English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigetelés - Sziapolapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-09-17
12:46:01
#51163
Sziasztok!

Korábban sok segítséget kaptam itt, így most is élnék ezzel a lehetőséggel.

Adott egy nyaraló, ami 6x6m hasznos alapterületű, van benne egy működő cserépkályha. B30-as téglából épült, lapostető hullámpalával.

Elkezdtem a felújítását, szeretném szigetelni, gazdaságosan fűtetővé tenni.

A nyílászsárókat cserélem. Összesen egy külön helyiség van, a fürdő, ez kb 3x1,5 méter alapterület, a rövid végén az ajtóval.

Jelenleg az egész ház hiegburkolatos. A cserépkályhához biztosan nem nyúlok, gáz nincs.

A dilemmáim:
1. külső szigetelés 10cm kőzetgyapot lenne, de nem tudom, hogy leszedjem a tetőt, és kívülre is tegyem ugyanezt, vagy belülről Multiporral szigeteljem a mennyezetet (nincs nagyon sok belmagasság, de talán viselhető, ha a padlószint nem emelkedik).

2. Mivel fűtsek? Eszembe jutott egy elektromos cirkó, padlófűtéssel, elektromos padlófűtés is. Attól félek, hogy a hidegburkolat túl sok hideget sugároz, de nagyon jó állapotban van, a fürdőben mennie kell a csatorna miatt, de a többit meghagynám, vékony szigetelés, laminált padló merült fel.

Kompromisszumos megoldásként NOBO-szerű villanyradiátoron, és esetleg a fürdőben villany padlófűtésben gondolkodom, de a költséghatékonyság is szempont. Elgondolkodtam azon is, hogy a cserépkályába nem lehet-e padlófűtés-melegítést építeni, de azt hiszem ez túl sok problémát vet fel...

Szóval ezek a dilemmáim, örömmel veszek minden kritikát, észrevételt :)

Köszönöm szépen!
2017-06-19
15:57:13
Előzmény: szocsmarci #51053#51054
Azért az a 3-5W már 5%-a is lehet a fűtésigénynek (80W/m2-t számolva).

szocsmarciVálasz erre
2017-06-19
15:28:26
Előzmény: BJaca #51048#51053
Ha a feletted lévő lakás lakott, akkor nem (vagy alig) lesz különbség a léghőmérséklet és a légnedvesség tartalomban, emiatt a relatív páratartalomban sem, ezért nem fog megindulni pára semelyik irányban. Penészesedéstől nem kell tartani(, ha eddig sem volt).
Szerintem felesleges leszigetelni a plafont, azt a talán 2-3°C különbséget nyered meg, amivel a szoba teteje melegebb az aljánál, ez elhanyagolható, wattban kifejezve 3-5W/m2-re saccolom.
Ami segíthet: ablakcsere, ablakok belső kávájának szigetelése. A külső falak belső szigetelése is szóba jöhet, de itt kialakulhat penészedés. Megint csak a személyes véleményem, hogy a beton panelban nem jellemző a penészesedés hála a folyamatos fűtésnek, és a szellőző csöveknek, amik télen kéményként funkcionálnak. Persze lehet mások megkontráznak, és már én is hallottam penészesedéről panel esetében, de két azonos építésű évű nem felújított családi ház és panelt összevetve a panelek szárazabbak.
2017-06-17
09:14:09
#51048
Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy beton panelházban a lakás plafonjának szigetelése 5cm EPS lappal okozhat-e penészesedést? Az épület kívülről szigetelve van. A plafon szigetelésre azért gondoltam, hogy fűtésnél kevesebb hő távozzon a felső szomszédhoz.
2014-06-29
10:22:15
Előzmény: sziapo2 #46745#46755
3 cm EPS, 5 cm EPS pont azon spórolnak amin nem kéne.

levendulaVálasz erre
2014-06-28
15:16:45
Előzmény: sziapo2 #46745#46748
Hogy melyik gyártó milyen számítási segédlete mit ad ki, azzal nem érdemes foglalkozni se. Valakinek a konkrét háza még véletlenül se ugyanolyan, mint amilyennel egy ilyen segédlet leegyszerűsítve számol.

A 2019-től szabványos – és a jelenlegi – hőátbocsátási tényező követelményértéke minden szerkezettípusra más (fal, padló, tető, födém, stb.).

A 0,7 W/m2K ablak csúcs-érték egy olyan átverés jellegű reklámozás, hogy ez csak az üveg U-értéke. Egy ilyen jó üvegezés háromrétegű, vastag és súlyos, ezért masszív, széles kerete van, hogy ezt elbírja. A keret U-értéke sokkal rosszabb, mint az üvegé, és egy teli üveg erkélyajtónál, ahol az üvegezés aránya kb. 85%, az egész szerkezet U értéke alulról súrolja az 1 W/m2K-t, és minél kisebb a nyílászáró, értelemszerűen annál rosszabb. Ehhez jön még az ún. beépítési hőhíd, ami a keret és a fal érintkezésénél fellépő veszteség. Itt is jó hőszigetelő tömítés, lég- és párazárás szükséges.
Az üvegezés kiválasztása egy speciális eset. A forgalmazók azt sem tudják, pontosan mit árulnak. A gyártók ma már nagyon sokféle bevonatos üveget állítanak elő, amelyekből sokféle hőtechnikai tulajdonságú üvegezést lehet összeállítani, különféle célokra. De mivel erről a vásárlók semmit sem tudnak, a forgalmazóknak nem érdekük, hogy ezekről tájékoztassanak. Az az érdekük, vegyenek meg bármit, ami náluk kapható. Csak az igényes és tudatos tervezők foglalkoznak azzal, hogy az üvegezés tulajdonságait az adott falazathoz, kívánt fény - és téli hőnyereség igényhez illesztve válasszák meg.

A 3 cm nikecell féle-"ség" két kemény műanyaglap közé szerelve egy óriási badarság lenne, ha tényleg ez lenne beépítve. Egy kemény műanyag lapnak a páraáteresztő képessége nagyjából a nullával lehet egyenlő, holott ahogy haladunk a falszerkezetben belülről kifelé, a rétegek páraáteresztő képességének egyre jobbnak kell lennie ahhoz, hogy a belülről kifelé induló pára a szerkezetben sehol ne dúsuljon fel, hanem kifelé el tudjon távozni.

A lakhatóság feltételeinek fenntarthatóságát nem a szakma értővé kiképzett tudói szokták eltéveszteni, hanem a kóklerek. Ők azok, akiket a legolcsóbb ajánlatuk miatt a tisztelt megrendelők meg szokták bízni pl. hőszigeteléssel. Egy hőszigetelést, ablakcserét megelőzően elengedhetetlen lenne a hőtechnikai és a páratechnikai méretezés, hogy ne kerüljön többe a leves, mint a hús, és hogy ne szenvedjenek utána a penésztől. Az optimális eredmény, a tényleges megtakarítás is csak szakszerű méretezés alapján végzett beavatkozás esetén születhet meg. Tehát nem a túlbonyolított számításoktól kell félni, hanem a szakszerűtlen beavatkozástól.

Hogy a hőközpont csere után megjavult hatékonyság után mennyivel kell kevesebbet fizetni, az azon múlik, hogy ki fizette a beruházást és ki az üzemeltető. Ha nem a lakóközösség a beruházó és az üzemeltető, akkor akármennyit is kérhet az üzemeltető. A beruházás indítása előtt kell jó szerződéssel előre tisztázni, hogy hogyan osztoznak meg a lakók és a beruházó+üzemeltető a későbbi megtakarításon. Ha bérlakásról és nem tulajdonról van szó, akkor a 10% is ajándék.

2014-06-28
13:47:43
#46745
Én mindig félek a túlbonyolított számításoktól, pláne, ha a számított eltérés a hibahatáron belülre adódik.
Magyarul nem tudom követni, de nem szakmám!
Ugyanakkor, ha 5%-nál kisebb megtakarítást lehet számolni,
akkor
azt kell kérdezzem, hogy a szakma értővé kiképzett tudói miként szokták nagyon gyakran eltéveszteni a lakhatóság feltételeinek fenntartását!
Pl. penészedés, hőveszteség, légcsere/oxigéndús lakótér

10 emeletes 64 lakásos ház. külső hőszigetelése 3 cm nikecell féle-"ség" két kemény műanyaglap közé szerelve.
Lakható, mert eleve hézagokkal szerelt, és az elszívó állandó légcserét kényszerít ki télen-nyáron.
A hőközpont kicserélve 5 év alatt megtérül, miközben 90%-ot fizetnek a csere előtti tapasztalathoz képest!!!
Azaz a kazán vagy lepusztult 20-25% hatásfokúra, vagy eleve ennyire gagyi volt beépítve! (szokásos égési hatásfok 98%-mint átverés, mert nem egyenlő hőforrás hatásfokkal)
Megjegyzem a rezsiköltség kb. 70 ezer/hó volt tudtommal. Ebből hidegviz 600, melegviz 2000 /m3, és gázátalány mintha 2000 Ft lenne, az áramszámla kicsi.

Mármost, új kiválóan záródó ablakokkal (a külső fal fele ablak), és esetleg külső hőszigeteléssel legfeljebb 0,7 W/m2K ablak csúcs-értékig javulhat emiatt gazdaságosan.
Ez is 3 rétegű és argon gázos hőszigetelt üvegablak változatnál. (Hány év után szökik el az argon-gáz az üvegek közül?)

Azaz a minap kapott adat szerint a 2019-től szabványos hőáteresztés, ha jól értem
kb. 0,4 W/m2K lehetne!
Erre mit számolt ki több sacc/kb. internetes hőszigetelő számitás:
A 100 éves 1-szál deszka födém helyett az 5cm EPS hőszigetelő menyezeten-38-as tömör kisméretű tégla falakon lényegében 0,5-0,4 közelében adódott ki.
Tapasztalat 6,5kW 8 óra alatt beállt 14C fokra. szigetelés után 2 óra alatt 2kW-al beállt 20C fokra, és utána 1,2kW ki-be kapcsolva tartotta a hőt.
Számtási segédlet egyik honlapon kiadta, hogy mintegy 240+240Ft/nap -15 fokos kintinél a fűtési költség, de az ő befúvott hőszigetelőjük ezt levinné 240+40Ft/nap értékre.

Kérdés a légcsere+ párásodás miatt mekkora plusz költséggel teheti fenntarthatóvá a létezést 1-2 személyre? Mert ekkora hőszigetelésnél már ez is számíthat!
Ha valamit félre írtam-értettem, remélem kijavítjátok!
Ugyanis
a szakma értői csak az elérhető ideális reményt hirdetik meg, a
valóságos költségű életvitelről soha szó nem esik!
Megtakarítás???
Penészedés miatt extra szellőztetés kell, és a hőszigetelt üvegablak miatt ezért nulla a megtakarítás! Nemhogy 30%!!

Bocsi, de az 5% megtakarításhoz ezt nem hagyhattam ki, ha ennyi csip-kelődés még belefér!
2014-05-19
22:44:15
Előzmény: sziapo2 #46464#46473
A párát nem a falnak kell eltávolítania a lakásból, hanem a szellőzésnek.
A falak páradiffúziója egy adottság.
Az a fontos, hogy a rétegrend ne okozzon káros páratorlódást.

Régebben a Műszaki Egyetem könyvtárában olvastam egy építészettel foglalkozó könyvet. Hosszú okfejtésen keresztül arra a megállapításra jutott, hogy 10 cm, vagy annál vastagabb polisztirol külső hőszigetelésnél nem léphet fel káros páratorlódás, tehát külön páratechnikai ellenőrzésre nincs szükség. (külső hőszigetelésről, átlagos családi házról, Magyarországi éghajlatról van szó)

Vékonyabb hőszigetelésnél viszont adódhatnak páratechnikai problémák.

villam64Válasz erre
2014-05-19
18:41:07
Előzmény: sziapo2 #46469#46471
Javaslom a falmérésemet megnézni. 15 cm szigetelés már nem engedi a falat 15 Celsius fok alá. A fal nem fog károsodni. Míg szigeteletlenül károsodik. És ez nem passzív ház. A szigetelésre 30 év élettartamot adnak. A hypertermben is ki fog csapódni a nedvesség. A nedvesség bentrőlhalad kifelé. A szigetelés és a fal közé kell vízzáró réteg.

A szellöztetőhöz. Szigetelni a csövet, majd könyök, és enyhe lejtés kifelé, a kondenz víz kivezetésére. Mindenképp keletkezni fog.
2014-05-19
06:49:49
#46469
A vitához gondolkodva hozzászólok.
Az életmód kritikus a hőszigetelés után, mert külső/belső hőszigetelés esetén megváltoznak a pára-kiszellőzés lehetőségei, a megváltozott szerkezet nem egységes tulajdonságai miatt. A tökéletes hőszigetelés után a légcsere és páramentesítés marad a hőveszteség 90%-a pl. passzívháznál.
Ennél gyengébb utólagos hőszigetelésnél:
Ha a nikecell, vagy purhab műanyag zacskószerűen bevonja a házat,
HA (MERT A LAKÓ-TULAJDONOS) VÁLTOZATLAN ÉLETMÓDDAL túlzóan párásít, de nem okosan szellőztet, és emiatt
a bennrekedt vízpára megkeresi a legkisebb hőszigetelés zónát = leghidegebb részt,
ott lecsapódva penészedik.
Pl. A szigetelő táblák között a pára kijut a falba, megtalálja a hidegzónát és ott a víz lecsapódik a harmatponton kb. 8 C fokon. A fal károsodik.
Azaz mesterséges szellőztető-páramentesítő (automata-klima berendezés) nélkül a penészedés-fal károsodás elkerülhetetlen!
Én javítottam sikerrel abszorpciós hűtőgépet a teljesen átvizesedett purhab hátoldalból a vizes purhab kiszaggatásával, és Tubusos purhab befújásával.
Tiszta vízlucsok volt a purhab kb. 10 év után.
Az egyéb helyeken nem fértem hozzá, ezért sokat havult, de silány hűtésű maradt!

Azaz én most nem tudom létezik-e megbízható külső hőszigetelő, amelyik nem lucskosodik át néhán év-évtized után!
Hacsak a hőszigetelő habarcsok erre esetleg alkalmasak nem lennének.
De az általánosan használt habanyagok tudtommal erre teljesen alkalmatlanok! A Master Clima falazat 21 liter vízet tárolhat/m2 ezt olvastam, majd kiszellőztet a lakáson-pincén belül, de a légcserének kell kivinni a helyiségből.
Az kérdés, hogy penészálló és fagyálló-e, mert mintha nem kívülre ajánlanák, akárcsak a szárító vakolatokat sem!
Kezdetben a hideg külső hőszigetelő réteg közelében van a fagyhatár, majd az beljebb vándorolva átvizesíti a teljes hőszigetelést, amiért a hőszigetelés folyamatosan romlik!

Olvastam tavaly mechanikus párakiszellőző nyílás-mozgató lehetőségről. Elérhető áron teljes szellőző rendszert kiviteleznek.
AMÚGY
Ha létrehozható hidegzóna, pl. WC csempézett hideg fala, és ott a kiszellőzést is létrehozhatjuk önzáró-nyitó ventillátorral! Pl.: a hideg kinti levegő pl. konyhába érkezik be (ott lehet egy jó klíma, vagy fűtés), a szobába melegített levegő átáramlik be, onnan a fürdőfülke-WC felé halad szabályozottan a légcsere, akkor
elképzelhető, hogy relatív olcsón kicsapatható a csempézett falon, vagy kiszállítható szellőzőn át a vízpárás levegő,
DE CSERÉBE a bejövő levegő felmelegítendő, és a kimenő párás levegő hője elveszhet! Hány m3 levegőt kell cserélni és mikor, és ezt lehet-e automatizálni?
Ha ezt gépesítve egy dupla cső hőcserélővel kombinálhatnánk, akkor
a hideg levegő csövét a kimenő párás levegő melegítené fel, akkor a szellőztetésnél 40-60% hővisszanyerés nem lehetetlen, csak a kicsapódó víz elvezetése megoldandó, sőt a cső tisztítása sem kerülhető el! Mert valahol penészedni fog, jó esetben nem a lakásban!
A kivezető cső hőszigetelendő kívülről akár függőleges, akár másmilyen irányú, 8C fok feletti falhőnél nem csapódik le, és nem csurog vissza, talán!
De a kondenzációs kazánoknál a kémény alá vízgyűjtő tartályt kell beépíteni éppen a langyosra visszahülő hőcserélt égésgázok kéménybeli várható vízlecsapódása miatt.

A modern Zárt ablak + hőközpontban zárt égéstér esetén sokkal jobb a hővisszatartás, de a keletkező pára bennmarad, tehát penészedik ahol hűvösebb!
Akár látható helyen van, akár nem.
Ezért a pára keletkezése és eltávolítása a passzívházhoz hasonlóan kritikus.
Mert a régi nagy hőveszteségű szabad légtérben égő gázboylereknél pedig 30m3 levegőcsere /óra szükséges, így jó esetben elszívta a vízpárát, mert a kéményhatás a fürdő+konyha felé elszívást jelentett, miközben a szobák melegebbek voltak, tehát onnan a vízpára elmehetett,
de pl. beton szerkezeti elemeknél voltak hodegsarkok, ott penészedve,
ezeket le lehetett takarni hőszigetelő félcentis lappal is, és belül nem látszott a penész, csak azon kívül nem látható helyen.
Pl. a megoldás jól tervezve:
Látok betonépületet penészedés menteset, aminek a külső fala műanyag lapok közé zárt 3cm polisztirol hab, de az ablakok sok levegőt engednek át, és alattuk a fűtés temperálja a bejövő szellőt, + a WC és Fürdő + Konyha mesterséges elszívóra van kötve!
Ha ott javítják a hőszigetelést pl. 12cm-re, akkor 4x kisebb hőveszteség + kiválóan légzáró ablakoknál felléphet a penészedés mert bennreked a pára, ami most nincs! Ezt lehet egészséges, de elavult hőszigetelésű háznak tekinteni.

Passzívház:
Néhány éve olvastam a hazai szabványnál 5-ször jobb hőszigetelést előíró német, és 10-szer jobbat előíró Svájci szabványról, és az ott
az alvó ember ágyához friss felmelegített levegőből előálló szellőről, mint akkori álomszerű jótéteményről...
Rekuperátor néven ismert tudtommal!

Én a családtagjaimnál végzett belső hőszigeteléseknél(!!!) eleve beterveztem legalább Klímát, és hideg-csempézett falrészt a Fürdő/Wc helyiségeknél a fentiek miatt! Eddig penész nem láttam 2010 óta.

Tehát a vízpára keletkezési helye és mennyisége szerinti levegőcsere és a párás levegő kiszellőzése, vagy átvándoroltatása kicsapásra alkalmasabb felülethez, csempézett hideg WC falhoz/hűtött hőcserélő páralecsapó felülethez a melegebb részek páramentesítését megoldja.
A levegő párásítása 50-60%-ra viszont a hőszigetelő belső elhelyezésekor annak résein át a falakba jut, ha a falak 8C fok alattiak, akkor lecsapódva a fal penészedik és a fagyhatár alatt roncsolódik is. Azaz
a nem látható penész és vizesedés a hőszigetelővel letakart zónában kártékony.
A kicsi, de belülről jól hőszigetelt Fűrdőszobában a légcsere kilebbenti a gőzt, akkor nincs idő a penészedésre. De egy hűvösen tartott kívülről hőszigetelt falba a pára behatolva lecsapódás nélkül is penész tanya lehet!
Jó fejtörést, mert lakásonként más a jó/élhető megoldás!
Az meg,
hogy ideális párában éljünk kicsi hőveszteséggel penészedés nélkül, legalább 2 légteret kívánna. Belsőt, ahol élünk mesterséges lélegeztetéssel-párásítással, és azt az élőterünket körbevevő másikat, amit fűtünk és páramentesítünk teljesen, azt kellene jól kivitelezni, és ezt venné körbe a melegen fűtött fal, amit kívül hőszigetelten bevonnánk hézagmentesen! Na ez eléggé nehezen megoldható! De valami hasonlót látok a jövőben.
Jól gondolom?
2014-05-17
15:29:20
Előzmény: Nándi #46456#46464
Pogácsázás mindenkor káros szerintem, tegnap írtam le, hogy egyik végén nyitott, de kellően sűrű csíkokkal ragasztanám fel a hőszigetelő lapokat2-3 cm-ként 1x1 cm vastag csíkban ragasztózva!
Pára ügyben:
Nem tudok vitába szállni, mert a páradiffúziós képleteket sohasem vizsgáltam meg, tehát nem értek hozzá.
Amúgy a Szigatech cég oldalán
talált véleményt ütköztetném a hypertherm lapokon találtakkal!
Szigatech "a pára 1-2%-a távozik a mérések szerint a falakon át"
Ez egy sokgyerekes családnál igen sok szellőztetést és ezzel energia veszteséget kell okozzon! És ott a 98% pára lecsapatást megoldó gépi cucc hamar megtérülhet a Ceresit pára stop árával számolva..
Hyperthermet nem idézem, leírom mit véltem megérteni tőle:
'''A vályog és hasonló anyagok képesek vizet venni magukba, és kipárologtatni, gondolom ehhez, a Master Clima is hasonló. A hőszigetelő habarcsról, ha jól gondolom, akkor a téglánál, betonnál, és a polistirol habhoz képest jóval több párát képes kiengedni, gondolom én...'''
Amikor azt hirdeti hypertherm, hogy az ő anyaga helyből képes átszellőztetni a passzív-házat is, kiszellőztetni a párát is talán,
akkor én elhiszem ezt, csak vajon a légcsere+pára kiszellőzés mekkora energia forgalommal zajlik, na ezt nem tudom! Mert ez a hőszigetelést keményen befolyásolhatja. Ha átfúj rajta a szél pl...

Én is hallottam a Flex-ragasztókról, hogy azok esetleg..., de amatőrként még a kőzetgyapot és a hungarocell ragasztóit sem cserélném fel egymással. Mégis megtettem egy régi kályhalyuknál, amit kőzetgyapot tábladarabbal fedtem le félméteres kockányival. Illetve a parapet konvektorok teljes háta mögötti részen. Súlyos hibát talán nem okoztam, mert 2 tél múltán a cirko telepítésekor masszívan rögzített volt a közetgyapot tábla mindkét 1mx80cm-es felületen hőterhelés után is!.
Azt meg viccként tudom elképzelni, hogy csemperagasztóval kérgesítenek hungarocell táblát.
Ha kemény felületet akarnak ezzel a mondókával, akkor is előbb üvegháló és polistírol ragasztó, és teljes kiszáradás után mehetne rá a csemperagasztó kellően vastagon, majd a glett!
Csak a páradiffúziós különbséget nem tudom elképzelni miért okozna gondot, ha már ÉN belül kénytelen voltam lényegében párazáró Graytherm-et, a másik helyen Sakret körbe tartozót felragasztani.
Az ős duplán kasírozott porán zártcellásnál éppen a ragasztó gyenge minősége miatt választottam a duplán kasírozottat. Nem rajtam múlt, hogy a festő szakmai gőgje (egyenletesen bekente a teljes táblaoldalt, és ezzel) ledobatta a száradáskor meghúzó hatású papír miatt meggörbült szigetelő táblákat!
De hyperthermtől
olvastam egy pikirt bejegyzésben, kb.:
hogy aki a modern glett-anyagokat használja meszelés helyett, annak annyi a párakiszellőzés és egészség ügyében.
Gondolom nagymértékben párazáró anyagok lehetnek!

Szóval gondolatban ütközöm hypertherm-el, mert Szigatech mai igaza a kevés párát átengedő falakról, és a könnyű pára-áteresztést a szigetelő habarcsától hypertherm-nek,
akkor belül tilos párazárás nélkül hőszigetelni, mert a fal vizesedik és szétfagyhat kihűlve!
De külső hőszigetelőnek csak párakiszellőzést adó hőszigetelő vakolatot tennék fel!
2014-05-17
10:07:55
Előzmény: szocsmarci #44963#46461
Áram-spóroló gagyi + Fénycső + LED + LED-PLAZMA TV
Csak benéztem hozzátok, és mint vill mérn. felháborít, ezért mindenütt igyekszem a tényeket közzétenni!
Fogyasztás-csökkentő mini cucc 50Hz-nél létezhetetlen!
ÁTVERÉS!
Fázisjavító és fogyasztást csökkentő cucc kizárólag az induktív/kapacitív fogyasztóknál lehetséges.
És azt is kizárólag a fogyasztó gépezet gyártója csinálhatná hibátlanul!
Én még dolgoztam is gyerekként szünidőben (Kádár kora elején) ahol a gyárnak létezett egy fázisjavító állomása, ahol mechanikus automaták a gyár bejövő áramát a pillanatnyi üzemviteli állapothoz igazítani igyekeztek,
hogy a fázis nulla környékén maradjon!
Ez maximum 70-ról 90% tájáig volt remélhető, de gyári méretekben ez nagyon sok pénz volt, sőt államérdek!
Manapság
elképesztően zavaros a helyzet éppen a sok elektronikus tápegység miatt, mint kapcsoló üzemű számítógép tápok például!
Na ezeket kisimogatni LAKÁSONKÉNT külön erőmű jellegű 10kW-ig felszaladható csúcsteljesítményű gépezet kellene elképesztően erős és gyors számítógépes kapcsoló üzemben és hatalmas akkumulátorokkal kiegészítve!
KICSIKE IZÉ ERRE NEM KÉPES! NE DŐLJ BE!

ÁRAMMÉRŐ!
A mérőóra áramot mér, és a fázissal nem törődik ezért mutathat induktív motornál 140%-ot, azaz többet, és jókora kapacitást beépítve gyárilag ez visszaeshet 100% áramfelvételre!
Ennél durvább a Fénycső, LED, számítógép tápegység kapcsoló üzemben.
Ezeknél az állandó áramot adnak ki a tápok, ezért a hálózatból a szinuszos váltófeszültség miatt a nullapont táján akár 10-szeres áramot is felvesznek!

EZÉRT A FÉNYFORRÁSOK SOKKAL NAGYOBB SZÁMLÁT OKOZNAK, MINT A RÁJUK ÍRT "A" OSZTÁLY.
ÁTVERÉS mértéke változó: a Fénycsőnél 22W-hoz pl. 180mA áramfelvételt írnak, tehát 41,4W a fizetendő a mérőóra szerint, de mégsem 100W. Megmértem a felvett áramot több példánynál, és az én árammérőm is átlagot mért, a 22W-os gagyi fénycsőnél 15-16W volt számítható,
ÉS RÁJÖTTEM MIÉRT ANNYIRE SÖTÉT A FÉNYE!
Sötét-sugárzó vicc kitalálva!
Élettartam során a jó fénycső 6 éven át változatlan fényű, a gagyi 22W-os már 1 év után gyengébb fényű, mint a 12W-os minőségi kb. ma is kiadja 700lumen fényét, ami 58lumen/W hatásfokú!

LED A+ osztály akár, DE az 1-3W-os sokledes a ráírt áramot, néha többet vett fel. Pl. 3W világító torony 250lumen fényű LED 36-38mA=8,3-8,74W-ot 3W-os 1000Ft-os GAS-nak látszó feliratú Baumaxosnál vettem 29lumen/W hatásfokú.
A 25W Tesco-Tungsram izzólámpánál 3x jobb!!!
A 2W-os régebbi Landlite már 9W-ot vett fel kimérve és meghazudtolva az "A" osztályt.
Ezekben kapacitív áramkorlátozó-feszültség csökkentő + áramkorlátozó ellenállás + egyenirányító + szűrő kondenzátor van. A kapacitív fázis eltolás + egyéb melegedés vesztesége adja a többlet fogyasztást az ELMÜ mérőóra és a mérőműszerem szerint! DE
Az 5W-os Obinál vett 400lumen fényű sokkal jobb, mert mintha belül transzformátoros feszültség átalakító működne. 5,8W-ot mértem, és a fénye a csillár 15W-os gagyi-lefáradt fénycsöével vetekszik, a
hatásfoka 67lumen/W!
A 3W-os 3x1W LED is csak 4W-ot vett fel mérve, mert az is transzformátoros táppal megy, de gyengébb a fénye 240lumenes, mégis pénzben olcsóbb, mint a kapacitív előtétes 3W-os LED égő-fényforrásé, azaz fele a fogyasztása és hasonló fénymennyiség ellenére 6x jobb a 25W-os normál izzólámpáénál!
A kapható 6-8W-os fogyasztásához képest gyenge fényű izéket nem vettem meg!
Nem szereztem még be, de láttam valahol
2400lumen fényű és 15W-os LED normál foglalatú fényforrást, amit sejtésem szerint kb. 16-20W felvétellel már 120lumen/W hatásfokúnak képzelek el!
Ez a 10 db 25W-os égővel szerelt csillár fényét tudja kiadni, és 10-szer kisebb fogyasztás mellett. Csak nálunk az semmi pénzért sem kapható még!
Plusz nem tudom mennyi ideig üzemképes!
VAN + ÁRVERÉS A LED-nél:
A fényt királykék teljesítmény led adja, de az előtét foszfor réteg nagy részét elnyeli, és zöldtől pirosig közel folytonos fényeloszlású, eredőben narancssárga (melegfehér), világossárga (hidegfehér) szinű foszforral kevert fénye ad melegfehér vagy hidegfehér különböző érzetet keltő fényt!
A gáz a királykék fény, ami kijut, mert az hidegebb, mint a napfény, jobban mondva fárasztóbb-ébresztőbb hatású, mint a napfény!
EZÉRT TARTÓS MUNKÁHOZ A HALOGÉN izzóégő JOBB A SZEM SZÁMÁRA.
A melegfehér fényű LED még bekerülhet a lakásba, ennél a kékfény kisebb a sárga foszforeszkáló, és a szemet nem bántó, mert folytonos fényeloszlású fényhez képest!
DE a kék+sárga eredője becsapva a szemünket ad fehér fényérzetet, ezért a kék megterheli a szemet, és különösen a gyenge szeműeknek nem ajánlható!

TV fénycsöves változatú háttérfény alig bántó a szemnek, mert a higanygőz 240nméteres fénye nem jön ki a fénycsőből, a fehér pedig kéktől pirosig folytonos közeli foszforeszkáló fény.
A LED a fenti hibával már lehet fárasztó, de a Panasonic Xenon-plazma TV-je kisebb fogyasztású nagyobb fényű, mint a LED-esek, sőt jobbak a szinei!
Mert a Xenon égő (autókban) közel azonos fényintenzitású a kéktől a pirosig!
A xenon égő ezért vakít éjjel, és én betiltanám az autózásban,
mert sokkalta nehezebb a szemnek a sötétséghez visszaállnia a bikaerős KÉK fény miatt! DE plazma tv-ben már lehet jobb MA!
A LED felbontása akár 2600 pixel(=pontocska) vízszintesen, addig a plazma 1024 képpontot tud kiadni 106Cm képátlónál.
De mozgó képeknél ez a felbontás különbség alig látható! Pláne, ha nem közvetlen közelből nézzük!
2014-05-16
21:40:03
#46456
sziapo2

Én találkoztam olyan szakival, aki meg volt győződve, hogy az EPS táblákat csemperagasztóval kell felragasztani pogácsákkal és szintén csemperagasztóval kérgesíteni. Szerintem az ilyen szakszerűtlen kivitelezés okozza az általad leírt becsomagolást, páratechnikai problémákat, penészedést.

Más a páradiffúziós értéke a csemperagasztónak, és más az EPS ragasztónak.
Megfelelő anyag kerüljön a megfelelő helyre.
2014-05-16
18:30:54
Előzmény: pali #46454#46455
DE teljesen igazad van, ÉS épp ezért jobb a hőszigetelő habarcs! ! !
Csakhogy pláne 2-több átlapolt réteg esetén töredék hővezető keresztmetszet jön csak létre.
PLusz a tűz terjedést mindenképpen gátolni kell, mert hiába van önoltó adalék, ha kifolyik és tűz-járat olvad ki, akkor az égést nem tudja lefolytani, lásd Miskolci tűz évekkel ezelőtt!
2014-05-16
16:39:52
Előzmény: sziapo2 #46446#46454
A táblák közötti ragasztó nem képez hőhidat?
2014-05-16
09:51:45
Előzmény: motyoo #46423#46446
Kivülre a hypertherm talán a legjobb leverve a külső vakolatot.
Ugyanis nem a vakolat az egyetlen, aminél szigetelni kell, hanem azonos vastagságban padlás födém fölé és azelőtt minden szerkezeti elemet is!
A teljes ház hőszigetelő teljesen zárt "zacskóba" kell legyen behúzva, és ezt merev lemezekkel macerás megcsinálni,
ezért szakikák is itt rontják el. Szerintem persze.
És MOST AZ ÉPÍTÉSZEK ÁLTAL TILTOTT JAVASLATOT ÍROK LE!
A pogácsázás a legroszabb, de a széleken 1 pontot kihagyva felül vastag csíkban tegyél ragasztót, oldalt és alul a előzőkhöz hézagmentesen kell ragasztani.
Ezért MACERÁS-LASSÚ. A táblákat ekkor sűrűbben dübelezni kell, mint az ajánlás minimuma!
A TILTOTT TIPPEM ENNÉL IS JOBB LENNE.
De ha táblákat ragasztasz fel a létező vakolatra, akkor vegyél dupla ragasztót, és légtömören ragasszad fel a cakkozott simítóval, ezt azért tiltják, mert alászorulhat levegő, és kötés előtt felúszhat a ragasztón váratlan kiugrásokat okozva. A legjobb lenne nem a cm-es cakkozás, hanem csak minden második cm-re jusson ragasztó, csak ilyen kenő lapát nincs forgalomban, és vastagon kell a ragasztót felvinni a táblák ragasztandó oldalára. Rovarzáró mintázat kell kialakuljon.
Ráadásul az ajánlottnál hígabb ragasztó felvizezéssel (hogy jól folyós legyen)! És soronként előzőre merőleges irányú egyenes csíkozással.
A ZÁRT MINTÁZATÚ RAGASZTÁS SZÜKSÉGES SOK RAGASZTÓS FELÜLETTEL, MERT LÁTTAM HÉTVÉGI HÁZAT, AHONNAN A SZÉL LETÉPTE ÉS NÉHÁNY SZAKADT TÁBLA pötty MARADT CSUPÁN a falon! A pogácsák néhol leestek a falról a táblával együtt.
A táblákat ennél egyik oldalon illesszed be az oldalsó ragasztással is hézag mentesre, és azután ha lehet hajlítva simítsad a helyére, és szintbe az előző felrakottakkal... A ragasztó csíkozás utoljára rányomott végén kiszellőzi a levegőt, A csempézők körhajlított csíkozása téves, mert bezárhat levegőt,
egy kőlapot nagy erővel lehet szintezni, de nagy könnyű táblát nehéz-lehetetlen kiszellőző csíkvégek nélkül!
Az sem árt, ha 2-több sorosan rakod fel a szükséges hőszgetelőt, mert tűz esetén a 5cm-nél vastagabb táblákban "tűzkémény" beégés-olvadás könnyen keletkezhet. És ekkor elválasztó tömör felvakolt záró ragasztó felület kell, amire kerül felragasztható kötés után a következő réteg!
NA ILYENT A SZAKMA NEM HAJLANDÓ CSINÁLNI TEHÁT TILTOTT! Pedig enélkül tűzveszélyesebb egy faburkolatnál, hiába van önoltó adalék a polistirol táblák anyagában. Amikor ég, az már nem számít.
A táblák közeit-illesztéseit feltétlenül ragasztóval töltsd ki (alul+balról pl. ha jobbra haladsz), ragaszd össze alsó + oldalt is tömören a táblákat, hogy tűz-lassító legyen a ragasztás!
És az utolsó sornál utólag rovarzáró lekenés kell. Dryvitozáskor szintén rovarzáró indító és lezáró élek kellenek.
Plusz amire még én sem gondolhattam eddig!
2014-05-15
14:22:14
Előzmény: sziapo2 #46439#46440
sziapo2,

1. Most csak a falátvezetésekről van szó.

2. A "cső-a-csőben" hőcserélő már ki lett tárgyalva régebben. Egyébként annak a megoldásnak a szükséges felület biztosítása miatt jelentős a hely-igénye, emiatt kevés házban fér el.

3. Én a gusztustalanul nedves csempe-felület gondolatától is irtózok... pfujj! Az olyat nem kialakítani, hanem nagyon gyorsan megszüntetni kell!

2014-05-15
13:53:26
Előzmény: robert #46433#46439
Én egy kettős csővel csinálnám a szellőztetést, a belső hozná be a friss külső levegőt, a lakáson kívül a belső cső lejjebb hajlik, aülső cső marad egyenesben.
ha kellően szoros a két cső átmérője: Kívül átmérő 100 pl. műanyag, belül átmérő nyolcvanas alu/horganyzott cső, akkor a lakás távoli belső pontjáig átadják-kicserélik a hőt.
A belső oldalon tömítetten a belső csövet lefelé bevezetem a lakás padlóig.
A nagyobb 100-as csőre önzáró ventillátort tennék, és
pára+szagérzékelővel vezérelném. Mivel 14W-os motor kb. 100m3/óra légcserét tudna, ezért a szűkített+hosszú dupla cső miatt ez leeshet 10-30m3/óra hatásúra.
Ezzel a szellőző ventillátor időzítését legalább félórára kell növelni.
Ez részemről csak tipp.
A másik elképzelésem a melegúton átszellőztetném a helyiségeket a legmelegebbtől a leghidegebb (fürdőszoba/WC) helyiségig, és ott kiszellőzést csinálni és alul engedném be a hideg vagy friss kinti levegőt, esetleg a konyhába! Ekkor a keletkező pára átvándorol a hiodeg helyiségbe, ott vagy lecsapódik hideg csempézett falon, vagy eltávozik a rekuperátor célú szellőztetőn át a lakásból!
Megkérdezem, mennyire érthető illetve mennyire tűnik kivitelezhetőnek
2014-05-14
14:37:03
Előzmény: motyoo #46423#46426
Ha kívül hibátlan, akkor belül értelmetlen. Belül csak a kényszerek miatt kell szigetelni, de akkor...
Azonban kívül is könnyű elrontani, ja és én villamosmérnökként nem építészeti tudást hirdetek, amiként építészek MA IS
tudatlanul dicsekednek tűzveszélyes pogácsás polistirol hőszigeteléssel videóban bemutatva!
Miközben Hypertherm holding rovartanyát-vörös svábbogarak özönét videózott egy lebontott polistirol hőszigetelés közben! Nézd meg nála!
Tájékozódj-gondolkodj, sokszor a szaktekintély "rutin"-ja hibásabb lesz, mint amit TE jónak láthatsz!
Ez a témakör amatőrök által néha jobban felderített, mint a rutinba ragadt építészeknél...És akkor még durva sem voltam!
2014-05-13
21:09:27
Előzmény: sziapo2 #46419#46423
Köszi a részletgazdag választ!
Belső hőszigetelést nem fogok építeni vagy fejleszteni. Ha lesz rá pénzem, akkor külső szigetelést kap majd a ház, hézagmentesen megoldható, hibátlan a vakolat.
Ennek tükrében a kérdés csak annyi, hogy mi legyen a sorsa a jelenlegi "hőszigetelő" tapétának (2-3mm hungarocellről van szó, semmi komoly!). Én azt olvasom ki a válaszodból, hogy érdemesebb lenne lekaparnom a szigetelő tapétát, jól olvasom?
2014-05-13
10:48:04
#46420
A Szigatechnél vásároltam 2010-ben graytherm táblákat szigetelő alaprendszert,
ott láttam, most rákérdeztem újra, meglátom mit válaszolnak:
"""Önöknél láttam hőszigetelő habarcsot osztrák gyártmányt 2010-ben talán. Ez polistirol hab morzsák+szilikát kötőanyagból öntött
40 magas 30széles és 20cm-es egybeőntött darab volt,
sajnos az akkori árakhoz képest drágán 30 000+áfa árral/m3.
Azóta kiderült, hogy ez tűzgátló és vastagon felhordható, kisebb építési magasságnál önhordóképes anyag!
Az egybeöntött darab a tégláknál sokkal könyebb volt, de a graytherm tábláknál sokkal nehezebb!
Azonban a hőszigetelése alig volt roszabb!

Nem találom az akkori feljegyzésem, amiben a név+gyártó+zsák+raklap/zsák és súly adatait akkor felírtam!
Azóta tudom, hogy extra jó külső hőszigetelő vakolóanyag, ami kiszellőzik is!
Utóbbi az itteni párakiszellőzés érveléshez képest (itt elhanyagolhatóként /1-2% átjutást/ nevesítik némileg indokoltan), azért lényeges, mert a falon átjutó pára bejutva ebbe a hőszigetelő vakoló anyagba, ott tudtommal nem okoz kárt, miközben pl. a téglafalban fagykár-roncsolódás lehetséges!

Most mintha sehol sem látnék ilyen anyagot!"""


"""
Tisztelt Uram!
Az Ön által keresett terméket nem forgalmazzuk, így ahhoz elérhetőséget nem tudunk adni.
Üdvözlettel
SZIGA-TECH
"""


Visszakerestem a magyar feltaláló sokat vitatott honlapján 2014-re d-tumozva alul
"""A HyperTherm 38 cm vastagságban önmagában már az U=0,14 W/m2K értéket teljesíti!
A HyperTherm hőszigetelés listaára bruttó 30 000 Ft/m3 !!!!!"""
KÜLSŐ HŐSZIGETELÉSRE TALÁN EZ LENNE A LEGJOBB!

2010-ben még 25 000Ft/m3 volt, de nem vehettem pusztán anyagot tőle, a 4500Ft/m2 teljes vakolatcsere ára belül olcsó lett volna a szimpla levert és hagyományossal újravakolt vakolatcseréhez képest is,
de pénz szűkében graythermet vettem kb. 1100Ft/m2/5cm-es hőszigetelő rendszert, amit újabb szerelvények+glett+festék és szerszámok árával kb. 1500-1600Ft/m2-ig kellett kiegészítenem csak saját családon belüli munkával kiegészítve!
Most is azt mondom, hogy belül a graytherm jobb, csak páraszegény életvitel kell+ okosan tervezett kiszellőzés rendszerrel.
Ugyanis a Szigatechnél olvasható 1-2% pára-távozás a falakon át reális,
csakhogy, ha ez bejut a falba, azt ott a téli fagy néhány évtized alatt roncsolja!
A pára áteresztő hypertherm belül sokkal több párát engedne a hidegbe áthülő falakba...
Azaz az EPS is jobb, de ma már XPS zártcellásat tennék a hideg falakra esetleg 2 rétegben éa átlapolva minimalizálnám a pára kijutást,
plusz én cirko helyett 5,5-6,0-ás COP-jú inverteres klímát alkalmaztam volna, elkerülve a kémény béleltetés 180 000-es kiadását!
Mivel mára a cirko hasonló árú, mint a klimaberendezés, és esetleg olcsóbb az üzemelése is!
Mára kapható forróvíztárolós hőcserélős elektromos boyler is a Bauhausban!

A Klima+Boyler együtt kerül annyiba, mint a kémény béleltetés+cirko telepítés!
Az élettartam viszont még 2-3-5-6-10 éves garanciákkal kérdőjelesek!
Semmi nem tökéletes, arra még várni kell!
2014-05-13
09:05:33
Előzmény: motyoo #46417#46419
3 lakásban kényszerűen csináltam belső hőszigetelést,
tehát
1. ha a tapéta masszívan a helyén van, és nem zavaró (vastagság eltérés), ha rászigetelsz pl. 5cm-es hőszigetelővel, akkor maradhat. Pl. 1cm-es vastag tapéta?, akkor oda 4cm-es hőszigetelő való!
Ha teljesen hézagmentest akarsz, van aki 2 rétegben csinál hőszigetelést, és átlapolja a táblákat,
vagy hőszigetelő habarcsot visz a belső falra..., de lásd később.
2. a külső hőszigetelés terv akkor jó, ha kívül megoldható a teljesen egyenletes hőszigetelő vastagság hézag mentesen! Ha nem, akkor hidegsarkokban lesz vizesedés-penészedés, és belül páramentesítést kell csinálni!
3. a belsőnél is igyekezni kell a teljesen hézagmentes felragasztásra, plusz pl tűzveszélyes fűtőtest táján csak kőzetgyapot rakható fel, mert átéghet egy hungarocell változat! Pl. inhemiwa, vagy talán a homecell, amelyek tudtommal hőtükör+szigetelő hab kombinációk, és esetleg azonnal párazárók is a beléjük integrált hőtükör fóliával!
4. kívül-belül jól párát-záró hőszigetelőnél belül párakiszellőzőt=rekuperátort (drága elektronikusat 80-90% hővisszatartás, vagy olcsóbb Marley hőcserélős ventillátort alkalmazol 50-60% hővisszatartással, vagy pára eltávolítót (pl. jó klíma berendezést kell betervezni 100% hőveszteséggel, de nincs állandó-felesleges huzat!
Minimum légáramlás útvonalat kell betervezni a legmalagabbtől a leghidegebb pl. csempézett falig, ahol a pára lecsapódhat, vagy kiszellőztethető pl. automatikus kiszellőző nyitó cuccal. Ekkor a pára átvándorol a hidegebb helyiségbe, ott lefolyik a csempén, vagy a klímában, vagy elmegy a kiszellőzőben. A tiszta hideg levegő pl. két egymásba dugott alucsövön belső csőben jöhet be, és a párásabb melegebb a külsőben távozhat akár gravítációs hőcserélőként, akár ventillátorral segítve, pl. WC szagtalanítás célból.
Ha ez kellően hosszú, akkor akár 50% hőt vissza lehet nyerni, csak méretes, de talán ez a legolcsóbban kivitelezhető! (Ezeket időnként tisztítani kell a pára+3por=penészedés miatt.
5. A maradék meleg-levegős pára bejut a hőszigetelőn át a kívülről kihülő hideg falba, ott rárakódó vízpára penészedést okoz! Ezért a meleg helyiségek VAGY nagyon szárazak legyenek, VAGY párazáró fóliát kell felragasztani hőszigetelést megelőzően (ekkor nylon zacskóban fogsz élni=gépi szellőzés kötelező)!
VAGY külső hőszigeteléssel a párakicsapódást a külső hőszigetelőbe helyezed át, LEGALÁBB 2-3-5cm-es jó hőszigetelő habarcsot felrakva a normál vakolat helyett. A +8 C fokos harmatpont feletti tartó fal hőfokot -20-25 C fok külső, és +20, +25 fokos belső hőmérsékletnél a külső hőszigetelő vastagságával lehet beállítani. Kalkulátor erre több is található többrétegű falazat számítására.
Ha hozzájutsz a hypertherm vagy más hőszigetelő habarcs kiválónak hangzik kívül, mert elvben kiszellőzi a kijutó párát nyáron, és elvben nem roncsolódik a víz-kifagyástól sem. Ott a Master Clima, ha igaz nagyon jó falszárító lehet nyáron, télen a szakértőket kérdezd mit művelne a vízpára betárolása, mint lehetőség mellett (21liter/m2 amit itt olvastam lentebb).
6. a belső hőszigetelés is lehet pára kiszellőző hőszigetelő habarcs, kérdés ki keni fel kellő vastagon, de ekkor a fal külső hpszigetelése szerintem kötelező ugyanezzel.
Akkor meg minek belül! Legyen kívül vastagabban felkenve!

Gondolkodj sokat, és keresd ki a neked alkalmasat, azután a hibáidon tanulhatsz utólag!
Itteni beszámolóim esetleg segíthetnek példaként, de netán okosabb kivitelhez eljutni! Mert a kényszer-megoldás is megoldás, csak tudni kell mire kell vigyázni!
2014-05-12
20:51:22
Előzmény: motyoo #46417#46418
motyoo,

A hőszigetelő tapéta olyan vékony, hogy szinte semmilyen hatása nincs a páradiffúzióra.
Ha 2mm helyett 2cm vastag lenne, akkor jó eséllyel károsítaná a falszerkezetet.
Tehát ne ess neki, főleg akkor ne, ha meg fogjátok csinálni az utólagos hőszigetelést a külső falon (amivel nem érdemes késlekedni, mert a B30 hőszigetelő képessége csapnivaló).



2014-05-12
17:18:09
#46417
Sziasztok,
látom heves vita alakult ki, megpróbálkozom a témában bedobni egy egyszerű (?) gyakorlati kérdést: B30-asból épült házunkat most újítjuk fel, és néhány szobában hőszigetelő tapéta van (kb. 2-3 mm-nyi hőszig). Külső hőszig nincs, de néhány éven belül elképzelhető, hogy megcsináltatjuk - ezt a fene se látja előre, ha őszinte akarok lenni.
A kérdés, hogy a hőszigetelő tapétát lekaparjuk-e most? Olvastam elméleti előnyét is és hátrányát is, hátha Ti gyakoralti tapasztalatokat is tudok mondani.
Köszi, motyoo
2014-05-11
21:06:00
Előzmény: nandi #23693#46411
éN a Miskolci tűz előtt és után is családon belülre belső oldalon a teljes körbezárásra kentem fel a ragasztót a hőszigetelő lapokra, és az itteni ajánlással szemben a közeiket is ragasztóval kentem ki, hogy tűzesetnél se lehessen gyors átégés!
A szakmai oktató filmeket szégyen, hogy tűzterjedésre hegyezték ki! Nem ez az egyetlen elrettentő "oktatás".
A hazai építészet meg kell újúljon!
Sajnos a hőszigetelő vakolatok részben drágák, részben beszerezhetetlenek voltak, plusz fáztam a vakolástól, nem csak én...
Csak egy példa mondat: "Ki szeret a feje fölött vakolni?"
És megtagadta.
Én sohasem vakoltam, szarügy, beletanultam kissé, hogy fel lehessen ragasztani,
és a biztonság kedvéért velem felfuratták és dübellel megerősíttették, vagy fába facsavarral+alátéttel rögzítésre köteleztek. Családért mindent...
Tehát macerás, de kellett utána simító vakolás is, mert görbe menyezetre..., azután glettelés durva + simító!

Az eredmény +20C fokon 24C fokos egyenletes hőérzet, mert sehonnan sem húzott a hideg sugárzás a 38 cm-es tömör tégla falakból! Az előző tél max. 2 db. parapetes fűtéssel 14 C fokos lakása után a hőszigetelt félgázzal is 20-22C fokosra volt melegíthető, illetve a kémény kötelező béleltetésével, emiatt cirko kiépítésével újabb 30% gázszámla csökkenés lett az eredmény 5cm vastag polistirol hab-lapokkal.
És festés persze!
A másiknál simító vakolás után falakra felragasztás, menyezetre felcsavarozás néhol beletört csavarral, stb. és ott is hasonlóan 6,5kW árammal 12-14C fok 8 óra múltán is csak, és
hőszigetelés után 2kW-al 2 órán belül 20C fokig fűtött, és kb. 1,2 kW-ot is ki-be kapcsolgatba képes volt tartani ezt a hőfokot!
Ja, ezt belső hpszigeteléssel, de épp ezért tűzterjedést maximálisan gátló felragasztással vittem végbe!
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigetelés - Sziapolapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva