English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  PV - Napelemes rendszerek  =>  Napkollektor napelembőllapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2017-10-09
20:11:12
Előzmény: BJaca #51207#51208
Próbáltuk Bous feszültség szorzóját is. Szerintem ideális lenne egy 230 V-os feszültség stabilizátor. Ez jelentené szerintem az ideális illesztést. De nehéz a változó termelési teljesítményhez illeszteni. A legjobb hatásfoka a napelem felől az MPP szabályozásnak van, ez nem foglalkozik a kimenet terhelésével. Vagy a panel vezérlését úgy megoldani, hogy fiksz munkapontban dolgozzon, a kimenettől függetlenül. Egyre bonyolultabb a vezérlés. Hol kapsz 200 W-os paneleket?
Az optimizer értelmét nem látom, szerintem anélkül is ugyan ezt az eredményt kapod. A 800 W idealizált állapot, éves szinten a 2000 óra napsütésből a 10 %-ot sem teszi ki.
A napelem rendszerem termelése havi bontásban MPP vezérléssel, Wh/Wp/nap. A Wp a napelem ideális teljesítménye. Az adatok azt mutatják, hogy 1 Wp napelem mennyi energiát termelne 1 nap.
január-0,81 , február-1,30 , március-2,74 , április-3,91 , május-3,99 , június-4,48 , július-4,32 , augusztus-4,25 , szeptember-3,61 , október-1,57 , november-1,12 , december-0,73 ,
120 literes bojler éjszakai tarifán 23 ft/kW áron 4-6 kWh/nap. 1 ember 50 liter víz naponta 50 °C-kal történő emeléséhez ~3 kWh energia kell. 1 kW napelem esetén áprilistól októberig van meg. Az alulméretezett rendszer nem stabil, nem terhelhető. Fontos túltermelés esetén a szikramentes lekapcsolása a napelemnek. Az interneten összehasonlíthatod egy ekkora méretű napkollektor árával, de az 4 hónapot javarészt villamos energiát fogyaszt.
Egy 300 literes hőszivattyús bojler 3-as SCOP-pal 440 ezer. Ez harmadáron állítja elő a meleg vizet. Nem szükségszerű csere esetén évi 1100 kWh (25300 ft) helyett 365 kWh (8395 ft). Megtakarítás 730 kWh éjszakai áramon 16790 ft/év. Megtérülés 26 év 1 fő esetén. 5 fő esetén 5500 kWh (126500 ft) helyett 1825 kWh (41975 ft). megtakarítás 3650 kWh (83950 ft). Megtérülés 5,2 év. Relatív.

Talán valószínűleg nem is az idealizált állapot hoz nagyobb hasznot éves szinten, hanem a nagyobb ellenállású, kisebb teljesítményű fűtőbetét, középértékű 1800 W.
1 év 8760 órából áll. A nappali időszak ennek a fele lehet, vagyis 4300 óra. Ebből 2000 óra a napsütéses órák száma. Ebből 100 óra lehet a csúcsidőszak. Erre nem szabad méretezni.
2017-10-09
17:52:52
Előzmény: villam64 #51206#51207
Anno 4 napelemtáblára és 230V / 3000W-os fűtőbetétre számolgattam. A fűtőbetét ellenállása 17,6 Ohm, és melegedés hatására sem változik, vagy csak minimálisan. A 3000W-os betétre azért esett a választásom, mert a kiszemelt 4 tábla 31x4=124V-ot ad teljesítménymaximumon 800W/m2 besugárzásnál és 6,8A-t. Ezzel a betéttel nagyon közel dolgozna ehhez a ponthoz, a 4 tábla 800W környékén teljesítene.
600W/m2 besugárzásnál 475W az elméleti 560 helyett, és 400W/m2 besugárzásnál 215W-ot a 400 helyett. Szóval 4 napelemmel, egy PWM-es házibarkács optimizerrel meglenne a melegvizem egy 120 literes bojlerben. Ez kerülne úgy 250-300 ezer forintba. Nem tudom, mennyi villannyal a melegvíz. Az biztos, hogy ha választani kellene a napkollektor és a napelem közt, akkor ez utóbbi lenne, sokkal egyszerűbb instalálni.
villam64Válasz erre
2017-10-09
14:06:38
#51206
http://biosolar.hu/forum/show/30486#30486
Annak idején kitárgyaltuk. Rá is kötöttem a napelemeket a normál villany bojlerre. Védelemről gondoskodni kell. A fűtőszálhoz kell illeszteni a feszültséget és áramot. Olcsóbb, mint a napkollektoros rendszer.
Mire beindult a napkollektor, addigra 1 kWh előnye volt a napelemnek. Ez napos időre vonatkozott. Nem napos időben a napelem volt a jobb. Hőmérséklet független. Borús időben is termel, ellentétben a napkollektorral. Összességében minimális a lemaradása a napkollektorhoz képest. Viszont olcsóbb. Az egy négyzetméter hatásfoka csalóka. Mit érünk vele, ha van 30 nm tető felületed, és felteszel rá 5 nm napkollektort, vagy 10 nm napelemet? Kit érdekel a hatásfok. Az számít, hogy ha 1000 kWh az éves energia igényed, akkor 1000 kWh-át megtermeljen a rendszer. Az számít, hogy mennyibe kerül évi 1000 kWh energia előállítása napelemmel vagy napkollektorral. Annak idején az MPP-s napelemhez képest, olyan 60-70 %-ra mértem az illesztetlen napelem- villanybojler hatásfokát. Én mindig úgy gondoltam, hogy adott a fűtőszál feszültsége, 230 V. Ez 7 db 32 V-os panel. Jelenleg divat a 270 W-os napelem. 7*270 W = 1890 W. Ez nyáron napi 8-9 kWh hőt termelne 100 %-on. Ehelyett 5-7 kWh/nap számolhatunk. És télen jobb a hatásfoka a napkollektorhoz képest. A biztonsági védelem a legfontosabb.
A drágábbik illesztett rendszer, hogy a 2 kW-os 7-8 óra felfűtési idejű bojlerhez veszel egy 2 kW-os hálózat visszatáplálásos napelemes rendszert, és ehhez illeszted időben a villanybojler működését, közelítőleg 10 órától 16 óráig. Ekkor illesztve van a rendszer. Valamekkora hálózat visszatáplálással, mint veszteség, viszont van időszak, amikor csökkenti az egyéb villamos fogyasztást.
2017-10-08
08:21:41
Előzmény: Paragon #51204#51205
Paragon, lehet, én sem fogalmaztam egyértelműen. Nem a napelem hatásfoka romlik a besugárzással, hanem a fix ellenállással terhelt rendszer hatásfoka romlik.
Az Ohm törvényt tökéletesen lehet alkalmazni a napelemre, figyelembe véve a napelem karakterisztikáját.
Amit tudni kell a napelemről, az egy áramgenerátor. A maximális áram értékét a besugárzás határozza meg. Nézzünk egy példát:
400W/m2-es besugárzásnál 1,2A-t tud leadni a napelem maximálisan. Vizsgáljuk meg különböző ellenállásértékeknél, hogy alakulnak az áramok és feszültségek, illetve a teljesítmény, és számoljunk Ohm törvényével:
R=U/I -> U=I*R ,P=I2*R vagy P=U*I
R=1 Ohm, Imax (400W/m2-nél)= 1,2A:
U=I*R = 1,2V, P=1,44W
R=2 Ohm:
U= 2,4V, P=2,88W
R=4 Ohm:
U= 4,8V, P=5,76W
R=8 Ohm:
U=9,6V P=11,52W
R=16 Ohm:
U= 19,2V lenne maximális 1,2A-es áramnál, de a karakterisztikából látszik, hogy akkora feszültségnél már nem tudja a maximális áramot. Ilyenkor jön egy kis próbálgatás, és látszik, hogy 17V-on 1,0625A lenne a számolt áram, amit ha jól látom a karakterisztikából, tud is a napelem, ott 18W a teljesítmény.
R=32 Ohm:
19V-nál 0,6A, 18V-nál 0,562A én ez utóbbira saccolnék a karakterisztika alapján, itt P=10,1

400W/m2-nél 16,5V-ra jelöli a teljesítménymaximumot, ahhoz 1,1A tartozik, tehát oda az ideális ellenállás R=16,5V/1,1A=15 Ohm tartozik, 18,15W teljesítménnyel.

Ha ezzel a 15 Ohmos ellenállással telepítenénk a rendszert, a legnagyobb napsütésben a maximális teljesítmény töredékét lehetne kivenni a napelemből (kb 29W a 44 helyett), így a rendszer hatásfoka romlik.
Megoldás lehet egy olyan áramkör, ami a napelem feszültsége alapján különböző értékű fűtőszálakat kapcsolna be úgy, hogy a napeem feszültsége az optimális 15-16V-os tarományba essen. A másik megoldás egy DC-DC konverter, ami mindig csak annyira terheli le a napelemet, hogy a 15-16V-os tarományban dolgozzon. Végül is ezt csinálja az MPPT.
2017-10-08
06:56:36
Előzmény: BJaca #51203#51204
Bjaca!Azt hiszem két malomban őrölünk. A diagramot ezt megelőzően azért tettem fel, hogy cáfoljam kijelentésedet, miszerint a napelem hatásfoka romlik a besugárzással.
Mostani válaszod viszont a munkapont elvesztésére vonatkozik, ami igaz, nem is tagadom, annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy az Ohm törvényt lehetne napkollektorra alkalmazni. (csak próbáld ki P=I2*R). De összességében helyes a meglátásod, nem lehet fix ellenállással tökéletesen illeszteni a napkollektort. Amikor arról írtam, hogy ha (nem törődve a gazdaságossággal és félve az inverter meghibásodástól) mindenképpen napelemmel kellene megoldani a melegvíz ellátást,én a következőkre gondoltam: kihagyhatom az invertert, ha napelem teljesítményét az átlagos besugárzáshoz illesztem. A két szélső esetben a rendszer nem fog az elérhető maximum környékén dolgozni. A magasabb besugárzási érték esetén (ez a kedvezőbb szitu) a rendszer többet fog leadni, de feleslegesen, hiszen a melegvíz fogyasztás nagyjából állandó. Nincs szükség a többletre. A másik szélső eset: alacsony besugárzás. Ez esetben a melegvíz hőmérséklete alacsonyabb lesz, ezt le kell nyelni,ez az ára az egyszerűsítésnek. Vigasztaló azonban az a tudat, hogy ebben a szélső esetben az inverteres megoldás sem hoz sokkal többet a konyhára.
Mivel a hozzászólásom egy nem valós helyzetre irányulnak(hiszen melegvíz gazdaságos megoldása a napkollektor) javaslom ejtsük ezt a vonalat, hacsak másokat esetleg félrevezető megállapításokat nem látsz a megfogalmazottakban
2017-10-07
10:40:53
Előzmény: Paragon #51202#51203
Azt is vedd figyelembe, hogy mekkora áramot tud leadni 15V-on adott besugárzásnál.
200W/m2 0,7A
400W/m2 1A
600W/m2 1,8A
800W/m2 2,4A
1000W/m2 3A

Azt jól látod, 15V-nál van a maximális hatásfoka. Viszont a besugárzástól függ a maximális áram, amit le tud adni. Ha oda egy 5 Ohm ellenállású fűtőbetétet kötsz rá, akkor 1000W/m2-nél le tudja adni a maximális teljesítményt, Mert 15V/5 Ohm = 3A, ezt tudja.
Ha csak 400W a besugárzás, akkor maximum 1,1A-t tud leadni a napelem, így az 5 Ohmon 5,5V feszültség lesz, az 6,6W teljesítmény, szemben az ott maximális 15X1,1=16,5W-os teljesítménnyel.
Tehát ha 1000W/m2 besugárzásnál akarod kivenni a maximális teljesítményt, a terhelő ellenállásnak 5 Ohmnak kell lennie, ha 400W/m2 besugárzásnál akarod kivenni a maximális teljesítményt, akkor a terhelő ellenállásnak 15V/1,1A=13,6 Ohmnak kell lennie.

szerk:
Ha nagyobb áramot akarsz kivenni adott besugárzásnál, mint amekkorát tud a napelem, akkor csökkenni fog a kimenő feszültsége ahelyett, hogy az áram nőne. Az áram és a feszültség szorzata pedig adja a teljesítményt, ugyanakkora áramnál kisebb feszültség kisebb teljesítmény.
2017-10-07
06:29:47
Előzmény: BJaca #51192#51202
Bjaca!
Nem vagyok szakértő a napelem kérdésben, de a felvetésed annyira eltér az általam eddig tudottaktól, hogy kénytelen vagyok hozzászólni. Eddigi tudásom szerint a napelem hatásfoka csak igen kis mértékben függ a besugárzástól. Lássad a csatolt diagramot. Ebből láthatod, hogy a munkapont szinte alig változik a besugárzás erősségével. Ha a feszültség állandó-jelen példánál maradva mondjuk 15V, akkor a munkapont (maximális hatásfok) közelében vagyunk minden besugárzási érték-napsütés,borult idő- esetén.



2017-10-06
07:21:59
Előzmény: pali #51189#51192
Szia Pali!

Az index fórumon nemrég merült fel ugyanez a kérdés, és rengeteget számoltunk. A napelemek akkor adják le a maximális teljesítményüket, ha a kimenő feszültségük 30,5-31V között van. Ehhez különböző erősségű napsugárzásnál különböző terhelések kellenének, tehát egy darab fűtőbetéttel nem oldható meg, hogy folyamatosan teljesítménymaximumon menjenek. Ha egy adott értékre van számolva a rendszer, pl 800W/m2 besugárzásra, akkor 200W/m2 besugárzásnál az ott kivehető teljesítmény tizedét adja csak le. Kell hozzá MPPT (maximum power point tracking), amit készen is kapni, vagy építeni is lehet.
Számolgattuk, mennyi napelem kellene egy 150 literes bojlerhez, hát 4 darab minimum, de akkor még 3 napnyi csúnya borús időben nem lesz melegvíz.
Pedig tényleg egyszerűnek túnne, feltenni a napelemet, a két vezetéket rákötni a fűtőbetétre, és örülni a melegvíznek. Se csövek, se keringető, se csapok, se fagyálló.

2017-10-05
16:58:46
Előzmény: pali #51189#51190
Meleg vízre luxus a napelem, mert drága. De ha mindenképpen napelemet szeretnék, ahhoz nem alkalmaznék invertert, fűteném törpe feszültségről. Más a helyzet, ha oda-vissza táplálós rendszert építessz. A napelemes tárolás/átvételi ár valóban kérdéses a jövőben bármikor változtathatják. Azt hiszem eddig is csak azért hagyták így, mert a gázmotoros barátoknak kellett az extra nyereség
2017-10-05
11:13:51
Előzmény: BJaca #51180#51189
Szia Bjaca!

Melegvizet készítenék.
Elektromos ember lévén tapasztalom, hogy az elektronikák hamar romlanak és drága a javítása. A napelemhez tartozó inverterek 6-8 év után komoly javítást igényelnek. A másik, hogy már a törvényi lehetősége megvan a tárolás költségének. Bármikor forintosíthatják, s így máris kitolódik az amúgy is sok megtérülési idő.

Pali
2017-10-04
15:02:32
Előzmény: pali #51179#51184
pali,

A napkollektoroknak jobb a hatásfoka, üzemi körülmények között 50-70%.
A napelemeké 15% lehet.

A hatásfokbeli különbségből viszont semmi más nem következik.
2017-10-04
15:01:12
Előzmény: pali #51179#51183
Szia,
A két rendszer nem azonos formában gyűjti az energiát,ezt gondolom tudod. Ha csak össze szeretnéd hasonlítani a napelemet és a napkollektort, akkor az 1m2 felületről begyűjthető energia évente 600 KWh napkollektor esetén és kb 130 KWh napelem esetén. Persze rengeteg típus van mindkettőből, de ez nagyjából az arány, ha el nem számoltam magam
2017-10-04
14:32:33
Előzmény: pali #51179#51180
Szia!

A kérdés alapján melegvízkészítésről lehet szó, napelemnél ugye cekásszal lehetne a vizet fűteni. Ezzel az a probléma, hogy a napelem maximális teljesítményét csak úgy lehetne kivenni, ha folyamatosan változna a fűtőbetét ellenállása, vagy pedig egy olyan DC/DC konvertert kell alkalmazni, ami a besugárzástól függően venné ki az energiát a napelemből.
A napelem viszont abból a szempontból éri meg, hogy a nyáron megtermelt extra töbletet "el lehet tárolni" az energiaszolgáltatónál, és akkor lehet kivenni, mikor szükség van rá, vagyis amikor jellemzően nem süt a nap.
2017-10-04
13:42:56
#51179
Valaki tudna segíteni?

Azonos felületről a napelemmel, vagy napkollektorral lehet több Wattot begyűjteni?

Pali
2016-08-28
17:24:38
Előzmény: robert #50200#50201
Inkább úgy néz ki a dolog, hogy pénztárcához a kabátot :(.
Nos, itt úgy van/lesz hogy az igényeket igazítom a lehetőségekhez.
Eredetileg is úgy terveztem hogy csak világítás lesz elektromos.
Ez egy hétvégi ház, nem szükséges minden nap az igények 100%-át lefedni.
A melegvízen eddig nem is nagyon agyaltam. Becsöveztem hogy később ha az igények úgy hozzák ne kelljen rombolni, de eredetileg fapadosabb módon, gázon vagy sparhelten melegedett volna a víz. Kollektorral meg végképp nem akarom bonyolítani. Most gondolkodtam el, hogy esetleg a napelemet is fel lehetne erre használni.
...
Ez egy hétvégi ház, nincs vezetékes villany. Ha a sziget üzemű rendszer akkui tele vannak, a szabad pv kapacitást szeretném kihasználni, bojlert fűteni.
Nincsenek elvárásaim a melegvíz mennyiségével, hőmérsékletével kapcsolatban.
Havonta 3-4 alkalommal vagyok kint, ha nincs, megoldom másképpen.
A gondom csak az, hogy a változó terhelhetőségű 36V-ról hogyan melegítek vizet.
De lehet mégis kell egy másodlagos akku, annak a töltését talán könnyebben megoldom, onnan meg sima ügy.

2016-08-28
15:59:21
Előzmény: kovyhun #50198#50200
kovyhun,

Szerintem ne a gombhoz keress kabátot :)

Mi a minimális igény? Azt gondold át, hogy napelemmel mennyi melegvízet szeretnél naponta előállítani az év egy adott időszakában!
A veszteségek miatt nagyjából az igény kétszeresét meghaladó energiát kell előállítani, és hozzá adni az egyéb villamosenergia szükségletet (persze az így kiszámított energia megtermelése nem garantált).
Sziget üzemben nagyjából ebből kellene kiindulni! Első körben ez alapján lehet a szükséges napelem teljesítményt kiszámítani.

2016-08-28
15:40:43
Előzmény: robert #50197#50198
Konkrét elképzelés (és bojler) még nincs, most építem ki a napelemes rendszert, csak próbálok előre gondolkodni kicsit.

2016-08-28
15:11:57
Előzmény: kovyhun #50196#50197
kovyhun,

"...Milyen eszközzel illesszem a fűtőszálat a napelemre..."
Milyen feszültségű és milyen teljesítményű fűtőszálat a mekkora napelemre?


2016-08-28
14:56:25
Előzmény: robert #50195#50196
- Milyen eszközzel illesszem a fűtőszálat a napelemre. Mert csak kísérletezéseket olvastam, sem konkrét eszközt vagy kapcsolási rajzot nem találtam. Külföldi oldalakon van 1-2 ilyen célra gyártott eszköz csak drágán, házi projektet meg még nem láttam.

- Átkapcsolom a napelemeket a bojlerre és pl. 10 percenként rámérek az akkuk feszültségére, hogy nem fogyott-e belőlük? Mekkora feszültségnél kapcsoljak át és vissza?



2015-07-24
07:14:46
Előzmény: takyka #48999#49001
takyka,


Ellentétben egy hőszigetelt kollektorral egy csupasz hordó a napsugárzáson kívül a környezetből is nyer hőt (addig, ameddig a hordó hidegebb). A felmelegített vizet az előtt fel kell használni mielőtt éjjel visszahűl, különben elvész.
Úgy gondolom, hogy egy csupasz hordó (de egy hasonló teljesítményű napelemes bojler is!) önmagában csak előmelegítésre jó, évente néhány hétnél tovább önállóan egy szerény háztartást sem képes ellátni.
Egy villanybojler bemenetére sorosan kötve viszont egy-kétszáz kWh-val csökkentheti az áram-igényt.

Sokat javít nyereségen, ha a hordó egy üvegezett, vagy fóliázott dobozba kerül.

Egy tetőre állított és magára hagyott csupasz hordó hőmérsékletét a méretek ismeretében nem túl nehéz modellezni.
Ha ehhez a vízkivétel mennyiségét és az időzítését is hozzáadjuk, akkor választ kaphatunk a kérdésedre.
Hasonlít a feladat arra, amikor a szezonális tároló dinamikus viszonyait vizsgáltuk.






2015-07-23
19:51:09
Előzmény: robert #48996#48999
Ha már fekete hordó. Napkollektor helyett is inkább?
Szöget ütött a fejembe a dolog. Véleményed szerint évi hány napon képes egy fekete hordó legalább 40fokos víz előállítására?

T.
2015-07-23
09:51:32
Előzmény: takyka #48995#48996
takyka,

Persze, hogy számoltam! Az újraindítások előtt meg is volt a működési időszakra vonatkozó érték, csak nem adtam őket össze, mert láttam, hogy kb ugyanannyi jön ki belőle, mint a visszatápláló inverterből.
Ha csak pár százalék a különbség, akkor nyugodtan használhatjuk a visszatáplálós rendszerek esetén rendelkezésre álló adatokat.

Úgy gondolom, hogy a napelemes melegvíz-készítés abban a versenyszámban indul, ahol a feketére festett hordó is (Napkollektor napelemből).
Jellemzően a nyári időszakban történő vízmelegítésről van szó. A felmelegítésre váró hideg víz ilyenkor 15-20 fokos, és szeretnénk elérni naponta személyenként ~50 liter 45 fokos vizet. A lakásban elhelyezett bojler energiaigénye (a hőveszteséggel együtt) naponta ~3kWh személyenként, de ennek majdnem a fele a tárolás vesztesége.
Nomád körülmények között tehát:
- napelemmel: minimum 500Wp, plusz a vezérlés, amire szükségünk van
- feketére festett hordó esetén: a szükséges űrtartalom ~80liter

Ismét két aspektusa van a dolognak:
1. megvalósíthatóság - Azt hiszem egyértelmű, hogy technikailag mindkét megoldás működőképes.
2. gazdaságosság - Mikor célszerű a napelemes melegvíz-készítést választani? A kérdés csak akkor válaszolható meg, ha árakat is tudunk.

Úgy látom, hogy a MPPT-PWM szabályzó nem lenne drága, de a szükséges kis ellenállású fűtőszál elkészítése nem egyszerű, és egyedi.
Ha gyári cekászt szeretnénk használni, akkor a Bous által is javasolt fesz-sokszorozóban, vagy 230Volt közeli string kialakításában kellene gondolkodni. Ilyenkor viszont már az érintésvédelemre is nagyon oda kell figyelni.


2015-07-23
09:38:13
Előzmény: robert #48990#48995
Miért nem számoltatod az arduinóval? Amikor rádugod az USB-t, csak kiolvasod.

T.
2015-07-22
07:52:07
Előzmény: takyka #48988#48990
takyka,

Szummázott mérési adatot nem tudok mondani, mert nem járt még egy teljes napig a kütyü. Általában néhány óra után megszakadt az USB kommunikáció az Arduino-val és újra kellett indítani.

A fentiek miatt csak saccolni tudok. Hangyányival több lehet a fajlagos hozam, mint a visszatáplálós rendszeremen, tehát a 250Wattos panel kb 1.3-1.5kWh-t termelhet naponta felhőmentes időben.


2015-07-22
07:32:13
Előzmény: robert #48987#48988
Mennyi a napi hozamod ezzel a köcöllével mostanság?

T.
Biosolar Forum  =>  PV - Napelemes rendszerek  =>  Napkollektor napelembőllapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva