Légkollektor :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő »

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 14:41:29
villam64, A hatásfok leginkább két tényezőtől függ. Az egyik a hőszigetelés, ami a sík-kolektoroknál (így a sörkollektornál is) dominál, a másik az sugárzás útján történő hőmérsékletvesztés, ami a magasabb hőmérsékleten dolgozó vákumcsöveseknél jelenthet meghatározó veszteséget. Télen a vákumcsöves egyértelműen jobb, csak hát nem érdemes télre méretezni. 20kWh havi hozam négyzetméterenként nagyon kevés, mennyi az, talán 3-5 kg fa? Visszatérve a légkollektorra, megpróbálom megválaszoni a kérdéseket. 1. Kérdés Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek? Válasz: Az üzemi teljesítménye nem lehet lényegesen több. 70% az elméleti optikai hatásfok, ami működés közben igencsak lecsökken. (Lásd kollektor diagramok az SPF oldalán). 2. Kérdés A 40. oldalon a következő számítás olvasható: Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra. Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra. Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni? Válasz: Rossz a számítási módszer, az üzemidő alatt a tényleges hatásfokkal kell számolni. Vegyük alapul Sándor méréseit. A kollektorai netto négyzetméterenként az ominózos 5 hónapban havonta az átlag besugárzott 67kWh/m2-ből 26.6kWh/m2-t hoznak. A hatásfok 40%. Az én rendszerem hatásfoka csak 30%. A kollektoraink optikai hatásfoka 70%. Ennek kb a fele hasznosul. Persze a papír sok mindent elbír, de miért csapjuk be önmagunkat? 3. Kérdés Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok). Válasz: Rossz a számítási módszer, a következtetések is rosszak, a megtérülési idő a feltételezett többszöröse. A 2. kérdés adataihoz kiegészítésképp: Az év fennmaradó 7 hónapjára év 7 hónapból számolt havi átlag sugárzás 2004 138 2005 151 2006 141 átlag 143 Ebből Sándor rendszere havi átlagban 82kWh-t hasznosított - 62%, az enyém 50kWh-t (le volt takarva) -35% link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-30
14:41:29

villam64,

A hatásfok leginkább két tényezőtől függ. Az egyik a hőszigetelés, ami a sík-kolektoroknál (így a sörkollektornál is) dominál, a másik az sugárzás útján történő hőmérsékletvesztés, ami a magasabb hőmérsékleten dolgozó vákumcsöveseknél jelenthet meghatározó veszteséget.

Télen a vákumcsöves egyértelműen jobb, csak hát nem érdemes télre méretezni. 20kWh havi hozam négyzetméterenként nagyon kevés, mennyi az, talán 3-5 kg fa?

Visszatérve a légkollektorra, megpróbálom megválaszoni a kérdéseket.
1. Kérdés
Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek?
Válasz: Az üzemi teljesítménye nem lehet lényegesen több. 70% az elméleti optikai hatásfok, ami működés közben igencsak lecsökken. (Lásd kollektor diagramok az SPF oldalán).

2. Kérdés
A 40. oldalon a következő számítás olvasható:
Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra.
Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra.
Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni?
Válasz: Rossz a számítási módszer, az üzemidő alatt a tényleges hatásfokkal kell számolni.

Vegyük alapul Sándor méréseit. A kollektorai netto négyzetméterenként az ominózos 5 hónapban havonta az átlag besugárzott 67kWh/m2-ből 26.6kWh/m2-t hoznak. A hatásfok 40%. Az én rendszerem hatásfoka csak 30%.
A kollektoraink optikai hatásfoka 70%. Ennek kb a fele hasznosul.
Persze a papír sok mindent elbír, de miért csapjuk be önmagunkat?

3. Kérdés
Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok).
Válasz: Rossz a számítási módszer, a következtetések is rosszak, a megtérülési idő a feltételezett többszöröse.

A 2. kérdés adataihoz kiegészítésképp:
Az év fennmaradó 7 hónapjára
év 7 hónapból számolt havi átlag sugárzás
2004 138
2005 151
2006 141
átlag 143
Ebből Sándor rendszere havi átlagban 82kWh-t hasznosított - 62%, az enyém 50kWh-t (le volt takarva) -35%
link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 13:12:06
Róbert Az eltére nem tudok felkapcsolódni most. A mtv-s riportban rosszat nem találok, mert sok kommentárt nem fűzött hozzá. Egyébként nem is feladata a hozzáértés. Nem is tudom, hogy találunk-e olyan riportert az országban aki utána olvasott volna a napkollektor témának. Aki nálatok volt, az sem látott még életében napkollektort. Az én kollektorom a mai hóesésben is működik. A vákuumcsövesnek télen sokkal jobb a hatásfoka, mint a síkkollektornak. A szigetelése révén. Ezért tartom magam ahhoz, hogy a vákuumcsöves kollektorom garantálni tudja a téli idényben a sörkollektorhoz képest a +20%-ot. Olyankor is képes lesz menni, amikor a sörkollektor be sem indul. Sándor mérései is jobbak télen, pedig nem is erre vannak a kollektorai beállítva. Télen nem is kell 70°-nál kisebb dőlésszög. Ha pedig eggyel több kollektort tettél fel a kelleténél (a tavasz-ősz hmv előállításnál), akkor meg sokkal jobban jársz a meredekebb dőlésszöggel. Kevesebb takarás, + néhány százalék ősztől-tavaszig. Mondjuk az Elte jogi karán legalább vannak érdeklődők. Műszakiaknál több lehetőség lenne, ha lenne érdeklődésük. Publikálásra is. Még egy link: http://klimairoda.blog.hu/link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-30
13:12:06

Róbert
Az eltére nem tudok felkapcsolódni most. A mtv-s riportban rosszat nem találok, mert sok kommentárt nem fűzött hozzá. Egyébként nem is feladata a hozzáértés. Nem is tudom, hogy találunk-e olyan riportert az országban aki utána olvasott volna a napkollektor témának. Aki nálatok volt, az sem látott még életében napkollektort. Az én kollektorom a mai hóesésben is működik. A vákuumcsövesnek télen sokkal jobb a hatásfoka, mint a síkkollektornak. A szigetelése révén. Ezért tartom magam ahhoz, hogy a vákuumcsöves kollektorom garantálni tudja a téli idényben a sörkollektorhoz képest a +20%-ot. Olyankor is képes lesz menni, amikor a sörkollektor be sem indul. Sándor mérései is jobbak télen, pedig nem is erre vannak a kollektorai beállítva. Télen nem is kell 70°-nál kisebb dőlésszög. Ha pedig eggyel több kollektort tettél fel a kelleténél (a tavasz-ősz hmv előállításnál), akkor meg sokkal jobban jársz a meredekebb dőlésszöggel. Kevesebb takarás, + néhány százalék ősztől-tavaszig.
Mondjuk az Elte jogi karán legalább vannak érdeklődők. Műszakiaknál több lehetőség lenne, ha lenne érdeklődésük. Publikálásra is.
Még egy link: http://klimairoda.blog.hu/link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 09:21:49
villam64, Az én kollektoromban a dobozok teljes keresztmetszetén áramlik a levegő (mindkét vége teljesen ki van vágva). A perdítők és a hasonló hókusz-pókusz csak rontja a hatásfokot, ugyanis hőelvétel nagysága (levegő sebessége) a legkritikusabb, és ezen minden akadály csak ronthat. A riport szereplői korrektek voltak, a kommentárról már látszik a tévés hozzá nem értés. Visszatérve a dolgozathoz. Mit gondolsz, mi válasz a kérdésekre? link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-30
09:21:49

villam64,

Az én kollektoromban a dobozok teljes keresztmetszetén áramlik a levegő (mindkét vége teljesen ki van vágva). A perdítők és a hasonló hókusz-pókusz csak rontja a hatásfokot, ugyanis hőelvétel nagysága (levegő sebessége) a legkritikusabb, és ezen minden akadály csak ronthat.

A riport szereplői korrektek voltak, a kommentárról már látszik a tévés hozzá nem értés.

Visszatérve a dolgozathoz. Mit gondolsz, mi válasz a kérdésekre? link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 07:34:08
Róbert Beleolvastam én is. Érdekességként tettem ide. Szakdolgozat skiccnek nevezném, mert van olyan mondat, amiben a napelemet nagyobb hatásfokúnak nevezi a napkollektornál. Szerintem hivatkozásokat is tartalmaz, amit nem jelöl, mert a sörkollektoros oldalon is láttam a tesztet a perdítős, sima, és fúrt tetővel. Innen-onnan összeszedett. A tied perdítős ? A sima a szájával a nap felé, lehet 1-2 (néhány) százalékkal növelné a hatásfokot. Ez egy pontos riport volt. http://videotar.mtv.hu/Cimkek/s/o/sorosdoboz.aspxlink

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-30
07:34:08

Róbert
Beleolvastam én is. Érdekességként tettem ide. Szakdolgozat skiccnek nevezném, mert van olyan mondat, amiben a napelemet nagyobb hatásfokúnak nevezi a napkollektornál. Szerintem hivatkozásokat is tartalmaz, amit nem jelöl, mert a sörkollektoros oldalon is láttam a tesztet a perdítős, sima, és fúrt tetővel. Innen-onnan összeszedett. A tied perdítős ? A sima a szájával a nap felé, lehet 1-2 (néhány) százalékkal növelné a hatásfokot.
Ez egy pontos riport volt. http://videotar.mtv.hu/Cimkek/s/o/sorosdoboz.aspxlink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-30 00:57:19
villam64, Kösz, a dolgozatot átnéztem. Sajnos az írást egy kicsit elnagyoltnak tartom, a mérési eredményeit pedig nem próbálja összevetni az idézett leírás megállapításaival. A 35. oldalon leírja, hogy a számított pillanatnyi hatásfok dél körül 33%. Utána idéz egy leírást, ahol 70%-os hatásfokot említenek. A szakdolgozat szerzőjének ezen el kellett volna gondolkoznia, és három kérdést feltenni (utána pedig megválaszolni). 1. Kérdés Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek? 2. Kérdés A 40. oldalon a következő számítás olvasható: Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra. Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra. Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni? 3. Kérdés Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok). A kérdéseket magad is megválaszolhatod. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-30
00:57:19

villam64,

Kösz, a dolgozatot átnéztem.
Sajnos az írást egy kicsit elnagyoltnak tartom, a mérési eredményeit pedig nem próbálja összevetni az idézett leírás megállapításaival.

A 35. oldalon leírja, hogy a számított pillanatnyi hatásfok dél körül 33%. Utána idéz egy leírást, ahol 70%-os hatásfokot említenek. A szakdolgozat szerzőjének ezen el kellett volna gondolkoznia, és három kérdést feltenni (utána pedig megválaszolni).

1. Kérdés
Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek?

2. Kérdés
A 40. oldalon a következő számítás olvasható:
Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra.
Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra.
Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni?

3. Kérdés
Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok).

A kérdéseket magad is megválaszolhatod.
link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-29 23:01:29
' http://ion.elte.hu/~akos/tezisek/tdk/sorkoll_tdk.pdf ' az egész másolandó link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-29 16:19:49
csepregi_laszlo, Vízmelegítő levegős kollektort szeretnél, vagy szimpla vizeset? Úgy gondoltam, hogy az utóbbit, ezért az előző kérdésed áttettem a megfelelő rovatba. link

csepregi_laszlo(7 eddigi hozzászólás) 2010-01-29 15:52:25
Melegvízet szeretnék előállítani a kollektorral, ahhoz való csövek méretei felől érdeklődöm! Milyen legyen a gyűjtő- ill. összekötő cső mérete? Melyik változat a nagyobb hatásfokú, ha vékony vagy vastag csöveket használnék?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-27 21:40:15
A Sörkollektor építési költségei: Két árat is közzéteszek. Az egyik a "kompromisszummentes" tesztkollektor, a másik az "alternatív" olcsóbb megoldásokat tartalmazó doboz költségeit részletezi. Munkadíj egyik verzióban sem szerepel, csak az elvégzendő munkálatok listája. Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-27 21:14:19
csepregi_laszlo, Milyen kollektorról van szó?link

csepregi_laszlo(7 eddigi hozzászólás) 2010-01-27 20:30:15
Helló! Van egy 1X1,30 méteres kollektorom és nem tudom, hogy mekkora méretű/átmérőjű csövek kellenek bele! Tudnátok segíteni?link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-24 19:48:15
Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 23:14:06
villam64, Kösz, hogy gondoltál rám. A sörkollektor még fent lesz áprilisig, utána tudnám a cserét megejteni.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 23:07:28
Róbert Azt tervezem, hogy ha rendben működik, akkor a 12 csövest megkapod tesztelésre, amint a 15 csöves készen lesz. Szeretném a jövő héten próbálni. Pénteken kapom meg a gyűjtőt, mert azt végül bádogosra bíztam, ez sem szakmám.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 22:56:17
villam64, A következő táblázat javítva lesz. Kíváncsian várom a híreket a vákumos légkollektorodról. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 21:48:57
Róbert A Sörkollektor galéria táblázatban az értéket kijavítottad a 17.-eire, de a dátumot nem. A ledugaszolt vákuumcsövemben délután 15 órakor 88 °C-ot mértem. Ide teszem a napkollektorom mai hőmérsékleteit összehasonlítás képen. Klikk a nagyításhoz Látható a 15:22 utáni hőmérséklet csökkenés intenzitása a gyűjtőnél. Igaz a szigetelés hiánya is. De mutatja, hogy -10 °C-ban akármilyen a szigetelés befagyna. Ha az AP tiszta desztillált vizet használ a hp-ben, a fagyáspont akkor is kérdéses. A gyűjtőtől visszahűl a hp is. Hétvégén szeretném összeragasztani a kollektorom. Mivel volt kéményben viszem le a levegőt, és a kéményen belül nem szigetelem, az falfűtést fog megvalósítani. Ilyen álkémény fűtés oszlopot 1-2 db-ot egy 30-40 m2-es nappaliba be lehet tervezni. Körülötte rácson alulról áramolna ki a levegő.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-20
21:48:57

Róbert
A Sörkollektor galéria táblázatban az értéket kijavítottad a 17.-eire, de a dátumot nem. A ledugaszolt vákuumcsövemben délután 15 órakor 88 °C-ot mértem. Ide teszem a napkollektorom mai hőmérsékleteit összehasonlítás képen.

Klikk a nagyításhoz
Látható a 15:22 utáni hőmérséklet csökkenés intenzitása a gyűjtőnél. Igaz a szigetelés hiánya is. De mutatja, hogy -10 °C-ban akármilyen a szigetelés befagyna. Ha az AP tiszta desztillált vizet használ a hp-ben, a fagyáspont akkor is kérdéses. A gyűjtőtől visszahűl a hp is. Hétvégén szeretném összeragasztani a kollektorom. Mivel volt kéményben viszem le a levegőt, és a kéményen belül nem szigetelem, az falfűtést fog megvalósítani. Ilyen álkémény fűtés oszlopot 1-2 db-ot egy 30-40 m2-es nappaliba be lehet tervezni. Körülötte rácson alulról áramolna ki a levegő.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 20:35:35
csepregi_laszlo, A tapasztalok szerint az üreges polikarbonát (vagy két rétegű üveg) kevesebb napenergiát ereszt át, mint amennyivel csökkenti a hőveszteséget. Ezért a tömör víztiszta borítás javasolt. link

csepregi_laszlo(7 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 20:20:52
Helló! Azt szeretném kérdezni, hogy sima üveg, vagy a hőszigetelt üveg való inkább a kollektor elé?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 20:26:35
zsbalázs, Nézzük csak: 2008 első három hónapjára: Sándor - 104 Robert - 80 Légkollektor - 78 (kb ennyi lett volna - 251kWh 31%-a) A 31% csak két hét mérése alapján jött ki, pontosabb lesz az adat március végére.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 20:03:03
Róbert! Én a nettó vákumcsöves telljesítményt néztem. A Sándor mérése 2008-ban ugynúgy nettó felület m2/kwh? Mert így a lég-vákumos 57 míg a vizes 104 kwh, ez már lényeges eltérés! Az átlag valahol a kettő között lehet, hogyha a 2008 nagyon jó volt. Azért a jan-márc időszakot nézem, mert erről még nincsen tapasztalatom, illetve ebben az időszakban még igen jelentős a fűtés még abban az esetben is ha napsütéses idő van.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
20:03:03

Róbert!

Én a nettó vákumcsöves telljesítményt néztem. A Sándor mérése 2008-ban ugynúgy nettó felület m2/kwh? Mert így a lég-vákumos 57 míg a vizes 104 kwh, ez már lényeges eltérés! Az átlag valahol a kettő között lehet, hogyha a 2008 nagyon jó volt.
Azért a jan-márc időszakot nézem, mert erről még nincsen tapasztalatom, illetve ebben az időszakban még igen jelentős a fűtés még abban az esetben is ha napsütéses idő van.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-18 19:34:02
zsbalazs, A három hó összege az egyik esetben 251, a másik esetben 190. Ez csak 30% differencia. Az egyik évben 10-el több napig volt derült az ég, ez nem olyan különös.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-01-18 19:09:11
Róbert! Akkor a 2008-as majdnem duplája az átlagnak? (jan-márc. időszakra?) link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-17 21:16:25
zsbalazs, Igen az egyik egy konkrét év, a másik egy átlagos.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-01-17 21:10:08
Róbert! Érthető és én is a 30%-ra gondolok. A két táblázatban a globál sugárzás nem egyezik!Az egyik mért? a másik átlagos? link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-17 20:39:14
zsbalazs, Légkollektorra készült a táblázat de CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva. Vizes esetén valamivel jobb lenne az eredményt várok. FIGYELEM!: a 30%-os hatásfok az össz globál-sugárzásra vonatkozik, nem a pillanatnyi hatásfokot jelenti, és CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva. Példa: a kollektor 700W/m2 sugárzás mellett mondjuk 45% hatásfokkal fut, de a havi 100kWh teljes besugárzásból csak 30kWh-t hasznosít, mert a sugárzás a nap egy részében annyira gyenge, hogy nem lehet vele a rendszert működtetni. Ezért nem szabad feltételezni, hogy az évi globál-sugárzást megszorozva a maximális hatásfokkal megkapom a várható hozamot, mert jó, ha a fele összejön. Nem tudom, hogy érthetően írtam-e le ezt? Az alábbi adatok mutatják vizes kollektorokra jellemző eredő hatásfokot. Tudom, hogy a földrajzi eltérések miatt nem teljesen pontos a táblázat, de összességében jól mutatja a lehetőségeket. A négy vizsgált hónap átlaga: Sándor vákumcsöves rendszere 40%-os hatásfokot, az én síkkolektoros rendszerem 34%-os hatásfokot ért el. Mérési adatok adatok netto adszorberfelületre vonatkoztatva: 2008 Havi globálsugárzás Hozam1/%-Sándor(vcs) Hozam2/%-Robertsík) január 47kWh 17kWh/36% 14kWh/30% február 94kWh 34kWh/36% 32kWh/34% március 110kWh 53kWh/48% 34kWh/31% április 130kWh 52kWh/40% 49kWh//38% össz 381kWh 156kWh/41% 129kWh/34% link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-17
20:39:14

zsbalazs,

Légkollektorra készült a táblázat de CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva.
Vizes esetén valamivel jobb lenne az eredményt várok.

FIGYELEM!: a 30%-os hatásfok az össz globál-sugárzásra vonatkozik, nem a pillanatnyi hatásfokot jelenti, és CSAK két hét adatai alapján lett kiszámítva.

Példa: a kollektor 700W/m2 sugárzás mellett mondjuk 45% hatásfokkal fut, de a havi 100kWh teljes besugárzásból csak 30kWh-t hasznosít, mert a sugárzás a nap egy részében annyira gyenge, hogy nem lehet vele a rendszert működtetni. Ezért nem szabad feltételezni, hogy az évi globál-sugárzást megszorozva a maximális hatásfokkal megkapom a várható hozamot, mert jó, ha a fele összejön.

Nem tudom, hogy érthetően írtam-e le ezt?

Az alábbi adatok mutatják vizes kollektorokra jellemző eredő hatásfokot.
Tudom, hogy a földrajzi eltérések miatt nem teljesen pontos a táblázat, de összességében jól mutatja a lehetőségeket.
A négy vizsgált hónap átlaga:
Sándor vákumcsöves rendszere 40%-os hatásfokot, az én síkkolektoros rendszerem 34%-os hatásfokot ért el.


Mérési adatok adatok netto adszorberfelületre vonatkoztatva:
2008      Havi globálsugárzás  Hozam1/%-Sándor(vcs)  Hozam2/%-Robertsík)
január    47kWh                17kWh/36%                     14kWh/30% 
február   94kWh                34kWh/36%                     32kWh/34%                      
március   110kWh               53kWh/48%                     34kWh/31%   
április   130kWh               52kWh/40%                     49kWh//38%

össz      381kWh               156kWh/41%                    129kWh/34%

link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő »