English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelés kivitelezés hibáklapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-03-20
20:15:50
Előzmény: szocsmarci #51631#51635
Szia szocsmarci!
Az 5let onnan jött, hogy egyik hirdetési oldalon szigetelésnek (is) hirdették, és ugyanott volt fali-konzol is, aminek segítségével fel lehet szerelni. Valami olyansminek nézett ki a képen, mint a gipszkarton-profilok.
Az illesztések elméletileg légtömörek kell(ene) legyenek, ugyanis a nútolt hosszanti él gumigéderes.
A drénezett részt le tudom szigetelni, és amíg nem kerül egy pára és hő szempontjából biztonságosan tervezhető megoldás, addig marad szigetelés nélkül a hátsó oldal.

Amúgy most számoltam fogyasztást erre a jó lágyembernek való télre: január 27-től március 18-ig (58 nap) fogyott el 2 méter (1x1x1.6m) fa (ez kb. egy szekér fa, forintban kb.30000 ft/110 nm/re, vegyes kazánban). Az okt. közepe-jan. 27 közti időszakban nem is volt ilyen hideg, illetve még egy csempekályhát is használtam, és az akkori fogyasztás 6 méter.
szocsmarciVálasz erre
2018-03-19
17:15:17
#51631
Szia
Az első felvetéshez visszatérve az egyik paneltípus egy hűtőpanelnek nevezett valami, a másik egy kőzetgyapot töltésű szendvicspanel. Sajnos a szendvicspanelok.hu oldalon semmilyen műszaki adat nincs rajta, talán még a bizonylatai sincsenek rendben. Én tipikusan ilyen weboldalnak látom, de lehet tévedek.
1 - a hűtőházi szendvics panellel érdemes vigyázni, sok helyen épületen belülre teszik a hűtőtermet, ezért nem biztos, hogy időjárás álló a festése
2 - az ilyen paneleket nem családi házaknál használják, hanem ipari létesítményekben - kevesebb a páratartalom (raktárak), vagy ha van a technológia miatt, akkor gépi szellőzést építenek ki
3 - a panelek felfogatásáról gondoskodni kell, nem biztos, hogy egy tégla falhoz olyan egyszerű rögzíteni

A panelek mindkét oldala párazáró, az illesztéseknél azonban tömítetlen lehet; és említetted még , hogy a falad nedvesedik is. Ember legyen a talpán, aki ezek után megmondja neked hogy lesz-e párakicsapódás, és ha lesz, akkor hol lesz.
2018-03-18
08:27:37
Előzmény: BJaca #51617#51629
Szia Bjaca!
Gondolom mostanra kellően össze vagy kavarva a különböző véleményektől, de sajna mindegyikben van valami igazság, dönteni Neked kell
Kértél egy mórickaábrát a szigetelésről, íme:(belerajzoltam villám64 javaslatát a mélybe nyúló XPS szigetelésről, remélem így gondolta)



villam64Válasz erre
2018-03-16
23:39:56
Előzmény: levendula #51626#51627
Szia Levendula

Nem is akarom másként megoldani. Ezt tartom tökéletes megoldásnak, mert mindig egyensúlyban van a páratartalom. Pont annyi, amennyinek éppen az adott pillanatban lennie kell. Szellőztetni enélkül is kötelező az elhasznált levegő miatt. A közérzetet is javítja. Nem nagy a ház, hogy ne romoljon három ember esetén a levegő minősége. Régebben huzatos volt a ház, de az ablakok tömítése után ez megszűnt, hiába a régi ablak. A légtömör házat kötelező szellőztetni.
A kapilláris felszívódást kiszellőztetem. Valamint a lábazatra zárt cellás szigetelőt teszel, ami eltartja a nedvességet a faltól, tehát kevesebb jut a lábazaton keresztül a falba. Penészesedést kell megakadályozni. Amíg csak valamennyi nedvességet tartalmaz a fal, addig nincs gond.
Minden tekintetben egyensúlyban kell tartani a lakás levegőjét.
Igen, a szigetelés nem azért van, hogy kiszárítsa a falat, hanem, hogy a fal hőmérsékletét magasabban tartsa, elkerülve a penészesedés lehetőségét. Ezért is nem fogadják már el a kezdeti 5 cm szigetelést. Szigetelni kell, minél vastagabban, a lábazat alól fölfelé. Egyenlőre nekem a lábazatra is 15 cm van, mint a homlokzatra. Talán majd tovább bővítem még 10 centivel.
A lábazat mellett eső után a kiásott gödörben 10-15 cm-re kezdett nedvesedni a talaj, a lábazat mellett nem. A tetőt kellene az embereknek a faltól jobban kinyújtani, ezzel még távolabb tartva a nedvességet.



levendulaVálasz erre
2018-03-16
23:08:09
Előzmény: villam64 #51625#51626
Szia villam64!

Most írtad le, hogy nem k i s z á r í t o t t a d a falat, hanem folyamatosan szárítgatod. És nem is tehetsz mást, ha normalizálni akarod a körülményeket. Ehhez most a fokozott szellőzést is beveted, amivel fokoznod kell a hőveszteséget is. Ingyen ebéd nincs.

Hogy a lábazatba jutó nedvességet hogy csökkenti a hőszigetelés, azt nem tudom, de ez csak a te feltételezésed lehet. A lábazat, ami szabadon van, addig tud kifelé száradni, amíg szabadon van, amikor burkolva van, a saját túloldalára nyomja a nedvességet. Hogy amögött ilyen-olyan nedvességű talaj vagy pince van, az nem mindegy, és az sem, hogy onnan, illetve a még nedvesebb lábazatból milyen rétegeken keresztül tud tovább szállítódni a helyiségek felé. Ez házanként nyilván eltérő.

Két dolgot nem szabad összekeverni: a kapilláris felszívódást és a felületi párakicsapódást. Az előbbi akkor lép fel, ha van honnan és van mit felszívni. Az utóbbi kizárólag a belső páraterhelésből származik és feltétele, hogy egy felület hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint a kialakult beltéri relatív páratartalomhoz tartozó harmatponti hőmérséklet. A fal száradásának annyi köze van a felületi lecsapódáshoz, hogy mind a kettőt javítja a belső hőmérséklet növelése, és a fal felületi hőmérsékletének növelése, de a kapilláris felszívódás ettől még nem szűnik meg, csak „s z á r í t g a t ó d i k”. A külső hőszigetelés növeli a hőhidakon a hőmérsékletet, és elegendő esetben nem lesz párakicsapódás, de a fal csak befelé tud párát leadni, ami fokozza a páraelszállítási igényt, vagyis a szellőzési igényt. Ezzel valamennyi gyereket is ki kell önteni a fürdővízzel együtt. Ha a szellőztetéssel nem sikerül kellően kordában tartani ezt a kényes egyensúlyt, akkor a kapillárisokban is lesz párakicsapódás, és itt is kialakul a penész. Előre megjósolni, hogy egy adott épületen milyen végkifejletre lehet számítani, nagy merészség.
Ezzel együtt – vagy ezen kívül – az egy tévhit, hogy a hőszigetelés miatt alakul ki a penész. A hőszigetelés a belső páratartalomra gyakorlatilag nincs hatással, természetes szellőzés a réseken keresztül valósul meg, nem a falakon keresztül. A penészt a fent leírtak okozzák: a) hideg hőhíd + túlzott belső páratartalmom, b) túlzottan átnedvesedett fal. A külső hőszigetelés az elsőt javítja, ha nincs kapilláris felszívódás, vagyis ha a fal egyébként száraz, az utóbbit, a nedves falat, rontja.

villam64Válasz erre
2018-03-16
21:46:20
Előzmény: levendula #51622#51625
Szia Levendula.
Én kiszárítottam a falat. A szellőztetésnek nagyon jótékony hatása van. Vizes vályogfalakat is ki lehet szárítani, csak nem szabad lezárni a víz útját, hanem hagyni kell párologni a falat. A lábazati szigetelés töredékére csökkenti a lábazatba jutó nedvességet. A lakás relatíve szárazabb, magasabb hőmérsékletű levegője felveszi a nedvesebb falból a vizet. Ehhez gyenge légmozgás elég, meg hogy harmatpont felett legyen pár fokkal a hőmérséklet. Az utóbbihoz kell nagyon a szigetelés. Ezután történik a lakás levegőjének a frissítése. Minél hidegebb van kint szellőztetéskor, annál szárazabb levegő jut a lakásba, mely felmelegítve újból páraegyensúlyba igyekszik kerülni környezetébe, és magába szívja a tárgyak relatíve több nedvességét. Így tovább csökken a harmatpont. A szellőztetés mindig a külső hőmérséklethez igazítja a lakás nedvességét. Az előző évben páramentesítő ment télen, szellőztetés nélkül. A párát csökkentette, de a CO2 éjszaka 2000 PPM környékén volt. Az idei szezonban csak a szellőztetés tartja a páraegyensúlyt, de a CO2 megfeleződött. Én azt mondom, hogy ha a harmatpont fölött van a hideg felületek hőmérséklete, akkor száradnak.
levendulaVálasz erre
2018-03-16
20:57:06
Előzmény: Paragon #51621#51622
barbot 2018-03-14 22:54:27
„A fő gond az, hogy a szigeteletlen alap miatt enyhén nedves falra párazáró hőszigetelést (pl. hungarocell) csak kiszelőzetett légréssel lehet szerelni,…”

Magyarországon falra légréssel hungarocellt TILOS szerelni. Londonban nem volt tilos, ebbe halt bele több tucat ember.

Paragon 2018-03-15 13:56:20
„…fal és a fegyverzet között légrés lesz, vékony de határozott, ami még jóval a kondenzációs hőfok feletti lesz, tehát szárítja a falat.”

Ezért nem szárítja: „… a fém fegyverzet tökéletesen párazáró.”

villam64 2018-03-16 05:58:58
#51615
„Ki lehet szárítani a falat belülről. Csak a nedves falazatot a harmatpont felett kell tartani pár fokkal, és mozgatni a levegőt.”
Nem lehet k i s z á r í t a n i. Csak s z á r í t g a t n i lehet. Ez óriási különbség.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… Nem kell hagyományos értelemben átszellőztetni a légrést, elég, ha alul a lábazatnál engedsz pár apró furatot, vagy rést.”
Ezzel sem lehet k i s z á r í t a n i, csak s z á r í t g a t n i lehet. Mert van utánpótlás. Annál intenzívebb szárítást kifelé, mint a csupaszon hagyott fal, természetes úton nem lehet elérni.

„Kicsit, hogy a hőáramlás ne induljhasson be, de a pára kidolgozza magát.”
Erre mondja Róbert, hogy olyan bizonytalan, mint az előzés a beláthatatlan kanyarban. Semmi garancia nincs rá, és én inkább az ellenkezőjére tippelek.

Paragon 2018-03-16 07:08:14
„… egy csarnok tetőszigetelése csöpögött a párától, és nem volt semmi mód, hogy kijavítsuk. Ráhúztunk még egy tetőt, a kettő közötti légrés teljesen kiszárította a tetőt 1 hónap alatt.”

Almát hasonlít össze körtével. Itt belül van a hőszigetelés és kívül a légrés, barbotnál fordítva.
Felteszem – szólj, ha nem így van – hogy a csarnok tetőnél alul van a fémlemez, és fölötte egy nem vagy nem jól védett hőszigetelés, aminél nincs utánpótlása a víznek, ha föléje húznak egy másik tetőt. Ez tehát valódi szárítás, és nem szárítgatás. Továbbá ha ez nyáron történik, az új fémtető alatt 60-80°C is lehet a levegő, ami gyorsítja a hőszigetelés száradását. Barbot-nál ez is másképpen lenne: kívül van a hőszigetelés, és belül csak annyi a léghőmérséklet, mint a kültérben, és a közvetlen napsugárzástól is el van zárva a fal. Tehát amennyire most tud száradni kifelé a csupasz fala, annál még az átszellőztetett esetben is kevésbé, de legfeljebb ugyanannyira fog tudni. Miközben a hőszigetelés hatástalan lesz, mert a légrésben a hőmérséklet a kültérivel fog megegyezni.

Summa summarum: vizes falat t i l o s hőszigetelni. Hát még a vizes lábazatot!

2018-03-16
13:40:07
Előzmény: BJaca #51617#51621
Szia Bjaca!
Összefoglalom az eddigieket, és kiegészítem a véleményemet a lábazatszigetelési aspektussal, amivel eddig nem foglalkoztam, mert nem erre vonatkozott a kérdésed
1. Nyugodtan felrakhatod a panel hőszigetelést a külső falra, a fal hőszigetelt lesz anélkül, hogy a meglévő vizesedés romlana, sőt javulni fog, nem is kismértékben. Ezzel a kérdésed meg lett válaszolva
2. A lábazat szigetelés szükségessége, amit Robert felvetett igaz, de ez más téma, nem érinti a hőszigetelés kérdését(attól eltekintve, hogy az általad kissé nyirkosnak említett falazat kevésbé jó hőszigetelő)
2018-03-16
13:15:46
Előzmény: Paragon #51619#51620
Paragon,

A kiszámítható megoldások híve vagyok.
Te egy totál határozatlan, rengeteg paramétertől függő szerkezet lehetőségéről beszélsz, ami bizonyos esetekben talán nem ront a meglévő állapoton, de alapvetően nem lehet opció egy szakember számára (pontosan azért, mert kiszámíthatatlan és vélhetően hibás).
Nem is kívánok vitatkozni róla, mint ahogy nem érdemes arról vitatkozni, hogy egy beláthatatlan kanyarban érdemes-e előzni.
2018-03-16
11:26:27
Előzmény: robert #51618#51619
Ha jól értettem az eredeti kérdés/feladat a fal hőszigetelése volt, azzal nehezítve, hogy az enyhén nedves fal nem vet e fel problémákat. Most viszont Te már a kapillárisok leszigeteléséről beszélsz. Nem állítottam, hogy a fal hőszigetelése megoldja az alap hiányzó szigetelését, csupán azt, hogy a hőszigetelés szárítani, nem nedvesíteni fogja a falat
2018-03-16
09:55:29
Előzmény: barbot #51611#51618
babot,

Levendulának igaza van. Elsődleges a nedvesség-utánpótlás megszüntetése mechanikus vagy vegyi anyaggal, majd a fal kiszárítása.

Ha ezt nem tudod megoldani, akkor jobb, ha hagyod, ahogy van. Minden más próbálkozás kidobott pénz.

2018-03-16
09:14:01
Előzmény: Paragon #51616#51617
Szia Paragon!

Egy mórickaábrát tudnál feldobni erről?
2018-03-16
08:08:14
Előzmény: barbot #51613#51616
Szia Barbot!
Nem kell hagyományos értelemben átszellőztetni a légrést, elég, ha alul a lábazatnál engedsz pár apró furatot, vagy rést. Kicsit, hogy a hőáramlás ne induljhasson be, de a pára kidolgozza magát. Csináltam hasonlót, amikor egy csarnok tetőszigetelése csöpögött a párától, és nem volt semmi mód, hogy kijavítsuk. Ráhúztunk még egy tetőt, a kettő közötti légrés teljesen kiszárította a tetőt 1 hónap alatt. Akkor is beindult a kórus, hogy ez nem megy stb. sőt még a műszaki egyetem tanszék vezetője is első körben nem tartotta megoldásnak, de második körben már ő is nevével támogatta az elgondolást.
Ha számolni akarsz, én így gondolkodnék:
ha a falazat 18 fokos, és a külső hőmérséklet 0 fok(nem számoltam utána, de nagyjából ez a hőlépcső alakul majd ki), akkor kb 1500 Pascal parciális nyomáskülönbség alakul ki. Ez a hatalmas nyomás préseli ki a párát a furatokon keresztül a légrésből, aminek csak a levegő páradiff ellenállása áll ellen, ami páravezetési tényezője= 0,2 × 10 -9 kg/msPa. Mivel neked csak pár mm légrés lesz, így ennek 500-d részét veheted, de ez így is számottevő. Egy télen pl
1500 Pa x 0,4 x 10-12 kg/msPa*3600s*24*200= 10 g víz minden m2 falról. Mivel a falazat meleg, azt nem terheli a belső tér magasabb páratartama, ezért a falazat száradni fog.
Megj: a csarnok példánál a fokozott szárítás miatt én felül is nyitottam rést, amelyet a tető kiszáradást követően lezártam. A felső nyitás okozott minimális hőveszteséget, de nem volt számottevő. Te esetedben a kis rés miatt viszont a hőáramlás elhanyagolható
villam64Válasz erre
2018-03-16
06:58:58
#51615
Ki lehet szárítani a falat belülről. Csak a nedves falazatot a harmatpont felett kell tartani pár fokkal, és mozgatni a levegőt. A szigetelés sokat segít, hogy ezt meg lehessen tenni. A lábazat szigetelése nagyon fontos.
levendulaVálasz erre
2018-03-16
02:32:39
Előzmény: Paragon #51612#51614
a) Fémlemez + zárt légrés: nincs száradás. A zárt légrés telítődik a párával, a falban megemelkedik vizesedés magassága, ennek mninden beltéri következményével együtt.

b) Fémlemez + rendesen átszellőztetett légrés: lőttek a hőszigetelésnek.

Vizes falra nincs semmilyen megoldás.
2018-03-15
22:02:16
Előzmény: Paragon #51612#51613
Szia Paragon!
Ezt csak a ház hátára tervezem, ahol a szomszéd háza nagyon közel van, kb. 6o-7o cm-re, illetve majdnem végig takarja is. A homlokzatra nem szívesen tennék ilyet. A fal szárításához gondolom,át is kell szellőztetni a légrést. Ezt hogy lehet méretezni?

2018-03-15
14:56:20
Előzmény: barbot #51611#51612
Szia,
A jófogás panel ára nagyon jó, közel a vakolható kőzetgyapot árában az egész. Tehát jó vétel, de családi háznál még nem láttam panelt alkalmazni, esztétikailag visszatetsző lehet a festett fém felület. Páratechnikailag nem látok problémát, annak ellenére, hogy a fém fegyverzet tökéletesen párazáró. A panelek illesztése viszont nem. Eleinte én is azt hittem, hogy ott is tökéletes a párazárás, de mutattak fényképet dohánygyár falazatáról(kötelezően magas pára és hőmérséklet a gyártás miatt), ahol az illesztések mentén vastagon ki volt fagyva az átszivárgott pára. Másrészt: a fal és a fegyverzet között légrés lesz, vékony de határozott, ami még jóval a kondenzációs hőfok feletti lesz, tehát szárítja a falat.
Visszatérve az esztétikára: lehet, hogy meg lehet szépre is csinálni, számomra az amcsi műanyag burkolat is idegen volt a kezdetekben
2018-03-14
23:54:27
#51611
Sziasztok!
Adott egy régi, kőalapra épített és égetett tömör téglával falazott épület, amelynek az utólagos falszigetelését meg kellene oldani. A fő gond az, hogy a szigeteletlen alap miatt enyhén nedves falra párazáró hőszigetelést (pl. hungarocell) csak kiszelőzetett légréssel lehet szerelni, páraáteresztő szigetelést (préselt kőzetgyapott) ugyan lehet ragasztva is, de nagyon drága a rendszer.
Mi a véleményetek a szendvicspanelek szigetelésként való felhasználásáról, valaki használt szendvicspanelt ilyen célra? Ilyen panelekre gondoltam:

/www.jofogas.hu/jasz_nagykun_szolnok/Kozetgyapot_toltesu_szendvicspanel_76912661.htm

www.jofogas.hu/bacs_kiskun/Hutopanel__fagyasztopanel__olcso_vastag_panel__szendvicspanel_67857450.htm
2018-03-02
22:57:08
Előzmény: robert #51579#51582
Szia robert!
Mivel megint megszorult a szivattyú forgórésze, lecseréltem. Szerencsére volt tartalék.
Utána meg rájöttem, hogy a szobatermosztát által vezérelt relé hol müködik, hol nem: a csere után kiderült, hogy egyik kontaktorján levő ezüst meg van sütve egy kicsit. Valószínűleg a forgórészhibás motortól kapott + terhelést.
Remélem, ezzel megoldódik a gondom. Azért még megpróbálok keresni egy olyan biztosítékot, amit ajánlottál.
Köszönöm a segítséget. :-)
2014-11-10
20:24:54
Előzmény: robert #47705#47711
Helló Robi

Részvétem,bizony nem célszerű kiadni a kézből a felügyeletet és a pénzt.
Egyébként belül nem sok mindent csináltak az épületben,a külső pucolás miatt biztos valami pénz részletet vett fel.Mellette már nyomatják is a másik épületet a téli fagyasztásra.
2014-11-10
13:40:00
Előzmény: gaspa #47703#47705
gaspa,

Én evvel a kivitelezővel építtettem egy lakást ugyanazon a területen.
Az építés vezetői mintha egy burleszkből léptek volna elő, volt közöttük őrült vadász, bajuszos nő és Lexus-os külföldi pénzember (Németországban linkeskedő magyar kőműves) is. Minősíthetetlen disznóságokat követtek el, az alvállalkozókat pedig nem fizették ki.

Miután szóvá tettem, hogy ferde a kémény, leadták a biztonsági őröknek a fényképem, hogy ne engedjenek be az építkezés területére. Szerintük én nem tudhatom, hogy ferde a kémény, mert vagyok építész, egyébként pedig átvételkor emeljek kifogást, addig fogjam be... 101 pontos hibalistát állítottam össze az átvételre :)

2014-11-10
12:16:03
#47703
Az idén tavasszal tetettem fel 10 cm-es külső szigetelést,aminek jótékony hatását nyáron már lehetett érezni,a telet szerencsére még nem tapasztaltam meg.Ezért figyeltem Budakeszin tőlem 100 m-re épülő házat,a szokásos technológiával épült,két évig csak a csupasz falakat iszapolták ősszel,télen fagyasztották.Tavasszal a még nedves,nyers téglára ragasztották fel kupacos módszerrel ezt a 3-4 cm-es szigetelést.Az ezzel kapcsolatos összes hibát elkövették,több mm-es hézagok,lépcsők,élvédők hiánya,ezt az egyetlen oldalt csinálták meg,legalább a másik oldalra sem fordultak be átlapolással és élvédővel,több nyílászáró még mindig nincs benne.Ilyen az,amikor a kőműves fantáziája szabadjára van engedve,én egy percre sem hagytam magukra az enyémeket,meg is viselte őket.Nem tudom manapság van-e valamilyen építészeti előírás a szigetelés vastagságára,mert ez módszer komoly átverés a vevők számára.





villam64Válasz erre
2012-10-13
12:01:25
#34202
Például elemzésre a németeseknek a hőszigetelés problémák. Érdemes lenne a fordítását ide tenni.
www.youtube.com/watch?v=Ho0Lp2u7SZw&feature=related
2012-10-03
10:29:13
Előzmény: robert #33789#33792
robert!

Konkrét kérdéseidet az illetékesnek tedd fel, én sem tudom a válaszokat.

Kruchina Sándor <kruchina@austrotherm.hu>, nekem ő válaszolt az Austrothermtől.

Pali
2012-10-03
10:16:12
Előzmény: pali #33787#33789
pali,

1-2mm eltérés lehet vastagságban a táblák között? Amennyiben nem, akkor mi a fenétől "keletkezik mindig egy kis szintbeli egyenetlenség („fogasság”)".

Ha pedig mindig keletkezik egy kis szintbeli egyenetlenség, akkor miért nem írják le?

Ha 1-2mm eltérés lehet vastagságban a táblák között, akkor mennyi lehet hosszában? És arra mit ajánlanak?

Esetleg arra hivatkoznak, hogy a kivitelező mindig=törvényszerűen elrontja a ragasztást?
Esetleg arra hivatkoznak, hogy nem is lehet pontosan felragasztani?

Az oktatófilmben nem csiszolnak: www.youtube.com/watch?v=SS7xqD7cjng&feature=relmfu




Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelés kivitelezés hibáklapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva