Napkolektor problémák :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek problémái => Napkolektor problémák

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-04-14 14:55:38
Sándor Nem mondták, hogy milyen anyag. kb. 1 éve lehetett a deltában azt hiszem. De hogy most mi van vele szabadalmaztatás és gyártás terén nem tudom.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-04-13 22:36:52
villam64! Sajnos csak egy jellegzetesen Német házra szerelt fotó volt róla. Az is elég távolról. A vákumcsövei kb 1 m hosszúak lehettek. A szine is hasonló volt mint az itthon forgalmazottaké. Viszont nagyon sok tábla volt felszerelve, közel a teljes tetőt beborították. A kémiai tárolásnál a kén vegyi átalakítós megoldásra gondolsz? Engem akkor felvillanyozott a dolog, mert ha kénnel lehet vegyi átalakítással nagy hőmennyiséget betárolni, akkor biztosan van más, könnyebben kezelhető anyag is... De ez is csak egy újsághír maradt. Arról sem hallottam, hogy a világon bárhol alkalmazták volna "kisipari" méretekben. Tükrös naperőműnél olvastam, hogy tervezték a kén, mint közvetítő közeg alkalmazását. Félek, hogy ez is felzárkózott az energiafű, az energia nád, az energia erdő, mint világ megváltó megoldások közé. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-04-13
22:36:52

villam64!

Sajnos csak egy jellegzetesen Német házra szerelt fotó volt róla. Az is elég távolról. A vákumcsövei kb 1 m hosszúak lehettek. A szine is hasonló volt mint az itthon forgalmazottaké. Viszont nagyon sok tábla volt felszerelve, közel a teljes tetőt beborították.

A kémiai tárolásnál a kén vegyi átalakítós megoldásra gondolsz?
Engem akkor felvillanyozott a dolog, mert ha kénnel lehet vegyi átalakítással nagy hőmennyiséget betárolni, akkor biztosan van más, könnyebben kezelhető anyag is...
De ez is csak egy újsághír maradt. Arról sem hallottam, hogy a világon bárhol alkalmazták volna "kisipari" méretekben. Tükrös naperőműnél olvastam, hogy tervezték a kén, mint közvetítő közeg alkalmazását.
Félek, hogy ez is felzárkózott az energiafű, az energia nád, az energia erdő, mint világ megváltó megoldások közé.

link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-04-13 16:16:48
Sándor Még nem hallottam róla. A leírásod alapján, az eladott darabszám igen kérdéses lehet. Maga a kollektor majdnem veszteség mentes, de a továbbítás.. Biztos jól nézett ki. Valamelyik műsorban volt a magyar fejlesztés a kémiai hőtárolás. Kisebb helyen nagyobb energiát tárolni, mint a víz. És mivel kémiai anyag nem kell szuper hőszigetelés neki. Magyarországon akarták kivitelezni. Működik-e, lesz-e belőle valami, nem tudom. Jó lenne a nyarat átmenteni a téli lakásba.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-04-13
16:16:48

Sándor
Még nem hallottam róla. A leírásod alapján, az eladott darabszám igen kérdéses lehet. Maga a kollektor majdnem veszteség mentes, de a továbbítás.. Biztos jól nézett ki. Valamelyik műsorban volt a magyar fejlesztés a kémiai hőtárolás. Kisebb helyen nagyobb energiát tárolni, mint a víz. És mivel kémiai anyag nem kell szuper hőszigetelés neki. Magyarországon akarták kivitelezni. Működik-e, lesz-e belőle valami, nem tudom. Jó lenne a nyarat átmenteni a téli lakásba.link

fakeco(57 eddigi hozzászólás) 2010-04-13 10:56:28
Az elmult evek fejlesztesi iranya a meg oszetetteb abszorber retegek fejlesztese, gyorsan magas homersekletet elerni, a kondenzator atmeroje hosszmeretenek novelese, kerdesem meddig folytathato ez az iranyvonal, meddig birjha a boroszilikat VCS ezeket az extrem allapotokat. A hocsonek valojaban csak a fele dolgozik, ezert hivjak felszaraznak, vagy felig nedvesnek , mivel a fazis valtas 1 csoben zajlik. Alpesi teruleteken kevesbe nepszeruek a VCS kollektorok, a lecsuszo jeges hotomeg sok kart okoz bennuk. Ami teny a ket csofalkozotti vakuum remek hoszigetelest biztosit.link

fakeco(57 eddigi hozzászólás)

2010-04-13
10:56:28

Az elmult evek fejlesztesi iranya a meg oszetetteb abszorber retegek fejlesztese, gyorsan magas homersekletet elerni, a kondenzator atmeroje hosszmeretenek novelese, kerdesem meddig folytathato ez az iranyvonal, meddig birjha a boroszilikat VCS ezeket az extrem allapotokat.

A hocsonek valojaban csak a fele dolgozik, ezert hivjak felszaraznak, vagy felig nedvesnek , mivel a fazis valtas 1 csoben zajlik.
Alpesi teruleteken kevesbe nepszeruek a VCS kollektorok, a lecsuszo jeges hotomeg sok kart okoz bennuk.
Ami teny a ket csofalkozotti vakuum remek hoszigetelest biztosit.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-04-13 00:02:12
villam64! Régeben, keresgélés közben ráakadtam egy baromi drága, Németországban gyártott vákumcsöves gyártmányra. Az AP30-as egységnél jóval kisebb méretben, nagyobb hozamot garantáltak rá, mint az AP-k hozama. Az egész rendszerben minden üvegből volt. A vákum és a gyűjtőcsövek is üvegből voltak (összeforrasztással?) kialakítva. A csatlakozásoknál speciális fém-gumi-üveg átmenettel csatlakozott a vezetékekhez, a sorosító kötésekhez. Arra külön emlékszem, hogy az eredeti speciális szállító és szerelő keretben kellett feltenni a tetőre, amit csak a végleges beállítás, rögzítés és csatlakoztatás után volt szabad megbontani. Ennek a keretnek az alsó része ott maradt a tetőn a kollektor alatt tartó szerkezetnek. A többit kisebb darabokban kellett eltávolítani. A felszerelés után tilos volt megmozdítani, de állítólag a normál tetőmozgást és a hőtágulást károsodás nélkül elviselte. Szerettem volna megnézni, hogy be van e vizsgálva. Milyen, ha volt mérési jegyzőkönyve? De sajnos nem találtam rá ismét. Van esetleg valami információd erről, vagy hasonlóról? Remélem jól emlékeztem vissza a tulajdonságaira! link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-04-13
00:02:12

villam64!

Régeben, keresgélés közben ráakadtam egy baromi drága, Németországban gyártott vákumcsöves gyártmányra. Az AP30-as egységnél jóval kisebb méretben, nagyobb hozamot garantáltak rá, mint az AP-k hozama.
Az egész rendszerben minden üvegből volt. A vákum és a gyűjtőcsövek is üvegből voltak (összeforrasztással?) kialakítva. A csatlakozásoknál speciális fém-gumi-üveg átmenettel csatlakozott a vezetékekhez, a sorosító kötésekhez.
Arra külön emlékszem, hogy az eredeti speciális szállító és szerelő keretben kellett feltenni a tetőre, amit csak a végleges beállítás, rögzítés és csatlakoztatás után volt szabad megbontani. Ennek a keretnek az alsó része ott maradt a tetőn a kollektor alatt tartó szerkezetnek. A többit kisebb darabokban kellett eltávolítani. A felszerelés után tilos volt megmozdítani, de állítólag a normál tetőmozgást és a hőtágulást károsodás nélkül elviselte.

Szerettem volna megnézni, hogy be van e vizsgálva. Milyen, ha volt mérési jegyzőkönyve? De sajnos nem találtam rá ismét.
Van esetleg valami információd erről, vagy hasonlóról?
Remélem jól emlékeztem vissza a tulajdonságaira! link

fakeco(57 eddigi hozzászólás) 2010-04-12 12:43:07
Sajnos előfordulnak ilyen defektek http://www.sailer-solarsysteme.de/sonnenkollektor1.htm link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-13 08:10:00
MGX értékelése, tapasztalata Bocsi , hogy ennyit irok , de ahogy olvasom vissza rengeteg dolog jut eszembe . Egy személyes tapasztalat : 4 éves !! .... vitosol 300 -as 30 as egységek , szimpla üvegcsöves sik szelet kollektor , volt olyan cső ami egyszerüen eltört magától , de ami érdekes , kb minden negyedik cső elvesztette a vákuumot !! Ez a réz üveg kapcsolat átka. Egyébként ezekre a kollektorokra a forgalmazó nem vállal garanciát hacsak egyszer is felforrt. Ennyi , márkanév vagy nem márkanév , nem biztos hogy a drága jó is . Az AP kollektor profi. Kivitele jól átgondolt , szépen van megcsinálva a részletekre is gondoltak . Könnyen jól lehet szerelni , az anyagminőség is jó. A teljesitménnyel nincs gond , bár ez sokmindentől függ nem lehet összehasonlitani több rendszert . Az AKT is rendben van , bár kivitele nem olyan preciz mint az előzőé .De ez árában is mutatkozik. A teljesitményében nincs különösebb különbség. Mindkettő jó termék.Mondjuk az AKT ból több fogy az ára miatt. Találkoztam AKT hoz hasonló termékkel , a gyártási minőség gyengébb volt , emiatt a szerelésnél és az összerakásnál volt egy kis gondunk... Egyébként pont ma teszteltem két Heat-pipe-ot . Melegvizbe kell tenni őket : az egyik azonnal felforrósodott , a másik egyáltalán nem . De az utóbbi viszont a saját helyén az üvegcsőben , az elmút hetekben 0-5 fokos külső hőm esetén kint a napon közel 120-130 fokot produkált.Valszeg a hőküszöbje magasabb volt, viszont ez elgondolkoztató téli üzemben ..... Azt még el kell hogy mondjam , amelyik müködött az AKT volt . A többit ki lehet találni. Ha van rá pénzed , az AP a legjobb választás . Az AKT , ( nem hasonló ) is nagyon jó ., rengeteget szereltünk nem volt a csomagban törött cső , sem hibás üveg , sem lyukas fejrész . Én azt mondom az elhelyezés baromi sokat számit . Egy jó tető és egy kicsi túlméret kompenzálja a különbséget , és árban ugyanott vagy. Sajnos be kell látni , vannak utánzatok melyek nem jók . Az olcsó szállitás miatt eleve sérülten jönnek a dobozok , itthon válogatják át őket. A fejrész ( osztó) volt hogy szivárgott , és csak a tetőn feltöltés után derült ki 3 emelet magasan , 3 sorban a legfelső ...... rémálom . De előfordulhat , hogy nem veszik észre csak mikor felmegy a hőm . 80 90 fokra akkor kezd el folyni . A csöveken mély karcok voltak , ez a gondatllan kezelés eredménye.(kinában ) Véleményem , csak olyan helyről szabad venni , ahol komoly garanciát adnak rá . Cégeket természetesen nem mondok . Szóval ez a kettő van amiről jó véleményt tudok mondani , és elérhető áron vannak . A márkásabb cuccok irreeálisan drágák , annyival nem tudnak többet. A Drazice két hőcserélőst szoktuk használni az 500 literest szereltünk többet . A két hőcserélőt sorba kötjük , ha nincs kazános ráfűtés . A szigetelése korrekt , min 5-8 cm full purhab az egész , a két mérőhüvelybe befér 3-3 db érzékelő . a hővesztesége is elfogadható.Kicsit nehéz 250 kg körül van , ez 70 cm átmérőjű. A drazice is 10 bar-os , de mi mindig teszünk elé nyomás csökkentőt , a hmv nek a 4 bar elég. Emellett tágulási tartályt is teszünk , a térfogat 10 % -a méretben. Normál háztartási alkalmazásban a 8 bar- os bizti szelep megvédi a tartályt . A reflexet nem ismerem , de megnéztem egyszer ez drágább . Az javaslom , minél több vizet érdemes tárolni. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-02-13
08:10:00

MGX értékelése, tapasztalata

Bocsi , hogy ennyit irok , de ahogy olvasom vissza rengeteg dolog jut eszembe .

Egy személyes tapasztalat : 4 éves !! .... vitosol 300 -as 30 as egységek ,
szimpla üvegcsöves sik szelet kollektor , volt olyan cső ami egyszerüen eltört magától ,
de ami érdekes , kb minden negyedik cső elvesztette a vákuumot !! Ez a réz üveg kapcsolat átka. Egyébként ezekre a kollektorokra a forgalmazó nem vállal garanciát hacsak egyszer is felforrt.

Ennyi , márkanév vagy nem márkanév , nem biztos hogy a drága jó is .

Az AP kollektor profi. Kivitele jól átgondolt , szépen van megcsinálva a részletekre is gondoltak . Könnyen jól lehet szerelni , az anyagminőség is jó.
A teljesitménnyel nincs gond , bár ez sokmindentől függ nem lehet összehasonlitani több rendszert .

Az AKT is rendben van , bár kivitele nem olyan preciz mint az előzőé .De ez árában is mutatkozik. A teljesitményében nincs különösebb különbség.
Mindkettő jó termék.Mondjuk az AKT ból több fogy az ára miatt.
Találkoztam AKT hoz hasonló termékkel , a gyártási minőség gyengébb volt , emiatt a szerelésnél és az összerakásnál volt egy kis gondunk...

Egyébként pont ma teszteltem két Heat-pipe-ot .
Melegvizbe kell tenni őket : az egyik azonnal felforrósodott , a másik egyáltalán nem .
De az utóbbi viszont a saját helyén az üvegcsőben , az elmút hetekben 0-5 fokos külső hőm esetén kint a napon közel 120-130 fokot produkált.Valszeg a hőküszöbje magasabb volt, viszont ez elgondolkoztató téli üzemben .....
Azt még el kell hogy mondjam , amelyik müködött az AKT volt . A többit ki lehet találni.

Ha van rá pénzed , az AP a legjobb választás .

Az AKT , ( nem hasonló ) is nagyon jó ., rengeteget szereltünk nem volt a csomagban törött cső , sem hibás üveg , sem lyukas fejrész . Én azt mondom az elhelyezés baromi sokat számit . Egy jó tető és egy kicsi túlméret kompenzálja a különbséget , és árban ugyanott vagy.
Sajnos be kell látni , vannak utánzatok melyek nem jók . Az olcsó szállitás miatt eleve sérülten jönnek a dobozok , itthon válogatják át őket. A fejrész ( osztó) volt hogy szivárgott , és csak a tetőn feltöltés után derült ki 3 emelet magasan , 3 sorban a legfelső ...... rémálom . De előfordulhat , hogy nem veszik észre csak mikor felmegy a hőm . 80 90 fokra akkor kezd el folyni . A csöveken mély karcok voltak , ez a gondatllan kezelés eredménye.(kinában )
Véleményem , csak olyan helyről szabad venni , ahol komoly garanciát adnak rá .
Cégeket természetesen nem mondok .
Szóval ez a kettő van amiről jó véleményt tudok mondani , és elérhető áron vannak .
A márkásabb cuccok irreeálisan drágák , annyival nem tudnak többet.
A Drazice két hőcserélőst szoktuk használni az 500 literest szereltünk többet .
A két hőcserélőt sorba kötjük , ha nincs kazános ráfűtés .
A szigetelése korrekt , min 5-8 cm full purhab az egész , a két mérőhüvelybe befér 3-3 db érzékelő . a hővesztesége is elfogadható.Kicsit nehéz 250 kg körül van , ez 70 cm átmérőjű. A drazice is 10 bar-os , de mi mindig teszünk elé nyomás csökkentőt , a hmv nek a 4 bar elég. Emellett tágulási tartályt is teszünk , a térfogat 10 % -a méretben.
Normál háztartási alkalmazásban a 8 bar- os bizti szelep megvédi a tartályt . A reflexet nem ismerem , de megnéztem egyszer ez drágább .
Az javaslom , minél több vizet érdemes tárolni.
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-13 01:02:17
villam64! Ezeket az állításokat azok a honlapok tartalmazzák amelyeket idéztél. Elsõre magától értetõdõ és egyszerû magyarázatot adnak a mûködésre. Késõbb ellent mondanak saját maguknak, és még a szerzõt sem lehet megkérdezni. Az értekezésük elemeit másoktól vették át, ezért nem kerek a dolog. Azt, hogy a levegõs rendszered nagyobb hatásfokkal mûködik majd, mint egy jó vizes kollektor, kíváncsian várom (én is). link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-02-13
01:02:17

villam64!

Ezeket az állításokat azok a honlapok tartalmazzák amelyeket idéztél. Elsõre magától értetõdõ és egyszerû magyarázatot adnak a mûködésre. Késõbb ellent mondanak saját maguknak, és még a szerzõt sem lehet megkérdezni. Az értekezésük elemeit másoktól vették át, ezért nem kerek a dolog.

Azt, hogy a levegõs rendszered nagyobb hatásfokkal mûködik majd, mint egy jó vizes kollektor, kíváncsian várom (én is). link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-12 17:04:44
Sándor Azt nem állítottam, hogy üzem közben a kicsapódott gőz vissza fog csorogni az aljára. Azt viszont állítom, hogy az üzemszerű állapothoz legalább dupla hőmérséklet kell az üveg falán lennie, mint a folyadék forráspontjának. Amikor főzöl, akkor is jóval magasabb hőt viszel az edény falára. A gáz lángja sem 100 °C-os. A hőmérsékletet illetően is én csak azt állítom, hogy a vákuumcsőben lehet üresjáratban 250 °C. Az, hogy üresjáratban mennyit tud felvinni a gyűjtőhöz a rendszer, vagy a fejhez, azt még nem mértem. Azt megjegyeztem már, hogy a honlapokat azért citálom ide, hogy olvassanak a fórumozók, és értékeljenek, elmélkedjenek. Amit találok és a témához kapcsolódik, azt másoknak is megmutatom. Köszönöm az észrevételeket. Mivel átgondoltam többször a heat-pipe-s rendszert, azt látom, hogy a levegős rendszerem nagyobb hatásfokkal fog működni napi viszonylatban, mint egy jó vizes vákuumcsöves. Ezt próbáltam kifejteni az írásomban.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-02-12
17:04:44

Sándor
Azt nem állítottam, hogy üzem közben a kicsapódott gőz vissza fog csorogni az aljára. Azt viszont állítom, hogy az üzemszerű állapothoz legalább dupla hőmérséklet kell az üveg falán lennie, mint a folyadék forráspontjának. Amikor főzöl, akkor is jóval magasabb hőt viszel az edény falára. A gáz lángja sem 100 °C-os. A hőmérsékletet illetően is én csak azt állítom, hogy a vákuumcsőben lehet üresjáratban 250 °C. Az, hogy üresjáratban mennyit tud felvinni a gyűjtőhöz a rendszer, vagy a fejhez, azt még nem mértem.
Azt megjegyeztem már, hogy a honlapokat azért citálom ide, hogy olvassanak a fórumozók, és értékeljenek, elmélkedjenek. Amit találok és a témához kapcsolódik, azt másoknak is megmutatom. Köszönöm az észrevételeket.
Mivel átgondoltam többször a heat-pipe-s rendszert, azt látom, hogy a levegős rendszerem nagyobb hatásfokkal fog működni napi viszonylatban, mint egy jó vizes vákuumcsöves. Ezt próbáltam kifejteni az írásomban.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-12 02:16:12
villam64! Az egyik idecitált honlap régi. Négy éve volt összerakva, elég kezdetleges információk alapján. Azóta semmi. A másik pedig egy innen onnan összeszedett, még nyelvtanilag is hibás anyag. Nem tünt fel, hogy mekkora hõmérsékletet lát elérhetõnek a vákumcsõ belsejében? Hogyan lesz ebbõl 250 fokos üresjárati fejhõmérséklet? És ezzel visszajutottunk a múltkor nem tisztázott felvetéseimhez a hõcsõvel (is) kapcsolatban, hogy az alu hõkivezetõdrõl ne is beszéljünk. Szerinted a lerajzolt, leírt rendszerben elképzelhetõnek tartod, hogy a fejben lecsapódott folyadék csepp (itt már szó nincs se tiszta vízrõl, se alkoholról, csak "folyadékról"!) aminek a folyadék halmazállapotában 25-30 fokos lehet csak a hõmérséklete (különben gõzzé válna), akkor az a felszálló 100-150 fokos gõzben, a gõzzel szemben lefelé csorogva folyadékcspp maradjon abban a vékony csõben? Magának a réz hõcsõnek a méréseid szerint is alapból jóval 150 fok felett kell, hogy legyen a hõmérséklete. És mintha semmi sem történt volna visszatér a folyadékcsepp a csõfenékre, hogy ott újból elkezdjen felmelegedni? Szóval lenne itt még mit megrágni. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-02-12
02:16:12

villam64!

Az egyik idecitált honlap régi. Négy éve volt összerakva, elég kezdetleges információk alapján. Azóta semmi.

A másik pedig egy innen onnan összeszedett, még nyelvtanilag is hibás anyag.
Nem tünt fel, hogy mekkora hõmérsékletet lát elérhetõnek a vákumcsõ belsejében?
Hogyan lesz ebbõl 250 fokos üresjárati fejhõmérséklet?

És ezzel visszajutottunk a múltkor nem tisztázott felvetéseimhez a hõcsõvel (is) kapcsolatban, hogy az alu hõkivezetõdrõl ne is beszéljünk.

Szerinted a lerajzolt, leírt rendszerben elképzelhetõnek tartod, hogy a fejben lecsapódott folyadék csepp (itt már szó nincs se tiszta vízrõl, se alkoholról, csak "folyadékról"!) aminek a folyadék halmazállapotában 25-30 fokos lehet csak a hõmérséklete (különben gõzzé válna), akkor az a felszálló 100-150 fokos gõzben, a gõzzel szemben lefelé csorogva folyadékcspp maradjon abban a vékony csõben? Magának a réz hõcsõnek a méréseid szerint is alapból jóval 150 fok felett kell, hogy legyen a hõmérséklete. És mintha semmi sem történt volna visszatér a folyadékcsepp a csõfenékre, hogy ott újból elkezdjen felmelegedni?

Szóval lenne itt még mit megrágni.
link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 20:49:22
Sziasztok A vákuumcsöveknek a seprűzés meg se kottyan. A 40 kg kollektoromat 2 db csövet megfogva szállítom. A csövek nem ettől mennek tönkre. ZsBalázs, a rendszereddel azon a 3 napos napon 300 liter legalább 60 °C-os vizet vesztettél el. Amikor nem okoz gondot a leseprűzése a vákuumcsövesnek javaslom elvégezni a méréseim alapján. Én a vákuumcsövesek dőlésszögét 55°-70° közé javaslom. A meredekségével könnyebben hó mentesíthető. Az üvegen +-45°-os szögig jó a fény áteresztése. Ez 9 óra és 15 óra között van. Ezt a beállításoknál érdemes figyelembe venni. Függőleges mozgását nézve a napnak az őszi és tavaszi napfordulókor 42.5°-ok delel a nap, tehát a 70°-osra állított kollektor a közép átlag. Egy ilyen kollektor hamarabb indul el. Indulásához pótolnia kell a veszteségeket. A tartály és a kollektor közötti csövek visszahűltek. Néhány indulás kell, hogy pótolja a rendszer ezt a rendszer. A vákuumcsövekben magas hőmérsékletnek kell kialakulnia a működéshez. Szerintem a heat-pipe-ben lévő hőszállító közeg forráspontjának ~duplája. A fényt hővé a vákuumcsövek belső üvegének külső részén található festékréteg alakítja hővé. Ennek a rossz hővezetőjű üvegen kell áthaladnia. Az üveggel érintkezik egy lemez, amely ezt a hőt szép lassan elszállítja a heat-pipe-hez. Az szép lassan átveszi ezt a hőt, és továbbítja a benne lévő folyadéknak. Amíg a folyadék gőzzé nem alakul, addig a hő továbbítása a gyűjtő felé nagyon lassú. Ahhoz, hogy a folyadékból gőz legyen, nem elég az az energia, ami a folyadék 1 °C-kal történő emeléséhez kellett. Ennek a többszöröse szükségeltetik. Ezek mind-mind apró veszteségek, ami a kollektor tényleges működését késlelteti. A légkollektornál ezek az átvitelből adódó veszteségek nincsenek. Alacsonyabb hőfokon képes üzemelni. A tesztjeimre visszatérve. Az alumínium fajlagos hőszállító képessége fele a réznek. Ez az alumínium cső kilógva a vákuumcsőből, 0 °C alatti kinti hőmérsékleten hideg. A vákuumcső a hóban állt, a csúcsával lefelé borult időben. A vákuumcső körben kapta a szórt sugárzást. Kihúzva az alumínium csövet, nem lehetett megfogni, mert égetett, mivel belül 70 °C volt, nem tudta a jó hővezetőjű alumínium elszállítani a keletkező hőt. Nettó-bruttó. Amikor hátulról fényelnyelő réteget teszek a vákuumcsöves mögé, lerontom a hatásfokát. Alapban 1 cső nettó felülete 0.047 m * Pí * 1.6 m. Amikor takarom a hátulját ezt csökkentem. Így 1 db 30 vákuumcsöves kollektor nettó felülete tág határok között mozoghat. Nem szabad a vákuumcsövesnél a szemből látható elnyelő réteggel számolni. A mellette és oldalról nézve a másik cső is ver i rá a fényt. Mert az üveg nem 100 %-osan engedi át a fényt. Egy részét visszaveri a beesési szögtől függően. Tehetnék a kollektor mögé bizonyos távolságra üveget. Amikor a nap 45°-nál nagyobb szögben elfordul, akkor a kollektor mögött lévő üveg elkezd tükrözni a kollektor hátára. Természetesen hosszabbra érdemesebb választani ezt a tükör felületet, mint a kollektorét. Szükség van-e erre a plusz felületre. Természetesen nyáron nem. A többi évszakban igen. Ennek az üvegnek a légellenállása magas. Ezért érdemesebb csőszerű tükröző felületet készíteni. Sokféle vákuumcsöves kollektort gyártanak, jobbat és rosszabbat is az AP-nál. Egyenlőre ennyit a gondolataimból. Egy újabb oldalra hívták fel a figyelmem. http://users.telenet.be/hagim/zonne_energie/solar_collectors.htm http://www.metallglas.hu/download/techsegedlet.pdflink

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
20:49:22

Sziasztok
A vákuumcsöveknek a seprűzés meg se kottyan. A 40 kg kollektoromat 2 db csövet megfogva szállítom. A csövek nem ettől mennek tönkre. ZsBalázs, a rendszereddel azon a 3 napos napon 300 liter legalább 60 °C-os vizet vesztettél el. Amikor nem okoz gondot a leseprűzése a vákuumcsövesnek javaslom elvégezni a méréseim alapján. Én a vákuumcsövesek dőlésszögét 55°-70° közé javaslom. A meredekségével könnyebben hó mentesíthető. Az üvegen +-45°-os szögig jó a fény áteresztése. Ez 9 óra és 15 óra között van. Ezt a beállításoknál érdemes figyelembe venni. Függőleges mozgását nézve a napnak az őszi és tavaszi napfordulókor 42.5°-ok delel a nap, tehát a 70°-osra állított kollektor a közép átlag. Egy ilyen kollektor hamarabb indul el. Indulásához pótolnia kell a veszteségeket. A tartály és a kollektor közötti csövek visszahűltek. Néhány indulás kell, hogy pótolja a rendszer ezt a rendszer. A vákuumcsövekben magas hőmérsékletnek kell kialakulnia a működéshez. Szerintem a heat-pipe-ben lévő hőszállító közeg forráspontjának ~duplája. A fényt hővé a vákuumcsövek belső üvegének külső részén található festékréteg alakítja hővé. Ennek a rossz hővezetőjű üvegen kell áthaladnia. Az üveggel érintkezik egy lemez, amely ezt a hőt szép lassan elszállítja a heat-pipe-hez. Az szép lassan átveszi ezt a hőt, és továbbítja a benne lévő folyadéknak. Amíg a folyadék gőzzé nem alakul, addig a hő továbbítása a gyűjtő felé nagyon lassú. Ahhoz, hogy a folyadékból gőz legyen, nem elég az az energia, ami a folyadék 1 °C-kal történő emeléséhez kellett. Ennek a többszöröse szükségeltetik. Ezek mind-mind apró veszteségek, ami a kollektor tényleges működését késlelteti. A légkollektornál ezek az átvitelből adódó veszteségek nincsenek. Alacsonyabb hőfokon képes üzemelni. A tesztjeimre visszatérve. Az alumínium fajlagos hőszállító képessége fele a réznek. Ez az alumínium cső kilógva a vákuumcsőből, 0 °C alatti kinti hőmérsékleten hideg. A vákuumcső a hóban állt, a csúcsával lefelé borult időben. A vákuumcső körben kapta a szórt sugárzást. Kihúzva az alumínium csövet, nem lehetett megfogni, mert égetett, mivel belül 70 °C volt, nem tudta a jó hővezetőjű alumínium elszállítani a keletkező hőt. Nettó-bruttó. Amikor hátulról fényelnyelő réteget teszek a vákuumcsöves mögé, lerontom a hatásfokát. Alapban 1 cső nettó felülete 0.047 m * Pí * 1.6 m. Amikor takarom a hátulját ezt csökkentem. Így 1 db 30 vákuumcsöves kollektor nettó felülete tág határok között mozoghat. Nem szabad a vákuumcsövesnél a szemből látható elnyelő réteggel számolni. A mellette és oldalról nézve a másik cső is ver i rá a fényt. Mert az üveg nem 100 %-osan engedi át a fényt. Egy részét visszaveri a beesési szögtől függően. Tehetnék a kollektor mögé bizonyos távolságra üveget. Amikor a nap 45°-nál nagyobb szögben elfordul, akkor a kollektor mögött lévő üveg elkezd tükrözni a kollektor hátára. Természetesen hosszabbra érdemesebb választani ezt a tükör felületet, mint a kollektorét. Szükség van-e erre a plusz felületre. Természetesen nyáron nem. A többi évszakban igen. Ennek az üvegnek a légellenállása magas. Ezért érdemesebb csőszerű tükröző felületet készíteni. Sokféle vákuumcsöves kollektort gyártanak, jobbat és rosszabbat is az AP-nál. Egyenlőre ennyit a gondolataimból.
Egy újabb oldalra hívták fel a figyelmem.
http://users.telenet.be/hagim/zonne_energie/solar_collectors.htm
http://www.metallglas.hu/download/techsegedlet.pdflink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 09:08:40
Sándor, zsbalázs, Én úgy emlékszem, hogy az SPF megadja a brutto és nettó hatásfokgörbét is. Nem lenne jó összehasonlítási alap (megkerülve a B-N kérdést) a berekelülési költség/hozam számítása. Annyira szórnak az árak, és az esetleges támogatás is 30% eltérését okoznak. Ezért mégis csak a bruttó felület/nettó hozam, mint az eszköz műszaki jellemzője mondhat valamit. Ha találunk néhány okosan összerakott, és gondosan működtettett rendszert (mint például a Sándoré), akkor kaphatunk egy jó felső becslést, ami megmutatja, hogy reálisan mire számíthatunk. Tehát, ha néhány jól beállított rendszer teljes napsugárzásra számított hatásfoka 40% alatt van, akkor ne álmodozzon senki a februári 70kWh/m2 napsugárzásból 50kWh/m2 kihozni,fogadja el, hogy max 20kWh/m2-re számíthat. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
09:08:40

Sándor, zsbalázs,

Én úgy emlékszem, hogy az SPF megadja a brutto és nettó hatásfokgörbét is.

Nem lenne jó összehasonlítási alap (megkerülve a B-N kérdést) a berekelülési költség/hozam számítása. Annyira szórnak az árak, és az esetleges támogatás is 30% eltérését okoznak.

Ezért mégis csak a bruttó felület/nettó hozam, mint az eszköz műszaki jellemzője mondhat valamit. Ha találunk néhány okosan összerakott, és gondosan működtettett rendszert (mint például a Sándoré), akkor kaphatunk egy jó felső becslést, ami megmutatja, hogy reálisan mire számíthatunk. Tehát, ha néhány jól beállított rendszer teljes napsugárzásra számított hatásfoka 40% alatt van, akkor ne álmodozzon senki a februári 70kWh/m2 napsugárzásból 50kWh/m2 kihozni,fogadja el, hogy max 20kWh/m2-re számíthat.

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 00:32:29
zsbalazs! Robert! Balázs. Ne sajnáld ezt a kis havas pihenõt a kollektoroktól. Sok éves átlagban kb 60% amit ki lehet a napenergiából szedni. Az egyik év jobb, a másik rosszabb. Én erõsen vákumpárti voltam (vagyok), de hozzá nem nyúlnék semmivel, hogy letakarítsam. Érzékeny "mûszer", nem érdemes kockáztatni. Könnyû Robertnek. A síkkollektorának akkora a visszasugárzott vesztesége, hogy gyorsabban tisztul, mint a vákumosak. Viszont a vákumosak a dér és vékony hó alatt többet termelnek, mint az övé. Ez úgy döntetlen körül lehet. Robert, Balázs. Egyszerûen képtelen vagyok betekintési lehetõséget kapni a bevizsgáló intézetek vizsgálati protokoljaiba. Olyan szabványt pedig nem találtam, ami alapján eldönhetném, hogy mi a mérvadó, a nettó vagy a bruttó. Ezért kényszerültem hátulról, a jegyzõkönyvek logikája alapján megpróbálni rájönni, hogy mi a minõsítésük lényege. Mert durván leminõsíteni, feldícsérni nem ajánlatos és nem is kifizetõdõ. Az arany középút! Ezt pont Svájcban ne tudnák? A lényeg, hogy elkészítik az általunk talán kissé túl misztifikált görbéiket. Természetesen ez minden értékelés alapja! Nálunk is. Viszont a kollektor fajták, tipusok egymással történõ összevetésére használt módszerük szimpatikus és talán érdemes lenne nekünk is megfontolni. A három szempont: -Átlagcsalád átlag használati melegvíz fogyasztás -Átlagház víz elõmelegítés -Átlagház fûtésrásegítés Praktikus okból csak a kollektor bruttó felülete számít, és az, hogy szerelten mekkora helyet foglal el a tetõn. A három szempont egyenként hány - hány darab kollektort igényel a vizsgálati hely és a vizsgálati kapcsolás adottságai szerint. Az eredmény rögtön megmondja, hogy melyik tipusból mennyit kell a kiválasztott célra beépíttetni. Rögtön kijön a különbség akár a síkkollektorok elõnyére is. Vagy az, hogy hely hiány miatt a feladat csak kisméretû, de drága készülékkel teljesíthetõ csak. A többi már csak akarat, esztétika és pénztárca kérdése. Viszont egyértelmûen látszik, hogy ez a mi "amatõr" hasonlítgatásunk, a másik rendszerében való hiba keresésünk nem a legjobb út. Amíg nem lesznek valós összehasonlítási alapjaink (errõl Roberttel már véleményt cseréltünk), addig is sokat tanulhatunk egymástól. Sajnos nem kerülhetjük el az önámításba esést, a hallottam, a mesélték, a láttam, a nálam a mûszer hibahatárán belül is mûködik az értékelhetõ mérés-szerû (villám) dolgokat. Ezek ellenére is meggyõzõdésem, hogy a mi körülményeink között ezt kell tennünk a továbbiakban is. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
00:32:29

zsbalazs!
Robert!

Balázs.
Ne sajnáld ezt a kis havas pihenõt a kollektoroktól. Sok éves átlagban kb 60% amit ki lehet a napenergiából szedni. Az egyik év jobb, a másik rosszabb.
Én erõsen vákumpárti voltam (vagyok), de hozzá nem nyúlnék semmivel, hogy letakarítsam. Érzékeny "mûszer", nem érdemes kockáztatni. Könnyû Robertnek. A síkkollektorának akkora a visszasugárzott vesztesége, hogy gyorsabban tisztul, mint a vákumosak. Viszont a vákumosak a dér és vékony hó alatt többet termelnek, mint az övé. Ez úgy döntetlen körül lehet.

Robert, Balázs.
Egyszerûen képtelen vagyok betekintési lehetõséget kapni a bevizsgáló intézetek vizsgálati protokoljaiba. Olyan szabványt pedig nem találtam, ami alapján eldönhetném, hogy mi a mérvadó, a nettó vagy a bruttó.
Ezért kényszerültem hátulról, a jegyzõkönyvek logikája alapján megpróbálni rájönni, hogy mi a minõsítésük lényege. Mert durván leminõsíteni, feldícsérni nem ajánlatos és nem is kifizetõdõ. Az arany középút! Ezt pont Svájcban ne tudnák?
A lényeg, hogy elkészítik az általunk talán kissé túl misztifikált görbéiket. Természetesen ez minden értékelés alapja! Nálunk is.
Viszont a kollektor fajták, tipusok egymással történõ összevetésére használt módszerük szimpatikus és talán érdemes lenne nekünk is megfontolni.
A három szempont:
-Átlagcsalád átlag használati melegvíz fogyasztás
-Átlagház víz elõmelegítés
-Átlagház fûtésrásegítés

Praktikus okból csak a kollektor bruttó felülete számít, és az, hogy szerelten mekkora helyet foglal el a tetõn.
A három szempont egyenként hány - hány darab kollektort igényel a vizsgálati hely és a vizsgálati kapcsolás adottságai szerint.

Az eredmény rögtön megmondja, hogy melyik tipusból mennyit kell a kiválasztott célra beépíttetni. Rögtön kijön a különbség akár a síkkollektorok elõnyére is. Vagy az, hogy hely hiány miatt a feladat csak kisméretû, de drága készülékkel teljesíthetõ csak.
A többi már csak akarat, esztétika és pénztárca kérdése.

Viszont egyértelmûen látszik, hogy ez a mi "amatõr" hasonlítgatásunk, a másik rendszerében való hiba keresésünk nem a legjobb út. Amíg nem lesznek valós összehasonlítási alapjaink (errõl Roberttel már véleményt cseréltünk), addig is sokat tanulhatunk egymástól. Sajnos nem kerülhetjük el az önámításba esést, a hallottam, a mesélték, a láttam, a nálam a mûszer hibahatárán belül is mûködik az értékelhetõ mérés-szerû (villám) dolgokat.
Ezek ellenére is meggyõzõdésem, hogy a mi körülményeink között ezt kell tennünk a továbbiakban is.
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 21:28:44
zsbalazs, " úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a megtérülésből" Nem veszítettél semmit, mi egy hét az örökkévalósághoz képest :) "a számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli." Hát igen, ebben konszenzusra kellene jutnunk. Véleményem szerint mindig bruttó négyzetméterrel, és nettó hozammal kellene számolnunk. (Én -hacsak el nem felejtem, akkor kiírom, hogy nettóra vagy bruttóra számolok.) Indoklás: A rendelkezésre álló napenergia mennyisége bruttó felületre értendő, és a tetőfelület mérete és tájolása határozza meg, hogy mennyi áll rendelkezésre belőle. A kollektor esetén is bruttó felülettel kellene számolni, mert ténylegesen akkora helyet foglal el. A bruttó-nettó felületre eső hozamban óriási eltérések lehetnek. Például egy nettó 2.4m2 vákumcsövess hozama egy adott időszakra x kWh besugárzott energiából 600kWh. Ugyanekkora nettó felületű síkkollektor 500kWt-t termel. Azt mondanánk, hogy lám a vákumcsöves 30%-al jobb. A vákumcsöves hatásossága a tényleges, bruttó felületre 600/4.8=125 kWh/m2, a síkkolektorra 500/2.6=192 kWh/m2. Akkor hogy is van ez? Hómentesítés: A síkkollektorról gyorsan lecsúszik a hó, mert rosszabb a szigetelés, gyorsan megolvad az üvegen. A sörkollektorról lesöpröm. Partfist használok, az elég gyengéd szerszám. Sózni semmi esetre sem! A havas tájon tényleg jól reflektálódik a napsugárzás, akár a 20% is visszaverődhet.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
21:28:44

zsbalazs,

" úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a megtérülésből"
Nem veszítettél semmit, mi egy hét az örökkévalósághoz képest :)

"a számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli."
Hát igen, ebben konszenzusra kellene jutnunk. Véleményem szerint mindig bruttó négyzetméterrel, és nettó hozammal kellene számolnunk. (Én -hacsak el nem felejtem, akkor kiírom, hogy nettóra vagy bruttóra számolok.)
Indoklás: A rendelkezésre álló napenergia mennyisége bruttó felületre értendő, és a tetőfelület mérete és tájolása határozza meg, hogy mennyi áll rendelkezésre belőle. A kollektor esetén is bruttó felülettel kellene számolni, mert ténylegesen akkora helyet foglal el.
A bruttó-nettó felületre eső hozamban óriási eltérések lehetnek. Például egy nettó 2.4m2 vákumcsövess hozama egy adott időszakra x kWh besugárzott energiából 600kWh. Ugyanekkora nettó felületű síkkollektor 500kWt-t termel. Azt mondanánk, hogy lám a vákumcsöves 30%-al jobb. A vákumcsöves hatásossága a tényleges, bruttó felületre 600/4.8=125 kWh/m2, a síkkolektorra 500/2.6=192 kWh/m2. Akkor hogy is van ez?

Hómentesítés: A síkkollektorról gyorsan lecsúszik a hó, mert rosszabb a szigetelés, gyorsan megolvad az üvegen. A sörkollektorról lesöpröm. Partfist használok, az elég gyengéd szerszám. Sózni semmi esetre sem!

A havas tájon tényleg jól reflektálódik a napsugárzás, akár a 20% is visszaverődhet.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 20:55:35
willam64, Róbert! A kérdést azért tettem fel, mert nekem is úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a "megtérülésből" Westech van nekem is mint willámnak, számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli. Megfigyelésem szerint a hó vastagságával jobb a fényvisszaverő képessége (a felületeknek) és így akár a kollektor teljesítménye is jó lehetne. Ebből indultam ki míg nem volt kollektorom. Most sajnálattal állapítottam meg hogy ha nagy a hó mehetünk szánkózni és nem termel semmit. Sajnos a dőlésszög 43 fokos nem csúszik róla le gyorsan, így mehenikai úton kellene eltávolítani róla. Seprűvel? Mennyi a kockázata, hogy a nagy hideg miatt elveszik a vákum, reped károsodás éri? Az üveg valószínű erős, de a kupak ami fogja a csövet? Már akkor töredezett mikor felraktuk (tipikus kínai műanyag).Nehéz lenne a tetőt is elérni (nyeregtető). Esetleg sóval? A cserepet (tatai) károsítja? A délelőtti deresedés is gyengíti a teljesítményt? Kb. napi 1-1,5 órát így elvesztek abból az időből mikor már termelne tehát délelőtt kilenc után. Üdv. balázslink

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
20:55:35

willam64, Róbert!

A kérdést azért tettem fel, mert nekem is úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a "megtérülésből"

Westech van nekem is mint willámnak, számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli.

Megfigyelésem szerint a hó vastagságával jobb a fényvisszaverő képessége (a felületeknek) és így akár a kollektor teljesítménye is jó lehetne. Ebből indultam ki míg nem volt kollektorom. Most sajnálattal állapítottam meg hogy ha nagy a hó mehetünk szánkózni és nem termel semmit. Sajnos a dőlésszög 43 fokos nem csúszik róla le gyorsan, így mehenikai úton kellene eltávolítani róla.
Seprűvel? Mennyi a kockázata, hogy a nagy hideg miatt elveszik a vákum, reped károsodás éri? Az üveg valószínű erős, de a kupak ami fogja a csövet? Már akkor töredezett mikor felraktuk (tipikus kínai műanyag).Nehéz lenne a tetőt is elérni (nyeregtető).
Esetleg sóval? A cserepet (tatai) károsítja?
A délelőtti deresedés is gyengíti a teljesítményt? Kb. napi 1-1,5 órát így elvesztek abból az időből mikor már termelne tehát délelőtt kilenc után.

Üdv. balázslink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 09:27:44
villam64, Értem, tehát nincs hőmennyiségmérőd.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 22:54:34
Róbert 1/4 és 4/4-nél van hőmérő. Ráadásul a tartályba nem is tudom bevezetni rendesen, mert a gyártó vasdarabokat hegesztett be a víz irányítására, így alig lóg be. A tartály fala is bele szól a mérésbe. Ez van. A kettő átlagát számolom.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 22:23:58
villam64, A tartály hőmérsékletváltozásából következtetsz a hozamra? Ha igen, akkor legalább három ponton (alsó harmad, felső harmad, közép) kellene mérni a hőmérsékletet. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 21:50:41
Róbert Az én kollektorom még nincs befejezve. A tartály szigetelése, és a kollektor csövezés szigetelése sem. Majd ha jobb idő lesz. Tehát igazad van a rendszerem hatásfokát illetően. Ezt a telet elszalasztottam. Csak ZsBalázs figyelmét hívtam fel, hogy érdemes letakarítania a kollektorát. Számításom szerint a rendszerem termelése (1 m3 víz 1 °C-kal történő emelését 1 kWh-ával számolom): 02.01. 7.4 kWh 02.02. 6.1 kWh 02.04. 6 kWh link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-02-07
21:50:41

Róbert
Az én kollektorom még nincs befejezve. A tartály szigetelése, és a kollektor csövezés szigetelése sem. Majd ha jobb idő lesz. Tehát igazad van a rendszerem hatásfokát illetően. Ezt a telet elszalasztottam. Csak ZsBalázs figyelmét hívtam fel, hogy érdemes letakarítania a kollektorát.
Számításom szerint a rendszerem termelése (1 m3 víz 1 °C-kal történő emelését 1 kWh-ával számolom):
02.01. 7.4 kWh
02.02. 6.1 kWh
02.04. 6 kWh
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 21:18:35
villam64, Westech 58/1800-30C kollektorod van? Ha igen: Nap sugárzási teljesítmény február elején max 6.25kWh/m2, 4.4 m2-re 27.5kWh 4.4m2 kollektor hozama 5-7kWh, napi hatásfok 18-25% link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 20:00:55
Róbert 30 csöves vákuumos 1 nap alatt.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:52:57
villám64, Mit jelent "kollektoronként"?link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:32:33
ZsBalázs A héten 3 napos nap volt. Kollektoronként 5-7 kWh. Ezt kihagytad ? Klikk a nagyításhoz link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:10:03
Kedves fórumozók! Érdemes foglalkozni a vákumcsöves hómentesítésével? A héten nem termelt semmit, mert majdnem az egészet hó fedi. link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:07:23
Rike! Kéte lehetőség miatt fagyhatott:1.nem jól számoltuk mikor feltöltöttük, illetve időnként a nyomás miatt rá kellett tölteni. 2. Már többször megforraltam (pl. félnapos áramszünet) és ilyenkor talán romlik a minősége. Mivel van a Resol-ban fagyvédelem talán nem probléma a gyenge keverék.link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek problémái => Napkolektor problémák

lapozz: 1, 2 következő »