English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2019-05-01
13:35:45
#52749
Ma próbáltam letakarni,de jó nagyot buktam.sajnos nem sikerült rögzítenem a fóliát és lefújta a szél,de amikor rajta volt akkor is ment a hőmérséklet felfelé,tehát nem volt jó a fólia.azt próbáltam takarni amelyikbe a hőmérő van kötve.Ha már a tetőn voltam megmértem 2 csövet.A belsejében 152fok volt,azt nem láttam melyik részén (kb.felső 30 cm-én)a hp cső lefelé haladva melegedett,az alja nagyon forró volt a teteje ahol csatlakozik 55körül.A hűtő víhőfok 45volt.Felül nem érintkezik a bádognak vagy a gyűjtőcső hűtése miatt?
Egy tömör rúd miért nem tudná szállítani a hőt a gyüjtőcsőbe?
2019-05-01
01:30:08
Előzmény: zsbalazs #52746#52748
Az általában használt műszereknél nincs lehetőség az emissziófok beállítására.
A fekete színű alapon mérnek viszonylag pontosan.
Bárhol ki lehet próbálni, fényes/fekete, réz/fekete, a feketénél mindig azonos lesz az érték, a fényesnél vagy a réznél eltérő. (Fényesen mérni, majd szigszalag rá és újból mérni. Nem megdöbbenni a különbségen.)
Utána össze kell hasonlítani egy analóg műszerrel és látható, hogy a fekete a pontosabb.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezt a fontos tényezőt nem veszik figyelembe, és elhiszik azt, amit a műszer mutat. A jobb emissziós műszerek más árkategóriában találhatók, mint amelyekkel az amatőrök méregetnek.

Én még nem találkoztam olyan rendszerrel, ahol egy egységről, az egység minden csövéről egyszerre olvadt volna le a dér. Nincs két egyforma vákumú cső, ezért a belülről kisugárzó hő sem egyforma. Azoknak a csöveknek van a legjobb vákuma, amelyekről utoljára olvad le a dér.
Ez nem jelent különösebb gondot, ennyi belefér. De ha egy csőről szinte azonnal leolvad a dér amint rásütött a nap, azt nem árt lassan kicserélni. Nagy a hővesztesége, rossz a hatásfoka.
zsbalazsVálasz erre
2019-04-30
22:08:01
Előzmény: sándor #52745#52746
A párhuzamos kötés valahogy onnan jött hogy bővítve lesz 2+2re,de ez elmaradt,mégis korábban a fölösleges meleg elvezetése jelentett feladatot.2egység egymás alatt van azt nem bontanám,de a harmadikkal könnyen összeköthető lenne,de az mennyit javíthatna? A 2 és1 között bő4 méter a távolság.Hőmérsékletet mértem már korábban 5fok biztosan nem volt,Max 2fok.
Miért jó leragasztani a rézcsövet a mérési ponton?
Pára ráfagyásra gondoltam amikor még hideg volt,hogy egyenletesen olvadt le.Mert ha nem lenne vákum akkor a hibás csövekről előbb olvad le.
A külső szigetelés kb4méteren levált de gondolom annyit ott nem hül.

2019-04-30
21:15:03
Előzmény: zsbalazs #52743#52745
Ez meglep. Párhuzamosan kötni olyan különböző áramlási ellenállású egységeket, ahol nem volt, nincs szabályozási lehetőség az azonos térfogatáram biztosításához!?

Amit legegyszerűbben le tudsz ellenőrizni, hogy mindhárom egység kimenő végén megbontod a hőszigetelést egy pici ponton, hogy mérni lehessen a kijövő víz hőmérésékletét. Ezt egyszerű infrahőmérővel megcsinálhatod, csak a mérés előtt ragassz a mérési pontra fekete szigszalagot. A szigszalagon mért érték pontosabb lesz, mintha a rézcső kivezetésen, vagy a tovább menő csövön mérnél.

A hőmérsékletek eltérőek lesznek. Ha az eltérés nagyobb, mint 5 fok, akkor a rendszer hibás. Ha az általad elfagyottnak mondott egységed sokkal hűvösebb, akkor szét kell választani az egységeket ahogyan villám javasolta, és egyenként vizsgálni.

Erre nem emlékszem pontosan, de mintha valami párásodásról is írtál volna?
Amelyik csőben párásodást látsz, az elveszítette a vákumot és cserélendő.

villam64Válasz erre
2019-04-30
20:29:41
Előzmény: zsbalazs #52743#52744
Én továbbra is szétbontanám, és egyesével kötném a rendszerbe a kollektorokat. 90 cső tönkremeneteléről beszélsz. Mitől? Amennyi hőt termelsz, annyit réz cső felvezet, illetve többet. 160-180 fok van a vákuum csőben belül, te leszigeteled, hogy ne jusson a gyűjtőbe. Valamit nagyon benéztek. Itt a mai 60 cső 2000 liter. És déltől 30 fok fölé ment és a fűtésre is rásegített. Én a két kollektort tervezem szeptembertől 100+300+2000 literre kötni.



zsbalazsVálasz erre
2019-04-30
18:52:37
Előzmény: sándor #52742#52743
Igen párhuzamosan van kötve,de a szerelőim szerint ha korábban jól működött (nyáron nagyon ment)akkor most sem ez lehet a fő gond.
Azt el tudnám képzelni hogy az egyik visszahűti a kettőt,de hőmérővel nem sikerült kimérni.
Ha kisüt a nap próbálom takargatni egyesével.
Hőkamera bizony jó lenne
2019-04-30
16:05:52
Előzmény: zsbalazs #52736#52742
Ha jól értem akkor a 90 db cső az három egységet jelent.
Hogyan vannak kötve az egységek? Sorba vagy párhuzamosan?
Alapból sorba kellene, hogy kötve legyenek.
A párhuzamos üzemnél nehéz biztosítani, hogy mindhárom egység azonos teljesítménnyel járjon.
Nem lehet, hogy ilyen baj van?
Az az egy, ami nem tud kellően melegedni, az viszi az egészet, a másik kettő pedig stagnálás körüli állapotban van.
villam64Válasz erre
2019-04-30
07:39:15
Előzmény: pali #52740#52741
Nem értelek titeket. Mi a fenének akartok kiszedni 90 hp csövet. Nekem is többször megfagyott a rendszerem, és tökéletesen működik. Nem a legbonyolultabb művelettel kezdem a hiba behatárolását.
Egy többször megfagyott, és megforrt 60 csöves rendszer működése ma reggel 2000 literes tartállyal. Zöld a vékonyabb hp-jú, a lila a vastagabb hp-jú kollektor.



2019-04-30
06:57:56
Előzmény: zsbalazs #52738#52740
Nincs az ismerőseid között hőkamerás?
Kiszedni az összes hő-csövet, egymás mellé rakni, s megnézni, hogy viselkednek hő hatására.
villam64Válasz erre
2019-04-29
22:11:01
Előzmény: zsbalazs #52738#52739
Hiába ismételgeted a jelenséget. Csak akkor lehet lépni, ha szűkítjük a hiba lehetőségeket. Először én szétszedem a rendszert. Egy kollektorral fel kell melegíteni a tartályod. Tehát megvizsgálom a kollektorokat egyesével. Ideiglenes áthidaló kötés is megfelelő.
zsbalazsVálasz erre
2019-04-29
21:30:39
Előzmény: villam64 #52737#52738
Nem hiszem hogy a szigetelésen múlik jelentősen.nem nagy felület és nyáron süti a nap is.
Vezérlés is csak finom szabályozás,hiába állítom a hőfokkülönbséget és a szivattyú állást tűző napsütésben sem megy6fok fölé a puffer emelkedés 160literen,de 40 fok felett már a 4fok is alig van meg,így jön ki kb.25fok Naponta
Régen nálam is jól ment,de valami a fagyáskor történt 3éve azóta döglődik
villam64Válasz erre
2019-04-29
19:24:38
Előzmény: zsbalazs #52736#52737
Én nem foglalkoznék vele, amíg hőmérsékletileg szét nem szeded a rendszert. Így ez kapálózás csak. Az is lehet, hogy vezérlési hiba.
Nekem az ötrétegű csőn, jelenleg a szigetelés is hiányos. De működik.
zsbalazsVálasz erre
2019-04-29
18:41:53
Előzmény: sándor #52730#52736
Ok.értem amit írsz,láttam szétszedve a gyűjtődobozt és a csövet.A hüvely viszont merevnek tűnt,szétszedni és összerakni is nehéz volt.
Az a fura hogy nyári leállás után nem éreztem csökkenést,de a téli után nagyot csökkent.És csak 1 egység fagyott szét,a másik kettőn(30-30 cső)nincs semmi látható,a fagyott pára is egyformán olvad.Az a baj hogy bárhogy nyúlunk hozzá,nehéz javítani és attól Félek még rosszabb lesz.Tisztító folyadékot tettem bele de nem lett jobb.Majd megpróbálom egyesével takargatni,hátha kimérhető valami.Ha a javított gyengébb az magyarázható.
Őszintén tanácstalan vagyok,de tízezereket nem fogok próbálkozásra fizetni.
Ha nincs keringés,akkor gyorsan melegszik a gyűjtőcsőben az a 2liter,de mire lekerül a pincébe hőcserélőn keresztül hmv lesz belőle valahol elvész az eredmény
Esetleg ha a bádog lemezt rá lehetne szorítani a cső belsejéhez javulhatna?próbáltam sörösdobozból hajtogatni spirált de az csak kis felületen érintkezik,viszont a pálcára szorosan illeszkedik.
Alu lemezből esetleg?
2019-04-29
01:54:32
Előzmény: zsbalazs #52729#52730
A hp cső bunkója a felső, jól hőszigetelt gyűjtődobozban lévő rézcsőhöz csatlakozik. A rézcsövön jó hővezető, rugalmas réz bilincsek vannak, abba dugod bele a hp bunkóját.
A hp cső nem érintkezik a rendszerben lévő folyadékkal. Maga a hp csőben lévő folyadék nem tud megfagyni, mert az vagy fagyálló, vagy alkohol, vagy valamilyen olyan keverék, aminek nagyon alacsony a forráspontja.
Lehet akármilyen hideg, a csöveknek, a hp csöveknek nem árt. Ezek nem mennek tönkre a hidegtől, annál inkább a rendszer megforralásától. Kis túlzással azt mondanám, hogy minden megforrás, stagnálás pár százalékot csökkent a rendszer hatásfokán. Amennyiben tényleg sokszor stagnált a rendszered, akkor a hp csöveket ki kell cserélni, mert valószínűleg végük van. Ezek sokkal olcsóbbak, mint a komplett cső.
A kihúzott hp cső működését az üvegcső nélkül is lehet ellenőrizni. Napra téve azonnal forrónak kell legyen a bunkója. Ha nem, akkor vagy vákumot, vagy folyadékot, vagy mindkettőt vesztett, tehát ki kell cserélni.

Azért különbséget kell tenni a megforrás és a stagnálás között. A megforrás 100 fok körüli értéket jelent, amit a hp csövek még elviselnek, csak a vezérlő elektronika tiltja le a keringtető szivattyút.
A stagnálás (a cső típusa, életkora, állapota válogatja), úgy 180 fok nál kezdődik. Ez már durva igénybevétel, ezért úgy kell megépíteni a rendszert, hogy ez ne következhessen be.

Hallottam olyat, hogy egy forró nyárban napokig tartósan stagnáló rendszer 20%-ot veszített a hatásfokából. Garancia ilyenkor nincs, meg kell oldani, hogy ne tudjon a keringés leállni, a folyadék leürülni. Zárt rendszereknél már 1-2 deci folyadék veszteség esetén nem jut folyadék a gyűjtőcsőbe, illetve azonnal elgőzől, hiába dolgozik a szivattyú.
Ilyenkor megforr, stagnál a rendszer, lefújnak a túlnyomás szelepek, elveszik a nyomás és kész a baj.

Ezért jobb a nyitott, lehetőleg visszafolyós db tartályos rendszer. Butaság az oxidációtól félni. Természetesen áramszünet esetén ez a rendszer is túlmelegszik. Nem a folyadék, mert az lent van a tartályban, hanem az üres gyűjtőcső és a hp csövek.
Mindegy milyen rendszered van, stagnálás miatt a hp csövek hatásfoka és teljesítménye csökken, és soha nem állítható többé vissza.

zsbalazsVálasz erre
2019-04-28
08:42:40
Előzmény: sándor #52725#52729
A gyűjtő fagyott szét,azért mert hiába kapcsolt be a szivattyú fagyvédelem miatt, az alsó egységbe valószínűleg kis levegő lehetett és az alacsony állású szivattyú nem tudta megforgatni a vizet.Ez 3éve -13fomban újév napján volt és nem voltam otthon.
Megforralás előtte többször volt,de utána nem tapasztaltam teljesítmény csökkenést.
Kivenni a hp-t nem merem mert nagy a veszély hogy rosszabbul tudom összerakni.A fagyott is nagyon nehezen jött szét és nem is biztos hogy jól sikerült az összerakás
Ha a rendszerre folyamatosan 10ezreket költök akkor elúszik a nyereség és csak a macera marad,ezért csak egyszerű dolgom jöhetnek szóba.
Köszönöm a segítséget!
Balázs
villam64Válasz erre
2019-04-28
08:39:46
Előzmény: zsbalazs #52726#52728
Nem a gyűjtő cső, hanem a tartályhoz lemenő repedt meg. Azóta ötrétegűre cseréltem, így az olvadt meg, és engedtek el a kötések, és alacsony lett a nyomás. Rossz hővezetésű, nyomástűrő, hőtűrő levezető csövek kellenének. A gyűjtő csövet nem látom. Simán fel kellene 80 fokra melegítenie a tartályod 90 csőnek. Hőfokokat kellene mérned kollektoronként. A hp-kat óvatosan kell visszadugni a lemezek közepébe, a jó érintkezés miatt. Kollektor hőmérsékletek. Most alacsonyabb, mert változtatás közben tisztítottam a rendszert, például a visszacsapónál, mert csőcserénél szennyeződés került bele, és leszűkítette a keresztmetszetet.


Nekem is westech-ek vannak. Egy vékony, egy vastag hp-jú.




zsbalazsVálasz erre
2019-04-28
08:11:35
Előzmény: villam64 #52721#52726
Nem értem a visszavezető 18-as csövet.nekem westech van de nem látok ilyesmit,gondolom nem a gyűjtőcsőre gondolsz.Igen, nehéz volt kiszedni az egyik egységből a hp-at(csak 1 fagyott szét a többi 60csőhöz nem nyúltam)visszarakáskor raktam pasztát viszont a lemezekkel nem foglakoztam,mert nem volt belőle csak kb.50-60cmre kihúzva.Persze a sok rángatástól elmozdulhattak a lemezek.Viszont a másik két egység se működik normálisan a fagyástól,pedig azon nincsen látható sérülés és nem lett hozzányúlva.
Mostanában 160literes hmv tartályt 25-30 fokról tud 45-53 fokra fűtenieh csak szűken elég,de még mindig több mint a semmi.
Elfogadnám a csökkenést ha egyenletes lenne,de hirtelen döglött meg a fagyás után
2019-04-28
02:56:24
Előzmény: zsbalazs #52719#52725
Szia!

Ha tényleg ellenőrizni akarod, akkor vegyél ki néhány komplett csövet. Ha szerencséd van, akkor a hp kijön a gyűjtőből és benne marad a hőátadó lemezben és a vákumcsőben. Már ha a beszereléskor alaposan bekenték hővezető pasztával!

Ha beszorulna a hp, attól a vákumcsövet óvatosan le lehet húzni róla, feltételezve, hogy lefelé van elég hely. Csak húzni, kicsit fel-le mozgatni, forgatni nem szabad, mert törik. Ha kicsit meghajlik a hp cső, semmi baj.
Vagy kijön a hp cső az üvegből egyedül, de az is lehet, hogy kihúzza magával a hőátadó lemezeket is.
Ezekkel a lemezekkel nem árt vigyázni, mert ha megtörnek, görbülnek, akkor visszarakva már nem fekszenek fel az üveg belső falára, és a csőnek annyi.

Ha sikerült a hp cső bunkóját kiszabadítani, akkor ki kell egyengetni és visszadugni a helyére. Ha nem mozdultak el a lemezek, akkor kicsit erőltetve, de visszamegy.
De nagyon vigyázz, mert amíg a gyűjtő dobozba dugva nem tud egészen az üvegcső fenekéig nyomulni, addig a szabadban ha túltolod, kiütheted az üvegcső fenekét, és vége.

A szerelést és a próbát lehetőleg erősen felhős időben, vagy este kell csinálni, mert a hp cső éget. Még kesztyűben is.
Szokták árnyékoló papírba, ruhába tekerni a csövet, de az csúszik és nem érzed, hogy mennyire erőlteted.

Ha a földön van a komplett cső (lehetőleg több darab), akkor először egy félórára le kell tenni a fűre, erős árnyékba, hogy lehűlhessen. Hogy minden cső azonos hőfokra hűljön le. A fű azért ajánlott, mert az üveg valamiért kibírja a jégverést, de ha egy pici kavics kerül alá, akkor azonnal beroppan.

Először elég csak csupasz kézzel ellenőrizni, hogy minden hp bunkó kb. azonos hőmérsékletű-e. Meleg időben, napsütésben nem lesznek hidegek, hanem erősen langyosak.
Ekkor lehetőleg egyszerre át kell rakni a csöveket félárnyékba úgy, hogy a csövek bunkója kb. 20 centivel magasabban legyen, mint az alsó vége. Egy léc, vagy deszka, vagy akár egy összetekert pokróc megfelel.
Úgy kell a helyet kiválasztani, hogy nagyjából egyformán érje a nap minden vákumcső alsó fél méterét.
A bunkók szinte azonnal kell, hogy melegedjenek. Ezt kézzel gyorsan ellenőrizni kell, mert később már csak műszerrel lehet. Nem szabad hagyni, hogy a bunkók 100 fok fölé melegedjenek, vissza kell húzni az árnyékba. A vákumcsövet minden gond nélkül meg lehet fogni, annak nem szabad melegebbnek lenni, mint a környező levegő hőmérséklete.
De vigyázz, mert a napra kitett csupasz hp cső is úgy felmelegszik, hogy nem lehet megfogni!

Amelyik hp cső és a hőátadás, valamint az üvegcsőben lévő vákum rendben van, az gyorsan felforrósodik. De soha nem lesz két egyforma hőmérsékletű bunkó, mert nincs két egyforma vákumú üvegcső és két egyforma töltetű hp cső. Amelyik cső valahol hibás, ott a bunkó nem fog, vagy csak nagyon lassan lesz forró.
Ha mégis fel tud forrósodni, akkor a hp cső valószínűleg jó, a hiba a vákumcsőben van. Vagy kevés benne a vákuum, vagy a hőátadó lemezek nem fekszenek jól fel az üvegre.

Cserélgetni kell a hp csöveket az üvegcsövekben és így lehet kitapasztalni, hogy melyik rész a hibás.
Sem a hp cső, sem a vákumcső nem javítható, ezeket cserélni kell.
Ha a hőátadó lemezzel van gond, pl. lecsiszoltad a rozsdát és egyenetlen a felülete, akkor azon hőátadó pasztával lehet segíteni, de a siker nem garantált.

Hogy hogyan tudott megfagyni a rendszered, azt egyáltalán nem értem. A csövek minden további nélkül bírják az erős fagyot is. Ha jó a vákuum, akkor még ha víz lenne a hp csőben, az akkor sem fagyhatna meg. Ha mégis, akkor sincs semmi gond, hiszen csak néhány cm3 folyadék van a vékony rézcsőben, aminek van helye tágulni.
A hp csőből a vákuum nem a hidegtől hanem inkább a túlzott megforrástól, a stagnálástól, a nagy nyomástól veszik el. A hp cső bunkója általában forrasztva van a vastagabb hosszú rézcsőre, aminek az aljába egy vékonyabb puha rézcső van beforrasztva. Először beletöltik a folyadékot, majd beleforrasztják a vékony rézcsövet és azon keresztül kiszívják a levegőt a hp csőből.
Hogy mekkora vákumnál zárják le a vékony csövet (elszorítják mint a hűtőszekrény kompresszoránál), az a gyártmánytól, a folyadék fajtájától és attól függ, hogy milyen besugárzásra készül. Az összeszorítás után összenyomják a cső alsó nyitott végét és beforrasztják.
Ez és a többi forrasztás sem örök életű. Van amelyik egy hónap alatt elveszíti a vákumot, a másik bírja több mint tíz évig is. Szerencse kérdése.

Szerintem a hideg nem okozhat akkora teljesítmény vesztést, mint amit írsz. Valószínűleg többször és hosszan stagnált a rendszer, mert az okoz a gyártók szerint ilyen általános teljesítmény csökkenést.
Ha pedig először nem a csövekkel volt gond, akkor az lehet, amit villám írt, hogy valahol tartósan befagyott a csőrendszerbe a víz. A szivattyú nem tudta átnyomni a fagydugót, a hőszigetelés nem engedte, hogy kiolvadjon a jégdugó, közben a nap felfűtötte a csöveket egészen a stagnálási hőmérsékletre. Mert nem csak áramszünetkor tud bekövetkezni a stagnáló túlfűtés, hanem befagyás esetén télen, akár -10 foknál is. Ilyenkor a szabályzó le szokott tiltani már 95 foknál, de ha nincs víz ami elvinné a hőt a csövektől, akkor megforr a rendszer.

Ezért kell fagyállóval járatni télen nyáron. Viszont ha az megforr, akkor érdemes azonnal a teljes mennyiséget lecserélni új, még nem használt fagyállóra.
Vizes rendszert nyitott, db tartállyal ajánlatos csinálni.

Ha áramszünet miatt következik be a stagnáció, akkor a felnyomó szivattyút külső feszültségről rövideket járatva le kell hűteni a teljes rendszert. Azért külső feszültségről, mert a vezérlő nem engedi a szivattyút üzemelni. Ilyenkor jönnek tisztességes gőzlöketek, amik akár szét is nyomhatják a gyenge kötéseknél, tömítéseknél a csőrendszert.

villam64Válasz erre
2019-04-27
22:05:27
Előzmény: zsbalazs #52718#52721
Szia
Egyszer, kétszer sikerült megforralnom a rendszert, meg megfagyasztanom is. Megforrás után alig tudtam vizet felnyomatni a szivattyúval. Gőzzé vált, és mindig vissza lökdöste. Növelnem kellett a nyomást, hogy a szivattyú át tudja nyomni a vizet rajta. Megfagyás után a háta mögött futó levezető 18-as rézcsövet repesztette meg a kollektor felmelegedése. Volt, hogy újra akartam rakni a csöveket, de nem tudtam a hp-k nagy részét kihúzni a gyűjtőből. Utána alig tudtam, finoman igazgatva a vékony hővezető lemezeket a vákuum csővel ráhúzni a hp-kra. Én szappanos vízzel tettem be az üvegcsöveket. Új hővezető pasztát, csak kihúzható hp-k kaptak a fejen a gyűjtőhöz. A hp-k ellenőrzését nagyon régen láttam valahol. Nem tudom hol. A keresőt ajánlom, ha neki ugrasz.
Így működött 1 hét alatt a 2 m3-es tartályon a 2*30 cső. Jelenleg csak az megy fűtésre. A hmv-t csak szeptembertől kötöm vissza. A rendszerem így is működik.
Vákuumcsövem a légkollektor bukása miatt megmaradt.



zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
21:55:20
Előzmény: sándor #52717#52720
Ha csak kicsi víz van az alján az miért gyengíti?hiszen már 30foktól működik,az meg vizesen is megvan
zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
21:03:05
Előzmény: sándor #52717#52719
Szia!
Hű de sokmindent írtál,köszönöm!
Csőcserét nem szeretnék legalább 400ezer lenne.
7évig amíg meg nem fagyott jól működött,tehát gyárilag ok volt.
Korábban az áramlásra gondoltam,hogy pl.bedugult,de cseréltem szivattyút is,nem is tűnik levegősnek,ezért glndolkozok a csöveken.De említettétek a kicsapódást is.mi van ha a doboz belsejében történt valami ami kívülről nem látható,de esetleg a kicsapódást lassítja?
A csőben lévő kicsi víz észrevételéhez teljesen ki kell húzni az üveg csövet,akkor elmozdulnak a lemezek és még jobban romolhat a hatás.
A lemezeket ha bekenném valami hőközlő anyaggal vagy lemosnám a lemezeket és megcsiszolnám kívülről a hp-t?
Ha lehúznám róla a vákumcsövet akkor legalább szemrevételezéssel meg tudnám vizsgálni.
Mit produkál ha lecsökken a vákum a hp-ban,azt hogy lehet megállapítani?
zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
20:20:30
Előzmény: villam64 #52711#52718
Átengedi a kupakon?
És miért kellene 100fok fölé menni?
Köszönöm az infót!
2019-04-27
15:53:38
Előzmény: zsbalazs #52708#52717
Néhány hozzá szólással korábban találsz magyarázatot.

Hogyan tudod mérni a hp cső, illetve a hővezető lemez hőmérsékletét?

Ha a vákumcső hp-s belsejében erős korrózió tud kialakulni, akkor szerelési hiba van. Nem zár a cső a gyűjtő dob tömítéséhez. Ha nem kenik be a vákumcső fejrésze peremét vékonyan pl. faggyúval, akkor szárazon félretolhatja, deformálja a tömítő gyűrűt.
A megszáradó faggyú később plusz tömítésként viselkedik.
Ha ki-be szerelgetik a vákumcsövet, akkor minden alkalommal le kell tisztítani a fejrészt és újra bekenni. Nem érdemes szerelgetni, mert a tömítőgyűrű is öregszik, és mivel a vákumcső nem pontosan köralakú, az eldeformált gyűrű soha nem fog ismét idomulni a csőhöz. A külső levegő szabadabban közlekedik ki és be, és kondenzvíz gyűlik össze a cső aljában.

Ez a víz, ha beleér a hp cső vékonyított alsó vége, hűti a hp csövet és nem engedi működni. Csupán néhány cm3 vízről van szó, ami csak akkor látható, ha kiöntik a vákumcsőből.
Ez és ennek a gőze okozza az erőteljes korróziót, mert még a prémium csövek is a jó hővezetésű bádoggal készülnek. Olcsóbb csövekben, síkkollektorokban gyakrabban alkalmaznak rézlemezt, hogy ezzel javítsák a gyengébb minőségű hőátalakító festést és a hp csövet.
A megoldás, ha egyszer beszerelték és működik, akkor egészen addig nem kell kivenni a csövet, amíg nem mutatja a meghibásodás, a teljesítmény csökkenés jelét.

A hp csőben lévő folyadék egyfajta fagyálló, nagyon alacsony (20-30 fok) forráspontú keverék. A lényeg a hp csőben lévő vákuum. A hp csőben elvileg a víznek sem szabad megfagynia, de ha gyenge a vákuum, akkor nem tud még a speciális keverék sem képes átmenni gőz halmazállapotba, a cső nem működik, vagy csak gyengén.
Egy jó vákum-folyadéktöltet állapotú hp cső, függetlenül attól, hogy milyen folyadék van benne, már 25-30 fok rávezetett hőmérsékletnél gőzzé forralja a folyadékot.

Igazából minden éghajlati övre odaméretezett hp csövet kell használni.
Sok olyan vákumcső került beépítésre (gátlástalan és hozzá nem értő szakemberek jóvoltából), amelyek a mienknél erősebb besugárzású területekre készültek, ezért ezek nálunk nem adják le az ígért teljesítményt.
A nálunknál gyengébb besugárzású helyekre készült csövek egyszerűen leállnak a működéssel, ráadásul éppen akkor, amikor a leg erősebb a besugárzás.
Ezt írta le payagyerek a hozzászólásában.
Folyamatosan gőzfázisban marad a folyadék, nem történik kondenzálódás, elmarad, stagnál a hőleadás.
A gyártók által megadott stagnációs hőmérséklet az, amire a cső maximum képes. De, ha sokáig ezen járatják, akkor romlik a folyadék minősége, a folyamatosan magas nyomástól csökkenni fog a vákuum a hp csőben.
Ezért kell elkerülni, hogy akár csak a gyári 95 fokos maximális határnál (ahol a vezérlő már leold) jobban felmelegedjen a rendszer.
Szünetmentes kell a működtetéshez.
Ha már többször stagnált a rendszered, akkor érdemes lenne komplett csőcserét csinálni. Először csak a hp-t megpróbálni, de a komplett csőben még a hővezető lemezek is jók, és nem sokkal drágábbak, mint ha részenként vennéd.

villam64Válasz erre
2019-04-27
07:58:17
Előzmény: zsbalazs #52708#52711
Azt nem tudom, de nálam el tudja párologtatni a gyűjtőcsőben a vizet. 130-150 °C-os is lehet.
zsbalazsVálasz erre
2019-04-26
21:39:10
Előzmény: zsbalazs #52678#52708
A hp csőnek hány fokra kell melegednie,ahhoz hogy működjön a lecsapódásos folyamat?amennyiben nem passzol a lemez a belső csőre akkor szerintem max.80 fokig tud melegedni
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva