English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-01-04
13:45:45
Előzmény: sándor #52348#52349
Sándor,

Talán nem jól fogalmaztam.
Villám nem Budakeszin lakik. Nem a saját hálózata, hanem csak egy Budakeszin működő 3 fázisú inverter adataira hivatkozik.
Én Budakeszin lakom, és az inverter lokációjának megfelelő sugárzási adatot másoltam a fázis-feszültség grafikonra. Ezáltal a besugárzás teljesen szinkronban van a feszültséggel (ha a hivatkozott rendszer is déli tájolású és árnyékmentes).




Én eddig semmilyen problémát nem észleltem a berendezéseim működésében, ami összefügghet a hálózati feszültséggel. Csak egyszer volt ilyen, amikor villám csapott be a közelben.

Minden esetre kíváncsi vagyok, milyen lehet a hálózat állapota nálunk. Ehhez monitorozni kellene legalább a feszültségeket (az áramot jelenleg is monitorozom a felvett teljesítmény mérése miatt).
Nem tudom, hogy milyen időbeli gyakorisággal kellene rögzíteni a feszültséget?
Elég lenne-e egy trafó 5 Voltos egyenirányított és simított jelét rögzíteni?
A Graetz után mekkora C és R (terhelés) legyen?
Tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy mi az, ami veszélyt jelenthet az eszközeimre.
Van-e valamilyen, erre a célra szolgáló gyári műszer specifikációjáról tudomása valakinek?

2019-01-04
13:14:17
Előzmény: robert #52347#52348
Robert,

Félreérthető volt, hogy Budakeszire hivatkozott.
A besugárzás alakulása pár feltételezést megerősít, egyben újabb kérdést is generál.

Jó, hogy a függőleges tengelyen egy (gondolom átlagos) HMKE teljesítmény adata szerepel. Ez alátámaszt több, a lakossági felhasználással kapcsolatos feltételezést, tapasztalatot.

-10.00-tól láthatóan többet vett ki, mint amit megtermelhetett.
-Délben, 12.00-13.00 között jóval nagyobb a fogyasztás, mint amit a termelés fedezhetett volna. (Tél van, kisebb a termelés, más város, de nem túlságosan nagy távolság.) Ez lehetett talán a konyhai időszak (+ a fűtés) csúcsa.
-A fűtést ciklikusnak látom, ami normális. Termosztát(ok) a különböző tartózkodási helyeken, illetve az egészséges emberi szervezet igényével ellenkezik a stabil, néhány tized fokon belül tartott környezeti hőmérséklet.
-A fűtési teljesítmények belépése megfelel az átlagos fűtőklímák teljesítmény felvételének.
-Amit nem értek, hogy hogyan törhetett le a feszültség 16.00 körül ilyen mértékben? Itt már ugyan úgy nincs HMKE termelés, mint ahogyan a besugárzás csökkenése (megszűnése) miatt nem volt 13.00 és 14.00 között sem.
Erre egyetlen magyarázatot találok, hogy ez a villám által beépített fogyasztás okozta legnagyobb feszültség csökkenés.
Ez a feszültség már nem a HMKE feszültsége, hanem a hálózaté.
Villám klímái nem működtek folyamatosan ebben az időszakban, és/vagy nem volt még annyira hideg, hogy maximális teljesítményen kellett volna járniuk.
A görbe alakulásából inkább az látszik, hogy az inverter (le) szabályozottan működtette őket.
-Ha tényleg így történhetett, akkor az L3 fázisa már az utcán láthatóan gyengébb, mint a másik kettő.
Ez az eltérés még normális is lehet. Abból adódik, hogy nem tökéletes a terhelések szétosztása a hálózaton, illetve a lakosság fogyasztása sem egyenletes. Ez látható abból, ahogyan kerülgeti egymást az L1 és az L2.
Viszont, hogy alapból és állandóan kevesebb legyen az L3 feszültsége az másik kettőénél, az nem normális. Vagy csak villám szaldós vissza vételezése töri le, vagy van több HMKE-s is azon a fázison.
Több HMKE egy fázisra, az szolgáltatói gyakorlat. Így próbálják kompenzálni a valamikor kevesebb/nagyobb (inkább nagyobb) terheléssel üzemelt fázist. Ami nyáron a kitermeléssel előnyös volt, az most a visszavételezéssel hátrányosba fordulhat.
Lehet még hidegebb is, és ahogyan villámnak is van bent maradt kitermelése, úgy másoknak is lehet, amit plusz klímák beállításával próbálnak meg kivenni.
Ha ez bekövetkezik, akkor villámnál is a határérték alá kerül az L3 feszültsége.
Ez az egyik kockázata annak, hogy elszaporodtak a HMKE-k, nincs saját tárolás és hiányzik a smart grid hálózat. Magyarul csak egy részt ösztönzött megvalósítani az állam a minimum háromból.
Utat építettünk homokra terített aszfaltréteggel anélkül, hogy alapot is csináltunk volna.



2019-01-04
08:00:59
Előzmény: sándor #52345#52347
Sándor,

Villám nem a saját inverterének / hálózatának adatait tette fel. Ő másik városban lakik.

Újra feltöltöttem az ábrát, amit nem tudtál megnyitni.
2019-01-04
01:30:50
Előzmény: 444tibi #52341#52346
A mai napom már a tiétek.
Amennyiben beéritek annyival a válaszomra, hogy szerintetek ez nem így van, és nem álltok elő megfelelően előkészített és megindokolt válasszal, akkor részemről bezárom a kaput és kiszállok a további értelmetlen ismételgetésekből!

Tehát a tranziensek.
-Minden aszimmetrikus, nemlineáris terhelés tranzienseket okoz.
-Ilyen lehet a villám, egy kapcsolóüzemi táp, de akár a műszálas pulóvered is.
-Amennyiben ez a feszültség tű nem talál utat magának, hogy áramot hajtson át valamin, akkor ártalmatlan.
-Ha csak mikroampereket képes áthajtani, az már elegendő ahhoz, hogy egy mikroamperekkel működő áramkört, berendezést tönkre tegyen.
-Magában a feszültség tű alkalmas egy félvezető állapotának átbillentésére, a következmény kiszámíthatatlan,
-Az erősáramú hálózatok működése eleve tranzienseket termel. Egy távoli kapcsolás lefutó élét nyugodtan hasonlíthatod a fázishasítós tápegységeidhez. Csak a nagyobb ednergiának nagyobb a munkavégző (romboló) hatása, ami a hálózaton keresztül eljut a háztartási készülékekhez is.
-Minden ellenkező híresztelés ellenére, pontosan a működési elvükből következően az inverterek a legnagyobb tranziens termelők a közelünkben.

A téma megértése egyetemi tananyag, világszerte erősen kutatott dolog.
Meg akartalak viccelni, hogy felteszem a téma legjobb ismerőitől, egyetemi tanárok, kutatók, nemzetközi szakértők által jegyzett tanagyag mind a 22 oldalát.
Mivel úgy sem olvasná el senki, ezért ha többet akarsz róla tudni itt megtalálhatod:

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0048_VIVEM178/ch09s03.html

A "Harmonikusok keletkezése és terjedése" alcím alatt.

Egy rövid összefoglaló a sok képlet helyett a tankönyvből:
"Tehát, ha az UR feszültség csak alapharmonikust tartalmazna, akkor ÎR(h)=fh,1[UR(1)] vagyis tiszta szinuszos feszültségről táplálva a nemlineáris fogyasztót, fellép a h-adik rendszámú áram a nemlineáris karakterisztika következményeképpen. A felharmonikus áramok tehát a nemlinearitás következményei és az impedancia viszonyok olyanok, hogy a nemlineáris fogyasztók által keltett felharmonikus áramok áramgenerátoros jellegűnek tekinthetők."

Mára elegem van a HMKE-k, a villamos (inverteres) fűtések és a hálózati zavarokat okozó tranziensek tárgyalásából.
Jó váltás volt az ünnepi kocsonya maradék után, de ami sok kocsonyából, az sok HMKE-ből is.

A hálózati hibát próbáld megtalálni villám diagramjában!
2019-01-04
00:25:23
Előzmény: robert #52340#52345
Robert,

Már csak azért is kár volt ide áttenni a feszültség csökkenés miatti kesergésemet, mert az szorosan összefügg a tavasszal megtapasztalt feszültség emelkedéssel, a sorozatos kapcsolgatásokkal, és az azok okozta meghibásodásokkal.

Megpróbálom röviden felépíteni az érvelésemet.

- Elfogadom, hogy a villám inverterének az adataiból rajzolt diagramot látom.
Ezek az adatok bizonyára a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Hogy hogyan kerül egy egyfázisú kitermelés inverterébe a másik két fázis? Feltételezem, hogy az inverter háromfázisú.!? Lényeg, látom mindhárom fázis pillanatnyi feszültség értékét.

- Az általad feltett kép nem jeleníthető meg (amikor próbáltam, nekem nem sikerült).
Alapnak elegendő, ha csak a fesz adatokat elemezzük.
1. az L1 és L2 fázis nagyjából rendben van. Azok értékén és változásain követhető a lakosság napi életvitele és esetleg a rájuk csatlakoztatott HMKE-k a távolban, villámnál érzékelt hatásai.

- Nem tartom életszerűnek, hogy pontosan szilveszter napján, 15.00 óra után kezdett volna el az L3 fázisra kötött lakosság sütni főzni. Sokkal inkább a 06.30 és 11.30 közötti emelkedés jelenti a konyhát. Addig a sütés, főzés, a nagy nyüzsgés besegített a fűtésbe.
A főzőcske alatt általában kisebb a lakók hőigénye. A fűtés ebéd után, úgy 13.00 körül vág oda erősebben és utána lassan, fokozatosan emelkedve, de már nem drasztikus csúcsok nélkül csökkenti az L1, L2 fázisok feszültségét. Majdnem úgy, ahogyan villámnál is látható. A külső hőmérséklet is akkor kezd meredekebben csökkenni.
Ez rendben van, legalább is ahogyan villámnál látszik.

- A komoly dilemma az L3 fázis. A villám L3 fázisa.
Miért eleve alacsonyabb villámnál az L3 feszültsége a másik kettőnél? Kivéve a 13.00-14.00 közötti rövid időszakot?
Vagy itt fejeződött be a főzőcskézés, vagy rövid időre kisütött a nap és dolgozott a HMKE.
Ahogyan látható, villáméknál 09.00 és 10.00 között vagy teljesen elment a nap, vagy elkezdődött a konyhai munka, vagy rá kellett komolyabban fűteni a lakásra.?
Amíg ezeket nem tudjuk pontosan, addig csak egy biztos, hogy az a fázis, ahová a HMKE csatlakozik (és onnan szaldózik) jóval nagyobb terhelésnek van kitéve mint a másik kettő. Tehát a feszültség csökkenés is ezen a fázison a legnagyobb.
Az a fesz csökkenés ami röviddel 14.00 előtt kezdődik és nem tudni, hogy hol van a legalacsonyabb pontja, az nagyjából 7%-os feszültség csökkenést jelent csak az L3 fázist vizsgálva. A másik két fázishoz viszonyítva ez csökkenés közelít a 10%-hoz.
Ha ez a feszültség csökkenés csak villámnál 7%, akkor amennyiben a közelben van másik szaldózó HMKE-s is az L3 fázison, akkor ketten együtt már 14% körül csökkentik a feszültséget, ami túllépi a szolgáltató kötelező feszültségtartási határait.
Ez a már abnormális helyzet megjelenik az utcai hálózaton. Amikor kitermelnek, akkor a feszültség növekedés, amikor vételeznek, akkor a feszültség csökkenés formájában.
Tehát a szolgáltatóhoz panaszok futnak be, és neki intézkednie kell.

Az egy fázisú HMKE normális esetben nem váltogatja fázisokat. A szolgáltató a szerződésben és a létesítési engedélyben határozza meg, hogy melyik fázisra dolgozhat. Tehát a napsütés változásai is csak ezen a fázison lehetnek láthatók villámnál. Az L1 és L2 esetleges HMKE-s változásaira már utaltam korábban.

Reggel 08.30-ig szépen követi a másik két fázist. Utána az én feltételezésem szerint nem főzőcskézhettek villámék olyan teljesítménnyel ami ekkora feszültség csökkenést okozott volna.
Ha ez így lenne, akkor visszautalnék arra a vitára, hogy mennyire megfelelő a lakások belső hálózatának a méretezése pl. feszültség esésre.
Itt elvileg a mérőtől a főelosztóig, ahová a HMKE-nek elvileg csatlakoznia kellene. Ha azonban a HMKE valahová, eldugva a lakásban csatlakozik, akkor a belső hálózat az egyértelműen gyenge.
Szerintem villám az adott időszakban a hálózatról fűtésre vételezett. A belső hálózata lehet gyenge, ha ekkora feszültség esés következhetett be. Mondom ezt azzal alátámasztva, hogy villám szerint az utcai hálózat a gyenge.
Ha ez lenne az igaz, akkor a másik két fázisnak is hasonló mértékű feszültség csökkenést kellene mutatnia, mivel azt írod, hogy a HMKE üzemeltetők nagyobb hányada fűt villannyal. Tehát a körzeten van (lehet) több HMKE is, és azok el kell legyenek osztva a három fázis között.
Magyarul mindhárom fázisnak nagyjából párhuzamosan kellene futnia, mivel a nap Budakeszin is, egy trafókörzeten belül is egyenletesen süt.

- Gondolom ennyi elég ahhoz, hogy kihagyjuk a vélekedésből a hálózati kötéshibákat. A feszültség csökkenést a villannyal fűtők okozzák. Ehhez a felhasználási módhoz gyenge a hálózat Budakeszin is. Csak a fűtők miatt nem fogják ott sem erősebbre cserélni. Különösen nem ilyen alacsony áram árak idején.

- Amennyiben a HMKE-s vételezők fűtenek inkább villannyal, mint a nappali áramosok, akkor ki lehetne más az oka a feszültség csökkenésnek?

- A földrajzi és meteorológiai adottságaink miatt nálunk van az egyik legtöbb besugárzást kapó terület és ráadásul a sors úgy hozta, hogy volt négy évünk, amikor a miniszteriális kisugárzás igen előnyösen érintette, ösztönözte a területünkön a napenergia hasznosítását, a HMKE-k létesítését. Így nálunk a szaldózás, a visszavételezés is magasabb lehet, mint például Budakeszin.
Következésképpen a feszültség csökkenés problémája legalább olyan nagy most, mint volt a tavasz kezdetén a feszültség növekedése.
Nem véletlen, hogy az első tárolós mintaprojekteket is itt kezdték el (parancsra, muszájból) próbálgatni.
Sajnos még a több fajta próbálkozásnak sincs annyi eredménye, hogy általános irányt lehessen sejteni.
Valamit muszáj gyorsan lépni, ezért értelemszerűen először az olcsóbban megvalósítható korlátozás jöhet szóba (szerintem és még sokak szerint).
Esetleg az, hogy választási megfontolások miatt, a HMKE-k okozta problémát egy ideig még lenyeletik a szolgáltatókkal.
Több ingyen pénz nincs sem naperőművekre, sem HMKE-re. Amire már biztosított a fedezet, azt még a jövő év első felében megépítik. Azt, hogy utána mit kezd velük a központi irányítás és a szolgáltatók, homály fedi. Vannak bármikor bevethető, egyelőre életbe nem léptetett megoldások, de ezek is szinte mind a korlátozás felé mutatnak.

Összefoglalva, nem kevés gondot okoz most már nekünk is, hasonlóan a németekéhez a választói szimpátia megnyerése összekapcsolva az uniós kötelezettségek teljesítésével. De biztosan lesz megoldás, mert ez az állapot tarthatatlan.
2019-01-03
22:30:45
Előzmény: robert #52343#52344
Robert,

az a HMKE-k okozta túlfeszültséggel foglalkozott és nem a tranziensekkel.
Az a cikk még itt pihen nálam és várja békésebb időket.

A feszültség növekedés műszaki magyarázata akkor egyértelműen hülyeséggé lett nyilvánítva, majd elterelődött a vita (nem villámmal) a személyeskedés felé, ezért értelmetlennek láttam feltenni.

Valahol másutt, vszeg ebben topicban de később, volt szó tranziensekről. Az a hozzászólás a durva vita miatt a szemétbe kerülhetett. Ha úgy volt, akkor helyesen.
2019-01-03
20:31:07
Előzmény: sándor #52342#52343
Sándor,

A hiányolt (tranziensekről és a hálózatokra gyakorolt hatásukról szóló) hozzászólásodat az ENERGIAPOLITIKA/Energiastratégia topikba írtad:
http://biosolar.hu/forum/show/51949#51949 .
Nem lett áthelyezve, valószínűleg ezért nem találtad. Tulajdonképpen itt van a helye az akkori hozzászólások egy részének is, áthelyezem.

2019-01-03
15:36:39
Előzmény: 444tibi #52341#52342
Mivel a beírások gyakran kerülnek át másik topicba, így nem tudom megmondani hol keresd. A tranziensekről és a hálózatokra gyakorolt hatásukról komoly tudományos munkát tettem fel nem is olyan régen.
Ha sikerül hozzáférned az egyesületünk Elektrotechnika című lapjához, ott többet is találhatsz erről a témáról, és nem akárkik tollából.
A probléma nem "Ezermester" szintű kérdés.

Hogy Bouséknak sikerült e engedélyeztetni az inverterüket, nem tudom. Nem rémlik, hogy láttam volna a szolgáltatói listában a szokottakon kívül bármit is.

A hálózati hibát felejtsd el. Minden hálózatnak, a lakásod hálózatának is vannak hibái. Olyanok amelyek nem kerülhetők el, olyanok is amelyek idővel törvényszerűen előjönnek.
Ha láttál már 20KV-on, 70 A terhelés mellett kötést izzani, akkor tudod miről beszélek. Nevetségesen kis teljesítmény mellett is keletkeznek komoly hibák.
2019-01-03
14:29:52
Előzmény: sándor #52338#52341
Amennyiben az alacsony hálózati feszültségre ülő tranziens csúcsok oka szerinted az inverteres klímákban keresendő, ezt nem tudom elhinni. Annyira csapnivaló invertert nemhinném egyébként hogy egyáltalán engedélyeznek ami ennyire durván sugározná kifelé a tranzienseket. El nem tudom képzelni hogy ha most te otthon egy 1000voltra feltöltött néhány mikrofarados kondit rásütsz a konnektorra, az a szomszéd házba egyáltalán észrevehető lenne-e. Valamint ha egy ennyire zavaró inverter üzemel mégis valahol a közeledbe, azt a tulaja már rég kihajította volna az ablakon mert a saját, esetleg 3 méter vezetéknyi távolságban, a zavaró eszközözzel egy fázison lévő készülékei vagy megnyúvadtak volna már, vagy a zavartól használhatatlanok lennének. Képzelj el mondjuk ugyanabba konnektorba dugott ilyen durva zajforrást és pl. egy lapos tévét. Nézni nem lehetne, vagy elromlana azonnal.

Lehet amit most írok le, botorság, de úgy emlékszem valamikor olvastam, nem tudom előbányászni pontosan a csökött agyamból hogy hol, valaki napelemes kitáplálással küszködött, és a hiba oka az utca végi nulla átkötésének az elfelejtése volt a szomszéd körzetre. Elmű összekötött, probléma megszűnt.
Valamint ez is csak emlékeimben dereng de valahol biztos hogy olvastam hogy nemsokára x kW feletti villanymotor már csak beépített inverteres hajtással lesz beszerelhető, jogszabállyal szabályozva, úgy ahogy a mostani C24 cirkó ha bedöglik, a helyére már csak kondenzációs tehető. Gondolom ez első körben az ipari szférában, de hogy 5 éven belül a 20 wattos szobai ventillátor is inverterrel lesz hajtva az biztos.

És még valami. Gyakorlatilag egy háztartásban ma már nincs is nem inverterrel, kapcsolóüzemű táppal kezdődő készülék.
Az új mosógépek inverteresek, a hűtők-fagyasztók motorjai dettó, keringetőszivattyúk stb.
Minden létező számítógép, laptop, tv, telefontöltő, nyomtatók stb.stb. mind kapcsolóüzemű tápegységgel szerelt. Én az utolsó 5-10 évben nem is találkoztam hagyományos transzformátoros készülékkel.
Erre rátesz még a félhidas egyenirányítással szabályozott hajszárítók, hőlégfúvók stb. amik bár rövid ideig használatosak de szépen képesek megborítani a +- színuszt. 1-2kW amit csak egy diódával tesznek fele teljesítményűvé, elegáns frappáns megoldás de hálózat szempontjából nem épp korrekt megoldás.
Hogy mennyire élő probléma, emlékszem hogy bous amikor az invertereiről írt itt, elmondta milyen nehéz feladat is volt ezt a szitut korrekten lekezelteni az inverterrel.

Én véleményem változatlanul az hogy nálad valamilyen hálózati hiba áll fennt, hogy mi arra viszont ötletem sincsen.
2019-01-02
09:14:00
Előzmény: sándor #52338#52340
Sándor,

Villam64 egy 3 fázisú inverter adatait tette fel.

A külső hőmérséklet 11 és 16 óra között stabilan 5.5C volt, ezért a fűtésből adódó terhelés nem nagyon változhatott.

A grafikonra próbáltam rámásolni a napsütés (szintén Budakeszin) mért intenzitását. A fázis-feszültség görbék evvel mutatnak hasonlóságot, és változó, hogy melyik fázisra termel az inverter.




Valószínű, hogy a HMKE üzemeltetők nagyobb hányada fűt villannyal, mint az átlag fogyasztó, de szinte biztos, hogy egy (vagy több) nagyságrenddel többen fűtenek/főznek villannyal, mint ahány HMKE üzemel. Szerintem tévedsz, amikor azt feltételezed, hogy a terhelés növekedését, ezáltal a feszültség csökkenését a HMKE-s vételezők "ügyködése" okozza. Nem a "mundér becsületét" védem, nekem nincs napelemem (erre nem vagyok büszke, nem is szégyenlem :).


2019-01-02
01:36:59
Előzmény: villam64 #52336#52339
Ez nem hálózati hiba, hanem a fázisok egyenlőtlen terhelése.
Kérdés, hogy meddig csökkent a harmadik fázis feszültsége? Én ezt abnormálisnak látom még akkor is, ha egyébként belül marad a szolgáltató paraméterein.

Ha ez a görbe valahol a trafóhoz közel lett felvéve, akkor a hálózat végén már vastagon a határ alatt lehet a feszültség.

Kár, hogy a kesergőből ide került a téma, de ez nem villanyszerelési kérdés!

2019-01-02
01:29:49
Előzmény: 444tibi #52334#52338
Nem az a gond, hogy az átlagnál kicsit alacsonyabb a feszültség. Az átlag van alacsonyan. A szolgáltató ezzel korlátozza a vételezhető energia mennyiségét.
A gond akkor jelentkezik, amikor ennél az alacsony átlagnál "kicsit alacsonyabb" a feszültség.

Nézd meg villám mérését! Szilveszter napján már különösen nagy főzőcskék sem lehettek, valószínűleg a szomszéd vállalkozások sem működtek, mégis nagyon jól lekövethető a fogyasztó(k) tevékenysége.
Az, hogy két fázis viszonylag stabil, egy viszont gyönyörűen követi a külső hőmérsékletet, a fűtések beindítását, mással nem igen magyarázható.
Ezt jelenti az, amikor a HMKE-s egy fázisra termel ki és onnan is vesz vissza. És még nem is látjuk a stabilan lefelé mutató görbe végét!
A mérés biztosan nem a trafó kapcsokon történt.

Tehát még Budakeszin sem beszélhetünk stabil feszültségről. Ilyen jól kimutatható, hogy csak egy fázison jelentkező hálózati kötéshibák nincsenek.
Két fázis normális, kérdés, hogy azon a bizonyos csökkenőn mennyi HMKE-s vételező "ügyködik"?
Ahogyan a túl magas kitáplálást, úgy ezt a feszültség eltérést sem feltétlenül tolerál minden készülék.

A tranzienseket több vizsgálat szerint az egyszerű, olcsó inverterek okozzák. Nem vagyok egyedül a véleményemmel, de a fűtő klímák inverterei ilyenek.
Ez nem látható a görbéken, a szolgáltató pedig nem hajlandó vele foglalkozni. El kell olvasni az Üzletszabályzatukat. (Az 1000 V "normálisnak" tekinthető.)
2019-01-02
00:58:01
Előzmény: BJaca #52332#52337
Bjaca!

Ez az általam eddig látott legnagyobb teljesítményű és legdrágább típus.
Azt hiszem 24-45 W/ talán 115-120 W-nak felel meg.
A súlyára a csomagolás külön felhívta a figyelmet. Egyszerű, hagyományos lámpatestben nem használható.
Függesztéken, porcelán foglalatban lóg, plusz leszereltem a lámpatest valamikori állító fogantyúját.
Eredetileg >=150 W-os izzóval használtam. Kell a fényerő.

A szünetmentessel nem a teljesítmény képletével van gondom, hanem azzal, hogy a mindenkori bejövő hálózati feszültséget állítja elő a kimenetén is. Akkor is, amikor áramszünetkor egyedül marad. Ilyenkor jelenthet rendelkezésre állási idő csökkenési problémát a nagyobb áramfelvétel. Egyáltalán nem mindegy, hogy az alacsony feszültség miatt a szivattyúk 10-20%-al nagyobb áramot vesznek fel.

Ráadásul van pár direkt hálózati feszültségen működő, reléket, szivattyúkat kapcsolgató induktív véghelyzet érzékelőm is. Ezek a 70-es évekből származnak, beöntött mind (nem lehet a kiszáradt kondikat cserélni), és meglehetősen nagy szórásuk van a "zárt" állapotú áteresztésben.
Válogatni kell hozzájuk a reléket. A 240 V-ot már nehezen tolerálták, a 210 V pedig kevés nekik.
Elég összetett a probléma.

Amennyiben pár hét múlva teszt terhelésnek vetem alá a szünetmenteseket, akkor válik majd láthatóvá, hogy mit jelent a hálózat lekapcsolása idején éppen "volt" feszültség. A terhelő izzó mellé kapnak egy szivattyút is, hogy tudjam mérni az áramukat.
A szivattyúk 110 fokos közegre garantáltak, beszorulás estén sem égnek le, de nem tudni, hogy mit jelent, ha folyamatos szállítás mellett 20%-al nagyobb árammal kell működjenek. Ha csak pl.a három fokozat szállítási teljesítményét (emelő magasságát) és az ehhez megadott teljesítmény felvételt nézed, látható, hogy nem egyszerűen lináris. Folyadékot szállítanak.
Ilyenre nem találtam sem példát, sem hibakeresést. Nem is kerestem. Probléma esetén egyszerűen szivattyút cseréltünk. Igaz, azok még olcsó szivattyúk voltak.

A szolgáltatót korábban már kitárgyaltuk. Ők csak akkor avatkoznak be, ha "vér folyik".


villam64Válasz erre
2019-01-01
08:58:38
Előzmény: sándor #52307#52336
Ilyen hiba jelenséget én nem tapasztalok, mint ami nálad van. A kötési hiba, ami volt nálatok tönkre tehette a fogyasztóid bemenetét. Normál +15% és -15% feszültség változás nem okozhat problémát. A kötési hiba esetén nagy feszültség löketek keletkeznek. Kérdés, hogy jelenleg is vannak-e feszültség löketek? Ha van, akkor mi okozhatja? Házon belül, vagy házon kívül? Ha van, akkor leválasztanám a házam, és figyelném a külső hálózatot. Kifelé tapasztalva, jelezném a szolgáltatónak a pontos hibát. A csomópontokban kell keresni a hibát.


Budakeszin a feszültség. Inverter adat. Az én érdi 3,6 kW-os inverterem 235V-ról 240V-ra emeli a saját feszültségét. Ez az invertertől távolodva, folyamatosan csökkenne a fogyasztói számának növekedésével. Bizonyos távolságra nem is lenne mérhető feszültség emelkedés.

Tavaly 4530 kWh fogyasztás helyett 2981 kWh-át vételeztem. 468 kWh többlet betáplálásom volt.
2018-12-31
21:17:02
Előzmény: 444tibi #52334#52335
" Az analóg műszer mutatója ilyenkor is sűrűn koppan 1000 V felett az ütközőn."

Először egy szkóppal nézném meg, de a szolgáltatót is kirángatnám, ha így viselkedne a műszer nálam.
2018-12-31
17:34:13
Előzmény: sándor #52320#52334
Így végképp nem értem.
Nálad akkor az egy dolog hogy az átlagnál kicsit talán alacsonyabb a feszültség, de erre rá kell ülnie valam lórúgásszerű impulzusnak, az meg honnan? Ha este tapasztalod ezt és nem nappal. Napközben még érthető is lenne, a szomszéd vállalkozás mint írtad benapelemezte magát és maximális kitáplálásnál esetleg nem tudja a tüskéket lenyelni a hálózat.
De este, mitől rakódnak rá ekkora tranziensek..?
Ha túlterhelt a hálózat, oké, leesik a feszültség. De stabilra, nem ugrál le-fel.

UPS-t sem értem, azt is valami megbolondítja, azok 200-210V felett nem szoktak átkapcsolni akkura. Meg a ledeket is akkor ezek tüskék bolondítják meg, nálam 180-190 voltnál sem vibrált a led csak halványabb volt.
Ötletem sincs rá, honnan ülhetnek ekkora csúcsok a hálózatra.
2018-12-31
11:32:10
Előzmény: sándor #52307#52332
Sándor!

A LED-es lámpák villózásával kapcsolatban. Szedtem már szét kíváncsiságból néhányat, miután tönkrementek. Többféle van. A legrosszabb, ami egyenirányításként egy szem diódát használ, ez a legzavaróbb. 50Hz-en villog, és a kitöltési tényező 50% alatti. Az ilyen lámpákat úgy is észreveszem, ha a periférikus látásomba kerülnek, vagy ha egy mozgó tárgyat figyelek, miközben elfordítom a fejem. Sokszor kondenzátort sem tartalmaznak, hogy közelítsék a DC-t. Vannak olyanok, amik teljes egyenirányítót használnak, ezek 100Hz-en villognak, ezek inkább csak a bejövő feszültségre kényesek.
Az igaziak azok, amik áramgenerátorral hajtsák a LED-eket. Ezeknek az élettartamuk és az áruk is nagyobb. A legjobbak, amiknek súlyuk is van a bennük lévő alu hűtőtömb miatt.

A szünetmentessel a problémád nem igazán érthető. A terhelést jelző led vélhetően csak áramot mutat, ami alacsonyabb feszültségnél természetesen nagyobb lesz. De azt nézted-e, hogy ilyenkor a teljesítményfelvétel is nő? Mert ha csak áramot mutat, akkor semmi baj vele. Oly mindegy, hogy 230V 1A, vagy 209V 1,1A.
2018-12-30
16:25:27
Előzmény: 444tibi #52315#52320
Ezt nézd meg:

www.led24.hu/stroboszkop-hatas-a-ledeknel

A négy videóból a jobb felsőhöz hasonlít a jelenség.
Nem jelentkezik csak akkor, amikor a fesz 230 alá kerül. De, hogy mit jelent az "alá", azt ne kérdezd, mert amit egy lassú digitális műszer mutat, az nem mérvadó. Az analóg műszer mutatója ilyenkor is sűrűn koppan 1000 V felett az ütközőn.
Nagy hidegben kezdődött, este, amikor elkezdett mindenki fűteni. Mindegy, hogy hétvége volt, vagy ünnepnap. Bár nagyon zavar, már villogás kezdetéből meg tudom saccolni, hogy hány óra van, és hogy mennyi lehet a külső hőmérséklet.

Nem ismerem az izzó felépítését, a tápegységét. Azt sem, hogy valójában abból, az egy dugaljban mérhető 230 V alatti feszültségből mekkora marad, mire az izzó tápegységéhez jut.
A led tv-ken is, márka függően változik a kép. Az állandó képváltozás miatt ez csak akkor zavaró, ha kimerevítem a képet.

Egy használt és használható APC UPS (7 A-el terhelhető) ára a töredéke annak, mintha berendezkednék autó akkura, inverterre, intelligens töltőre. Kipróbáltam, vészhelyzetre van egy 150 VA-es szett. Feljebb menni értelmetlennek találom.
Olyan egyszerű megoldásra van szükség, amit egy gyerek is tud használni.

Ha ilyen komoly hálózati feszültség esésed volt, akkor ha környezeti körülmények miatt kiszámítani nem is lehet, megsaccolhatod, hogy mekkora áram dolgozhatott nálunk, ahol -6 fokban napokon át 800 fok körül izzott a kötés. A "nem látható kötések" 200-300 fok körüliek voltak.

2018-12-30
07:30:43
Előzmény: sándor #52307#52315
Sándor írta (http://biosolar.hu/forum/show/52307#52307):
"""
Több szünetmentest használok. Általában Smart UPS-ek, 1400-1500 VA-esek, meg néhány ismeretlen 130-50 VA-es kis készülék. Ezekről megy a kollektor, a fűtési rendszer, és néhány kisebb "szükség" világítás.
Azt, hogy a drága ledek villognak az alacsony feszültség miatt, már benyeltem. Hülyeség volt kiadni a pénzt a korszerű technikára. Talán, ha rövid időn belül megoldódik a hálózati feszültség problémája, akkor nem cserélem vissza őket a régi halogénekre.
A szünetmentesek régiek, használtan vettem őket több mint tíz éve. Most cseréltem harmadszor akku garnitúrát mindegyikben. Az akkukat azóta egyenként kisütöttem, feltöltöttem, kiszűrtem a gyengébbeket, a javíthatatlanokat.
A szünetmentesek évenkénti próbája az, hogy egy 100 W-os izzóval mérem azt az időt, amíg hálózati betáplálás nélkül működnek. 30-50% közötti üzemidőnél cserélem az akkukat. A csere után egy hónappal ismét teszt következik.
A teljes kisütés után mérem a feltöltés idejét, azt, amikorra az összes töltést jelző led ismét teljes fénnyel világít.
A szünetmentesek terhelése a telepítés óta állandó és annyira kicsi, hogy a terhelést jelző ledsor alsó ledje még soha nem világított. (Természetesen a teszt mellett a terhelés növelésével ezeket is ellenőrizni szoktam. Nincs határozott elvárás, mert nem ismerem az üzemi paramétereiket, inkább csak az állandóságot ellenőrzöm.)
Amióta ilyen alacsony a feszültségünk, megemelkedett a fűtéskör motorjainak az áramfelvétele, és amikor egyszerre működni kell minden szivattyúnak és szabályozó motornak, akkor ez a bizonyos terhelést jelző led első fokozata bevilágít. Elég egy szivattyút leállítani, és a led kialszik.
Van olyan szünetmentes, ami kijelzi a rendelkezésre állás százalékát. Mielőtt a fűtés beindul, a kijelzés 99%-ot mutat. Régebben ez a leghidegebb telek esti csúcsidejében is 99% -on maradt. Az első kesergésem idején a fűtés beindítása után lecsökkent és 14-35% között ugrál a hálózati feszültség változásának a függvényében. Kipróbáltam, az új akukkal sem javult a helyzet. A régi kb. 3 órás működési idő (hálózat nélkül) kicsit >1 órára csökkent. Ki kellet vegyem a fűtési rendszerből, és egy 1500 VA-est tettem a helyére. Most csak azt látom a kiterhelést jelző leden amit leírtam, de a hálózat nélküli működési idő maradt >6 óra. Ez tökéletesen elég. Ennyi idő alatt biztonsággal leég a kazántöltet, tudok gondoskodni inverteres autó aksis tovább működtetésről.
A 6 óra azért kulcsszám, mert a szolgáltató évente kétszer végez hálózat karbantartási munkát. Nyáron, amikor 36 fok meleg van, és télen, amikor nappal -5-10 fok van. A meghirdetett áramszünet 8 órás, de jó magyar szokás szerint egy órával később kezdik a munkát és egy órával hamarabb is fejezik be. Így van időm a lemerült szünetmentest kiváltani másikra, illetve inverterre.
Nincs dokumentációm a szünetmentesekhez, nem tudom, hogy hol és mivel lehet a feszültség határokat eltolni, átállítani. Valószínűnek tartom, hogy mivel ezek a készülékek még a régi 220-230 V-os időkben és időkre készültek, felfelé biztosan nem, lefelé talán lenne állítási lehetőségük.
Az egyik 1500 VA-esen van egy többpólusú Amphenol. Talán távvezérlésre, hálózatba illesztéshez, szabályozáshoz, de még csatlakozó ellendarabot sem találtam a környéken. Az egyik, szünetmentesekkel is foglalkozó szervízben azt mondták, hogy amióta ezt a típust mindenhol lecserélték, ők is kidobtak minden ehhez tartozó doksit és anyagot. Csak találgattak, hogy milyen kapcsolattal lehetne kommunikálni a szünetmentessel.
Fiatalabb használtat kínáltak, de amíg ez működik, nem akarom lecserélni.
Távolabbra elküldeni és esetleg átprogramoztatni valamire, valami olyan hálózati eltérés miatt, ami lehet, hogy rövidesen megszűnik, többe kerülne, mint egy másik használtat vásárolni. Még azt sem tudom megmondani, hogy esetleg milyen harmonikusok kavarhatnak be. Esti csúcsidőben a HMKE-k kiesnek, de ott maradnak a levegős fűtőklímák.
Egyszóval helyben járok, szívesen fogadnék valami vigasztaló véleményt.
Köszönöm, ha tudnál segíteni.

"""


Mit jelent konkrétan hogy "alulról kercolja a 230 voltot"?

Csak azért kérdem mert pár hónapja nálam egy oszlop kötés meglazulása miatt 175V volt a legalacsonyabb hálózati feszültség a lakásomban. Ez kb. 4 napig tartott, ezalatt kitűnő lehetőségem volt állítható toroid nélkül tesztelni a készülékeimet.
Kitűnőre vizsgázott minden kapcsolóüzemű táppal rendelkező készülék, a legpregnánsabb példa a 14 éves CRT katódsugárcsöves Daewoo színes TV, az 179 voltig hibátlanul ment.
A Grundfos Alpha szivattyú szó nélkül ment 175 volttal.
A saját gyártmányú UPS-em ami 13,8V/3A-t tud, tartotta a paramétereit. Ez az UPS tartja életbe áramszünet esetén a kazán, a zónavezérlő rendszert és a keringetőszivattyút. A rendszer teljes fogyasztása 1,6A körüli, azaz 19W, ebből a keringető 12W körül van.
A mikrót nem próbáltam, amik meghaltak azok a melegítőkészülékek, egy kenyérpirítás 5 perc helyett 20 perc lett, egy mosás fél helyett 1 óra, nem a mosógép vezérlés adta fel a harcot hanem a fűtés tartott sokáig. Az izzólámpák átmentek hangulatvilágításba, kellemes vöröses nyári alkonyt idéző színnel.
A fele kínai, fele noname magyar vásárlású ledes világítótesteken a fele kicsit halványabb lett, a másik fele semmi változást nem produkált.
Tippelésem szerint 200-205V az a határ aminél még szinte minden üzemi paramétert tudnia kéne minden készüléknek, ezért kérdeztem hogy mennyi az az alulról karcolja?

Segíteni csak tanáccsal tudok, lehet építeni házilag UPS-t, fillérekből, olyan be és kimeneti paraméterekkel amilyet akar az ember, nekem a kis online UPS az akku nélkül kb. 2000Ft se volt. Igaz, mivel az elektronika a hobbim, az alkatrészek fele otthon fellelhető volt. Egy 8-10Ah mezei riasztóakkuról 3-4 órát hidal át.
Ennek sajnos feltétele a kisfogyasztású, az általad nem favorizált kapcsolóüzemű táppal kezdődő PWM vezérelt korszerű szivattyú.
Az Atmos ventillátora sajnos mindenképp szinuszt kíván.

2018-09-01
00:04:40
Előzmény: villam64 #51876#51949
Szia Villám

Volt téma a HMKE-k okozta túlfeszültség. Az, hogy ez egyáltalán lehetséges e, illetve, hogy mit fognak "kitalálni" a megregulázásra.
Régóta ígérem, hogy van pár anyagom, amit felteszek, de azok többoldalas tudományos magyarázatok. Ezért halogatom.

Ma itt a lehetőség, hogy egy rövid anyagban továbbadjam, hogy hol is állunk, és hogy mi lehet a jövő útja. Komoly emberek írták.
Tény, hogy a KIF-en ők okozzák a túlfeszültséget és vélhetően a meghibásodásokat is. Ők az okai a hálózatra kényszerített trafó csapolások váltogatásainak, ami kapcsolási túlfeszültséget is okozhat.
Nem sok jót látok a megoldásra. A létesítést szabályozó előírásokat szerintem nem fogják módosítani. Az állam a megoldás terheit át fogja terhelni a termelőkre. Ez gyakorlatilag megegyezik a németországi példával. Vagy tárolsz és a tárolás miatt bővíteni leszel kénytelen, vagy távirányítással leszabályoznak.

Az az érzésem, hogy gyorsan bekövetkezik a döntés. Láthatod, hogy mind az EON, mind az NKM kényszerhelyzetben van. A megkönnyített létesítést nem fogják módosítani, piti ugyan a kérdés, de választások jönnek. A szolgáltatók meg eleve kötelezve vannak a probléma megoldásra. Állami pénz nem lesz hálózat fejlesztésre. A tárolásra ilyen kicsiben végképp nem.







2018-08-15
00:06:03
Előzmény: BJaca #51822#51868
Szia Bjaca!

Nem jutottam előrébb. Nem találok olyan műszerezettséget, amivel a szolgáltatót meg lehetne fogni. Sajnos a javasolt műszer ehhez kevés.

Közben egy ideig jegeltem a dolgot, mert Szeged mellett történt egy olyan rejtélyes túlfesz miatti tömeges meghibásodás, amire várok.
A szokásos, a szolgáltató elzárkózik, visszautasít. Az újság megírja. Pár napig semmi válasz, majd egyszerre elismeri, hogy a trafó hibásodott meg! A szekrényében dolgoztak... (Erről mindenki azt gondol amit akar, aki látott már trafót és trafószekrényt. Ráadásul végig csinált jó pár visszakapcsolást.)
Minden kárt térít, de előtte egyedileg kivizsgál.

Az, hogy tartós, vagy impulzus szerű volt-e a túlfesz, nem tudható. Homályosan az volt a panaszosok véleménye, hogy a visszakapcsoláskor bekapcsolt állapotban lévő készülékeik mentek tönkre.

A környék nem szegény negyed, hallomásból tudható, hogy jó pár HMKE is van a hálózaton. De ezt egyelőre tekintsd az én paranoiámnak!

Nem tehetek mást, mint várom, hogy hol következik be hasonló hiba a közelben is. De, egy alaplap miatt biztosan nem fogok 60ezerért szakértői vizsgálatot megrendelni.

villam64Válasz erre
2018-07-31
05:11:32
Előzmény: sándor #51826#51828
Szia Sándor

Itt egy belengetett megoldás.
www.vg.hu/vallalatok/energia/az-elmu-emasz-megkapta-az-elso-energiataroloi-engedelyt-1018983/

Elolvastam a 3. legfrissebb tanulmányodat. 25 %-os HMKE-ig nem kell kapcsolgatni a tekercset. Be tudod-e bizonyítani, hogy nálad minden harmadik háznál van napelem HMKE ? Egyértelműen a megnövekedett fogyasztási igény miatt kell kapcsolgatni, kellett fejleszteni. Nem értem, hogy a németek többszörös lefedettsége mellett működik a rendszer, akkor felétek miért ne működne. Az átkapcsolást írta a harmadik doktorid, de az normális, a szabványnak megfelelő.
2018-07-30
23:58:22
Előzmény: BJaca #51822#51827
Szia itt is!
A gond az, hogy a lekapcsolás, a megszakítás pillanatában még nem történik semmi. Az inverterekkel sem, mert a hálózati feszültség még nem esett határérték alá. A megszakítási ív még fenntartja az "áramot", de már kiküldi a tranzienseit.
A tüskék ellen nincs védelem, csak a szerencse. Majd teszek fel erről is anyagot. (2-3 fotót kellene "Robert" méretűvé konvertálnom. Mire belőttem az új alaplapot, utána pár nappal megkaptam a legújabb szoftver verziót. Még keresem a képeimet.)

A tíz másodperces ötleteddel valószínűleg kirobbantanál egy fogyasztói háborút.

Képzeld el, hogy most este 18.15-től tíz percen át nagyjából öt észlelhető lekapcsolásunk van. Ha ennyiszer kellene egy foci szurkolónak meccs közben visszanyomnia távirányítóját...

Egy biztos. A házi mérést nem fogadják el. Csak a sajátjukat. Ismert jelenséget mérni viszont nem akaródzik.
2018-07-30
23:39:31
Előzmény: villam64 #51812#51826
Szia villám
A hálózatunk mai szemmel nézve erős és korszerű. Hálózati szemmel nézve "pár" éve újították fel, direkt a kisüzemek miatt. A trafónk is jó, tehát marad a harmadik tényező amit nem említettél, a rácsatlakozó HMKE-k.

Még mindig nem érted, hogy nem hibát, hanem kárt okozó okot keresek. Nem versenyeztetem a hálózatot és a HMKE-t, hanem egy egységben vizsgálom, vizsgálnám.
A hálózat, az tavaly is és azelőtt is ugyan ez volt, de kapcsolgatások nélkül. Innen kell kiindulni akár tetszik, akár nem.

Még regisztrálni sem kell, annyira egyértelmű a reggeli és az esti napelemes rá és lekapcsolásokkal szinkronban bekövetkező kapcsolási sorozat. Most, hogy a hőség miatt nappal többször van zivatarfelhő kialakulás, a kapcsolgatás a felhők megjelenésével és eltűnésével is megjelenik.
Erre a problémára a pletykák szerint hamarosan jön az egyik belengetett megoldás.

Nem értem miért soroltad fel a hálózat fajtákat. Aki ismeri ezeket, az tudja, hogy a zárlati viszonyok miatt csak sugaras hálózatról kapjuk az energiát. Annak minden előnyével és hátrányával együtt.

2018-07-29
16:26:32
Előzmény: sándor #51811#51822
Szia Sándor!
www.elkoep.hu/termekek/relek/feszueltsegfigyelo-rele/1-fazisu-ac/feszueltseg-figyelo-rele-hrn-35-2305/
Ezzel elvileg megvédhető a hálózatod a hirtelen kapcsolgatásoktól, Ha csak egy pillanatra megy el az áram, akkor 5-10 másodpercig nem engedi visszakapcsolni. Egy 10 másodperces kimaradást, főleg ha stabil feszültségre történik a visszakapcsolás, jobban tolerálnak a készülékek.
Ha úgy érzed, hogy a pillanatnyi áramszünet (pl átkapcsolás) és az utána lévő feszültséglökés okoz gondot, akkor ez jó lehet.
Létezik memóriával rendelkező hálózatfigyelő kütyü is:
www.dialcomp.hu/hu/digitalis+fazisfigyelo+muszer+-+beepitett+memoriaval++1.html

Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva