English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-02-25
18:44:11
Előzmény: barbot #51565#51568
barbot,

Nem lehet, hogy a légtelenítő csavar alatti gumiszerű tömítést tépted meg valamikor és annak a darabja miatt szorult a forgórész?
Légtelenítés után a csavart csak nagyon kis erővel szabad meghúzni, különben szétkeni, elszaggatja a speciális tömítést.

Ha "érintésvédelmi biztosíték" problémád van, akkor valószínűleg az áramvédő kapcsolódról beszélsz. Ha így van, akkor normális, hogy akár a fázis-test, vagy nulla-test ráméréskor lekapcsol.
Speciális tesztert kell használni, amelyiken kiválaszthatod, hogy mekkora legyen a "mérőáram". Az általánosan használt teszterek 20 mA terheléssel mérnek úgy, hogy az érintés pillanatában le kell, hogy vágják a 30 mA-es áramvédő kapcsolót!
Még a nagy belső ellenállású műszerek olcsóbb változatai sem alkalmasak a testhez (földhöz) való mérésre, mert lekapcsolják a fi relét. Ez így normális! Tehát nem a fi relében, hanem a mérésben van a hiba.
Amennyiben testzárlatos lenne a szivattyúd, akkor fi relé esetén mindegy, hogy a nullához, vagy a fázishoz közelebb eső tekercselés-részen van a testzárlat, a fi relének mindig le kell kapcsolni.

A szünetmentesed egyik adatlapja:
Specifikációk
Cikkszám 64335
Gyártó APC
Garancia 3 éves
Kapacitás 750 VA
Csatlakozó 7x DIN, RJ45
Terhelhetõség / perc @500W 5min, @50W 100min
Kommunikáció USB

Ha hálózatról és/is/vagy szünetmentesről is üzemelteted a rendszert, a fázis azonosságra nagyon kell figyelj.
A szünetmentes működése erősen függ annak a hálózatnak az állapotától (keresztmetszet, távolság) amiről üzemel. Függ attól is, hogy hogyan vannak a szünetmentes üzemelési paraméterei beállítva.
Gyengébb esetben elegendő, ha egy, a szünetmentessel (nem a szünetmentesről!) párhuzamosan üzemelő fogyasztó bekapcsol.
Nálam van olyan helyzet, amikor egy ~150 W-os fénycső armatúra bekapcsolása elegendő ahhoz, hogy alacsony feszültség miatt besípoljon, gyakorlatilag be is indul egy hasonló (régebbi gyártású) szünetmentes.
Egy szivattyú erősen induktív terhelés, ezért az indulási áramfelvétele (esetleg más fogyasztókhoz ((pl. vezérlő elektronika a kondijai miatt)) hozzáadódva) lekapcsolhatja a szünetmentest.
Beindulhat és a csekély terhelhetősége miatt le is kapcsolhat egy általad nem észlelhető rövidségű áramszünet vagy feszültség letörés miatt is.
Mindig az indulási áram számít, nem az adatlap szerinti teljesítményből számolt.
Ezért nem lehet pl. egy olyan nyomtatót rákapcsolni a szünetmentesre, amelyik az adatlapja szerint jóval kisebb teljesítményű, mint a szünetmentes. Az indulási áramából és áramával számol az intelligens szünetmentes.

2018-02-25
16:37:23
Előzmény: barbot #51565#51567
En velmenyem szerint valamelyik szivattyu vagy valami a korben idoszakos vagy enyhe foldzarlatos. Mikor atdugtad, valoszinu megfordult a fazis-nulla es most azert mukodik.

2018-02-23
20:08:31
Előzmény: robert #51564#51565
Szia robert!

Ma kiszereltem és leellenőriztem a szivattyút, megy. A radiátorkörbe beszereltem egy kipróbált, működő szivattyút- az sem ment ott. Tehát kipipáltam a szivattyúhibát.

Leellenőriztem a sorbakötött szobatermosztátot és puffertermosztátot-müködtek. DE:
csak hálózati áramról. Mikor a szünetmentes tápra csatlakoztattam (azon keresztűl mennek a radiátorköri, kazánköri szivattyúk, valamint a napkollektor szivattyúja- a szünetmentes táp kapcsolt ki, és kivágta az érintésvédelmes biztosítékot a táblában. A tápkábeleket átdugtam a szünetmentes táp egy másik csatlakozójába, ott müködtek, nem vágta ki a biztosítékot.

Lemértem a szünetmentes táp azon csatlakozóját, amelyikbe be volt dugva a szivattyúk vezérlése, rendben volt, null-fázis között 230 V (de ez csak azután, hogy ujraindítottam a tápot). Mikor le akartam mérni a fázis-földelés között is a feszültséget, megint levágta a biztosítékot.

A barátom azt mondja, hogy ennek a típusú szünetmentes tápnak (APC Smart-UPS 750, 500W) valamilyen elektronikus leválasztása van hagyományos biztosíték helyett, és talán az lehet a baj, hogy nagyon leterhelődött az a csatlakozó,amelyik vágja ki a biztosítékot.

A szünetmentes tápra 3 szivattyú van rákötve: a kazánköri 70W, a radiátorköri 5,8-59W (hőmérsékletszabályzós autómatikával), illetve ugyancsak egy 5,8-59W-os a napkollektoron (az előző testvére). A két kazántermosztát fogyasztását elhanyagolhatónak tekintve, a három szivattyú összesen 190W, ami még messze van a szünetmentes táp 500W-tól. Tudtommal ez a típusú szünetmentes tápaz egyik leg megbizhatóbb.

Mi lehet a gond, van-e 5letetek?
2018-02-23
08:38:46
Előzmény: barbot #51563#51564
barbot,

Mielőtt cserélnéd érdemes lenne kiemelni a forgórészt és átvizsgálni azt és a motorház belsejét.
2018-02-23
02:07:42
#51563
Sziasztok.
Mostanában többször is előfordult, hogy a radiátorkör Wilo Stratos Eco szivattyúja megszorult, és nem indult el.
A tengelynél levő csavart kiszedve, csavarhúzóval elég nehéz, olyan gumis/tapadós érzés volt átfordítani a szivattyú tengelyét. Megforgattam csavarhuzóval jobbra-balra, megkopogtattam a motorházat, és elindult. Szerintetek lehet rajta segíteni, vagy cseréljem ki?

2017-12-29
01:35:41
Előzmény: barbot #51379#51396
Szia barbot!

BJaca megválaszolta a problémád lényegét.

Én annyit tennék hozzá, hogy az ESBE és társai keverőszelepek, de nem kifejezetten kazánvédő szelepek. Ezért van 55 fokos patronjuk is. 65 fok alatt értelmetlen kazánvédelemről beszélni.

Gondoltál e már arra, hogy 55-60 fokot sokkal nehezebb tartanai a kazánnal, mint 70-80 fokot? Ha 55 foknál lezár az ESBE-d, akkor megszűnt a fűtés. Elméletileg. Mert, ha mégis megy, akkor nem zár le az ESBE. Akkor meg minek?

Nálam egy 30 éves fűtésrendszerben 14 évig "védte" a 65 fokos ESBE a kazánt. Miután most kazánt kellett cserélnem, váltottam laddomatra és átalakítottam a vezérlést. (A laddomatban már benne van az intelligens szivattyú!)
A laddomat és az út szelepek a sallangokkal kijöttek 200 ezerből.
Most stabilan 80 fokon jár a kazán.
Azért akarom még feljebb vinni a hőmérsékletet, mert adottak a keresztmetszetek, adott a tároló, az idomok, adott a meglévő rendszer.
Csak akkor tudok jobb hatásfokkal fűteni, ha időegység alatt a lehető legtöbbet szedek ki a tüzelőből, növelem a hőmérsékletet.

És ez nem csak fára igaz. Nem mindegy, hogy naponta négy óra a fűtési idő, vagy hat, esetleg nyolc.
A betárolt forróvízből az eddig is meglévő szabályozás csinál radiátor hőmérsékletet.

Ha valaki szép lassú és alacsony hőmérsékletű fűtést akar, akkor építsen igazi régi paraszt kemencét.
Nem gúnyolódok, de akkor fűthet ebédtől estig.
Este kitakarítja a parazsat, kiszellőztet, gatyában alhat, de reggel normális lesz, hogy jégvirágos az ablaka.
És ezzel csak a hálószoba fűtését oldotta meg.

A kéményen távozó veszteség, ismétlem, elhanyagolható. Nézd meg Marci diagramját!
Attól, hogy a kazán alacsonyabb hőmérsékleten jár, a benne égő tűz hőmérséklete annyi, amennyi a fűtőanyagból adódik. Alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb időn keresztül járatva a kazánt, több hő megy ki a kéményen, mint sokkal rövidebb idő alatt magasabb hőmérséklet mellett.
A magasabb hőmérséklethez ugyan úgy be van állítva a kazán füstgáz hőmérséklete, mint az alacsonyabbhoz. A füstgáz hőmérséklete a kazán és a kémény érdekében mindkét esetben azonos kell, hogy legyen.
2017-12-29
00:04:31
Előzmény: BJaca #51390#51393
Szia BJaca!
Itt is van olyan vélemény, hogy a gáznál csak a lopott fa olcsóbb. Az biztos, hogy kényelmes a gázkazán, és nagyon sokszor jó lenne, mikor nem vagyunk itthon, nehézkes begyujtani, csak temperálni kellene, stb...
Így pedig megbecsülünk mindent, ami az ág és a fa között van, a kukoricával együtt...
2017-12-26
09:47:23
Előzmény: barbot #51386#51390
Szia Barbot!

Az a pénztárca vastagságától függ. Kazánt kellett cserélnem, és ha már hozzá kellett nyúlni a rendszerhez, gondolkodtam, mit tegyek. Puffer lett volna a legjobb megoldás, de a szükséges méret nem fért be se a kazánházba, se a pénztárcába. Valamit viszont tenni kellett. A kazán igényelte a védelmet, a melegebb vizet, de a radiátorok méretéből adódóan alacsony fűtővíz kellett. Nem tudom, hány ilyen rendszer működik az országban, egy már biztosan. A kazán volt 120, a hőcserélő 32, a csövek, sallangok meg egy új okosszivattyú még 50-60. pontos összeget nem tudok, de valahol 200-230 közt megállt, persze saját kivitelezésben.
Az idei gázfogyasztásom viszont 1500m3 volt, mert jan.1-től nem volt vegyesem, és kíváncsiságból csak néhány napra gyújtottam be a ősztől az új kazánba. Eddig 8e3 fa fogyott telente, anyagilag ugyanott vagyok, viszont egy faék egyszerű gázkazánnal. Ha lenne egy millám, tenném fel a kondenzációs kazánt.
2017-12-25
00:14:21
Előzmény: BJaca #51381#51386
Szia BJaca!
Akkor melyik a leg természet és pénztárcabarátabb megoldás az átlagos kazánfelhaszálónak? :-) Végleges rendszert építeni, vagy egy alaprendszert fejlesztgetni?
2017-12-23
12:30:56
Előzmény: barbot #51379#51381
Szia!

A különböző biztonsági elemek mind mind elsősorban a zárt rendszerű, illetve a vékony csövek miatt vannak. Gravitációs rendszerben működő kazánnál jól kivitelezett rendszerben már nehéz a vizet felforralni, persze az emberi hülyeség határtalan. A kazánvédő szelep pedig azért merült fel, mert jelentősen javult az épületek hőszigetelése, és alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre van szükség. Itt viszont bejött egy paradoxon:
Meglévő épület meglévő fűtéssel, nagy kazán, nagy radiátorok, aztán jön a felújítás, ablakcsere, 10cm nikecell. Míg előtte 90/70-70/60 ban jártak a radiátorok, ezután elég lenne az 50/40. Ebben az esetben viszont nincs az a kazánvédő szelep, ami megvédené a kazánt, mert a 40 fokos visszatérőből 50 fokos előremenőnél sohasem lesz 55-60 fok. Én is így jártam, egy kazánom odalett, pedig alig volt 30 éves.
Mit lehet tenni?
- Puffer, ami drága, és nagy a helyigénye.
- Fűtsük fel a visszatérőt az előremenővel, miközben az előremenő lehűlik.

Ez utóbbit valósítottam meg, kb 100 ezer forint volt a hőcserélő, és a szabályzószelepek. A kazánom most tud stabilan 70/60-on járni, miközben a radiátorokba csak 45/35 van. Nagyobb hőcserélő kellett volna, hogy alacsonyabbra tudjam vinni a radiátorok hőmérsékletét.
2017-12-22
17:18:13
Előzmény: sándor #51375#51379
Szia Sándor!
Mi lehet az oka annak, hogy az Esbe olyan alacsony hőmérsékletű patronokat is gyárt, mint pl. az enyém, amely 55 fokos?
Laikusként végiggondolva az előzőeket, és lefordítva az én körülményeimre, a magas előremenő hőmérséklet mellé komoly szabályozástechnika is kell(ene) társuljon: ez pedig nagyon megemelné minden fűtésrendszer árát, és a jelenleg vegyes kazánnal fűtőknek legalább felét visszaterelné az egyéni/szobánkénti fűtéshez.
A magas hőmérséklethez kell egy tervezett rendszer, kazánvédő szelep, aztán a fűtéskör felé keverőszelep, aztán több körös rendszer, puffer... aztán mert a kazán, és a rendszer majd minden eleme a fizikai teljesítményének mérnökök által jól behatárolt tartományában (és határán) kell(ene) dolgozzon, hát még bejönnek a különböző rendszervédő-elemek: vészhűtés, szünetmentes táp,és a Fentvaló tudja, hogy még mi minden.
Közben meg a szükségesnél valószínűleg melegebb füst megy ki a kéményen is-ha nem rakunk oda is egy hőcserélőt...
Valószínűleg sok minden sántit a fentiekben, de ki tudja megfizetni úgy, hogy még legalább 2-3 évre való tüzelője is tárolva van? Nem akarom azt kérdezni, hogy megtérül-e az ára, vagy sem. Inkább azt, hogy egy átlagos, 80nm-100nm-es ház rendesen megtervezett és kivitelezett rendszere egyben kifizetve már nem biztos, hogy alternatíva a szigetelésekkel, a passzívházzal szemben. A legolcsóbb az a fa, amit nem kell elégetni. Azt hiszem, sokan elgondolkodnának egy-egy rendszer, vagy rendszerelem árán, ha mondjuk nem pénzben, hanem x m3 fában adnák meg az árát.
2017-12-22
03:17:52
Előzmény: szocsmarci #51372#51375
Szia Marci

A tűztér fölötti kazánbelsőn megjelenő kondenzvíz a veszélyes.
A 60-65 fokos visszatérő már nagy lépés előre. De mit ér ez, ha az előre menő is 60 fok körül mozog? És érdekes módon a fűtések mégis működnek!
Nem véletlenül írja egyre több kazángyártó, hogy még a 6mm-es lemez is elkorrodálhat 2 év alatt, amennyiben alacsony a kazán víz hőmérséklet.
Kazánbelsőre felírt harmatpont számítással még nem találkoztam. Pedig érdekes lenne, amikor nem csak a levegőnek, hanem a fűtőanyagnak is van víztartalma.
szocsmarciVálasz erre
2017-12-20
22:20:52
Előzmény: sándor #51371#51372
Szia Sándor

A zuhany keverőcsaptelep azért más, mint egy kazánvédő szelep. Legfőképp azért, mert nagyobbak a nyomáskülönbségek, nincs puffer, a megengedett hőmérséklet tűrés kicsi, és számít a méret, ezért minél kisebb méretre törekednek. Nem lehet összehasonlítani, annak ellenére, hogy az elvük ugyanaz.
Az ESBE hiszterézisére nem találtam semmit, hacsak nem azt, hogy +- 4°C eltérés lehet normál működésnél, amit végül is lehet egy hiszterézisnek (kapcsolási különbségnek) felfogni. Hogy a 4°C sok vagy kevés? Szerintem nem túl kevés (nem túl "heves"), másrészt nem is sok (körülbelül tartja is az értékét).
A kazánban 40-60 liter víz van, amit 1-2 perc alatt cserél ki a szivattyú. Ez alatt az idő alatt van ideje keveredni, ezért nem baj, ha kicsit lengedez a bemenő víz hőmérséklete.
A 80°C szerintem magas, ekkora kazánvíz hőmérsékletnél megnő a kéményen távozó veszteség. Ezt ki kellene mérni, habár több tényezős a dolog.
Másfelől a kazán sem örök életű, ha megéri a 20 évet, akkor az már jó. Ennyi idő alatt változik a technika, és várható új kazán(típus) megjelenése.
2017-12-19
03:49:17
Előzmény: BJaca #51370#51371
Szia BJaca!

Gondolkodtam hogyan fogalmazzak, ezért maradtam az analóg kifejezés mellett.
Jobb helyett, mert ennek a szelepnek a működése nem kifejezetten "hasonló, arányos, vagy éppen valaminek megfelelő".
(Írhattam volna esetleg szabályozást is, de a szabályozás azért ennél komolyabb dolog. Az sem folytonos, de a lépcsők, a digitek, az érzékelés és a beavatkozás mindig a feladatnak megfelelően finomak.)

Mivel nem 0-1 váltással működik, nem lehet digitális. Nem működtet semmit "vagy be, vagy ki" üzemmódban. Nincs fix határ sem, ahol az átbillenés bekövetkezhetne, nincsenek lépcsők, fokozatok.
Ha így nézed, akkor jogos amit írtál.

Az idézett szelep és a működési leírása egy idealizált valami. A valóságban nem így működik.
Amíg én is ilyen szelepet használtam a kazán előtt, és az akkor minimum legszükségesebbnek vélt 65 fokos bemenő vizet próbáltam előállítani a 65 fokos patronnal, relatív nagyok voltak a lengések. Nagyobbak, mint amit a termék ismertetők írnak. A jelleggörbéket nem igazolták a mérések.

Az ok egyszerű és több is van, ezekről írtam. (Huzat és a többiek.) Nincs olyan statikus állapot, amikor ne kellene "szabályoznia". Ide még a szabályozás kifejezés sem megfelelő, mert ez a szelep nem szabályoz, csak "követget".
A hiba nem (csak) a patronban, hanem főleg a rendszerben van. Az alacsony hőmérsékletű rendszerben.

A helyzetet rontja, hogy nem csak puffer van a fűtési körben, hanem fűtőtestek, fűtőkörök is. Amikor a rendszer átvált egy, a pufferből viszonylag állandó víz hőmérsékletről a lakásból érkező sokkal hidegebb (vagy melegebb) hőmérsékletű visszatérő hőmérsékletre, akkor a patron analóg lengésbe kezd. Ez a lengés nagyon durva is lehet, és nem fog megállni az ismertető szerinti +10 fokos értéknél.

Ha van (vagy lenne) hasonló elven működő zuhany keverőszeleped, akkor értenéd mire gondolok. Amikor kinyitod, jókora lengésekkel, váltakozva hideg és forró víz folyik a távolság függvényében akár egy percen keresztül is.
Ha már fürdünk és egy ilyen patronos zuhanyszelep "az érzékszerveink szerint stabil", pl. 38 fokos egyenletes hőmérsékletű meleg vizet ad, és a lakásban valaki hirtelen kinyit egy hideg vizes mosdószelepet, bekapcsol a mosogató, a mosógép feltöltése, vagy csak lehúznak egy wc-t, akkor a zuhanyszelep leforrázza a fürdőzőt. Rögtön utána hideg zuhanyt kap, majd ismét meleget, de már kevésbé forrót. Így leng párat míg a nyomásviszonyok kiegyenlítődnek a két ágban.
Ez így működik az első évben, majd egyre butábbbá válik a működése. Nem reagál gyorsan, viszont egyre hosszabban kitart valamelyik szélső értéknél.

Hasonló jelenséget ki lehet mérni a kazánvédő keverőszelepeknél is. Az infra hőmérők sajátossága miatt minden mérési pontot egyforma feketére kell festeni. Stabilan rá kell állítani a hőmérőt és mérni órákon át. Szerencsés esetben (váltás pufferról fűtésre, vagy erős szél) néhány percen belül látható lengés. Általában nem veszélyes, de feltételezve, hogy a kazánban éppen egyenletes és stabil az égés, a hidegebb visszatérő miatt csökken a kazán hőmérséklet és gyöngyözni kezd a tűz feletti kazánfal, rothad a 3-as lemez.
Lehet, hogy a gyöngyözés alkalmanként csak percekig tart, de a sok perc éveket csökkent a kazán életén.
Ezért kell legalább 80 fokos (kimenő) kazán víz hőmérséklet, és >65 fok bemenő hőmérséklet, mert akkor nincs gyöngyöződés.
Ez lenne a kazán védelem!

Természetesen már azzal is sokat tesz a kazánja érdekében az, aki beépít egy ilyen szelepet, de nem szabadna megállni a 65 fokos szelepnél.
Ha egy teljes fűtési ciklust nézel, akkor egyértelmű, hogy a ciklus 90%-ában a puffer alja, a visszatérő jóval alacsonyabb hőmérsékletű, mint 65 fok.
Egy-egy tüzelő töltetnél hasonló a helyzet. Legfeljebb a töltet leégési idejének a felében van maximális hőmérséklet. A stabil 80 fok az egyszerűbb kazánoknál tarthatatlan. Nem lehet tartani a stabil bemenő 65 fokot sem.
Azért kell a visszatérőt 70 fok fölé vinni, hogy a kazán könnyebben tudja tartani a 80-90 fokot. Igaz, ilyenkor már a levegő szabályozást is pontosra kell beállítani.

A radiátor körök szabályozása is általában valamilyen patronos, de a radiátoroknál néhány fok eltérés alig vehető észre. Az eleve alacsony hőmérséklet miatt nincs forrázás. Gyöngyözés a fűtési hőmérsékleten nem fordulhat elő.

Sajnos nem véletlenül találták ki a kazánvédelmet. Viszont a hatásos védelmet csak magas hőmérsékletekkel és viszonylag pontosan, az analóghoz közelítő működésű keverőszelepekkel lehet biztosítani.
Én valamikor az ESBE szelepet tartottam a szelepek csúcsának. Ma sem tartom rossznak, de váltanom kellett. Még egyszer nem teszek ki egy >800 ezres kazánt egy 17 ezres szelep "pontosságának". (Még a száraz fában is sok a víz!)

2017-12-18
18:20:50
Előzmény: sándor #51368#51370
Szia Sándor!

"Nem fokozatosan, mivel ezek általában patronosak, tehát "analóg" működésűek, így semmilyen "fokozatosságot" nem tudnak, nem tudhatnak."

Ezt a mondatodat kérlek, gondold át még egyszer.
Az analóg működés pont a folytonosságot tételezi fel, ami bármilyen állapotot felvehet, míg a digitális az, ami semmilyen fokozatosságot nem mutat. Digitális működés alatt értem a villanykapcsolót, a vasaló bimetálos kapcsolóját, de még a hűtőgépek hőfokkapcsolóját is, ahol ugyan egy kapilláris csővel működő patron analóg mozgással, de egy rugólemezes érintkezőt nyom meg, ami vagy ki, vagy be van kapcsolva.
A szóban forgó szelep viszont valóban folyamatosan kapcsol át.
www.celsiusplussz.hu/Kazanvedo-szelep-kvs-72-1-1-4-52kW-ig
Persze mindig csak annyira, hogy a visszatérő ág csak akkor kap a radiátorok felől, ha az nem csökkenti a kívánt érték alá a hőmérsékletet.


2017-12-17
02:46:34
Előzmény: szocsmarci #51357#51368
Szia szocsmarci.

A múltkor írtad, hogy nem értel velem egyet, pedig akkor kimondottan villamos, ráadásul energetikai jellegű volt a téma.
Most én kell azt mondjam, hogy félrevezető információt írtál a kazánvédő szelepről.

"A legfontosabb, hogy fokozatosan nyisson a kazánvédő szelep, a hőmérséklete pedig lehet vita tárgya."

A kazán felfűtéséhez az kell, hogy a kazánvédő szelep lezárjon mindaddig, amíg az általam szorgalmazott, a kazán védelme és a gazdaságos üzemeltetés szempontjából a gyártó által előírt legmagasabb kazán-víz üzemi hőmérsékletet el nem érte. Csak ekkor, ezután nyithat a kazánvédő keverőszelep.
Nem fokozatosan, mivel ezek általában patronosak, tehát "analóg" működésűek, így semmilyen "fokozatosságot" nem tudnak, nem tudhatnak.
Sőt! Az a bajuk, hogy éppen nem fokozatosak, mivel oda-vissza nyitogatnak és zárnak. Nincs két egyforma érzékenységű patron. Ráadásul jelentős késéssel/sietéssel működnek. Nem csak a felfűtés alatt, hanem a névleges teljesítményű üzemelés közben is.

Állandóan változik valami. Változik a huzat, az éghető gázok mennyisége, a víz hőfoka, a még hasznosulható fűtőanyag mennyisége...
Szerintem ezért nem lehet vita tárgya a hőmérséklet. A hőmérsékletnek a gyár által megadott üzemi hőmérsékleten kell maradnia a töltet leégésének a lehető leghosszabb ideje alatt.
"Mindössze" jól, közel optimálisan kell beállítani a levegőket és a tüzelőt.

A kazánhoz szükséges égéslevegő manipulálásában igazad van.
Aki nem tudja, hogy mit csinál, hogy mit kockáztat, az ne is gondolkodjon ilyen dolgokon.
Viszont az égéslevegőt elő lehet melegítheti, amennyiben a kazán rendelkezik, illetve ki lehet egészíteni szabályos levegő előmelegítéssel.
El kellene magyarázni a hozzá nem értőknek, hogy mennyit ront a hatásfokon a direkt a kazánba vezetett külső hideg levegő.
Azt is, hogy egy rosszul elgondolt (csökkentett oxigén tartalmú) levegő előmelegítés is sokat ront a hatásfokon.

A kémény berobbanás példád sokkal gyakoribb, mint bárki gondolná. A kilökött tisztító ajtókat egyszerűen visszateszik, és nem is fogják fel, hogy mit úsztak meg. Az ok szinte mindig az emberi butaság és a mohóság.
A nyár végén komoly vitába keveredtem a katasztrófa védelemhez beosztott "ingyenes" kéményseprő sormunkás szolgálattal.
Az ingyenes lakossági szolgáltatás jó gondolat volt, de a lakossággal találkozó dolgozói hatóságként léptek fel. Az idős hozzánk tartozónál nem volt hajlandó az úriember elvégezni olyan munkát, ami sormunkában kötelessége lett volna. Még szerszáma sem volt, csak egy munkalap tömje, meg egy büntetéssel fenyegető tömb, amiért nem voltunk otthon.
Ráadásul olyan jogszabályra hivatkozva tagadta meg nálunk a kémény ellenőrzését, hogy vállalkozók vagyunk. Ami igaz is, csak egy korábbi jogszabály megszüntette a "vállalkozó" fogalmát, így az erre hivatkozó jogszabály is semmis. Nem nagy ügy, ilyen előfordul a jogszabály alkotás folyamatában.
De, hogy egy civilben cserépkályhás kéményseprő egy szabályos berendezésen megtagadja a munkavégzést! Ráadásul a szomszéddal példálódzott, hogy ott nem ilyen akadékoskodó a lakó mint én, és ott minden rendben is van.
Szó szót követett, főnök főnököt, és mit ad az ég, kiderült, hogy a szomszéd gázkéménye cső-béleletlen téglakémény, a látszat kedvéért megtoldva a tetején egy alucső darabbal.
Ráadásul ilyen a szilárdtüzelésű kéménye is!
Te biztosan tudod, hogy hány éve tilos ilyesmit csinálni! Hát még éveken keresztül, minden éves ellenőrzéskor megfelelőnek minősíteni!
Csoda, hogy a szomszédok még egyáltalán élnek, különösen, hogy műanyag és ruha szeméttel fűtenek.

Összeszedtem az érveket, beküldtem a megfelelő helyre. Vélhetően nem voltam egyedüli panaszos, mert alig két hónap múlva rapid megszüntették a kötelező ellenőrzést.
A vállalkozói ellenőrzés egyelőre a levegőben lóg, mint "lakosság" ellenőriztethetek.
A cserépkályhás mesternek fogalma nem volt a primer és a tercier levegőről, de bátran építette százával a meghosszabbított füstjáratú kályhákat.
Azt is sikerült kideríteni, hogy a CO mérgezések nagyobb részét a szilárd tüzelés, a cserépkályhák, a divat kemencék okozták.
(Hogy a mester most mivel foglalkozik, nem tudom.)
Egyáltalán nem bánom, (ha volt is benne egy pici részem), hogy sikerült a lakosságot felelőssé tenni saját maga iránt.
Mint olvasom, most a (volt) kéményseprők azzal fenyegetőznek a sajtóban, hogy nőni fog a halálos CO-s balesetek száma. Dühöng a kéményseprő barátom is, de egyben működik nála a félelem is. Ezután meg fogják keresni azt a mestert is, aki utoljára foglalkozott a balesetet okozó fűtő eszközzel.

Ez a kéményes példád is energiastratégiai kérdés, még ha elsőre nem is látszik annak.
Most sajnálom igazán, hogy a másutt már leírt kísérletem a házi napelemek "előnyösebb energiastratégiai besorolásához" nem sikerült. Pedig kellő erővel, adatokkal, közös akarattal, intelligens (a politikát és a kapzsiságot nem keverve az energia stratégiával!) fellépéssel lehetett volna jobb pozíciókat elérni.
szocsmarciVálasz erre
2017-12-16
10:41:33
Előzmény: barbot #51359#51365
A kazánhoz vezetett légcsatorna csövet méretezni kell, de mivel nem lehet teljesen elszigetelni a helységtől a bevezetett levegőt, ezért a primer levegőnek a 150-es cső megfelel. De szerintem neked nem kell cső, mivel nem hiszem hogy a kazánházad olyan jól légszigetelt mint egy A+-os ház. Jó megoldást nem tudok adni, de úgy emlékszem hogy külön van a kazánház a lakóépülettől. Emiatt nem baj ha kicsit depressziós lesz, és gondolom azzal is együtt tudsz majd élni ha nem használhatsz páraelszívó vagy más elszívó ventilátort.

A videókról nem tudok felelősségteljesen nyilatkozni, de jónak tűnik. Amennyire én látom egy szekunder levegő bevezetésről van szó, és mint ilyen dolog, jónak tűnik, ha nem hűti le túlságosan az égési folyamatot. A légfelesleg tényezőt sem lehet túlzásba vinni.
2017-12-14
22:30:44
Előzmény: szocsmarci #51357#51359
Szia szocsmarci!
Köszi a választ! :-) A kazánvédő szelep ezek szerint ki van tárgyalva.
Viszont marad a kazánház átöblítése hideg levegővel: Ha a levegőt a kazánhoz vezetem egy csőben, vagy egy betonra fektetett U vasban, az megfelel, vagy nem? Milyen átmérőjű csőre van szükség? A keresztmetszete akkora kell legyen, mint a kazán huzatszabályzóval ellátott hamutér-ajtaja, vagyis mint a kazán kéménye (160-as)?
Ezekről mi a véleményed:
www.youtube.com/watch?v=FfQuhVhGwLM
www.youtube.com/watch?v=82OJ4p1tzwo


szocsmarciVálasz erre
2017-12-13
22:43:25
Előzmény: barbot #51352#51357
Szerintem nem rossz az 55°-os szelep, így kicsit kevesebb kihasználatlan energiát jelent. Ha a kazán belső oldala mondjuk 150-200°C-os (nem biztos, csak saccolni tudom), akkor az 95-145°C hőmérséklet különbséget jelent. Ha 65°C-os a patron benne, akkor 10-15% az eltérés, ami szerintem nem okozhat gondot. A lényeg, hogy hirtelen ne kerülhessen a felforrósodott kazántestbe hideg víz, például amikor valaki begyújt, a kazánban lévő víz felforrósodik, majd bekapcsol a szivattyú. Ezzel már lehetnek azonnali és hosszú távon megjelenő problémák is.
A legfontosabb, hogy fokozatosan nyisson a kazánvédő szelep, a hőmérséklete pedig lehet vita tárgya.

A másik kérdésedre:
Nem sokan tülekednek a válasszal, ami érthető is. Már volt róla szó a fórumban, hogy nem szerencsés az égési folyamat légellátásba belenyúlni, mert hatalmas a kockázat. Az a gyártó, amelyik a fejét ilyen kütyük gyártására adja, pár éven belül a bíróságon találhatja magát különböző pertérítési perekben, esetleg emberölés vádjával. Mindezt pár forint haszonért.
Nem tudok mást tanácsolni, mint hogy kézzel kell a huzatszabályzót tekergetni. Ha jól le vannak szigetelve a csövek, és a helység, akkor egy bizonyos idő után talán kialakulhat egy "hideg levegő dugó" a kéménybe. Ebben csak bízni lehet, számítást nem tudok mellékelni.
A legrosszabb eset az, ha a kémény jól le van szigetelve, de a csövek nincsenek, és a helység valahol lyukas a mennyezeten. Beindul egy áramlás kintről, a kéményen keresztül, át a kazánon, majd a helységbe érve felmelegszik, felszáll, és távozik a szabadba a helység valamelyik magas pontján. Nem hiszem hogy komoly biztonsági kockázatot jelent, mivel a tűz beindulása után már minden a rendes úton megy, de elvileg előfordulhat ilyen eset, és ez is energiát vehet el. A legvalószínűbb eshetőség ahogy Te is érzed, hogy a kéményben állandóan lesz huzat, és lassan hűl a helység.
Sajnos a huzatszabályzó nem tudja, hogy éppen most kezd el égni a tűz,(és ezért több levegő kell,) vagy már alszik ki, és el kell(ene) zárnia.
A huzatszabályzónak is van biztonsági funkciója - ha egy "okos" huzatszabályzót építeni valaki, és a begyújtás után (meghibásodás vagy esetleg helytelen beállítás miatt) elzárna, amikor a fagáz képződés már elindult, akkor az azt jelentené hogy robbanó képes elegy lehetne jelen az égéstéren vagy a kéményen belül.
Ilyen esetet mesélt egy kéményseprő nekem, egy kéményrobbanás kapcsán. Ha jól emlékszem cserépkályhás történet volt, a lényeg, hogy forró fagáz került a füsttel a kéménybe, amivel nem is lett volna gond, mert ha az égéstérben nem tudott elégni, akkor miért égne el a kéményben? De a kémény egy kis fals levegőt szívott, aminek következtében az elegy (füstgáz + fagáz) oxigén tartalma megnőtt, emiatt a gyulladási hőmérséklet lecsökkent, és berobbant. Arra már nem emlékszem, hogy mi volt az az ok, ami miatt nem égett el a fagáz az égéstérben, de biztos, hogy nem volt tökéletes az égés - talán hiányzott a szekunder és a tercier levegő?
2017-12-12
00:39:37
#51352
Sziasztok!
Én azért választottam az 55 fokos szelepet, hogy a lehető legtöbbet kihajtsak a kazánból. Az Esbe-t eredetileg 65 fokos patronnal hozták, az 55 fokosat külön kellett megrendelnem. A 65 fokossal, illetve a vásárláskor ajánlott 75 fokossal az volt a fő gondom, hogy a rendszer indulásakor-mikor a lakás hőigénye nagy- egyből bekerül a nagyon meleg/forró víz a radiátorkörbe- mivel nincs keverőszelep. A keverőszelepnek ára és helyigénye van, lemondtam róla.
Más:
Hogy lehet megoldani a kazánház levegőztetőjének szabályzását/huzatszabályzást, hogy ne hüljön ki az egész mindenség, kazán, stb?
2017-12-10
17:53:32
Előzmény: barbot #51342#51351
barbot!

Itt (#51261) írtam erről a "problémáról". A magyarázat az, amit Marci is írt. Ezek az egyszerű keverőszelepek alapból átengednek. Idővel a lerakódások növelik az áteresztést. A szabályozó patronjukat évente illik cserélni, mert bizonyos kitágulás szám után nem zárnak vissza. A rendszerekben a gravitációs áramlás komoly, és előre kiszámíthatatlan furcsaságokat produkál.
Jelenleg én is ezt használom ki. Kb. 80% szivattyúidőt tudok így megspórolni.

Az áteresztés miatt cseréltem az ESBE-t laddomatra. Igaz drágább, de gazdaságosabb. Mivel a laddomatnak is szabályzó patron a lelke, ezért be kell építeni a rendszerbe útszelepet, útszelepeket is. A tüzelőanyag megtakarítással rövid idő alatt megtérül.

Fontos, hogy a lehető legmagasabb hőértékű patront kell használni. A laddomatoknál megszüntették az 50-es patront. Most 80 felettivel adják, de jár hozzá egy 70 feletti is. Én 60 felettivel indítottam, most a 70-essel jár. Sokkal jobb lett minden. Rövidesen átállok a 80-as patronra.
2017-12-09
16:00:15
Előzmény: barbot #51342#51348
Szia!
Szerintem nem tud kihűlni. Eleve felmelegszik induláskor, egy függőleges csődarab, aminek az aljában ott a 70 fokra átmelegedett szelep.
Ha kíváncsi vagy, hogy áramlik-e benne víz, akkor egy vastag, hideg vízbe mártott frottírtörölközővel próbáld meg lehűteni a csövet. Ha áramlik benne a víz, akkor nem fogod tudni lehűteni semennyire.
szocsmarciVálasz erre
2017-12-08
22:50:56
Előzmény: barbot #51346#51347
Szia
Ha eddig nem forrt fel a kazán és megtöltött két puffert, akkor valószínű nem is fog ezután sem.
A felmelegedés lehet attól, hogy gravitációsan kering a víz az egy szál csövön belül (bypass ágban), vagy lehet szelep átengedés is. Jobb szelepeknél leírják, hogy a szabályzó szelep átenged(het), ez az érték ha jól emlékszem körülbelül 1% (ha a szelep két ága közt azonos az ellenállás). Az ESBÉ-t a jobb szelepek közé sorolom, de lényegtelen, mert minden szabályzószelepnél előfordul ez a jelenség - garanciában nem cserélik ezzel a "hibával" a szelepeket.

2017-12-08
22:26:07
Előzmény: villam64 #51345#51346
Szia Villam64!
Azt elfeledtem írni,hogy a nyomás közben felment 1,1 bar-ról 1,7-re. A rendszert 2 fölött próbáltam ki, gondolom, bírni fogja.
villam64Válasz erre
2017-12-08
13:10:37
Előzmény: barbot #51344#51345
Szia Barbot
Akkor biztos a megforrás, ha nem tud kinyitni a puffer felé a szelep. Különben akkor, ha a kazán kimenője 95 fok fölé megy. Ekkor vagy működik a visszahűtő rendszer, vagy lelocsolod a tüzet, nem a fém részeket, hanem a tüzet, szépen nyugodtan elfojtva. Normális helyen elhelyezett tágulási a rendszerben marad, és a túlnyomást elvezeti, és a biztonsági szelep is levezethet.
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva