English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-06-16
17:55:50
Előzmény: Robirex #53120#53121
Egyenlőre szuperul üzemel, bár a nagy üzemi hőmérséklettől és a téli fagyok miatt nagy élettartamot nem jósolok neki. De majd a hibánkból tanulunk, és legközelebb változtatunk a javítás technológiáján.





2019-06-16
17:47:53
Előzmény: Robirex #53119#53120
A csövek forrasztása nem volt túl bonyolult. Végül 5ml desztillált vizre szavaztunk és tettünk a csövekbe úgy, hogy a hőleadó vége volt alulra fordítva a vékonyabb vége pedig levolt fűrészelve a csőnek. Alulról hőlégfúvóval addig melegítettük még nem jött ki gőz felül a vékony nyitott csövön. Ekkor gyorsan még fort a víz a csőben, ezüstel gázmelegítő lángal leforrasztottuk. Így tudtunk szobahőmérsékletre hülve vákumot előállítani a csövekben. Itt egy kép a gyári és a javított csőről:



2019-06-16
17:37:02
Előzmény: Robirex #53118#53119
A tesztben egy hibátlan csövet vettünk alapnak,  feltöltöttünk két rossz csövet, egyiket 4ml vízzel másikat 8ml-el. Felforraltuk őket és forrás közben ezüstel leforrasztottuk a cső végeket. Ezeket 10perces, majd félórás és végül egy órás időközönként infra hőmérővel mértük tűző napon! Ez nem pontos, de összehasonlításnak jó.





2019-06-16
17:25:37
Előzmény: Robirex #53117#53118
Itt látszik a külömbség a jó és a lyukas megsült csövek között:



2019-06-16
17:22:28
#53117
Üdv mindenkinek!
A tönkrement heat pipe rézcsöveket egyenlőre úgy látszik sikeresen feltöltöttük és beüzemeltük! A napkollektorom teljesítménye 90-95%-ban olyan mint új korában. Ezt megosztom veletek, akit érdekel vagy heat pipet akar felújítani.
Kezdem ott, hogy a 30csövemből 26-nak kilukatt az alsó vége a tíz év üzemidő alatt.



2019-06-06
13:40:38
Előzmény: Robirex #53028#53054
Ezt a típust nem ismerem. A 2000-es évek elején, amikor az érdeklődésem a síkkollektoroktól a vákuum csövesek felé fordult, emlékeim szerint nem találkoztam ezzel a gyártmánnyal.
Amikor 2005-2006-ban megépítettem a rendszeremet, az akkor még prémium kategóriásnak tudott Apricusok mellett döntöttem, pedig léteztek már olcsóbbak is. Olyanok, amilyeneket pl. villám használ még ma is.
Úgy az Apricusok, mint a villámé a mai napig működnek. Érzésem szerint van valamennyi teljesítmény csökkenés, de a beépített hőmennyiség mérő szerint nincs. Láthatod a feltett képeken, hogy milyen teljesítményre képes még 14 évesen is a rendszer.
A kollektorok a galambjaim kedvenc ülőhelyei. Onnan jól látják a közeledő ragadozó madarakat. A télen egy sólyom olyan erővel csapott rá egy, a gyűjtő cső dobozáról menekülve alábukó galambra, hogy összetört egy vákuum csövet.
A csere során külön megnéztem, hogy milyen a hp cső alja, ott ahol a vákuum csövek festése egységesen el van színeződve mind a 120 csövön.
Semmilyen elváltozást nem találtam a hp csövön. Áttettem egy tartalék üveg csőbe és azóta is működik. Viszont érdekes, hogy az új vákuum cső festése rövid idő után ugyan úgy kifakult, mint a többié. Tovább már nem fakul a csövek alján a festés, működnek. Nem is tudok, de nincs is vele csinálni valóm, pedig érdekelne, hogy miért van az elszíneződés.

Ezeknek a régi hp csöveknek az alja más technológiával van lezárva, mint a te csöveidnél.
Ahogyan a fotódat nézem, a "kihordósodás" szerintem nem lehet a benne lévő folyadék fagyásának a következménye. Ez inkább túlnyomás okozta csőtágulás, majd repedés.
Sokat foglalkoztam gipsz és víz vákuum alatti összekeverésével, rengeteget szenvedtünk a vákuum megtartásával egy 500 kg gipszet híg péppé felkeverő keverőgéppel. Problémás volt a vákuum csatlakoztatására szolgáló cső végének az eldolgozása, mert a szálló gipsz por gyorsan eltömítette. Ez a csővég hasonló technológiával volt leszűkítve, mint a te hp csöveid.

A hp csöveid falvastagsága ott ahol kirepedt, jóval vékonyabb kell legyen, mint a felmenő rész falvastagsága.
Úgy szokták összehúzni a vastag rézcsövet szűkebbre, hogy helyileg izzásig felhevítik, gyorsan lehűtik, hogy kilágyuljon, majd a felső részt fixen megfogva az alját erősen meghúzzák és a cső összeszűkülve meghosszabbodik.
Az összeszűkülő szakaszon megnyúlik és elvékonyodik a csőfal. A még vastag végére csatlakoztatják a vákuum szivattyút és amikor elérték a kívánt vákuum értéket, akkor a leszűkített szakaszt több helyen összepréselik olyan erővel, hogy megömlik a réz és összeolvadva lezárja a csövet.
Ha az összepréselés után nem keményítik vissza a rézcsövet (pl. ez nálunk nem volt lehetséges), akkor az az izzásig hevített szakaszon lágy marad és a hp cső belsejében keletkező nyomás ki tudja tágítani, a képen láthatóan ki tudja hordósítani a csőfalat. Körben szinte egyenletesen bővebb közvetlenül a szűkítés felett a cső, mint feljebb.
A hp csőben éjjel a vákuum, nappal a túlnyomás terheli a csőfalat. Az elvékonyított részen kifárad a csőfal és a túlnyomástól kireped.
Ha egy csőbe belefagy a víz, akkor az nem hordósítja ki a csövet, hanem egyszerűen szétnyitva megrepeszti. A vízvezeték csövek sem repednek meg a belefagyott víztől, amikor nincsenek nyomás alatt, és tud a fagyó víz, a jég hosszirányban tágulni. Ha van nyomás és víz utánpótlás, akkor szétrepednek.
A hp csőben éjjel nincs nyomás, vákuum van, tehát ha meg is tudna fagyni a víz, az akkor tudna felfelé tágulni, és nem repesztené szét a rézcsövet.
Mint írtam, villámnak nem sikerült a vákuum csőbe töltött vizet befagyasztani még nagy hidegben sem. Ebből következik, hogy ha jó a vákuum az üvegcsőben, akkor a hp cső sem fagyhat be.
Én egyrészt erre gondolok, mint lehetséges hibaokra, vagy arra, hogy nincs elegendő vákuum az üvegcsőben és ezért át tud hűlni a nagy hidegben.

A helyedben talán én is megpróbálkoznék a cső javításával, mert ha ugyan ilyen újat vásárolsz, akkor a kirepedés néhány éven belül újra megtörténik. Ha más típusú, prémium hp cső méretileg megfelelne, akkor inkább arra cserélném, mert az attól elvárható teljesítmény visszahozná az árát.
Egy-két cső javítása még nem árt sokat a hatásfoknak, de ha többet kell javítani, az már ráfizetés. A fél teljesítményen működtetés sokkal több villamos energiát igényel, hosszabb üzemidőt, és már nem gazdaságos.

A legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudsz és mekkora vákuumot csinálni a csőben?
Ettől függ, hogy milyen folyadékkal kell feltölteni. Először is olyan folyadékot kell választani, aminek 30 fok körül van a forrás pontja, hogy már az első napsugarak befogásakor el tudjon indulni a gőzképződés. Ha ezt vízzel próbálod megcsinálni, akkor jóval magasabb vákuum érték kell, mintha például acetont töltenél bele.
Házilag elég nehéz 0,6-os vákuumnál alacsonyabbat csinálni, ezért inkább valamilyen alkohol-víz keveréket ajánlanék. A mennyisége az első próbálkozásnál még lutri, szerencse kérdése.
Ha túl kevés, ha túl sok, minkettő rontja a hatásfokot, illetve blokkolhatja a működést és a hp cső a legerősebb besugárzás idején átmegy stagnációba. Működni csak kora délelőtt, felhős időben és délután fog.
Így délben, erős besugárzásnál csak önmagát fogja rongálni a cső. A sok folyadék túlnyomást okoz és annyira telített gőzzel lesz tele a bunkó, hogy, nem tud lekondenzálódni a gőz. A kevés folyadék esetén folyamatosan gőzállapotban marad a folyadék és mivel nem tud vissza kondenzálódni, így nem lesz alul gőzképződés, ami felnyomná a keletkező forró gőzt a bunkóba.
Ha sikerülne egy ép csőből kivenni a folyadékot, akkor a mennyiség mérhető lenne. Az eredeti folyadék fajtáját, összetételét egy növényvédős laborban elég jó pontossággal meg tudják határozni.
Talán érdemes lenne eleve így indítani a javítási kísérletet.


Ui.
Talán annyit még hozzá, hogy a vákuum csöveket eredetileg mindig arra az éghajlatra méretezték ahol felhasználták. Például mások az Ausztráliára méretezett (folyadék töltet és fajta) hp csövek, mint az Angliára méretezettek.
Amikor a napkollektor lett a sláger nálunk, akkor a hozzá nem értő cégek azt rendeltek ami éppen a legolcsóbb volt és a legdrágábban tudták eladni.
Én több kis cégről lepattantam, amikor az iránt érdeklődtem, hogy melyik szélességi körre készültek a kollektoraik.
Több cég egyszerűen megvásárolta a déli országoknak készült, kimaradt kollektorokat és eladta itthon. Persze, hogy soha nem tudta a névleges teljesítményt hozni, a cégek pedig néhány konténernyi kollektor eladása után felszívódtak.
zsbalazsVálasz erre
2019-06-05
20:15:41
Előzmény: Robirex #53028#53047
nekem gömbölyű alja van,semmi forrasztás nem látható rajta
westech kínai
a teljesítménnyel problémáim vannak, de nem esküdnék rá hogy a hp rossz
2019-06-04
23:58:30
Előzmény: sándor #53015#53028
A cső alsó vékonyabb része dagad meg idővel, és nyílik szét. Ezen a fényképen egy jó cső van, de ezen is látszik, hogy kikerekedik idővel a cső vége, és kezd hosszirányba szétrepedni. Úgy sejtem télen mikor összegyűlik a víz az alján, a nagy fagyok végzik ki ezeket a csöveket nem a nagy nyomás tűző napon.



2019-06-04
23:50:53
Előzmény: sándor #53015#53027
Kettő darab GTC 15csöves napkollektorom van. A tíz év alatt, az első öt évben hibátlanul adták le teljesítményüket, de később fokozatosan esett az ösz teljesítményük. Nemrég átnéztem a csöveket, és kiderült, hogy a 30 csőből csak 5 volt ami üzemelt. A több heat pipe tűző napon se adott le hőt. Megjegyzem, a vákuum csövek mind épek és sértetlenek. A hét végén feltöltjük a többit is vízzel/vákummal és megnézzük mennyit javul a teljesítménye. Leg egyszerűbb lenne kicserélni őket, de sajnos itt Szerbiába szinte beszerezhetetlen a heat pipe, magyarból hozatni meg piszok drága lenne. Marad a kísérletezés, még akkor is ha tudjuk, hogy nem lesz már olyan mint a gyári.
zsbalazsVálasz erre
2019-06-04
21:45:35
#53025
Lehet nekem is végig kellene néznem a hp csöveket(fagyásra gondolok).Csak attól Félek,hogy utána még rosszabbul érintkezik a lemezekkel.
Az egyik egység ami szét volt szedve abban nem voltak szétfagyott csövek
2019-06-04
01:32:33
Előzmény: Robirex #53008#53015
Robirex!

Milyen típusú és korú volt a hp cső amikor szétfagyott?
Milyen hidegben fagyott szét?
Melyik cső repedt meg? A felmenő vastagabb, vagy az alulról beleforrasztott vékony lezáró cső?
És hol repedt meg?
Ahol már benne volt a vékonyabb cső, a vékonyabb cső beforrasztásánál, vagy a két cső találkozásánál, mert ezt a fotón én nem látom pontosan?

Én ilyen, alul összeszűkülő hp csővel még nem találkoztam.
Lehet, hogy itt nincs is a hp cső aljába egy vékonyabb cső beforrasztva, hanem a vastag hp cső van leszűkítve?

Milyen volt az üvegcsőben a vákuum? Volt e benne egyáltalán, hogy ennyire át tudott hűlni?

Ezt azért kérdezem, mert a régi hozzászólások között szerepel több olyan kísérlet, amit villám csinált úgy, hogy az üres, a hp cső nélküli üvegcsövet feltöltötte vízzel, állva nekitámasztotta egy fának és úgy volt napokig a kemény fagyokban.
A cső nem fagyott szét, még a hp cső helyébe töltött víz sem fagyott meg.

Ezt a kísérletet azért csinálta, mert nem igen akartuk elhinni, hogy az akkoriban divatos felsőtartályos, nyomásmentes napkollektorok vákuum csöveiben is benne maradt télen a víz.
Ezekbe a hőszigetelt hengerek aljába egyszerűen bele voltak dugva tömítéssel a hp cső nélküli vákumos üvegcsövek.
Télen a tartályt le kellett üríteni, de a csövekben ott maradt a víz és nem fagytak szét. Még ma is lehet látni sok, megbízhatóan működő ilyen kollektort.
zsbalazsVálasz erre
2019-06-03
21:45:04
Előzmény: zsbalazs #52971#53013
Megfordítottam a szivattyút,nem érzékelek javulást,akkor nem valószínű hogy dugulás van vagy levegős lenne.
Ha lesz szerelőm jöhet a szakaszolás
2019-06-02
21:54:34
Előzmény: zsbalazs #53007#53008
Szét tud fagyni. Az alsó hegyes vége.




zsbalazsVálasz erre
2019-06-02
17:47:52
Előzmény: Robirex #53005#53007
Szia!
Hogy fagyott szét?A felső vastag vége?
Tudtommal nem fagyérzékeny
2019-06-02
15:59:59
Előzmény: Robirex #53005#53006
Robirex,

Régen próbáltuk kitalálni: http://biosolar.hu/forum/show/12878#12878
Itt aceton a töltőanyag: www.youtube.com/watch?v=LU4eynU6R-8

Tudtommal különböző éghajlatra más és más az összetétel.

2019-06-02
15:20:25
#53005
Sziasztok!
Van közületek olyan akinek sikerült újra töltenie a heat pipe csöveket?
Már régóta keresem mi lehet a bennük lévő folyadék pontos összetétele, de sehol se találom a neten. Payagyerek felhasználó írt régen róla, hogy ő szét fűrészelt egy csövet és 7-8ml valószínű vizet öntött ki belőle. Ennek függvényében mi is megpróbáltunk egy szét fagyott heat pipet feltölteni 8ml vízzel, majd forralásig melegítettük és leforrasztottuk ezüstel a cső végét.
A próbán kiderült, hogy működni működik, de egy gyári csővel összehasonlítva jóval kisebb a hatásfoka. Akinek van bármi elmélete vagy tapasztalata ebben, az kérem segítsen! Köszönöm előre is!
villam64Válasz erre
2019-05-30
21:42:02
Előzmény: zsbalazs #52971#52973
Azt mondtad, 2 van sorban, vele párhuzamosan 1. Lezárom a 2-t, vizsgálom az 1-et működés közben. Lezárom az 1-et, vizsgálom a kettőt működés közben. A vizsgálat idejére letakarni pokróccal, fekete fóliával. Én sosem tisztítottam. Fogalmam sincs mi az.
A soros kötésnél 3 mérési pont kell. 1. kollektor bemenete, 1. kollektor kimenete, 2. kollektor kimenete.
zsbalazsVálasz erre
2019-05-30
21:20:28
Előzmény: villam64 #52959#52971
Sorbakötésnél hogy lehet megállapítani hogy melyik egység a gyengébb?
Még benne van a tisztító,várom a jó időt,mert csak melegbe hatékony.
Megnézetem egy szerelővel hogy a szivattyú fordítás működhet e.
villam64Válasz erre
2019-05-29
22:44:32
Előzmény: zsbalazs #52957#52959
Ha kimenetét figyeli, akkor később kapcsol ki, mert még a kollektor melegíti. A bemenet hőmérséklete alacsonyabb pár fokkal. Így hamarabb kapcsol ki a vezérlő. Bár a kollektor még dolgozna. Azt tudom, hogy hőfokkülönbség alapján kapcsol. Az én házvezérlőmet is úgy programoztam. Csak beleírtam a programba, hogy csak 5 percenként végezzen ellenőrzést, hogy ne kapcsolgassa feleslegesen a szivattyút. Legyen ideje átfordulnia a víznek. Így reggel elég 1-3 indulás. A párhuzamosítást tartom a legfőbb zavaró tényezőnek a hibakeresésben. Mert nem lehet addig rámutatni egyik kollektorra sem.
zsbalazsVálasz erre
2019-05-29
21:07:23
Előzmény: villam64 #52956#52957
Elnézést a bérlő miatt,majd ha megyek kaszálni beugrok érte.
Ha melegebb a jobb oldali pont akkor előbb kapcsol be és később kapcsol ki a szivattyú?
A resol vezérlő hőmérséklet különbség alapján kapcsol és nem időre.
A szakaszolásos hibakeresést addig tudom amíg párhuzamosan van kötve.
villam64Válasz erre
2019-05-29
20:39:46
Előzmény: zsbalazs #52955#52956
Van különbség. Magasabb a hőmérséklet a kimeneten. Én most még tetéztem azzal, hogy a vezérlő 5 percenként hasonlít, így lecsökken az indítgatások száma. Mindkét oldalon van mérő pont. A párhuzamosítás fő probléma. Voltam az albérlőnél, a mama nem volt hajlandó lejönni a csomagért.
zsbalazsVálasz erre
2019-05-29
20:30:06
Előzmény: villam64 #52952#52955
Ne viccelj.
Ez egy kész rendszer,nem lehet csak úgy vakmerően változtatni.
A gyűjtőcső eleje vagy vége között lehet érdemi különbség?ha nem levegős nem lehetne.Egyáltalán van a jobb oldalon hőmérő bemenet?
Nem történt még átalakítás,még mindig párhuzamos.Be kell létráznom a tetőt.Mostanában a méhészet elviszi a szabadidőmet.Szakaszolással kellene kezdenem,hátha kiderül valami
villam64Válasz erre
2019-05-29
08:40:10
Előzmény: zsbalazs #52945#52952
Meg lehet fordítani a szivattyút. Azt nem értem, hogy a gyűjtőcső bemenetét írod a hőmérőnek, és nem a kimenetét. A bemenet az rossz pozíció lenne. Még mindig nem írtad, hogy megpróbáltad-e párhuzamos ág nélkül a kollektort? Természetesen külön hőmérő kell a párhuzamos ágak kimenetén. Akár vezérlő is.
zsbalazsVálasz erre
2019-05-28
20:38:35
Előzmény: sándor #52943#52945
Szerintem a vékony/vastag kérdés most nem aktuális mert a vékony fent van a tetőn,azt cserélni drága,biztosan nem fogom.Azért köszönöm a tapasztalatokat,de most ez nem segít.
A szerelési mód az már érdekes,persze elfogadom amit írsz és ha átalakításra kerül sor akkor meglátjuk mit tehetünk.A helyzet hogy elég fixen áll a tetőn,nem tudom lehet e mozdítani rajta.
Olyan mintha fordítva lenne a folyásirány.
Azt újra említem hogy 7évig a fagyásig ezerrel üzemelt.
A levegő a gyüjtőcsőben egy ésszerű logikus magyarázat lenne.3-ból kettőnél van solár légtelenítő van,de hát lehet rossz helyen.
Próbaként nem lehetne megfordítani a folyásirányt?Szivattyú megfordítással?

2019-05-28
12:38:37
Előzmény: zsbalazs #52931#52943
Villámnak jó megfigyelései vannak, érdemes hallgatni rá még akkor is, ha pl. a szerelőd másként látja.

Én továbbra sem értem, helyesebben nem tudok elindulni a teljesítmény csökkenésed okának a keresésében.
A villám által említett vastag és vékony hp cső valós probléma is, és megoldás is lehet.
A vékony csövek jóval nagyobb teljesítményűek és 200 fok fölé is mehet a stagnációs hőmérsékletük. Ezért hamarabb elfáradnak, lecsökken vagy megszűnik a teljesítményük, mint az alacsonyabb stagnációs hőmérsékletű vastagabb csöveknek.
Márpedig ha jól emlékszem azt írtad, hogy nálad volt bőven hosszan, akár napokig tartó stagnáció is. Az ilyen túlterhelés a vastag csövek teljesítményét is rontja, a vékonyakét pedig hazavágja.

Nálam Kardosék eredetileg 120 vékony hp-s Apricust üzemeltek be két részletben. 60 cső az első évben, 60 cső a következőben.
Stagnáció ugyan nem következett be az első évben, sőt a vezérlő is mindössze egyszer tiltott le 95 foknál (ami után jött volna azonnal a stagnáció), de akkor én kísérleteztem, hogy mennyire tudom felemelni a hőmérsékletet, hogy a lakás felé a lehető legmelegebb vizet tudjak továbbítani.
A szivattyút azonnal lekapcsoltam a vezérlőről és külső megtáplálással elindítva, lehűtöttem az egész rendszert. Nyomott ki gőzt egész rendesen, de pár perc alatt visszahűlt 60 fokosra.

Még a garancia idő alatt az első 60 db csőből (a felső végén körben) elrepedt 1 db, és elment a vákuma. Szóltam Kardoséknak és mivel éppen Szegeden tartott előadást, hazafelé menet bejött és személyesen kicserélte az üvegcsövet.
Ekkor említette, hogy a vékony hp csövekkel nagyon sok garis reklamációjuk van, ezért majd küldi a szerelőit, hogy cseréljék ki vastagokra. Végül a komplett szerelt üvegcsövet cserélték ki egy fél óra alatt, az elsőként felszerelt 60 darabot. Ezek a földről létráról könnyen elérhetők voltak.
A magasabban lévő második 60 cső a mai napig a régi vékony hp csővel üzemel.

A komplett, a négy sorba kötött egység adatairól feltettem fotókat.
Én akkor, amikor mind a négy egységet egyformán süti a nap, nem tapasztalok sem szerkezeti romlásra visszavezethető teljesítmény csökkenést, sem azt, hogy a vastag csövek alacsonyabb teljesítményűek lennének.
Délután a két alsó (a vastag hp-s) egység kerül először árnyékba, és csak a felsők dolgoznak. Ilyenkor látszik a műszeren, hogy a vékony hp csövek még a délutáni beesési szög ellenére is ~20%-al nagyobb teljesítményűek, mint a vastagok.

A nálad lévő szerelési módról az a véleményem, hogy alapvetően elhibázott.
Akár sorba, akár párhuzamosan vannak kötve az egységek, azoknak mindig felfelé kell emelkedniük. Annak a pontnak kell a legmagasabban lenni, ahol a felmelegített víz elhagyja a kollektor egységet. Ide kell bedugni a kollektor ellenállás hőmérőjét, a PT 1000-t, és nem a "bejárathoz!".
Ez egy alap szabály, amit úgy lehet még jobbá tenni, hogy a legutolsó egység után még megemeled a levezető csövet. Azért, hogy ha esetleg légbuborék keletkezne, az ott legyen és ne az utolsó egység gyűjtő csövében. A gyűjtő csöveknek mindig fullra tele kell legyenek vízzel, különben nem tudja átvenni a bunkóktól a hőmennyiséget. A levegő rossz hővezető és akár egy bunkónál is bekövetkezhet a helyi stagnáció.


A szennyeződéssel továbbra sem tudok mit kezdeni. Szerintem ez a réz gyűjtőcsövekből származhat. Azon a hőmérsékleten ahol stagnál a rendszer, a rézcső már elfeketedik, és mint a rozsda a vasról, leválik a felületéről az oxid réteg. Ezt többé nem lehet kitakarítani. Marathatod, de az "elégett" réz folyamatosan válik le, vékonyodik a csőfal.
Példának nézd meg a pillanatforrasztó pákák drótját. Ahogy felmelegszik, pedig a lágy forrasztó ón elég alacsony hőmérsékleten olvad, a rézdrótról már vakarható a fekete "rozsda" réteg. A rézdrót gyorsan elvékonyodik, és ahol a legmelegebb, ott néhány tíz perces üzem után elszakad a drót és cserélni kell.
Jobb ötletem nincs.
Én nem maratnám a rendszert, hanem vigyáznék arra a falvastagságra, ami még megvan.

Amit villám az üvegcső belső csövének a hőmérsékletéről írt, az igaz.
Korábban tettem fel fotót, hogy van-e valakinek tapasztalata, véleménye arról, hogy a nálam látható elszíneződés (a belső cső hőelnyelő festékén) mitől keletkezhetett? Ezen a helyen világosabb a hőelnyelő festék, mint a cső teljes hosszában.
Nem kaptam választ, így én továbbra is arra gondolok, hogy mivel ez az elszíneződés csak a hp csövek aljának a magasságában látható, ezért ott a legmagasabb (vagy éppen a legalacsonyabb) a hőmérséklet. Ez az elszíneződés mind a 120 csövön látható. Nincs különbség a vékony és a vastag hp csővel szerelt csövek között.
Végül is 15 év folyamatos működés után nem is zavar különösebben, mert a teljesítmény megvan.
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva