Utólagos hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Hőszigetelés => Utólagos hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 következő »

tanyo(2 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 23:56:07
Üdvözlöm! Remélem tud hasznos tanácsokat adni. Egy éve vásároltam egy családi házat ami 80-ban épült, B30-as téglából, kőporral vakolva. A födém beton gerenda, közötte béléstestekkel. Sem a falak, sem a födém nincs szigetelve. Természetesen anyagi forrásaim korlátozottak, főleg az idei irreálisan magas gázszámlákat követőenarktus, melyektől még most is könny szökik a szemembe. Az idei évben mindenképpen tervezem a födém szigetelését. A padlást nem használjuk semmire sem. A falakat is tervezem szigetelni, de nem tudom melyik módszer lenne a helyes megoldás a költségeket is figyelembe véve. A kőzetgyapot szigetelés lenne számomra a legszimpatikusabb, de sajnos nem tudom megfizetni, a dryvittal kapcsolatosan sok rosszat hallottam a penészedés miatt, ami már egyébként is jelen van sajnos. Az interneten böngészve találtam egy külső bevonatot, ami ThermoShield névre hallgat. A forgalmazó nagyon dícséri, hiszen ez a dolga. Sajnos semmilyen fórumos tapasztalatot nem találtam ezzel a bevonattal kapcsolatosan. A véleményét szeretném kérni ezzel az anyaggal kapcsolatban. A kivitelezése nagyon szimpatikus, mivel egyszerűen rá kell festeni a vakolatra. Állítólag visszaveri a hőt, nyáron a kintit, télen a bentit, illetve a fal irányából erős nedvszívó hatása van (szárítja a falakat), viszont a csapadékot lepergeti. A forgalmazó szerint kb 4 cm vastagságságú dryvit szigetelésnek felel meg a hőszigetelő képessége, kb. 20-28%-os energiamegtakarítással.link

tanyo(2 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
23:56:07

Üdvözlöm!
Remélem tud hasznos tanácsokat adni. Egy éve vásároltam egy családi házat ami 80-ban épült, B30-as téglából, kőporral vakolva. A födém beton gerenda, közötte béléstestekkel. Sem a falak, sem a födém nincs szigetelve. Természetesen anyagi forrásaim korlátozottak, főleg az idei irreálisan magas gázszámlákat követőenarktus, melyektől még most is könny szökik a szemembe.
Az idei évben mindenképpen tervezem a födém szigetelését. A padlást nem használjuk semmire sem. A falakat is tervezem szigetelni, de nem tudom melyik módszer lenne a helyes megoldás a költségeket is figyelembe véve.
A kőzetgyapot szigetelés lenne számomra a legszimpatikusabb, de sajnos nem tudom megfizetni, a dryvittal kapcsolatosan sok rosszat hallottam a penészedés miatt, ami már egyébként is jelen van sajnos.
Az interneten böngészve találtam egy külső bevonatot, ami ThermoShield névre hallgat. A forgalmazó nagyon dícséri, hiszen ez a dolga. Sajnos semmilyen fórumos tapasztalatot nem találtam ezzel a bevonattal kapcsolatosan. A véleményét szeretném kérni ezzel az anyaggal kapcsolatban.
A kivitelezése nagyon szimpatikus, mivel egyszerűen rá kell festeni a vakolatra. Állítólag visszaveri a hőt, nyáron a kintit, télen a bentit, illetve a fal irányából erős nedvszívó hatása van (szárítja a falakat), viszont a csapadékot lepergeti.
A forgalmazó szerint kb 4 cm vastagságságú dryvit szigetelésnek felel meg a hőszigetelő képessége, kb. 20-28%-os energiamegtakarítással.link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 20:43:26
Plaszlo, "Van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni?" Igen van. Bizonyos peremfeltételekre kiszámítható az optimális szigetelés vastagsága. Ez a számítás a gazdasági és technikai körülményektől is függ. A polisztirol hab esetén közepes amortizációval számolva kb 20 cm. Amennyiben ennél vastagabb a szigetelés, a szigetelés készítéséhez alkalmazott energia meghaladja a szigetelés élettartama alatt megtakarítható energiamennyiséget. Az ábrán zöld görbe jelzi a szigetelésen átjutó hőveszteséget, a piros görbe a szigetelés előállításának energiaszükségletét, a kék pedig a kettő összegét, aminek a minimumát kell keresni. Figyelembe kell venni az egyéb veszteségeket is, pl nyílászárók és szellőzési veszteségek. Ez tovább csökkenti a gazdaságosan beépítendő szigetelőanyag vastagságot. Speciális nyílászárók és gépi szellőzés nélkül ezért nam nagyon érdemes 10cm-nél vastagabb szigetelést alkalmazni a falon. Klikk a nagyításhoz link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
20:43:26

Plaszlo,

"Van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni?"

Igen van. Bizonyos peremfeltételekre kiszámítható az optimális szigetelés vastagsága. Ez a számítás a gazdasági és technikai körülményektől is függ. A polisztirol hab esetén közepes amortizációval számolva kb 20 cm. Amennyiben ennél vastagabb a szigetelés, a szigetelés készítéséhez alkalmazott energia meghaladja a szigetelés élettartama alatt megtakarítható energiamennyiséget.

Az ábrán zöld görbe jelzi a szigetelésen átjutó hőveszteséget, a piros görbe a szigetelés előállításának energiaszükségletét, a kék pedig a kettő összegét, aminek a minimumát kell keresni.

Figyelembe kell venni az egyéb veszteségeket is, pl nyílászárók és szellőzési veszteségek. Ez tovább csökkenti a gazdaságosan beépítendő szigetelőanyag vastagságot. Speciális nyílászárók és gépi szellőzés nélkül ezért nam nagyon érdemes 10cm-nél vastagabb szigetelést alkalmazni a falon.

Klikk a nagyításhoz
link

Plaszlo(270 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 18:19:22
Üdv! Átolvastam végig a topikot, de faházakról nemigen volt benne szó. Alpesi típusú Tátra faház, 8 cm-es fa "gerendákból" a falak. Jelenleg 4 cm-es polisztirol hőszigetelés van körben rajta, mivel ez a volt a minimum a lakóházzá nyilvánításhoz. Ezt még nem én csináltam. Idővel szeretném ezt lecserélni 10 cm-es inhomogén, vakolható Rockwool kőzetgyapotra, mert azt olvastam ez a fának jobb lenne, tudna kívülről is lélegezni. Szerintetek ez elég lenne? van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni? A külső hőszigetelés befejezésével (volt ahol elfelejtették) és a tetőtér szigeteléssel durván a felére csökkentek a fűtési költségeim.link

Plaszlo(270 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
18:19:22

Üdv!
Átolvastam végig a topikot, de faházakról nemigen volt benne szó. Alpesi típusú Tátra faház, 8 cm-es fa "gerendákból" a falak. Jelenleg 4 cm-es polisztirol hőszigetelés van körben rajta, mivel ez a volt a minimum a lakóházzá nyilvánításhoz. Ezt még nem én csináltam. Idővel szeretném ezt lecserélni 10 cm-es inhomogén, vakolható Rockwool kőzetgyapotra, mert azt olvastam ez a fának jobb lenne, tudna kívülről is lélegezni.
Szerintetek ez elég lenne? van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni? A külső hőszigetelés befejezésével (volt ahol elfelejtették) és a tetőtér szigeteléssel durván a felére csökkentek a fűtési költségeim.link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 10:13:58
hyper, Sokat segítene a megértésben, ha felraknál az példákban leírt szerkezetekre egy-egy páradiffúziós diagramot, mondjuk 50%-os belső 80%-os külső páratartalom 0 Celsius alatti külső hőmérsékletre. Szerintem avval minden kivitelezőnek tisztában kell lenni, hogy a nedves hőszigetelőanyag nem hatásos. Csak az amatőrök építkeznek prospektukból (nem az adatlapokból) meg a reklámokból. A kivitelezőnek azt is tudniuk kell, hogy nem csak a puskaport kell szárazon tartani, hanem a szigetelést is. A szigetelőt pedig nem meleg levegő átfúvásával kell szárazon tartani, az tényleg nem gazdaságos. A helyes rétegrendnek kell gondoskodnia a nedvesség távol tartásáról. Adatokat lehet találni kész szerkezetek hőátbocsátának hőmérsékletfüggésére, ami nem azt mutatja, hogy a hőmérséklet csökkenéssel drasztikusan csökkenne a szigetelőképesség. A fórum bejegyzéseiből látszik, hogy nem csak az "egy-tetőteres átalakítók", hanem "luxus lakások" (érts k...a drága) építői is megfeledkeznek néha a fizikáról (az előbbiek a zsebükről is). Egy példa nem példa, valószínűleg a sávszélességünk sem lenne elég azoknak a problémamentes példáknak a közlésére, ahol az üreges téglafalakkal körülvett lakásokban nincs gond. A dryvit-tal kapcsolatos mondatot nem értem. A kőzetgyapottal nincs gond, hacsak nem eszegetünk belőle. Elfogadom, hogy sok esetben könnyű-vakolatos utólagos belső hőszigetelés a legjobb megoldás. Könnyű szerkezet esetén a szerkezet egyébként sem képvisel hőtároló tömeget, tehát as elszigetelése sem rontja a hőkiegyenlítő hatást. Véleményem: új épület esetén csak a külsőleg... link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
10:13:58

hyper,

Sokat segítene a megértésben, ha felraknál az példákban leírt szerkezetekre egy-egy páradiffúziós diagramot, mondjuk 50%-os belső 80%-os külső páratartalom 0 Celsius alatti külső hőmérsékletre.

Szerintem avval minden kivitelezőnek tisztában kell lenni, hogy a nedves hőszigetelőanyag nem hatásos. Csak az amatőrök építkeznek prospektukból (nem az adatlapokból) meg a reklámokból. A kivitelezőnek azt is tudniuk kell, hogy nem csak a puskaport kell szárazon tartani, hanem a szigetelést is.
A szigetelőt pedig nem meleg levegő átfúvásával kell szárazon tartani, az tényleg nem gazdaságos. A helyes rétegrendnek kell gondoskodnia a nedvesség távol tartásáról. Adatokat lehet találni kész szerkezetek hőátbocsátának hőmérsékletfüggésére, ami nem azt mutatja, hogy a hőmérséklet csökkenéssel drasztikusan csökkenne a szigetelőképesség.
A fórum bejegyzéseiből látszik, hogy nem csak az "egy-tetőteres átalakítók", hanem "luxus lakások" (érts k...a drága) építői is megfeledkeznek néha a fizikáról (az előbbiek a zsebükről is).

Egy példa nem példa, valószínűleg a sávszélességünk sem lenne elég azoknak a problémamentes példáknak a közlésére, ahol az üreges téglafalakkal körülvett lakásokban nincs gond.

A dryvit-tal kapcsolatos mondatot nem értem.

A kőzetgyapottal nincs gond, hacsak nem eszegetünk belőle.

Elfogadom, hogy sok esetben könnyű-vakolatos utólagos belső hőszigetelés a legjobb megoldás.
Könnyű szerkezet esetén a szerkezet egyébként sem képvisel hőtároló tömeget, tehát as elszigetelése sem rontja a hőkiegyenlítő hatást.

Véleményem: új épület esetén csak a külsőleg...
link

sándor(1043 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 01:18:45
hyper! A vastagát meghagyom másoknak. A tömör tégla is 6(?) millió éve penészedik. A kõzetgyapotot általában bazaltból készítik. Kohászat és használható kohósalak 20 éve nincs Magyarországon. A salak meddõhányók összetétele szétválogatás nélkül alkalmatlan bármilyen hasznosításra.link

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 00:00:50
Kedves Robert! A párazárással kapcsolatosan a válaszom igen.Pont ettől szigetel jobban egy rosszabb labda,ha a pára nem rontja le. Erre jó példa a fólia néklküli tetőtér ami nem nedvesedik. A pára jelenlétével kapcsolatosan nem mondják el a következőket.A levegőt tartalmazó tégla ,a levegőt tartalmazó szálas anyag ,pl k gyapot a harmadára képes visszaejteni a lamda értéket ,mikor a pára feldúsul benne.Erre a szakma azt a választ adja ,hogy ki kell szellőztetni.Azt ,hogy ennek a hatásfokvesztésnek mekkora az energia vesztés a következménye ,ennek mekkora a költsége a vásárlónak aki szigetelést vásárolt, nem propagálják.Mondhatjuk úgy ,hogy a lamda értékek nem tömör falazat,nem tömör hőszigetelés esetén egy dinamikusan változó érték. 20fokon mérik a labdát csak. Akkor tudja az üreges tégla a max szigetelési értékét ,amikor a nap felhevitette a lakoteret ,és a bentrekedt hőt megtartja. Gondolkoztatok azon már ,hogy egy papiron rosszabb lambdával rendelkező tömör tégla falazat miért nem penészes ,egy korszerű tégla meg miért igen? Nos nem a szellőzés ,hanem a benne létrejövő páradúsulás folytán csökken a lamba érték ami hidegebb felületet eredményez ,az a fránya pára ,meg nem olvas marketing szöveget . A képlet amivel ma számolunk bármit hozzáadok ,viz ,jég az érték javul. Parciális differendciál egyenlettel meg senki nem számol. A tömör tégla 6 millio éves ,a levegős tégla 50. Nem lehet ,hogy ez zsákutca? Amikor egy 38Nf porothermre rákerül 12-14 cm fizikai kapcsolattal a hypertherm kivül,a harmatponti eltolódás a tömör habarcsba esik.Ez azt eredményezi ,hogy kicsapódás nics a téglában,és a szigetelésben sem. Mintegy feljavitja a téglát arra az értékre amit megadtak. Ugyanez a tégla dryvittal ,mivel a harmatponti dusulát további páratorlódással megtoldja mű=50-60 (tégla8-15) ezzel tovább rontja az értéket. a közetgyapotra szintén igaz ,ha a téglában a harmatpont azért nem jó,h a szálas anyagban akkor azért nem jó. A kőzetgyapotnak egyébként a méret nem tartósságán túl egyéb egészségre ártalmas tulajdonságai vannak. A kohósalakról lehet irni hogy egészségtelen ,a gázszilikátról szintén ,a kőzetgyapotról aminek az alapanyaga szintén nagyrészben kohósalak ,érdekes nem lehet tudni. Erről érdekelne pár vélemény. link

hyper(58 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
00:00:50

Kedves Robert!

A párazárással kapcsolatosan a válaszom igen.Pont ettől szigetel jobban egy rosszabb labda,ha a pára nem rontja le.
Erre jó példa a fólia néklküli tetőtér ami nem nedvesedik.

A pára jelenlétével kapcsolatosan nem mondják el a következőket.A levegőt tartalmazó tégla ,a levegőt tartalmazó szálas anyag ,pl k gyapot a harmadára képes visszaejteni a lamda értéket ,mikor a pára feldúsul benne.Erre a szakma azt a választ adja ,hogy ki kell szellőztetni.Azt ,hogy ennek a hatásfokvesztésnek mekkora az energia vesztés a következménye ,ennek mekkora a költsége a vásárlónak aki szigetelést vásárolt, nem propagálják.Mondhatjuk úgy ,hogy a lamda értékek nem tömör falazat,nem tömör hőszigetelés esetén egy dinamikusan változó érték.
20fokon mérik a labdát csak.
Akkor tudja az üreges tégla a max szigetelési értékét ,amikor a nap felhevitette a lakoteret ,és a bentrekedt hőt megtartja.
Gondolkoztatok azon már ,hogy egy papiron rosszabb lambdával rendelkező tömör tégla falazat miért nem penészes ,egy korszerű tégla meg miért igen?
Nos nem a szellőzés ,hanem a benne létrejövő páradúsulás folytán csökken a lamba érték ami hidegebb felületet eredményez ,az a fránya pára ,meg nem olvas marketing szöveget .

A képlet amivel ma számolunk bármit hozzáadok ,viz ,jég az érték javul.
Parciális differendciál egyenlettel meg senki nem számol.
A tömör tégla 6 millio éves ,a levegős tégla 50. Nem lehet ,hogy ez zsákutca?
Amikor egy 38Nf porothermre rákerül 12-14 cm fizikai kapcsolattal a hypertherm kivül,a harmatponti eltolódás a tömör habarcsba esik.Ez azt eredményezi ,hogy kicsapódás nics a téglában,és a szigetelésben sem.
Mintegy feljavitja a téglát arra az értékre amit megadtak.
Ugyanez a tégla dryvittal ,mivel a harmatponti dusulát további páratorlódással megtoldja mű=50-60 (tégla8-15) ezzel tovább rontja az értéket.
a közetgyapotra szintén igaz ,ha a téglában a harmatpont azért nem jó,h a szálas anyagban akkor azért nem jó.
A kőzetgyapotnak egyébként a méret nem tartósságán túl egyéb egészségre ártalmas tulajdonságai vannak.
A kohósalakról lehet irni hogy egészségtelen ,a gázszilikátról szintén ,a kőzetgyapotról aminek az alapanyaga szintén nagyrészben kohósalak ,érdekes nem lehet tudni. Erről érdekelne pár vélemény.

link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 17:57:35
hyper, A "luxus" lakás hőtechnikai tulajdonságai kritikán aluliak voltak a felújítás előtt. A falak fel lettek javítva U=0.7-ről majdnem U=0.4-re. Ez önmagában még egyáltalán nem magyarázná az 50%-os energia-szükséglet csökkenést (esetleg 20%). Ha a fűtési rendszer is olyan "luxus" volt, mint a falazat, akkor a korszerűsítés után egy takarékos családnál reális lehet az 50% megtakarítás. Sokat számít a lakók életmódja is mind a fűtésszámla, mind a beltéri pára tekintetében. Azt mondod, hogy ez a technológia fölöslegesé teszi a párazárat?link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
17:57:35

hyper,

A "luxus" lakás hőtechnikai tulajdonságai kritikán aluliak voltak a felújítás előtt. A falak fel lettek javítva U=0.7-ről majdnem U=0.4-re. Ez önmagában még egyáltalán nem magyarázná az 50%-os energia-szükséglet csökkenést (esetleg 20%). Ha a fűtési rendszer is olyan "luxus" volt, mint a falazat, akkor a korszerűsítés után egy takarékos családnál reális lehet az 50% megtakarítás.

Sokat számít a lakók életmódja is mind a fűtésszámla, mind a beltéri pára tekintetében.

Azt mondod, hogy ez a technológia fölöslegesé teszi a párazárat?link

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 16:48:36
Tisztelt fórumozók. Köszönöm a szakmai hozzászólásokak bár nem teljesen értek mindenben egyet. aAzértaz eredeti állapotról belinkelek egy pdf file-t http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/budapest%20ii%20ker%20torock%20tr.pdf És egy hőkamerás mérést is egy hasonló kivitelezésről ami egy 2003 ban épült magyar "luxus" társasházban készült ahol a 18 cm beton falakon kivülről 5 cm szigeteléssel el is adták az igatlant. Ma belülről is van 5 cm Hypertherm,ami tudom sok szempontból vitatható ,de vitatkozni a valósággal kell ,ahol ez probléma mentesen működik 2 éve ,és a hőmennyiség fogyasztás a fele,és nics penész. http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/hkamerval%20kszlt%20felvtelek%20hvsvlgyi%20119%20referencia.pdf És végül a faház ami 2004 óta működik. Szakmai nonszensz pl hogy a tetőtér beépitett és nics párazáró fólia,hőtükör fólia sem.! Viszont nem penészes ,és nics fárafeltöltödés sem a tömör hypertherm szigetelésben. http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/kekto%20setany%20u%2033.pdf Köszönöm ,hogy mindezt közzétehetem ezen az oldalon Tisztelettel Szegő Zsoltlink

hyper(58 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
16:48:36

Tisztelt fórumozók.
Köszönöm a szakmai hozzászólásokak bár nem teljesen értek mindenben egyet.
aAzértaz eredeti állapotról belinkelek egy pdf file-t

http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/budapest%20ii%20ker%20torock%20tr.pdf

És egy hőkamerás mérést is egy hasonló kivitelezésről ami egy 2003 ban épült magyar "luxus" társasházban készült ahol a 18 cm beton falakon kivülről 5 cm szigeteléssel el is adták az igatlant. Ma belülről is van 5 cm Hypertherm,ami tudom sok szempontból vitatható ,de vitatkozni a valósággal kell ,ahol ez probléma mentesen működik 2 éve ,és a hőmennyiség fogyasztás a fele,és nics penész.

http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/hkamerval%20kszlt%20felvtelek%20hvsvlgyi%20119%20referencia.pdf

És végül a faház ami 2004 óta működik. Szakmai nonszensz pl hogy a tetőtér beépitett és nics párazáró fólia,hőtükör fólia sem.!
Viszont nem penészes ,és nics fárafeltöltödés sem a tömör hypertherm szigetelésben.

http://www.hyperthermholding.hu/images/stories/kekto%20setany%20u%2033.pdf

Köszönöm ,hogy mindezt közzétehetem ezen az oldalon

Tisztelettel
Szegő Zsoltlink

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 10:51:08
hyper, Ha jól látom, egy társasházi garzonlakás felújításáról van szó. Fölötte, mellette (alatta) lakás, csak a külső falat kell szigetelni (az oszlopokat miért is?), viszont a sok egyenetlenség miatt sok vakolatot kellett felhordani. Senki nem szeret cipekedni, ezért a polisztirol-vakolat mellett döntöttek, az idő is sürget, a cementes kiegyenlítő kiszáradása pedig legalább 3 hét, ezért inkább gipszkartonra kell rakni a parkettát (amit egyébként sem ér nedvesség, hacsak nem slaggal mosnak fel). Valószínűleg hőtárolós villanykályha lett kiváltva a nappali árammal üzemelő panelekkel. Ha tényleg otthon dolgoznak a lakók, akkor a fűtésszámla így sem lesz kevés ebben a csöppnyi lakásban, de legalább gyorsan elkészült, és ha egy-két éven belül beindul az üzlet, úgyis elköltöznek, arra a kis időre ez is megteszi. Hosszabb távon, önálló épületben nem alkalmaznám ezt a technológiát, de nekem tetszik a konkrét feladatra adott egyszerű válasz.link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
10:51:08

hyper,

Ha jól látom, egy társasházi garzonlakás felújításáról van szó.
Fölötte, mellette (alatta) lakás, csak a külső falat kell szigetelni (az oszlopokat miért is?), viszont a sok egyenetlenség miatt sok vakolatot kellett felhordani. Senki nem szeret cipekedni, ezért a polisztirol-vakolat mellett döntöttek, az idő is sürget, a cementes kiegyenlítő kiszáradása pedig legalább 3 hét, ezért inkább gipszkartonra kell rakni a parkettát (amit egyébként sem ér nedvesség, hacsak nem slaggal mosnak fel).
Valószínűleg hőtárolós villanykályha lett kiváltva a nappali árammal üzemelő panelekkel. Ha tényleg otthon dolgoznak a lakók, akkor a fűtésszámla így sem lesz kevés ebben a csöppnyi lakásban, de legalább gyorsan elkészült, és ha egy-két éven belül beindul az üzlet, úgyis elköltöznek, arra a kis időre ez is megteszi.

Hosszabb távon, önálló épületben nem alkalmaznám ezt a technológiát, de nekem tetszik a konkrét feladatra adott egyszerű válasz.link

monolit(765 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 09:20:52
Én is használtam már hungarocell gyöngyöt a habarcs vastagsága miatt belekeverve gyári por habarcsba és bevált. Előző házamat perlithabarccsal szigeteltük, ami hasonlóan eredményes, ámde nehezebb vele dolgozni mivel a falfelületre csak kenhetően vihető fel. Sőt "vödrös vakolatot" is állítottam már elő úgy, hogy a gyári por alakú színezővakolathoz az egyik márka sűrű alapozóját adtam hozzá, ugyanazon eredmény elérésének céljából. Azonban ez sem oldja meg a belső oldali szigetelés problematikáját csak részben, amit a habarcs alkalmazása jelent, megszakítva így a hőszigetelés homogenitását. Kellően vastag réteg felhordása ugyanazokat a problémákat veti fel mint a normál szigetelés alkalmazása. Végignézve a filmet azonban nem állhatom meg pár megjegyzés nélkül. 1, nem tudom a szaki mit simogathatott egy késznek látszó csempeburkolaton a picinyke vízmértékével? 2, a parketta alá alkalmazott "vízzáró gipszkarton" nem létezik, az említett víz elleni izolációra nem alkalmas. Vízálló kivitel van, de semmilyen formában nem alkalmas a parketta alá, mivel a két vékonyka papírréteg között a közismerten nedvszívó és azt megtartani képes gipsz helyezkedik el. Nem értem hogyan juthatott a kivitelező eszébe ezt fektetni az aljzatra, hiszen még falon alkalmazva is megvannak a korlátai, pl. a nedvszívó hatása miatt 0,5 cm-re kell a talaj szintjétől megemelni nehogy az esetleg kiömlő víz a falszerkezetbe kerüljön. Vizes helyiségben pedig a fal és padlócsatlakozásnál szilikonos tömítést kell alkalmazni. 3, a mennyezeti hőszigetelés alkalmazása pedig meghazudtolja a fizikát. Azt állítani, hogy azért mert a mennyezet hőszigetelt ezért a hő nem felfelé száll hanem megtölti a teret, badarság. Annyi a magyarázata, hogy kevesebb a hővesztés és ezért a tér bemelegszik. Nem az volt a célom hogy bárkit is lebeszéljek ezen termék alkalmazásáról, csak bosszant hogy sok ember a hasonló nem teljes hozzáértéssel készült filmeken edződve a "szakmát kitanulva" keseríti meg a kivitelezők dolgát, akik tényleg hozzáértők és a filmeken látottakhoz ragaszkodnak. Olvastam már "szakkönyvet" a csempézés kivitelezéséről ami köszönő viszonyba nincs a valósággal, írója sem láthatott mostanában szakember általi munkát. Ami pedig barkácsújságokban található, az meg egyenesen mosolyra fakaszt.link

monolit(765 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
09:20:52

Én is használtam már hungarocell gyöngyöt a habarcs vastagsága miatt belekeverve gyári por habarcsba és bevált. Előző házamat perlithabarccsal szigeteltük, ami hasonlóan eredményes, ámde nehezebb vele dolgozni mivel a falfelületre csak kenhetően vihető fel. Sőt "vödrös vakolatot" is állítottam már elő úgy, hogy a gyári por alakú színezővakolathoz az egyik márka sűrű alapozóját adtam hozzá, ugyanazon eredmény elérésének céljából.

Azonban ez sem oldja meg a belső oldali szigetelés problematikáját csak részben, amit a habarcs alkalmazása jelent, megszakítva így a hőszigetelés homogenitását. Kellően vastag réteg felhordása ugyanazokat a problémákat veti fel mint a normál szigetelés alkalmazása.

Végignézve a filmet azonban nem állhatom meg pár megjegyzés nélkül.

1, nem tudom a szaki mit simogathatott egy késznek látszó csempeburkolaton a picinyke vízmértékével?

2, a parketta alá alkalmazott "vízzáró gipszkarton" nem létezik, az említett víz elleni izolációra nem alkalmas. Vízálló kivitel van, de semmilyen formában nem alkalmas a parketta alá, mivel a két vékonyka papírréteg között a közismerten nedvszívó és azt megtartani képes gipsz helyezkedik el. Nem értem hogyan juthatott a kivitelező eszébe ezt fektetni az aljzatra, hiszen még falon alkalmazva is megvannak a korlátai, pl. a nedvszívó hatása miatt 0,5 cm-re kell a talaj szintjétől megemelni nehogy az esetleg kiömlő víz a falszerkezetbe kerüljön. Vizes helyiségben pedig a fal és padlócsatlakozásnál szilikonos tömítést kell alkalmazni.

3, a mennyezeti hőszigetelés alkalmazása pedig meghazudtolja a fizikát. Azt állítani, hogy azért mert a mennyezet hőszigetelt ezért a hő nem felfelé száll hanem megtölti a teret, badarság. Annyi a magyarázata, hogy kevesebb a hővesztés és ezért a tér bemelegszik.

Nem az volt a célom hogy bárkit is lebeszéljek ezen termék alkalmazásáról, csak bosszant hogy sok ember a hasonló nem teljes hozzáértéssel készült filmeken edződve a "szakmát kitanulva" keseríti meg a kivitelezők dolgát, akik tényleg hozzáértők és a filmeken látottakhoz ragaszkodnak.

Olvastam már "szakkönyvet" a csempézés kivitelezéséről ami köszönő viszonyba nincs a valósággal, írója sem láthatott mostanában szakember általi munkát. Ami pedig barkácsújságokban található, az meg egyenesen mosolyra fakaszt.link

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 00:42:51
Tisztelt fórum! Tetőtéri hőszigetelések szempontjából szeretném ismertetni a Hypertherm könnyűhabarcs szigetelést. 2004 ben 17 cm vastagságu hypertherm anyaggal szigeteltük egy ezzel az anyaggal téliesitett faházat ,és a teljes tetőszerketzetet. Délegyháza kéktó sétány 33 Több informácio az alábbi videon ill a honlapon. Video Referencia RTL klub 2008 02 09 Ötletház c műsor (100 légköbméter 1,8KWo teljesítményű infra panellal fűtve napi Max 8 órában. 4cm Hypertherm belső hőszigetelés falakon mennyezeten 12 aljzatban(!)) Aljzatbeton nélküli gránit burkolat, kőris parketta (2007 Ben készült) http://www.youtube.com/watch?v=_0Mk6GLUGCI A tervezett nyílászáró cserével kapcsolatosan az alábbiakat tartjuk fontosnak megjegyezni. a nyílászárók tokjai a nyílászárók leggyengébb pontjai hő technikai szempontból. A gyártók gyakran a keretekre nem adják meg a hő átvezetési értékeket, mert nem lenne szalonképes az üvegekhez viszonyítva olvasni Pl.: Üveg 0,06W/m2K Tok 1,4 W/m2K. Ennek okán a tok teljes befoglalása hőszigetelő ágyazatba Kiemelten fontos! Amennyiben lehetséges műszakilag az ablak kávák részleges bontása névleges 5-12 cm vastagságban, ennek helyére az új tok befoglalását Hypertherm szigetelő anyagból készítjük el a nyílászárók teljes befoglalása mellett. Ezzel a megoldással a hő veszteség csökkentése nagymértékben javul, amit hő kamerás felvételek is bizonyítanak. link

hyper(58 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
00:42:51

Tisztelt fórum!

Tetőtéri hőszigetelések szempontjából szeretném ismertetni a Hypertherm könnyűhabarcs szigetelést.
2004 ben 17 cm vastagságu hypertherm anyaggal szigeteltük egy ezzel az anyaggal téliesitett faházat ,és a teljes tetőszerketzetet.
Délegyháza kéktó sétány 33
Több informácio az alábbi videon ill a honlapon.

Video Referencia RTL klub 2008 02 09 Ötletház c műsor
(100 légköbméter 1,8KWo teljesítményű infra panellal fűtve napi Max 8 órában.
4cm Hypertherm belső hőszigetelés falakon mennyezeten 12 aljzatban(!))
Aljzatbeton nélküli gránit burkolat, kőris parketta (2007 Ben készült)

http://www.youtube.com/watch?v=_0Mk6GLUGCI

A tervezett nyílászáró cserével kapcsolatosan az alábbiakat tartjuk fontosnak megjegyezni. a nyílászárók tokjai a nyílászárók leggyengébb pontjai hő technikai szempontból. A gyártók gyakran a keretekre nem adják meg a hő átvezetési értékeket, mert nem lenne szalonképes az üvegekhez viszonyítva olvasni
Pl.: Üveg 0,06W/m2K Tok 1,4 W/m2K.
Ennek okán a tok teljes befoglalása hőszigetelő ágyazatba

Kiemelten fontos!

Amennyiben lehetséges műszakilag az ablak kávák részleges bontása névleges 5-12 cm vastagságban, ennek helyére az új tok befoglalását Hypertherm szigetelő anyagból készítjük el a nyílászárók teljes befoglalása mellett. Ezzel a megoldással a hő veszteség csökkentése nagymértékben javul, amit hő kamerás felvételek is bizonyítanak.
link

villam64(2032 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 08:45:17
http://www.muszakiak.com/pites/hoszigeteles.htmllink

monolit(765 eddigi hozzászólás) 2009-12-06 09:23:18
krixmix A probléma két dolog lehet. 1. A szigetelésed összeesett a szarufák között. Sajnos a szálas anyagok idővel összetömörödnek. Ezért ék alakúak mostanában a szarufák közé ajánlott újabb anyagok. 2. A tetőtér nem kellően kiszellőztetett. Amennyiben nincsen kiszellőztetve a szigetelés a szarufák fölött, a keletkező pára átáztatja a hőszigetelést. Amennyiben ez megtörténik, elveszti szigetelő képességét. Meg kellene bontani a tetőrészt és megnézni mi okozza a problémát. Az utólagos hőszigeteléssel nem oldod meg a gondodat. A mért hőmérséklet-különbség becsapós is lehet, mivel a padlófűtés sugárzó hőt termel.A lépcsőház felső részén ez már esetleg nem érezhető.link

monolit(765 eddigi hozzászólás)

2009-12-06
09:23:18

krixmix

A probléma két dolog lehet.

1. A szigetelésed összeesett a szarufák között. Sajnos a szálas anyagok idővel összetömörödnek. Ezért ék alakúak mostanában a szarufák közé ajánlott újabb anyagok.

2. A tetőtér nem kellően kiszellőztetett. Amennyiben nincsen kiszellőztetve a szigetelés a szarufák fölött, a keletkező pára átáztatja a hőszigetelést. Amennyiben ez megtörténik, elveszti szigetelő képességét.

Meg kellene bontani a tetőrészt és megnézni mi okozza a problémát. Az utólagos hőszigeteléssel nem oldod meg a gondodat.

A mért hőmérséklet-különbség becsapós is lehet, mivel a padlófűtés sugárzó hőt termel.A lépcsőház felső részén ez már esetleg nem érezhető.link

krixmix(1 eddigi hozzászólás) 2009-12-06 02:27:22
Üdv! Tanácsotokat szeretném kérni mennyezet utólagos hőszigetelésében! Adott egy 1985-ös egyemeletes családi ház, aminél a tetőtér födémje hajópadló a fagerendákra szögelve. A gerendák között üveggyapot saccra 10, max.15 centi lehet, e fölött fólia (vastagabb nejlon), semmi több. A házban padlófűtés van. A tetőtér egy nyitott lépcsőházal van összekötve a földszintel. Általában a lépcsőház felső részén 1-2 fokkal hidegebb van mint a földszinten, úgyhogy úgy néz ki hogy semmit sem ér ez a "szigetelés". Mennyire kielégítő megoldás lehet erre szerintetek a hajópadlós mennyezetre BELÜLRŐL pár centis hungaricellt ragasztani, majd tapétával borítani?link

krixmix(1 eddigi hozzászólás)

2009-12-06
02:27:22

Üdv!

Tanácsotokat szeretném kérni mennyezet utólagos hőszigetelésében!
Adott egy 1985-ös egyemeletes családi ház, aminél a tetőtér födémje hajópadló a fagerendákra szögelve. A gerendák között üveggyapot saccra 10, max.15 centi lehet, e fölött fólia (vastagabb nejlon), semmi több. A házban padlófűtés van. A tetőtér egy nyitott lépcsőházal van összekötve a földszintel. Általában a lépcsőház felső részén 1-2 fokkal hidegebb van mint a földszinten, úgyhogy úgy néz ki hogy semmit sem ér ez a "szigetelés".
Mennyire kielégítő megoldás lehet erre szerintetek a hajópadlós mennyezetre BELÜLRŐL pár centis hungaricellt ragasztani, majd tapétával borítani?link

pali(112 eddigi hozzászólás) 2009-12-05 23:21:49
Szia petieszter! Födémnél a 20cm a minimum, 30cm a javasolt. Hungarocelt nem érdemes rárakni, mert nem lehet olyan pontosan rakni, hogy ne "szökne" a meleg. Szálas anyaggal, vagy cellulóz szigeteléssel érdemes. Nem egyszerű az elkészítése, ahol veszitek a szigetelőanyagok kérdezzétek meg, hogy kell beépíteni. Nekem jó tapasztalataim vannak pl.Raab Karcher Tüzépről. Sok helyen vannak az országban. Lehet, hogy egy "szakinak" meg kéne nézni a padlást, hogy csak a szigetelés hiánya okozza-e a bajt. Más is lehet. Gyorsan ennyit. Üdv: Pali Veszprémből.link

pali(112 eddigi hozzászólás)

2009-12-05
23:21:49

Szia petieszter!
Födémnél a 20cm a minimum, 30cm a javasolt. Hungarocelt nem érdemes rárakni, mert nem lehet olyan pontosan rakni, hogy ne "szökne" a meleg. Szálas anyaggal, vagy cellulóz szigeteléssel érdemes. Nem egyszerű az elkészítése, ahol veszitek a szigetelőanyagok kérdezzétek meg, hogy kell beépíteni. Nekem jó tapasztalataim vannak pl.Raab Karcher Tüzépről. Sok helyen vannak az országban. Lehet, hogy egy "szakinak" meg kéne nézni a padlást, hogy csak a szigetelés hiánya okozza-e a bajt. Más is lehet. Gyorsan ennyit.
Üdv: Pali Veszprémből.link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2009-12-04 10:46:13
győri, Meg kellene mérni a kazán előremenő és visszatérő vizének hőmérsékletét. Az előremenőt általában lehet állítani, ha ebben az időben eléri a 60 fokot és még sem tudod kifűteni a lakást, akkor van egy olyan érzésem, hogy a kazán bírná, csak a radiátor körben van valami akadály, ha nincs akkor pedig alul-méretezettek.link

győri(9 eddigi hozzászólás) 2009-12-04 09:51:51
Robert, köszönöm a gyors választ. A kombikazánt megnézettem már, azzal minden rendben. Most már csak egy jó szakembert kell keresnem Győrben, akit megbízhatnék a belső szigeteléssel,mivel más lehetőségem nincs. Ha valaki tud ajánlani győri szakembert kérem írja meg.link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2009-12-03 17:53:31
győri, Ha a tulajdonostársaid nem akarják, akkor tényleg nincs esélye a külső szigetelésnek. Ha a lakás alatti garázst te használod, vagy a használója beleegyezik, és a belmagasság megengedi, akkor a födémet alulról leszigetelheted. Más esetben csak belső hőszigetelésről lehet szó, ami egy kényszermegoldás (lásd az előző hozzászólást stipeknek). Az is lehet, hogy nem annyira rossz a falazat hőszigetelőképessége, mint gondolod, csak rosszul van beállítva (rosszabb esetben megtervezve a fűtési rendszered. link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2009-12-03
17:53:31

győri,

Ha a tulajdonostársaid nem akarják, akkor tényleg nincs esélye a külső szigetelésnek.
Ha a lakás alatti garázst te használod, vagy a használója beleegyezik, és a belmagasság megengedi, akkor a födémet alulról leszigetelheted.

Más esetben csak belső hőszigetelésről lehet szó, ami egy kényszermegoldás (lásd az előző hozzászólást stipeknek).

Az is lehet, hogy nem annyira rossz a falazat hőszigetelőképessége, mint gondolod, csak rosszul van beállítva (rosszabb esetben megtervezve a fűtési rendszered. link

győri(9 eddigi hozzászólás) 2009-12-03 14:42:13
Segítséget szeretnék kérni tőletek! Egy társasházi lakásom van, egy két emeletes házban. A lakás kicsi, mégis lehetetlenség befűteni. Minden oldalról nyitott, ez az egyik gond, a másik,hogy nincs szigetelve. 12 éves lakás, és utólag szeretném szigeteltetni. Hallottam azonban olyanról, hogy társasházi lakásnál nem szigeteltethetek kivülről, mert csak kompletten az egész társasházat lehet leszigetelni. Tényleg van erre vonatkozóan valami rendelet? Első emeleti a lakás, alatta garázs van, felette pedig egy tetőtéri lakás. Sajnos a 4 lakásból álló lépcsőházban én lakom egyedül, a többi albérletbe van kiadva, így csak engem érdekel a szigetelés. Várom a véleményeteket és a tanácsotokat. Előre is köszönöm!link

győri(9 eddigi hozzászólás)

2009-12-03
14:42:13

Segítséget szeretnék kérni tőletek!
Egy társasházi lakásom van, egy két emeletes házban. A lakás kicsi, mégis lehetetlenség befűteni. Minden oldalról nyitott, ez az egyik gond, a másik,hogy nincs szigetelve. 12 éves lakás, és utólag szeretném szigeteltetni. Hallottam azonban olyanról, hogy társasházi lakásnál nem szigeteltethetek kivülről, mert csak kompletten az egész társasházat lehet leszigetelni. Tényleg van erre vonatkozóan valami rendelet? Első emeleti a lakás, alatta garázs van, felette pedig egy tetőtéri lakás. Sajnos a 4 lakásból álló lépcsőházban én lakom egyedül, a többi albérletbe van kiadva, így csak engem érdekel a szigetelés. Várom a véleményeteket és a tanácsotokat. Előre is köszönöm!link

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2009-11-30 15:10:16
stipek, A belső oldali hőszigetelésről mindenképp lebeszélnélek. Itt van egy "hivatalos" rövid magyarázat: http://biosolar.hu/forum/238 A fórumon elég sokszor esett már szó erről, azokban a hozzászólásokban is a fennti vélemény tükröződik. Ha rákantitaszz erre a linkre, akkor az oldal keresője kidob néhány találatot. A megtalált hozzászólások előtti és utáni posztokat is érdemes elolvasni. Olyan hozzászólását is megtalálhatod, aki meg van elégedve az eredménnyel. http://biosolar.hu/search?q=bels%26%23337;+oldali&t=exactlink

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2009-11-30
15:10:16

stipek,

A belső oldali hőszigetelésről mindenképp lebeszélnélek. Itt van egy "hivatalos" rövid magyarázat:
http://biosolar.hu/forum/238

A fórumon elég sokszor esett már szó erről, azokban a hozzászólásokban is a fennti vélemény tükröződik.

Ha rákantitaszz erre a linkre, akkor az oldal keresője kidob néhány találatot. A megtalált hozzászólások előtti és utáni posztokat is érdemes elolvasni. Olyan hozzászólását is megtalálhatod, aki meg van elégedve az eredménnyel.

http://biosolar.hu/search?q=bels%26%23337;+oldali&t=exactlink

robert(3966 eddigi hozzászólás) 2009-11-30 14:31:42
Endi, A gerendők közé beönthtnél polisztirol gyöngyöt. Zsákos kiszerelésben kapható. 5 cm szigetelés helyett legalább 8 cm-t javaslok. Nem lesz annyival drágább, mint amennyivel jobb. Valószínűleg pont a toldott (képen szereplő) részt kellene szigetelni, nem a vályog falat. Energetikai segédprogramok itt: 1. Hőszigetelt szerkezet hőátbocsátási tényezője (U) http://apps.biosolar.hu/payback/ 2. Épületek hőtechnikai jellemzői http://apps.biosolar.hu/enercal/ link

robert(3966 eddigi hozzászólás)

2009-11-30
14:31:42

Endi,

A gerendők közé beönthtnél polisztirol gyöngyöt. Zsákos kiszerelésben kapható.

5 cm szigetelés helyett legalább 8 cm-t javaslok. Nem lesz annyival drágább, mint amennyivel jobb.

Valószínűleg pont a toldott (képen szereplő) részt kellene szigetelni, nem a vályog falat.

Energetikai segédprogramok itt:

1. Hőszigetelt szerkezet hőátbocsátási tényezője (U)
http://apps.biosolar.hu/payback/

2. Épületek hőtechnikai jellemzői
http://apps.biosolar.hu/enercal/
link

stipek(3 eddigi hozzászólás) 2009-11-30 14:08:40
Éreklödöm házamat felét belülről szeretném szigetelni másikat kivülről 5cm-es nikecellel van ennek valami akadálya Még egy kérdés ismerösöm belülről 2 cm nik.. és kivülről 5cm nik.. szigetelt van valami hátránya ennek választ köszönöm link

Endi(42 eddigi hozzászólás) 2009-11-08 15:14:00
Üdv. Járhatóra gondoltam,mert néha-néha felmegyünk.Nobasil PTE vagy PTS-t ajánlanak rá. Gondolom több márkának is van lépésálló szigetelése.Majd körülnézek. Kérdeztem már,hogy a gerendák közét mivel töltsem ki... Én a perlitre gondoltam.Az isocell szerintem macerásabb a bedolgozást illetően. Szerintetek? Ha a kettőt kombinálom (gerendák közti szigetelés és a 10 cm-es kőzetgyapot),akkor már jó lesz a szigetelésem.Jól gondolom? Hogyan számolják ki egy lakás hőigényét és a veszteségét? Érdekelne a jelenlegi értéke és a szigetelés utáni értéke. Van egy kb.15 méter hosszú és 3 méter magas tégla falam is,ami nem szigetelt.Erre is szeretnék 5 cm. vastag nikecellt tenni.Déli fekvésű a fal.Gondlom nem kell vastagabb rá. Klikk a nagyításhoz Ez lenne az.Ez egy toldott része a háznak.A többi vályok.Ezt nem szigetelem.link

Endi(42 eddigi hozzászólás)

2009-11-08
15:14:00

Üdv.
Járhatóra gondoltam,mert néha-néha felmegyünk.Nobasil PTE vagy PTS-t ajánlanak rá.
Gondolom több márkának is van lépésálló szigetelése.Majd körülnézek.
Kérdeztem már,hogy a gerendák közét mivel töltsem ki...
Én a perlitre gondoltam.Az isocell szerintem macerásabb a bedolgozást illetően.
Szerintetek?
Ha a kettőt kombinálom (gerendák közti szigetelés és a 10 cm-es kőzetgyapot),akkor már jó lesz a szigetelésem.Jól gondolom?
Hogyan számolják ki egy lakás hőigényét és a veszteségét?
Érdekelne a jelenlegi értéke és a szigetelés utáni értéke.
Van egy kb.15 méter hosszú és 3 méter magas tégla falam is,ami nem szigetelt.Erre is szeretnék 5 cm. vastag nikecellt tenni.Déli fekvésű a fal.Gondlom nem kell vastagabb rá.

Klikk a nagyításhoz
Ez lenne az.Ez egy toldott része a háznak.A többi vályok.Ezt nem szigetelem.link

monolit(765 eddigi hozzászólás) 2009-11-06 19:16:13
Szerintem ezért nem érdemes járható szigetelést tenni, de te tudod. Van járható szigetelés nikecellből, annak az egyik oldalán fatábla van. Ezen a fatáblán tudsz járni. Szerintem a szálas szigetelést könnyebb neked megépíteni, ha alkalomadtán felmentek a padlásra és rálépsz semmi baja sem lesz. A szálas szigetelés ráadásul nem gyúlékony.link

Endi(42 eddigi hozzászólás) 2009-11-06 18:17:15
Üdv. Nem sok hasznát vesszük a padlásnak,de néha felmegyünk.A kéményt takarítani vagy ha beköttetünk valamit... Távlati terv,hogy tetőt cseréljünk. Úgyhogy járható kellene,hogy legyen.link

Homline Forum => Hőszigetelés => Utólagos hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 következő »