Tetőtéri hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »

akos_(2 eddigi hozzászólás) 2010-04-21 17:57:20
Heló! Egy födémet szeretnék szigetelni 2X10 cm üvegygyapottal. Ez egy fa födém, de van rajta valamennyi perlit beton, hogy hány cm arról fogalmam sincs. Ez a padlás nincs semmire használva, de néha előfordulhat, hogy föl kell menni egy cserepet megigazítani vagy ilyesmi. A kérdésem: ezek a ritka alkalmak ártanak ennek a szigetelésnek? Valami fólia kell alá vagy fölé? Köszönöm!link

akos_(2 eddigi hozzászólás)

2010-04-21
17:57:20

Heló!

Egy födémet szeretnék szigetelni 2X10 cm üvegygyapottal.
Ez egy fa födém, de van rajta valamennyi perlit beton, hogy hány cm arról fogalmam sincs.
Ez a padlás nincs semmire használva, de néha előfordulhat, hogy föl kell menni egy cserepet megigazítani vagy ilyesmi. A kérdésem: ezek a ritka alkalmak ártanak ennek a szigetelésnek? Valami fólia kell alá vagy fölé?
Köszönöm!link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-24 15:43:09
Zizu, Nekem a 80 m2-nyi tető héjalásának lebontására, alászigetelésére ( a szigetelőanyag egy része már meg volt véve), majd visszarakására adtak 850 eFt körüli árajánlatot 1 éve. Nem tudom mekkora felületű a tetőd, de a 250 m2 alapterületet számolva nem tűnik kiugróan magasnak. Persze mindig több árajánlatot kell begyűjteni azonos tartalommal, mert mindig lehetnek eltérések. Én meg szoktam mondani amikor árajánlatot kérek, hogy többet begyűjtök mielőtt döntök. Ha nem kell neki a meló, vagy nem ad, vagy irreálisan magasat, de ha kell, akkor nem száll el a ceruzája a számoláskor. Egyre vigyázz, az árajánlatban minden munkát, minden részletet konkretizálj, mert a meló közepén, vagy vége felé szoktak rájönni, hogy így nem éri meg nekik, vagy bizonyos dolgokat nem vettek bele az árajánlatba, mert nem mondtad. Olvastam egy építész blogját a házának felépítéséről, és még őt is számtalanszor madárnak akartak nézni, de pechükre szakember lévén mindent bele íratott az árajánlatba, így csak néztek nagyot fél év után a mesterek. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás)

2010-03-24
15:43:09

Zizu,

Nekem a 80 m2-nyi tető héjalásának lebontására, alászigetelésére ( a szigetelőanyag egy része már meg volt véve), majd visszarakására adtak 850 eFt körüli árajánlatot 1 éve. Nem tudom mekkora felületű a tetőd, de a 250 m2 alapterületet számolva nem tűnik kiugróan magasnak. Persze mindig több árajánlatot kell begyűjteni azonos tartalommal, mert mindig lehetnek eltérések. Én meg szoktam mondani amikor árajánlatot kérek, hogy többet begyűjtök mielőtt döntök. Ha nem kell neki a meló, vagy nem ad, vagy irreálisan magasat, de ha kell, akkor nem száll el a ceruzája a számoláskor.
Egyre vigyázz, az árajánlatban minden munkát, minden részletet konkretizálj, mert a meló közepén, vagy vége felé szoktak rájönni, hogy így nem éri meg nekik, vagy bizonyos dolgokat nem vettek bele az árajánlatba, mert nem mondtad.
Olvastam egy építész blogját a házának felépítéséről, és még őt is számtalanszor madárnak akartak nézni, de pechükre szakember lévén mindent bele íratott az árajánlatba, így csak néztek nagyot fél év után a mesterek. link

Paga(135 eddigi hozzászólás) 2010-03-22 16:07:39
Zizu! Ha az említett szakember nem kivitelező, csak megszakértette és egy költségvetést adott, hogy tudj tervezni, akkor úgyis kell majd kivitelezőtől is ajánlatot kérni. Javaslom, kérj többtől is. Ha pedig a szakértő eleve árajánlatot adott, akkor is célszerűbb mástól is kérni, hogy lásd a lehetőségeket. Lehetnek más megoldások, más technológiák, más anyagok, stb. Fontos, hogy végül azonos műszaki tartalmú ajánlatokat, azaz azonos végső műszaki szintet biztosító ajánlatokat vess össze. link

Paga(135 eddigi hozzászólás)

2010-03-22
16:07:39

Zizu!
Ha az említett szakember nem kivitelező, csak megszakértette és egy költségvetést adott, hogy tudj tervezni, akkor úgyis kell majd kivitelezőtől is ajánlatot kérni. Javaslom, kérj többtől is.
Ha pedig a szakértő eleve árajánlatot adott, akkor is célszerűbb mástól is kérni, hogy lásd a lehetőségeket. Lehetnek más megoldások, más technológiák, más anyagok, stb.

Fontos, hogy végül azonos műszaki tartalmú ajánlatokat, azaz azonos végső műszaki szintet biztosító ajánlatokat vess össze.
link

Zizu(22 eddigi hozzászólás) 2010-03-22 15:43:17
Sziasztok! Most volt kint nalunk egy szakember es a kovetkezoket javasolta: teljes tetocsere... reszletezve: mivel a folia parazaro, azt teljesen ki kell cserelni es a szigetelo es tonkrement, igy azt is, o helyette a befulyost javasolta, ezen kivul nincs meg a szellozes, madarhalo, a csatorna se jol van felteve es meg sorolhatnam.. A jo hir, hogy kivulrol javithato, a rossz, hogy cirka 3 millioba kerulne. Szerintetek hivjak mast is vagy ez realis lehet? 250 nm alapu haz teteje. Nagyon koszi!link

Zizu(22 eddigi hozzászólás)

2010-03-22
15:43:17

Sziasztok!

Most volt kint nalunk egy szakember es a kovetkezoket javasolta: teljes tetocsere... reszletezve: mivel a folia parazaro, azt teljesen ki kell cserelni es a szigetelo es tonkrement, igy azt is, o helyette a befulyost javasolta, ezen kivul nincs meg a szellozes, madarhalo, a csatorna se jol van felteve es meg sorolhatnam.. A jo hir, hogy kivulrol javithato, a rossz, hogy cirka 3 millioba kerulne. Szerintetek hivjak mast is vagy ez realis lehet? 250 nm alapu haz teteje.

Nagyon koszi!link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-14 10:10:37
zsolti, Sándor megelőlegezett bizalma ellenére be kell vallanom, hogy nem tudom milyen a "hamis stukatúr". Légy szíves írd le azt is, hogy van a padlás "beépítve" (falak, tetőszerkezet, héjalás, szigetelések, födém... stb). Csak a hangszigetelés rossz, vagy statikailag is gyenge a gerendázat. Rajzok és képek is jól jönnének? link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-03-13 23:04:52
Kedves Zsolti! Ebben a témában Robert a profi. Ő nagyobb tapasztalattal és felkészültséggel rendelkezik mint én. De néhány információra még biztosan szüksége lesz. Üdv. Sándorlink

zsolti(1 eddigi hozzászólás) 2010-03-13 10:49:36
Tisztelt Sándor! Néztem egy házat ami hamis stukatoros, tetőtere be van épitve. Kérdésem az lenne mennyire tartós ez a megoldás és hogyan kellene szigetelni, hogy idővel lakótérré lehessen alakitani? Nagyon zuhog, lehet hallani a lépéseket is! Köszönettel Zsoltilink

bilbe(5 eddigi hozzászólás) 2010-03-12 16:28:45
robert A fűtés kondenzációs kazán lesz,radiátorokkal+ szeretnénk egy kisebb kandalló (kályhát)is.A fürdőszobán és a konyhán is van ablak.Sőt a konyha egybe lesz az előszobával,szóval úgy gondolom hogy a szellőzéssel nem lesz probléma.Köszi az infókat,sokat segített. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-12 09:02:45
bilbe, A rajz ok. Jó hír, hogy a régi fólia nem tökéletes! Titkon erre számítottam, ez segít szárazon tartani a szigetelőt. Az ablakok légzárását nem kel túlzásba vinni, esetleg a konyhában és a fürdőszobában szellőzőventilátor lehetne beépíteni. Mivel fűtötök?link

bilbe(5 eddigi hozzászólás) 2010-03-12 00:30:30
robert A faházban egy idős pár lakott télen nyáron.Én nemrég vettem ezt a házat.Van egy alsó szint is ami beton 40cm fal vastagság.( kívülről ezt is szigetelem.)Erre van ráépítve a faház.Az előző tulaj szerint ha alul befűtöttek a kandallóba akkor fönt is jó meleg volt.Volt egy feljáró a két szint között.Még két konvektor is volt.De nem egyszerre használtak a kályhával.Én most szeretném két generációsra átalakítani. Ezért szeretném kicsit jobban szigetelni a fa részt.Mellékelt képen a javaslatod alapján így lesz a szigetelés.Ha jól értelmeztem.Ha nem akkor szólj légyszíves.Még talán annyi,hogy a régi fólia nem úgy van felrakva mint ahogy te ajánlottad.Ott azért alul-felül mozog a levegő,ha ez számít. Klikk a nagyításhoz link

bilbe(5 eddigi hozzászólás)

2010-03-12
00:30:30

robert

A faházban egy idős pár lakott télen nyáron.Én nemrég vettem ezt a házat.Van egy alsó szint is ami beton 40cm fal vastagság.( kívülről ezt is szigetelem.)Erre van ráépítve a faház.Az előző tulaj szerint ha alul befűtöttek a kandallóba akkor fönt is jó meleg volt.Volt egy feljáró a két szint között.Még két konvektor is volt.De nem egyszerre használtak a kályhával.Én most szeretném két generációsra átalakítani.
Ezért szeretném kicsit jobban szigetelni a fa részt.Mellékelt képen a javaslatod alapján így lesz a szigetelés.Ha jól értelmeztem.Ha nem akkor szólj légyszíves.Még talán annyi,hogy a régi fólia nem úgy van felrakva mint ahogy te ajánlottad.Ott azért alul-felül mozog a levegő,ha ez számít.

Klikk a nagyításhoz
link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-12 00:29:58
Robert, Köszönöm a számítást, így már nyugodtabb vagyok. Így már értem is, miért tűnik kevesebbnek a megtakarítás a vártnál és az arányok is rendben vannak. Többen mondták, hogy ez a tél hidegebb volt, de mivel nem jegyzem, nem tűnik fel. Most jut eszembe, az előző felsorolásból kimaradt, hogy a külső szigetelés befejezése mellett két korszerű, hőszigetelt üvegezésű, 5 ponton záródó fa bejárati ajtót is rakattam be a régi rosszul záródó alibi ajtók helyett. Azóta nem lebeg a függöny, ha fúj a szél. Idén az ablakok vannak soron, felteszem itt nem lesz olyan erőteljes a javulás, de remélhetőleg érződni fog. A jó állapotú Teschauer típusú ablakaimban cserélem ki az üvegeket és az egyik felébe Thermo üveg kerül. A keret belső oldali felében felsőmaróval helyet csinálok a thermo üvegnek, a külső felében egyrétegű 4 mm-es üveg lesz a mostani 3mm-es helyett és szilikonnal töltöm ki a réseket. A két felét ha sikerül légmentesen összezárnom, már majdnem teljes értékű 3 rétegű ablakaim lesznek. Most még javában kóricál a levegő az ablaktáblák között, mert hidegebb időkben, állandóan vizesek voltak a külső ablaküvegek. Gondolkozom az Argon gáz töltésen és a hővisszaverő bevonaton, ami kissé megemeli az üvegek árát, de kevesebb hőt enged elszökni. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás)

2010-03-12
00:29:58

Robert,
Köszönöm a számítást, így már nyugodtabb vagyok. Így már értem is, miért tűnik kevesebbnek a megtakarítás a vártnál és az arányok is rendben vannak. Többen mondták, hogy ez a tél hidegebb volt, de mivel nem jegyzem, nem tűnik fel.
Most jut eszembe, az előző felsorolásból kimaradt, hogy a külső szigetelés befejezése mellett két korszerű, hőszigetelt üvegezésű, 5 ponton záródó fa bejárati ajtót is rakattam be a régi rosszul záródó alibi ajtók helyett. Azóta nem lebeg a függöny, ha fúj a szél.

Idén az ablakok vannak soron, felteszem itt nem lesz olyan erőteljes a javulás, de remélhetőleg érződni fog. A jó állapotú Teschauer típusú ablakaimban cserélem ki az üvegeket és az egyik felébe Thermo üveg kerül. A keret belső oldali felében felsőmaróval helyet csinálok a thermo üvegnek, a külső felében egyrétegű 4 mm-es üveg lesz a mostani 3mm-es helyett és szilikonnal töltöm ki a réseket. A két felét ha sikerül légmentesen összezárnom, már majdnem teljes értékű 3 rétegű ablakaim lesznek. Most még javában kóricál a levegő az ablaktáblák között, mert hidegebb időkben, állandóan vizesek voltak a külső ablaküvegek.
Gondolkozom az Argon gáz töltésen és a hővisszaverő bevonaton, ami kissé megemeli az üvegek árát, de kevesebb hőt enged elszökni. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-11 11:02:02
Robert, Egyáltalán nem kizárt, ez a régebbi szendvicsszerkezetű nyaralónak készült faházak falszerkezete, és többeket láttam (látok) ilyenekben lakni a közvetlen környezetemben is ahol élek. Sőt én is faházban élek (sosem tudtam elképzelni korábban, hogyan lehet ebben élni, de a sors megmutatta), 8 cm vastag nútféderesen illesztett "gerendák" és kívülről 4 cm-es dryvit szigeteléssel. Még így is egészen jó, de még ezt a szigetelést idővel le akarom cserélni 10 cm-es kőzetgyapotra. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás)

2010-03-11
11:02:02

Robert,

Egyáltalán nem kizárt, ez a régebbi szendvicsszerkezetű nyaralónak készült faházak falszerkezete, és többeket láttam (látok) ilyenekben lakni a közvetlen környezetemben is ahol élek. Sőt én is faházban élek (sosem tudtam elképzelni korábban, hogyan lehet ebben élni, de a sors megmutatta), 8 cm vastag nútféderesen illesztett "gerendák" és kívülről 4 cm-es dryvit szigeteléssel. Még így is egészen jó, de még ezt a szigetelést idővel le akarom cserélni 10 cm-es kőzetgyapotra.
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-11 08:45:41
Plaszlo, Tudom, hogy nem ez az ideális megoldás, de jobb, mintha csak a külső oldalon lenne fólia. Ezért kell a belső oldalon a fólia-csatlakozásokat lelkiismeretesen zárni. Azt viszont elfelejtettem megkérdezni bilbe-től (de feltételeztem), hogy csak időszakos használatról van-e szó. Nehéz elképzelni, hogy eddig két deszka között 5cm hőszigetelés mellett telelt ki valaki.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-03-11
08:45:41

Plaszlo,

Tudom, hogy nem ez az ideális megoldás, de jobb, mintha csak a külső oldalon lenne fólia.
Ezért kell a belső oldalon a fólia-csatlakozásokat lelkiismeretesen zárni.

Azt viszont elfelejtettem megkérdezni bilbe-től (de feltételeztem), hogy csak időszakos használatról van-e szó. Nehéz elképzelni, hogy eddig két deszka között 5cm hőszigetelés mellett telelt ki valaki.link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-10 23:52:26
Robert, A vázlatrajzodban a szigetelés mindkét oldalán van fólia. Így hogyan fog kiszellőzni?link

bilbe(5 eddigi hozzászólás) 2010-03-10 17:17:42
Köszönöm a gyors segítséget robert.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-10 15:40:22
bilbe, Kell egy réteg gondosan felerősített párazáró fólia a belső oldalon, átfedéssel ragasztószalaggal zárva, a csőátvezetések mellett is. A staflikat az eredeti gerendázatra merőlegesen rögzítsd, így kevesebb lesz a hőhíd. A szigetelőt hézagmentesen helyezd be. A vizes helységekbe a gipszkarton helyett cement erősítésű faforgácslapot javaslok (betonip). Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-03-10
15:40:22

bilbe,

Kell egy réteg gondosan felerősített párazáró fólia a belső oldalon, átfedéssel ragasztószalaggal zárva, a csőátvezetések mellett is.

A staflikat az eredeti gerendázatra merőlegesen rögzítsd, így kevesebb lesz a hőhíd. A szigetelőt hézagmentesen helyezd be.

A vizes helységekbe a gipszkarton helyett cement erősítésű faforgácslapot javaslok (betonip).

Klikk a nagyításhoz
link

bilbe(5 eddigi hozzászólás) 2010-03-10 15:17:17
robert Próbáltam lerajzolni a fal szerkezetét.Mellékelem. A meglévő és a leendő szigetelés is 5x5 cm stafli fák közé kerül(t). A szobában festve lenne a felület, a fürdőben pedig csempézve. Klikk a nagyításhoz Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-10 08:49:24
bilbe, Légy szíves rajzold le a szerkezet keresztmetszetét. Tüntesd fel a méreteket és az anyagokat is.link

bilbe(5 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 22:09:30
Üdv Mindenkinek! Szeretném hozzá értő segítségét kérni.Van egy szigetelt faház :fólia,5cm kőzetgyapot borításnak 2cm pozdorja.Gondoltam leszedem a pozdorját és rakok az 5centi helyet egy 10cm szigetelést.De nem igazán lehet bontani a borítást.Ha esetleg a pozdorjára rakok még 5 cm szigetelés rá pedig gipszkartont.Az okozhat valami problémát a későbbiekben? Köszönöm a segítséget előre is.link

bilbe(5 eddigi hozzászólás)

2010-03-09
22:09:30

Üdv Mindenkinek!

Szeretném hozzá értő segítségét kérni.Van egy szigetelt faház :fólia,5cm kőzetgyapot borításnak 2cm pozdorja.Gondoltam leszedem a pozdorját és rakok az 5centi helyet egy 10cm szigetelést.De nem igazán lehet bontani a borítást.Ha esetleg a pozdorjára rakok még 5 cm szigetelés rá pedig gipszkartont.Az okozhat valami problémát a későbbiekben? Köszönöm a segítséget előre is.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 11:27:07
Zizu, Amint már írtam, a kiszellőztetés megoldását nem lehet megúszni. Ehhez ki kell bontani a járatokat. Ha ezt még a hidegek idején csináljátok, akkor a résen lentről felnyúlva, és a padlásról lenyúlva kézzel is kitapintható, hogy nedves-e a szigetelő. A szigetelés folytonosságáról csak további bontással lehet meggyőződni. A kellemetlen a dologban, ha leszeditek a gipszkartont, és azt látjátok, hogy a szigetelés ok. Tegyük fel, hogy jó a szigetelés. A lakásban 23 fok 40% páratartalom van. A tetőtérben 13 fok esetén a páratartalom már 75%. Ekkora relatív páratartalom mellett a gipszkartonban beindul a kapilláris kondenzáció és a penészképződés. Evvel azt szeretném mondani, hogy ha a két szint között nem zár jól az ajtó, akkor fűtés hiányában jó szigetelés mellett is előjöhet a penész. Minden tárgyon, ami 9 foknál alacsonyabb hőmérsékletű (és az ablak, valamint a hőhidas szakaszok biztosan ilyenek) vízgyöngyök formájában kicsapódik a pára. Említettél egy használaton kívüli kéményt. Ki kellene nyitni a padláson (kormozónyílásnál), és figyeljétek a változást. A hőmérséklet nem fog lényegesen csökkenni, az ablakokon viszont sokkal kevesebb párakicsapódás lesz. Próbáld meg, remélem bejön. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-03-09
11:27:07

Zizu,

Amint már írtam, a kiszellőztetés megoldását nem lehet megúszni. Ehhez ki kell bontani a járatokat. Ha ezt még a hidegek idején csináljátok, akkor a résen lentről felnyúlva, és a padlásról lenyúlva kézzel is kitapintható, hogy nedves-e a szigetelő. A szigetelés folytonosságáról csak további bontással lehet meggyőződni. A kellemetlen a dologban, ha leszeditek a gipszkartont, és azt látjátok, hogy a szigetelés ok.

Tegyük fel, hogy jó a szigetelés. A lakásban 23 fok 40% páratartalom van. A tetőtérben 13 fok esetén a páratartalom már 75%. Ekkora relatív páratartalom mellett a gipszkartonban beindul a kapilláris kondenzáció és a penészképződés. Evvel azt szeretném mondani, hogy ha a két szint között nem zár jól az ajtó, akkor fűtés hiányában jó szigetelés mellett is előjöhet a penész. Minden tárgyon, ami 9 foknál alacsonyabb hőmérsékletű (és az ablak, valamint a hőhidas szakaszok biztosan ilyenek) vízgyöngyök formájában kicsapódik a pára.

Említettél egy használaton kívüli kéményt. Ki kellene nyitni a padláson (kormozónyílásnál), és figyeljétek a változást.
A hőmérséklet nem fog lényegesen csökkenni, az ablakokon viszont sokkal kevesebb párakicsapódás lesz. Próbáld meg, remélem bejön. link

Zizu(22 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 10:24:49
Sandor! koszonom szepen, ertem mire gondolsz es rajottem, hogy nalunk nincs hol kiszelloznie a tetonek, amit reszleteztel, mert alul vegig be van lamberiazva, viszont ennek ellenere, mikor a tavaly a kemeny miatt meg kellett bontani a tetoteret, akkor nem volt nedves semmi. Na mindegy, akkor valoszinuleg ezt is helyre kene rakni. Ilyenkor a labmeriat kene megbontani es betenni azt a madarhalot, vagy mi a szoszt (amirol fogalma nem volt a joembernek, aki csinalta a tetot, hogy az mire valo)? Mert igy hiaba van meg a legres, ha nem szellozik az egesz, ha jol ertem. A terdfalat azert le kene szigetelni, ha a teto alatt van? Csutortokon jon egy "szakember", meglatjuk mit mond.link

Zizu(22 eddigi hozzászólás)

2010-03-09
10:24:49

Sandor!

koszonom szepen, ertem mire gondolsz es rajottem, hogy nalunk nincs hol kiszelloznie a tetonek, amit reszleteztel, mert alul vegig be van lamberiazva, viszont ennek ellenere, mikor a tavaly a kemeny miatt meg kellett bontani a tetoteret, akkor nem volt nedves semmi. Na mindegy, akkor valoszinuleg ezt is helyre kene rakni. Ilyenkor a labmeriat kene megbontani es betenni azt a madarhalot, vagy mi a szoszt (amirol fogalma nem volt a joembernek, aki csinalta a tetot, hogy az mire valo)? Mert igy hiaba van meg a legres, ha nem szellozik az egesz, ha jol ertem.

A terdfalat azert le kene szigetelni, ha a teto alatt van?
Csutortokon jon egy "szakember", meglatjuk mit mond.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 01:26:56
zizu! Ebben a témában Robert a profi, nekem csak egy két hasonlóság tünt fel. Ezt próbálom a többiek kritikus figyelme mellett megosztani. - Nálunk a rétegrend (alulról felfelé): lambéria, párazáró fólia (sok sok lambéria szöggel átlyuggatva), 10 cm kőzetgyapot (kemény, de nem a járható fajtából), második párazáró fólia (ezt kellett eltávolítani!). Ezután kapott még +10 cm szigetelést az alsó réteg toldásainak gondos átfedésével. A Bramac cserép alatt nincs fólia. Pontos a tető, tökéletesen zárnak a cserepek. A ferde tetőrészen maradt a 10 cm-es szigetelés, de felette van (a 17 cm-es szarufák miatt) kb a cserép magaspontjáig kb 10 cm légrés. Az eresznél lezárta a cserép alatti kiszellőzés lehetőségét a porháló és a megtapadt por. A hálót eltávolítottam, akkor meg tele lett az átszellőzés helye veréb fészkekkel. Horganyzott lemezből csináltam minden cserép hullám alá egy egy félkör alakú lezárást amit egyenként szögeltem a helyére. Akkora nyílás maradt, hogy a verebek nem férnek be, de még át tud szellőzni a ferde tetőrész. A gerincfedő cserepek alól is kiszedtem a hálót, hogy javuljon a padlástér átszellőzése. A hiba úgy jelentkezett, hogy a födémen lévő fedő fólia alja bepárásodott. Benyúlva a szigetelésbe nyirkos volt a közetgyapot belseje. A változtatás óta nincs gond a párával, minden száraz. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a rendszer még nem a mai anyagokból készült, hanem abból, amit a 80-as években össze lehetett szedni. - A leírásod és a fotók szerint a penészedés közvetlenül a falfűtés feletti, melletti részen jelentkezik. Szerintem jogosan. A fal a fűtésnél meleg, nem fogadja be a párát. Ezért az össszes pára kénytelen a fűtés melletti, feletti hidegebb falszakaszba beszívódni. Ott pedig a harmatpont táblázat szerint (alacsonyabb hőmérséklet - több nedvesség) vízzé kell alakulnia. Ideális helyzet a penészképződéshez. - A fotód szerint az üveggyapot szigetelés alatt nincs párazáró szigetelés. Az legfeljebb a fém gipszkarton tartószerkezet és a karton között lehet kifeszítve, ha van egyáltalán. Tételezzük fel, hogy ott van. A pára a rögzítő csavarok mellett feljut a szigetelésbe. Ott a harmatpont helyén vízzé alakul. Ha csak 10 cm-es és laza a szigetelés, akkor már a szigetelés alsó oldalán kialakulhat a harmatpont. A keletkező víz pedig megtalálja az útját a fólián át lefelé a gipszkartonba. Ezért javasolta (gondolom) Robert, hogy fűtsétek keményebben a felső szintet. És valószínűleg ezért nem értetek el a fűtéssel sem eredményt. - A Tondach az Agyagtető, = agyag cserép. De nem az amit én régi, nedvszívó cserépként gondoltam. Még a máznélküli felső oldala is csak minimális vizet vesz fel. Olyan finom a szemcseszerkezete, hogy szinte nem marad hely a szemcsék között a víznek. De ha csak minimálisan is benedvesedik a felülete, akkor már megtartja a havat a túlhűlés miatt. Ez nem hiba, de nem is garancia arra, hogy a födém szigetelésetek tökéletes. Ezt eldönteni egy próbát javasolok. Egy száraz cserépdarabot le kell mérni. Majd vízbe tenni és 10 órán át lassan főzni a forráspont közelében. Utána rögtön újra megmérni a súlyát. Ha csak pár százalék vizet vesz fel, akkor a cserép rendben van. Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült. De engem is érdekelne Robert véleménye a véleményemről. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-03-09
01:26:56

zizu!

Ebben a témában Robert a profi, nekem csak egy két hasonlóság tünt fel. Ezt próbálom a többiek kritikus figyelme mellett megosztani.

- Nálunk a rétegrend (alulról felfelé): lambéria, párazáró fólia (sok sok lambéria szöggel átlyuggatva), 10 cm kőzetgyapot (kemény, de nem a járható fajtából), második párazáró fólia (ezt kellett eltávolítani!).
Ezután kapott még +10 cm szigetelést az alsó réteg toldásainak gondos átfedésével.
A Bramac cserép alatt nincs fólia. Pontos a tető, tökéletesen zárnak a cserepek.
A ferde tetőrészen maradt a 10 cm-es szigetelés, de felette van (a 17 cm-es szarufák miatt) kb a cserép magaspontjáig kb 10 cm légrés.
Az eresznél lezárta a cserép alatti kiszellőzés lehetőségét a porháló és a megtapadt por. A hálót eltávolítottam, akkor meg tele lett az átszellőzés helye veréb fészkekkel. Horganyzott lemezből csináltam minden cserép hullám alá egy egy félkör alakú lezárást amit egyenként szögeltem a helyére. Akkora nyílás maradt, hogy a verebek nem férnek be, de még át tud szellőzni a ferde tetőrész.
A gerincfedő cserepek alól is kiszedtem a hálót, hogy javuljon a padlástér átszellőzése.

A hiba úgy jelentkezett, hogy a födémen lévő fedő fólia alja bepárásodott. Benyúlva a szigetelésbe nyirkos volt a közetgyapot belseje. A változtatás óta nincs gond a párával, minden száraz. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a rendszer még nem a mai anyagokból készült, hanem abból, amit a 80-as években össze lehetett szedni.

- A leírásod és a fotók szerint a penészedés közvetlenül a falfűtés feletti, melletti részen jelentkezik. Szerintem jogosan. A fal a fűtésnél meleg, nem fogadja be a párát. Ezért az össszes pára kénytelen a fűtés melletti, feletti hidegebb falszakaszba beszívódni. Ott pedig a harmatpont táblázat szerint (alacsonyabb hőmérséklet - több nedvesség) vízzé kell alakulnia. Ideális helyzet a penészképződéshez.

- A fotód szerint az üveggyapot szigetelés alatt nincs párazáró szigetelés. Az legfeljebb a fém gipszkarton tartószerkezet és a karton között lehet kifeszítve, ha van egyáltalán. Tételezzük fel, hogy ott van. A pára a rögzítő csavarok mellett feljut a szigetelésbe. Ott a harmatpont helyén vízzé alakul. Ha csak 10 cm-es és laza a szigetelés, akkor már a szigetelés alsó oldalán kialakulhat a harmatpont. A keletkező víz pedig megtalálja az útját a fólián át lefelé a gipszkartonba. Ezért javasolta (gondolom) Robert, hogy fűtsétek keményebben a felső szintet. És valószínűleg ezért nem értetek el a fűtéssel sem eredményt.

- A Tondach az Agyagtető, = agyag cserép. De nem az amit én régi, nedvszívó cserépként gondoltam. Még a máznélküli felső oldala is csak minimális vizet vesz fel. Olyan finom a szemcseszerkezete, hogy szinte nem marad hely a szemcsék között a víznek. De ha csak minimálisan is benedvesedik a felülete, akkor már megtartja a havat a túlhűlés miatt. Ez nem hiba, de nem is garancia arra, hogy a födém szigetelésetek tökéletes.
Ezt eldönteni egy próbát javasolok. Egy száraz cserépdarabot le kell mérni. Majd vízbe tenni és 10 órán át lassan főzni a forráspont közelében. Utána rögtön újra megmérni a súlyát. Ha csak pár százalék vizet vesz fel, akkor a cserép rendben van.

Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült.
De engem is érdekelne Robert véleménye a véleményemről. link

Zizu(22 eddigi hozzászólás) 2010-03-08 12:14:25
Sandor! koszonom szepen! Igen, a legnagyobb baj, hogy nem tudom egy normalis szakembert, akire ra mernem bizni, hogy 3x is leszedje es ujra rakja az egeszet. Mindegyik csak a penzt latja benne, es mivel mi nem ertunk hozza azt csinal tulajdonkeppen, amit akar. Az biztos, hogy a sarga szigeteles kitolti a folia es a gipszkarton kozti reszt, arra gondoltal, hogy ott kene novelni a tavolsagot, hogy tudjon levegozni? Bar az az igazsag, hogy, ha megegyszer leszedjuk, biztosan nem teszunk fel sarga paplan szigetelest, valami mast kell talalnunk. A cserepunk egyebkent nincs bevonva azzal a vizlepergeto mazzal, sima tondach agyagcserep. Amugy honnan lehet eszrevenni, ha felmegyunk ellenorizni a sarga szigetelest, hogy baja van? Mert ugy-e nem feltetlen lesz vizes, hiszen ott a hotukor folia a gipszkaron felett. A masik oldalon meg lelegzo folia van.link

Zizu(22 eddigi hozzászólás)

2010-03-08
12:14:25

Sandor!

koszonom szepen!

Igen, a legnagyobb baj, hogy nem tudom egy normalis szakembert, akire ra mernem bizni, hogy 3x is leszedje es ujra rakja az egeszet. Mindegyik csak a penzt latja benne, es mivel mi nem ertunk hozza azt csinal tulajdonkeppen, amit akar.

Az biztos, hogy a sarga szigeteles kitolti a folia es a gipszkarton kozti reszt, arra gondoltal, hogy ott kene novelni a tavolsagot, hogy tudjon levegozni?
Bar az az igazsag, hogy, ha megegyszer leszedjuk, biztosan nem teszunk fel sarga paplan szigetelest, valami mast kell talalnunk.

A cserepunk egyebkent nincs bevonva azzal a vizlepergeto mazzal, sima tondach agyagcserep.

Amugy honnan lehet eszrevenni, ha felmegyunk ellenorizni a sarga szigetelest, hogy baja van? Mert ugy-e nem feltetlen lesz vizes, hiszen ott a hotukor folia a gipszkaron felett. A masik oldalon meg lelegzo folia van.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-03-06 01:54:18
Zizu! Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültetek. A penésztől nem lehet bizonytalan kimenetű megoldásokkal megszabadulni. A tetőre a következők miatt kérdeztem rá: - Lehet e hőhíd a szarufa? - Milyen a padlástér átszellőzése? - Mennyire jut át a meleg a födém szigetelésen? Ha régi, nedvszívó cseréppel lennétek fedve (erről nem emlékszem, hogy írtál volna), akkor az vizesen aláhűl a környezetének és nem engedi leolvadni a felületéről a havat. Közben a vízzáró felületű cserepekről már régen leolvadt a hó a szomszédban. Ha korszerű, vízzáró felületű cserepetek van, de pl.nedvszívó agyag alapanyagú cserép, akkor az alulról még mindig átnedvesedhet a belső párától, és hóolvadásra úgy fog viselkedni mint a régi nedvszívó cserepek. Szerintem újra kéne építeni a tetőtér födémjét mind a ferde, mind a vízszintes részen. Robert már több helyen leírta, hogy az elmozdulás, tömörödés kivédésére milyen tömörségű szálasanyag szigetelés a javasolt, milyen rétegrendben és kivitelezéssel, átszellőzéssel, páravédelemmel. Nálunk a hasonló problémát az oldotta meg, hogy a szigetelés feletti fóliát leszedtem és megnöveltem a padlástér, illetve a közvetlen cserép alatti átszellőzést. A bajt (pára felhalmozódást a szigetelő anyagban) még a penész kialakulása előtt észrevettem. Mivel alulról lambériázva van, így nem jelentett gondot. Kiszellőzött és kiszáradt. Akkor a tetőtéri ablakok szoros záródását átállítottam laza záródásra. Picit nőtt a veszteség, de még a tetőablakok sem párásodnak csak néha, rendkívüli esetben. Penészre hungarocellt ne ragasszatok! Sem egészségügyi, sem hőszigetelési szempontból nem szerencsés megoldás. Lehet, hogy eltolja pár centivel a harmatpontot a falba, vagy a szigetelésbe. De nagyobb a valószínűsége, hogy inkább beljebb hozza a lakás felé. A vizes gipszkarton szétomlik alatta és akkor úgy is újra kell csinálnotok mindent. Egy árnyékos, de esőnek kitett helyen lévő hungarocell darab került a múltkor a kezembe. A külső felülete zöldalgával volt benőve, alul pedig penésszel. Mind az alga (moha), mind a penész kikezdte a felületét. Amikor kettétörtem, a közepe gyári fehér és tömör volt, de körben az algás és a penészes felület kb 1/2 cm vastagságban lehullott róla. Egyszerűen megette az alga, elbontotta a penész. Mindössze két évig volt a szabadban. Nehéz döntés előtt álltok. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-03-06
01:54:18

Zizu!

Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültetek.
A penésztől nem lehet bizonytalan kimenetű megoldásokkal megszabadulni.

A tetőre a következők miatt kérdeztem rá:
- Lehet e hőhíd a szarufa?
- Milyen a padlástér átszellőzése?
- Mennyire jut át a meleg a födém szigetelésen?

Ha régi, nedvszívó cseréppel lennétek fedve (erről nem emlékszem, hogy írtál volna), akkor az vizesen aláhűl a környezetének és nem engedi leolvadni a felületéről a havat. Közben a vízzáró felületű cserepekről már régen leolvadt a hó a szomszédban.
Ha korszerű, vízzáró felületű cserepetek van, de pl.nedvszívó agyag alapanyagú cserép, akkor az alulról még mindig átnedvesedhet a belső párától, és hóolvadásra úgy fog viselkedni mint a régi nedvszívó cserepek.

Szerintem újra kéne építeni a tetőtér födémjét mind a ferde, mind a vízszintes részen. Robert már több helyen leírta, hogy az elmozdulás, tömörödés kivédésére milyen tömörségű szálasanyag szigetelés a javasolt, milyen rétegrendben és kivitelezéssel, átszellőzéssel, páravédelemmel.

Nálunk a hasonló problémát az oldotta meg, hogy a szigetelés feletti fóliát leszedtem és megnöveltem a padlástér, illetve a közvetlen cserép alatti átszellőzést. A bajt (pára felhalmozódást a szigetelő anyagban) még a penész kialakulása előtt észrevettem. Mivel alulról lambériázva van, így nem jelentett gondot. Kiszellőzött és kiszáradt. Akkor a tetőtéri ablakok szoros záródását átállítottam laza záródásra. Picit nőtt a veszteség, de még a tetőablakok sem párásodnak csak néha, rendkívüli esetben.

Penészre hungarocellt ne ragasszatok! Sem egészségügyi, sem hőszigetelési szempontból nem szerencsés megoldás. Lehet, hogy eltolja pár centivel a harmatpontot a falba, vagy a szigetelésbe. De nagyobb a valószínűsége, hogy inkább beljebb hozza a lakás felé. A vizes gipszkarton szétomlik alatta és akkor úgy is újra kell csinálnotok mindent.
Egy árnyékos, de esőnek kitett helyen lévő hungarocell darab került a múltkor a kezembe. A külső felülete zöldalgával volt benőve, alul pedig penésszel. Mind az alga (moha), mind a penész kikezdte a felületét. Amikor kettétörtem, a közepe gyári fehér és tömör volt, de körben az algás és a penészes felület kb 1/2 cm vastagságban lehullott róla. Egyszerűen megette az alga, elbontotta a penész.
Mindössze két évig volt a szabadban.

Nehéz döntés előtt álltok.

link

Zizu(22 eddigi hozzászólás) 2010-03-05 17:47:09
ok, koszonom szepen, akkor meglatjuk mi lesz, bontas vagy ragasztas...link

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »