English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-03-24
21:54:20
Előzmény: villam64 #52609#52612
Szia Villám
Reméltem elolvasod amit belinkeltél, mert abból egyértelműen kiderül, hogy hasonlóan a Németekhez, az Ausztráloknál sem az állam fizeti a házi termelés tárolását. Maximum segít valamilyen kölcsön támogatással.
A szolgáltatók pedig felismerték, hogy olyan nagy termelőkkel (gázszerelőkkel) kell szerződniük, akik nem csak termelnek, hanem tárolnak is.
Azt a napáram felesleget amit a szolgáltatók naperőművei termelnek, ezután saját maguk tárolják be.
Akár honnan nézed, ez az önellátás. Az a piaci forma, ami mellett én kardoskodom.

Nem én akarom rákényszeríteni a tárolást a HMKE-re. Már 2016 májusában megjelent a "gumirendelet". Az önkéntes tárolással jobban jársz, mintha a kitermelésedet, vagy a visszavételezésedet korlátoznák. A "jobban jársz" nem azt jelenti, hogy onnantól megéri, csak a ráfizetés lesz kevesebb.

Hogy merre fognak a szabályozásban elmenni, nem tudom. Mindössze emlékeztetnék arra, hogy nem is olyan régen, még a hálózat használati díjat is elképzelhetetlennek tartottad.
Elfogyott a támogatás, elköltöttük a következő három év uniós pénzeit, kicsúszni látszik a maradék pénzek felhasználásáról való saját döntés is a kezünkből.
Szerinted ezután csak további nagyvonalú állami támogatás jöhet? Miért? Mikor lesznek legközelebb választások?

A hálózatirányítás problémáit annál gyorsabban meg kell oldanunk, minél több napáram kerül a hálózatba. Gondolod, hogy ebben az esetben majd nem az erősebb kutyának fog sikerülni szeretni?
A Németek bicskája kezd beletörni a széláram szállításába. Az Ausztrálok nem is akarnak távvezetékeket bővíteni, újakat építeni, ezért szorgalmazzák az önellátást, illetve a területi önellátást.
Nem láttam megerősítve, csak hallomás alapján írom, hogy az önellátókat azzal ösztönöznék, hogy amikor a központi hálózatra szorulnak, akkor egy bizonyos, a létfenntartáshoz elengedhetetlen mennyiségű energiát kedvezményes áron kapnak. Semmi extra fogyasztás, semmi luxus. A kedvezményes mennyiség feletti fogyasztást a jóval magasabb piaci áron kapnák. Így is lehet ösztönözni.

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az adóztatásod kivitelezhetetlen. Mire te megtudtad, hogy többleted van, akkorra azt már be is árazták neked. A szolgáltató nem neked jelent először.
Az, hogy most már a digitális mérők is elavultak, szerintem csak nézőpont kérdése. Ha a felesleget kifizetnék 32 Ft/KWh áron, akkor biztosan jól mérnének a mérők.



villam64Válasz erre
2019-03-23
23:10:42
Előzmény: sándor #52607#52609
Szia Sándor
Nem tudom, hogy honnan veszed, hogy nem a közösség fizeti Ausztráliában a tárolást? Csak közösségben érdemes gondolkodni. Az egyén, mint én, nem fogom a közösség helyett megfinanszírozni a tárolást, mert az nekem veszteséges lenne. Csak a közösségi tárolás gazdaságos. Szigetüzem gazdaságosan nem létezik. És Ausztráliában rájöttek, hogy ha tárolnak, akkor nem fognak függeni a nagy erőművektől. És olcsóbb lesz nekik az energia utána.
-- És bármennyire is próbálod a termelőkre, főként a HMKE-re hárítani a tárolási kényszert, az a fogyasztók miatt kell, mert nem hajlandók kiegyensúlyozottan fogyasztani. Nézd meg a fogyasztási görbét. Nappal fogyasztanak, és nem éjszaka. Ezért van éjszakai áram, nem az emberek két szép szeméért. És hiába szidod a városnyi bizonytalan üzemű háztetőre szerelt napelem rendszereket, ez működik. Paks meg nem. Elég lesz csak az elkövetkező szabályozást megfigyelned. Nem a leszabályozós terved irányába fogunk elmenni, mert az nem észszerű. A 4 kW feletti adóztatás kivitelezhetetlen. Az 100 milliárdokba kerülne az országnak, a fogyasztóknak.
A végén meg pont a közösségi tárolást emlegeted jó példaként. Nem értem az okfejtésed!
Amikor az állam által megfinanszírozott energiatárolót nálam helyezik el, az logikailag semmiben sem különbözik a közüzemi hálózaton telepített tárolótól. Csak nem kell közterületet elfoglalni érte. A jelenlegi új digitális villanyórák is már elavultak. Tegnap voltak leolvasni. Többet termeltem 360 kWh-val. Pedig jóval kevesebbet termeltem, és többet fogyasztottam, mint az előző idényben. Ezt a tendenciát az orbán rezsim sem tudja megállítani. A kamatmentes kölcsön is a HMKE-t támogatja. Az önrész 4 év alatt megtérül, és utána egy lecsökkent rezsi marad. És messze vagyunk még e folyamat végétől. Ez még csak a kezdet. A napelem termelési kapacitás is rohamosan bővül.
Felejtsd már el, hogy megpróbálod mondva csinált okokkal meg próbálod megállítani az általam felvázolt jövőt, mert az lehetetlen. Nem lesz 4 kW feletti adó, mert abban a pillanatban felfüggesztetem a bíróságon a törvény végrehajtását.
-- A szaldózás valóban nem jó. Az ideális az lenne, ha a feleslegemet évente 32 ft/kWh áron automatikusan adómentesen kifizetnék.
Az én fesz méréseim.


Jelenleg Mo.-on 500 MW napenergia kapacitás lehet. Ebből 300 MW HMKE. Ez nyáron 3 %, télen 0.25 % részesedéssel bír a napi termelésben. 2030-ra 5 GW HMKE várható, 2 Paksnyi. Plusz a HMKE-nél nagyobb napenergiás kapacitások. A napenergiás beruházások fogyasztást csökkentenek. Májustól októberig jelentősen. Pár éven belül Paks I-et is le kell szabályozni nyáron, nappal, csúcsidőben. A lakossági HMKE rendszerek az újabb erőmű építéseket váltják ki. Viszont az erőmű építések helyett, helyi energia tárolókat kell építeni. A helyi tárolás veszteséges, a hatásfoka 70 % körüli. Az osztrákok sem vállalnák ingyen az energia tárolását. Szénbányák helyett lithium bányákat nyitnak Európában is. Bár a hidrogént jobbnak tartom. Esti tárolásra a röpsúlyos, acélrugós óraszerkezetű tárolók. Egy háztartás éjszakai fogyasztása 1-3 kWh. Ezt kell áthidalni csak. Télen növekedni fog a villamos fűtési energia. Ez szigeteléssel, és többlet napelemmel csökkenthető. De ekkor a tavasztól télig keletkező felesleget át kell venni a lakosságtól olyan áron, hogy megérje nekik befektetni napenergiába, és szigetelésbe. Különben továbbra is fával, gázzal, hulladékkal fog fűteni.
2019-03-23
16:02:47
Előzmény: villam64 #52563#52607
Villám,

Sokszor írtam már, hogy hagyd a Napi-t, vagy idézd reálisan. Ne állítsd a világ leggazdagabb országát, egy kontinenst, ellenpéldaként Magyarországhoz!

Ebben a cikkben azt is benne van, hogy nálunk azért nem fejlődik a napenergia hasznosítás úgy ahogyan szeretnéd, mert nem vagy hajlandó tárolásba beruházni.
Még Ausztrália sem engedheti meg magának, hogy a közösség fizesse a tárolást.
Ez az amit piaci viszonynak neveznek, nem a szaldózás.
Az állam elindította a folyamatot, az emberek pedig belépnek az árampiacra. Saját maguk, a saját pénzükön, a saját kockázatukra, és legfőképp a saját önellátásuk biztosítása érdekében.
Más ország, más lehetőségek, másként gondolkodó emberek.

Ezt olvasva ciki, hogy pont ezt hozod fel ellenpéldának a hazai viszonyokkal szemben:

"A napelempanelek telepítése mellett a beruházási oldalon megjelent egy új hajtóerő is: egyre gyakrabban kapcsolódnak a napelemekhez energiatárolási megoldások. Ráadásul e technológiai kombó már nem csak a háztartások választása, mivel rendre hálózati cégek is használják. A nagy távolságra szállító távvezetékek fejlesztési, illetve bővítési projektjeibe a közművek már előtérbe helyezik az energiatároló berendezések beépítését, mivel az nem csak a távvezetékes hálózattól való függést csökkenti, de azáltal, hogy helyben oldja meg a helyi problémát, a költségeket is csökkenti."
2019-03-20
22:48:04
Előzmény: villam64 #52603#52604
villam:
Kétféle leállás van: a kéthónapos nagyleállás és az egyhónapos.
Nagyleállásból kevesebb van.
villam64Válasz erre
2019-03-20
21:57:38
Előzmény: grano #52602#52603
Az 1 hónap. Ez nem tervezett. Ez a ligniterőmű megtámogatása, hogy mészárosnak busásan megtérüljön a befektetése. Számodra nem érdekes, hogy nyáron kevésbé lenne problémás a felújítás, mint most télen. Én nem szeretem a hazugságokat. Nyárig újabb napenergia kapacitás kerül üzembe. A tavalyi évhez képest nagy változás történik az idén az energia piacon. 2010 óta hazugságokra, és a pénz lenyúlására ment az energia. Az idén átlépi az össztermelésben a napenergia a szélenergiát. Mindenki ebbe fektet. Én is akarok még egy 4 kW-os rendszert. Valószínűleg felveszem a kamatmentes hitelt, plusz 2 konzolos klímára is.
2019-03-20
19:33:26
Előzmény: villam64 #52563#52602
villam:
"Február 4 óta áll Paks egyik blokkja."
Ez miért megy csodaszámban?
Tervezett főjavítás mióta szenzáció?
villam64Válasz erre
2019-03-12
22:14:10
Előzmény: pali #52562#52563
Akkor ezt is tedd melléje.
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/fel_magyarorszagnyi_napelemet_kapcsolnak_be_havonta_ausztraliaban.680273.html
Ez a magyar hazug energiastratégia. Február 4 óta áll Paks egyik blokkja.



2019-03-12
21:50:10
#52562
Az ország legnagyobb naperőművét adták át Pakson.
A legmodernebb technológiával rendelkező naperőmű 74 ezer napelem táblájával, átlagosan évi 22,2 GWh (gigawattóra) villamos energia termelésére képes.

www.villanylap.hu/hirek/5074-az-orszag-legnagyobb-naperomuvet-adtak-at-pakson/?utm_source=naperomu&utm_medium=email&utm_campaign=marciusi-hirlevel&fbclid=IwAR2QBQfaJAdnZi2-_4mWrVQ8PmSyN95Na5Prc-_Fg3cKfTHI0WEuwCMIxEE




2018-11-19
14:14:04
Előzmény: szocsmarci #52215#52227
A Belga energia ellátók megoldották a felléphető téli problémákat. Legalább is van megoldásuk, tervük.
Nem maradnak atomenergia nélkül, mert átcsoportosították a karbantartásokat, és lekötötték az importot.
Nekik a legnagyobb problémájuk az, hogy "náluk hamarabb fújt a szél", hamarabb volt remény a megújulóra, mint másutt. Ezért lemaradtak a kifutott atomerőművi blokkjaik cseréjével. Hiába hosszabbították meg többször is a működési időt, a végleges kifutásig már nem tudnak hasonló új blokkokat létesíteni. Persze erre is van megoldás, léteznek mobil atomerőművek.


Talán nem ismeretlen, hogy nálunk is ősidők óta vannak különböző fokozatú vészhelyzeti tervek. Ehhez jött ráadásként kb. 25-30 évvel ezelőtt a negyedórás energia igény tervezés.
Csináltam mindkettőt. Nem egyszerű egy 2,4 MW ellátású gyárrész megtervezése, ahol a pillanatnyi átlagos fogyasztás 1,4-1,8 MWh között ingadozik.
Ilyen tervek ma is vannak minden cégnél. Nagyjából tíz perced van végrehajtani egy drasztikus fogyasztás csökkentést úgy, hogy a termelésben se jelentkezzenek pótolhatatlan károk. Komoly feladat.
Ezt tervezték meg a Belgák is, országos szinten.
Ha egy Belga újság írna arról, hogy Magyarországon milyen vészhelyzeti tervek vannak villamosenergia korlátozások idejére, akkor ott a belgák szörnyülködnének.


A németek tényleg bajban vannak, de ne feledd el, hogy az északi1 még jóval az Ukrán krízis előtt megépült. Bő három évvel hamarabb beüzemelték, mielőtt Ukrajna a képbe jött. És a beüzemelés előtt hány évig tervezték és építették?Tehát a kényes napi politikát akár ki is hagyhatjuk a dologból.
Mennyire haragudtak akkor a Lengyelek, hogy kikerülték őket!


Amit a szenes erőművek csúcserőműként való, a mai korszerű technikának betudható használhatóságáról gondolsz, kiegészítésre szorul. Én a 60-as években többször látogattam egy magyarországi szenes csúcserőművet.
Képzelj el egy tűzálló aknát, amibe belógott egy cső kígyó (hasonló a tárolókban lévő hőcserélőkéhez). Ez a cső kígyó volt a kazán.
Az akna négy sarkán egy-egy kalapácsos daráló fújta be a porrá őrölt szenet úgy, hogy a lángcsóvák a csőkígyón találkoztak. A hamu az akna fenekén lévő vízzel telt medencébe hullott, ahonnan egy szállítószalag hozta fel a vasúti vagonokba.
Az erőmű a akkori csúcsideji kívánalmaknak megfelelően "pillanatok" alatt volt indítható, felterhelhető. Mai szemmel egy végtelenül egyszerű, primitív valami volt. De működött, és tette a dolgát.
2018-11-19
12:50:15
Előzmény: Paragon #52218#52226



Paragon,

ez a kiemelés egy hosszabb tanulmány bevezető részéből való.
Forrás: Elektrotechnika 2018/10, Szerzők: Harsányi Zoltán és Décseiné Giczi Katalin

Úgy gondolom, hogy már ez is sok mindenre rávilágít. Az áram piac hiányára, a támogatások árdrágító hatására, a szabályozatlanság kérdésére, az indokolatlan áramfogyasztás növekedés okára. De leginkább arra, amit egyesek ijesztgetésnek véltek és vélnek még ma is, hogy "fogyasztói válaszadásra" kényszerülnek akár tetszik, akár nem.

Talán még az is kiderülhet belőle, hogy akik már néhány év után megtérültnek értékelik a beruházásukat, azok azt ajándékba kapták attól az államtól, amelyet egyébként talán ostoroznának. Nem csak a mai Magyar államról van szó, hanem mindegyikről, ahol erősen támogattak.



2018-11-18
21:14:10
Előzmény: Paragon #52218#52225
A cikk lemaradt a napi helyzettől.
A MK 2018 169. száma közli a kötelező átvételi jogosultságra vonatkozó támogatási értékeket.
A fix napelem 17 évről 14-re csökkent most.
Lassan adagolják az agyakba, hogy a kötelező átvétel, a szaldó nem egyéb, mint egy olyan támogatás, amivel egy ideig magasan tarthatják a villamosenergia árát.
A támogatás nem tartható annyi ideig, mint ahogyan ígérték.

Beszélgettünk itt az erőművek megtérüléséről. A cikkben példának felhozott Százhalombatta jó példa arra, hogy milyen lehetetlen a megtérülés komoly állami támogatás nélkül.
25 év tervezett élettartam, 20 év (volt?) a kötelező, közel dupla áron történő átvételi ígéret. Tehát valóban olcsó napenergiás áramot csak az utolsó öt évben tudott volna az erőmű a piacnak adni. A támogatások rövidítése még a beruházás megtérülése előtt kiteszi a termelőt az akkori piacnak.
Úgy változtatgatják a feltételeket, hogy az állam a pénzénél maradjon. Az, az ne támogasson olyan hosszan és mértékben, hogy az áram ára elszálljon, de mégis fenntartsa a beruházási kedvet. Kimozdítsa a beruházók zsebéből az ott lapuló pénzeket.
Miután ez nem csak az energiánál történik így, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy pl. az agyontámogatott sertés tenyésztők példáján látható legyen a jövő.

Ráadásul ha tényleg idejönnek a Kínai napelemes beruházók, az olcsó, otthon már megtámogatott napelemeikkel hazavágják az addigra lefutott hazai napelemes bumm szereplőit.

Ezek nem az általam emlegetett negatív dolgok, hanem logikus energia politikai lépések. Ez történik pl. Németországban is.
Ettől függetlenül továbbra is az a véleményem, hogy vagy csak saját célra, önellátásra szabad termelni, vagy eladóként kell kilépni a piacra.

2018-11-13
08:38:25
#52218
Érdekes cikk a napenergia m-o-i boomról, sok megállapítása egybevág a Sándor említette negatív dolgokkal
www.napi.hu/magyar_gazdasag/napenergia-aramar-lakossagi-fogyaszto.673155.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

szocsmarciVálasz erre
2018-11-06
16:42:45
Előzmény: sándor #52212#52215
A belgáknál ez a tél lesz az első teszt, vajon működhet-e az ország atomenergia nélkül. Ezen a télen felderíthetők a rendszer gyenge pontjai, legyen az hálózati, erőműi, szomszéd ország-beli, vagy saját lakossági szinten. Az, hogy végleg leállnak-e az atomerőművek, az szerintem már eldöntött kérdés. Újat nem terveznek építeni, ezért márt az a kérdés, hogy 2030-ban vagy 2050-ben lesz ez.

A paksi áram árának kiszámítására én a legegyszerűbb módot ismerem (elvben), amikor a az erőmű élettartama alatti költségeket elosztják az összes kerítésen túl adott energiával, és ezt korrigálják kicsit az interkaláris tényezővel, inflációval, biztonsági szorzóval, áram árának jövőbeli változásával, stb. Ennek számítása kapkodva is kb 2-300 oldal. Egyszerűbb megnézni, ki mennyiért adja a hasonló erőművek esetében, és azt átlagolni.

Az Északi Áramlat 2 célja, hogy kikerülje Ukrajnát a vezeték. Mint tudjuk, proxy háború zajlik Ukrajna és Oroszország közt. Ukrajna úgy tűnik USA barát lett, közvetve pedig EU barát is. Kicsit furcsa emiatt, hogy Oroszország direktbe szállít ellensége barátjának, de talán érthető ha az érdekeket nézzük. De ez persze kicsit bonyolultabb, és kényesebb téma.
Visszatérve az energetikára, nem csak földgázzal működhet ma már csúcserőmű, hanem szénnel is. Annyit fejlődött a technika, és az anyagtan hogy a vissza/felterhelő képessége az szénerőműveknek megnőtt. Lengyelország vígan elvan a szénerőműveivel, nem hiszem hogy gond lesz ott a megújulókkal sem egy értelmes határig.
És a földgáz nem csak az elektromossághoz kell, hanem a fűtéshez is.
2018-11-05
11:16:19
Előzmény: szocsmarci #52204#52212
Szia

Nem benézted, hanem talán nem folyamatában ismered a problémákat.

A Belga esetre ide teszek egy áprilisban megjelent értesítőt, amely összefoglalja a problémákat. De nincs feltétlenül összefüggésben azzal a friss hírrel, hogy "reped a burkolat Belgiumban". Belgium jelenleg a negyedik az országok között, az atomenergia arányában.
Tehát így állt a helyzet áprilisban:

"
...A most elfogadott csomagban a belga kormány azt is rögzítette, hogy az ország 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiát alkot és fogad el 2019-re. 2002-ben már készült egy törvényjavaslat, miszerint új atomerőművet nem építenek az országban, a négy évtizedes élettartamot elért erőműveket pedig egymás után lekapcsolják 2025-ig. A javaslat azonban óvatosan közelített a problémához, és számos kitételt tartalmazott, amelyek az atomerőmű kivezetésének felfüggesztését indokolhatják. A mostani döntés egyik fő motivációja a Doelben és Tihange-ben működő reaktorokkal kapcsolatban az elmúlt években felmerült probléma lehetett. Bár a két egységnek 2025 végéig működési engedélye van, a reaktorokban 2013-ban felfedezett mikrorepedések, illetve az erőművek előrehaladott kora jelentős biztonsági aggályokat vetett fel. Az egységeket 2013 ban 2015-ig bezárták, napjainkban azonban ismét működnek. Az ország közelmúltban életbe lépett nukleáris energetikai stratégiája értelmében minden belgiumi lakos számára elérhetővé tették jódtabletták beszerzését egy nukleáris baleset esetére."

A mostani hírek a külső betonburkolaton észlelt repedésekről tudósítottak. Ezt keverhették össze a régi hírekkel.
-A sugárzástól is védő ólombeton burkolat, mint minden beton építmény repedezik, folyamatosan javítgatják őket. Ezek is 30-40 évesek.
-Leállítani, valamire cserélni azért kell az erőműveket, mert eljutottak, eljutnak az élettartamuk végére. Ez sem hír, csak egy természetes energiatermelési kérdés.
-A reaktor tartályok mikro repedései, a tartálybelső szivacsosodása olyan jelenség, amivel már a tervezéskor számolnak.
Ha Paksot nem méretezték volna ilyen szempontból is brutálisan túl (pl. falvastagság), akkor nem lehetett volna most, a lejárati idő végéhez közeledve növelni a teljesítményüket. Ráadásul úgy, hogy aktívabb fűtőanyagra váltottak, ami sokkal erősebb neutron terhelést ad a tartályfalnak.
Anno akkora volt a biztonsági túlméretezés, hogy most ki kellett még használni a kifutásig lehetséges "koptatást".
-A mikro repedéseket folyamatosan ellenőrzik ez első pillanatoktól kezdve mindenütt a világon. Minden fémanyag (is) tele van ilyen repedésekkel. Lakóházak össze omolhatnak az ellenőrzés hiányának betudhatóan, de rektor tartállyal ilyen még nem fordult elő.
Az oroszok jók a metallurgiában, a csehek a gyártásban, a repedéseket nyilvántartják, követik a változásokat.
Valamikor, Magyarországon volt egy autó a Moszkvics 403-as. A rege szerint a típus száma úgy állt össze, hogy csak az első 400 legfontosabb ember juthat hozzá. A 3-as pedig a lemezvastagságra utalt, amiből a kasztni készült. Festés nélkül sem rohadt át évtizedig.


A leendő paksi áram árát úgy is számolhatod, hogy erőműnél tíz év a megtérülés, tehát el kell osztani a várható bekerülési költséget a tíz év alatt várhatóan megtermelt KWh számmal, és ez lesz a kiinduló áramár. Később az élet majd a helyére teszi a számokat úgy, mint ahogyan Paks1 esetén is.

Miből gondolod, hogy senki nem akar földgáz erőműveket építeni?
A Németek most sürgősséggel bővítik a szenes termelést. A csúcsokat földgáz erőművekkel szolgálják majd ki. Ezért építik csendben, de nagyon határozattan az Észak Áramlat 2-őt.
Náluk két energia politikai döntés dőlt be. Az egyik a megújulóra alapozás, a másik a Fukusima utáni pánik miatt hozott, akkor népszerű merkeli döntés.
Ma már másként látják a dolgot, Merkel (nem csak az energetikai döntés miatt) befejezni kényszerült.
Ennyit a pillanatnyi népszerűségről, a kellően át nem gondolt, az akkor népszerű politikai döntésekről.
Tehát van a földgáznak jövője, sőt. Már csak a földgázzal előállított áram ára miatt is.
Az "északi 2" vezeték elkészültéig még sok időre van szükség. Közben alakulgat az amerikai "energia ösztönzés" is, ezért már készül (odavontatják a parthoz) a cseppfolyósított földgáz fogadó, átalakító állomásokat. Ezek egy éven belül elegendő földgázhoz juttatják a Németeket.

Nekünk csak Paksunk van, meg a szabad piac. Meg a remény, hogy a gáz azért hozzánk is eljuthat. Csak döntés kérdése, hogy mikor válhatunk a makói árok gázával önellátókká.

A 2030-as ár becslés ugyan egy elengedhetetlen kiindulási alap. De valószínűtlen, hogy bejön.
Meg kell nézni, hogy milyen ár becslések voltak régebben, amik pl. 2018-ra vonatkoztak. Ha azok igazak lettek volna, akkor ma már csak biogázzal, energiafűvel, napenergiával fűtenénk és léteznénk.

villam64Válasz erre
2018-11-03
18:00:30
Előzmény: szocsmarci #52205#52208
Nem mondtam le a hússzoros napenergia kapacitásról, de hmke nélkül nem megy. Az import a kiegyensúlyozáshoz is kell. Komoly tároló kapacitást kell a rendszerbe beépíteni. Az unió úgy adta meg az engedélyt paksra, hogy nincs állami támogatás. Ha olcsóbban adják, mint a tervezett, akkor szerződést szeg az állam. Paks I-et leállíthatod, mert teljesítette a tervet. A kettő együtt csak jelentős éjszakai fogyasztásnövekedéssel működhet. Egy Paks II blokk kiváltja mészárost és a kapcsolt gázerőműveket. Mészáros 25-re lejár. De a kapcsolt gázerőművek a fűtésben is szerepet játszanak.
Az import ár változó, a fogyasztás és kínálat függvénye. A veszteség változó, de az importé a legmagasabb. Egy transzformálás 3 %, plusz a vezeték. 100-szoros? 1000-szerest is írhattam volna az én hálózatba táplált feleslegemhez képest. Az osztrákoknak sem 34 ft a nyereség. Oda-vissza 28 % szállítás, szivattyúzás, és generátor veszteség. Olcsóbb a házi akkumulátor. A házi akkumulátornál a tárolási veszteség az akkumulátor tulajdonosáé, mert nem jut ki a villanyórán. Valamint lehet éjszaka feltölteni, hogy a reggeli csúcs fogyasztást áthidalja. Az esti csúcsot a napenergiával lehet áthidalni. Egy fogyasztás mérő akár 10 tarifát is mérhet, csak nem a jelenlegi elavult ad-vesz órát kell telepíteni.
A tárolásé a másik jövő a napelem után. Minden ország saját a többi országtól független stabil rendszert épít. A hálózatba kapcsolás csak a komolyabb fennakadások megoldását, és a még stabilabb rendszert jelentik.
Leginkább azért tettem fel egy hmke rendszer termelését, hogy látni lehessen, hogy milyen hatása lenne, tízszer ennyi hmke lenne. Az import kiváltása sokkal több, napenergia.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
10:57:03
Előzmény: villam64 #52198#52205
Azt hittem, hogy azért tetted egymás alá az importot, az ország és a napelemeid termelését hogy ki szeretnéd váltani az importot napelemmel.
Márciusban még erről írtál:
http://biosolar.hu/forum/show/51607#51607
" A jelenlegi napelem kapacitás tízszeresét importáljuk. Amíg nem tízszerezzük (*15) meg a kapacitást addig ne beszéljünk hálózat fejlesztésről."
vagy
http://biosolar.hu/forum/show/51638#51638
"Meg kell 20-szorozni a jelenlegi napelem kapacitást, hogy ne kelljen importálni."
Ezek szerint ez már a múlt, meggondoltad magad.

Más.
Ezt írtad:
"Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást."

Én vissza ugrottam az időben és ezt írtam ebben korábbi hozzá szólásomban http://biosolar.hu/forum/show/52196#52196
"Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező."
Szerintem pár év miatt nem szükséges szerződni az osztrákokkal, de talán üzembiztonság szempontjából nem rossz dolog növelni határkeresztező kapacitást, és benyelni a magas tárolási díjat - amit szerintem még lehetne csökkenteni megfelelő tárgyalással. És talán kialakul majd egy elszámolási rendszer, ami alapján a hálózat használatáért is fizetnek a nem közvetlen szomszédos országok.

Ez is érdekes, ezt honnan veszed?
"Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez."

Forrás: Gács Iván - Villamos-energia termelés gazdasági értékelése (BME 2012)
Ezek régebbi értékek, de valószínű nem ugrottak annyit, mint amennyit feltételezel.




szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
10:00:00
Előzmény: BJaca #52200#52204
Szia

Igazad van, ezt benéztem. De attól még összefügg a két cikk, de annyi az eltérés hogy 3 hónap alatt zárhatnak kontra 4-7 év alatt zárnak be az atomerőművek Belgiumban.
A 4-7 év kevés, hogy kiváltság ezt a teljesítményt, ennyi idő alatt nem lehet ekkora mennyiségű erőművet építeni (vagy az nagyon megterhelné az államkasszát). Ezért akár igaz is lehet, amit írtam.

De azt nem teljesen értem, hogy miért ilyen gyorsan történnek az események? A mikró repedéseket mikor fedezték fel? És pont azoknál találtak repedéseket, amelyek nem lettek volna karbantartáson? És pont egyszerre lett volna a karbantartás minden tökéletes blokkon?

Az mos lényegtelen, hogy 2014-es cikk, mert a 2030-as árakat nem lehet megmondani előre, lehet hogy pontosabb a 201-es becslés, mint a 2018-as!
Nézzük csak a 2030-as nap, szél és földgáz erőműveket - ezekkel tervezi pótolni Belgium a kiesett energiát.

A legolcsóbb a szél, utána a földgáz, majd a napelem a legdrágább. Akkor miért nem akar senki gázerőművet építeni?
Mert a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor minden megtermelt energiát átvesz az elosztó. Napelem és szél megújuló, ezért kötelező átvenni, a földgáz viszont nem, az csak a csúcsidőben kell, azért a valós költség (LCOE) magasabb lesz. És ennek a kockázatát senki nem akarja bevállalni - teljesen jogosan.





2018-11-02
21:39:15
Előzmény: szocsmarci #52197#52202
Akkor Kirchoffot hagyjuk.
Viszont amit villám írt neked, az megáll. Komolyan.
Egyetlen hiányossága még, hogy egyelőre nem tud negyedórás tervezhetőséget.
Paks pedig nem épülne meg, ha ilyen árakon termelne.

Ui.
Ez van a 2014-es cikk fölé írva:
"Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek."

Ha jól saccolom, még a Népszabadságban írogatott számomra gyakran érthetetlen, helyesebben kellően alá nem támasztott energetikai cikkeket egy Murányi nevű újságíró.
2018-11-02
21:29:47
Előzmény: szocsmarci #52195#52201
Így lesz egy szigorúan műszaki hírből stratégiai lufi.
A blokkokat tervezetten és meghatározott időre állítják le, és tervezett időpontban indítják újra. Szó sincs arról, hogy lemondanának az atomenergiáról.
Ahogyan a Németek sem.
Minden országnak van terve a hasonló esetekre, nekünk is.
Ha a "hálózat" nem lenne egy komoly szakma, akkor nem csak Belgium lenne bajban. A mi önellátásunk sokkal gyengébb lábakon áll.
Ezért tervezünk.

Ez a hír már olyan régi, hogy már majdnem bedőltem. Több hozzászólásomban írtam a hír megjelenése óta is arról, hogy szó sincs "általános" leállításokról. Ellenkezőleg, terveznek, építenek, mert alaperőmű nélkül döglött ló a megújuló.

Ui.
Mindig nézzétek meg, hogy melyik sajtóorgánumban olvastátok! Utána meg kell nézni a többieket is, elvégre változtatás nélkül ciki lenne ugyan arról írni.
2018-11-02
20:52:24
Előzmény: szocsmarci #52195#52200
Mintha nem ugyanarról szólna a két cikk.
Amit én tettem fel, az nem igazán tervezett leállításról szól.
villam64Válasz erre
2018-11-02
19:06:59
Előzmény: szocsmarci #52196#52198
Nem kifejezetten az import miatt tettem fel a napelemes rendszer termelését. Egy átlagos napot tettem fel. Csak azért, mert az általatok felvázolt HMKE napelemes túltermelés nem létezik. Tehát mit akarsz tárolni? A görbék egybe esnek, mert ugyan azt a napot tettem fel.
Mi az, hogy a napelem a felét tudja megtermelni az importnak? Logikátlan amit a grafikon alapján mondasz. Ha 2100 MW az import órákon keresztül, akkor 2100 MW napenergia csak 1-3 órát tudja lenullázni az importot. De, ekkor nincs szükség tárolni, mert nincs felesleg, nincs mit. Tárolni csak a felesleget lehet, ahhoz 4200 MW napelem kell. Vagy éjjel, amit folyamatosan tagadsz. Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást. Vagy kifizeted nappal, az 1-3 órán kívül, hogy akkor is visszatápláljon a hálózatba az import csökkentése miatt, de a HMKE-snek is megfelelő szerződéssel.
Az atomerőmű nem szabályozható. Több óra egy ki, és több óra egy bekapcsolás. Nem is értem az atomerőmű leszabályozást. 22 ft/kWh áron 20 év a megtérülése. Leszabályozod, attól a pillanattól növekszik a megtérülés. Éjjel olcsóbban veszik tőle az áramot a külföld, vagy kiadod 6 ft/kWh betárolásra, akkor hamar eléred a 100 év megtérülést. Csak csúcsra járatással gazdaságos, a legkevesebb üzemszünettel, ezért nem engedik az olcsóbb HMKE rendszereket, mert olcsóbb, mert az államnak nincs benne pénze, de le tudná csökkenteni Paks II kihasználtságát, a mészáros erőműét, vagy a gázerőművekét, de akkor ezek feleslegessé válnának.
A megfelelő árak a HMKE-sek feleslegéért azért kell, hogy ők is inkább erőműként működjenek, és ne felesleges energia használatot eredményezzen náluk. Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez. Én veszteség mentesen adom a szomszédoknak az energiát. Akkor lesz veszteséges a termelésem, ha minden szomszédom szintén termel, és magasabb szintű hálózaton kell eljuttatni a legközelebbi felhasználóig.
Mikor találkoztál országos felhősödéssel? Mire az ország befelhősödik, az több óra. A napfelkelte is félóra. A naplemente is félóra. Ha az én házam felhős, a szomszédé nem biztos, hogy felhős.

De befejezem Paks II értelmezését, mert nem vagytok hajlandók elfogadni a tényeket.
Újraszámoltam nektek. 11 ft/kWh áron 100 %-os kihasználtság mellett 20 év a megtérülési idő Paks II esetén. 22 ft/kWh ár mellett 10 év a megtérülési idő.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
17:12:25
Előzmény: sándor #52194#52197
A közlönyben sok minden le van írva, most hirtelen a "A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia aktuális kötelező átvételi és támogatott árainak
meghatározása" című dolgot találtam.
www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17168.pdf 1. melléklet
Átvételi árak:




- A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma?
- Egy becslés olyan erőműnek a termelési költségéről, aminek még a tervei sincsenek meg. Ehhez képest hajszál pontos. LCOE = kb az energia ára. Van ey kis szakirodalma ennek is, és becslések szép számmal, pl itt 2013-es 2030-as árak.
www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

A CO2 kvóta (üvegház hatású gázok kibocsátása) és a CO2 szennyezés két külön dolog. A legnagyobb üvegház hatású gáz a vízgőz, de nincs róla szó, hogy be kellene fedni az óceánokat fóliával. Nem is ez a célja a CO2 kvótának, hanem az, hogy aki a föld javait kitermeli és használja, az járuljon hozzá a többi ember jólétéhez is. Csak ez így nincs kimondva, és ez erősen ellenkezik szinte az összes nagy ország (ENSZ vétó országok) érdekével. Tehát a cél nemes, és a CO2 illetve a fosszilis anyagok jól mérhetőek, így adóztathatóak. Végső soron megint a pénzhez jutottunk, a világ gazdaságának mozgatójához.

A hurkolt rendszer számításának alapja a Kirchoff törvény, azt nem vitathatod. Csak azért említettem meg a törvényt, hogy értse mindenki mire gondolok. Az itteni fórumozók nagy része képben van az elektromosságban. A lényeg az, hogy bonyolult számítani, és minden hurok hatással van a szomszéd hurokra is.

A szalma tüzelése nem tudom miért környezetszennyezőbb annál, mintha állati alomként használják fel, vagy beszántják és visszakerül a természetbe. A kiinduló pont és a végállapot ugyanaz, ezért összes az károsanyag kibocsátása, sőt még a leadott hő is meg kell egyezzen.

szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
16:40:01
Előzmény: villam64 #52192#52196
A diagramjaid alapján úgy tűnik, hogy az import kiváltásáról elmélkedsz a napelemes rendszerek bővítésével. Azon felül, hogy egy ideális napot próbáltál keresni, az sem épp szerencsés, hogy a görbe alatti területek nem egyeznek meg.


Szemre azt mondom, hogy a napelem a felét tudja megtermelni a napi import mennyiségnek, ha a beépített csúcs megegyezik egy átlagos nyári szerdai nap import csúcs igényével. Tehát dupla napelem mezőt kell felszerelni, és az energiát tárolni, ha az importot ki akarjuk váltani egy felhőtlen nyári napon.
És akkor még ott kérdés, hogy a egy országos felhősödés esetén fel/le tudnak-e terhelni a földgáz illetve a lignit erőművek olyan gyorsan, ahogy a felhők keletkeznek. Illetve ha mi is ilyen problémákkal küzdünk, akkor a szomszédos országok is, ilyenkor pedig az import necces.
Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező.

Talán még nem esett szóaz atomerőművek egyik tulajdonságáról, hogy akkor is fogy az üzemanyag (urán), ha nem termel. A pálcák ugyan-úgy sugároznak, de a neutron elnyelő szabályzó pálcákat betolják, ezért azok élettartam rövidül. A bór tartalmú víz is jobban "öregszik" ilyenkor hasonló okból. Ehhez jön még a bevétel elmaradás, ami miatt ez a fajta erőmű nem szereti ha áll - annak ellenére, hogy az üzemanyag költsége arányaiban jóval kisebb, mint pl a földgáznál. Ezért Paks 1 úgy tudom nem szabályozható turbinákkal épült, mert úgy szánták, hogy állandóan maximumon pörögjön. Paks 2-t nem ismerem, remélhetőleg könnyen visszaterhelhető lesz - ezzel is segítve a megújulók megugrásainak lekezelését.


szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
16:03:12
Előzmény: BJaca #52191#52195
Itt jó helyen van, bár ez kicsit részletesebb. www.portfolio.hu/vallalatok/donto-lepesre-keszul-belgium-lekapcsolja-atomeromuveit.281672.html - de ez nem működik direkten. Megoldás: Google kereső: Döntő lépésre készül Belgium, lekapcsolja atomerőműveit - és az első találat kiadja. Így már engedi megnézni a cikket.

Belgium leállíthatja az atomerőműveit, mert gazdag ország - importból tudja majd fedezni a szükséges energiát. Ahogy írja is a cikk, támaszkodni fog a franciaországi atomenergiára és a német hagyományos erőművekre. A német zöld energiára nem hinném, mert Belgium is a szélre kíván alapozni, és ha fúj a szél az északi tengeren, akkor inkább a többlet energia elszállítása lesz a gond mindkét országnak. Napenergia hasonló képpen gond lehet, de azt nem tudom, mennyi víz erőmű illetve szivattyús tározó erőmű van Belgiumban.
Ha elegendő a határkeresztező kapacitás, és Franciaország partner (márpedig az lesz a kulturális kötödések, és a pénz miatt), akkor működni fog az ország energia ellátása. De tény, hogyha egy országban az ALAPerőművek felét leállítják, akkor az erősen kihatással lesz az üzembiztonságra. Mindegy hogy atomerőműről, vagy gáz/szénről vagy esetleg biomasszáról van szó.

2018-11-02
14:06:34
Előzmény: szocsmarci #52190#52194
Szia
Hogy, mennyiért termel valami, soha nem lesz benne a közlönyökben. A közlönyökben pl. a beszámolási szabályokat írják le. De, hogy mi szerepelhet egy közlönyben, azt részben a nemzetközi szokásjog, de leginkább az állami irányító szervezet határozza meg.

"A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja. A 2010. évi országgyűlési választásokat megelőzően a Miniszterelnöki Hivatal szerkesztette, ezt követően a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. Jogszabályokat és jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi dokumentumokat közöl.
A Magyar Közlöny elektronikus, a szerkesztő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott változata hiteles, a papíralapon kiadott lap csak a jogalkalmazók tájékoztatását szolgálja."

Magyarul az kerülhet bele, amit valakik, valamiért és valahogyan akarnak.


A roncsra járatás kifejezést sokan használják. Nem feltétlenül jószándékú és a villamosenergia szakmában otthonos az, aki egy erőmű esetén ezt a fogalmat használja. Egy erőmű addig erőmű, amíg szigorú menetrend szerint működik.
Én mindig harminc évről írtam. Ami ez után történik, arról itt olvashatsz, és itt megtalálhatod a roncsra járatást is.
"/www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-Energia/Erdekessegek/Azeloregedoeuropaieromuparkhatasai"
Ez tényleg a fosszilis erőművek kifutása, kifuttatása, amelyet nem lehet a megbízható termeléssel azonosítani.

Nálunk már nincs amit roncsra lehetne járatni, ezért a linkben olvashatod, hogy a kiváltások hogyan növelik az áram árát.
Teljesen mindegy, hogy szenest szenessel váltanak fel, vagy napelemessel.

Ami a gazdasági társaságok átláthatóságát illeti, azt úgy vélem te sem gondoltad komolyan. Példának ott vannak a dieseles autókat gyártó gazdasági társaságok csalás előtti és a csalás kiderülése utáni beszámolói. A piaci (le)értékelésük sokkal pontosabb, még akkor is ha a beszámolók időlegesen belengetik a piacot.

A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma? A megtermelésé a generátor kapcsokon? Az átadási ár a kerítést keresztező vezetékeken? Vagy az, amire a villamosenergia piac beárazza?
Olyasmi, mint a bevétel, a nyereség és a "megtisztított" nyereség. Mindenki azzal számol, ami a számára előnyösebb.
Mint a hazai üzemanyag árak. Mennyi az árból a tényleges üzemanyag ár? Annyi, amennyit ki kell a kútnál fizetned?!


A CO2.
Mára egyértelművé vált, hogy a nagy ívű, teljesíthetőnek minősített terveket senki nem tudta betartani. Kivéve azokat az országokat, ahol összeomlott a CO2 kibocsátó termelés. De ott is csak időlegesen.
Időközben kiderült, hogy a természet, a mezőgazdaság, az állat tenyésztés sokkal több CO2-t bocsát ki, mint bármilyen technológia.
A kvótákkal való kereskedés hasonló a piszkos kéz kesztyűbe bújtatásához. Ha nem látszik a kosz, akkor a kéz tiszta. Ez minden pénzt megér. Ma még!

Utána kell nézni a villanyautózásban élenjáró Norvég futási adatoknak. A családoknak általában két kocsija van. A villanyost csak városi közlekedésre használják. Városon kívül benzinnel, gázolajjal járnak.
A villanyautózás összességében több CO2 termeléssel jár, mintha közvetlenül fosszilis üzemanyaggal járnának. Ha ismernénk a valós "lábnyomát" (tárolás megoldatlansága) a napelemes termelésnek, akkor az is szóba jöhetne Paks mellett. De egyelőre Paksnál nincs tisztább.

Volt egy Kioto. Erre elkülönítettek egy halom pénzt. Ezt el kell használni, ebből sokaknak jól meg lehet élni. De már nem sokáig, mert kiderült, hogy zsákutca. Pénz elpazarolva, csökkenés helyett további növekedés van.

Csak a legutóbbi 400-600 évben legalább négy olyan "globális" felmelegedés és lehűlés volt, ami meghaladta a 4 fokot. Sok élőlény, köztük emberek is elpusztultak miatta. Sivatagok, eső erdők vándoroltak több ezer km-t ide-oda.
A tudósaink akkori állításaival ellentétben az évezredes Dél-Amerikai eső erdők helyén nem is olyan régen még a mai világvárosi méretekkel mérhető civilizáció létezett. Olyan civilizáció, aminek (már, még) akkor gazdálkodnia kellett a vízzel!
Ahogyan ezek a dolgok világossá válnak, a nem megélhetési tudósokat már nem Kiotó, hanem a holnap érdekli tovább.

Most sem történik más. Ezt a természetes folyamatot egyetlen egyezmény sem fogja megállítani, sem visszafordítani. Az emberiség oda fog vándorolni, ahol még megélhetési lehetőséget talál. Közben visszafogy, vagy éppen tovább emelkedik az éppen aktuális "természetes" létszámra.


A hurkolt vezeték téma sajnálom, hogy nem ment át. Nem Kirchoff 2 a megoldás a hálózati problémákra.
A hidraulikai példát én is sokszor használom, mert az látható, felfogható, nem úgy mint az áram.
Ahogyan egy hidraulikai rendszerben sem mindenütt azonos a nyomás, és ahogyan vannak az energiaátvitelt befolyásoló tényezők, úgy nem azonos a "törvénnyel" a villamosenergia átviteli rendszer sem.
Ahogyan a pillanatnyi hidraulikai jellemzőket sem tudod általánosítani, úgy a villamost sem lehet.
Lehet finomítgatva a feltételezett valós állapothoz közelíteni. Ez is része a villamosenergia iparban a hálózat tervezésének. De ez nem a Kirchoff törvénye. A finomítgatásnak valahol határt szab a "még megéri-e" kérdése, pedig a végtelenségig lehetne szimulálni.


Hogy a pénz cél vagy eszköz? Meglátásom szerint a nagy pénzeknél még inkább igaz a tízszeres "árrés".
Pár éve Buffet leapasztott 6 Mrd körülire, majd egyetlen jó megérzéssel pár hónap alatt, igaz csak rövid időre, de több mint 60 Mrd-ra ugrott a vagyonkája.
Mekkora pénz kellhet ahhoz, hogy országokat lehessen bedönteni? Szerintem ott az "árrés" a többszöröse a tízszeresnek.

Ezek látszólag nem energetikai dolgok, de mindegyik szükséges a stratégiához. Tehát nem kerülhetők ki.
A pontokat egyenként kell vallatni, mert a nagyvonalú általánosítás Paks vagy napelem, stb. ellenzéshez, de akár elvakult hívőséghez is vezethet.

Amíg egy autóban egy ember ül, vagy a drága villanyos autók tankolási és parkolási kedvezményeket kapnak, addig (szerintem) csak távolodunk a megoldástól, elodázzuk a nagy buktát.

Azt tudtad, hogy a szalma égetése az egyik leg szennyezőbb? A földeken be van tiltva. Miért is?
A szalma füst szűrése drágítja a villamos energiát. Hát, ez is a fejlődés egy lépcsőfoka...



Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva