English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-07-19
01:25:10
Előzmény: 444tibi #51083#51085
Nem te keverted bele a napelemet, én nem is ezt írtam.
Kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy bármi legyen is a kérdés, többeknek mindenről csak a napelem jut az eszébe.

A témák szétválasztása sajnos neked sem sikerül(t), bár erről szól(na) a vitátok. Arról, hogy a termelést és a piacot ne keverjétek, mert az két különböző dolog.

Legyen alma, szamóca, búza, mobiltelefon, vagy akár egy autó, ott miért nem merül fel bennetek semmilyen energetikai kérdés? Miért nem működnek az összeesküvés elméletek?
Miért nem akadtok ki azon, hogy az új autók eladási ára és az előállítási ára között mekkora a különbség?
Miért nem foglalkoztok azzal, hogy mi lesz az éjjel gyártott autók sorsa, miközben a szalonok csak nappal vannak nyitva?
Miért nem drágább az éjjel gyártott autó, mint a nappal gyártott?
Miért nem tudtok (akartok) súlyozni az energetikai kérdésekben?
Miért nem tűnik az fel, hogy a lakossági energiafogyasztás az smafu a mezőgazdasághoz, a közúti szállításhoz, az út és egyéb külterületen végzett munkákhoz képest?
Mikor fognak a kamionok, a traktorok, a buldózerek, a mobil aszfaltkeverők, a hajók villamosenergiával működni?
Mekkora az ökológiai lábnyoma ezeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva?
Még az elefánt és az egér hasonlat is sokszorosan felnagyítaná az egeret!

Ma egyszerűen az energia a divatos téma. Sajnos hogy az, miközben lerothadt körülöttünk minden, ami az ellátásunkat szolgálná.
Az energiához mindenki ért, mert az alapokat tanulta, miközben fogalma nincs pl. az egészségügyről, az oktatásról...
Ez az a gumicsont, a "minden tetőre napelemet", amit az emberek többsége még fel képes dolgozni. Ma ez, holnap majd más lesz! Sajnos, az a holnap nincs is olyan távol.
A többi összehasonlításhoz sokkal szélesebb körű ismeret anyagra lenne szükség, ezért ugrik mindenki a napenergiára.


Első hivatalosan beengedett látogatócsoport voltunk anno Esztergomban. Akkor presztízs kérdést csinált az állam belőle, hogy a gyártott 2+1 alap típus, a "mi autónk" ára 1 milla körül kell alakuljon. (2 típus alatta, 1 felette.)Annyi is lett, miközben a szakmában nyílt titok volt, hogy a közel 1,1 millás típus termelési ára (beállítva az udvaron a sorba) nem volt több, mint 300 ezer. Ja, és az alkatrészek 80%-át akkor még Japánból hozták!
Ez a termelés és a piac közötti különbség.

Feltettem egy rakás kérdést, ha megengeded megválaszolnám.
Úgy egy szénerőmű, mint Paks éjjel nappal ugyanannyiért állít elő minden KWh villamosenergiát. Ez a durva igazság.
Ezt lehet ugyan finomítani olyan dolgokkal, hogy éjjel esetleg jobban ki kell bizonyos területeket világítani mint nappal. Télen drágább a szén mozgatása, de ez az erőművekre ma már általában nem jellemző. Az állandóság a gazdaságoság kulcsa.

Az, hogy kinek tudod eladni az éjjel 2-kor megtermelt energiát, az már piaci kérdés. Semmi köze az előállítási árhoz.

A napszaktól független stabil erőművekben megtermelt energiára kell éjjel 2-kor vevőt, piacot, felhasználót találni. Ez a megoldandó kérdés már gazdasági, piaci, de nem műszaki kérdés.
(Nem akarok beállni a lököttek sorába, de ez a kérdés sem kérdés ott, ahol dübörög az ipar, ahol nem győzzük meg villamosenergiával az egyre gyarapodó ipart, stb...)
Ami kevés "igény" lengést a stabil erőművek ki tudnak rugózni, az általában az összekapcsolt hálózatok problémáiba történő besegítés, afféle önvédelem.

Ne tőlem várd a választ, hogy hogyan választom el az éjjel(?) termelt, de a múlt hét keddi 14:30 perces árral eladott energiát!
Ezek szerint mégsem nézted meg a villanyszámládat.
Ha megtetted volna, akkor világos lenne, hogy van aki termel, van aki ezt átveszi és készletezi. Magyarán fogyasztásigényhez rendezi az átvett energia mennyiség sorsát. Van aki leköti és megvásárolja, majd neked tovább adja az energiát.
Ennyire egyszerű.
Csak el kell olvasni a villanyszámlát, és ha szükséges, elő kell venni a számlában speciális fogalmakkal, nevekkel megnevezett résztvevők működési szabályzatait, fogalom magyarázatait. Nem lesz egyszerű, de össze fog állni a kép.


Ami a villamos vontatásban kicsúcsosodó elképzeléseidet illeti, ne haragudj, de te kiváló alany vagy a megtévesztéshez.
Egyben természetesen igazad van, hogy az acélkés korszerűbb a kőbaltánál. Már ami a háztartást illeti, de nem biztos, hogy az őserdőben is.
A háztartások öko lábnyoma nagy, a dzsungel lakóké kicsi.

Szerinted mennyivel jobb, hogy amíg régen a szenet maguk a mozdonyok szállították ki az útvonalukra (szinte minimális veszteséggel!), addig most a villamosenergiát szállítjuk sokkal nagyobb veszteséggel szét a vasúti pályákhoz?

Mennyivel gazdaságosabb, hogy most a szenet, a gázt szállítjuk az erőművekhez?
Dupla veszteséget kell megfizetnünk a kényelemért.
Mennyivel jobb, hogy régen az országokban szétszórtan összegyűjtött salakból utakat építettek, míg ma óriási salakhegyek vannak az erőműveknél?
Mennyivel jobb, hogy nem volt káros a sugárzó salak az utak mentén, míg a salakhegyeknél már igen?

Sorolhatnám ezeket az érveket, de még vissza kívánsz a kőkorszakba.

Szerencsére vannak nálunk okosabb, előrelátóbb nemzetek és emberek is.
Németországban a gazdasági bumm idején olcsóbb volt az importált hulladák acél, mint szétbontani a régi mozdonyokat.
Amíg mi büszke és okos nép meghagytunk néhányat a múzeumok számára, addig Németországban több ezer mozdonyt hagytak meg. Nem csak az olcsó import ócskavas miatt, hanem abból a megfontolásból, hogy ami egyszer már bevált, azt ne dobjuk ki az első hülye ötletre.

Nézzél utána, van egy városka Thüringiában, Arnstadt. Itt található a világ legnagyobb, működő mozdony "múzeuma".
Iszonyatosan nagy a pályaudvara, mert a síkság és a hegyek találkozásánál fekszik. Itt kellett mozdonyt cserélni, és mindig is fontos katonai át és lerakodó bázis volt. A háború megkímélte és ide gyűjtöttek össze sok száz mozdonyt. Ma ez a város a mozdony hobbisok Mekkája.
Itt nincs elbocsájtott mozdonyvezető, fűtő és gépész, inkább hiány van belőlük.
Ma is folyamatosan képzik őket, hogy a turistákat ki lehessen szolgálni.

A hegyekbe, Oberhofba ma sem tud felmenni a villamos vasút. Különösen télen nem.
Évekig hallgattam, mert az ablakom a pályaudvarra nézett, ahogyan két személyszállító kocsit kettő, a mi legnagyobb mozdonyainknál kétszer nagyobb mozdony erőltetett fel a hegyi vonalon.

Nagy havazások után a több méteres hóban egy pőre kocsira szerelt repülőgép gázturbina fúvókákkal olvasztott alagutat a hóba, hogy utána rögtön mehessen a személyszállítás. A takarító szerelvényt természetesen gőzmozdonyok tolták!

Kész kabaré, ahogyan nálunk 10 cm hó már megbénítja a váltókat. Németországban odamegy egy pici fűtőmozdony, rácsatlakoztatják a váltó kiolvasztó csövekre, és percek múlva szabad a közlekedés. A mozdonyt tavasszal visszaviszik a bázisára, rendbe rakják. Nyáron a turistákat, a mozdony barátokat szolgálja, pénzt keres a saját és a többi öreg mozdony felújítására.

Németországban a hegyek között igen gyakori, hogy a havazástól leszakadt vezetékek miatt megbénul a vasúti forgalom.
Ilyenkor a szerencsére meghagyott mozdonyok segítik ki a turizmust, de az ipart is a bajból.

Hihetetlen ismerethiány van minálunk, hogy azt gondolod, hogy bezzeg ott mennyivel korszerűbbek a viszonyok.
Megint csak visszajutottam az alapkérdéshez.
Tudjuk, hogy hol mi a korszerű?
Mi a különbség a ésszerű modernség és az ismeretek hiányában csodált modernség között? (Termelési ár, eladási ár!)

Normális helyen nem gyalulják le a bizonyított múltat a bizonytalan jövőért.

Könnyű addig mifelénk olcsó napelemeket állami támogatással felpakolni a boldogabb jövő reményében, amíg Kínában marad az öko lábnyoma a napelemeinknek.
És akkor az energia elengedhetetlen tárolásáról, annak a lábnyomáról még nem is beszéltünk.

Gondolj bele, ha Magyarországon kellene a napelemek minden anyagát kitermelnünk, előállítanunk, és elszenvednünk!
Megpróbáltuk többször is, de még a készen behozott elemekkel sem boldogultunk. Minden gyár bezárt.
Hát ez a fejlődés?
Ez a szép jövő?
Ez az életképes megoldás?

2017-07-18
15:33:55
Előzmény: sándor #51082#51084
sándor:
Ne haragudj de pont Te rugaszkodsz el a valóságtól.
Egy olyan területen ahol kb 95%-os valószínűséggel minden nap 9:00-tól 18:00-ig beesik 800W/m2 és a földgáz az alternatív energia forrás igen is komoly versenytárs a szolár energia.
Szenük nincs, viszont földgáz van.

Jelenleg a Henry HUB 2,92USD/millionBTU ergo 0,03USD/kWh áron lehet a földgázt eladni.

Hol látsz itt bukót vs állami támogatást?

A robbanó Tesla esetével szemben viszont itt van egy hagyományos üzemanyaggal üzemelő verda:
www.totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/07/14/vegigneztem_ahogy_porra_eg_a_bmw-m/
Ma minden dízelre leselkedik ugyanez a veszély.

2017-07-18
13:28:41
Előzmény: sándor #51082#51083
Sandor nem ertelek, en itt most a napelem kornyeken se jartam egy arva szoval se. A napszak kifejezesnek szerintem semmi koze a napelemhez.
Legrejtettebb gondolatomba se volt.

Arra celoztam, bizonyara tobb forintot er a csucsidoszakban eloallitott, mint a nyaron ejjel 2-kor megtermelt.

A termelest az eladastol megis hogy valasztod el, ha ejjel termelem meg, nem a mult het kedd 14:30 perces arral adom el.

A lithiumakkumulator?
Ezt vegkepp nem ertem, minden mostani autoba kilotonnas bomba van, 50-80 liter uzemanyag. Vagy sok haztartasba van idozitett bomba, pb gazpalack fedoneven alcazzak. Egy vegyeskazant is siman fel lehet robbantani, sok ilyen pelda van.
Ezen az alapon egy ongyujtot se vagok zsebre, barmikor felrobbanhat.

Az elektromos autok tanulsagos multjaval kapcsolatba, es az okolabnyomukat hadd erzekeltessem egy hasonlattal,
elotted van a gozuzemu vasuti vontatas, fel tudod idezni?
A szen 100ezertonnainak a szallitasa, a kiszolgalas, vizpotlas, a fustot okado vasparipak, a salak hegyekbe allt az allomasokon stb.
Legyszives ezek utan nezd meg a mai villamos vontatast.
Ordito a kulonbseg..? Melyiket erzed kornyezetbaratabbnak..?? Elhetobbnek, okolabnyomosabbnak? Visszaallitanad a gozvontatast?

Ott is volt gyerekcipo, es kinotte magat, egy csendes kenyelmes fustmentes megoldassa. Es ez nem 10 perc alatt kovetkezett be, evtizedek kellettek, es voltak ellenzok is boven.
Az ido majd megmutatja, mi az eletkepes megoldas.
2017-07-17
23:17:38
Előzmény: 444tibi #51081#51082
Azok után, hogy az eredeti kérdésedbe ismét belekeveredett a napelem, a Te újabb kérdésedbe a "napszak", már nem tudom, hogy mit szeretnél tudni.

Semmi értelme egy pillanatnyilag agyon támogatott, erőltetett "távlati terv" energiaforrást összehasonlítani évtizedek óta működő és bizonyított villamosenergia termelőkkel.

Nem szeretnék megint az energiafűtől elindulva végig hivatkozni a napelemekhez hasonlóan favorizált, de soha meghatározó energiatermelő ágazattá nem vált butaságokra.

Azokból a naperőművekből, amiket példaként ide hoznak sokan, mindössze néhány, az egy kezemen összeszámolható számú kísérleti erőmű létezik. Nem is lesz több belőlük.
Vakvágány.

A helyi kis napelemparkoknak nagyobb esélyt adok.
De a méretük és az egységnyi teljesítményükre jutó járulékos költségeik miatt soha nem lesznek sem a szénnek, sem az atomnak versenyképes kiváltói.

Javaslom kövesd az elektromos autók tanulságos útját!
Szerinted ki és mikor fogja a jelenleg próbálkozó elektromos járgányipar mellett a fénykorát élő hagyományos autóit néhány éven belül lecserélni?
Ki fog egy 4 millás kasztniért 70 millát fizetni, pusztán csak mert az elektromos?
És mi lesz, ha elkezdik az elektromos közlekedés öko lábnyomát feszegetni?

Paksról már lehet beszélni, mert van tapasztalat.
Nem tudom, hogy az aki olvasott már sok tényként felrobbant, halált és súlyos sérülést okozó, esetleg csak kigyulladt 1-2000mAh-ás mobiltelóról, az hogyan fog egy több 10KWh-ás lítium bombán üldögélve nyugodtan közlekedni?

Tehát ha mégis egyre gondolunk, akkor nincs napszak és igény, csak termelési költség.
El kell tudni választani a termelést az eladástól!

Nézd meg a villanyszámládat és abból mindent kiolvashatsz!
~50% a továbbhárított költség.
A másik 50%-ból az átadás, a helyi átalakítás, a helyi szállítási veszteség adja közel a felét.
Ha még a különböző résztvevők (a termelők és a közvetlenül a termeléshez kapcsolódók) hasznát is levonod, plusz a különböző kedvezményeseknek adott (éjszakai áram, fűtési áram, stb.) engedményeket, akkor már alatta vagyunk a 10,-Ft/Kwh-nak.
Bőven.
2017-07-17
08:32:28
Előzmény: sándor #51075#51081
Abszolut kozelito, tol-ig osszegre lennek kivancsi, az atlag is jo.
En olyan 10-20 Ft/kWh koze teszem napszaktol igenytol fuggoen.
Ez kb jo saccolas?
2017-07-17
08:30:14
Előzmény: grano #51079#51080
Ez már versenyképes ár! Annyira, hogy egálban van a földgáz jelenlegi lakossági árával is. Igaz, a földgáz elérhetősége nem idényszerű, mint a napenergia. De! Mi még messze vagyunk ettől, a Mátrai erőmű beruházási költsége 16Ft/KW ról indítja a megtermelt áram árát, ehhez jön még a 6 fő munkabére+karbantartás, de nem számoltam a befektetési összeg elmaradt kamatával sem, stb. Lehet, hogy pár év múlva Afrikából vagy közel Keletről dróton fog jönni az "új olaj" elektronok formájában



2017-07-16
17:13:50
#51079
www.portfolio.hu/vallalatok/eszveszto_tempoban_zuhan_a_napenergia_ara_csucsra_tor_magyarorszag.256663.html

Csupán az árakat szeretném kiemelni:
2,99 illetve 2,42 cent/kWh azaz 10 Ft/kWh alatti értékesítés, ennyivel táplálnk be a közműhálózatba ott ahol a kőolaj / földgáz bagóért elérhető.
Nem számoltam át, de lehet, hogy jobb eladni a kőolajat s az árán naperőművet épteni.
2017-07-16
11:16:22
Előzmény: 444tibi #51074#51075
Szia 444tibi!

A kérdésed megválaszolhatatlan.
Mindenki azzal az árral számol, amennyiért az országos rendszer átveszi az erőművektől az energiát.
Ez pedig változó. Lehet ugyan az átlagot venni alapul, de azt erősen torzítja az aktuálisan érvényes energiapolitikai akarat, a szükségesség, illetve a kényszer.

Ha durván rövidítve kellene összefoglalnom, akkor a szénből olcsóbb (a kérdésednek megfelelően) az "előállítás", mint az atomból.

A bonyodalmak ott kezdődnek, amikor megnevezed az erőműveket. Olyan nincs, hogy Paks kontra szénerőmű. Melyik szénerőműre gondoltatok a vitában?
Amíg Pakson stabil termelés folyik, addig mondjuk Mátravidéken legalább egy "blokkot" állandóan startra készen kell tartani. Ez növeli a megtermelt energia átvételi árát, de a vitátok szerint nem számítható bele "előállítási" árba.

Ha már gugliztál, akkor biztosan az egyik érvelési alap lehetett az alábbi cikk:

www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

A cikk szerintem feltételesen felejtős, különösen ami a 2013 és a 2030-as várható adatokat illeti.
A 2013-as grafikonok tényleges adatok alapján készültek, míg a 2030-asok erősen megkérdőjelezhetők. Nem is annyira a szén és az atom vonatkozásában, hanem a különböző megújulók "jóslatait" nézve.

Én inkább hiszek a 2013-as alapok kismértékű változásában, de messze nem a cikk szerinti mértékben.
Szándékosan a vizet emelem ki példának. Közel változatlannak tervezi a cikk, miközben 2030-ra más források drasztikus vízhiánnyal számolnak a változó környezeti tényezők miatt.

Nem véletlenül keresi Kalifornia a víz "utódját".
Nem véletlenül döntöttek odaát globálisan a szén és a földgáz mellett. (A kérdés eldöntése, kimondása nem egy elnökváltás kérdése volt.)
Tudnak számolni, és csak az mer ilyet és ekkorát lépni, akinek van miből és legfőképpen van miért.

Véleményem szerint s közszájon forgó ~12,-Ft paksi ár messze túlárazott.
A teljesítmény és élettartam növelés kellett, hogy csökkentse az előállítási árat, illetve kompenzálta az eltelt idő alatti áremelkedést.

2017-07-16
07:09:48
#51074
Bocsi a kérdésért, rosszul guglizok valószínű,
egy kedves ismerősömmel folytatott vitában felmerült, Paks és a szénerőművek mennyibe állítják elő a kilowattórát?
Azaz mennyi 1kWh áram nettó ára, amikor kijön az erőműből?
2017-06-19
08:15:08
Előzmény: pali #51050#51051
Pali szia,

ezek az árak nem tartalmazzák a járulékos költségeket.
Mindössze abból van származtatva, hogy mennyivel lettek olcsóbbak ez energiatermelésben alkalmazott tényezők, az így megtermelt energia ára, a támogatások következtében megnövekedett kapacitások hatása, stb., de ez nem a valóságos energia ár.
Nagyjából annyit jelent, mint, hogy milyen drámaian csökkent anno a tranzisztoros rádiók ára.

Mutatok egy képet arról, hogy hogyan számolnak a Németek az energia árának alakulásáról.
A Németek a saját energia jövőjüket egy gazdasági axióma alapján tervezik. Ahhoz, hogy egy gazdaság, egy iparág növekedhessen, hasznot hozóan működhessen, inflációra van szükség. Infláció nélkül leáll a növekedés, a fejlődés. Az infláció (jobb gazdaságokban) előre és reálisan megtervezett és be is tartott tényező.

Ez a kép az általam villámnak küldött válaszban ostobának minősített linkből készült képernyő fotók egyike. (Nem gondoltam volna, hogy mégis be kell mutatnom belőlük egyet is!)
A link 2015-ben került fel, és egy "egyházi TV" önálló műsora.(!?)
Amikor az adatokat nézitek, akkor ezt tartsátok szem előtt!

Az érvelés azonban az akkori valós adatokon alapul, tehát reális.
Akkor az éves Német villamosenergia áremelkedés 5,5% volt.
Hosszú távon évi 4%-os áremelkedéssel számoltak.
A mai pontos inflációs tervszámot nem ismerem, az ottani hatalmi marakodás pillanatnyilag a tervekben mást jelent, mint amit a valóságban meg fog valósulni, ráadásul az Angolok távozását is be kell(ene) kalkulálni.
Egy gazdaság 2% infláció mellett éppen csak önfenntartó, 2-4% között prosperáló.

A képen érthetően, valós alapadatokkal van a beetetés levezetve. Minden adat magáért beszél, nem szorul magyarázgatásra.




2017-06-19
06:26:37
#51050
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/hamarabb_jon_a_filleres_aram_a_vartnal.641407.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link


"Drámai árzuhanás

A BNEF megdöbbentő következtetésekről számol be az árakkal kapcsolatban. Ezek szerint a napelemekkel termelt áram ára, amely ma a negyede annak a szintnek, ahol 2009-ben állt, további 66 százalékkal zuhan 2040-re. A szárazföldi szélfarmokkal előállított elektromos energia ára, amely 30 százalékkal csökkent az elmúlt nyolc évben, további 47 százalékkal esik a következő 23 évben."
villam64Válasz erre
2017-06-17
07:47:34
Előzmény: Paragon #51046#51047
A házi méretű erőművek itthon termelik meg az áramot, és a magyar lakosság részesül a bevételből. Mint leírtam a 10-12 Ft/kWh ár a határon érvényes. Onnantól termeli a veszteséget, és lesz belőle 28 Ft/kWh+ÁFA. Ez a vételezés jó az MVM-nek, rajta keresztül a fidesz nem karitatív civil szervezetének, és habonyárpádnak fiktív számlái ellentételezésére. Melyből politika mentesen az épülő puskás stadion mellett irodaházba vásárolja be magát. Tehát az MVM ebből szerzett nyereségéből egyetlen magyar rászoruló sem részesül. Ezért van egy kelet nyugati vándorlás magyarországon belül is. Az egész energia területét megfertőzte a politika. A másik, hogy csak a házi méretű erőműveket nem támogatják nálunk unios pénzből. A nagy napelemes beruházásokat unios pénzből, mely összegek jelentős része, milliárdok pár (1-6) magánember zsebébe vándorol, igen is támogatja a kormány.
A 30 év szürreális, de a megtérülést nagyon nehéz kiszámolni a napelemes rendszernél. Paks megtérülése 20 év. Paks II-nek olyan áron kell eladnia az energiát, hogy 20 év alatt megtérüljön. Ehhez vevőkre van szüksége. Ha nincs házi tömeges napelemes rendszer, akkor valós realitása van ennek. A házi méretű napelemes rendszer jelentős része önerőből valósul meg. A most ellopott pénzek később sem fognak a lakossághoz vándorolni. És még lehetetlenebb lesz a megmaradt 9 millió magyarnak napelemes rendszerbe fektetni. Még nagyobb lesz a különbség, és várhatóan a környező országok fejlesztései révén az import ára tovább csökkenhet. Nem látható a kormány által vizionált energia ár növekedés. Még a jelenlegi büntető adók mellett is megéri a napenergiás beruházás. Hát még, ha nem ellopná ezt az adót is a jelenlegi gyorsan gazdagodó felső 100. Még jóval többen dolgozhatnának napenergiás területen, sok kicsi beruházás révén az országban. A decentralizált hálózatba kötött rendszereket támogatom. A jelenlegi szabályozás szerint az inverterek 50 Hz +-0,2 Hz tartományban dolgoznak, e felett és alatt lekapcsolódnak 300 másodpercre.
Vannak a házi grid-ek, majd a közösségi smart grid-ek, majd a régiós grid-ek, majd az országos grid. youtube.com/watch?v=i1xAHWVEV1k
A háztartási készülékek tudjanak kommunikálni a ház vezérlővel, grid-del.
youtube.com/watch?v=Y_7gzGAT1is
Vannak aranyos filmek is.
youtube.com/watch?v=szJQ5Pf9Aus youtube.com/watch?v=JqaeYaSAnFE youtube.com/watch?v=fzJmR2zCGsg youtube.com/watch?v=rYzReRW4uHI
Ez itt a reklám helye. Már egyre több gyártónak van ilyen invertere.
youtube.com/watch?v=MtlcAnICPRM youtube.com/watch?v=wQMsEdTu5t4 youtube.com/watch?v=eHBhRJS2bQQ youtube.com/watch?v=BQ0gf4HJleQ

Ilyen is több gyártónak van. youtube.com/watch?v=767y5ViGurA

170627
Feldolgozta a tavaly év végén rekordmennyiségben beérkező, a kötelező átvételi rendszerhez (KÁT) való csatlakozási kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), és az adatok alapján a jövőben két és félszeresére nőhet a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés Magyarországon - tájékoztatta a hivatal az MTI-t.
www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_hazai_napelemes_kapacitas_2018_vegere_verheti_pakset.642523.html

Elektromos villámtöltő-hálózat kiépítésére kap csaknem 19 millió euró támogatást a Mol-csoport, az E.ON-csoport a HEP, PETROL, a BMW-csoport és a magyarországi Nissan-leányvállalat konzorciumának Next-E projektje - közölte honlapján az Európai Bizottság.
www.zoldtech.hu/cikkek/20170627-regionalis-villamtolto-halozat

A Mátrai Erőmű jelenlegi, 884 megawattos szénalapú energia termelőegységeit a 2020-as évek közepére leállítják, ezért egy új, várhatóan 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítésének előkészítésén dolgozik a cég. Az új blokk már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel fog rendelkezni, amely az EU klímapolitikája mellett is lehetővé teszi a hosszútávú, akár a 2050-es évekig való működést. A szén-dioxid-szegény technológia alkalmazásával metánná alakítják át a szén-dioxidot, amelyet betáplálnak a földgázrendszerbe. A napenergia-hasznosítás területén pedig Visontán és Bükkábrányban építendő naperőmű parkokkal 60 megawattra bővítik kapacitást 2017-18 során. A harmadik pillért a Mátrai Erőműnek a energiatárolási piacra való belépése jelenti, amit az erőművi és a lakossági megújuló energiatermelés, főleg a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokol.
www.zoldtech.hu/cikkek/20161011-Matrai-Eromu

www.mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2016.pdf/462e9f51-cd6b-45be-b673-6f6afea6f84a
www.mavir.hu/documents/10258/15461/Fogyaszt%C3%A1selemz%C3%A9s_2016.pdf/a5fc3a0c-bb48-4579-ba53-008e95ef7df8

170628
A Lidl berobban az áramszolgáltatás piacára, az ágazat hagyományos szereplőinél olcsóbban, csak megújuló forrásból származó elektromos energiát fog kínálni fogyasztóinak és ezzel nem ér véget a meglepetések sora.
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/megrazo_ujdonsag_a_lidtol_mar_hetfotol.642641.html

Lengyelország klímája ugyan sokkal hűvösebb, mint Magyarországé - 27-28 Celsius-fok körül már megkongatják a vészharangot -, mégis gondokat okozhat az áramellátásban a megszokottnál melegebb nyár - írta a Rzeczpospolita. Az áramellátásban július második felében jelentkezhetnek az első gondok, éppúgy, mint 2015 forró nyarán.
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/aramhianyhoz_vezethet_a_hoseg_a_lengyeleknel.642319.html

www.rekk.hu/downloads/events/Kiss%20Attila%20Meg%C3%BAjul%C3%B3k%20fogad%C3%A1sa%20a%20h%C3%A1l%C3%B3zaton.pdf

170710
www.napi.hu/magyar_gazdasag/titkolni_probaltak_de_van_egy_kis_baj_a_paksi_atomeromuvel.643395.html
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/atomreaktoraik_bezarasara_keszulnek_a_franciak.643423.html
2017-06-17
06:47:27
Előzmény: villam64 #51045#51046
villam64!
Köszönet a magyarországi napi felhasználásért, a diagram valóban szemléletesen mutatja, hogy szinte a teljes importot fedezni lehetne napenergiával a téli hónapokat kivéve, hiszen a napfényes órákban importálunk a legtöbbet
De ismételten nézzük meg gazdaságosság oldaláról. Ha 12-15 Ft/KW-ért tudunk importálni áramot akkor a napenergia által termelt áram sem ér többet. Ezt elfogadva viszont 30 évre tolja ki a napelem beruházás megtérülését, ami több, mint a várható élettartam, tehát még mindig nem gazdaságos a napelem. (az lesz előbb utóbb, kivéve, ha a fúziós erőmű valósággá válik)
Ha távolabbról, nagyobb perspektívából nézzük a kérdést, azoknak az országoknak, akik az invertert, napelemet gyártják, összességében már megéri, hiszen a gyártás munkahelyeket teremt, az energia pedig ingyen van. Nekünk magyaroknak viszont még csak elvesztegetett pénzügyi forrás, kidobott pénz.
villam64Válasz erre
2017-06-16
18:22:51
Előzmény: Paragon #51044#51045
Paragon

Ez nem bizalom kérdése. Ez egy fejlődési irányzat. Én a hidrogént kedvelem. Az is kapható házi méretben. Az akkumulátorokért nem vagyok oda, amíg megfelelő hosszú nem lesz az élettartamuk. Ezen dolgoznak, még ha nem is akarják a szkeptikusok. A házi energia tárolás kell a jövő hálózatához. Nincs veszteségmentes tárolási mód. 20-40 % plusz energia kell. Ezt a napelemes rendszerek megtermelik. A hálózat egyensúlyban tartásához is jó a felesleges energia ideiglenes tárolása. Már máskor is leírtam a méréseimet, melyek nem gondolatmenetek, hanem méréseimen alapszanak. Tavaly 5314 kWh-át termelt a rendszerem. Ebből 1290 kWh nem jutott át a villanyórán. 7 kWh-ás akkumulátorral ez 2294 kWh (plusz 78 %) lett volna. Ez nem kellett volna a hálózatba tennem és vissza. A Fronius új hibrid invertere is kapható már akkumulátorral. De a németeknek is van már ilyen invertere, meg még hány gyártónak. A jutyubon megtekinthető a működése. A napelemes rendszerek akkor kezdenek el termelni, amikor az importunk el kezd növekedni. Viszont még fogyasztunk, amikor már a rendszer nem termel. Én nem úgy látom, hogy a napenergia akkumulátoros fejlesztése leválás lenne a hálózatról, hanem szorosan illeszkedik a hálózathoz a sok kis rendszer, bármikor kisegítve a másikat. Ez ugyan az, mint amikor a háziasszony átmegy az ebédhez a szomszédba egy paradicsomért. Legközelebb ő kér valamit. A hálózatokat tovább kell fejleszteni, hogy Sándor által felvetett eset ne forduljon elő. Sok minden nem valósult volna meg, ha az első kudarcnál feladták volna. Ha hiba van meg kell javítani. Megcsinálom nektek Magyarország 1 napját grafikonon.



2017-06-16
15:24:29
Előzmény: villam64 #51043#51044
villam64!
Légy szíves segíts nekem megérteni az akkumulátoros tárolás létjogosultságát, úgy látom nagyon bízol benne.Én szerintem gazdaságtalan. A leggazdaságosabb talán a Li-ion , amelynél kb 3 Wh/USD az ár, és 3 év, vagy 1000 kisütés után jön a csere. Vegyük az 1000 kisütést 3Wh-val, így 300 Ft áron 3 KWh-t nyertünk, vagyis minden KWh energia 100 Ft-ba kerül akkumulátoros tárolás esetén. Nyertünk? nem vesztettünk, mert dupla ,tripla áron állítottunk elő energiát. Még rosszabb a helyzet savas akkumulátor esetén, mert a töltési kisütési veszteség magas, valamint a töltési ciklus sem több mint 350 ciklus.
(nem foglalkoztam az önkisülési veszteségekkel, mert nem befolyásolja jelentősen a költségeket)
villam64Válasz erre
2017-06-15
18:40:30
Előzmény: sándor #51042#51043
Sándor

Én 100 %-os biztonsággal tudom illeszteni a hálózathoz a napelemes rendszereket. Minél több van belőle, minél nagyobb a több százezer napelemes rendszer működik, annál könnyebben illesztem a hálózathoz. A többlet termelés munkapontját könnyebb változtatni. A te kedvenc nagy rendszered okozta a problémát és nem a sok kicsi. De a naperőművek munkapontja állítható a legkönnyebben. Sajnálom, hogy alapvető tényeket nem vagy hajlandó elfogadni. A német többi példában benne van az akkumulátoros napelemes rendszer illesztése a hálózatba. Amin Bous dolgozott inverter, hasonlóból már több is kapható, Németországban, Ausztriában. Ők előre mennek, nem szidják a napelemes rendszereket, hanem ha fejleszteni kell tovább a hálózatot és a napelemes rendszereket akkor megteszik. Paks I-II soha nem fogja az importot 30 % alá csökkenteni, mert nem szabályozható, éjjel nincs rá szükség, ezért olcsó az éjszakai áram, és olcsóbban kell adnia éjjel a termelőnek. Ezért éjjel 18 Ft, nappal pedig 28 Ft az áram. Amikor én termelek, az veszteség mentesen jut el a szomszédokhoz. A hálózathasználati díj pont ezért nem vonatkozhat rám. A hálózat használati díj tartalmazza a veszteségeket. 1 db trafóállomás 2 % veszteséggel dolgozik. Még a 400 kV-os hálózat is 5-8 trafón keresztül jut el a fogyasztóhoz. Ehhez adódik a vezetékek vesztesége. Ezek a házi napelemes rendszereknél nincsenek. Amit fizetnek a többlettermelésért 15 Ft-ot, azon legalább 10 Ft a haszna a szolgáltatónak.
Csak azok nem akarják beilleszteni a napelemes rendszereket, akik birtokolni akarják az energia szektort. Láthatóan mindent fel akar vásárolni a jelenlegi gyorsan gazdagodó réteg. Ezt, mint állampolgár nem tűrhetem. De az első mondatom elmond mindent.
2017-06-15
17:22:49
Előzmény: villam64 #51035#51042
Örülök, hogy így körül lövöldözöl a linkjeiddel, de attól tartok ismét bakot, nem is egyet, hanem mindjárt hármat lőttél.

Lassan én is belátom, hogy semmit nem olvasol el, csak rákapsz egy hangzatos címre és tovább kürtölöd a világnak.

1. Megtiszteltél azzal a "ledarált márnás" Promenád cikkel, amit a mi helyi "hírharsonánkból" idéztél. Jót röhögtünk rajta, mert az eredeti cikkben még sok márna, és több más hal fajta is szerepelt, csak az a cím nem volt elég blikkfangos.
Ha az eredetit linkelted volna be, az nem szólt volna akkorát, mivel ez ismert jelenség.

Várd meg a vizsgálat végét, és ha véletlenül kiderül, hogy valami megzavarta a halak útját, esetleg vegyi anyag, permetszer került a vízbe, akkor azt a hírt is tedd mellé!

A Garamon sok a zúgó, amiken bizonyos víz járásoknál megsérülhetnek a halak. A zúgókon ki is merülhetnek és úgy sodródhatnak a turbinába, mint a kimerült lazacok a macik mancsa közé.
A turbinák általában olyan felépítésűek, különösen az újak, a "zöld turbinák, a természetvédő vízerőművek", hogy azokon ilyen tömegű sérülés nem fordulhat elő.
A lapátok sebessége kisebb, mint a köztük átáramló víz sebessége. Tehát nem a lapát kaszabolja le a halakat, hanem a víz sodorja nagy erővel a lapátoknak a halakat. Például indításkor, a felpörgetés rövid időszakában.

Mindennapos, hogy a megijedt, visszafordulni akaró halak megsérülnek. Az már ritkább, hogy egy-egy nagyobb harcsa megakasztja a turbinát.
Egy erőmű nem két ívási időszak között épül fel, ezért a halaknak van idejük megtanulni elkerülni a veszélyes helyeket.
Olyan padig végképp nincs, hogy csak akkor és ott és csak egyszer, pont most egyszer fordult elő ilyen. Sem korábban, sem a többi erőműnél. Hm?

2. Korán utasítottad el a saját számításaid alapján a Bousék előadásában szereplő megközelítéseket.
Vagy azért címezted nekem, mert megváltozott a véleményed a naperőművel termelt energia áráról, a megtérülés lehetőségéről, a rendszerbe kapcsolás problémáiról, vagy egyszerűen nem nézted és hallgattad végig figyelmesen, vagy nem értetted amit belinkeltél.

3. A harmadik linked maga a hülyeség. Egy olyan ostoba tv-s műsor, amit a német energia-fordulatot meg lovagló, a napelemes szakmában és a riportfilm szakmában járatlan ostobák készítettek.
Náluk csak én vagyok ostobább, mert elkezdtem végignézni.
Felteszem a képet, amiből mindenki láthatja, hogy milyen "minőséggel" eteted a fórumot.
Felkészületlenül, figyelmetlenül, vicclapot csinálsz a fórumból.
Pontosan az ilyen filmek miatt nem linkelek ellenőrizetlen dolgokat.
Most, mivel nekem címezted, mégis lépre mentem. Ígérem, többé nem fordul elő.





2017-06-15
11:44:11
Előzmény: Paragon #51040#51041
Üdv. Paragon

Valahol mindannyian laikusok vagyunk. Még azok a szakemberek is, akik az ország energia stratégiájával foglalkoznak. Annyira összetett ez a szakma (is), hogy még a legjobbak is csak a saját területükön lehetnek szakértők.

- Ezeknek a szakértőknek kell megtalálni az összhangot egymással, először csak a szigorúan vett szakmai kérdésekben.

- Másodszor az érintett területek, állatvédők, környezetvédők, országimázs, stb. szakembereivel.
És nem biztos, hogy az országnak legjobb, a szigorúan csak energetikai szempontok győznek.
Lásd a néhai(?) Dunakör sikerét Bős-Nagymaros esetében.
(A Duna kör különösen a begyemben van. Annó, iskolai feladat és szakmai gyakorlatszerzés okán rengeteget terveztettek velünk arról, hogy ha már a duzzasztót úgy is meg kell építeni, akkor hogyan lehetne felhasználni, vagy és megmenteni a prédikálószéket.)
A Duna hajózhatósága érdekében Nagymarosnál előbb vagy utóbb, de fel kell építenünk egy duzzasztót. De egyáltalán nem mindegy, hogy naponta kétszer végigrohan e Budapesten keresztül egy kétméteres apály-dagály árvíz-fal (négy méter szintkülönbséggel! Vagy megelégszünk minimális energiatermeléssel és a Duna hajózhatóságával, vagy láthatjuk a rengeteg szemetet a Duna fenekén).
Gondold végig, hogy mit jelent ez a Dunakanyartól Ráckevén és Csepelen át le egészen Mohácsig!

- Harmadszor a különböző lobbik, nemzetközi szerződések, elköteleződések embereivel.

- Negyedszer, de ezt írhattam volna akár elsőnek is, a mindenkori politikával.

Nekem, aki a szakmai oldalról sok energetikai projektet ismerhettem meg legalább érintőlegesen, nagyon fáj, hogy az energetika helyett állandóan a politikusok viselt dolgainál, a tolvajlásnál, a hobbijainál végződik a vélemény.
Hidd el, hogy ezek csak gumicsontok annak a kevés jóravaló embernek, akik még nem süllyedtek bele a teljes megélhetési apátiába.
Ha volna lehetőség (habár van, mert vannak korabeli, pl. újság archívumok), akkor még ma is meg lehet találni az akkori idők (60-80-as évek) szintjén elbújtatottan ugyan, de mégis megirt svindlijeit. A leváltások, a bírósági ítéletek sokat elárulnak arról, hogy akkor sem mentek másként a dolgok mint ma.
De így ment ez előttük is, visszamehetünk akár a honfoglalásig. Legfeljebb ma nem négyelik fel a legyőzötteket, és nem viszik gályára a reklamálókat.

Valakik jól kerestek az első Paks megépítésén.
Valakinek jó üzlet volt a Mátravidéki erőmű, a Kiskörei erőmű, a 70-es árvíz után a Nyírség újjáépítése, az Algyői gázmező és tározó, a hidak építése, és még hosszan sorolhatnám.

Gondolom feltűnt, szándékosan választottam olyan példákat amelyeket a ma emberei valamiért nem tekintenek az ország sajátjának, sajátosságának.
Ez a feledés, a "csak az létezik amit tegnap olvastam, vagy a híradókban láttam" problematikája.

A mai érdeklődő emberek, meglehet nem tudják, de még ma is azokat, az akkor épült energetikai beruházásokat használják. Azóta nem volt jelentősebb fejlesztés, pedig már legalább húsz éve el kellett volna kezdeni.

A régi beruházásokból is rengeteg pénz tűnt el kézen-közön.
Igaz, akkor épült a legtöbb lakás, családi ház az országban, mindig dugig volt hétvégeken a "fekete vonat". Az emberek nem szemétgyűjtéssel keresték az akkori számértékén a mai közmunka háromszorosát.
A rendszerváltás óta nem történt komoly, meghatározó energetikai beruházás.

A feledés és a múlt megtagadásának problematikájára van egy példám, amit olyankor sütöttem el a hallgatóságnak, amikor nem voltak hajlandók a jelent a múltból származtatni.
Megkértem a leghangosabbakat, hogy sorolják fel a családjuk felmenőit név, származási hely, házasságok, gyerekek stb. vonatkozásában. A nagyszülőknél szinte mindenki megakadt, pedig őket még ismerték és beszélgettek is velük.
Aki akar, tegyen próbát magával!


A tárolókról annyit, hogy a sokkal jobb természeti adottságokkal rendelkező Németek a várható tiltakozás és a megvalósítás képtelensége miatt már lemondtak a vizes tározókról. Most a litiumos tározás a sláger.
A tegnap villám által nekem címzett első linkből egyértelműen kiderül (már annak, aki nem csak a Német vezércímeket tudja értelmezni), hogy pillanatnyilag a lakossági önellátást, a függetlenedést támogatják.
Ólomakkukkal, = vagy > mint 65%-os önellátás a minimum, aminél érdemes egy családnak a napenergiára építeni. Egy nagyobb, kb. kétlakásos (például az ott igen divatos ikerházaknál minimum 85% az önellátási elvárás.
A hálózatokat nem kívánják fejleszteni, megmaradnak "vésztartaléknak".
Ehhez kapnak annyi támogatást, hogy megérje a saját pénzüket is úgy befektetni, hogy belül kerüljön a napelem várható élettartamába a megtérülés. (Minden ilyen kis beruházásnak meg kell(ene) térülnie hat év alatt!)

Ez az elvárás lakásonként, helyesebben háztartásonként minimum 20KWh energia betárolását jelenti minden napra.
Természetesen a helybeli időjárási "szokásokat" figyelembe véve az elvárt tároló kapacitás lehet a duplája is.
Aki akar számoljon utána, hogy ehhez mekkora termelő felületre van szükség, és az mennyibe kerül!
A pillanatnyi Német áram árak miatt ez az egyetlen jó és gyors megoldás.
És nálunk? Mit gondolsz, miért ez a vesszőparipám évek óta?

A Németek, ha valamit nagyon el akarnak adni a külvilágnak, de különösen a sajátjaiknak, előszeretettel emlegetik a "Wende", a fordulat kifejezést. Fordulat volt a két Németország egyesítése, most az "energia-fordulat" van napirenden.
Az egyesítés a volt NDK kiürülésével, leépítésével, mondhatnám csődjével járt. Néhány év múlva kiderül, hogy az energia-fordulattal mi a helyzet.

Magyarországnak erre sem ideje, sem pénze nincs.
A sorrendnek annak kellene lennie, amit te is jónak látsz. Nem központilag erőltetni, hanem mindenki csinálja a saját adottságai szerint, lépésenként.

A kiserőművek dotálásának elcseszettségét lassan mindenki belátja, kivéve azokat, akik hasznot húznak a belőle. Kérdés, hogy meddig?
A sokaság üres pénztárcájából nem lehet a végtelenségig fedezni kevesek kiváltságát. Még akkor sem, ha jószándékból és nem kapzsiságból építették meg a rendszerüket.
Ha az uniós pénzek elfogynak, akkor az állam szépen vissza fogja kérni tőlük azt, amit látszólag ajándékba kaptak.
Ne így legyen, de félek, hogy nincs más megoldás.

2017-06-15
07:28:49
Előzmény: sándor #51038#51040
Laikusként egy megjegyzéssel szeretném támogatni a megújuló energiát. Tudomásom szerint tervbe van véve egy 600 MW-os tározó megépítése, ennek megépítését követően bőven van még lehetőség a szél és a napenergia növelésére anélkül, hogy az energia rendszer kezelhetetlen lenne.Stadionok helyett-amelyek csak emészteni fogják a pénzt- tározókra kellene költeni. Nem gond, hogy lemaradtunk Németországtól napelemek tekintetében, hamarosan már nyomtatott napelemekkel ruházhatunk be várhatóan 30%-os áron. Így már nem dotált áron is 6 éven belül megtérül és lemaradásunk előnnyé válhat. Szerintem az energia szektorban is úgy kellene fejleszteni, ahogy azt saját magának, például az otthonával teszi. Mi a sorrend? Nyílászáró--kazán- szigetelés, mert a megtérülés így a legkedvezőbb.
Személy szerint nem támogatom a kis erőművek dotálását az én pénztárcámból, az átvételi ár a pillanatnyi piaci ár (pl hőerőművi ár) kellene, hogy legyen. Ha ez megéri a beruházónak, ám legyen. Sajnos véleményemmel -mint Bős Nagymaros esetében- most is szembe megyek az uralkodó széliránnyal
2017-06-14
10:55:11
#51038
Sziasztok,

Tanakodtam, hogy hol lenne jó helyen a következő "kesergés".

Mivel pontosan ez az egyik ok, illetve szempont ami a házi napelemes kitermeléshez való stratégiai hozzáállást meghatározza, hát ideteszem.

A trafó körzetünk egy, a városrészünket ellátó KÖF vonalra csatlakozik. Ezen a vonalon van ~10-15 trafó, és nagyjából 2-3000 lakost lát el villamosenergiával. Teljesen szokványos, így épül fel mindenütt a lakossági elosztó hálózat.

Erről a KÖF vonalról kap energiát a saját tulajdonú kisteljesítményű trafóján keresztül egy kisüzem, ami átlagos fogyasztónak tekinthető.
Ez a kisüzem az ősszel felszerelte magát ~15-20KW teljesítményű "házi" naperőművel. Minden szabályos, engedélyes.
Nem zavarja azt a trafókörzetet ahonnan a saját trafójuk felszerelése előtt működtek. (A saját trafó felszerelése az üzem a növekedése miatt vált szükségessé.)

A probléma februárban, az első verőfényes vasárnap délelőtt jelentkezett.
Némi ellátási ingadozás, gyors le és vissza kapcsolgatás után több mint öt órás áramszünet.
A szolgáltató csak annyit tudott mondani a lakosságnak, keresik az okát, hogy miért nem tudják visszakapcsolni a "20KV-ot".

Azóta két hete volt a negyedik ilyen, "vasárnap délelőtti ajándék" áramszünetes délelőttünk. Most bő négy órás áramszünetet kellett elviselnünk.
Felvetődött, hogy ismét elfelejtették vasárnapra lekapcsolni a kitáplálásukat.
Bous korábban már bizonyította, hogy a házi erőműves kitáplálás visszahat a KÖF oldalra. A leszabályozási kísérletek után lekapcsolás következett.

A lakosságnak okozott kárt, kellemetlenséget senki sem téríti meg.
Hallomásból tudni, hogy megtörtént a stagnáció több napkollektoros rendszernél. Ők most káromkodnak, javítanak, nagy szünetmenteseket keresnek kemény pénzekért.

A KÖF vonalon minden trafókörzeten vannak 5KW körüli HMKE-k. Ezek elestek a kitermeléstől, a szaldó kihasználhatóságától. Pontosan abban az időszakban, amikor a drága HMKE-jük a csúcson járt. A saját felhasználásukkal sem sokra mentek, mert általában mindenütt háromfázisú az ingatlan ellátása. Még a három fázisra kötött villanytűzhelyüket sem tudják használni.

Hogy, hogyan fogja ezt az állandósulni látszó problémát a szolgáltató véglegesen megoldani, nem tudjuk.
Lassan odáig jutott több mint ezer család, ha vasárnap napos idő várható, akkor vagy hajnalban megfőzik az ebédet, vagy vendéglőből kénytelenek ebédelni.
Az egyéb kellemetlenségeket és károkat a saját háztartásának az ismeretében mindenki számba veheti, kiszámolhatja.


Ez a példa is mutatja, hogy mekkora problémát jelent a sok kis HMKE a hálózat számára.
Azt is, hogy miért "szőröznek" az engedélyek kiadásánál.
Miért a nagyobb, a kiszámíthatóbb, az állami (önkormányzati) tulajdonban lévő, központilag kezelhetőbb naperőművek kapnak támogatást.

Egyre többen érzik a saját bőrükön a "Minden tetőre napelemet" vezényszó tarthatatlanságát. Számolnak a belengetett hálózathasználati "adó" (és ki tudja mi jöhet még hozzá) kivetésével.
Nem véletlen, hogy többen elindultak a tárolás, az önellátás irányába, hogy még ha igen drágán is, de a függetlenségük (arra a pár órára) megmaradjon.
Többen fontolgatják, hogy leállítják, leszerelik, megpróbálják eladni a rendszert, mert energiaeladó termelőként nem akarnak a piacra belépni.

Meglehet, ez a meglátásom, pillanatnyilag időszerűtlennek tűnik.
Aki vitatja, az előtte gondoljon bele, hogy mennyi napkollektort bontottak már le, miután arra nem jár semmilyen szaldó. Az üzemeltetése szakértelemet, járulékos üzemeltetési költségeket, villamos energiát, napi felügyeletet, odafigyelést igényel.

A gondolkodás során azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy újabban (és egyre inkább) a támogatásokat elnyerő közüzemekhez miért hibrid (napelem és napkollektor) rendszereket építenek?
Ennek szerintem két oka van. Ha én tervezném annak a tudatában, hogy immár a villamosenergia ellátás is állami kézbe került a hálózatokkal együtt, én is így tennék.
Ráadásul az állam kezében van a támogatás elosztása, de az ellátás biztosításának a felelőssége is.
A gyakori áramszünetek miatt csak nem fogja az állam saját magát megbüntetni!

A zöld energiának, ami alatt nem feltétlenül a megújulókat értem, ott a helye a palettán.
De nem mindegy mennyiért, és ki fogja a beruházást, majd az üzemeltetést az élettartam során fizetni.

Ezért van szükség Paksra, a szénre, a vízre, az import energiára.
Az import, legyen bármekkora is az ára, a szükségessége pillanatában mindig a legelfogadhatóbb árú megoldás.
Nem véletlen, hogy a Németek olcsó Francia atomerőműves energiát importálnak, amikor úgy hozza a szükség. Szükség pedig elég sűrűn van náluk is.
Az import mindig olcsóbb lesz, mint a tárolás.

villam64Válasz erre
2017-06-09
06:20:38
#51035
A metán 100-szor üvegházhatásúbb, mint a széndioxid. Jó néhány anyagot képes korrodálni, szétmarni. Jégmezőkben hatalmas (katasztrofális) mennyiség található. Rendkívül veszélyes anyag. Tüzelőanyagcellákban felhasználható. Át kellene alakítani az olvadás előtt! Kína megkezdte egy jégmező kitermelését. A legnagyobb metán készlettel Oroszország rendelkezik. Erre alapozni további energia függőség az oroszoktól. Jelenleg is negatív emiatt az export-import mérlegünk.
A német szénerőművek jelenleg is az unios füstgáz szűrőket használják, nem a magyart. Leginkább a hálózat kiegyenlítés a feladatuk, mert ekkor jóval drágábban adhatják el az energiát.
Németországban annyi a megújuló energia aránya már, hogy a tárolásukra kezdték átcsoportosítani a finanszírozást, és nem az újak építésének támogatására. Plusz az észak-dél nagyobb teljesítményű összeköttetésére. A németeknek nem a napenergiával van gondjuk, hanem az ipari szélerőmű parkokkal, ezek okozzák a túltermelést.
A napenergia a leggyorsabban, és legkönnyebben szabályozható energia. Másodperc szabályozású. Decentralizált, így a jelenlegi magyarországi kapacitás ~10000-szereséig nem okoz gondot a hálózatban. Helyben marad a pénz, és nem pár ember zsebeli be a hasznot.
A politikát nem lehet leválasztani, mert a politika kezdte meg a harcot a házi erőművek ellen.
Az importunk azért magas, mert olcsóbban kínálják az energiát, mint a hazai erőművek. Ez busás haszonnal jár az MVM számára melyből nem politizálva több milliárd vándorolt a kormányhoz közeli emberekhez, nem megélhetési támogatásként. Egyetlen rászorulót, vagy kistérséget sem támogatott az MVM a ebből a pénzből. 2017.06.02. pénteken 11 és 16 óra között óránként 2500 MW villamos energiát importált az MVM. A jelenlegi fogyasztás szerint ekkor működhetne teljes kapacitással Paks II, +2 óra, kivéve hétvége. Ha olcsóbb, mint az import.
Paks II kiváltása 8000 milliárd forint. Legyen. Amennyiben ebben 20 % állami támogatás lenne, akkor az 1600 milliárd forint, 30 % 2400 milliárd, 40 % 3200 milliárd. És 1 millió háztartás jutna a jelenlegi ár tizedéért villamos energiához. Önerőből, külső finanszírozás nélkül megvalósítható, bár az unio jelenleg is nagy összeget biztosít erre a célra. 8000 milliárd forint 20 000 MW napelem kapacitás (évi 22 TWh), ennyit nem tudom hova teszünk? Ez 128 millió négyzetméter.
Ezredszer is kénytelen vagyok leírni, hogy a házi naperőművek, csak 'Pénznyelőknek' ellenfelei. Az országos hálózatnak, és az emberek többségének jó.

20170612
Egyelőre nincs megnyugtató megoldás a hatalmas, gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készült szélkerékrotorok újrahasznosítására - hívja fel a figyelmet az alternatívenergia.hu portál cikke. Van ugyan már laboratóriumi körülmények között működő eljárás, amely 3-5 év múlva ipari méretű lehet, csak azt nem tudni, mennyiért működtethető majd.
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/mi_lesz_a_nyugdijas_szelkerekekkel.640863.html

20170614
Több ezer márnát darált le a vízerőmű
www.promenad.hu/cikk/tobb-ezer-marnat-daralt-le-a-vizeromu-178507

Ezt Sándornak tervezték.
www.youtube.com/watch?v=Tu7h_mFJhCY
ww.youtube.com/watch?v=sEU8hXycyfc
2017-06-08
23:14:58
Előzmény: grano #51033#51034
grano:

nem erőltetem, de a szén az az ismert és dokumentált villamosenergiaforrás amivel a többit össze lehet hasonlítani.

Mindenki Németországot hozza fel példának, miközben egy szót sem ejtenek arról, hogy még mai is a szén a Német villamosenergia termelés alapja (zászlóshajója), utána közvetlenül az agyonhallgatott atomenergia következik.
A mai "divat" szerint snassz lenne róluk írni. Felborulna a világ, ha az energiamérlegben elfoglalt súlyuk alapján foglalkozna velük a sajtó.

A szenet, a jó minőségű szenet manapság leginkább csak az "elmaradott" országokban bányásszák hagyományosan, mélyműveléssel.
A szénről csak azért tudunk, mert sajtónak szenzációs hír a rendszeresen megtörténő bányabelesetekről tudósítani.
A nem szakember olvasóknak ezek olyan hírek, amivel alá lehet támasztani a megújulók előnyeit. Veszik is rendesen!

Jobb helyeken (speciális technológiával, sok furattal) lefúrnak, elgázosítják a szenet, és a felhozott metánt(?) hasznosítják a "szenes" erőművek.
Véleményem szerint erre (is) alapozza az új "ami" elnök az energetika politikáját.
Viszonylag sok munkaerőt igényel, mégsem látszik a környezet rombolás. Nincs por és korom, nincs hatalmas szénszállítási forgalom.

A hagyományos bányászattal bányaterületen található szénmennyiségnek csak a töredéke hasznosítható gazdaságosan.
A helyi elgázosítós technológiával közel 100%-a. Kevesebb bányára van szükség.

A letermelt terület külsőleg változatlan marad, nincs szükség a felhagyott bányaterület drága eltömedékelésére, bebiztosítására. Nincs a bányászat miatt későbbi talajsüllyedés, ki lehet akár lakott területek alól is termelni a szenet, úgy mint pl. a gázt is.

A művelési területen a talajvíz útja megmarad, a mennyisége és minősége állítólag (ezt én vitatom) gyorsan visszaáll a bányászat előtti szintre.
Ezzel a módszerrel a szén versenyképesebb, mint a palagáz.

A gyengébb szeneket olyan külszíni fejtésekből nyerik amelyeket könnyen tudnak rekultiválni. Kiszedik a szenet és villamosenergiát termelnek belőle.
A rekultivált területek értéke a sokszorosa lesz a bányászat előttinek.
A bányászat során kialakították az infrastruktúrát (vagy annak az alapjait), nem kell hegyeket elhordani egy új város építéséhez. A volt bányaterület 10 év alatt értékessé válik.

A jó szabályozhatóság mindkét technológia esetén megoldott.
Nem véletlen, hogy a Mátravidéki olyan fontos Magyarország számára is. Hát még ha a Vas megyeit is sikerül tető alá hozni!

Szerintem van nálunk is energiahordozó tartalék bőven. Hogy csak a makói árkot említsem, amitől a teljes földgáz függetlenségünket várták. Ami itt van a talpunk alatt, azzal egész Európát el tudnánk látni hosszú időn keresztül. Nem lehet véletlen, hogy az állam jegeli, tartalékolja.
Ráadásul (állítólag) kevéssel felette, de a technológia hiányában a számunkra elérhetetlen mélységben nagyon jó minőségű és hihetetlen mennyiségű feketeszén is található.

Az sem lehet véletlen, hogy a makói palagáz próba területhez annyira ragaszkodnak a koncesszió pillanatnyi gazdái.
A MOL-nak is vannak több helyen a világban hasonló, jó adottsággal bíró olajos, gázos koncessziói. Vigyáz rájuk és sorban vásárolja a következőket.
Amint a piaci viszonyok lehetővé teszik, azonnal gazdaságossá válik ott is a termelés.

Ami a direkt metán kitermelés illeti, a metánnal szerintem az államok pár év alatt átrendezi a világ energiaforrás piacát.
Ha ez megtörténik, akkor nálunk is újra felértékelődik majd a szén. Gondolom én.
2017-06-08
20:15:09
Előzmény: sándor #51027#51033
sándor:
nagyon erölteted a szenet, de szerintem jelenleg a legrosszabb energitermelő.
Ha a metánt említed arra azt mondom, hogy sokkal nagyobb jövő elé nézhet.
Egyre nagyobb feltárt készletek amikhez olyan kitermelési technológia fejlődik ami a kitermelhetőséget is jelentősen növeli.
Gyanúm, hogy szabályozhatósága messze jobb a szénnél, s ha valami technikai újítással sikerülne kivenni belőle a szenet messze messze verne minden más energiahordozót.
Nem helyi előállítás az igaz, de nekünk sajna tudomásul kell venni, hogy nincs elegendő energiaforrásunk.
Viszont e mellé talán a napenergia(szél etc) sokkal jobban illeszthető.
2017-06-08
18:36:12
Előzmény: sándor #51027#51032
Kicsit elkanyarodtunk az energiastratégia címszótól, az öko bio izé is fontos szerintem, én most ezen lovagolok.

Idéznék egy nálam hozzáértőbb napelem recycling oldalról:
Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.
Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható.
Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.
Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok.
Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.
Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.
Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen
Az újrahasznosítás miatt a következő generációs panelekhez 30-50%-al kevesebb nyersanyag is elég.

Azaz a 98%-a gyakorlatilag közömbös anyag, még ha kidobom a szemétbe is. Se vegyi anyag, se motorolaj, sem sugárzó anyag se rákkeltő, semmi nincs benne.
Az akkumulátorokról vonatkoztassunk el ebben a mostani eszmecserében, én úgy érzem a szaldóüzemet nyüstöljük, ott se ólom se lithium nincsen.
Az inverter az már macerásabb, ebben igazad van, láttam egy dokumentumfilmet Ghánáról, több 10.000 m3 elektronikai hulladékot szállítottak oda, semmi újrahasznosítás nncs. Csak úgy: apple, mcintosh, a legnagyobb tv-monitorgyártók, számítógép, laptopgyártók háztartási gép márkák voltak konkrétan. Vagyis a gyártóhoz visszavihető-leadható- majdújrahasznosítjuk szlogenek elmehetnek a pi...ába.
Ellenpélda, ahol melózok, nem messze van egy közepes cég, pontosan ezzel foglalkozik, kamionszámra megy be a cucc, és kamionszámra jön ki szétszedve többféle műanyag, réz, alu stb. Vagyis működik. Valószínűleg rentábilis, mert magánvállalkozás.

Tehát az előállítás során van egy kisebb pofon a környezetnek, azután 25-30 évig nulla, semmi, ami azért nagyon-nagyon csábító és ritka jelenség!!!! majd amikor visszaviszem a napelem-méhbe, akkor több mint a felét ismét fel lehet használni, természetesn ez sincs lábnyom nélkül.
Az invertebe ezidőalatt 2x kell néhány kondenzátort cserélni, egy kisebb felújítás, valószínűsíthető hogy 20-25 évnél tovább nem nagyon fogja bírni, akkor valóban keletkezik egy nehezen feldolgozható 10-15 kilós probléma. Mialatt egy átlagháztartás elfogyasztott 40-50 mobiltelefont, 10-15 laptopot, 2-3 mosógépet, 2 hűtőszekrényt, 2 gépkocsit, 4-5 porszívót, 2-3 komplett kímaberendezést, legalább 5 tévét, pár fényképezőgépet, minimum 100-200 kiló elemet, akkumulátort,stb.stb. És 10-100 megawattokat a szén-és atomerőművekből.
Miközbe süt a nap. Háát nem tudom.

Valamint nem foglalnék állást, mert erről konkrétan gőzöm sincs, annyi egymásnak ellentmondó nyilatkozatot hallottam már, vajon meddig tart az olaj, a szén...? Ha nagyon sokáig is, de az biztos hogy véges, és egyszer elfogy, és ennek a folyamatnak a csak rémisztgetéses, vagy valós beköszöntekor nem szeretnék villanyszámlát fizetni, mert a havi fizetésem tuti kevés lenne. Ami hiánycikk, annak ára lesz.
A tanmese találó nagyon, az úr aki betelefonált, biztos hoyg azonnal jobban informált lenne, ha holnaptól a 10-100szorosát fizetné az áramnak. Vagy vissza a középkorba.
Lehet nem is ártana....

És mégegy. Az afrika-kína-bérmunka témához csak annyit, a nike, az adidas, a stb-stb. mind így gyártat évtizedek óta.

2017-06-08
14:24:07
Előzmény: szocsmarci #51028#51031
Szia!
Örülök, hogy érdekel a gondolatmenet, annak különösen, hogy hogyan látjátok más nézőpontból a kényszerből felhozott példát.

A példa elnagyolt volt, amiért elnézést kérek.

Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy az ember mennyire más, mint a többi élőlény. Pontosabban arra, hogy az emberiség meggyőződéses felsőbbrendűsége mennyire nem állja meg a helyét.
Mi, miután GPS-t használunk és többféle módon tudjuk kommunikálni és rögzíteni mondjuk a táplálék helyét, ezzel úgy hisszük, hogy kiemelkedünk az állatvilágból.
A méhek ezt évmilliók óta teszik, töltőre, akkura sincs szükségük hozzá.
A saját kaptárban a saját anyához tartozók a végtelenségig "önzők".
Mondhatnám úgy, hogy még a saját fajta társaikat sem engedik a "húsos fazekuk", a túlélési információik közelébe. Az életük árán is megvédik a "kasztjuk (családjuk, pártjuk) érdekeit. Náluk más nem "pályázhat", csak a család.

Ez remélem magyarázat arra, hogy az ember, hiába hisszük mi azt, hogy más a gondolkodás módja, alapvetően mégis csak egy, az élőlények közül.
Tisztelet azoknak, akik valami hibát meglátnak az ember által működtetett túlélési, tovább élési rendszerekben, de sajnos, még ők is nagyokat tévedhetnek.

Erre volt példa a hangos ózonvédők látható visszavonulása, a világmegváltó energiafüves és stb.-s élősködő tudatlanok tündöklése és eltűnése.

Mielőtt magamra rántanám a jószándékúak haragját, őket minden tisztelet megillet, nem úgy mint az élősködőket.
Saját magamat is odasorolom a jóakaratúak közé, mert mindig és mindennel védeni igyekeztem a saját környezetem. Ha úgy tetszik alapvetően a családom érdekében, önzésből.
Abban pedig semmi kifogásolni valót nem találok, ha valamennyi idő eltelte után egy környezetvédő ember számot vet a tevékenysége eredményeivel, a következményeivel, és az árával.
Aki bármilyen szakmában tervezéssel foglalkozik, annak ez természetes. De természetesnek kellene lennie a mai idők online emberének is.

A napelem már látható mai és későbbi öko lábnyoma, annak majdani következményei üzleti érdekekből eltitkoltak.
Kínai, Afrikai, Dél-Amerikai bánya állapotok, a feldolgozás, a gyerekmunka, a rabszolgákkal megépíttetett és fenntartott öko luxus világ most éppen az arab világ peremén, stb.
Tehát az emberiség még akkor is az állatvilág "aljához" tartozik, ha vannak rabszolgákkal dolgoztató állatok, például hangyák, darazsak, pókok is.
Mi tudatosan, a szükségleteinket meghaladóan avatkozunk be a természetbe, ráadásul nagyobb részben a rossz irányba.

A napelemet nem csak mint panelt kell vizsgálni.
Abban a rendszerben kell nézni ami a Bousék előadásában szerepel. Okos integrálással, közösségi együttműködéssel, megosztással, tárolással, kereskedéssel (eladni és venni a szükségletnek megfelelően) együtt.
Ha csak egyetlen dolgot a lítiumot említem, amiről már te is írtál, már nem kell tovább ragoznom, hogy mi tartozhat még a lábnyomhoz.
Az újrahasznosítás sok anyagnál megoldott, csak sok esetben nem kifizetődő.

A napelemek újra hasznosítása elméletben létezik, nagyüzemi kipróbálása még nem időszerű.
Viszont a tengeri, 10-15 évre tervezett, most ott rothadó környezetbarát szélerőművek már a valóság. Kiderült, hogy nem tervezték be a leszerelésüket, az újra hasznosításukat sem. Vízbe rogyva fogják évszázadokig pusztítani a környezetet. Ha lebontanák és újra hasznosítanák őket, akkor nem lett volna gazdaságos a felállításuk sem. Ez is jó példa az állami pénzek kezdeti lenyúlására.

Ugyan ez a helyzet a napelemekkel is.
Egy panel ~10-15 év. Ezalatt háromszor kell invertert, négy-öt alkalommal akkukat cserélni. Nagyjából ennyi látszik ma, ezzel tervezve egy bizonyos teljesítmény alatt már gazdaságtalan a beruházás.
Az elemeinek az újra hasznosításáról még nem olvastam reális elképzelést.

Szeretném, ha ez a felvetés, állítás szakma maradhatna és nem politika.
Szakmapolitika természetesen jöhet, mert az határozza meg a jövőnket.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva