English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Hőleadók  =>  Falfűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-04-18
16:45:46
Előzmény: gaspa #51682#51695
Az első hozzászólásodhoz tegyél két képet. Küld el, majd hívd vissza szerkesztés módban a hozzászólásodat, és akkor ismét két képet tudsz hozzáfűzni. Így, ha szükséges, további képekkel tudod még később is kiegészíteni.

Más.
A "magas frekvenciájú" adatgyűjtésed bizonyos számú méréseit átlagolod a pontosság javítása érdekében. Ez fontos.
Ma már csak a családban foglalkozom "fűtés behangolással". Így sikerül általában a fűtés specialista által beállított rendszer fogyasztásából 10-20%-ot lefaragni anélkül, hogy romlana a hőérzet. (A specialistának nincs ideje átlagolni!)

Valaha, mert a "70" nagyjából nálam is stimmel, én foglalkoztam olyan 24 órás adatgyűjtéssel (hőmérséklet), ahol az 1200-1300, néha 1700 fokos égéstérben kellett a csúcshőmérsékletet 1 fokon belüli pontossággal mérni és begyűjteni.
Az égéstérben uralkodó turbolencia miatt min. egy szekundumos mintavételezéssel kellett dolgozni, majd tíz szekundumonként átlagolni.
A hőgörbe gyakran még így sem volt "nyugodt" (egyenletesen pontos).
A kemence sajátossága miatt, a tíz mérés átlagához ezért hozzáátlagoltam az előző tíz mérés átlagát is.
Az így kapott értéket szükség szerint módosítottam a még előbbi és az utána következő tízes egység(ek) átlagával, illetve azoknak bizonyos hányadával. Egészen addig, amíg a kapott érték meg nem egyezett a hőfokjelző gyűrűk és gúlák átlagolt értékeivel.

Csak magában, egyetlen Pt, vagy PtRhPt mérővel soha nem lehet pontosan mérni.
Az elektronikusan, vagy szoftveres úton korrigált érték pontosága csak alacsonyabb követelményű méréseknél elegendő. A sok-sok kis Wh-ás eltérés sok KWh-s tévedéseket okoz, ami a mai kis energiaigényű lakásoknál hatványozottabban látszik.
Az átlagolás és az átlagolások átlagolása már eredményesebb eljárás, de a visszaellenőrzés akkor is elengedhetetlen. De mivel történjen az ellenőrzés, ha nincs más, hitelesebb műszer?

Anno, én a pontosság igénye miatt már elhagytam még a gázvédő csövet is. A csupasz mérőhuzal pár találkoztatási pontjára ültettem a hőfokjelző gyűrűt.
Gondolhatod, hogy így egy mérés mindig egy szálpárba került. Ez akkortájt mérésenként, platinában számolva több százezer forintos mérés volt, mert a mért keresztmetszeten legalább három helyen kellett mérni.
Azonban a jelen időbeni mérés miatt ez még mindig olcsóbb volt, mintha ki kellett volna várni a gyűrűket a kemencéből.
Így azonnal tudtunk változtatni a szabályozáson, mert a fűtőgáz minősége akkor sem volt egyenletes, mint ahogyan az égéslevegő paraméterei sem. Pedig mi nem lakossági gázzal fűtöttünk.
2018-04-13
21:25:29
Előzmény: gaspa #51681#51682
Ez bizony nem enged több képet,csak kettőt.(szerkesztés nélkül).










Az első hőkamera kép csak szigeteléssel,a második szigetelés +hőtükör,a harmadik a mennyezeten ventilátorral változat,látszik ennél a légáramlás elviszi a hőt,a panelra kevés marad.A környező levegő hőmérséklete +7C° körül volt,a panel hőmérséklet a két egymás melletti cső között kb.3-4 C°-al kevesebb mint pont a csőnél.
2018-04-13
21:23:53
#51681
Kíváncsi voltam gipszkartonba marás nélkül milyenek a hőleadások.Csináltam egy próbapanelt 15 m 16-os ötrétegűvel fakeretben,elöl gipszkarton,hátul 6-os pozdorja.Három fajtát próbáltam,csak 5 cm ásványgyapot a cső mögött 100W leadás,hőtükör fólia + ásványgyapot 200W leadás.A harmadik mennyezeten,cső felett 5cm-re hőtükör,felette 10cm ásványgyapot,zárt keret egyik végén lyuk ventilátorral másik végén rés a kilépő levegőnek 270W.Mértem a leadott teljesítményt,pár hőkamerás felvételt is csináltam.A hőátadás így is megtörténik,csak "kicsit várni kell",a harmadik azért kedvező,mert a hőátadás nagy része közvetlen a levegőnek történik.





2018-01-13
12:02:38
Előzmény: gaspa #51439#51444
gaspa,

A párazárót a hőszigetelő lakás felőli oldalára kell tenni, a hideg oldalon pedig lehetőséget adni a kiszellőzésre és védeni a nedvességtől.

A fentiek alapján:
1. lambéria - párazár - hőszigetelés - kiszellőztetett légrés - tetőfólia (tükröző réteg a külső oldalon) - kiszellőztetett légrés - héjalás
2. álmennyezeti panel - párazár - hőszigetelés - páraáteresztő porfogó - kiszellőztetett padlás - tetőfólia (tükröző réteg a külső oldalon) - kiszellőztetett légrés - héjalás
3. gipszkarton + falfűtés - párazár - hőszigetelés - falazat

A hőszigetelés külső felületét nem szabad lezárni. Maximum geotextília, vagy valami más páraáteresztő anyag javasolt.


FOLYTATÁS ITT: http://biosolar.hu/forum/show/51445#51445
2018-01-12
18:49:47
Előzmény: szocsmarci #51438#51439
Kösz,hogy foglalkoztál vele,valószínűleg a párával nem lesz gond,de a jobb hőeloszlás miatt talán teszek hőtükrös párazárót a fűtőpanel mögé.Egyrészt maradt belőle,másrészt mérést is csinálok kíváncsiságból,mennyit számít.
szocsmarciVálasz erre
2018-01-12
00:08:43
Előzmény: gaspa #51435#51438
Az Okostéglák olyan új fejlesztésű termékek, melyek hőszigetelő képessége 40-60%-kal jobb, mint az ugyanolyan falvastagságban kapható hagyományos, nút-féderes falazóelemeké.
Tehát például ha valakinek az üres fejét kitöltjük kőzetgyapottal, akkor azt nyugodtan lehet okosnak nevezni - a Porotherm szerint.
A viccet félretéve, nem rossz dolog, csak az elnevezés kicsit sántít.
Mellesleg a kőzetgyapotos tégla nem biztos, hogy be fog válni, mert nagyon szívja a vizet, és ebből már voltak komoly problémák.

Ami Téged érint, (ahogy Róbert írta,) a páradiffúzió miatt lehetnek párásodási gondok. A fűtőpanel alá a diagram szerint nem kell, de ennek ellenére én is javaslom a főliát.


Ha metszené egymást a kék és a zöld görbe, akkor ott biztos bekövetkezne a nedvesedés.
De vedd figyelembe, hogy ez a számítás az átalad elmondottak alapján készült, a félre értésért nem vállalok felelősséget (meg amúgy sem).

2018-01-11
15:02:56
Előzmény: robert #51432#51435
oké,ezt a pára dolgot még átgondolom,az okos téglát majd a Porotherm elmagyarázza,némelyik darabja kb. 1400Ft.
2018-01-11
07:58:46
Előzmény: gaspa #51431#51432
gaspa,

Nem tudom, hogy milyen az "okos tégla", ezért a különbséget sem tudom megmondani.

A fűtött helységből kifelé haladva csökkennie kell a rétegek páraellenállásának, hogy a szerkezetbe jutó nedvesség távozni tudjon. A fóliával egyszerűen meg lehet akadályozni, hogy a pára egyáltalán a szerkezetbe jusson.


2018-01-10
18:47:16
Előzmény: robert #51425#51431
robert

Az első két esetben én is ezt a sorrendet követtem.Mint említettem a külső falon 10 cm EPS van és roppant buta alfa tégla.Úgy gondoltam felturbózom 5 cm ásványgyapottal a fűtőpanel és a tégla között,csökkentve a fűtőpanel veszteségét.Ez bentről nézve pont úgy nézne ki,mint egy mai igen okos tégla vakolt falfűtéssel,ott sincs párazárás.Mi a különbség?

2018-01-10
07:47:42
Előzmény: gaspa #51424#51425
gaspa,

A párazárót a hőszigetelő lakás felőli oldalára kell tenni, a hideg oldalon pedig lehetőséget adni a kiszellőzésre és védeni a nedvességtől.

A fentiek alapján:
1. lambéria - párazáró - hőszigetelés - kiszellőztetett légrés - tetőfólia + héjalás
2. álmenyezeti panel - párazáró - hőszigetelés - kiszellőztetett padlás - tetőfólia + héjalás
3. gipszkarton + falfűtés - párazáró - hőszigetelés - falazat

A hőszigetelés külső felületét nem szabad lezárni. Maximum geotextília, vagy valami más páraáteresztő anyag javasolt.
2018-01-09
21:56:21
#51424
Ezt a korai tavaszt kihasználtam és elkezdtem a lakásom feletti félkész tetőteret szigetelni,burkolni ami bizonyára jó hatással lesz az alsóra is,mert eddig teljesen nyitott volt.A lambéria alatt 20cm kőzetgyapot,felül álmennyezet 25cm kőzetgyapot mindkettőn hőtükrös párazáró.Visszaolvastam,de annyira csapongók a hozzászólások,hogy inkább kérdeznék.A mennyezet szigetelése fölé kell-e valamilyen lezárás,a tető alatt van páraáteresztő fólia?A többi falon gipszkarton fűtőpanel lesz fakeretre,a szemben lévő külső falnál tennék alá 5cm szálas szigetelést(kívül 10cm EPS),szerintem ez alá nem kell fólia,de bizonytalan vagyok.



2015-08-06
11:00:54
Előzmény: xdgauo #49039#49043
igen.

Takyka volt az uttoro ebben a temaban, o CNC asztalon maratta ki a hornyokat, en siman kezzel alltam neki egy tescos felsomaroval + felgomb alaku 12mm-es profillal.

a hatuljara kerult 1 reteg dryvit halo + egy hotukor folia, hogy jobban eloszlassa a hőt a panelen. Ezen kivul a gipszkarton vaz mogott van meg egy komplett parazaro folia.
en annyira nem hiszek ebben a hotukor dologban (szubjektiv)

(a kepen nem en vagyok)



2015-08-06
05:44:25
Előzmény: zsezse #49038#49039
A gipszkarton paneleket saját magad készítetted? Milyen módszerrel martad ki a csövek helyét? Felső maróval? Hőtükröt is építettél be valahová?

Üdv.,
2015-08-05
22:18:51
Előzmény: xdgauo #49036#49038
a gipszkarton panelekhez valo 1-es ill. 2-es osztokat.
20as gerinc, 10es falfutes csohoz
www.comfortsystem.business-software-tips.com/termekek/rendszer_falfutes-rendszer-gipszkartonos/3?PageSize=10
lap aljan

termeszetesen futesre is hasznaljuk, sot, ez volt az eredeti cel.

2015-08-05
09:53:40
Előzmény: zsezse #49031#49036
Milyen osztókat használsz?

Fűtésre is használjátok a csövezést? Nekem az a tervem, hogy télen fűtök vele, nyáron hűtök. Ugyan azon a rendszeren keringtetném, csak nyáron bizonyos részek le lennének zárva az osztón (padlófűtés, radiátorok).

2015-08-05
09:50:12
Előzmény: zsezse #49031#49033
Nálam is így van, :-)
De egy ilyen formát kiragasztgatni gipszkarton csíkokból...
Én a csigavonalas megoldást azért találtam ki, hogy be tudjak zsúfolni 30m csövet egy táblába úgy, hogy ne kelljen a csövet túlságosan kis ívben hajtani. A poszternél van bőven egybefüggő felület, nem kell olyan sűrün csövezni, így az ívekkel sem lesz probléma "dupla hullámvonal" fektetéssel sem. Hőmérséklet eloszlás szempontjából szerintem eben guba.
Szerintem ugyanazt a kisosztós megoldást lehetne használni, mint nálad-nálam, legfeljebb kell egy likat vágni az eredeti gipszkartonba, hogy elférjen.

T.

2015-08-05
08:59:09
Előzmény: takyka #49027#49031
en valahogy igy oldottam meg a GK paneleket.
itt lathato az ajanlott nyomvonal.





a masik megoldatlan kerdes, hogy akkor a te modszeredhez milyen eloszto kellene?
1-2-3as eloszto max 35m korhosszal, vagy valami tichelmann elv szerinti elosztas, mint a GK paneleknel.

igy nezett ki, amikor bevestuk a falba a csoveket, de itt kb 11-12mm szeles horonyokat szedtem ki es azonnal kapta a csemperagasztot



szocsmarciVálasz erre
2013-08-01
11:58:59
Előzmény: Jimie #41557#41562
Szia

A padlófűtés és falfűtés nagyon hasonló elven működik, de a kevés eltérés miatt mégis eléggé más.
A felületi hőmérséklet a padlófűtésnél kötött (29 illetve 31°C), a falfűtésnél nincs ilyen jellegű korlát (illetve van, de magasabb ez az érték, és más tényezők is közrejátszanak). A cső vastagsága a falfűtésnél kicsi, hogy kevesebb vakolat kelljen rá, emiatt sűrűbben kell tekerni, hogy ne legyenek nagy hőmérsékletkülönbségek a felületen. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb felületet lehet betekerni egy körre, ezért osztócsöveket tesznek a falfűtéshez (általában ez egy 20-as gerinc, amiről leágaznak a kisebb átmérőjű csövekkel tekert körök). Ezeket persze Tichelmannba illik kötni, és azt is jelenti, hogy lényegesen pontosabb beszabályozást illik alkalmazni - mellesleg a padlófűtés is érzékeny a beszabályozásra, mivel ott alacsony a felületi hőmérséklet, emiatt 1-2°C eltérés már érezhető a szoba melegén.
Ha egy radiátoron fele annyi víz megy át, akkor a hőleadása 20%-kal csökken. De a túlméretezések miatt lehet fojtani a szelepeken, és általában ott esik a legnagyobb nyomás; emiatt gyakori probláma a szelep zajosság (családi házaknál is, de főleg nagyobb rendszereknél, ahol erős szivattyú van). Felületfűtésnél a csöveken arányaiban nagyobb nyomás esik, mivel hosszabbak a csövek, ezért a szelepekkel nem lehet mindig belőni a rendszert, ha nincs megtervezve a rendszer. Nagyon elmászhat a hidraulika, elég csak egy 120 méteres kör a sok 80m-es mellett, és már képtelenség beszabályozni a köröket.
Ha magad akarod tervezni, akkor javaslom a Winwatt Meditherm programját a számításokhoz. Leméretezi a hőveszteséget (sajnos a hűtéshez nem használható), és meg lehet vele tervezni a hidraulikát is - egész pontosan.
Vagy kövesd Zsezse módszerét: bízzd meg a forgalmazót a házad leméretezésével, megtervezésével. A Valsir csinál ilyet (és mások is), ha megadod a ház építész rajzait, akkor adnak egy ajánlatot a csövekre, osztókra. Ha elfogadod és megrendeled tőlük az anyagot, akkor átadják a tervet is, ami alapján Te is megtudod csinálni a rendszert. A kazán körüli részt magadnak kell megtervezni, ők csak az osztón túli részét adják. A gyári osztók amúgy drágák, és javasolnak majd termoelektromos fejeket is, amik szintén húzosak. Ha nagyon akarsz spórolni, ezeket elhegyhatod, de a helységenkénti szabályzás nagyon ajánlott, és ezen drága szerelvények nélkül ezt nem tudod megvalósítani.

A keverésről: elvileg le lehet méretezni úgy a csöveket, hogy csak egy szivattyú kelljen. Az osztó-gyűjtő lehet külön-külön (mármint egy osztó a padlófűtésnek, és egy osztó a falfűtésnek), ekkor rá lehet majd később kötni a falhűtést is - de már olvastam padlóHűtésről is.

A hidraulikus váltó más kérdés. Kis rendszernél akár el is maradhat, sok rendszer üzemel direktbe kötve a kazánnal. Ez azért nem túl jó megoldás, mert a kazán nem szokta megtalálni magának a legkedvezőbb üzemállapotot, ezért rossz lesz a hatásfoka. Sűrűn ki-be kapcsolgat, ami rövidíti a kazán élettartamát is. Általában pár % energiamegtakarítás nem visszatartó erő sok ember számára, és néha az egyszerűség is előny, hiszen nincs plusz szivattyú, ami áramot fogyaszt és el is romolhat.

Az igazi megoldás kazán + hidróváltó + 2db kevert kör + minden szobába öntanuló termosztát + külső hőmérsékletfüggő kazánvezérlés.
A beruházási oldalról takarékos megoldás az áll egy jó kazánból, amiben van egy elektromos fordulatszám szabályzású szivattyú + külső hőmérsékletfüggő vezérlés, és erre kötni az osztókat; az osztókon pár termoelektromos fej azokon a körökön, amelyikre azt gondolod, hogy érdemes tenni (pl vendégszoba) és persze termosztát.

Egyszerűen csak a kérdésedre válaszolva: lehet egy osztón a fal-, és a padlófűtés, ha úgy akarod :) . De vannak fontosabb dolgok is, amit mérlegelni kell :( .
2013-07-31
12:38:08
#41557
Sziasztok!

Köszönettel vettem a hozzászólásokat, kritikákat. Természetesen alaposan átgondolom, méretezem a rendszert, ha másképpen nem megy szakemberrel is. De határozott meggyőződésem, hogy abhhoz, hogy jól tudjak dönteni - félreértés ne essék, én döntök, nem pedig egy mérnök, hiszen az én házam, az én igényem, és nem utolsó sorban az én pénzem - minden fontos információt legalább alap szinten nekem is ismernem kell. Nem akarom azt se, hogy plusz, felesleges dolgokra beszéljen rá a "szakember", de azt se, hogy valami lényeges kimaradjon.

Visszatérve a témához: elfogadom( tegyük fel :-)), hogy két külön kör legyen a padlófűtés és a falfűtés. Ha azonos az előremenő és a hőfoklépcső, és közvetlenül a kazán után van kettéosztva, párhuzamosan, és a kazàn szivattyújának a teljesitménye is megfelelő, van-e valami indok arra, hogy külön szivattyú hajtsa valamelyik kört? Ha igen, mi ez az indok? Gondolom plusz szivattyú esetén a hidraulikus leválasztót sem úszom meg.

Persze megfogalmazhatjuk az egészet általánosabban is: padlófűtés és falfűtés kombinációja esetén mi a legjobb felépítés? Hogyan oldható meg a kettő integrációja?

Én hajlok abba az irányba, hogy mivel mind a kettő alacsony hőmérsékletű, megfelelő méretezés után menjen azonos hőfokkal. Ezért is gondoltam eredetileg az egy osztó gyűjtős megoldást.

Jimie
2013-07-31
10:30:01
Előzmény: szocsmarci #41549#41553
Sajnos, azokat a "mérnököket", akikkel engem hozott össze a sors, nem izzasztotta meg a feladat. Ugyanúgy "így szoktuk" alapon gondolkodtak, mint a fűtészerelők (sajnos). Kénytelen voltam beletanulni a dologba... Hibátlan nem lett a rendszerem, de sokkal olcsóbb és olcsóbban üzemeltethető.

T.
2013-07-30
21:44:47
Előzmény: szocsmarci #41549#41551
szocsmarci

az "emberek" vedelmeben annyit, hogy en is tudas/tapasztalat hianyaban alltam neki a falfutes szerelesnek. Az is igaz, hogy nekem a beszallito tervezte es meretezte a rendszert, en csak felpattintottam a falra.

azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtobb modern haznal mar futesre nem nagyon tudjak elrontani a falfutes meretezeset, a hutesre meg a leheto legnagyobb kulso felulet becsovezese megfelelo "okolszabaly"

abban viszont egyetertunk, hogy ennek a tervezese nem laikusoknak valo feladat. a padlofutes szerintem erzekenyebb terulet, hiszen ott nem lehet az eloremeno homersekletet szabadon emelni.

az eredeti felvetesre reagalva:
40 fokos eloremeno sok a padloba, es szerintem a falba is. nekunk 5cm EPS mellett sem kellett ennyi az elmult 2 szezonban.
szocsmarciVálasz erre
2013-07-30
21:15:29
Előzmény: Jimie #41543#41549
Létezett régebben olyan ajánlás, ahol sorba kötötték a két rendszert - valószínű működőképes volt sok esetben. De jobb külön kezelni a kettőt, könnyebb szabályozni emiatt komfortosabb.

Mellesleg nem értem az embereket. Simán neki állnak olyan munkáknak, amik a mérnököket is megdolgoztatja. Nem egy ördöngösség a padlófűtés, de a falfűtés már nehezebb. Ésszel kell haladni, és rengeteget számolni - számítógép nélkül nem is nagyon megy már az ilyen.
2013-07-30
20:24:00
Előzmény: Jimie #41543#41547
Szia,

Szivattyú méretezéshez ez így kevés infó. Hány kört tervezel, milyen hosszút és mekkora csőből?

Energetikailag rosszabb a soros kapcsolás. A magasabb előremenő rontja a kazán hatásfokát, a nagyobb áramlási ellenállás nagyobb szivattyúteljesítményt igényel.

Nekem két osztó-gyűjtő van párhuzamosan. Egyik a padlónak, másik a falnak. Termomax Inka szivattyúját legkisebb teljesítményre lemodulálva használom. Így 7-8°-os hőlépcsőm van . A köröket úgy méretezd, hogy lehetőleg egyforma áramlási ellenállással rendelkezzenek a szükséges térfogatáramnál.

T.
2013-07-30
18:38:37
#41543
Sziasztok!

Jelenleg a házam fűtésrendszerét tervezgetem, ami falfűtés és padlófűtés kombinációjaként lenne leginkább kedvemre való. Logikusan adódik, hogy ez mehetne azonos hőlépcsővel (dt=5), és persze azonos előremenővel (35-40 fok). Még számolgatom, hogy ezt meg tudja-e hajtani a (tevezett) kondenzációs kazán szivattyúja (Baxi nuvola platinum). Kérdésként merült fel bennem, hogy ha ez nem jön össze, akkor egy megfelelő másik szivattyú pluszban történő beépítése esetén szükséges-e minden esetben a hidraulikus leválasztó. Nem vagyok túl járatos ezekben, de járható-e esetleg az, hogy mégsem azonos előremenő lenne, hanem mondjuk a falfűtés menne 40-es előremenővel, és 35-ös visszatérővel, a padló meg 35-ös előremenővel, 30-as visszatérővel. Egymással nem párhuzamosan, hanem sorosan lenne kötve a két kör, a padlófűtést külön szivattyú keringetné.
Így persze két osztó-gyűjtő kör lenne (az eredeti elképzelés szerint egy).
Mi a véleményetek? (remélem érthetően írtam le).

Jimie

2013-05-02
22:35:14
Előzmény: grano #40505#40526
nem nagy a kockázat.
ha nem találnak vizet, 20 méterig kell csak kifizetni.


Biosolar Forum  =>  Fűtés - Hőleadók  =>  Falfűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva