English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőtükörlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-01-19
20:57:46
Előzmény: robert #37849#37852
ez elég látványos.
Gondolom nem egy 45/40-es tartományban dolgozófűtési rendszer van a házban.

Ezt jó lenne látni egy ilyen hőtükörrel is.
2013-01-19
19:40:18
Előzmény: szocsmarci #37848#37849
szocsmarci,

A hivatkozott oldal magyarázatát pont azért nem vettem figyelembe, amiket te is észrevettél.

A mérést hihetőnek tartottam (nem energiamegtakarítást ígér!), hiszen a radiátor melegebb, mert a hőtükör alkalmazásával a fal felé nem tud sugárzással annyi hőt leadni, mint nélküle. Így viszont a szoba felé intenzívebben sugározhat.




grano,

Itt látszik az ablak alatt működő radiátor:



szocsmarciVálasz erre
2013-01-19
18:49:52
Előzmény: robert #37841#37848
A hivatkozott oldalon a rajzon egy belső falra felszerelt radiátor látható, így nincs megtakarítás! A szöveg is elég zagyva: "Works by a two fold mechanism. First it reflects heat back into the room heating it up to 46% faster. Secondly it returns heat back into the radiator so that the water in the heating system returns to the boiler hotter and reduces the boiler firing and hence reduces your heating costs."
"Kétszeresen takarékos. Először is visszaveri a hőt a szobába, ezáltal 46%-kal gyorsabban melegíti fel azt. "
Nem veri vissza a hőt a szobába, hanem nem engedi a radiátor hátlapját lehűlni. A 46% pedig túlzás, ha azt vesszük, hogy a radiátorok a hőt kb 40%-ban sugárzással adják le.
"Másodszor visszaadja a meleget a radiátorba, így a kazánba a víz forróbban érkezik, ezáltal csökken a fűtési költség"
Ez is hülyeség, főleg kondenzációs kazánoknál.

Granonak: A kollégám lefényképezte a házát hőkamerával, és szépen látta a radiátort, és a falban vezetett csöveket az udvaron. 30-40 éves ház szigetelés nélkül, vegyes kazánnal.
2013-01-19
17:47:24
Előzmény: grano #37844#37845
grano,

Tudjuk:
1.# 1C fok hőmérséklet-különbség az épületben ~5% különbséget jelent a hőveszteségben
2.# F felületű radiátorok mögött az U hőátbocsátású fal évi hővesztesége E=70*U*F [kWh]

Például:
U=0.5, F=10m2, E=350kWh
Ha a 10m2 radiátor mögötti külső fal átlagosan 1C fokkal magasabb hőmérsékletű, akkor 18kWh-val nagyobb hőveszteség keletkezik.
A költség-növekedés 250Ft/év. Minél jobb a fal hőszigetelése, az összeg annál kevesebb.

2013-01-19
17:24:05
Előzmény: robert #37841#37844
robert:
én ebben szkeptikus vagyok. Azt elhiszem, hogy a hőtükör energetikailag jó lehet, hiszen ha a radiátor mögötti fal hőmérsékletét csökkenti akkor a veszteséget is csökkenti.
De ennyivel?
Nem láttam még hőkamerás felvételen olyat h szigeteletlen fal esetén látszana a radiátor helye.
2013-01-19
14:45:58
#37841
A vizsgálatot a 90-es években épült 3 szobás házban végezték.
A radiátor egy belső falon volt elhelyezve, a visszatükrözött egyébként sem veszett volna kárba, csak a szoba gyorsabb felmelegítését segítette, energiamegtakarítás nélkül.


A vizsgálat 1. napján a hőtükör alkalmazása nélkül a szoba közepén 5 percenként olvasták le a hőmérséklet.

A vizsgálat 2. napján a hőtükört a radiátor mögötti falra erősítva a szoba közepén 5 percenként olvasták le a hőmérséklet.

A vizsgálatok megállapították, hogy tükör panelek alkalmazásával a szoba gyorsabban melegedett fel.

Hőtükör alkalmazása nélkül a szoba 75 perc alatt érte el a 19C fokot és 140 perc alatt a 20C fokot.
Hőtükörrel a szoba 40 perc alatt érte el a 19C fokot (46%-os javulás), és 90 perc alatt a 20C fokot (35%-os javulás).

forrás: www.purchase.ie/advice/rad-booster-radiator-reflectors-ber-assessor-report





2012-09-17
12:21:06
Előzmény: jratkai #33233#33246
jratkai,

"A radiátortartó kétféleképpen is felszerelhető, közelebb vagy távolabb tartva a radiátort."

Szerintem ennek csak kivitelezéstechnikai jelentősége van.
A radiátorok bekötése történhet padlóból való felállással és oldalfali kiállással is. Rendszer és tervező/kivitelező függő.
A tartókonzolok a kétféleképpen történő szerelhetőséggel gyakorlatilag "csak" lehetőséget biztosítanak a bekötési lehetőségek megválasztására és az esetleges csatlakozási pontatlanságok utólagos orvosolására.

Szerintem ennek, azaz a faltól való távolságnak nincs számottevő jelentősége a fűtés hatékonyságának szempontjából.

Ami meg a radiátor szerelési magasságát illeti annak van jelentősége, hogy a radiátor alja bizonyos minimális magasságra legyen a padlótól.
Mivel a radiátor alapvetően konvekciós fűtés, azaz kisebb mértékben sugároz és nagyobb mértékben a környező levegőt melegíti, ahhoz, hogy a levegő megfelelően tudjon körülötte -főként alulról felfelé- áramolni, mozogni, ahhoz szükséges, hogy megfelelő szabad hely legyen a radiátorok alatt.
Az ideális szerelési helyzetet általában a gyártók mellékelni szokták a radiátoraik mellé. Úgy emlékszem általában 15-20 cm a javasolt magasság.

Ezt általában befolyásolhatja még a betervezett radiátor szerkezeti magassága és a rendelkezésre álló parapet magasság is, ami fölé nem célszerű emelni a radiátor tetejét, mert akadályt jelenthet a nyílászáró megfelelő használatánál, és nem is lenne esztétikus.

Pl. ha neked egy 600 mm magasságú radiátort terveztek be az adott helyre, akkor ~15-16 cm-re hagynám a radiátor alját a padlótól.
Szerintem ennek a magasságnak normál esetben nincs a fűtés hatékonyságára számottevő hatása.
2012-09-17
10:40:29
Előzmény: jratkai #33233#33236
jratkai,

1. A hőtükör megvédi a falat a radiátorból érkező hősugaraktól. Ha ezáltal a fal felületének a hőmérséklete 2C fokkal csökkenthető, akkor radiátor négyzetméterenként 10%-al csökken a falon a hőveszteség, akkor, amikor a radiátor meleg.
2. A hőtükör 5mm hőszigetelésre van ragasztva, ami átlagos falazat esetén néhány századdal javítja a fal U értékét, mondjuk dU=0.03W/m2K.

10m2 felülettel számolva:
- a hőtükör hőszigetelő rétegének köszönhetően 35kWh energiát lehet megspórolni (~600Ft/év)
- 700 óra fűtési idővel számolva a hőtükör hatásának köszönhetően 7kWh energiát lehet megspórolni (~120Ft/év)

Látszik, hogy 5 mm hőszigetelés ötször annyit jelent, mint a tükrözés hatása.

Az eredmény a fal hőszigetelő tulajdonságaitól és a radiátor hőmérsékletétől nagyban függ.
Ha lefested a tükröző felületet, akkor a tükrözésre eső csökkenés kiesik.

Összességében éves szinten nem valószínű, hogy 1000 forintnál nagyobb megtakarítást jelent az említett módszer.


2012-09-17
09:58:46
#33233
Radiátor mögé megéri (Climapor) hőtükör fóliát tenni? A diszperzittel lefestés vagy beporosodás miatt elveszti a hővisszaverő hatását és csak a hőszigetelése (4 mm) marad?
más: Acél lapradiátor alját a szalagparkettától hány cm magasra optimális tenni? Számít, vagy elhanyagolható, hogy 15..25 cm? Családi ház, földszint, pince nincs, ablakpárkány 78 cm-en.
A radiátortartó kétféleképpen is felszerelhető, közelebb vagy távolabb tartva a radiátort. Észrevehetően kisebb a fűtésköltség ha távolabb van a faltól a radiátor?

2012-02-02
19:15:13
Előzmény: robert #24393#24475
Robert,
O.K. Majd egyszer sort kerítek rá, ha kezem ügyébe kerül egy darab.
Most ehhez férek hozzá.

A fény behatolása természetesen csak illusztráció.
Ha ugyanezt a képet egy infra is produkálja, az igazolná a hőtükör jelentőségét a gipszkarton és a hőszigetelő közötti rétegben.
De mivel mindenki tesz párazáró (ezüst színű) fóliát a gipszkarton alá, ezért szükségtelennek találom, hogy ettől jobban kivesézzük ezt a kérdést.



2012-02-01
15:35:22
Előzmény: Nandi #24391#24393
Nandi,

Próbáld meg kőzetgyapottal!

És mi van, ha ennyire behatol az üveggyapotba a fény? 10cm esetén mi a helyzet?

2012-02-01
15:23:31
#24391
Robert,
Egy LED lámpával (LUXEON) bevilágítottam a tetőtéri hőszigetelésbe.
Laza szerkezetben egy hősugárzó test is "világíthat" ilyen mélységbe, nem így gondolod?




2012-02-01
13:16:11
Előzmény: fakeco #24376#24377
fakeco,

Már megtörtént: http://biosolar.hu/forum/show/23417#23417

2012-02-01
13:08:34
#24376
Robert

Ezt kellene kicsi kritikusan korbejarni

www.homecell.hu/termekleiras.php

2012-01-31
19:12:22
Előzmény: Plaszlo #24315#24320
Plaszlo,

Az egyszerűség kedvéért számoljuk úgy, hogy a gyapot testsűrősége 100kg/m3, a hőkapacitása pedig 1 kJ/kgK.

10cmx5cm-es darabja 0.5cm mélységben 0.1x0.05x0.005=0.000025m3, tömege 0.0025kg
1000C eléréséhez 1000x0.0025x1x1000=2500J hő szükséges
A 150Wattos izzó fél perc alatt 150x30=4500J hőt sugárzott, kétszer többet a szükségesnél, ezért belefér egy kis veszteség is :)

Ráadásul nem 0.5cm mélységben, hanem csak a felületén (~1mm) pörkökődött meg.

Ugye milyen könnyű felgyújtani a házat?

2012-01-31
17:58:09
Előzmény: robert #24312#24315
Robert,
az stimmel, hogy normál viszonyok között nem kell tartani ettől, inkább az lepett meg, hogy egy 150 W-os reflektorizzó ilyen rövid(!) idő alatt ennyire megpörkölte a kőzetgyapotot.
2012-01-31
17:16:20
Előzmény: Plaszlo #24310#24312
Plaszlo,

A pörkölődést csak érdekességképpen említettem, nem azért, hogy normál körülmények között evvel kellene számolnunk. Ebből azért látszik, hogy még egy ilyen brutál sugárzás sem jut át az anyagon.

Az intenzív sugárzás a felületet érte, ahonnan a szigetelőbe nem tudott eloszlani a hő, és szét sem tudta sugározni, mert szemben volt az izzó. Én mér csak egy fél perc múlva mértem a felületi hőmérsékletet.

2012-01-31
16:54:58
Előzmény: robert #24216#24310
Robert,
hány fok lehetett a kőzetgyapot felületén, hogy ennyire megpörkölődött?
2012-01-31
16:20:31
Előzmény: robert #24216#24305
Természetesen a hőszigetelőanyag pörkölődésének a vizsgálatunk szempontjából nincs jelentősége, mert a tetőtérbe építve a gipszkarton, és a hőszigetelő anyag felületeinek a hőmérséklete azonos, tehát a hősugárzás miatt az energiaátvitel nulla.
2012-01-30
12:44:36
Előzmény: robert #24216#24227
Köszönöm. Ez meggyőző volt.
Ez jó hír. A vizsgált sűrűségű kőzetgyapot rostjain tehát nem világit át, már 5 cm-en sem.
Milyen sűrűségű volt a vizsgált hőszigetelő?

Ha egyszer a kezed ügyébe kerül egy lazább szerkezetű hőszigetelő is, akkor légyszíves ismételd meg a tesztet! Csak az én kedvemért.

Tudom nagyon makacs vagyok. De a paraszti eszem azt súgja, hogy a hősugárzás mélyen be tud hatolni a szigetelő felületébe. Minél lazább a szálak szerkezete annál mélyebbre.

Eszembe jutott közben: A biztonság technikában használt passzív infra nem lát át az ablaküvegen. Tehát a hősugárzásnak nagyjából mindegy, hogy a kőből vagy üvegből készül a gyapot.

2012-01-30
09:38:21
Előzmény: nandi #24208#24216
nándi,

Van egy 150 Wattos fényvetőm. Ez megfelel 23kW/m2 !!! hőteljesítménynek (23 Nap földre jutó hősugárzása).

Egy 5cm vastag kőzetgyapot darabot helyeztem elé. (1)
Infra hőmérővel mérem a szigetelő "sötét oldalát", a sugárzással terjedő hőnek azonnal át kellene hatolnia a szigetelő anyagon.

A sugárzó bekapcsolása előtt 3.2C (2)

A sugárzó bekapcsolása után 10 másodperccel 3.2C (3)

A sugárzó bekapcsolása után 30 másodperccel 3.6C, de le kellett kapcsolnom a lámpát, mert el kezdett füstölni a kőzetgyapot !!! látható, a pörkölés nyoma. A levétel után fél perccel még mindig 94C fokos (sajnos elmosódott a kép a kapkodásban). (4)

Láthatod, ezen a szálas hőszigetelőn NULLA hő jut át sugárzással, körülbelül ugyanez a helyzet a lazább szerkezetűvel is. Elég meggyőző volt a kísérlet?

A hőtükörnek meg van a maga helye, de nem ott, ahol a reklámok nagy része mindenféle csodát ígér.




2012-01-30
00:37:35
#24208
Robert,
Olyan kísérletet csinált már valaki, hogy üveggyapot illetve kőzetgyapot alatti fekete test hőmérsékletére milyen hatással van egy infra lámpa?

A padlásfödémeken alkalmazott, vattacukor szerű kis test sűrűségű anyagokra gondolok.

Tehát arra vagyok kíváncsi, hogy az infra fény tartományban mennyire áttetszőek ezek az anyagok.

Ha a szigetelő anyag szálai közé jó mélyen (pl. 10 cm mélységig) bevilágít a hősugárzó és ott melegíti az szigetelő anyagot, akkor már nem is tűnik feleslegesnek a hőtükör fólia alkalmazása a tetőterekben, mert 10 cm mélységben a hőfok már jelentős mértékben eltérő lehet a gipszkarton felületének hőfokától.

Másik kísérlet:
Tarts a kandalló elé egy darab hőszigetelő paplant. Nézd meg hőkamerával, hogy mennyire átlátszó.
2012-01-30
00:31:02
Előzmény: nandi #24206#24207
nandi,

A hőtükör fólia mögé helyezett szigetelő gyakran a fóliának feszülve a gipszkartonhoz szorítja azt. Ezt értem a távtartás problémája alatt. A következő probléma, hogy az így elmozdult szigetelő azután valahonnan hiányozni fog.

Ha a légrés kialakítása helyett hőszigetelővel töltjük ki a teret, akkor stabilabb szerkezetet, tartósabb és jobb hőszigetelést kapunk. A fólia feladata pedig csak a légzárás marad.


A szarufákra merőlegesen futó párnafákat értem.

2012-01-30
00:06:40
Előzmény: robert #24177#24206
Robert,
A távtartás nem feltétlen probléma.
A léc egyben szintező is lehet.
A képen látható szintező csavarral egy síkba lehet hozni a léceket.


A csavar úgy működik, hogy teljesen behajtják, azután visszaengedik annyira, hogy a léc a kijelölt síkba kerüljön.

Szintezés + Légrés = Egy csapásra két legyet lehet ütni.

További előny:
A gipszkarton alá illik 40-55 centinként párnafát tenni.
A szarufákat viszont nem rakják egymáshoz 80 cm nél közelebb.
Ez persze nem baj, mert a szarufa hőhíd a hőszigetelő anyaghoz képest.
Ebből máris következik, hogy a párnafákat (szintező léceket) a szarufákra (esetünkben deszkákra) merőlegesen raknám.

A fotó forrása:
www.webepker.hu/gipszkarton-es-profiljai/gipszkarton-profilok/szintezo_csavar_tx25_fhg_6x120.html




2012-01-29
21:28:49
Előzmény: robert #24198#24203
Köszi.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőtükörlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva