English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2018-02-02
20:30:47
Előzmény: grano #51504#51505
3. A lakossági napenergia önszabályozó lehetne. Csak ez nem teszi instabillá a rendszert. A rendszer jelenleg instabil a nap és szélenergia nélkül, 'mert nincs Magyarországon tároló kapacitás'. Az import csak a megújulókkal csökkenthető. Paksok nem tudnak nappal 4000 MW-tal termelni, éjszaka meg csak 2500 MW-tal. Fizikailag lehetetlen. A tároló kapacitás tehát nem a megújulók miatt kell, hanem a jelenlegi rendszer hiányosságait pótolni. Paksok több 10 % veszteséggel dolgoznak, mert nem Pakson történik az energia felhasználás. A megújulók sokszorta több energiát használnak fel helyben kis veszteséggel. A házi erőművek 0 százalékos veszteséggel termelnek, mert helyben történik a felhasználása az energiának. A számládban 15 ft energiadíj melletti a 13 ft rendszer használati díj a meddő teljesítmény, a veszteség, amit kifizettetnek veled. Az energia tárolás nem csak akkumulátor. Szükség van hidrogén állomásokra, az autóknak, és a rendszernek a stabilizáláshoz.
- A napenergia a legkönnyebben szabályozható. Az inverter programja dönti el, hogy éppen mennyit termeljen, vagy tároljon. Egyre több ilyen inverter lesz akkumulátorral. Ez nem jelent több támogatást a jelenlegi rendszernél. Tehát a jelenlegi rendszer hiányosságáért, nem a naperőművek a hibásak. Paks I tervezésekor is terveztek hozzá tározós erőművet. Vissza kell olvasni interneten időben a terveket. A házi erőművek a legolcsóbbak. Megtérül a tulajdonosnak, nekem, és egy forintjába sem kerül az államnak.
2018-02-02
18:52:15
Előzmény: Paragon #51502#51504
Paragon:

Néhány komment, kérdés a javaslatodhoz:

1. Paks II elhibázott, elsietett beruházás
__:Miért?

2. Addig amíg az import ilyen olcsó, futtatnám a jelenlegi atomot kifulladásig, és importból fedezném a hiányzó részt
__:Szerintem nem tudsz hosszútávú szerződést kötni ami hatalmas kockázat (igaz ez részben most is megvan)

3. Támogatnám a lakossági napenergia beruházást
__:Sándor pont arról ír, hogy ha csak ilyen kis erőművek látnák el az országot akkor instabil lenne a rendszer. A stabilitás vajh mennyibe kerülne?

4. Az import áremelkedés esetén, illetve annak bizonytalan volta esetén (kb 2025-30 évben járhatunk ekkor)folyamatosan gázmotorokat léptetnék a rendszerbe, elosztott hálózatként hasznosítva a hőt
__:Hol tárolnál annyi gázt ami külső leállás esetén biztosítaná a fűtés + áramtermelés együttesét?

5. Nagyjából 2035-2040 -ben újra megvizsgálnám mi a célszerű továbblépés iránya atom? , fúzió?, vagy más?
__:Ha nincs alaperőműved és nincs érdemi energiahordozód sem akkor bezárt a bazár. Atomerőmű 15 év átfutással építhető manapág.

Az atom nagyon nagy előnye, hogy nagy mennyiség tárolható be belőle.
2018-02-01
12:09:31
Előzmény: sándor #51501#51502
Sándor!
Jó volt nagyobb rálátással rendelkező hozzászólását olvasni, tanulságos volt. Hozzászólásodat és véleményedet az általam idézett tanulmány is alátámasztja. Kiemelek belőle egy mondatot, ami most már a támogatás csökkenésével csak történelem:
____________"A kötelező átvételes villamosenergia-értékesítés esetén a fajlagos profit állandó (12 Ft/kWh),
míg a piaci alapú villamosenergia-termelésnek a fajlagos profitja minden évben negatív. "__________
Akkor miért is említettem, hogy a gázmotoros kapcsolt a legolcsóbb? alig 15Ft/KWh körül képes áramot termelni?
1.)Az, hogy pl Paks termelési költsége nem tartalmazza a beruházás finanszírozását, nagyban eltorzítja az adatokat, így az árampiacot is.Hasonló lehet az államilag támogatott megújulókkal is a helyzet nyugaton. Paks-nak már régen ki kellett volna termelnie a PAKS II-t, ha az átadási árba a beruházás költségeit is belefoglalják, így most nem kellene hitelért kuncsorognunk.
2.)Ha a megtermelt hőt értékesíteni lehet, akkor a nemzetközileg elfogadott számítás szerint a gázmotoros nyerne.

Igazad van, nyáron a megtermelt hő feleslegben lenne, mint ahogy a céged sem tudott vele mit kezdeni. Itt léphetne be a napenergia, ami nyáron besegíthetne, nappali időszakban lecsökkentve a gázmotoros energia igényt. A napenergia csak akkor drága, ha meg kell teremteni a folyamatos áramellátást. Ha csak akkor kell termelni, amikor süt a nap, a kiegyenlítést ellátják a gázmotorok, akkor bizony kedvező lehet ez a "kombó".
Ne higgyétek azt, hogy foggal körömmel ragaszkodok az eredeti véleményemhez,de most még mindig úgy látom hogy:
1. Paks II elhibázott, elsietett beruházás
2. Addig amíg az import ilyen olcsó, futtatnám a jelenlegi atomot kifulladásig, és importból fedezném a hiányzó részt
3. Támogatnám a lakossági napenergia beruházást
4. Az import áremelkedés esetén, illetve annak bizonytalan volta esetén (kb 2025-30 évben járhatunk ekkor)folyamatosan gázmotorokat léptetnék a rendszerbe, elosztott hálózatként hasznosítva a hőt
5. Nagyjából 2035-2040 -ben újra megvizsgálnám mi a célszerű továbblépés iránya atom? , fúzió?, vagy más?
2018-01-31
16:06:06
#51501
Gázmotoros áramtermelés.

A 2000. év környékén, amikor kicsit laposodni kezdett a gázár őrült meredeken emelkedő görbéje, volt alkalmunk kivesézni a gázmotoros áramtermelés előnyeit és a hátrányait is.
(Nem mellesleg ez volt az az időszak, amikor sorra épültek a gázturbinás erőművek, amiket a hangos sajtó nyilvános átadás után két nappal le is állítottak!)
A cégünket megkereste egy úriember gázmotoros ajánlataival.
A cég hatalmas energia fogyasztó volt gázból és villamos energiából is.

A gázmotoros ajánlattevő kijáró ember volt, mellékesként propagálta a gázmotort a szakmába vágó egyetemi állása mellett. A jó kapcsolatokkal rendelkező tulajdonos az ajánlattevés időszakában ismeretlen maradt, ma meg már lényegtelen, hogy ki is lehetett.

Konkrét gazdaságossági számítást nem kaphattunk, mivel állítólag valamilyen állami érdek és támogatás állt a gázmotoros áramtermelés elterjesztése mögött.
Az ajánlat áram ár megtakarításra leegyszerűsítve annyira kedvező volt, hogy egyikünk sem hitte el, pedig rengeteget számolgattunk. A minimum 50%-os megtakarításból 30%-ra tartott igényt az ajánlattevő úgy, hogy sem a gázmotorokért, sem a rendszerbe illesztésükért nem kellett volna fizetnünk.
Miután még a céget érő külső nyomásra sem ugrottunk az ajánlatra, meg kellett néznünk néhány megvalósult gázmotoros alkalmazást.

Butábban jöttünk vissza, mint ahogyan elindultunk.
Egyetlen cég energetikusa sem tudott megtakarítást bemutatni.
Sőt! A nem propagált hátrányok miatt inkább költség növekedést emlegettek a bátrabb szakik.
Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni, akkor annyira lehetett náluk gazdaságos a gázmotor, mint manapság a napelemes szigetüzem.

Nálunk konkrétan.
-A gáz mindenütt rendelkezésre állt a csarnokokban, de a helyi felhasználásnak megfelelő paraméterekkel. Nekünk kellett volna felemelni a gáznyomást, gyakorlatilag átalakítani a teljes gázrendszert egy évi 365 napban működő gyárban.
Minden fogyasztási helyhez "gázfogadót" kellett volna építenünk. Ez eleve kizárta, hogy olcsón tudjunk gázmotorokat üzemeltetni.
-Nem volt megoldásuk a sok kis gázmotor szinkronizálására. Nálunk egymással szinkronban üzemelő robotok és más vezérlési, szabályozási rendszerek voltak.
-Kiderült, hogy a gázmotorok hűtése egyáltalán nem egyszerű. A jó hatásfokhoz meghatározott üzemi hőmérséklet kell, tehát a hűtővíz hőmérsékletét stabilan kell tartani.
Az, hogy egyszerűen használati meleg víz lehet a hűtővízből, nem igaz. Kis hőközpontokat és tárolókat kellett volna építenünk és egymással összekötnünk. Az előállítható hmv sokkal több volt, mint a szociális (fürdés, iroda, öltöző fűtés) célú igényünk. Nyáron a megtermelt villamosenergiával kellett volna hűtenünk a hűtővizet.
A technológiai célú fűtéshez az összes hűtővíz sem lett volna elegendő.
Gőzt, amiből szintén sokat használtunk, ebből a vízből nem lehetett volna előállítani. A gőzt, a legdrágább energia fajtánkat továbbra is a központi kazánházból kellett volna kapjuk úgy, hogy a csarnokokban lévő hőközpontok üzemeltetéséhez szükséges minimális villamosenergia igény miatt állandóan járatni kellett volna minden gázmotort.
-Biztonsági tartaléknak meg kellett volna hagynunk és állandóan fejlesztenünk a régi villamos hálózatot. Meg kellett volna oldanunk a két rendszerre és rendszerről való átállás és átjárás lehetőségét.

A kijáró ember leegyszerűsített számítása azt mutatta, hogy akkor éppen olcsóbban lehetett volna gázmotorral villamosenergiát előállítani, mint amennyiért azt a szolgáltatótól megvásároltuk.
Viszont a gázmotoros áramtermelés kapcsolódó problémái miatt az áram ár nagyjából a 6-10-szerese lett volna a "boltinak".
Ebbe az árba nem számoltuk be a gázmotorok üzemeltetési költségeit, mert a kijáró ember szerint egyrészt ezek a motorok örök életűek, másrészt egy óra alatt cserélhetők.
Azt, hogy a sok, az engedélyeztetési határt meghaladó környezet szennyező pontforrás büntetési adója mennyivel növelte volna meg az áram árát, nem is számszerűsítettük.

Összefoglalva, el tudom képzelni, hogy lehetnek helyek, ahol az infrastruktúra hiányosságai miatt célszerű gázmotorral villamosenergiát termelni, de! Ahol gáz van ott ne lenne elérhető árú villamos energia?
Egy tanyán, egy szeméttelepen, egy állattartó telepen biogázból kifizetődő lehet az áram termelés. Piaci földgázból nem. Sajátból majd egyszer igen.

Az ellenállásunkat anno egy féléves prémiumunk bánta.
Még az sem segített, hogy bizonyítottuk, hogy a meglátogatott helyeken is leállították a gázmotorokat, mert eltűnt a tulajdonos és vele együtt minden vállalt kötelezettsége.

2018-01-25
12:00:05
Előzmény: szocsmarci #51482#51484
Kedves szőcsmarci!
A számológép sajna csak azt tudja kiszámolni, amit beleütnek. Visszafordítottad a saját fegyveremet, azaz pár művelettel értékítéletet hoztál. Mentségemre szóljon, hogy én- ellentétben veled- a kiinduló paramétereket nemzetközileg elfogadott alapokon nyugvó számításokból emeltem ki. Innen jön az a meglepő tény, hogy a gázmotor kapcsolt szolgáltatással a legolcsóbb kb 48EU/MWh, majd szén, vizi, szárazföldi szél és geo, szinte azonosan 62EU körül, majd tengeri szél és atom kb 100 körül, majd napelem park és biogáz a végén. Ezek nem lobbista számok, nem is a sajátjaim, sok helyen visszaköszöntek hasonló számok. 30 Ft/KWh ismét! Nehéz lehet ezt elfogadni, hiszen Te 8,50 Ft-ot számoltál. Mivel az általam beszúrt nemzetközileg elfogadott termelési árakat nem fogadtad el, vagy legalább is a diagramot amely a termelési árakat hasonlítja össze meg sem nézted, beszúrok egy szöveges újságcikket, ahol a 30Ft Paks II. megemlítésre kerül

Felvetetted a gáz ellátás problémáját, csőátmérő stb. Ez elkerülte a figyelmemet, arra gondolva, hogy a jelenlegi gázfogyasztás nagyságrendileg több, mint az áramfogyasztás, ez a 2-3%-os gáz növekedés nem okozhat gondot a jelenlegi gázelosztó rendszernek. Hangsúlyozom, hogy a keletkezett hőfelesleg a lakosság felé eladva, így azok a továbbiakban nem használnak gázt fűtésre. Mekkorát nyernénk levegő tisztaságban, ha a fatüzelésesek is átállnának távfűtésre!

Napelem számításod rendben, kis eltérésekkel nem érdemes foglalkozni. Addig, amíg 32 Ft-ért átveszi a szolgáltató- a többiek rovására a hektikusan megtermelt áramot, addig igazad van. Nem tudom mi lesz akkor, ha a szolgáltató majd 8-9Ft-ért veszi át a megtermelt áramot, de az általa szolgáltatott áramot majd 32-37Ft-ért fogja adni, esetleg még büntetni is fog a megtermelt áramod után, ha az éppen túltermelési időszakban keletkezett.
Nem vagyok Paks ellenes, csak egyrészt zavar, hogy megint a mi atom beruházásunk a legdrágábban megvalósuló, másoké sokkal olcsóbb. Úgy járunk, mint a metróval, a lengyelek új korszerű metrót kaptak olcsóbban, mint a felújított verziónk. Másrészt, ha bizonyítottan a gázmotor a leghamarabb megtérülő beruházás, akkor miért kötelezzük el magunkat 60 évre.
Hát ennyit a "kenyérről és a kifliről"



villam64Válasz erre
2018-01-24
20:36:01
Előzmény: szocsmarci #51482#51483
Szia Szocsmarci

Pontosítanék a saját számaimmal, és a jövővel kapcsolatban is. Az erőműveknek is, mint a paksinak, van bruttó és nettó termelése. A bruttó a reaktor névleges termelése, a nettó, ami kijön az erőműből. A nettó minimum 5 %-kal kevesebb a bruttónál. Jelenleg Paks 2000 MW helyett maximum 1900 MW-tal dolgozik a fejlesztések után. Gázerőművel sem az a helyzet, hogy 1 nagy fog dolgozni, hanem több ezer kisebb blokk a lakótelepeken, mert oda kell a hő és a villamos energia. Decentralizált hálózatot építünk, mert akkor a legkisebb a szállítási veszteség. Az 5 kW-os napelem rendszert nehéz kihozni 1,5 millióból. A 400 ft/W ami elérhető, de az 500 ft/W a gyakori, ami 2,5 milliót jelent. Az 5 kWp-t kell 1100-zal szorozni, és így az éves termelés 5500 kWh. Ez a leegyszerűsített alap számolás.
Nagy gond a fűtés, a legköltségesebb. Én a szigetelés mellett is elhasználok 2000 kWh-át. És ezzel jóval az átlag alatt fogyasztok, de még ez is sok.
szocsmarciVálasz erre
2018-01-24
17:17:51
Előzmény: Paragon #51481#51482
Szia
Ha nem haragszol, elővettem én is a számológépem - ígérem, nem csinálok belőle rendszert.
Cél kiszámolni Paks II beruházási költségét kWh-ra vetítve. Mivel csak számológépem van, és fél ismereteim a témában, ezért kicsit egyszerűsítettem, és nem számoltam tőkeköltséggel, inflációval, elvárt hozammal, belső megtérülési rátával, stb.
Paks II beruházási költség 4000 milliárd Ft. Ebből 2db 1200MW-os egység lesz. Itt is egyszerűsítsünk, és tételezzük fel, hogy ez lesz a végösszeg, és a valós teljesítmény. Persze mindenki tudja, hogy a beruházási költség nőni fog, és az is elképzelhető, hogy az orosz technikát továbbfejlesztve a majd a teljesítmény is, de ez most mindegy.
A karbantartás (javítás, kiesés ideje) 25%, de ezen felül csúcson jár az Erőmű 30 évig.
Ha a beruházási költséget elosztjuk a megtermelt energiával, kapunk egy fajlagos számot, mégpedig azt, hogy mennyi az 1 kWh-ra jutó építési költség.
X = 4 x 10E12 / (1200 x 2 x 30 x 365 x 24 x (1-0,25)) = 8 456 Ft/MWh = 8,5 Ft/kWh. Ebből hogy lesz 30Ft/kWh?, amikor az atomenergiás tüzelőanyag a legolcsóbb fajta - leszámítva a megújulókat.

Számoljunk egy 5kWp-s napelem rendszert hasonlóan az előzőkhöz. 30 év az élettartam, 1,5 millió (nettó) a beruházási költség, éves termelés 1200 kWh / (kWp x év). X = 1500000 Ft / (1200 x 30 x 5) = 8,3 Ft/kWh
Még olcsóbb is, mint az atomenergia, de ebből is hogy lesz 30Ft/kWh garantált átvételi ár?

A gázmotoros ötleted egyrészt ott sántít, hogy annyi gázmotoros erőművet kellene építeni, mint amekkora az ország energia igénye, mert amikor nincs megújuló, akkor is kell villamos energia. Ha Paks II-öt akarod kiváltani gázmotorral, az 2400 MW 36% hatásfokkal = 6667 MW (196 m3/s) tüzelőanyag oldalról. Ha egy csövön keresztül vezetnénk a gázt 1 m/s sebességgel és kisnyomáson, akkor ennek a csőnek az átmérője 15,6 méter lenne. 60 bar nyomáson már kezelhető csőátmérőt kapunk, csak a szemléltetés kedvéért számoltam így.
Magyarország éves gázfogyasztása 2016-ban 9,6 Mrd m3 volt. Ez a 15,6 m átmérőjű cső egy év alatt (1m/s sebességgel, 1 bar elméleti nyomáson) 6,2 Mrd m3-t lenne képes szállítani, tehát az összes gázigény 2/3-ad részét.
Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy mennyivel nőne meg az ország gázfogyasztása egy ilyen megújuló+gázmotor erőműi rendszer esetében, mert csak számológépem van.
Mellesleg az általad hivatkozott tanulmány nem erre az esetre vonatkozik, mert az nem számol megújulóval, csak tisztán kapcsolt termeléssel (maximális kiterheléssel), és ez torzítja a végeredményt.
A földgáz ára is sokat változhat 30 év alatt, és a CO2 kvóta árak is változhatnak (pár szakember nem is kvótát emleget már, hanem büntető adót). A "smart" rendszereknek köszönhetően a fogyasztás is változhat (csökkenhet, vagy a megújulók termeléséhez jobban fog igazodni), ez is a gázmotor megtérülés ellen hat, magyarul fogalmazva magasabb lesz a gázmotorral előállított energia ára. Hasonló az eset, ha részben megoldódik az energia tárolás, esetleg bejön az olcsó fúziós erőmű. Ha meg a határkeresztező kapacitásokat növelik, akkor bejöhet az olcsó lengyel szénerőműves áram, vagy délről a napelem, Ausztriából a vízi energia (na jó, az nem, mert a németek lekötik az osztrákok kapacitásait (is), mert kell a megújuló energiához a jól szabályozható víztárolós szivattyús energia)).
Ez mind feltételes eset, nem lehet tudni hogy merre mozdulnak a dolgok, de ha a gázmotor gazdaságos lesz, akkor utat tör magának.

Csak azt akarom mondani hogy számológéppel a kenyér meg a kifli árát jól össze lehet adni, energetikai számításokhoz kevés.
2018-01-24
13:47:32
Előzmény: szocsmarci #51474#51481
Kedves Marci!
Ez utóbbi hozzászólásod már nem támadható, a félreértés tisztázódott. Visszaolvasva a 19, illetve a 20-i hozzászólásomat azonban azok valamennyi állításom még él, azokra adott negatív megjegyzések tulajdonképpen nem arra vonatkoztak.
Tehát:
1. A beruházást is beszámítva még mindig a gázmotor a legolcsóbb áron állítja elő az áramot (olvasd: econ.core.hu/file/download/ktigvh/kapcsolt.pdf)
2. A "tudományos " számításom valós hatásfokon alapul (36%), mivel ezek kapcsolt erőművek, és a keletkező hőt eladják!!!!, nem pedig visszavezetik a hatásfok (akár elvi 80%) elérésére, mint azt az egyéb erőművek teszik
3. A gázmotorok támogatás hiányában veszteségesek lesznek, ez igaz, mert termelési önköltségük magasabb, mint az atomerőművé, de Paks termelési költsége jelenleg nem tartalmazza a beruházási költségeket. Így lehet olcsóbb. PAKS II esetében már egyes tanulmányok már 30Ft körüli árról beszélnek, ami duplája a jelenlegi piaci árnak. Amennyiben a kapcsolt erőmű a rácsatlakozó kétirányú mérőórával ellátott házaknak adja el az áramot, és kedvezményes hőenergiát biztosít, akkor bizony ez igen hamar megtérülő beruházás, elosztott hálózatként messze jobb beruházás mint PAKS II.
Szóval az ötletem még stabil alapokon áll, nem támadható, kérdés csupán, az áramszolgáltató engedélyezné e, hiszen most még lenyeli a napelemesek miatt kiesett nyereségét, de ettől a gridtől már nem hiszem, hogy a jelenlegi áron átvenné a megtermelt, de az adott pillanatban feleslegessé váló áramot.
szocsmarciVálasz erre
2018-01-23
23:46:07
Előzmény: Paragon #51467#51474
Szia
A hatásfokok témakörben valószínű keverem/keverednek a dolgok.
Én gőzturbinára gondolok elsősorban, valamiért az ugrik be. Persze vannak gázturbinák, kombinált gáz/gőz turbinák, és gázmotorok. A legnagyobb hatásfoka értelemszerűen a kombináltnak van, utána a gőzturbina, majd a gázmotor. A gázmotornak talán lehet 37% a maximális hatásfoka ezt nem vitatom. És a Te gondolatmenetedbe illeszkedően ezek kis teljesítményű erőművek, amik "látszólag" könnyen telepíthetőek szétszórva, a felhasználási helyekhez közel, olyan helyeken, ahol fűtési hőigény is van. Azért írom, hogy látszólagosan, mert nem biztos, hogy pont a villamos elosztóhálózat gerince mellett van alkalmas telepítési hely, ami mellet pont ott megy a távfűtési fő gerincvezeték, és pont akkor jár le a korszerűtlen távfűtő mű hosszú távú (25 éves) kereskedelmi szerződése a várossal, amikor megépülne az új korszerű gázmotor. Persze az Európai Uniónak is van erre előírása - azt sajnos nem találtam meg, hogy mi a száma ennek a rendeletnek (előírásnak, ajánlásnak), így azt sem tudom, hogy milyen feltételek esetén igazak, de elhiszem hogy van ez a dolog.


A Carnot hatásfokot én messziről kerülöm, de szerintem 50% simán kihozható.
Éta = 1 - (T hideg / T meleg). Ha T hideg = 100°C (gőz lelépő) és a T meleg = 500°C, akkor ez 1 - (273+100)/(273+500) = 51,7%. És ezek nagyon szerény hőmérséklet értékek egy nagy és korszerű turbina esetében.

Az hogy Paks II megtérül-e vagy sem, azt ma csak sejteni lehet. Csak azt tudom mondani, hogy akiknek a véleményére adok (mert jóval okosabbak mint én vagyok), azt mondták hogy Paksra szükség van, de nem ilyen típusúra.
----- Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, míg a versenytárs PWR blokkok alkalmasak. ----- Forrás: Paks II egy szakember szemével Dr. Ősz János egyetemi docens.
Magyarul az épülő atomerőmű alaperőmű lesz, akármennyiért fog majd termelni. Ráadásul befolyásolni fogja majd a jövőbeni megújuló energiatermelést is, mert nem tud majd olyan gyorsan vissza/fel terhelni, ahogy a megújuló változik, ezért a megújuló energia a hálózat szempontjából káros lesz.
villam64Válasz erre
2018-01-20
10:46:45
#51468
24.hu/kozelet/2017/11/18/tenyleg-napelemes-forradalom-zajlik-magyarorszagon/
24.hu/fn/gazdasag/2017/10/01/olyan-rezsiforradalom-zajlik-europaban-hogy-nem-fogja-elhinni/
24.hu/belfold/2017/11/10/eldolt-a-megujulok-nyertek-a-versenyt-az-atomenergiaval-szemben/
www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/europai-tamogatasok/operativ-programok/fotovoltaikus-hmke-rendszerek-kialakitasa-a
www.bekescsaba.hu/download.fcgi/40296_0_0_M.2.3_EMT_SMART.GRID_2017.06.30.pdf
www.mkb.hu/sw/static/file/Napelem_beruhazas_MKB_Agazati_Kitekinto_20171113.pdf
kph.kaposvar.hu/data/dl/energiaterv.pdf
Én nem a CO2-t tartom veszélyesnek, hanem a metánt.
www.napi.hu/magyar_gazdasag/soha_ennyi_aram_nem_fogyott_hazankban.655323.html
2018-01-20
08:42:13
Előzmény: szocsmarci #51464#51467
Kedves szőcsmarci!
Nem bántottál meg, nem szoktam megsértődni negatív kommenteken, mert ha a fórumon "lesajnálnak", vagy megkérdőjelezik állításomat, akkor csak magamat okolom, mert nem eléggé körültekintően fogalmaztam, vagy jelöltem meg a forrást, ahonnan az adatokat vettem. (sajnos nincs időm olyan körültekintő, gondos megfogalmazásokra, ahogy sándor teszi) A személyeskedést félretéve most megpróbálok először magyarázkodni, majd kifejteni, miért is állítottam, hogy a gázmotor még mindig jó befektetés.
Magyarázkodás:
1- Nem tartod igaznak azt az állításomat, hogy a gázerőmű jelenleg a legolcsóbban állítja elő az áramot. Pedig így van, ha figyelembe veszik a beruházási költségeket is. Hiába állítja elő Paks 11-16Ft-ért , és a gázerőmű pedig 17-21Ft-ért az áramot, ha figyelembe vesszük a beruházási költségeket is Paks ára rögtön felugrik 30FT-ra.(a forrást megjelöltem)
2. Köszönet, hogy elmagyaráztad a gáz világpiaci ára és a fogyasztói ár közötti különbséget, ebben igazad van, de hozzám Márkus László mentalitása áll közel, aki szétszedte a 7200Ft-os karosszéket
3. Alacsonynak tartottad az általam említett 37,2% hatásfokot, pedig így van,amit én megadtam az a villamos hatásfok, az általad említett 52,5% a teljes hatásfok, ami az engedélyezésre igaz. De jó lenne, ha az 52,5% lenne az igaz, de ehhez át kellene írni a fizikát, mert ez már a CARNOT folyamat felett van.
Miért is jó befektetés még mindig a gázmotor, akkor amikor támogatás nélkül becsődölnek a kapcsolt erőművek? Ennek az állításnak az elfogadásához meg kellett volna említenem a hozzászólásom eredeti indítékát. Nos, pótlólag megteszem. A sok, egymásnak ellentmondó vélemény, érvelés mögött, mindig megpróbálom megkeresni az igazat. Paks II most jó beruházás, vagy nem?Ez a kérdés foglalkoztat Azért örülök hogy rátaláltam az általam beszúrt diagramokra, és a forrásban megadott adatokra, mert megvilágítja ezt a kérdést. Ha valaki a Paks II mellett érvel, 11-16Ft fajlagos költséget említ. Igaz, nem hazudik, csak félrevezet.Ha valaki a napelempark mellett agitál, akkor előrevetíti, hogy más most jobb mint a szén, és így tovább...
Azért jó ez az általam hivatkozott Corvinus tanulmány, mert figyelembe veszi az összes felmerülő költségeket így pontos képet fest erről a bonyolult témakörről. Ő is azt állítja, mint Te szőcsmarci, támogatás nélkül a gázerőművek tönkremennek. A kulcs az átvételi ár. Amiért én azt állítottam, hogy a jelenlegi szituációban is nyereséges egy gázmotor beruházás, az a következő "grid": van egy kapcsolt erőmű, amely nagykereskedelmi áron kapja az 50000m3 feletti gázt, ellátja a 30-50 házat árammal, amely jelenleg 32Ft/KWh értékkel bír, valamint akár ingyen, vagy igen kedvezményesen szolgáltat melegvizet és hőenergiát a számukra. Ha a házak a szolgáltató felé kétirányú órával szereltek, a fogyasztás ingadozása nem jelent gondot az erőmű számára. Most úgy látom, nem Paks a jó beruházás, hanem elosztott hálózatok, jól szabályozható kis erőművekkel.(valamelyikőtök- a nicknévre már nem emlékszem- már emlegetett hasonló érveket előzőleg) Nem vagyok szakértő ezen a területen, csupán érdeklődő, de úgy érzem igazam van. Minden tudományos célkitűzés nélkül számoljunk: input:gáz 54Ft,termelési költség m3-re vetítve 54/68%=80Ft/m3 termék/output 3,7KWh áram= 3,7*32Ft=118 Ft+ hőenergia. Ígéretes számok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 80Ft már tartalmazza a beruházás költségeit is. Természetesen, ha az átvételi ár a 32Ft helyett csak 16Ft, akkor minden borul. De jelenleg a 32 Ft az átvételi ár napelemes rendszerekre
szocsmarciVálasz erre
2018-01-19
19:55:02
Előzmény: Paragon #51461#51464
Számológéppel nem lehet korrekt eredményt kihozni, bármennyire is tudományosnak tűnik a számításod. Másrészt pedig erősen hiányos a gondolat meneted.
Megpróbálok végig menni azon, amit írtál, és kicsit kiegészíteni.

- Jelenleg a gázmotoros áram a legolcsóbb -
Ez így nem igaz. Pl napelem, vízerőmű, de szerintem az atomerőmű is olcsóbban állít elő áramot, ha teljes kapacitást vesszük alapul. Azt nem tudom vitatni, hogy a gázmotornak van előnye - pl visszaterhelhetősége, üzemanyag tárolása, beruházás olcsósága - ami az előzőekből legalább az egyik tulajdonság hiányzik.

- gáz világpiaci ára jelenleg 3,150 USD/mmBTU -
Ezt elhiszem. De a világpiaci ár a kitermelés helyén érvényes, arra még rájön a tranzit költség, vámok, adók, és közben elpárolog pár ezer m3. Arról nem is beszélve, hogyha létrejön a vásárlási szerződés, és valamiért nem kerül leszállításra a megvásárolt mennyiség, akkor is ki kell fizetni a lekötött mennyiség és még büntetés is jár érte. A vásárlás elmaradásának lehet az is az oka, hogy nem képes a gázmező és az erőmű közti vezeték elszállítani a gázt, mert más lekötötte a szállítási kapacitást, vagy mert az egyik országban épp háború van. Ezt az átlag emberek szerintem nem értik, ezért nem is szükséges a konkrét árról tudniuk, mert csak megzavarja őket. Bőven elég a világpiaci árak változását tudatni, az is több mint elegendő.

-27 Ft/m3-nek felel meg, felháborító hogyan lesz ebből 115 Ft lakossági ár.-
Úgy lesz 27-ből 115 Ft, ahogy az 100 Ft-os termelői szilvából 500 Ft a boltban. Vagy a 6125Ft-os cipőből 35900 Ft. index.hu/gazdasag/2016/05/28/mi_kerul_40_ezerbe_egy_futocipon/
Sok kézen megy keresztül + az ÁFA.

- Hatásfok, villany 37,2% Hatásfok, hő 41,0% -
Látszólag akár lehet jó is ez az érték, de könnyű belekötni.
A 37,2% szerintem kicsit alacsony. Ezt találtam erről: Erőművek villamosenergia-termelésének referencia hatásfoka és fajlagos tüzelőhő-felhasználása 2006-tól [EU Comission] gáz erőműre 52,5% -ot ad meg. Ez alatt nem lehet erőművet engedélyeztetni, a régiek nyilván maradhatnak. Felhasznált irodalom: ŐSZ JÁNOS - ENERGETIKA 2013, 2014 - 5.1.5 pont.
Az általad hivatkozott 37,2% talán lehet éves átlagos hatásfok, talán az eddig megépült erőművel átlagos hatásfoka, vagy a kapcsolt erőművek átlagos hatásfoka.
A 41,0% hőkiadási hatásfokot nem tudom értelmezni. Azt tudnod kell, hogy a turbináról lejövő gőz (maximális áramtermelésnél) körülbelül 30-40°C fok közt alakul. Ezzel kiválóan lehet üvegházat fűteni, vagy autópályát jégmentesíteni, de házat fűteni vagy fürdővizet előállítani nem. A kapcsolt erőművek esetében turbina házait megfúrják, és onnan veszik el a friss gőzt (hatásfokot rontja), vagy eleve úgy vannak méretezve, hogy a lelépő gőz magas - tehát eleve rossz hatásfokú az egész szerkezet.
Ezen felül még van az a tényező, hogy akkor a legmagasabb a hőigény, amikor a legmagasabb hőmérsékletű fűtővíz szükséges, emiatt nem lehet egy konkrét számot mondani hatásfokra - hiszen az minden nap más. Ezért csak konkrét erőmű-távhő rendszerre lehet mondani éves közelítő hatásfokot - azt is csak villamos energia termelésre. A fűtésre nem mondanak hatásfokot, csak a villamos energia termelésre gyakorolt rontó hatást fejezik ki- ez Paks esetében éves viszonylatban 14%. Magyarul ha a Paks felé kiadott hőenergiát áram termelésre fordították volna, akkor abból 14% elektromos energiát tudtak volna előállítani).

A számításodban elvi hiba még, hogy feltételezted, 200 napon keresztül el lehet adni az összes megtermelt hőenergiát. Ez nyilván nem igaz, mert függ a külső hőmérséklettől. A maximális igény egy évben csak pár óra időtartamban van, a többiben ettől jóval kevesebb. Sőt, a 200 nap 80%-ban (160 napon keresztül) a maximális hőigény 50%-a is sok.

- A gázmotor szuper befektetés még mindig -
Ha az lenne, akkor épülnének sorba a gáz erőművek, illetve a KÁT rendszer megszűnése után nem zártak volna be. Keress rá erre: "kát megszűnése" . Ilyen címeket dobott ki nekem a Google, hogy "Erőművek végveszélyben", meg "Kivonulnak a cégek, ha nem lesz rend a KÁT körül". Ez számomra egyértelmű bizonyíték, hogy támogatás nélkül a kapcsolt energiatermelés gáz üzemmel nem életképes.

A fúziós erőmű egyenlőre csak messzi álom. Ha lesz időm, beszkennelek egy 1970-80 közt íródott könyvlapot, ahol a a fúziós erőművek elterjedését 2010-re jósolták. Persze egyszer eljön az az idő is, de akkor a világ is más lesz, és amiért ma lelkesedünk, az addigra elhalványul.

Nem akartalak megsérteni írásommal, csak szerettem volna tudatni, hogy ez a téma kicsit bonyolultabb, mint elsőre tűnik. És ha lesz még időm, azt is kiszámolom, hogyha PAKS II-öt gázmotorral helyettesítenénk, akkor azt mekkora KISNYOMÁSÚ gázvezetékkel lehetne megtáplálni. Gyanítom, hogy egy kamion elférne benne.
2018-01-19
15:29:52
Előzmény: pali #51456#51461
Napelempark,,,,PaksII////stb
Nagyon jó áttekintést ad az áram előállítási áráról a mellékelt diagram. Jelenleg a gázmotoros áram a legolcsóbb,plusz nyereség ha a keletkező hőt hasznosítani tudjuk.

jelenleg a kapcsolt erőművekben előállított áram ára 17 Ft/KWh, beleértve a karbantartási és beruházási költségeket is. (Jó üzlet volt éveken keresztül egyeseknek a kapcsolt erőmű beruházás nemde?)Nem tudom a nagyfogyasztók gázárait, de a gáz világpiaci ára jelenleg 3,150 USD/mmBTU, ami 27 Ft/m3-nek felel meg, felháborító hogyan lesz ebből 115 Ft lakossági ár.

Kiollózva pár hiteles alapadatot a gázmotor üzemeltetéséből:
Hatásfok, villany 37,2%
Hatásfok, hő 41,0%

Feltételezve:
A 27Ft/m3 világpiaci ár duplájáért Mo-n is megkapható nagyfogyasztóként a gáz. Tehát gáz feltételezett nagyfogyasztói ára =54Ft/m3
Az év nagyobb részében kb 200 nap, a keletkezett hőenergia hasznosítható
m3 gázból 10 KW/m3-el számolva) költség 54Ft/68%= 78Ft/m3 áron 3,7KWh áram és 4,1KWh fűtési energia nyerhető, ami fűtési energia 70%-os gázkazán hatásfokot feltételezve

A fenti adatokból a következőket vonhatjuk le: 78Ft költség befektetésével elő lehet állítani 3,7KWh*32Ft/KWh=118Ft lakossági áramot+ 4,1KWh hőenergia*115Ft/m3 lakossági gázár/10KWh/m3* 200nap/365nap/70%= 36Ft hőenergia azaz 78Ft befektetéssel 118Ft értékű villamos energia+ 36Ft hasznosítható hőenergia állítható elő. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag meg lehet duplázni (78Ft versus 154Ft) a befektetett pénzt.
Megjegyzés: a kapcsolt erőművek 17Ft/Kw áram árához képest nekem 21Ft/KW jött ki, ami azt jelzi, hogy a nagyfogyasztók az általam saccolt árnál olcsóbban kaphatják a gázt. (www.econ.core.hu/file/download/ktigvh/kapcsolt.pdf)
A gázmotor szuper befektetés még mindig, a támogatás lecsengése ellenére is, messze jobb, mint Paks II, és addig kihúzható lenne valahogy, amig a fúziós erőművek meg nem valósulnak






2018-01-18
12:02:28
#51456
www.portfolio.hu/vallalatok/magyarorszag-egyik-legnagyobb-naperomuvet-epiti-fel-a-met.273941.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator


A MET csoport jóváhagyta a 17,6 megawattos Dunai Solar Park beruházási döntését, így hamarosan épülni kezd Magyarország egyik legnagyobb naperőműve Százhalombattán. A társaság 100 százalékos tulajdonosa a Dunamenti Erőmű Zrt. többségi részvénycsomagját is birtokló MET Power AG.
2018-01-07
09:35:05
#51418
index.hu/gazdasag/2018/01/04/nemetorszagban_mar_azert_fizetnek_hogy_valaki_fogyassza_az_aramot/

Nálunk még adózhatnánk is emiatt :)
villam64Válasz erre
2018-01-02
16:27:50
#51410
www.napi.hu/magyar_gazdasag/rezsiharc_ujra_a_kulfoldieken_keres_az_allam.654045.html

Nem ez a lakosság érdeke. És nincs rezsicsökkenés sem.

Gond, ha a termőföld nem termőföldként funkcionál. Ezért kellene az üresen kongó házak tetejét hasznosítani. Nem a piac a jövő az energiaszektorban.
www.napi.hu/magyar_vallalatok/hitelbol_epithetnek_napelemfarmokat_a_foldmuvesek.653972.html
2017-12-31
14:54:34
#51409
Sziasztok!

Megpróbálok megkésett ünnepi ajándéknak feltenni egy tanulmányt.

A tanulmányból kiolvasható, hogy :
- Miért kell Paks.
- Miért nincs, illetve miért csak korlátozott a jövője a megújulóknak.
- Miért úgy alakul a villamosenergia ára ahogyan.
- Milyen jelentősége és jövője van a gáznak a villamosenergia termelésben.
- Mi várhat a napelemesekre (vételezési korlát) a már eddig megismert hálózat használati díj tervezeten felül.
- Miért lehetetlen a napelemes "kistermelőket" beilleszteni a szabályozási rendszerbe.
- Miért kell eladóként, saját rizikót vállalva kilépni a piacra.
- Miért nincs értelme a csókosokat hibáztatni a jelenlegi és a jövőbeni állapotokért.

Tehát sok olyan téma amiről vitatkozunk.
A tanulmány hosszú! A szerzője komoly elismerést kapott, tehát nem akárki!
A megértése bizonyos villamos, illetve villamosenergetikai alapismereteket igényel, de a "civilek" számára sem emészthetetlen.
Garantáltan politika és lobbimentes.
Van benne egy ábra, amit egyszer már feltettem, de én azt akkor egy másik tanulmányból szedtem ki! (Bocs a duplázásért, de ez az értelmezése is megér egy misét.) )
Azoknak különösen ajánlom az elolvasását, akiket tényleg érdekel, hogy mi lesz a már megvalósult, vagy a tervezés alatt álló beruházásuknak, a rászánt pénzüknek a (valószínűsíthető) sorsa Magyarországon.

A közreadás rizikója az enyém.
A háromsoros világmegváltó gondolatokat követelők és elvárók kíméljenek meg a bölcsességeiktől!
Vegyék figyelembe, hogy egy olyan szakmáról, szakmából kapnak most (is) információt, amit másik fórumon soha nem kapnának.

Remélem tanulságos lesz!
Ezzel egy-egy újabb nézőpontot kaphat mindenki, aki akar egyáltalán tanulni, és meg szeretné érteni a villamosenergetika stratégiájának alapvető összefüggéseit.
Jó olvasást és boldog újévet kívánok mindenkinek.
















villam64Válasz erre
2017-12-29
09:16:43
#51398
Ahogy Sándor írta az alaperőműveket is decentralizáltan kellene telepíteni. Az alaperőművek megtérülési ideje végtelen. Nem ez a feladatuk, hanem az energia ínséges időben a lakosság, a fenntartható fejlődés kiszolgálása. Paks II ideális helye Budapest belvárosában, mondjuk a Parlament helyén lenne. Mennyi Budapest teljes energia felhasználása? Fűtés, közlekedés, gazdaság, közvilágítás, stb.. Egy lakás korszerűsítése 2 millió forint. Megtakaríthat 5000-10000 kWh/év, 60-130 ezer forint/ év. Paks II 4 000 000 millió forint. Osztva 2 millióval, 2 millió lakás korszerűsítése, 10 000 000 000 - 20 000 000 000 kWh/év, 10-20 TWh/év. Ez 1 havi villamos energia fogyasztásunk. Ennek a beruházásnak a költségét a nagyfogyasztóknak kell viselniük a magasabb energia árban, lásd Németország. A látszólagos rezsicsökkentés ellene megy az energia takarékoskodásnak, mert pont a pocsékolók kapják a legnagyobb támogatást. Át kell építeni a jelenlegi energia rendszert. El kell kezdeni, több gócpontból kifelé fejlesztve. Ez lenne az okos város program is, ha nem a pénzek elsikkasztása lenne a fő cél, és nem hagynák ki a lakosságot belőle.

www.okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu
2017-12-29
00:23:54
Előzmény: Paragon #51378#51394
Paragon!
Megnéztem.
A cikk 2014-ben íródott. 2014-2016 években volt a nyersolaj árának világpiaci összeomlása (Wikipédia), ami értelemszerűen húzta magával a gáz árát is.
2006-2010 időszakhoz viszonyítva negyedére(!) esett a földgáz világpiaci ára.

Nagyjából ennyit a "mérnök kommandó" által írott anyag tárgyilagosságáról.
Ők is vagy csak írnak ki a fejükből és ezzel biztosítják (akkor biztosították) a pillanatnyi megélhetésükhöz szükséges forrásokat, vagy valakinek az érdekét képviselték. Most is képviselik, mert úgy egyetlen munkavállaló sem tud megélni, hogy ellene dolgozzon a kenyéradójának. A szakmai gerinc is hajlik.

Lehet egy pillanatnyi állapotot rögzíteni az éppen aktuális árak alapján, de 2014-ben ha jól tudom, még nem voltak (ma sincsenek) végleges Paks II árak.
Így könnyű kihozni a gázt győztesként.
Ne haragudj, de egy ilyen társaságot én nem tudok komolyan venni, és másoknak is csak ajánlani tudom, hogy legyenek körültekintők és óvatosak. Ne csak a cikket tanulmányozzák, hanem az akkori, a hivatkozás alapját képező gazdasági környezetet is.

Az "atomerőmű elfogult" klikk által sugallt ár már reálisabb, de szerintem még mindig felülárazott.
A Paks II döntés nem volt helyes, de más villamosenergia forrásra már egyszerűen nem volt, most meg már végképpen nincs időnk. Késésben, hatalmas, úgy harminc éves késében vagyunk.
A gázerőművek az olcsó gáz idején felépültek. Van amiket már le is bontottak, és átvitték a szomszéd országokba. Ami még áll, az sajnos semmire sem elég. Az import olcsóbb. Az energia piac pedig akkor is piacként működik, ha az nekünk nem tetszik.

A legmagasabb teljesítményen üzemelés minden erőműfajtára nézve kötelező. A saját kazánunkra is. Minden ettől eltérő kényszerű működtetés rontja a hatásfokot, növeli az energia árát.
2017-12-22
11:59:00
Előzmény: sándor #51374#51378
Sándor!
Megnéznéd még egyszer a diagramot? A kérdés, igaz e, hogy az atom drágább, mint a gáz? Ha ez igaz, nem értem miért nem az olcsóbb gázerőmű beruházást választjuk. Ami aggaszt: Ha az "atomerőmű elfogult" klikk által fizetett újságírót olvasom, 11-16Ft/KW-t említenek mint átvételi árat. Ez alapján valóban az atom az olcsóbb, megértem miért üzemel állandóan a legmagasabb elérhető szinten. De! ha a beruházási költséget is figyelembe veszem, lehet, hogy a diagramban közölt ár már valós. Ha ez igaz, akkor Paks II döntés helytelen volt
2017-12-22
11:49:53
Előzmény: Paragon #51373#51377
Paragon:
A gazdasági megtérülés másodlagos az ellátás biztonsag mellett ha alaperőműről van szó. A nukleáris tartalék messze stabilabb mint a földgáz. Lehet mondani h Mohács alatt mennyi van, de kérfés h milyen áron és mekkora a folyamatosan kitermelhető mennyiség. Egy orosz-ukrán konfliktus egy mozdulattal hanyattvágott sokmindent, ha a villany is gázból van bajba vagyunk.
2017-12-22
09:25:51
Előzmény: sándor #51374#51376
Szia Sándor!

" Eközben a lakosság szegényedik, a fogyasztása mégis növekszik."
Vélhetően nem függ össze a szegényedéssel a fogyasztásnövekedés, és inkább a napelemeknek köszönhetően látom a fogyasztásnövekedést okát.
Szaporodnak a házi naperőművek, nyáron termelnek dögivel, télen viszont a napelem-tulajdonosok igyekeznek villamos energiát használni fűtésre, és ez növeli a fogyasztást. Ennek egyik oka a szaldó. Sokaktól hallottam, hogy még van 1-2 ezer kWh a szolgáltatónál, azt el kell használnia, és előszedik az infra fűtőtesteket, olajradiátorokat. Ez egy indokolatlan energiapazarlás.
2017-12-22
02:57:31
Előzmény: Paragon #51373#51374
Paragon!
Amilyen irányváltásoknak vagyunk szemtanúi, ahhoz ez a cikk egy kicsit régi, de nem lehet lenullázni.

Ami a pasi vélemények közül a 30%-os hatásfokot illeti, az a kérdés, hogy mihez viszonyítva? Legjobban a hatásfok számításokkal lehet manipulálni.
A valódi hatásfokot az én villanytűzhelyemmel bezárólag kellene számolni!
Én atom (stabil energia termelés) párti vagyok, szerintem nincs más azonnali alternatívánk.
Paks II kevés is lesz. Ha energia mennyiségben nem is, akkor is szükségesek mellé a hagyományos erőművek, amikből rosszul állunk.

Paks II-ről már leírtam, hogy véleményem szerint nem oda, nem egy helyre hanem szétszórva kellene atomosítani.
Sajnos sokan beleesnek abba a hibába (és itt visszautalnék a hatásfok kérdésére), hogy nincs kombinálási lehetőség. Egyrészt kockázatos a másodlagos hasznosítás, másrészt nem lehet akkora lakótelepet, várost építeni az erőmű közelébe, hogy a "hulladékhő" hasznosítható legyen.
A hagyományos vízhűtésben rejlő energia mennyiség eltörpül a jelenleg költségnövelő "hulladéknak" minősülő, a pihentetésben rejlő energia mennyiségéhez képest. Szerintem!

Ezért lehet igaz, hogy adott érdekek érdekében számolva a gáz lesz olcsóbb.
A 16Ft/KWh szerintem eltúlzott. Olyan ár, amiből ha úgy hozza a szükség, akkor még nyugodtan lehessen engedni. Bolond lenne az állam eleve a valós minimumra belőni az árat. Akkor miből élne meg később? A drága zöldenergiából?

Ami miatt én bosszankodom, az a hatalmas gáz és termálenergia vagyonunk látszólagos semmibe vétele. Csak ezekből hosszú időre kényelmesen biztosítható a Paks II mellé szükséges "nem stabil" energia mennyisége.
Ahol gáz van, ott van szén is. Jó szén, csak nagyon mélyen.
Viszont amíg az import olcsóbb, addig inkább támaszkodjanak kölcsönösen egymásra Európa országai. A kölcsönös együttműködéssel biztosítva lesz a béke, a szájkaratékról szóló cikekkel meg továbbra is begyújtunk a kazánunkba.

Végezetül arról, hogy mitől fog megnőni a fogyasztás?
Évek óta tépi a száját a sok környezetvédő. Nyomják a bio brikettet és társait, a ledet, a napelemet... Eközben a lakosság szegényedik, a fogyasztása mégis növekszik. Az az ipari igény növekmény ami most kezd jelentkezni, nem indokolja az utolsó tíz év villamosenergia igény növekedését.
Először erre kellene elfogadható választ találni, mielőtt a távoli Paks II-ős jövőt szak értené a sok ebből élő értekező. Közöttük olyanok is, akik néhány éve még energia náddal akarták megváltani a világot.
Sajnos ez olyan sok tényezős kérdés, ami nem annyira ütős téma, mint leírni a 30%-os és a 85%-os hatásfokot.
2017-12-21
11:46:45
Előzmény: sándor #51367#51373
Sándor!
Érdekes cikkre, illetve hozzászólásra bukkantam a mérnökblogon, ugyanis folyamatosan keresem azokat az információkat, amelyek segítenek eligazodni Paks II-vel kapcsolatban. Különösen a Péter Walter hozzászólása figyelemre méltó, amit ide változtatás nélkül beszúrok:
------"A Paks II hatásfoka 30%. Semmi szükség rá azon kivül, hogy több ezer milliárd forint lenyúlására lesz jó. Alaperőműnek 4 db 2-ik generációs, 600 MW-os, 85%-os hatásfokú, kombinált ciklusú gázerőmű lenne jó négy nagyváros szélén, a Siemens 500 millió euróért kulcsrakészen telepitené, ami a paksi ár 20%-a és még lejön a 750 KV-os távvezetékek költsége is."-----
A hozzászólás lényege: 20% ber. kltsg.
Eddigi tudomásom szerint Paks azért jó, mert olcsón állít elő áramot, eddig 16Ft/KW volt a fejemben, de drága beruházás. Péter W. állítása szerint 20%-os beruházási költséggel telepíthető lenne gázerőmű. Ahhoz, hogy ezt a hozzászólást értékelni tudjam, hiányzott a gázerőmű áram ára, ezt chartot találtam: www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

Ez a diagram azt állítja, hogy az atom drágább mint a gáz!!!! Lehetséges ez?



villam64Válasz erre
2017-12-17
09:39:12
Előzmény: sándor #51367#51369
Sándor
A bűnözési statisztika majdnem stimmel.
Én befektettem az energia iparba 2 millió forintot. Én csak azért lobbizok, hogy ugyanazokkal a feltételeknek kelljen megfeleljek, mint mészáros lőrinc. Tehát nekem is 2-3 év alatt térüljön meg a beruházásom, és én is gazdagodjam unios pénzből. Ebben semmi politika nincs. Tőlem is 25 évig garantált 32 forintos per kilowattóra áron vegyék át a felesleget. Nem értem a problémát, hogy 10-100 ezer forint éves összegből miért kell ekkora bürokráciát felépíteni. A 15 ft/kWh felesleg átvételi ár nonszensz, ugyanis 37 ft/kWh áron adják el. Csak a tényleges árért lobbizok. A paksi 13 forintos árra rárakodik még 14 ft meddő veszteségi ár. Ez a mi esetünkben 0 veszteséggel lehet számolni. Ez elektronikai tény. Nem én élősködöm másokon, hanem mások rajtam. A gazdag nagy befektetőknél jelenik meg a haszon, úgy, hogy a vagyonuknak nem náluk, hanem 9 millió embernél kellett volna landolniuk. Milyen gazdasági növekedés az, aminek a hasznát csak pár ember élvezi? A Mocskos Geci Tolvaj Banda (röviden MGTB), nem politikai megnyilvánulás.
Ui.: A METÁR-osok 32 ft/kWh-ája drágítja az áramot. A 120 KV-os hálózatra csatlakozva, még közeli város esetén is 10% veszteséggel kell számolni, így 35,2 ft/kWh ár lesz, így 5 ft/kWh áfa veszteség keletkezik. Az én nullszaldómnál 37 ft/kWh be, 37 ft/kWh ki, tehát veszteség és árdrágítás nincs. Amennyiben többet termelek a fogyasztásomnál, akkor 37 ft/kWh be, 15 ft/kWh ki. Mely haszonból 15 ft/kWh a szolgáltatóé, 7 ft/kWh az államé.
Továbbá. Van nulla százalékos 20 éves futamidejű állami pályázati hitel. Adott egy évi 5500 kWh (havi 17000 ft villanyszámla) fogyasztású lakás. Ezt egy 5 kW-os napelem rendszer képes megtermelni. Ennek az ára 2,5 millió ft. Az önrész a negyede 625 ezer ft. 1 875 000 ft hitel, 20 éve havi 7813 ft törlesztés. A 17 000-es villanyszámlát becseréltem 8000 ft-os hitel törlesztésre. Megspóroltam havi 9000 ft-ot. A 625 000 önrész, megtérül 69 hónap alatt, 5 év 7 hónap. Majd kiszámolom hybrid rendszerre is. A hybrid rendszer előnye, hogy a 30%-os belső felhasználást 60-70%-osra növeli. Még tovább csökkentve a veszteséget és a hálózat terheltségét, mert napnsugta után sem terhelem a hálózatot.
Ui.: Paks II miért nem részvénytársasági formában épül?
Egy 5 kW-os hybrid rendszer 4 600 000 ft. Önerő 1 150 000. Hitel 3 450 000 ft. Havi 14 400 törlesztés. Megtakarítás 2 600 ft/hó. Megtérülés 442 hónap, 36 év 9 hónap.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva