English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-04-19
12:54:59
Előzmény: villam64 #52630#52646
Mit szólsz ehhez Te, aki annyira haragszol a termőföldekre telepített naperőművekre?
/www.alternativenergia.hu/napelem_termofold_napenergia/85138
villam64Válasz erre
2019-04-15
11:49:52
#52630
Végre újabb elemmel bővült a MAVIR honlapja.
www.mavir.hu/web/mavir/naptermeles-becsles-es-teny-adatok
Mennyire kell átalakítani a napelemeket, hogy jobban együtt működjenek az élővilággal?
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/mar-exportaljak-a-napelemes-zoldsegtermesztes-technologiat.682440.html
2019-03-27
14:29:34
Előzmény: villam64 #52617#52624
Szia Villám

Hidd el, én nem ácsingózok arra, hogy az én kedvemért tegyél pénzt a tárolóba.
Valamit nagyon félre értettél, vagy inkább félre magyarázol.

-A Németek bevált régi rendszeréről már korábban megírtam, hogy a beruházást azzal támogatták, hogy tíz év alatt leírhatták az adójukból. Ha drágább volt a beruházás, mint amit le lehetett volna írni, a fennmaradó részre biztosítottak kedvezményes bank kölcsönt. A Német állam soha nem adott olyan jellegű és mértékű támogatást az energia politikában, mint nálunk kaptok, kaphattatok.

-Vagy kapkodsz, vagy szándékosan félrevezetsz mindenkit az általad belinkelt anyagokkal.
A legutóbb feltett anyagod 2017 júniusi keltezésű, és egy 198 oldalas tanulmány.
Úgy gondoltad, hogy ennyit úgysem olvas el senki? Az meg fel sem tűnik, hogy két év alatt mekkora változások voltak Németországban, különösen a napelemes energia termelésben?
Tévedsz, mert akit ez komolyan érdekel, az naprakész és nem vezethető meg.
Egy ekkora tanulmány féléves munka, tehát legalább három évvel ezelőtti állapotokat tükröz.

-Külön érdekes, hogy ugyan azon a gugli kereső oldalon ahonnan ezt a tanulmányt idézted, megtalálható az aktuális állapot is. (Három sorral lejjebb.)
Korábban többször írtam neked, hogy idén januártól sok minden megváltozott a német megújuló politikában.
Ezt a tanulmány részletet kellett volna, hogy feltedd, mert most ez van érvényben:

book.energytransition.org/hu/node/26

Mivel te úgy sem olvasol olyat, ami ellent mond a berögződéseidnek, kiemelek néhány részletet azoknak, akik csak kapkodják a fejüket az ellentmondó állítások miatt.
Ez a tanulmány 2019.02.19. keltezésű, ez az aktuális. De az is kiolvasható belőle, hogy korábban milyen volt a Német állam megújulóenergia politikája.


Tehát, másoknak információnak, illetve annak az előre jelzésére, hogy merre fog, merre kell, hogy nálunk is elmozduljon a mára már tarthatatlanná váló állami támogatás:

"Az energiaszektor a legtöbb országban régóta nagyvállalatok kezében összpontosul, mivel az áramot nagy, központi erőművek állították elő. A megújuló energiaforrások azonban lehetőséget kínálnak arra, hogy a termelés nagyszámú kisebb generátorra álljon át, és ez a decentralizált megközelítés lehetővé teszi, hogy egyének és közösségek is részt vegyenek benne. Németországban szokatlanul magas fokú az állampolgárok részvétele az Energiewendében. Hatvanból egy német állampolgár termel megújuló energiát."

Megjegyzés: ez mindenfajta megújulóra vonatkozik és nem csak a napenergiára. Tehát koránt sincs annyi HMKE Németországban, mint amennyivel villám példálózni szokott.

"A két megközelítés – kötelező átvételi ár kontra kvóta – alapvető különbsége megdöbbentő. A kvótarendszerekben csak a legolcsóbb rendszerek épülnek meg időigényes felülvizsgálatokat követően, és nagyvállalatok kezében maradnak. A kötelező átvételi áras rendszerekben minden gyorsan megépül, amit érdemes üzembe helyezni, és az energiaellátás tulajdonjoga gyorsan átszáll az állampolgárokra. Máshogyan megfogalmazva Németország demokratizálja az energiaszektorát."

"...megfelelő kialakítás mellett az átvételi árból származó profit kisbefektetők kezébe jut, nem multinacionális cégekhez, ezzel megtörve a nagyvállalatok monopóliumát az energiaszektorban. Tehát a valamivel magasabb kiskereskedelmi árat megfizető emberek közül sokan bevételhez is jutnak a magasabb árból."

"„Nem tudjuk megmondani, ki egy adott németországi szélerőmű tulajdonosa, mert a tulajdon rengeteg részre oszlik, néha több száz helyi lakos és vállalkozás a tulajdonos.”

Megjegyzés: Ez ugyan szél, de ilyen a nap is!

"Ezek a németországi példák a jellemzőek, nem kivételek. A dardesheimi szélerőmű még csak nem is az első volt 1994-ben. Ezt a megtisztelő helyezést egy Friedrich-Wilhelm-Lübke-Koog nevű kisváros viseli a dán határ közelében. A körülbelül 220 000 lakosú Freiburgban, Németország délnyugati csücskében a lakosok finanszírozták a közeli dombra felállított négy szélturbina beruházási költségeinek hozzávetőleg egyharmadát, a maradék kétharmadot banki kölcsönökből fedezték. A projektmenedzser szerint a banki kamatok 4,5% körül voltak, míg a projekt akár hat százalékos részesedést is kiosztott a lakossági befektetőknek. A lakossági beruházásokat saját tőkének vették; azaz a bankok viszonylag alacsony kamatot számítottak fel, mert sok saját tőke állt rendelkezésre. Másrészről azonban sokkal több papírmunkát igényel az, amikor több száz kisbefektető van, mint ha néhány nagy banki kölcsön. De a freiburgi projekt sok más németországi beruházáshoz hasonlóan arra fektette a hangsúlyt, hogy a közösség elfogadja a terveket – hogy a helyiek helyiekkel tárgyaljanak, és ne egy kívülről érkező nagyvállalattal, amelyik mindenkiben azt az érzést kelti, hogy úgyis eléri, amit akar."

Megjegyzés: A banki szakértő fórumozók a megmondhatói, hogy jó boltot csináltak-e lakosok, amikor a saját pénzüket fektették be!

"A legújabb projektek arra törekednek, hogy a közösségek ne csak exportőrök legyenek – ne csak eladják a többletáramot a hálózat felé, és csak akkor vásároljanak hálózati áramot, amikor nincs elég megújuló energia –, hanem teljesen önellátóak. Pellworm szigete például ötvözte a napenergiát, a szélenergiát, a biomasszát és a geotermikus energiát egy hibrid erőműben, amely energiatárolásra képes okoshálózathoz csatlakozik, 90%-kal csökkentve 1 200 lakosának energiaimport-függését."

Megjegyzés: a lényeg az ÖNELLÁTÁS. Nem az államtól várják, mint te, hogy szervezze meg őket, hanem duma helyett együttműködnek. Hány HMKE-st tudsz felmutatni, akik hajlandók leválni a szaldós "állami csecsről", cserébe a nagyobb nyereségért, az olcsóbb áramukért? Vadul ragaszkodsz a csecshez te is.
Nálunk most még igazad van. Ameddig mindenki fizeti a HMKE-s költségeket, miért is válnál, válnátok önellátóvá?

"Léteznek közösségi tulajdonú biomassza projektek is. 2004-ben Jühnde faluban egy helyi földművelő szövetkezetet alakított kilenc másik gazdával, akik energianövényeket akartak termeszteni. A falu lakóinak több mint 70%-a beleegyezett, hogy fűtési rendszerét lecseréli, és a falu új biogáz-tüzelésű távfűtéséhez csatlakozik. A biomassza-egység főleg helyi kukoricával üzemel. A falu lakói most már évek óta helyi gazdáknak és vállalkozásoknak fizetnek a fűtésükért ahelyett, hogy külföldi olajat vagy földgázt vásárolnának."

"Az új projektek továbbra is a helyiek támogatásától függenek. Ha az érintett lakosok nem akarják, hogy még több kukoricaföld terüljön el körülöttük, a projekt nem valósul meg."

"Összességében a becslések szerint az „energiaszövetkezetek” – a közösségi tulajdonú megújuló alapú projektek – több mint 130 000 magánszemély több mint 1,67 milliárd eurójából létesítettek befektetéseket 2014-ben. Gyakran mondják, hogy csak a tehetősek engedhetik meg maguknak az ilyen beruházásokat; a kritikusok például rámutatnak, hogy egy napelemes tetőhöz saját otthon is kell. De Németország energiaszövetkezeteinek több mint 90%-a már telepített napelemes rendszert, és egy ilyen szövetkezet egyetlen részvénye a szövetkezetek kétharmadánál 500 eurónál kevesebbe kerül – a minimum befektetés egyes esetekben 100 eurónál is kevesebb. Ahogyan a Német Napenergia-ipari Szövetség (BSW) vezetője megfogalmazta, „Az energiaszövetkezetek demokratizálták Németország energiaellátását, és lehetővé teszik, hogy mindenki hasznot húzzon az energiafordulatból még akkor is, ha nincsen saját tulajdonú otthona.”"

"Az energiaszövetkezetek most már meghaladták az energiatermelést, és a hálózat is szövetkezeti tulajdonná válik. A mozgalom az 1990-es években indult a schönaui „áramlázadókkal”, egy fekete-erdei falu lakóival, akik rákényszerítették helyi közműszolgáltatójukat, hogy eladja nekik a helyi villamosenergia-hálózatot. A mozgalom mostanra országszerte elterjedt. Németország második legnagyobb városa, Hamburg 2014-ben megszavazta, hogy visszavásárolja villamos hálózatát. Egy hasonló kampány a fővárosban, Berlinben azonban elbukott. A lakosság most már a tengeri szélenergia miatt bővített szállítóvezeték-hálózatban is vásárolhat részesedést, bár igen korlátozott mértékben."

Megjegyzés: nem duma, nem világ megváltó gondolatok, hanem saját pénz és szervezkedés. Mivel ott soha nem volt "állami csecs"!

"Az Energiewende nem csak műszaki kihívás, a lakosságot is próbára teszi, hogy képes-e megváltoztatni a viselkedését. Ha el akarják érni a célokat, a németeknek el kell sajátítaniuk az „elég” stratégiáját a kulturális átalakulás szellemében – ez a folyamat nem zajlik le egyik napról a másikra, hanem időt és rengeteg tájékoztatást igényel. A német társadalom szereti a kényelmi megoldásokat, ezért ahogyan az eszközeink egyre hatékonyabbá válnak, gondoskodni kell arról, hogy az emberek hozzáállása ne az legyen például, hogy egy feleannyit fogyasztó autó azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzért kétszer annyit vezethetnek. Németországban csak most kezd téma lenni a szemléletformáló szakpolitikák bevezetése. Az már most világos, hogy az új tulajdoni és finanszírozási modellek (mint az energiaszövetkezetek) nemcsak a lakosság bevonásának új módozatait kínálják, hanem a helyi változások széles körű elfogadását és a tudatosabb energiafogyasztást is elősegítik."

Ehhez nem kell megjegyzés. Sehol nincs szó az állam fennhatóságáról, maximum a szolgáltatók genyaságáról.
Mindenki belátása szerint a saját pénzéből cselekszik és a legtöbb hasznot hozó termelési móddal, beleértve a tárolást is éri el, hogy olcsóbb legyen az energiája.
Külön felhívnám a figyelmet a kiemelésekben szereplő példák dátumaira.
Ezekből látható, hogy már jóval azelőtt így gondolkodtak és cselekedtek, mielőtt villám kísérletezni kezdett a napelemekkel.


Azért az kicsit viccesnek tűnik, hogy ezerrel gyűlölöd azt a kormányzati energia politikát, amelyhez csatlakoztál, és amelynek a "kezéből" kapod a szaldós kedvezményedet.
Tényleg, te most mellettük állsz, vagy velük szemben? Esetleg is-is?

villam64Válasz erre
2019-03-25
15:14:24
Előzmény: sándor #52615#52617
Szia Sándor
www.book.energytransition.org/sites/default/files/etbook/v1/hu/German-Energy-Transition_hu.pdf
A német rendszer úgy működik, hogy a HMKE-s a beruházási költségét 20 év alatt vissza kapja, és még kap rá évi 3-5 % kamatot. Azok az összegek azt jelenti, hogy mennyit hajlandó elszámolni az állam beruházási költségként. Majd ezt fizeti ki kamatosan az ottani HMKE befektetőnek. Az államtól nem kap kölcsönt. Azért, hogy a pénzét leamortizálja, te egyetlen németet sem fogsz találni. Csak olyan ügyletbe megy, megyünk bele, ami nekem, nekünk is hasznot hoz. Számolj utána a német rendszernek. Az akkumulátor szigetüzemet jelent. A szigetüzem gazdaságtalan, tehát nem finanszírozom meg neked. Amennyiben utána olvasol, akkor láthatod, hogy az Ikea árult Németországban HMKE rendszert tárolóval. De ez nem jött be, ezért most visszaáll a tároló nélküli rendszerek árusítására.
Tehát még egyszer. Felejtsd el, hogy én neked bele teszek pénzt a veszteséget termelő tároló rendszerbe. Csak olyan rendszerbe teszek pénzt, ami nyereséget termel nekem.
Nem kölcsönt, hanem támogatást kap a német a tárolásért. Mivel nem az állam fizeti a berendezést, hanem igénybe veszi a szolgáltatást, tehát utólagosan fizet érte, hogy a HMKE-s tárolja neki, az államnak az energiát.
Itt volt, hogy az osztrák mennyiért vállalja a tárolást. Eleve van a tárolásnak 30 % vesztesége. Ezt is bele kell számolni a költségeimbe. Tehát a 2 milliós akku költség 20 évre lebontva + 30 % veszteségi költség + évi 3-5 % haszon. Tehát 20 év alatt kamatosan kell vissza kapnom a pénzemet.
http://biosolar.hu/forum/show/52159#52159
Milyen kedvezményemet? 2 milliós befektetésemről beszélünk. Nekem 2015 óta működik a rendszerem. De 2011 óta van napelemes rendszerem.



2019-03-25
15:03:21
#52616
www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-szerint-netto-uzemiranyitasi


Erőművi termelés, tüzelőanyag szerinti bontásban. A nap és szél elég alacsony még.
2019-03-25
14:38:22
Előzmény: villam64 #52613#52615
Szia Villám
Egyszer már feltettem az eredeti Német támogatási rendszert azzal, hogy nézzél utána.
Megismétlem, de te is rákereshetsz, csak a google.de-t kell beírnod, meg a megfelelő kulcs szavakat.
Tehát egy a sok közül:
://www.solaranlagen-portal.com/photovoltaik/stromspeicher

Kiemelek két részt:
1.
"Welche Förderung für Stromspeicher gibt es?
Die KfW bieten eine Förderung für Stromspeicher im Rahmen des Programms 275 an. Der Kreditzuschuss liegt dabei zwischen 500€ und 4.000€. Die Höhe der Förderung ist dabei von vier Faktoren abhängig:
Die Größe der Photovoltaik-Anlage
Die Kosten für den Solarstromspeicher (netto zzgl. Steuer)
Der Zeitraum, der zwischen der Inbetriebnahme der Photovoltaikanlage und der Inbetriebnahme des Batteriespeichers liegt
Das Datum, wann die Förderung beantragt wird
Wenn der Stromspeicher mit einer neuen Photovoltaik-Anlage installiert wird (oder maximal 6 Monate später), dann greift ab einer gewissen Höhe der Speicherkosten der reguläre Fördersatz für die Neuinstallation. Interessant für Nachrüstungen: Wenn die Anlage für die der Stromspeicher installiert werden soll, bereits mehr als 6 Monate in Betrieb ist, dann greift ein erhöhter Fördersatz."

A támogatás lényege a Kreditzuschuss! Ez nem állami támogatást jelent, hanem (akár az állammal a háta mögött) a komplett berendezést (termelő + tároló) -t gyártó, építő cég által biztosított hitel hozzájárulást. Magyarul hitel fedezetet.

2.
"Was kostet ein Stromspeicher?
Die Preise für Stromspeicher sinken seit Jahren kontinuierlich. Neben den Anschaffungskosten, die eng mit Speicherkapazität zusammenhängen, sind auch die Kosten pro gespeicherter Kilowattstunde Strom eine wichtige Entscheidungsgrundlage. Unter diesen Gesichtspunkten empfehlen, bei Einfamilienhäusern mit Vier-Personen Haushalt, Experten Batteriespeicher mit einer Kapazität von vier bis sechs Kilowattstunden. Kosten für die Wartung eines Stromspeichers werden dabei nicht berücksichtigt, da die Technik als wartungsfrei gilt.
Kosten für Stromspeicher
4 kWh Stromspeicher
6 kWh Stromspeicher
Durchschnittskosten
6.000 Euro
8.000 Euro
Durchschnittkosten pro kWh
1.500 Euro
1.330 Euro
Letzte Preisentwicklung
- 1%
- 6%
Angezeigt sind Nettopreise für die Geräte samt Installation. Die Speicher wurden in den letzten Jahren immer günstiger, so dass ich die Kosten pro gespeicherter Kilowattstunde Strom erstmals unter den Kosten für Haushaltsstrom bewegen. Strom speichern lohnt sich in vielen Fällen - und wird attraktiver durch Fördermöglichkeiten, die die Kosten noch weiter reduzieren. "

Egy 4 KWh tároló átlagos költsége 1.500,-Euro/KWh.
Ha nem hiszed, akkor futtasd át az egész írást a gugli fordítón!
És most jön a lényeg. Az általad emlegetett és példának felhozott Német és Ausztrál kapacitásokat szorozd meg ezzel a számmal és rögtön rájössz, hogy abból több Paksot lehetne építeni. Na ezért nem állami támogatással ösztönöznek tárolók építésére, hanem "korbáccsal". Az az azzal a hihetetlenül magas áram árral, ami miatt több százezer Német háztartást kellett az elmúlt időszakban fizetésképtelenség miatt kikapcsolni a szolgáltatásból.
www.zeit.de/wirtschaft/2012-07/energiewende-strompreise/seite-2

"Problematisch daran ist, dass diese Entwicklung zu einer sozialen Schieflage anwachsen kann. In eine eigene Photovoltaikanlage, ein Mini-Blockheizkraftwerk oder einen Batteriespeicher kann vor allem investieren, wer ein eigenes Dach und etwas Erspartes oder die nötige Kreditwürdigkeit hat. Auf das Netz angewiesen sind hingegen diejenigen, die diese Möglichkeiten nicht haben, also vor allem Mieter und Menschen mit niedrigen Einkommen.
Ihnen immer höhere Anteile der Netzkosten aufzubürden, wäre nicht fair. Bereits heute wird Schätzungen zufolge 600.000 bis 800.000 Haushalten der Strom abgedreht, weil sie ihre Rechnung nicht bezahlen können. Die Einführung von Sozialtarifen für Strom, die jüngst wieder diskutiert wird, ändert an dem grundlegenden Problem der Kostenverteilung jedoch wenig. "

Tehát az építsen napelemet, tárolót, akinek van saját háztetője és szükséges hitelképessége! (Szó nincs állami támogatásról.)

A végére.
Nem tudom, mi az a "magyar idők". Én még a Villanyszerelők lapjától is eltanácsolok mindenkit, aki tárgyilagosan akar tájékozódni.
A kedvezményedet mikor és kitől kaptad? Magyarul mióta vagy szaldós?
Ez sok mindent megmagyarázna!


villam64Válasz erre
2019-03-24
23:41:41
Előzmény: sándor #52612#52613
Szia Sándor
' Maximum segít valamilyen kölcsön támogatással.' - Pontosan. olyan támogatással segít, ami kölcsönösen megéri mindkét fél részére. Ha nem lenne megtérülős, akkor senki nem ruházna be ott sem. tehát az állam fizeti. Ugyan úgy a németeknél is vissza nem térítendő támogatás van, és nem kölcsön. Kölcsön csak nálunk van. Nem is működik nálunk rendesen a HMKE rendszer. A németeknél továbbra 10-szer több HMKE-t építenek ki mint nálunk. Ha nem érné meg akkor egyetlen német vagy ausztrál sem tenné bele a pénzét. Te azt várod el, hogy én úgy tegyem bele a pénzem, hogy nekem ne érje meg, de te élvezd a hasznát fizetség nélkül. Valakivel nagyon össze tévesztesz.
A gumirendelet jogot sért, ne álmodozz róla. A tárolás nekem nem éri meg, soha. Ne reménykedj benne, hogy megfinanszírozom. Fizessetek. Csak ezt tehetitek. Én már fizettem, amikor a rendszeremet megépítettem. Most ti következtek a fizetésben. Ne reménykedj a leszabályozásban. Az csak a nagy erőművekre vonatkozik, mint Paks III. A HMKE leszabályozásához még nincs rendelet. Visszamenőleg meg nem lehet. A nagyobb naperőművek leszabályozása is drága mulatság lenne neked. Fizetned kellene érte, mint a németeknél. Ott van Mátra I-II, Paks III, és még több száz napelem park. Egyszerűbb Paksot, és a Mátrai szénerőművet, és a gázerőműveket leállítani. A HMKE rendszereket mindenütt azért támogatják, hogy ne a szolgáltatóktól, és a nagy termelőktől függjenek az állampolgárok. Az ausztrálok is a nagy termelők árait szorították le a tárolással. A szénerőműveket fogták vissza vele.
Ne a magyar idők hazugságait olvasd a németekről. Ők nagyon jól haladnak a céljuk felé. Nem ők szorulnak segítségre, hanem mi. A németek jóval kevesebbet költenek rezsire, mint mi. orbánc folyamatosan hazudik neked.
Én sosem mondtam, hogy hálózatot kell bővíteni. Az ausztrálok is rájöttek, hogy egyszerűbb a helyi tárolással kiváltani a hálózatfejlesztést. Én is ezt mondom. Az unio-s pénzek is ezt mondják, mert pont ennek a támogatásnak az összegét háromszorozzák meg. Felejtsd el a HMKE megadóztatását. Ez nem kivitelezhető. Az általad elfogadott alkotmányba ütközik. Inkább a jövő energia hálózatát építsük. Az utamba tett akadályokat lebontom. Ebben jó vagyok.
Műszerésznek tanultam, hogy a hibákat kijavítsam, akár új eszközök beüzemelésével. Nem múzeum őr vagyok. Mint a kormány is rájött, egy teljesen új alapokra helyezett energia stratégia kell. Aszódi csak Paks-ot látta lelki szemei előtt. Mégis oda építettek egy 20 MW-os naperőművet. Az idén várhatóan még 200-300 MW naperőmű épül, melyből 100 MW HMKE lesz.
Ausztriában és Csehországban is várható lithium bánya nyitása.
Az jó lenne, ha a szolgáltató végre beárazná a többletemet, és kifizetné a tartozását. A 3200 kWh többlet termelésemmel biztos, hogy én vagyok az élősködő? Előbb ki kellene egyenlítenetek a tartozásotokat. Szerinted a 3200 kWh áfája hova került? Ki számlázták valakinek a 3200 kWh betáplált energiámat? Milyen áron, és veszteség számítással adták el a 3200 kWh-t? Hol a pénz?
--
Röviden. A tárolást ha én fizetném, akkor nekem soha nem térülne meg. Nem fogom fizetni. Nekem egyszerűbb olyan szabályozót építenem, amivel minimalizálom a fogyasztásom. Ez töredéke a tároló árának. Ezzel te nem fogsz jól járni, mert továbbra is a nagy termelők fogják az áraidat meghatározni. Az enyémet nem.
2019-03-24
21:54:20
Előzmény: villam64 #52609#52612
Szia Villám
Reméltem elolvasod amit belinkeltél, mert abból egyértelműen kiderül, hogy hasonlóan a Németekhez, az Ausztráloknál sem az állam fizeti a házi termelés tárolását. Maximum segít valamilyen kölcsön támogatással.
A szolgáltatók pedig felismerték, hogy olyan nagy termelőkkel (gázszerelőkkel) kell szerződniük, akik nem csak termelnek, hanem tárolnak is.
Azt a napáram felesleget amit a szolgáltatók naperőművei termelnek, ezután saját maguk tárolják be.
Akár honnan nézed, ez az önellátás. Az a piaci forma, ami mellett én kardoskodom.

Nem én akarom rákényszeríteni a tárolást a HMKE-re. Már 2016 májusában megjelent a "gumirendelet". Az önkéntes tárolással jobban jársz, mintha a kitermelésedet, vagy a visszavételezésedet korlátoznák. A "jobban jársz" nem azt jelenti, hogy onnantól megéri, csak a ráfizetés lesz kevesebb.

Hogy merre fognak a szabályozásban elmenni, nem tudom. Mindössze emlékeztetnék arra, hogy nem is olyan régen, még a hálózat használati díjat is elképzelhetetlennek tartottad.
Elfogyott a támogatás, elköltöttük a következő három év uniós pénzeit, kicsúszni látszik a maradék pénzek felhasználásáról való saját döntés is a kezünkből.
Szerinted ezután csak további nagyvonalú állami támogatás jöhet? Miért? Mikor lesznek legközelebb választások?

A hálózatirányítás problémáit annál gyorsabban meg kell oldanunk, minél több napáram kerül a hálózatba. Gondolod, hogy ebben az esetben majd nem az erősebb kutyának fog sikerülni szeretni?
A Németek bicskája kezd beletörni a széláram szállításába. Az Ausztrálok nem is akarnak távvezetékeket bővíteni, újakat építeni, ezért szorgalmazzák az önellátást, illetve a területi önellátást.
Nem láttam megerősítve, csak hallomás alapján írom, hogy az önellátókat azzal ösztönöznék, hogy amikor a központi hálózatra szorulnak, akkor egy bizonyos, a létfenntartáshoz elengedhetetlen mennyiségű energiát kedvezményes áron kapnak. Semmi extra fogyasztás, semmi luxus. A kedvezményes mennyiség feletti fogyasztást a jóval magasabb piaci áron kapnák. Így is lehet ösztönözni.

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az adóztatásod kivitelezhetetlen. Mire te megtudtad, hogy többleted van, akkorra azt már be is árazták neked. A szolgáltató nem neked jelent először.
Az, hogy most már a digitális mérők is elavultak, szerintem csak nézőpont kérdése. Ha a felesleget kifizetnék 32 Ft/KWh áron, akkor biztosan jól mérnének a mérők.



villam64Válasz erre
2019-03-23
23:10:42
Előzmény: sándor #52607#52609
Szia Sándor
Nem tudom, hogy honnan veszed, hogy nem a közösség fizeti Ausztráliában a tárolást? Csak közösségben érdemes gondolkodni. Az egyén, mint én, nem fogom a közösség helyett megfinanszírozni a tárolást, mert az nekem veszteséges lenne. Csak a közösségi tárolás gazdaságos. Szigetüzem gazdaságosan nem létezik. És Ausztráliában rájöttek, hogy ha tárolnak, akkor nem fognak függeni a nagy erőművektől. És olcsóbb lesz nekik az energia utána.
-- És bármennyire is próbálod a termelőkre, főként a HMKE-re hárítani a tárolási kényszert, az a fogyasztók miatt kell, mert nem hajlandók kiegyensúlyozottan fogyasztani. Nézd meg a fogyasztási görbét. Nappal fogyasztanak, és nem éjszaka. Ezért van éjszakai áram, nem az emberek két szép szeméért. És hiába szidod a városnyi bizonytalan üzemű háztetőre szerelt napelem rendszereket, ez működik. Paks meg nem. Elég lesz csak az elkövetkező szabályozást megfigyelned. Nem a leszabályozós terved irányába fogunk elmenni, mert az nem észszerű. A 4 kW feletti adóztatás kivitelezhetetlen. Az 100 milliárdokba kerülne az országnak, a fogyasztóknak.
A végén meg pont a közösségi tárolást emlegeted jó példaként. Nem értem az okfejtésed!
Amikor az állam által megfinanszírozott energiatárolót nálam helyezik el, az logikailag semmiben sem különbözik a közüzemi hálózaton telepített tárolótól. Csak nem kell közterületet elfoglalni érte. A jelenlegi új digitális villanyórák is már elavultak. Tegnap voltak leolvasni. Többet termeltem 360 kWh-val. Pedig jóval kevesebbet termeltem, és többet fogyasztottam, mint az előző idényben. Ezt a tendenciát az orbán rezsim sem tudja megállítani. A kamatmentes kölcsön is a HMKE-t támogatja. Az önrész 4 év alatt megtérül, és utána egy lecsökkent rezsi marad. És messze vagyunk még e folyamat végétől. Ez még csak a kezdet. A napelem termelési kapacitás is rohamosan bővül.
Felejtsd már el, hogy megpróbálod mondva csinált okokkal meg próbálod megállítani az általam felvázolt jövőt, mert az lehetetlen. Nem lesz 4 kW feletti adó, mert abban a pillanatban felfüggesztetem a bíróságon a törvény végrehajtását.
-- A szaldózás valóban nem jó. Az ideális az lenne, ha a feleslegemet évente 32 ft/kWh áron automatikusan adómentesen kifizetnék.
Az én fesz méréseim.


Jelenleg Mo.-on 500 MW napenergia kapacitás lehet. Ebből 300 MW HMKE. Ez nyáron 3 %, télen 0.25 % részesedéssel bír a napi termelésben. 2030-ra 5 GW HMKE várható, 2 Paksnyi. Plusz a HMKE-nél nagyobb napenergiás kapacitások. A napenergiás beruházások fogyasztást csökkentenek. Májustól októberig jelentősen. Pár éven belül Paks I-et is le kell szabályozni nyáron, nappal, csúcsidőben. A lakossági HMKE rendszerek az újabb erőmű építéseket váltják ki. Viszont az erőmű építések helyett, helyi energia tárolókat kell építeni. A helyi tárolás veszteséges, a hatásfoka 70 % körüli. Az osztrákok sem vállalnák ingyen az energia tárolását. Szénbányák helyett lithium bányákat nyitnak Európában is. Bár a hidrogént jobbnak tartom. Esti tárolásra a röpsúlyos, acélrugós óraszerkezetű tárolók. Egy háztartás éjszakai fogyasztása 1-3 kWh. Ezt kell áthidalni csak. Télen növekedni fog a villamos fűtési energia. Ez szigeteléssel, és többlet napelemmel csökkenthető. De ekkor a tavasztól télig keletkező felesleget át kell venni a lakosságtól olyan áron, hogy megérje nekik befektetni napenergiába, és szigetelésbe. Különben továbbra is fával, gázzal, hulladékkal fog fűteni.
2019-03-23
16:02:47
Előzmény: villam64 #52563#52607
Villám,

Sokszor írtam már, hogy hagyd a Napi-t, vagy idézd reálisan. Ne állítsd a világ leggazdagabb országát, egy kontinenst, ellenpéldaként Magyarországhoz!

Ebben a cikkben azt is benne van, hogy nálunk azért nem fejlődik a napenergia hasznosítás úgy ahogyan szeretnéd, mert nem vagy hajlandó tárolásba beruházni.
Még Ausztrália sem engedheti meg magának, hogy a közösség fizesse a tárolást.
Ez az amit piaci viszonynak neveznek, nem a szaldózás.
Az állam elindította a folyamatot, az emberek pedig belépnek az árampiacra. Saját maguk, a saját pénzükön, a saját kockázatukra, és legfőképp a saját önellátásuk biztosítása érdekében.
Más ország, más lehetőségek, másként gondolkodó emberek.

Ezt olvasva ciki, hogy pont ezt hozod fel ellenpéldának a hazai viszonyokkal szemben:

"A napelempanelek telepítése mellett a beruházási oldalon megjelent egy új hajtóerő is: egyre gyakrabban kapcsolódnak a napelemekhez energiatárolási megoldások. Ráadásul e technológiai kombó már nem csak a háztartások választása, mivel rendre hálózati cégek is használják. A nagy távolságra szállító távvezetékek fejlesztési, illetve bővítési projektjeibe a közművek már előtérbe helyezik az energiatároló berendezések beépítését, mivel az nem csak a távvezetékes hálózattól való függést csökkenti, de azáltal, hogy helyben oldja meg a helyi problémát, a költségeket is csökkenti."
2019-03-20
22:48:04
Előzmény: villam64 #52603#52604
villam:
Kétféle leállás van: a kéthónapos nagyleállás és az egyhónapos.
Nagyleállásból kevesebb van.
villam64Válasz erre
2019-03-20
21:57:38
Előzmény: grano #52602#52603
Az 1 hónap. Ez nem tervezett. Ez a ligniterőmű megtámogatása, hogy mészárosnak busásan megtérüljön a befektetése. Számodra nem érdekes, hogy nyáron kevésbé lenne problémás a felújítás, mint most télen. Én nem szeretem a hazugságokat. Nyárig újabb napenergia kapacitás kerül üzembe. A tavalyi évhez képest nagy változás történik az idén az energia piacon. 2010 óta hazugságokra, és a pénz lenyúlására ment az energia. Az idén átlépi az össztermelésben a napenergia a szélenergiát. Mindenki ebbe fektet. Én is akarok még egy 4 kW-os rendszert. Valószínűleg felveszem a kamatmentes hitelt, plusz 2 konzolos klímára is.
2019-03-20
19:33:26
Előzmény: villam64 #52563#52602
villam:
"Február 4 óta áll Paks egyik blokkja."
Ez miért megy csodaszámban?
Tervezett főjavítás mióta szenzáció?
villam64Válasz erre
2019-03-12
22:14:10
Előzmény: pali #52562#52563
Akkor ezt is tedd melléje.
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/fel_magyarorszagnyi_napelemet_kapcsolnak_be_havonta_ausztraliaban.680273.html
Ez a magyar hazug energiastratégia. Február 4 óta áll Paks egyik blokkja.



2019-03-12
21:50:10
#52562
Az ország legnagyobb naperőművét adták át Pakson.
A legmodernebb technológiával rendelkező naperőmű 74 ezer napelem táblájával, átlagosan évi 22,2 GWh (gigawattóra) villamos energia termelésére képes.

www.villanylap.hu/hirek/5074-az-orszag-legnagyobb-naperomuvet-adtak-at-pakson/?utm_source=naperomu&utm_medium=email&utm_campaign=marciusi-hirlevel&fbclid=IwAR2QBQfaJAdnZi2-_4mWrVQ8PmSyN95Na5Prc-_Fg3cKfTHI0WEuwCMIxEE




2018-11-19
14:14:04
Előzmény: szocsmarci #52215#52227
A Belga energia ellátók megoldották a felléphető téli problémákat. Legalább is van megoldásuk, tervük.
Nem maradnak atomenergia nélkül, mert átcsoportosították a karbantartásokat, és lekötötték az importot.
Nekik a legnagyobb problémájuk az, hogy "náluk hamarabb fújt a szél", hamarabb volt remény a megújulóra, mint másutt. Ezért lemaradtak a kifutott atomerőművi blokkjaik cseréjével. Hiába hosszabbították meg többször is a működési időt, a végleges kifutásig már nem tudnak hasonló új blokkokat létesíteni. Persze erre is van megoldás, léteznek mobil atomerőművek.


Talán nem ismeretlen, hogy nálunk is ősidők óta vannak különböző fokozatú vészhelyzeti tervek. Ehhez jött ráadásként kb. 25-30 évvel ezelőtt a negyedórás energia igény tervezés.
Csináltam mindkettőt. Nem egyszerű egy 2,4 MW ellátású gyárrész megtervezése, ahol a pillanatnyi átlagos fogyasztás 1,4-1,8 MWh között ingadozik.
Ilyen tervek ma is vannak minden cégnél. Nagyjából tíz perced van végrehajtani egy drasztikus fogyasztás csökkentést úgy, hogy a termelésben se jelentkezzenek pótolhatatlan károk. Komoly feladat.
Ezt tervezték meg a Belgák is, országos szinten.
Ha egy Belga újság írna arról, hogy Magyarországon milyen vészhelyzeti tervek vannak villamosenergia korlátozások idejére, akkor ott a belgák szörnyülködnének.


A németek tényleg bajban vannak, de ne feledd el, hogy az északi1 még jóval az Ukrán krízis előtt megépült. Bő három évvel hamarabb beüzemelték, mielőtt Ukrajna a képbe jött. És a beüzemelés előtt hány évig tervezték és építették?Tehát a kényes napi politikát akár ki is hagyhatjuk a dologból.
Mennyire haragudtak akkor a Lengyelek, hogy kikerülték őket!


Amit a szenes erőművek csúcserőműként való, a mai korszerű technikának betudható használhatóságáról gondolsz, kiegészítésre szorul. Én a 60-as években többször látogattam egy magyarországi szenes csúcserőművet.
Képzelj el egy tűzálló aknát, amibe belógott egy cső kígyó (hasonló a tárolókban lévő hőcserélőkéhez). Ez a cső kígyó volt a kazán.
Az akna négy sarkán egy-egy kalapácsos daráló fújta be a porrá őrölt szenet úgy, hogy a lángcsóvák a csőkígyón találkoztak. A hamu az akna fenekén lévő vízzel telt medencébe hullott, ahonnan egy szállítószalag hozta fel a vasúti vagonokba.
Az erőmű a akkori csúcsideji kívánalmaknak megfelelően "pillanatok" alatt volt indítható, felterhelhető. Mai szemmel egy végtelenül egyszerű, primitív valami volt. De működött, és tette a dolgát.
2018-11-19
12:50:15
Előzmény: Paragon #52218#52226



Paragon,

ez a kiemelés egy hosszabb tanulmány bevezető részéből való.
Forrás: Elektrotechnika 2018/10, Szerzők: Harsányi Zoltán és Décseiné Giczi Katalin

Úgy gondolom, hogy már ez is sok mindenre rávilágít. Az áram piac hiányára, a támogatások árdrágító hatására, a szabályozatlanság kérdésére, az indokolatlan áramfogyasztás növekedés okára. De leginkább arra, amit egyesek ijesztgetésnek véltek és vélnek még ma is, hogy "fogyasztói válaszadásra" kényszerülnek akár tetszik, akár nem.

Talán még az is kiderülhet belőle, hogy akik már néhány év után megtérültnek értékelik a beruházásukat, azok azt ajándékba kapták attól az államtól, amelyet egyébként talán ostoroznának. Nem csak a mai Magyar államról van szó, hanem mindegyikről, ahol erősen támogattak.



2018-11-18
21:14:10
Előzmény: Paragon #52218#52225
A cikk lemaradt a napi helyzettől.
A MK 2018 169. száma közli a kötelező átvételi jogosultságra vonatkozó támogatási értékeket.
A fix napelem 17 évről 14-re csökkent most.
Lassan adagolják az agyakba, hogy a kötelező átvétel, a szaldó nem egyéb, mint egy olyan támogatás, amivel egy ideig magasan tarthatják a villamosenergia árát.
A támogatás nem tartható annyi ideig, mint ahogyan ígérték.

Beszélgettünk itt az erőművek megtérüléséről. A cikkben példának felhozott Százhalombatta jó példa arra, hogy milyen lehetetlen a megtérülés komoly állami támogatás nélkül.
25 év tervezett élettartam, 20 év (volt?) a kötelező, közel dupla áron történő átvételi ígéret. Tehát valóban olcsó napenergiás áramot csak az utolsó öt évben tudott volna az erőmű a piacnak adni. A támogatások rövidítése még a beruházás megtérülése előtt kiteszi a termelőt az akkori piacnak.
Úgy változtatgatják a feltételeket, hogy az állam a pénzénél maradjon. Az, az ne támogasson olyan hosszan és mértékben, hogy az áram ára elszálljon, de mégis fenntartsa a beruházási kedvet. Kimozdítsa a beruházók zsebéből az ott lapuló pénzeket.
Miután ez nem csak az energiánál történik így, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy pl. az agyontámogatott sertés tenyésztők példáján látható legyen a jövő.

Ráadásul ha tényleg idejönnek a Kínai napelemes beruházók, az olcsó, otthon már megtámogatott napelemeikkel hazavágják az addigra lefutott hazai napelemes bumm szereplőit.

Ezek nem az általam emlegetett negatív dolgok, hanem logikus energia politikai lépések. Ez történik pl. Németországban is.
Ettől függetlenül továbbra is az a véleményem, hogy vagy csak saját célra, önellátásra szabad termelni, vagy eladóként kell kilépni a piacra.

2018-11-13
08:38:25
#52218
Érdekes cikk a napenergia m-o-i boomról, sok megállapítása egybevág a Sándor említette negatív dolgokkal
www.napi.hu/magyar_gazdasag/napenergia-aramar-lakossagi-fogyaszto.673155.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

szocsmarciVálasz erre
2018-11-06
16:42:45
Előzmény: sándor #52212#52215
A belgáknál ez a tél lesz az első teszt, vajon működhet-e az ország atomenergia nélkül. Ezen a télen felderíthetők a rendszer gyenge pontjai, legyen az hálózati, erőműi, szomszéd ország-beli, vagy saját lakossági szinten. Az, hogy végleg leállnak-e az atomerőművek, az szerintem már eldöntött kérdés. Újat nem terveznek építeni, ezért márt az a kérdés, hogy 2030-ban vagy 2050-ben lesz ez.

A paksi áram árának kiszámítására én a legegyszerűbb módot ismerem (elvben), amikor a az erőmű élettartama alatti költségeket elosztják az összes kerítésen túl adott energiával, és ezt korrigálják kicsit az interkaláris tényezővel, inflációval, biztonsági szorzóval, áram árának jövőbeli változásával, stb. Ennek számítása kapkodva is kb 2-300 oldal. Egyszerűbb megnézni, ki mennyiért adja a hasonló erőművek esetében, és azt átlagolni.

Az Északi Áramlat 2 célja, hogy kikerülje Ukrajnát a vezeték. Mint tudjuk, proxy háború zajlik Ukrajna és Oroszország közt. Ukrajna úgy tűnik USA barát lett, közvetve pedig EU barát is. Kicsit furcsa emiatt, hogy Oroszország direktbe szállít ellensége barátjának, de talán érthető ha az érdekeket nézzük. De ez persze kicsit bonyolultabb, és kényesebb téma.
Visszatérve az energetikára, nem csak földgázzal működhet ma már csúcserőmű, hanem szénnel is. Annyit fejlődött a technika, és az anyagtan hogy a vissza/felterhelő képessége az szénerőműveknek megnőtt. Lengyelország vígan elvan a szénerőműveivel, nem hiszem hogy gond lesz ott a megújulókkal sem egy értelmes határig.
És a földgáz nem csak az elektromossághoz kell, hanem a fűtéshez is.
2018-11-05
11:16:19
Előzmény: szocsmarci #52204#52212
Szia

Nem benézted, hanem talán nem folyamatában ismered a problémákat.

A Belga esetre ide teszek egy áprilisban megjelent értesítőt, amely összefoglalja a problémákat. De nincs feltétlenül összefüggésben azzal a friss hírrel, hogy "reped a burkolat Belgiumban". Belgium jelenleg a negyedik az országok között, az atomenergia arányában.
Tehát így állt a helyzet áprilisban:

"
...A most elfogadott csomagban a belga kormány azt is rögzítette, hogy az ország 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiát alkot és fogad el 2019-re. 2002-ben már készült egy törvényjavaslat, miszerint új atomerőművet nem építenek az országban, a négy évtizedes élettartamot elért erőműveket pedig egymás után lekapcsolják 2025-ig. A javaslat azonban óvatosan közelített a problémához, és számos kitételt tartalmazott, amelyek az atomerőmű kivezetésének felfüggesztését indokolhatják. A mostani döntés egyik fő motivációja a Doelben és Tihange-ben működő reaktorokkal kapcsolatban az elmúlt években felmerült probléma lehetett. Bár a két egységnek 2025 végéig működési engedélye van, a reaktorokban 2013-ban felfedezett mikrorepedések, illetve az erőművek előrehaladott kora jelentős biztonsági aggályokat vetett fel. Az egységeket 2013 ban 2015-ig bezárták, napjainkban azonban ismét működnek. Az ország közelmúltban életbe lépett nukleáris energetikai stratégiája értelmében minden belgiumi lakos számára elérhetővé tették jódtabletták beszerzését egy nukleáris baleset esetére."

A mostani hírek a külső betonburkolaton észlelt repedésekről tudósítottak. Ezt keverhették össze a régi hírekkel.
-A sugárzástól is védő ólombeton burkolat, mint minden beton építmény repedezik, folyamatosan javítgatják őket. Ezek is 30-40 évesek.
-Leállítani, valamire cserélni azért kell az erőműveket, mert eljutottak, eljutnak az élettartamuk végére. Ez sem hír, csak egy természetes energiatermelési kérdés.
-A reaktor tartályok mikro repedései, a tartálybelső szivacsosodása olyan jelenség, amivel már a tervezéskor számolnak.
Ha Paksot nem méretezték volna ilyen szempontból is brutálisan túl (pl. falvastagság), akkor nem lehetett volna most, a lejárati idő végéhez közeledve növelni a teljesítményüket. Ráadásul úgy, hogy aktívabb fűtőanyagra váltottak, ami sokkal erősebb neutron terhelést ad a tartályfalnak.
Anno akkora volt a biztonsági túlméretezés, hogy most ki kellett még használni a kifutásig lehetséges "koptatást".
-A mikro repedéseket folyamatosan ellenőrzik ez első pillanatoktól kezdve mindenütt a világon. Minden fémanyag (is) tele van ilyen repedésekkel. Lakóházak össze omolhatnak az ellenőrzés hiányának betudhatóan, de rektor tartállyal ilyen még nem fordult elő.
Az oroszok jók a metallurgiában, a csehek a gyártásban, a repedéseket nyilvántartják, követik a változásokat.
Valamikor, Magyarországon volt egy autó a Moszkvics 403-as. A rege szerint a típus száma úgy állt össze, hogy csak az első 400 legfontosabb ember juthat hozzá. A 3-as pedig a lemezvastagságra utalt, amiből a kasztni készült. Festés nélkül sem rohadt át évtizedig.


A leendő paksi áram árát úgy is számolhatod, hogy erőműnél tíz év a megtérülés, tehát el kell osztani a várható bekerülési költséget a tíz év alatt várhatóan megtermelt KWh számmal, és ez lesz a kiinduló áramár. Később az élet majd a helyére teszi a számokat úgy, mint ahogyan Paks1 esetén is.

Miből gondolod, hogy senki nem akar földgáz erőműveket építeni?
A Németek most sürgősséggel bővítik a szenes termelést. A csúcsokat földgáz erőművekkel szolgálják majd ki. Ezért építik csendben, de nagyon határozattan az Észak Áramlat 2-őt.
Náluk két energia politikai döntés dőlt be. Az egyik a megújulóra alapozás, a másik a Fukusima utáni pánik miatt hozott, akkor népszerű merkeli döntés.
Ma már másként látják a dolgot, Merkel (nem csak az energetikai döntés miatt) befejezni kényszerült.
Ennyit a pillanatnyi népszerűségről, a kellően át nem gondolt, az akkor népszerű politikai döntésekről.
Tehát van a földgáznak jövője, sőt. Már csak a földgázzal előállított áram ára miatt is.
Az "északi 2" vezeték elkészültéig még sok időre van szükség. Közben alakulgat az amerikai "energia ösztönzés" is, ezért már készül (odavontatják a parthoz) a cseppfolyósított földgáz fogadó, átalakító állomásokat. Ezek egy éven belül elegendő földgázhoz juttatják a Németeket.

Nekünk csak Paksunk van, meg a szabad piac. Meg a remény, hogy a gáz azért hozzánk is eljuthat. Csak döntés kérdése, hogy mikor válhatunk a makói árok gázával önellátókká.

A 2030-as ár becslés ugyan egy elengedhetetlen kiindulási alap. De valószínűtlen, hogy bejön.
Meg kell nézni, hogy milyen ár becslések voltak régebben, amik pl. 2018-ra vonatkoztak. Ha azok igazak lettek volna, akkor ma már csak biogázzal, energiafűvel, napenergiával fűtenénk és léteznénk.

villam64Válasz erre
2018-11-03
18:00:30
Előzmény: szocsmarci #52205#52208
Nem mondtam le a hússzoros napenergia kapacitásról, de hmke nélkül nem megy. Az import a kiegyensúlyozáshoz is kell. Komoly tároló kapacitást kell a rendszerbe beépíteni. Az unió úgy adta meg az engedélyt paksra, hogy nincs állami támogatás. Ha olcsóbban adják, mint a tervezett, akkor szerződést szeg az állam. Paks I-et leállíthatod, mert teljesítette a tervet. A kettő együtt csak jelentős éjszakai fogyasztásnövekedéssel működhet. Egy Paks II blokk kiváltja mészárost és a kapcsolt gázerőműveket. Mészáros 25-re lejár. De a kapcsolt gázerőművek a fűtésben is szerepet játszanak.
Az import ár változó, a fogyasztás és kínálat függvénye. A veszteség változó, de az importé a legmagasabb. Egy transzformálás 3 %, plusz a vezeték. 100-szoros? 1000-szerest is írhattam volna az én hálózatba táplált feleslegemhez képest. Az osztrákoknak sem 34 ft a nyereség. Oda-vissza 28 % szállítás, szivattyúzás, és generátor veszteség. Olcsóbb a házi akkumulátor. A házi akkumulátornál a tárolási veszteség az akkumulátor tulajdonosáé, mert nem jut ki a villanyórán. Valamint lehet éjszaka feltölteni, hogy a reggeli csúcs fogyasztást áthidalja. Az esti csúcsot a napenergiával lehet áthidalni. Egy fogyasztás mérő akár 10 tarifát is mérhet, csak nem a jelenlegi elavult ad-vesz órát kell telepíteni.
A tárolásé a másik jövő a napelem után. Minden ország saját a többi országtól független stabil rendszert épít. A hálózatba kapcsolás csak a komolyabb fennakadások megoldását, és a még stabilabb rendszert jelentik.
Leginkább azért tettem fel egy hmke rendszer termelését, hogy látni lehessen, hogy milyen hatása lenne, tízszer ennyi hmke lenne. Az import kiváltása sokkal több, napenergia.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
10:57:03
Előzmény: villam64 #52198#52205
Azt hittem, hogy azért tetted egymás alá az importot, az ország és a napelemeid termelését hogy ki szeretnéd váltani az importot napelemmel.
Márciusban még erről írtál:
http://biosolar.hu/forum/show/51607#51607
" A jelenlegi napelem kapacitás tízszeresét importáljuk. Amíg nem tízszerezzük (*15) meg a kapacitást addig ne beszéljünk hálózat fejlesztésről."
vagy
http://biosolar.hu/forum/show/51638#51638
"Meg kell 20-szorozni a jelenlegi napelem kapacitást, hogy ne kelljen importálni."
Ezek szerint ez már a múlt, meggondoltad magad.

Más.
Ezt írtad:
"Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást."

Én vissza ugrottam az időben és ezt írtam ebben korábbi hozzá szólásomban http://biosolar.hu/forum/show/52196#52196
"Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező."
Szerintem pár év miatt nem szükséges szerződni az osztrákokkal, de talán üzembiztonság szempontjából nem rossz dolog növelni határkeresztező kapacitást, és benyelni a magas tárolási díjat - amit szerintem még lehetne csökkenteni megfelelő tárgyalással. És talán kialakul majd egy elszámolási rendszer, ami alapján a hálózat használatáért is fizetnek a nem közvetlen szomszédos országok.

Ez is érdekes, ezt honnan veszed?
"Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez."

Forrás: Gács Iván - Villamos-energia termelés gazdasági értékelése (BME 2012)
Ezek régebbi értékek, de valószínű nem ugrottak annyit, mint amennyit feltételezel.




szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
10:00:00
Előzmény: BJaca #52200#52204
Szia

Igazad van, ezt benéztem. De attól még összefügg a két cikk, de annyi az eltérés hogy 3 hónap alatt zárhatnak kontra 4-7 év alatt zárnak be az atomerőművek Belgiumban.
A 4-7 év kevés, hogy kiváltság ezt a teljesítményt, ennyi idő alatt nem lehet ekkora mennyiségű erőművet építeni (vagy az nagyon megterhelné az államkasszát). Ezért akár igaz is lehet, amit írtam.

De azt nem teljesen értem, hogy miért ilyen gyorsan történnek az események? A mikró repedéseket mikor fedezték fel? És pont azoknál találtak repedéseket, amelyek nem lettek volna karbantartáson? És pont egyszerre lett volna a karbantartás minden tökéletes blokkon?

Az mos lényegtelen, hogy 2014-es cikk, mert a 2030-as árakat nem lehet megmondani előre, lehet hogy pontosabb a 201-es becslés, mint a 2018-as!
Nézzük csak a 2030-as nap, szél és földgáz erőműveket - ezekkel tervezi pótolni Belgium a kiesett energiát.

A legolcsóbb a szél, utána a földgáz, majd a napelem a legdrágább. Akkor miért nem akar senki gázerőművet építeni?
Mert a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor minden megtermelt energiát átvesz az elosztó. Napelem és szél megújuló, ezért kötelező átvenni, a földgáz viszont nem, az csak a csúcsidőben kell, azért a valós költség (LCOE) magasabb lesz. És ennek a kockázatát senki nem akarja bevállalni - teljesen jogosan.





2018-11-02
21:39:15
Előzmény: szocsmarci #52197#52202
Akkor Kirchoffot hagyjuk.
Viszont amit villám írt neked, az megáll. Komolyan.
Egyetlen hiányossága még, hogy egyelőre nem tud negyedórás tervezhetőséget.
Paks pedig nem épülne meg, ha ilyen árakon termelne.

Ui.
Ez van a 2014-es cikk fölé írva:
"Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek."

Ha jól saccolom, még a Népszabadságban írogatott számomra gyakran érthetetlen, helyesebben kellően alá nem támasztott energetikai cikkeket egy Murányi nevű újságíró.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva