English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
14:41:33
#50574
Még 1 kérdés
Ha teljes égésnél szinte nem is látni füstöt a kéményen az mit jelent?
Gondolnám hogy tökéletes az égés,de azért ez nem lehet ilyen egyszerű.
Az biztos hogy a 200-as kéményen nagy a huzat.Szokták is mondani hogy az utcát fűtöm
2017-01-22
11:22:40
#50573
Üdv mindenkinek!

A téma jó. Fontoljátok meg egy olyan kazánfűtő ember véleményét, akinek éppen ezen a héten lyukadt ki a 14 éves atmos elgázosítós kazánja. 14 évet szolgált, kétszer kapott új bélelést. Tovább nem érdemes javítgatni, rövidesen cserélni kell. Tehát, van fás tapasztalat (is) bőven, és maradunk az elgázosítós fafűtés mellett.

-A Marci féle megközelítés annyira rendben van, hogy ahhoz nincs mit hozzátenni.
Talán ezzel a megközelítéssel azt is bemutathatná Marci, hogy mennyire nem érdemes spórolni a füstgázhőmérséklettel. Az én számításaim szerint (amelyek régebben nem értek célba) olyan minimális hőmennyiség veszik el, hogy a hideg füstgázok okozta károk nagyságrendekkel meghaladják a "nyereséget".

-A gyöngyöző sörösüveg példája tökéletesen igaz a fára is.

-A légcsere igényt régebben már sokszor feszegettem, de sajnos kevesen értették. Gyakorlatilag senki sem válaszolta meg a kérdést, hogy a jól szigetelt lakásában nyugalmas, ajtónyitogatás nélküli kandallós tévézgetés közben hogy a manóban képes égni a tűz a kandallójában?
Az égéshez szükséges levegő mennyiségéhez hozzá kell még adni a szükséges légfelesleg mennyiségét és máris ott a kérdés, hogy az óránkénti "kandallós" légcsere mellett miért van egyáltalán szükség méregdrága mesterséges légcserére?

- A fát valóban be kell készíteni a kazánházba, vagy akár a lakásba a kandalló mellé. Nem feltétlenül esztétikai okok miatt gyártanak fatárolós kandallókat. A nagymamáink sporherdjeiben sem véletlenül volt beépítve a fatároló. És az sem volt véletlen, hogy a tűzhely alá mindenütt be volt rakva a fásláda. Nem a macska kedvéért!

-A hideg fát elő kell melegíteni, és ehhez tökéletesen elég a kazánház hőmérséklete. Olyan meleg legyen a fa mint az égéshez beszívott levegő.

-A fa tényleg egy bonyolult valami. Nehéz képletekbe rendezni a pillanatról pillanatra változó víztartalmát, a benne lévő, az égetés közben felszabaduló és reakcióba lépő egyéb anyagok viselkedését, az égére, a hatásfokra gyakorolt hatását.
A több éves szárítás valóban javítja a víztartalmat. De sajnos megváltoztatja, tapasztalatom szerint rontja a fából kinyerhető energiatartalmat.

-Én már több éve leszoktam a "kettő éves" szárításról. (Volt itt a fórumon egy vita sorozat a fabrikett kontra egyéb fűtőanyagok különböző kazánokban elérhető hatásfokáról.)
Azóta a mozgó levegős szárítást alkalmazom. A szellős tárolás, a természetes huzat és a kicsi energiaigényű mesterséges légmozgatással leszárított egyéves fa többet tud, mint a hároméves csontszáraz.
Ki lehet próbálni, mint ahogyan villám és mások is kipróbálták annó a tetőre felrakott hasábok napi méréseivel. Sajnálom, hogy ezek a régi tapasztalatok nem állnak össze a témával foglalkozóknál. Esetleg áldozatul estek a fórum rendezgetéseinek!?

-Ami az égéslevegőt illeti, a jobb kazánok, lehet akár faelgázosítós, vagy gázkazán, illik előmelegíteni. Az előmelegítés csak akkor gazdaságos, ha valamilyen veszteséghőből történik.
Több mint húsz évig foglalkoztam ipari gázfelhasználással, kemencék, kazánok, szárítók.
Nem csak az égéshez kényszerített levegőt, hanem a gázt is előmelegítettük.
Az ipari (nem a háztartási) földgázzal, jó égőfejekkel és szabályozással nagyjából 1400 fok érhető el. A gáz és az égéslevegő előmelegítésével el lehet érni, át lehet lépni az 1700 fokot is.

Tulajdonképpen ezt teszik a jobb gyártmányú kényszerhuzatos kazánok is.
Egy a fontos, és ezzel talán tisztázódik pár félreértés arról, hogy honnan kell venni az égéslevegőt, hogy a lehető legmagasabb oxigén tartalmú levegőt kell bekényszeríteni az előmelegítő hőcserélőjébe.
Ipari gőzkazánoknál ez lehet a visszatérő kondenzvíz, illetve a távozó füstgáz.
A mi házi kazánjainknál a füstgáz.

Abból kell kiindulni, amit Marci és Robert is feszegetett, hogy minél melegebb, a lakók által "elhasznált" levegőt vezetünk a kazánba, kandallóba, annak alacsonyabb az oxigén tartalma. Ebből következően a "tökéletes égéshez" sokkal több égéslevegőt kell a kandallóba juttatni.
Ez még akkor is rontja a hatásfokot, ha az égéslevegőt a lakásból vezetjük a fűtőeszközbe.
Hasonló a gazdaságossági helyzet akkor, ha külső hideglevegőt vezetünk a kandallóba.

Meg kell találni a kompromisszumot a szükséges lakás-légcsere és a fűtés gazdaságossága között. A kérdés egy kandallónál nem bonyolult, amennyiben meg tudja válaszolni az ősi, a levegőellátási kérdést a fűtés gazdaságosságát javítani szándékozó energetikus társ.

Egyébként meg bármennyire is kényelmetlen, marad a Marci által alkalmazott számítás és méretezés.
Higgyétek el, hogy a méretezés működik egy akár csak 6 KW teljesítményű kandalló esetében is. Még arra is, hogy hány napra való fát kell lakás-légszárazra "melegíteni" a kandallóhoz.


villam64Válasz erre
2017-01-22
10:30:19
Előzmény: robert #50571#50572
A kazánház hővesztesége minimális szerintem. A kazánok szigeteltek. Viszont a kazánház száraz melegebb levegője könnyebben, és gyorsabban képes nedvességet kivonni a fából. A - 10 °C-os levegő nem képes nedvességet felvenni. A +10 °C-os felett már igen. Ezért szellőztetünk.
2017-01-22
09:00:15
#50571
Az eredeti kérdés az előmelegítésről szólt.
Most már a száraz, de hideg fa előmelegítése helyett a nedves fa kiszárításáról beszéltek.
Szerintem szét kell választani a két kérdést! Az eddig is evidencia volt, hogy nem tüzelünk nedves fával.

Az előmelegítés az én fogalmaim szerint nem arról szól, hogy hetekig abban a helységben tároljuk és szárítjuk a nedves tüzifát, ahol a kályha van, csak arról, hogy mindig a következő, már megfelelően száraz rakat melegszik fel ott.

Nagy tévedés, hogy a kazánházból elvont hő ingyen van. Ha csökkentjük a környezet hőmérsékletét, akkor megnő a kazán hővesztesége.
2017-01-22
07:56:47
Előzmény: szocsmarci #50569#50570
marci:
Látom a gázkazánon nem tudtok túl lépni:
www.tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/faipar/faanyagismeret/a-higroszkopossag-es-az-egyensulyi-fanedvesseg/a-fa-egyensulyi-nedvessege

A fa égetése sokkal több tényezős, amik egymással is összefüggnek.
Nem tudom számszerüsiteni, mert ahhoz mérni kellenr.
szocsmarciVálasz erre
2017-01-21
21:31:19
Előzmény: barbot #50567#50569
Néhány adat:
A száraz fa égéshője (energiatartalma) 16MJ/kg.
A száraz fa 10-20% nedvességtartalmú. A nedves fa 40-50%.
Minden 10% nedvességtartalom növekedés 2MJ/kg fűtőérték csökkenést okoz.
A víz olvadáshője 335 kJ/kg (=0,335MJ/kg)
A víz hőkapacitása 4,2kJ/kgK (=0,0042MJ/kg)
Amit tudunk, hogy a kazánházba egy két napra bevitt fa nem fog kiszáradni teljesen, csak a jég olvad fel benne, és a felszíne szárad meg. Ezen felül kinézem belőled, hogy a fát 2 évig szárítod, mielőtt eltüzelnéd - így víztartalma kb 10-15% lesz.
Ha jól értem a kérdésed, arról van szó, hogy mennyi energiát takarítasz meg, ha beviszed a fát a kazánházba?
1kg fát alapul véve - 0,15kg víz -> -20°C-ról felmelegszik +20°C-ra
h = 40°C * 0,0042 + 0,15 * 0,335 = 0,0509 MJ/kg (víz felmelegítése + olvadáshő)
Fa fűtőérték (15%) = 16-1,5*2 = 13 MJ/kg
0,0509 / 13 = 0,4%.
Tehát 0,4% energiát takarítasz meg (feltéve ha kazánházban termelődött hő felesleges, és képes felmelegíteni a bevitt fát)

2017-01-21
20:37:51
Előzmény: barbot #50567#50568
barbot:
Részben. A fűtéskor a kazánon mindenképp átmegy a bevitt fa nedvesség tartalma, tehát azt fel kell forralni. De:
1) A nedvesebb fa fűtőértéke nem csak a víztartalom melegítése, párolgása miatt csökken, hanem azért is mert alacsonyabb hőfokon ég, ezért egy csomo fagáz nem ég el, több kátrány maradhat.
2) A fa által leadott nedvességtartalom egy része nem a tüzelés ideje alatt szellőzik ki ergo semmit sem fog befolyásolni.

Egy kazánház levegőjének páratartalma -20 fokban ha ninxs párautánpótlás lemegy 10% alá ami fa szárításhoz kiváló.
2017-01-21
19:41:34
Előzmény: robert #50555#50567
Szia robert!
Arra gondoltam, hogy a kazánházba bevitt fa előmelegítése, szárítása a kazán hulladékhőjével történik.
Ha mondjuk a -2o fokos, 3o-4o% megfagyott vizet tartalmazó, nyers fát berakom a kazánba, akkor a kazánba berakott fűtőanyag súlyából kiesik a benne levő víz, illetve a fában levő víz -2o-ról forráspontig való hevítéshez szükséges tüzelő is. Ez a famennyiség a belinkelt idézet alapján mennyi vizet tudna felmelegíteni 8o fokra?
2017-01-21
16:43:48
Előzmény: robert #50565#50566
Robert:
Majd sokkal szárazabb lesz mint s sufniban volt.
A szuti aljáról felvett fa érezhetően nehezebben gyulladt mint ugyanannak a résznek a tetejéről elvett.

Úgy érzem mintha egy gázkazánhoz hasonlítanád a fatüzelést, pedig az sokkal összetettebb.
2017-01-21
16:03:50
Előzmény: grano #50564#50565
grano,

Tapasztalatom szerint a hűtőből kivett sörösüveg oldalán gyöngyözni kezd a pára, padig az üveg csak +10 fokos. A behordott hasábfa viszont mondjuk -10 fokos.
Így a száraz sufniból előmelegítésre behordott fagyos fa az alatt a néhány óra alatt, ameddig a helységben melegszik esetleg nedvesebb lesz, mint volt.

2017-01-21
15:42:53
Előzmény: robert #50563#50564
Robert:
nincsenek méréseim csak tapasztalatom.
A szárítást viszont nem vonhatod el mert szorosan összefügg a kettő.
2017-01-21
15:31:41
Előzmény: grano #50562#50563
grano,

Kiszámolnád, hogy ÖSSZESSÉGÉBEN mennyivel több hőenergiához jutsz, ha a tűztér helyett a kályha mellett melegíted a tüzelőt?

Nem szárításról van szó, hanem előmelegítésről.

2017-01-21
10:19:43
Előzmény: robert #50560#50562
robert:
a nulla haszonra természetesen.
villam64Válasz erre
2017-01-21
08:44:05
#50561
A külön légbevezetést a kazánhoz én nem vetem el. Nem szabad csak megtakarításra, és on-off üzemmódra gondolni. A háznak van klímája, az embereknek egyedi igénye.

1. szükséges szellőztetni
2. a szellőztetés lehet kandalló, gázkazán, szellőztető rendszerek
3. a lakás klímájának része a páratartalom és a hőmérséklet
4. amennyiben a tulajdonos száraznak találja a lakás levegőjét, jó megoldás lehet a kandalló közelébe vezetni a külső levegőt szabályozható módon, pl.: állítható pillangószelep, fordulatszám szabályozott ventilátor
5. a komfort érzetet javítja, ha a beszívott hideg levegőt nem a fejemen keresztül szívja a kandalló
6. az is lehet megoldás, ha előmelegített levegőt kap a lakás
7. például a kandalló fölé helyezett hőcserélős szellőztető elszív valamennyit a mennyezeti hőből, ezzel felmelegítve a beszívott levegőt, melyet elvezetünk a kandallóval még fűteni kívánt helyiségbe
8. én a klímával a padlásról szívom a levegőt a beltérire, mert a padlás kevésbé füstös, mint a kinti levegő, és ide szívom a kültérire a benti párásabb levegőt, a páratartalom normális lett a lakásban
9. hátránya a külső bevezetésnek, hogy kondenzvíz, vagy jég keletkezik a szellőző csőben, ezt a problémát orvosolni kell
2017-01-21
07:50:01
Előzmény: grano #50559#50560
grano,

A négy állítás közül melyiket nem tartod jónak?
2017-01-21
07:23:27
Előzmény: robert #50555#50559
robert:
Szerintem ez nrm igaz. Dendromassza égetésekor kritikus a tűztér hőmérséklet. Minél hidegebb a tüzifa annál alacsonyabb az égés hőmérséklet, ezzel együtt egyre nő az elégetlen füstgáz mennyiség. Szóval szerintem az a jó ami a kazán mellől kerül a tűzbe.
2017-01-20
22:00:24
Előzmény: zsbalazs #50557#50558
zsbalazs,

Szocsmaci szerint 1kg fához 8.4m3 levegő szükséges.

A szellőztetést nagyvonalúan 0,5-ös légcserével szokták számolni, de általában kevesebb is elég.

A gázbojler hővesztesége a helység hőmérsékletével arányos, ha a helységet hűtöd (mert azon keresztül vezeted a szellőző levegőt) akkor a gázfogyasztás fog nőni.

Ha a gázbojler nyílt égésterű, akkor a helységből nem szabad levegőt elszívni.


zsbalazsVálasz erre
2017-01-20
20:43:58
Előzmény: robert #50556#50557
Mennyi idő alatt kell 30m3-nak bejönnie.Intenzív fűtésnél óránként 6 kg fa fogy ekkor elég magas a levegő igénye a kandallónak.Volt aki azt mondta hogy a hideg levegő áramlása a hőérzetet is rontja.Pincén keresztül előmelegítve gondolnám a táplálást mivel ott csak hulladékhő van a gázbojlertől
2017-01-20
12:50:47
Előzmény: zsbalazs #50552#50556
zsbalazs,

A 35m2-e helység friss levegővel történő ellátásához ~30m3 bevezetése szükséges. A hőn tartásához szüksége ~1kg fa elégetéséhez szükséges ~10m3 levegő a fenti mennyiség harmada, vagyis a légcsere igény miatt nem érdemes külső levegő bevezetést kiépíteni a kályhához.
Másrészről a belső térből táplált fűtés a felesleges párát is eltávolítja.

2017-01-20
12:43:05
Előzmény: barbot #50553#50555
barbot,

Mivel a kazánházat is te fűtöd, ezért az előmelegítés csak dupla munkát jelent a bekészítésnél, viszont a haszon nulla.
2017-01-20
09:29:31
Előzmény: zsbalazs #50552#50554
Végül is abban az esetben megérné kintről bevezetni, ha a rosszabb minőségű égés (a hideg levegő miatt) miatti veszteség kisebb mint a ház szellőzési vesztesége. Gondolom egy elgázosító előmelegíti gond nélkül, de egy sima vegyes nem nagyon. De ezt hogy lehetne lemérni házi módszerekkel nem tudom :)
De nem is feltétlenül szellőzteti át az egészet, attól függ honnan kapja a friss levegőt. Nekem pl a kazán mellett 70cm-re van az 50x50-es légbeengedő (amit mondjuk takarok, mert így is túl nagy a huzat)
2017-01-19
22:22:05
#50553
Sziasztok!

Idézet:
"Olvadás, fagyás. Az átmenet szilárd halmazállapotból a folyékonyba vagy úgy következik be, hogy a szilárd anyag előbb meglágyul, nyúlóssá, végül folyékonnyá válik, mint pl. a viasz, vagy pedig a halmazállapotváltozás hirtelen, minden átmenet nélkül áll be. Ilyen a jég, a fémek, s általában a legtöbb szilárd anyag megolvadása. Az olvadást az jellemzi, hogy szilárd anyagrészek a már megolvadt folyadékkal érintkezésben vannak, és a hőmérséklet az olvadás folyamán nem változik. Az anyag olvadásakor hőmennyiséget vesz fel, anélkül, hogy hőmérséklete emelkednék. Az olvadáshoz szükséges hőmennyiség természetesen annál több, minél nagyobb a szilárd anyag tömege, s ezenfelül az anyag minőségétől függ. Például 1 kg jég megolvasztásához 80 kalória hőmennyiség szükséges, vagyis annyi hőmennyiség, amely 1 kg vizet 0 C°-ról 80 C°-ra tudna felmelegíteni;" (leporollak.hu/tudomany/renner/RENNER06.HTM)

Nagyon érdekes az utolsó mondat.
Mennyivel lehet csökkenteni a nyers fával való tüzelés 30-40%-nak ítélt veszteségét, ha a fát (pl. kazánházban) előmelegítjük fagypont fölé? Mert ha kintről, a fásszínből berakom a kazánba a -15-20 fokos nyers fát,akkor abban először fel kell melegíteni a vizet olvadáspontig, majd felolvasztani, és aztán lehet elpárologtatni. És csak ezután lehet fűtéssel számolni
- a nedves fával való fűtés 30-40% veszteségébe bele van ez számolva?
- anno egyszer téma volt valahol, hogy télen érdemes-e bevinni a fát a kazánházba, hogy felmelegedjen 0 fok fölé.
Mi a véleményetek?
zsbalazsVálasz erre
2017-01-19
21:46:04
Előzmény: szocsmarci #50547#50552
Akkor egy 35négyzetméteres helységben kétszer cserélődik ki a levegő 5 óra alatt.
Ez mekkora hűtőhatással járhat?
Lehet érdemes lenne kintről adagolni a levegőt
szocsmarciVálasz erre
2017-01-16
22:50:17
Előzmény: zsbalazs #50546#50547
Elméleti levegő igény: 4,2 m3 levegő / 1 kg fa.
Légfelesleg tényező viszonylag nagy, akár 2 is lehet.
2x4,2= 8,4 m3 levegő kell 1 kg fa elégetéséhez.
zsbalazsVálasz erre
2017-01-16
22:17:44
#50546
1kg száraz fa elégetéséhez mennyi levegőre van szükség?
Arra gondolok hogy elég nagy a szívóhatás,ami hűti a teret,viszont a poros levegőt tisztítja
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva