English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-03-20
20:15:50
Előzmény: szocsmarci #51631#51635
Szia szocsmarci!
Az 5let onnan jött, hogy egyik hirdetési oldalon szigetelésnek (is) hirdették, és ugyanott volt fali-konzol is, aminek segítségével fel lehet szerelni. Valami olyansminek nézett ki a képen, mint a gipszkarton-profilok.
Az illesztések elméletileg légtömörek kell(ene) legyenek, ugyanis a nútolt hosszanti él gumigéderes.
A drénezett részt le tudom szigetelni, és amíg nem kerül egy pára és hő szempontjából biztonságosan tervezhető megoldás, addig marad szigetelés nélkül a hátsó oldal.

Amúgy most számoltam fogyasztást erre a jó lágyembernek való télre: január 27-től március 18-ig (58 nap) fogyott el 2 méter (1x1x1.6m) fa (ez kb. egy szekér fa, forintban kb.30000 ft/110 nm/re, vegyes kazánban). Az okt. közepe-jan. 27 közti időszakban nem is volt ilyen hideg, illetve még egy csempekályhát is használtam, és az akkori fogyasztás 6 méter.
szocsmarciVálasz erre
2018-03-19
17:15:17
#51631
Szia
Az első felvetéshez visszatérve az egyik paneltípus egy hűtőpanelnek nevezett valami, a másik egy kőzetgyapot töltésű szendvicspanel. Sajnos a szendvicspanelok.hu oldalon semmilyen műszaki adat nincs rajta, talán még a bizonylatai sincsenek rendben. Én tipikusan ilyen weboldalnak látom, de lehet tévedek.
1 - a hűtőházi szendvics panellel érdemes vigyázni, sok helyen épületen belülre teszik a hűtőtermet, ezért nem biztos, hogy időjárás álló a festése
2 - az ilyen paneleket nem családi házaknál használják, hanem ipari létesítményekben - kevesebb a páratartalom (raktárak), vagy ha van a technológia miatt, akkor gépi szellőzést építenek ki
3 - a panelek felfogatásáról gondoskodni kell, nem biztos, hogy egy tégla falhoz olyan egyszerű rögzíteni

A panelek mindkét oldala párazáró, az illesztéseknél azonban tömítetlen lehet; és említetted még , hogy a falad nedvesedik is. Ember legyen a talpán, aki ezek után megmondja neked hogy lesz-e párakicsapódás, és ha lesz, akkor hol lesz.
2018-03-18
08:27:37
Előzmény: BJaca #51617#51629
Szia Bjaca!
Gondolom mostanra kellően össze vagy kavarva a különböző véleményektől, de sajna mindegyikben van valami igazság, dönteni Neked kell
Kértél egy mórickaábrát a szigetelésről, íme:(belerajzoltam villám64 javaslatát a mélybe nyúló XPS szigetelésről, remélem így gondolta)



villam64Válasz erre
2018-03-16
23:39:56
Előzmény: levendula #51626#51627
Szia Levendula

Nem is akarom másként megoldani. Ezt tartom tökéletes megoldásnak, mert mindig egyensúlyban van a páratartalom. Pont annyi, amennyinek éppen az adott pillanatban lennie kell. Szellőztetni enélkül is kötelező az elhasznált levegő miatt. A közérzetet is javítja. Nem nagy a ház, hogy ne romoljon három ember esetén a levegő minősége. Régebben huzatos volt a ház, de az ablakok tömítése után ez megszűnt, hiába a régi ablak. A légtömör házat kötelező szellőztetni.
A kapilláris felszívódást kiszellőztetem. Valamint a lábazatra zárt cellás szigetelőt teszel, ami eltartja a nedvességet a faltól, tehát kevesebb jut a lábazaton keresztül a falba. Penészesedést kell megakadályozni. Amíg csak valamennyi nedvességet tartalmaz a fal, addig nincs gond.
Minden tekintetben egyensúlyban kell tartani a lakás levegőjét.
Igen, a szigetelés nem azért van, hogy kiszárítsa a falat, hanem, hogy a fal hőmérsékletét magasabban tartsa, elkerülve a penészesedés lehetőségét. Ezért is nem fogadják már el a kezdeti 5 cm szigetelést. Szigetelni kell, minél vastagabban, a lábazat alól fölfelé. Egyenlőre nekem a lábazatra is 15 cm van, mint a homlokzatra. Talán majd tovább bővítem még 10 centivel.
A lábazat mellett eső után a kiásott gödörben 10-15 cm-re kezdett nedvesedni a talaj, a lábazat mellett nem. A tetőt kellene az embereknek a faltól jobban kinyújtani, ezzel még távolabb tartva a nedvességet.



levendulaVálasz erre
2018-03-16
23:08:09
Előzmény: villam64 #51625#51626
Szia villam64!

Most írtad le, hogy nem k i s z á r í t o t t a d a falat, hanem folyamatosan szárítgatod. És nem is tehetsz mást, ha normalizálni akarod a körülményeket. Ehhez most a fokozott szellőzést is beveted, amivel fokoznod kell a hőveszteséget is. Ingyen ebéd nincs.

Hogy a lábazatba jutó nedvességet hogy csökkenti a hőszigetelés, azt nem tudom, de ez csak a te feltételezésed lehet. A lábazat, ami szabadon van, addig tud kifelé száradni, amíg szabadon van, amikor burkolva van, a saját túloldalára nyomja a nedvességet. Hogy amögött ilyen-olyan nedvességű talaj vagy pince van, az nem mindegy, és az sem, hogy onnan, illetve a még nedvesebb lábazatból milyen rétegeken keresztül tud tovább szállítódni a helyiségek felé. Ez házanként nyilván eltérő.

Két dolgot nem szabad összekeverni: a kapilláris felszívódást és a felületi párakicsapódást. Az előbbi akkor lép fel, ha van honnan és van mit felszívni. Az utóbbi kizárólag a belső páraterhelésből származik és feltétele, hogy egy felület hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint a kialakult beltéri relatív páratartalomhoz tartozó harmatponti hőmérséklet. A fal száradásának annyi köze van a felületi lecsapódáshoz, hogy mind a kettőt javítja a belső hőmérséklet növelése, és a fal felületi hőmérsékletének növelése, de a kapilláris felszívódás ettől még nem szűnik meg, csak „s z á r í t g a t ó d i k”. A külső hőszigetelés növeli a hőhidakon a hőmérsékletet, és elegendő esetben nem lesz párakicsapódás, de a fal csak befelé tud párát leadni, ami fokozza a páraelszállítási igényt, vagyis a szellőzési igényt. Ezzel valamennyi gyereket is ki kell önteni a fürdővízzel együtt. Ha a szellőztetéssel nem sikerül kellően kordában tartani ezt a kényes egyensúlyt, akkor a kapillárisokban is lesz párakicsapódás, és itt is kialakul a penész. Előre megjósolni, hogy egy adott épületen milyen végkifejletre lehet számítani, nagy merészség.
Ezzel együtt – vagy ezen kívül – az egy tévhit, hogy a hőszigetelés miatt alakul ki a penész. A hőszigetelés a belső páratartalomra gyakorlatilag nincs hatással, természetes szellőzés a réseken keresztül valósul meg, nem a falakon keresztül. A penészt a fent leírtak okozzák: a) hideg hőhíd + túlzott belső páratartalmom, b) túlzottan átnedvesedett fal. A külső hőszigetelés az elsőt javítja, ha nincs kapilláris felszívódás, vagyis ha a fal egyébként száraz, az utóbbit, a nedves falat, rontja.

villam64Válasz erre
2018-03-16
21:46:20
Előzmény: levendula #51622#51625
Szia Levendula.
Én kiszárítottam a falat. A szellőztetésnek nagyon jótékony hatása van. Vizes vályogfalakat is ki lehet szárítani, csak nem szabad lezárni a víz útját, hanem hagyni kell párologni a falat. A lábazati szigetelés töredékére csökkenti a lábazatba jutó nedvességet. A lakás relatíve szárazabb, magasabb hőmérsékletű levegője felveszi a nedvesebb falból a vizet. Ehhez gyenge légmozgás elég, meg hogy harmatpont felett legyen pár fokkal a hőmérséklet. Az utóbbihoz kell nagyon a szigetelés. Ezután történik a lakás levegőjének a frissítése. Minél hidegebb van kint szellőztetéskor, annál szárazabb levegő jut a lakásba, mely felmelegítve újból páraegyensúlyba igyekszik kerülni környezetébe, és magába szívja a tárgyak relatíve több nedvességét. Így tovább csökken a harmatpont. A szellőztetés mindig a külső hőmérséklethez igazítja a lakás nedvességét. Az előző évben páramentesítő ment télen, szellőztetés nélkül. A párát csökkentette, de a CO2 éjszaka 2000 PPM környékén volt. Az idei szezonban csak a szellőztetés tartja a páraegyensúlyt, de a CO2 megfeleződött. Én azt mondom, hogy ha a harmatpont fölött van a hideg felületek hőmérséklete, akkor száradnak.
2018-03-16
21:00:59
#51623
Sziasztok!
A házban belül lélegző-vakolat van azokban a helységekben, amelyek nagyon dohosodtak. Ezt kb. 12 éve csináltam meg valamilyen Baumit-termékkel, amilyet a műemlékeknél is használtak-bevált. A többi helységben mész-homok vakolat van, meszelve. Diszperzitet csak a konyha és a fürdő-födémen használtam.
Kivül a ház L alakban drénezve van ott, ahol nincs pince.
Ahová a szendvicspaneles szigetelést kérdeztem, ott nincs drén, és pince is csak kb. 1/3-ban, kb. 5 méteren.
Az utólagos szigeteléshez a legjobb a besajtolt lemez, de ez nem lehetséges a szűk hely miatt. A fúrtlyukas feltöltést 5-7 évente meg kell ismételni, ez nem tűnik jó megoldásnak. Drénezni szintén nagyon macerás lenne a szűk hely miatt. Esetleg a töltéskompenzációs eljárás beválna.
A penésztől, gombától nagyon félek, amíg nincs egy többé-kevésbé biztonságos eljárás, inkább azt az oldalt szigeteletlen hagyom.
Az még egy külön történet, hogy ha szigetelem a falakat, megnő a falakon belül a páraterhelés...
levendulaVálasz erre
2018-03-16
20:57:06
Előzmény: Paragon #51621#51622
barbot 2018-03-14 22:54:27
„A fő gond az, hogy a szigeteletlen alap miatt enyhén nedves falra párazáró hőszigetelést (pl. hungarocell) csak kiszelőzetett légréssel lehet szerelni,…”

Magyarországon falra légréssel hungarocellt TILOS szerelni. Londonban nem volt tilos, ebbe halt bele több tucat ember.

Paragon 2018-03-15 13:56:20
„…fal és a fegyverzet között légrés lesz, vékony de határozott, ami még jóval a kondenzációs hőfok feletti lesz, tehát szárítja a falat.”

Ezért nem szárítja: „… a fém fegyverzet tökéletesen párazáró.”

villam64 2018-03-16 05:58:58
#51615
„Ki lehet szárítani a falat belülről. Csak a nedves falazatot a harmatpont felett kell tartani pár fokkal, és mozgatni a levegőt.”
Nem lehet k i s z á r í t a n i. Csak s z á r í t g a t n i lehet. Ez óriási különbség.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… Nem kell hagyományos értelemben átszellőztetni a légrést, elég, ha alul a lábazatnál engedsz pár apró furatot, vagy rést.”
Ezzel sem lehet k i s z á r í t a n i, csak s z á r í t g a t n i lehet. Mert van utánpótlás. Annál intenzívebb szárítást kifelé, mint a csupaszon hagyott fal, természetes úton nem lehet elérni.

„Kicsit, hogy a hőáramlás ne induljhasson be, de a pára kidolgozza magát.”
Erre mondja Róbert, hogy olyan bizonytalan, mint az előzés a beláthatatlan kanyarban. Semmi garancia nincs rá, és én inkább az ellenkezőjére tippelek.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… egy csarnok tetőszigetelése csöpögött a párától, és nem volt semmi mód, hogy kijavítsuk. Ráhúztunk még egy tetőt, a kettő közötti légrés teljesen kiszárította a tetőt 1 hónap alatt.”

Almát hasonlít össze körtével. Itt belül van a hőszigetelés és kívül a légrés, barbotnál fordítva.
Felteszem – szólj, ha nem így van – hogy a csarnok tetőnél alul van a fémlemez, és fölötte egy nem vagy nem jól védett hőszigetelés, aminél nincs utánpótlása a víznek, ha föléje húznak egy másik tetőt. Ez tehát valódi szárítás, és nem szárítgatás. Továbbá ha ez nyáron történik, az új fémtető alatt 60-80°C is lehet a levegő, ami gyorsítja a hőszigetelés száradását. Barbot-nál ez is másképpen lenne: kívül van a hőszigetelés, és belül csak annyi a léghőmérséklet, mint a kültérben, és a közvetlen napsugárzástól is el van zárva a fal. Tehát amennyire most tud száradni kifelé a csupasz fala, annál még az átszellőztetett esetben is kevésbé, de legfeljebb ugyanannyira fog tudni. Miközben a hőszigetelés hatástalan lesz, mert a légrésben a hőmérséklet a kültérivel fog megegyezni.

Summa summarum: vizes falat t i l o s hőszigetelni. Hát még a vizes lábazatot!

2018-03-16
13:40:07
Előzmény: BJaca #51617#51621
Szia Bjaca!
Összefoglalom az eddigieket, és kiegészítem a véleményemet a lábazatszigetelési aspektussal, amivel eddig nem foglalkoztam, mert nem erre vonatkozott a kérdésed
1. Nyugodtan felrakhatod a panel hőszigetelést a külső falra, a fal hőszigetelt lesz anélkül, hogy a meglévő vizesedés romlana, sőt javulni fog, nem is kismértékben. Ezzel a kérdésed meg lett válaszolva
2. A lábazat szigetelés szükségessége, amit Robert felvetett igaz, de ez más téma, nem érinti a hőszigetelés kérdését(attól eltekintve, hogy az általad kissé nyirkosnak említett falazat kevésbé jó hőszigetelő)
2018-03-16
13:15:46
Előzmény: Paragon #51619#51620
Paragon,

A kiszámítható megoldások híve vagyok.
Te egy totál határozatlan, rengeteg paramétertől függő szerkezet lehetőségéről beszélsz, ami bizonyos esetekben talán nem ront a meglévő állapoton, de alapvetően nem lehet opció egy szakember számára (pontosan azért, mert kiszámíthatatlan és vélhetően hibás).
Nem is kívánok vitatkozni róla, mint ahogy nem érdemes arról vitatkozni, hogy egy beláthatatlan kanyarban érdemes-e előzni.
2018-03-16
11:26:27
Előzmény: robert #51618#51619
Ha jól értettem az eredeti kérdés/feladat a fal hőszigetelése volt, azzal nehezítve, hogy az enyhén nedves fal nem vet e fel problémákat. Most viszont Te már a kapillárisok leszigeteléséről beszélsz. Nem állítottam, hogy a fal hőszigetelése megoldja az alap hiányzó szigetelését, csupán azt, hogy a hőszigetelés szárítani, nem nedvesíteni fogja a falat
2018-03-16
09:55:29
Előzmény: barbot #51611#51618
babot,

Levendulának igaza van. Elsődleges a nedvesség-utánpótlás megszüntetése mechanikus vagy vegyi anyaggal, majd a fal kiszárítása.

Ha ezt nem tudod megoldani, akkor jobb, ha hagyod, ahogy van. Minden más próbálkozás kidobott pénz.

2018-03-16
09:14:01
Előzmény: Paragon #51616#51617
Szia Paragon!

Egy mórickaábrát tudnál feldobni erről?
2018-03-16
08:08:14
Előzmény: barbot #51613#51616
Szia Barbot!
Nem kell hagyományos értelemben átszellőztetni a légrést, elég, ha alul a lábazatnál engedsz pár apró furatot, vagy rést. Kicsit, hogy a hőáramlás ne induljhasson be, de a pára kidolgozza magát. Csináltam hasonlót, amikor egy csarnok tetőszigetelése csöpögött a párától, és nem volt semmi mód, hogy kijavítsuk. Ráhúztunk még egy tetőt, a kettő közötti légrés teljesen kiszárította a tetőt 1 hónap alatt. Akkor is beindult a kórus, hogy ez nem megy stb. sőt még a műszaki egyetem tanszék vezetője is első körben nem tartotta megoldásnak, de második körben már ő is nevével támogatta az elgondolást.
Ha számolni akarsz, én így gondolkodnék:
ha a falazat 18 fokos, és a külső hőmérséklet 0 fok(nem számoltam utána, de nagyjából ez a hőlépcső alakul majd ki), akkor kb 1500 Pascal parciális nyomáskülönbség alakul ki. Ez a hatalmas nyomás préseli ki a párát a furatokon keresztül a légrésből, aminek csak a levegő páradiff ellenállása áll ellen, ami páravezetési tényezője= 0,2 × 10 -9 kg/msPa. Mivel neked csak pár mm légrés lesz, így ennek 500-d részét veheted, de ez így is számottevő. Egy télen pl
1500 Pa x 0,4 x 10-12 kg/msPa*3600s*24*200= 10 g víz minden m2 falról. Mivel a falazat meleg, azt nem terheli a belső tér magasabb páratartama, ezért a falazat száradni fog.
Megj: a csarnok példánál a fokozott szárítás miatt én felül is nyitottam rést, amelyet a tető kiszáradást követően lezártam. A felső nyitás okozott minimális hőveszteséget, de nem volt számottevő. Te esetedben a kis rés miatt viszont a hőáramlás elhanyagolható
villam64Válasz erre
2018-03-16
06:58:58
#51615
Ki lehet szárítani a falat belülről. Csak a nedves falazatot a harmatpont felett kell tartani pár fokkal, és mozgatni a levegőt. A szigetelés sokat segít, hogy ezt meg lehessen tenni. A lábazat szigetelése nagyon fontos.
levendulaVálasz erre
2018-03-16
02:32:39
Előzmény: Paragon #51612#51614
a) Fémlemez + zárt légrés: nincs száradás. A zárt légrés telítődik a párával, a falban megemelkedik vizesedés magassága, ennek mninden beltéri következményével együtt.

b) Fémlemez + rendesen átszellőztetett légrés: lőttek a hőszigetelésnek.

Vizes falra nincs semmilyen megoldás.
2018-03-15
22:02:16
Előzmény: Paragon #51612#51613
Szia Paragon!
Ezt csak a ház hátára tervezem, ahol a szomszéd háza nagyon közel van, kb. 6o-7o cm-re, illetve majdnem végig takarja is. A homlokzatra nem szívesen tennék ilyet. A fal szárításához gondolom,át is kell szellőztetni a légrést. Ezt hogy lehet méretezni?

2018-03-15
14:56:20
Előzmény: barbot #51611#51612
Szia,
A jófogás panel ára nagyon jó, közel a vakolható kőzetgyapot árában az egész. Tehát jó vétel, de családi háznál még nem láttam panelt alkalmazni, esztétikailag visszatetsző lehet a festett fém felület. Páratechnikailag nem látok problémát, annak ellenére, hogy a fém fegyverzet tökéletesen párazáró. A panelek illesztése viszont nem. Eleinte én is azt hittem, hogy ott is tökéletes a párazárás, de mutattak fényképet dohánygyár falazatáról(kötelezően magas pára és hőmérséklet a gyártás miatt), ahol az illesztések mentén vastagon ki volt fagyva az átszivárgott pára. Másrészt: a fal és a fegyverzet között légrés lesz, vékony de határozott, ami még jóval a kondenzációs hőfok feletti lesz, tehát szárítja a falat.
Visszatérve az esztétikára: lehet, hogy meg lehet szépre is csinálni, számomra az amcsi műanyag burkolat is idegen volt a kezdetekben
2018-03-14
23:54:27
#51611
Sziasztok!
Adott egy régi, kőalapra épített és égetett tömör téglával falazott épület, amelynek az utólagos falszigetelését meg kellene oldani. A fő gond az, hogy a szigeteletlen alap miatt enyhén nedves falra párazáró hőszigetelést (pl. hungarocell) csak kiszelőzetett légréssel lehet szerelni, páraáteresztő szigetelést (préselt kőzetgyapott) ugyan lehet ragasztva is, de nagyon drága a rendszer.
Mi a véleményetek a szendvicspanelek szigetelésként való felhasználásáról, valaki használt szendvicspanelt ilyen célra? Ilyen panelekre gondoltam:

/www.jofogas.hu/jasz_nagykun_szolnok/Kozetgyapot_toltesu_szendvicspanel_76912661.htm

www.jofogas.hu/bacs_kiskun/Hutopanel__fagyasztopanel__olcso_vastag_panel__szendvicspanel_67857450.htm
2018-03-02
22:57:08
Előzmény: robert #51579#51582
Szia robert!
Mivel megint megszorult a szivattyú forgórésze, lecseréltem. Szerencsére volt tartalék.
Utána meg rájöttem, hogy a szobatermosztát által vezérelt relé hol müködik, hol nem: a csere után kiderült, hogy egyik kontaktorján levő ezüst meg van sütve egy kicsit. Valószínűleg a forgórészhibás motortól kapott + terhelést.
Remélem, ezzel megoldódik a gondom. Azért még megpróbálok keresni egy olyan biztosítékot, amit ajánlottál.
Köszönöm a segítséget. :-)
2018-02-27
08:49:07
Előzmény: barbot #51577#51579
barbot,

Nekem is le kellet cserélnem a csak váltakozóáramú összetevőre működő védőkapcsolót. Erre a új mosógép (ami a régi relét rendszeresen leverte) leírásában is felhívták a figyelmet. Azt hittem, hogy az csak duma, de sajnos nem.

Szerintem neked „A” típusú áram-védőkapcsolóra van szükséged, ami egyenáramú összetevőt tartalmazó hálózatban is megfelelően működik. Ilyet kellene keresned a szükséges pólus-számmal és teljesítménnyel.

Ne szidj, ha a cserétől nem fog megszűnni a problémád, mert annak sok más oka is lehet! Minden estere, először a szünetmentes oldalon kellene stabilizálni a működést.
2018-02-27
01:12:58
Előzmény: robert #51571#51577
szia robert!
Légyszíves, ha teheted, írd meg az áramvédő kapcsoló típusát. A jövő hónapban meg tudnám venni BPesten a Conradnál, ha itthon nem találok.
2018-02-27
01:09:46
Előzmény: sándor #51568#51576
Szia sándor!

Bekötéskor nagyon vigyáztam a fázis/null/földelés bekötésekre, mindegyik oda van kötve, ahová a szivattyú bekötésénél jelölve van. Nem vagyok nagy barát az árammal, nem kisérletezgetek vele. :-)

A szünetmentes táp két kivezetését használom: egybe van kötve a kazánköri szivattyú, és a radiátorköri szivattyú, a másikba pedig a napkollektor. A kazánköri egy 70 w-os Grundfos, hagyományos szivattyú. A radiátorköri egy wilo stratos eco, 5,8-59W közötti fogyasztással. Ez utóbbi lágyindítású, vagyis lassan elindul, aztán 5-10 mp mulva rákapcsol. Ezzel még volt egy annyi gond a tavaly télen is,hogy ha "auto" állásban volt (ekkor az átfolyó víz hőmérséklete, és a beállított teljesítmény alapján állítja be a fordulatszámot)néha nem nyomta előre a fűtésvizet a lakásba. Akkor is (mint most) átraktam a kézi vezérlésre, a maximális fokozatra, és ment, megy.

A szünetmentes tápot eddig egyszer kellett kikapcsoljam: Késő ősszel egy alkalommal még reggel begyújtottam a kazánba, és elindult a napkollektor is. 9-kor elvették az áramot, és csak este 6 körül adták vissza. Ekkor a szünetmentesről ment (felfelé kerekítve) három szivattyú, összesen 190W, de. 9-től du. 3-ig. Én 3 előtt nemsokkal értem haza, a szünetmentes nagyon meleg volt, és olyan hangokat adott ki, mintha egy ventillátor lapátjai vernének egy drótot/kábelt. Azt hittem, hogy ventillátor van benne, és a meleg miatt kattog, de nincs benne ventillátor, egy relé kattogott. A szünetmentesre 2 drb. 55Ah-s félmunka-akkumulátor van rákötve.
Vajon ekkor történhetett valami? Én úgy tudom, hogy beállíástól függően 1-3 óra után akkor is le kellene válassza/meg kellene szakítsa a fogyasztókat, ha még van tartalék az akkumulátorokban.
Holnap megnézem, hogy lehet rácsatlakozni számítógéppel, és megnézem a beállításait.

Még csinál egy olyan figurát is a szünetmentes, hogy amikor nincs bekapcsolva a szivattyúvezérlés, akkor nemcsak a fázison gyúl ki a fázisceruza, hanem a nullon is, csak gyengébben világít. Mikor bekapcsol a szivattyúvezérlés, akkor csak a fázison gyul ki a fázisceruza.
2018-02-26
11:55:12
Előzmény: barbot #51565#51573
barbot,

Még annyi jutott az eszembe a szünetmentessel kapcsolatban, hogy külső, hálózati felharmonikusok is okozhatnak leállást.
Mivel nem ismerem a kapcsolását, ráadásul erősáramú vagyok, ezt csak érdeklődés felkeltésnek vedd!
Egyet biztosan tudok, hogy nálam le kellett egy, a tieddel azonos gyártmányú de újabb gyártású, 1500 VA-es szünetmentest állítani, mert az időnkénti 1000 Voltot meghaladó felharmonikust nem tolerálta. A volt gazdája megígérte, hogy "kiveszi belőle" ezt az érzékenységet.

(Azt már félve írom ide, hogy a felharmonikusok az utóbbi időben több készülékben okoznak problémát, és a jelenség párhuzamos a napelemünk és a szemközti ipartelepen felszerelt, de nem a mi trafókörzetünkre dolgozó napelemek működésével. A trafókörzetek nullája össze van kötve, tehát van vezető fémes kapcsolat a két trafókörzet között. A nullánk biztosan közös.)

Például több azonos típusú műholdvevő beltérink van a lakásban, de ezekből csak az egyik, a villanyórához legközelebbi helyen felszerelt hülyéskedik napsütéskor. Hiába cserélgetem őket, nem rendszeresen, de ezen a helyen mindegyik lebénulgat. A szerviz alkalmanként pár ezerért cseréli, de a gyári csomagolásból kiszedett vadi új is lebénult már a szerelő kezében is. Viszont, amikor hosszabbítóval lehoztam a tápot a legtávolabbi tv dugaljától, a bénult beltéri rögtön magához tért. A leállított szünetmentes szintén a mérőhöz közel üzemelt.
Most próbálok keresni a saját készülékeink között valami zavarkeltőt, de újabb készüléket nem vásároltunk, a többi pedig eddig nem okozott semmilyen problémát. Még szerencse, hogy a legfontosabb szünetmenteseink a házi hálózat legvégén, a mérőtől 50-60 méterre üzemelnek.
2018-02-26
08:36:27
Előzmény: barbot #51565#51571
barbot,

1. Szünetmentes védelem:
A szivattyúk indulóárama akár az üzemi áram ötszörösét is elérheti. Lehet, hogy erősebb tápra van szükség.
Próbáld egyenként, majd egymás után bekapcsolni a szivattyúkat!

2. Áramvédő kapcsoló:
Olyan típusra van szükség, ami nem csak váltóáramhoz készült, különben meg van az esély, hogy egy kapcsolóüzemű táp miatt leold.
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva