.
Szerintem utánoznunk kell a természetet. Mint a jegesmedvénél, alul (belül) kellene a leglazább anyagokat beépíteni, és szerintem nem polisztirolt (párazárás).

Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége.
A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása.
A cserép alatti fóliák is hasonló gondot okoznak. Sok vihar által megbontott tetőnél lehet látni, hogy nem csak a fóliát tépte le a szél, hanem az azt rögzítő lécezést is, mert a szegek keresztmetszete a fóliánál a nullára csökkent.
Több, pl a pécsi (?) uszoda menyezetéénél is ugyan ez történt, csak belülről.

üdv
sándor

link

tomej(4 posts so far) 2008-07-04 14:54:13
Ha jól értem, akkor a teljesen sík, egybefüggő felületű szigetelésről beszélsz. Legalábbis én az új részen pont emiatt eltértem az eredeti tervtől és egy plusz homlokzati kereszt tartóval a tető homlokzati síkját 100 mm-el kiemeltem, ezáltal egybefüggő réteget tudok leteríteni. így a homlokzat vonalában: gipszkarton, párazáró fólia polisztirol (30), rockwool (50), paplan (2×100), légrés, hőtükör + párazáró fólia, léc, ellenléc, fedés a rétegrend. A paplanok vastagságát a rendelkezésre álló helynek megfelelően növelem. (Ez a rész még kialakítás alatt van.) A fa alapanyag ára 54000Ft/m3, gyalult felvidéki fenyőgerenda Click to enlargen link

tomej(4 posts so far)

2008-07-04
14:54:13

Ha jól értem, akkor a teljesen sík, egybefüggő felületű szigetelésről beszélsz. Legalábbis én az új részen pont emiatt eltértem az eredeti tervtől és egy plusz homlokzati kereszt tartóval a tető homlokzati síkját 100 mm-el kiemeltem, ezáltal egybefüggő réteget tudok leteríteni. így a homlokzat vonalában: gipszkarton, párazáró fólia polisztirol (30), rockwool (50), paplan (2×100), légrés, hőtükör + párazáró fólia, léc, ellenléc, fedés a rétegrend. A paplanok vastagságát a rendelkezésre álló helynek megfelelően növelem. (Ez a rész még kialakítás alatt van.) A fa alapanyag ára 54000Ft/m3, gyalult felvidéki fenyőgerenda

Click to enlargen
link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-03 16:58:23
A Te szomorú tapasztalataid is azt erősítik, hogy _rendesen_ meg kell csinálni a szigetelést. "Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges." A számítások szerint ez igaz, csak ahogy vastagítod a réteget, úgy ront rajta minden, elkerülhetetlen hőhíd. Tulajdonképp a szarufák fölötti, összefüggő réteget alkotó polisztirol vagy poliuterán elemekből készülő szigetelés lenne az ideális hőtechnikai szempontból. Hátránya, hogy célszerűen látszógerendás fedélszéket igényel, amihez minőségi, gyalult fa és minőségi ács kell. Az árától meg egyenesen szívbajt lehet kapni :-( üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-03
16:58:23

A Te szomorú tapasztalataid is azt erősítik, hogy _rendesen_ meg kell csinálni a szigetelést.

"Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges."

A számítások szerint ez igaz, csak ahogy vastagítod a réteget, úgy ront rajta minden, elkerülhetetlen hőhíd.
Tulajdonképp a szarufák fölötti, összefüggő réteget alkotó polisztirol vagy poliuterán elemekből készülő szigetelés lenne az ideális hőtechnikai szempontból. Hátránya, hogy célszerűen látszógerendás fedélszéket igényel, amihez minőségi, gyalult fa és minőségi ács kell.
Az árától meg egyenesen szívbajt lehet kapni :-(

üdv

szepygablink

tomej(4 posts so far) 2008-07-03 15:28:11
Sziasztok. Én saját tapasztalatomat írnám le, hátha vki okul belőle. 5 évvel ezelőtt vásároltam egy félkész tetőtéri lakást. Az eladó 'extra' szigeteléssel adta el nekem, amiről később kiderült, hogy teljesen elrontott, hozzáértés nélküli fércmunkát jelent. A szimptómák: a különböző helységek között 4-5 fok eltérés is volt egy téli napon, nyáron egyformán meleg minden, a 44 m2-es nappalit egy 5,2 KW-os klíma nem bírta 29 fok alá vinni... Szeles időben a szpot lámák üregeibe felnyúlva tisztán érezhető volt a légáramlás. (Mellesleg energetikával foglalkozom) Múlt évben vásároltam hozzá 20 m2 helységet beépítésre. A tető megbontásakor olyan látvány fogadott, ami teljesen megdöbbentő volt: kb. 5-6 cm hungarocell lemezek, azon 10 cm paplan teljes rendetlenségben. A süllyesztett foglalatok helye nem volt kivágva, szépen felnyomkodták vele a paplant, A gégecsövek a rézkábel spórolása miatt nyíl egyenesen mentek kötéstől kötésig, erre rá a szigetelés... És ami a legfontosabb: a gerendák környékén elsősorban, de mindenütt rengeteg átjárható légrés... Ekkor elhatároztam a szigetelés átrakását. Alulról lebontottam a gipszkarton álmennyezetet, minden szigetelést kiszedtem a tető alatti párazáró fóliáig. Beépítettem az állmennyezetet tartó lécezés vastagságával megegyező 20 mm-es hungarocell-t beszabva, beszorítva a lécek közé. Erre 50 mm-es rockwool szintén beszabva erre pedig annyi 100, 50-es paplan, ami csak befér... Így helyenként 40 cm-es szigetelés vastagság van a gipszkarton felett. Miden rugalmas szigetelőre hagytam mérettől függően 5-10 cm-t. Az ablakokra minőségi hővisszaverő fólia, ami észrevehetően sokkal többet fog, mint egy redőny. Teljes megszüntetésre került az összes süllyesztett foglalatos világító test, helyükre függesztékek kerültek energiatakarékos izzókkal, természetesen a kábelezés is cserélve lett, mindenhol követi a szerkezet nyomvonalát, így nem ad felesleges légrésekre lehetőséget. Ezzel párhuzamosan a fűtésrendszer is átalakításra kerül a központi digitális termosztát helyett termosztatikus fejek lettek beépítve. Bár még közel sem járok a végén, normális tető szigetelés hihetetlenül sokat jelent. Míg a régi rossz szigetelésű helységben 1-2 nap alatt utoléri a kinti kánikulát a hőmérséklet, addig a rendesen leszigetelt helységben 5-7 nap is kell neki. Ebből következik, hogy normális szigeteléssel és egy - a tetőtérben elengedhetetlen - klímaberendezéssel elfogadható energia költségek mellett kordában tartható a 'klíma'. Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges.link

tomej(4 posts so far)

2008-07-03
15:28:11

Sziasztok. Én saját tapasztalatomat írnám le, hátha vki okul belőle.
5 évvel ezelőtt vásároltam egy félkész tetőtéri lakást. Az eladó 'extra' szigeteléssel adta el nekem, amiről később kiderült, hogy teljesen elrontott, hozzáértés nélküli fércmunkát jelent. A szimptómák: a különböző helységek között 4-5 fok eltérés is volt egy téli napon, nyáron egyformán meleg minden, a 44 m2-es nappalit egy 5,2 KW-os klíma nem bírta 29 fok alá vinni... Szeles időben a szpot lámák üregeibe felnyúlva tisztán érezhető volt a légáramlás. (Mellesleg energetikával foglalkozom) Múlt évben vásároltam hozzá 20 m2 helységet beépítésre. A tető megbontásakor olyan látvány fogadott, ami teljesen megdöbbentő volt: kb. 5-6 cm hungarocell lemezek, azon 10 cm paplan teljes rendetlenségben. A süllyesztett foglalatok helye nem volt kivágva, szépen felnyomkodták vele a paplant, A gégecsövek a rézkábel spórolása miatt nyíl egyenesen mentek kötéstől kötésig, erre rá a szigetelés... És ami a legfontosabb: a gerendák környékén elsősorban, de mindenütt rengeteg átjárható légrés... Ekkor elhatároztam a szigetelés átrakását. Alulról lebontottam a gipszkarton álmennyezetet, minden szigetelést kiszedtem a tető alatti párazáró fóliáig. Beépítettem az állmennyezetet tartó lécezés vastagságával megegyező 20 mm-es hungarocell-t beszabva, beszorítva a lécek közé. Erre 50 mm-es rockwool szintén beszabva erre pedig annyi 100, 50-es paplan, ami csak befér... Így helyenként 40 cm-es szigetelés vastagság van a gipszkarton felett. Miden rugalmas szigetelőre hagytam mérettől függően 5-10 cm-t. Az ablakokra minőségi hővisszaverő fólia, ami észrevehetően sokkal többet fog, mint egy redőny. Teljes megszüntetésre került az összes süllyesztett foglalatos világító test, helyükre függesztékek kerültek energiatakarékos izzókkal, természetesen a kábelezés is cserélve lett, mindenhol követi a szerkezet nyomvonalát, így nem ad felesleges légrésekre lehetőséget. Ezzel párhuzamosan a fűtésrendszer is átalakításra kerül a központi digitális termosztát helyett termosztatikus fejek lettek beépítve. Bár még közel sem járok a végén, normális tető szigetelés hihetetlenül sokat jelent. Míg a régi rossz szigetelésű helységben 1-2 nap alatt utoléri a kinti kánikulát a hőmérséklet, addig a rendesen leszigetelt helységben 5-7 nap is kell neki. Ebből következik, hogy normális szigeteléssel és egy - a tetőtérben elengedhetetlen - klímaberendezéssel elfogadható energia költségek mellett kordában tartható a 'klíma'. Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges.link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-02 17:28:35
"A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!" Először is a gipszkarton és a hőszigetelő között kéne legyen egy párazáró fólia. A lakában keletkezett pára kerül bele a szerkezetbe, és a hideg (felső) oldalon lecsapódik). Másodszor, az a 10 cm kevés. Nem tudom mennyi volt betervezve, de ez még a hatályos - nem túl szigorú - előírásnak/szabványnak sem felel meg. Jó lenne megduplázni. "Vízzáró fólia a cserepek mögött van." Oda kell is. "A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás?" Van, de nem fogsz örülni neki, viszont meg kell csináld, mert hamarosan penészedni fog, aminek a spóráit szerintem nem akarod belélegezni. Le kell venni a gipszkartont, feltenni a párazáró fóliát (átfedéssel, az illesztéseket leragasztva), majd visszatenni a gipszkartont és kifesteni a szobát. Ha ez tetőtérbeépítés akkor a ferde részeken is meg kell csinálni, mert valószínüleg ott is kihagyták (csak ott nem látod). Vonatkozik ez minden gipszkartonnal burkolt, szerelt szerkezeti részre is. "2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!?" Ha azt a 10 cm-t megduplázod, nyáron sem fogsz vele rontani, de ne várj csodát tőle. Nem világos miért ellenzed a hideg padlástér kiszellőztetését, de csak az segít valamit, ha ott nem hagyod megrekedni a meleget. Amiket leírtál, az alapján félek, hogy a tetőtér ferde részei sincsenek korrektül kivitelezve. Gondolok itt a cserepek alatti kiszellőztetett légrésre, a hőtükrös fóliára, párakivezetésre. Ha azt a házat Te csináltad, jobb lett volna előre informálódni. Ha kivitelező építette, tervek alapján, akkor hosszú szavatossági veszekedésnek és szakértőkkel tarkított pereskedésnek nézel elébe :-( üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-02
17:28:35

"A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!"
Először is a gipszkarton és a hőszigetelő között kéne legyen egy párazáró fólia. A lakában keletkezett pára kerül bele a szerkezetbe, és a hideg (felső) oldalon lecsapódik).
Másodszor, az a 10 cm kevés. Nem tudom mennyi volt betervezve, de ez még a hatályos - nem túl szigorú - előírásnak/szabványnak sem felel meg. Jó lenne megduplázni.

"Vízzáró fólia a cserepek mögött van."
Oda kell is.

"A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás?"
Van, de nem fogsz örülni neki, viszont meg kell csináld, mert hamarosan penészedni fog, aminek a spóráit szerintem nem akarod belélegezni.
Le kell venni a gipszkartont, feltenni a párazáró fóliát (átfedéssel, az illesztéseket leragasztva), majd visszatenni a gipszkartont és kifesteni a szobát.
Ha ez tetőtérbeépítés akkor a ferde részeken is meg kell csinálni, mert valószínüleg ott is kihagyták (csak ott nem látod). Vonatkozik ez minden gipszkartonnal burkolt, szerelt szerkezeti részre is.

"2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!?"
Ha azt a 10 cm-t megduplázod, nyáron sem fogsz vele rontani, de ne várj csodát tőle. Nem világos miért ellenzed a hideg padlástér kiszellőztetését, de csak az segít valamit, ha ott nem hagyod megrekedni a meleget.
Amiket leírtál, az alapján félek, hogy a tetőtér ferde részei sincsenek korrektül kivitelezve. Gondolok itt a cserepek alatti kiszellőztetett légrésre, a hőtükrös fóliára, párakivezetésre.

Ha azt a házat Te csináltad, jobb lett volna előre informálódni. Ha kivitelező építette, tervek alapján, akkor hosszú szavatossági veszekedésnek és szakértőkkel tarkított pereskedésnek nézel elébe :-(

üdv

szepygablink

szemiapu(1 posts so far) 2008-07-02 16:17:19
Sziasztok! A következő a problémám!Tavaj ősszel költöztünk be a kétszintes lakásba,a tetőtérben alszunk,fölötte még van egy padlás,ahova csak pakolunk)!A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!Vízzáró fólia a cserepek mögött van.A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás? 2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!? Segítségeteket köszönöm előre is:Szemilink

szemiapu(1 posts so far)

2008-07-02
16:17:19

Sziasztok!

A következő a problémám!Tavaj ősszel költöztünk be a kétszintes lakásba,a tetőtérben alszunk,fölötte még van egy padlás,ahova csak pakolunk)!A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!Vízzáró fólia a cserepek mögött van.A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás? 2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!? Segítségeteket köszönöm előre is:Szemilink

robert(3966 posts so far) 2008-07-02 09:47:35
rob34, Nem értek egyet azzal, hogy a pára "megreked". Ez úgy hangzik, mintha azt mondanád, hogy ott megnő a gőznyomás. A jól kivitelett fólia egyszerűen csak zár, és nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-02 09:46:21
Sziasztok! "ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra," Mi is a különbség páratechnikai szempontból a sima és a párafékező fólia között? Nemde mindkettő elállja a pára útját? Egyébként meg hadd rekedjen. Jelen esetben egy alulról betonyp lemezzel borított fa födémről van szó, aminek az aljába kerülő fóliáról beszélünk. Ha felülről hőszigetelést kap, akkor a betonyp lemez két oldala közöttoly csekély lesz a hőfokkülönbség, hogy ott kondenzáció nem jöhet létre. Ha pedig mindkét oldalon gáz halmazállapotú az a pára, akkor semmi baj. Szerintem legfeljebb a két oldal között lesz valami mérhetetlenül kis különbség a parciális gőznyomásban. A helyzet ugyanaz, mint a tetőtérbeépítéseknél a tetőhéj belő oldali borításánál. üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-02
09:46:21

Sziasztok!

"ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra,"
Mi is a különbség páratechnikai szempontból a sima és a párafékező fólia között? Nemde mindkettő elállja a pára útját?

Egyébként meg hadd rekedjen. Jelen esetben egy alulról betonyp lemezzel borított fa födémről van szó, aminek az aljába kerülő fóliáról beszélünk. Ha felülről hőszigetelést kap, akkor a betonyp lemez két oldala közöttoly csekély lesz a hőfokkülönbség, hogy ott kondenzáció nem jöhet létre. Ha pedig mindkét oldalon gáz halmazállapotú az a pára, akkor semmi baj. Szerintem legfeljebb a két oldal között lesz valami mérhetetlenül kis különbség a parciális gőznyomásban.
A helyzet ugyanaz, mint a tetőtérbeépítéseknél a tetőhéj belő oldali borításánál.

üdv

szepygablink

rob34(19 posts so far) 2008-07-02 03:23:09
a cellulóznál úgy lehet megakadályoni hogy a légmozgás ne fújja szét az anyagot hogy a tetejét meg kell locsolni enyhén vízzel és ezáltal a teteje megköt,kikeményedik. ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra, felűlre ha nem használod a padlást tökéletesen elég a vízzel való permetezés. ár: csak az anyag tíz centiben kb. 700 forint nettó!link

rob34(19 posts so far)

2008-07-02
03:23:09

a cellulóznál úgy lehet megakadályoni hogy a légmozgás ne fújja szét az anyagot hogy a tetejét meg kell locsolni enyhén vízzel és ezáltal a teteje megköt,kikeményedik.
ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra, felűlre ha nem használod a padlást tökéletesen elég a vízzel való permetezés.
ár: csak az anyag tíz centiben kb. 700 forint nettó!link

szepygab(158 posts so far) 2008-07-01 23:55:59
Sziasztok! "Arra gondoltam, az egészet felszedem, és valami korrekt hőszigetelést rakok helyette. Arra gondoltam, hogy páraáteresztő fóliába becsomagolok gyapotot, és belerakosgatom a gerendaközökbe. Mivel járni nem kell a padláson, egy-két pallót lerakok, és kész. De helyes-e ez így? Elméletben akár az is lehet, hiszen a fólia kiereszti a párát, de a levegő megáll benne, tehát jó hőszigetelést érünk el." Elméletben alulra párazáró fólia kéne, hogy be se menjen a pára, felül meg páraáteresztő réteg, hogy ami mégis belekerült, kiszellőzhessen. Ha felülről hozzáférsz, teríthetsz alulra olcsó, párazáró tetőfóliát, legfeljebb a gerendák alatt nem megy át, de ennél nagyobb bajod sose legyen. Szerintem elég, ha kicsit felhajtod a gerenda oldalára. Utána töltheted bele a választásod szerinti hőszigetelőt. Felülre kerülhet egy réteg páraáteresztő fólia, ha van rá pénzed, hőtükrös, csillogós. Fölötte lehet deszkázni, hogy járható legyen, de tehetsz rá osb vagy betonyp lemezt is. Utóbbiakra a későbbiekben akár parkettát is fektethetsz, ha mégis használnbod kéne a padlásteret. Addig is biztosítsd a padlás kiszellőzését, különben hiába hőszigetelsz, nyáron nem segít. Figyeld meg, hogy a hagyományos parasztházak padlástere mindig hosszában átszellőztetett volt. Ez lehetett ablaknyílással, hézagosan deszkázott oromfallal, de legalább néhány téglányi kihagyott lukkal. üdv szepygablink

szepygab(158 posts so far)

2008-07-01
23:55:59

Sziasztok!

"Arra gondoltam, az egészet felszedem, és valami korrekt hőszigetelést rakok helyette. Arra gondoltam, hogy páraáteresztő fóliába becsomagolok gyapotot, és belerakosgatom a gerendaközökbe. Mivel járni nem kell a padláson, egy-két pallót lerakok, és kész.
De helyes-e ez így? Elméletben akár az is lehet, hiszen a fólia kiereszti a párát, de a levegő megáll benne, tehát jó hőszigetelést érünk el."

Elméletben alulra párazáró fólia kéne, hogy be se menjen a pára, felül meg páraáteresztő réteg, hogy ami mégis belekerült, kiszellőzhessen.
Ha felülről hozzáférsz, teríthetsz alulra olcsó, párazáró tetőfóliát, legfeljebb a gerendák alatt nem megy át, de ennél nagyobb bajod sose legyen. Szerintem elég, ha kicsit felhajtod a gerenda oldalára.
Utána töltheted bele a választásod szerinti hőszigetelőt.
Felülre kerülhet egy réteg páraáteresztő fólia, ha van rá pénzed, hőtükrös, csillogós. Fölötte lehet deszkázni, hogy járható legyen, de tehetsz rá osb vagy betonyp lemezt is. Utóbbiakra a későbbiekben akár parkettát is fektethetsz, ha mégis használnbod kéne a padlásteret.
Addig is biztosítsd a padlás kiszellőzését, különben hiába hőszigetelsz, nyáron nem segít.
Figyeld meg, hogy a hagyományos parasztházak padlástere mindig hosszában átszellőztetett volt. Ez lehetett ablaknyílással, hézagosan deszkázott oromfallal, de legalább néhány téglányi kihagyott lukkal.

üdv

szepygablink

robert(3966 posts so far) 2008-07-01 20:20:38
piteru, Nekem prímán bejött az alufóliával kasírozott kőzetgyapot paplan. 1cm-es betonyp lemezekkel burkoltam a tetőterben a ferde és vízszintes felületeket is 1986-ban. Kettő, csak az egyik oldalon kasírozott kőzetgyapot réteget egymással szembe fordítva (alu alul-felül) használtam szigetelésnek. A felső fólia miatt a padláson a por nem került a szálak közé. A fényes alumínium hőtükörként is működött. Még most is olyan a szerkezet, mintha új lenne. A tetőteret soha nem fogod úgy hőszigetelni, hogy ne legyen nyáron pár fokkal melegebb, mint a téglából készült alsó szinten. A padlásteret jól ki kell szellőztetni, az segít valamennyit. Mi hangszigetelésnek építettünk be a nyolcvanas években kapható fóliaörleményt (iratmegsemmisítőn átküldött tejeszacskónak néz ki). Lehet, hogy ez van nálad is? link

robert(3966 posts so far)

2008-07-01
20:20:38

piteru,

Nekem prímán bejött az alufóliával kasírozott kőzetgyapot paplan.

1cm-es betonyp lemezekkel burkoltam a tetőterben a ferde és vízszintes felületeket is 1986-ban. Kettő, csak az egyik oldalon kasírozott kőzetgyapot réteget egymással szembe fordítva (alu alul-felül) használtam szigetelésnek. A felső fólia miatt a padláson a por nem került a szálak közé. A fényes alumínium hőtükörként is működött.

Még most is olyan a szerkezet, mintha új lenne.

A tetőteret soha nem fogod úgy hőszigetelni, hogy ne legyen nyáron pár fokkal melegebb, mint a téglából készült alsó szinten. A padlásteret jól ki kell szellőztetni, az segít valamennyit.

Mi hangszigetelésnek építettünk be a nyolcvanas években kapható fóliaörleményt (iratmegsemmisítőn átküldött tejeszacskónak néz ki). Lehet, hogy ez van nálad is?

link

piteru(6 posts so far) 2008-07-01 17:23:58
bocsi, most olvasom a cellulóz fórumon a válaszokat, hogy mennyire tűzálló a cucc, ill. hogy mennyire fészkelnek bele a rágcsálók. Viszont a gyapot becsomagolásos kérdésem nyitott.link

piteru(6 posts so far) 2008-07-01 17:08:04
Kedves Rob34, köszi a gyors választ! Ha nem csomagolom be a gyapotot, akkor (tudomásom szerint) a padláson lévő légmozgás kifújja belőle a meleget-hideget, tehát a szigetelőképessége nagyon leromlik. Éppen az a lényege a felfújt gyapotnak, nem?, hogy megtartsa a levegőt, de az csomagolás nélkül nem valósul meg. Ez a cellulóz téma nem túl nehéz? Nem fog leszakadni nekem a betonit? Nem fognak belefészkelni a rágcsálók, stb? Mit jelent a B2 tűzállóság? link

piteru(6 posts so far)

2008-07-01
17:08:04

Kedves Rob34, köszi a gyors választ!
Ha nem csomagolom be a gyapotot, akkor (tudomásom szerint) a padláson lévő légmozgás kifújja belőle a meleget-hideget, tehát a szigetelőképessége nagyon leromlik. Éppen az a lényege a felfújt gyapotnak, nem?, hogy megtartsa a levegőt, de az csomagolás nélkül nem valósul meg.
Ez a cellulóz téma nem túl nehéz? Nem fog leszakadni nekem a betonit? Nem fognak belefészkelni a rágcsálók, stb? Mit jelent a B2 tűzállóság?
link

rob34(19 posts so far) 2008-07-01 16:19:33
Kedevse piteru véleményem szerint jobb megoldás lenne a fóliát kihagyni mert a betonit már magában is egy jó párafékező,(ha becsomagolja az ember a szigetelést résmentesen nem fogja tudni beépíteni) a szigetelés felülről nincs lezárva ezért a pára könnyen ki tud menni a szigetelésből.Ha zsákos formában kapható cellulózt vásárol az ember azt könnyen ki lehet önteni és egy egybefüggő szigetelési felületet lehet vele elérni. Ajánlanám a forelockbt.hu-t Üdv.:rob34 link

rob34(19 posts so far)

2008-07-01
16:19:33

Kedevse piteru véleményem szerint jobb megoldás lenne a fóliát kihagyni mert a betonit már magában is egy jó párafékező,(ha becsomagolja az ember a szigetelést résmentesen nem fogja tudni beépíteni) a szigetelés felülről nincs lezárva ezért a pára könnyen ki tud menni a szigetelésből.Ha zsákos formában kapható cellulózt vásárol az ember azt könnyen ki lehet önteni és egy egybefüggő szigetelési felületet lehet vele elérni.
Ajánlanám a forelockbt.hu-t

Üdv.:rob34 link

piteru(6 posts so far) 2008-07-01 15:49:10
Sziasztok! Kár, hogy csak most bukkantam erre a fórumra, így egy csomó időt és energiát megspóroltam volna... :) Vásároltunk tavaly egy házat, kétszintes, és a felső szint téleg 2-3 fokkal hidegebb, nyáron melegebb. Van, ahol többel is. Arra gondoltam, gyenge a hőszigetelés a szobák felett, a padláson. A "födém" egy betonit (bentonit?) lemez, a volt tulaj szerint a gipszkarton őse. ~1cm vastag cementes, nehezen törhető táblák. Ez van a gerendákra erősítve, ez a födém. Viszont a padláson ennek a tetejére, a gerendák közébe van pakolva mindenféle szemét, fóliareszelék, gyapot, lefóliázva ismeretlen eredetű fóliában, máshol magában, néhol több réteg, néhol egy sem. A gyapot szakadozik, ahol megfogtam, ott a kezembe maradt (nem beszélve az üvegszálakról...). Arra gondoltam, az egészet felszedem, és valami korrekt hőszigetelést rakok helyette. Arra gondoltam, hogy páraáteresztő fóliába becsomagolok gyapotot, és belerakosgatom a gerendaközökbe. Mivel járni nem kell a padláson, egy-két pallót lerakok, és kész. De helyes-e ez így? Elméletben akár az is lehet, hiszen a fólia kiereszti a párát, de a levegő megáll benne, tehát jó hőszigetelést érünk el. Végigolvastam a fórumot, de pont ilyen kérdést nem találtam. Hogyan csináljam? Kevés munkát szeretnék, nem baj, ha nem néz ki szépen, úgysem látja senki. Csak jó meleg legyen télen, nyáron meg hideg, a padlás alatt lévő szobákban. Péterlink

piteru(6 posts so far)

2008-07-01
15:49:10

Sziasztok!

Kár, hogy csak most bukkantam erre a fórumra, így egy csomó időt és energiát megspóroltam volna... :)
Vásároltunk tavaly egy házat, kétszintes, és a felső szint téleg 2-3 fokkal hidegebb, nyáron melegebb. Van, ahol többel is. Arra gondoltam, gyenge a hőszigetelés a szobák felett, a padláson.
A "födém" egy betonit (bentonit?) lemez, a volt tulaj szerint a gipszkarton őse. ~1cm vastag cementes, nehezen törhető táblák. Ez van a gerendákra erősítve, ez a födém. Viszont a padláson ennek a tetejére, a gerendák közébe van pakolva mindenféle szemét, fóliareszelék, gyapot, lefóliázva ismeretlen eredetű fóliában, máshol magában, néhol több réteg, néhol egy sem. A gyapot szakadozik, ahol megfogtam, ott a kezembe maradt (nem beszélve az üvegszálakról...).
Arra gondoltam, az egészet felszedem, és valami korrekt hőszigetelést rakok helyette. Arra gondoltam, hogy páraáteresztő fóliába becsomagolok gyapotot, és belerakosgatom a gerendaközökbe. Mivel járni nem kell a padláson, egy-két pallót lerakok, és kész.
De helyes-e ez így? Elméletben akár az is lehet, hiszen a fólia kiereszti a párát, de a levegő megáll benne, tehát jó hőszigetelést érünk el.
Végigolvastam a fórumot, de pont ilyen kérdést nem találtam.
Hogyan csináljam? Kevés munkát szeretnék, nem baj, ha nem néz ki szépen, úgysem látja senki. Csak jó meleg legyen télen, nyáron meg hideg, a padlás alatt lévő szobákban.
Péterlink

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

goto page: « prev 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 next »