English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Segítségkéréslapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2013-02-11
17:13:18
Előzmény: robert #38504#38512
A bypass szelep olyan, mintha az autóknál a felesleges teljesítményt egy fékkel vennénk el. Ha azt akarjuk, hogy lassabban menjen az autó, akkor fékezzünk, de a motor csak pörögjön tovább. Ez a bypass szelep valójában!

Sándor kérdése: "A megbízhatósága ha tényleg nem megfelelő, akkor mit kezdjünk a nyomásvédő szelepeinkkel?"
A kettő nem ugyanaz. Ha egy házi biztonsági szelep lefúj, akkor semmi baja nem lesz a szelepnek, legfeljebb csak tömítetlen lesz, azt meg úgy is észre lehet venni. Egyszerű csere megoldja a problémát - feltéve ha nagy a szivárgás, mert ha kicsi, akkor csak azt lehet észrevenni, hogy fogy a rendszerből a víz, de nem tudni, hogy hol. Az ipari nyomásvédő szelepeket bizonyos időközönként felülvizsgálják, kapnak egy plombát is. Ez ott fontos, ahol emberélet forog veszélyben.
A bypass szelep elviekben egy műszer, egy "komoly" szabályzási feladatot ellátó berendezés. Ha pontatlanul működik, az kihatással van a kazánra, és a hőleadókra is. Ha meghibásodik, azt biztos, hogy észre lehet venni. Sem azt, ha alacsonyabb lesz a nyitási értéke (esetleg átenged), sem azt, ha sohasem nyit ki. A meglátásom az, hogy általában egy magas állásban van hagyva a bypass szelep, ahol sohasem fog kinyitni, és szép lassan hozzáragad a műanyag tányér a szelepüléshez. Ez biztos, hogy a garancia lejárta után lesz csak.

FBalázs: "Az elmondása szerint a probléma az, hogy ha esetleg mindkét termosztát kikapcsolási parancsot ad a szelepnek, akkor a keringő víz útja azonnal megszűnik, és ettől a kazánban a szivattyú le fog fulladni."
Ez így nem teljesen igaz. Ha megszűnik az áramlás, a kazánban lévő víz felforrhat, ami nem tesz jót az öntvénynek. A szivattyúnak semmi baja nem lesz, ha elzárják a nyomó oldalát. Ha a szívó oldalát zárják el, ott már lehet gond, mert elkavitálhat, de zárt fűtési rendszerben ez sem fordulhat elő.

Megnéztem az ajánlott kapcsolási sémákat (14. oldal) www.viessmann.hu/etc/medialib/Internet_hu/pdf_documents/tervezesi_segedletek0.Par.80326.File.File.tmp/TopT_Vitodens_100-W_Information_HU.pdf . Nyoma sincs bypass szelepnek.




2013-02-11
10:20:37
Előzmény: szocsmarci #38503#38504
szocsmarci,

Szerintem az általad javasolt termosztát és szivattyú figyelőkből és szivattyú időzítőkből álló védelem bonyolultabb, mint egy darab bypass szelep, ezáltal a meghibásodás valószínűsége is nagyobb.
Arra sem lehet felkészíteni, ha a radiátorokra termo-szelepeket szerelnének. Vagy azokat is külön szenzorokkal egészítenéd ki?

Ha jól értettem, akkor itt egy meglévő rendszer kijavítása a feladat. Ha a bypass "Csak egy régi rendszer kijavítására alkalmas", akkor miért nem javaslod beépíteni?

szocsmarciVálasz erre
2013-02-11
09:49:03
Előzmény: FBalazs #38497#38503
Szerintem a fűtésszerelőnek van igaza. Jogos igény, hogy a két szintet külön lehessen kiiktatni, egy időzítő ezt megoldaná (vagy csak egy sima soros kapcsolás). Az elképzelhető, hogy a kazánszerelő ezt nem vállalja, mert nem az Ő dolga, és fél egy esetleges meghibásodástól, ami számon kérhető rajta.
A legegyszerűbb megoldás, egy olyan elektromos bekötés lenne, ami figyelné a két szobatermosztát állását. Ha mindkettő leáll, akkor leállítja a kazánt, de a motoros szelepek csak akkor zárnának le, ha a kazán szivattyúja is leáll. Tehát a kazán szivattyúval sorba lenne kötve a motoros szelep.

Én a bypass szelep létjogosultságát megkérdőjelezem, én még sohasem terveztem be ilyet. Ha átenged, akkor feleslegesen keringeti a vizet, ha túl nagyra van állítva, vagy elállítódik a rugóerő, olyan, mintha ott sem lenne. A bypass szelep kiváltására ott vannak a modern szivattyúk, vagy a hidraulikus váltó. Csak egy régi rendszer kijavítására alkalmas, az áramlási zajok megszüntetésére. De az idő múlásával egy jelentős hibaforrássá válik.
2013-02-11
08:58:36
Előzmény: FBalazs #38497#38499
Fbalazs,

A kazán-szerelőnek igaza van.
Nálunk is több körös rendszer működik, ezért a kazán után egy nyomásra működő bypass szelep van beépítve az előremenő és a visszatérő ág közé.


Túláram, vagy más néven BYPASS szelep a kazán védelmében
A bypass szelep, a kazánok zavartalan működéséhez segédenergia nélkül kézi beállítással biztosítja az állandó nyomáskülönbséget.
A bypass szelep, növekvő nyomáskülönbségre nyit.
A bypass szelep a fűtési körök vízáramát szabályozza a nyomás függvényében.
Biztosítja a kazán minimális vízáramát és csökkenti a fűtési kör nyomását, amikor minden termosztatikus radiátorszelep lezár.
A bypass szelepet akkor kell beépíteni, ha a kazángyártó megköveteli, vagy előír egy minimális tömegáramot a kazán működése közben. A bypass megkerülő szelep használata kifejezetten ajánlott, ha a fűtés rendszerbe nagy számú termosztatikus radiátorszelep lett beépítve:
Amikor a termosztatikus radiátor szelepek nyitnak, az automatikus bypass szelep zárva van, de amikor a termosztatikus radiátor szelepek zárni kezdenek, az automatikus bypass szelep nyitni kezd, biztosítva így a kazánnak az minimális vízáramlást.
Az automata bypass szelep használatával a rendszer zajosodása és a termosztatikus radiátor szelepek zárásakor fellépő sípoló hang is megszüntethető.




2013-02-11
00:00:41
#38497
Sziasztok!
A fűtés kiépítésemmel kapcsolatban már korábban is sokat segítettetek - amit nagyon szépen köszönök -, ezért fordulok most újra hozzátok.
A lényeg:
Van egy vitedens 100-as kondenzációs kazánom.
A ház két szintes: földszint- és tetőtér.
Azért, hogy a két szintet külön lehessen szabályozni a fűtésszerelő két darab motoros szelepet épített be a rendszerbe, de nem kötötte be az áramba, mert ő ahhoz nem ért. Ő azt mondta, hogy azt majd a kazán beüzemelője fogja bekötni.
A két szinthez természetesen 2 külön szobatermosztát tartozik.
A kazán beüzemelője a motoros szelepekkel nem csinált semmit. Azt mondta, elvi hibás az egész rendszer így. Ő azt nem köti be. Ezért a termosztátok közül is csak az egyik szobatermosztátot kötötte be.
Az elmondása szerint a probléma az, hogy ha esetleg mindkét termosztát kikapcsolási parancsot ad a szelepnek, akkor a keringő víz útja azonnal megszűnik, és ettől a kazánban a szivattyú le fog fulladni.
Logikus, amit mond, de akkor most mit tudok tenni?

A szerelőm azt mondta, neki már volt dolga ilyen rendszerrel, de ott a kazán beüzemelő beszerelt egy időzítőt, ami azt csinálta, hogy ha a termosztátok kikapcsolási parancsot adtak a fűtésnek, akkor még pár percig engedte, hogy nyitva legyen az út a víz keringetéshez, és csak utána zárta el a szelepeket.

Sajnos a vitodens kazán beüzemelőjének nem volt ilyen berendezése, és azt mondta, ilyen nem is létezik ehhez a típusú kazánhoz.

2012-10-05
13:47:24
#33881
Lehet cserépkályhát nézek egy használtat és azt berakatom. Az volt előtte is csak már nem vállalták a visszarakást. A gravitációs fűtés meg a padlófűtés miatt nem jöhet szóba. Cserépkályha vagy egy kis csini kandalló a gondolatom. A tömegkályha drágább ezektől jóval.
2012-10-05
13:18:21
Előzmény: Ferke #33876#33879
Ha csak arra kell, hogy ne faggy meg, akkor a legkisebb, legolcsóbb 50-60 eFt-os obis kandalló is jó lehet.

Kémény méretek mekkorák ? mert az is szűk keresztmetszet lehet...
2012-10-05
13:01:20
Előzmény: dejoe #33875#33876
Na utánanézek mennyit bírnak ezek az aggregátorok. Vagy csinálok egy kürtőt a kéményhez és gyújtok tábortüzet alatta. :) Viccet félretéve van 2 kéményem is. De lehet aggregátor sem rossz ötlet. Olcsóbb mint egy kályha. Egyébként valami kályhatipp?
2012-10-05
12:43:45
Előzmény: Ferke #33868#33875
"A már meglévő elgázosítós fűtési rendszerem mellé "
Van szünetmentesed ?
Mert ha nincs, akkor pont jól jöhet az aggregátor egy áramszünetkor IS, -ha éppen otthon vagy - , ha dübörög a teli rakott faelgázosítód !!

Kétüteműt már kaphatsz huszonezer forintért.
CSak annak az a rákfenéje, hogy időnként el kell indítani, nem szereti a növényi olajat, ha sokat áll, eltömíti a karburátort.
Egy ilyet sikerült vennem 8000eFt-ért. pár órát ment, de 2 évet állt, szutyok növényi olajja.
Fullra szétszedtem a karbit, de még nem sikerült életet lehelni bele.. :-(

A négyütemű drágább, viszont ilyen problémája nincsen...

"Elég drága maga az aggregátor is"
Miért a cserépkályha, tömegkályha az mennyibe kerül ?

Legolcsóbb a tábortűz ! :-))
Jancsikályha, ablakon kidugott kéménnyel...
2012-10-05
11:43:12
Előzmény: zsezse #33873#33874
Elég drága maga az aggregátor is nem beszélve az üzemanyagról. Nem?
2012-10-05
11:41:31
Előzmény: Ferke #33868#33873
aggregator:)

2012-10-05
10:38:51
#33868
Lehet nem ide illik a kérdésem de egy próba. A már meglévő elgázosítós fűtési rendszerem mellé szeretnék valami alternatívát. Merthogy mi van ha nincs pár órát vagy esetleg 1 napot áram. Mi lenne a legolcsóbb megoldás? Cserépkályha, mobil kályha, tömegkályha? Vagy ezektől van olcsóbb fatüzelésű dolog?
2012-07-03
21:18:32
Előzmény: szocsmarci #31284#31285
Tényleg azonos a száma. Lehet, hogy az egész szériát ugyanazzal a számmal gyártották le? (Furcsállanám.)

Nem tudom, de biztosan nem én vagyok a hirdető.
A szivattyúm, azonban valóban ilyen.
Köszönöm a paramétereket, ezzel már beljebb vagyok!
szocsmarciVálasz erre
2012-07-03
20:31:00
Előzmény: paga #31263#31284
Ez az: www.cserebere.hu/termek/wilo-keringeto-szivattyu-13
Érdekes módon ugyanaz a gyári száma, mint a Tiednek! (Az Nr gondolom a gyári számot jelenti).
Ez a szivattyú hasonló lehet a Wilo RS 25/6-hoz, teljesítmény felvétele megegyezik, fordulatszáma 2000 helyett 2550 1/perc. Szerintem használható az RS25/6 görbéje. Az első szám a csatalkozási átmérőt jelenti (hollander szívója), a második az emelőmagasságot. DN20-6,0m. Úgy nézem, nem egy modern szivattyú, csak egy fordulatszáma van.
2012-07-03
07:18:25
#31263
Szervusztok!

Van egy régi fűtési keringtető szivattyúm, amit -ha jól emlékszem- még egy Beretta gyártmányú fali gázkazánból szereltem ki, valamikor a 2000-es évek elején. (Úgy rémlik, hogy nem ez volt a kazán gyári szivattyúja, mert azt egy szervizelésnél már kicserélték.)

A szivattyút szeretném a házkörül használni, de már nagyon kopott a rajta lévő fém előlap/adatlap.
Amit el tudtam olvasni rajta, az ez:
WILO gyártmány, TYP: EARS 20/60, NR: 4501345/9506.6
Illetve van még egy számsor, amit a fém házba ütöttek bele.

Ezek alapján meg tudná mondani valamelyikőtök, hogy milyen paraméterei vannak ennek a szivattyúnak? Fogyasztás, térfogatáram, egyebek.

Nagyon régen foglalkoztam fűtéstervezéssel, s akkor még voltak szivattyú katalógusaim is, de mára már... a gyerekek évekkel ezelőtt elvittek mindent az iskolai papírgyűjtésekre.

A Google-val eredménytelenül próbálkoztam, s gondoltam, hogy mielőtt elkezdenék szakkereskedéseket hívogatni, rákérdezek, hátha van köztetek gyakorló fűtésszerelő, épületgépész, tervező, vagy esetleg valaki, akinek van ugyanilyen régi szivattyúja.
Előre is köszönet érte, ha tudtok segíteni.
2010-02-18
15:37:06
#4478
fugo,

Nekem van egy olyan érzésem, hogy a háznak nem elég a hőszigetelése (a jelenlegi biztosan nem, talán a tervezett is kevés) az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerhez.
Először ezt a kérdést kell tisztázni, és utána megvizsgálhatjuk, hogy az adott igényt mekkora és milyen hőmérsékletű felület elégíti ki.
2010-02-18
12:56:20
#4476
fugo

A kazán nem tudja értelmezni a két különböző hőmérsékletet. A két szétválasztott rendszer (padlófűtés, radiátoros fűtés)eltérő vízhőmérsékletét szabályozott vagy szabályozatlan keverőszelepekkel érik el. Ezek a szelepek a beállított vízhőmérsékletet automatikusan tartják Pl. kapilláris érzékelő beépítésével ami a kevert vízoldalon található. Szabályozatlan szelepen értelemszerűen csak viszonylagos a hőtartás. Ez a hagyományos fűtésnél okoz problémát, ahol változik az előremenő víz hőmérséklete. Az előremenő magas hőmérsékletű víz és a visszatérő alacsony hőmérsékletű víz összekeverésével állítja elő a kívánt vízhőfokot. Az osztókba betáplált vizet szétosztva az egyedi helyiségenkénti hőszabályozást szabályzó szelepek (radiátorszelepek)beépítésével lehet megvalósítani. Ugyanazon hőfokú vizet kapják a fűtőtestek, de az átáramló víz mennyisége változik, ezáltal a kinyerhető hőenergia csökken. Ezt szakszóval "térfogatáram"-ként írják. Véleményem szerint amennyiben egyszintes a ház, értelmetlen a helyiségenkénti szabályozás kiépítése amit legtöbbször a radiátorra épített termofejjel érnek el. Amennyiben a szobaajtók nincsenek zárva a hőmérséklet kiegyenlítődik. Ha mégis akarsz ilyet, olyan radiátor szelepet kell választani, amelyre a termofej a későbbiekben rászerelhető.

A faelgázosító kazán jó hagyományos fűtésre, mivel a hatásfoka, közel 90 % ráadásul környezetbarát mivel a füstgázokat is elégeti. Sok fát lehet egyszerre rá tenni, rönk formájában is, automatizált.Puffertartályt kell alkalmazni hozzá, mivel hogy a hatásfokát megtartsa folyamatos üzemben üzemel. Azaz ha nem kell több hő a lakás fűtésére, a többlet hőt akkumulálni kell. Viszont cserébe a gázhoz hasonló szabályozottságot kapunk. A gond a puffertartályok hővesztése, ami fűtetlen helyiségnél nagyon jelentős. Egyszerűbb alternatívája a kandalló.

A kondenzációs gázkazán vétele indokolt lehet. A 100% feletti hatásfokot a régi típusú kazánhoz képest képződő nyereség számítási metódusa miatt jön ki(pl. 98%+ 20%=118%). Beszerzési áruk magasabb, egyszerű számítással megtudható, hogy az árkülönbség mikorra térül meg.

Itt hívom fel a figyelmedet hogy a megtérülésnél a mindenkori évközi áremelést is be kell kalkulálni, sokan emiatt irreálisan hosszú megtérülési időt kapnak és emiatt tévesen döntenek!!!!!

Az leírásnak megfelelő felhasználást csak radiátoros fűtéssel tudod elérni. Egyetlen más kialakítás nem ilyen rugalmas. Viszont megemlíteném hogy a közel azonos fűtés (hőn tartás) kevesebb energia felhasználást eredményez.

A hagyományos termosztátok nem ,de a "tanítható" vagy más megnevezéssel "heti", "programozható" termosztátok képesek a különböző hőigényeket kiszolgálni.Óránkénti bontásban vagy akár rövidebb időszakra megadhatod a kívánt hőfokot. Mivel óra is található benne és tudja a hét napjait ez a gyakorlatban azt jelenti hogy reggelre felfűti a helyiséget, amikor elmész dolgozni csökkenti, délben érdemes kissé fűteni hogy ne hűljön túl a lakás, amikorra hazaérsz már meleg vár, estére csökkenti alváshoz a hőmérsékletet. Teljesen a te szükségleteidnek tudod programozni, hétvégére is más hőfok állítható be stb. . Amennyiben a kívánt hőfok nem felelne meg, egyszerűen a + és a -gomb megnyomásával módosítható. Típustól függően még több kényelmi funkció is megtalálható bennük. A legfejlettebb változatuk az "öntanuló", amit már említettem előzőleg.

A ház hővesztését mindenhogy számolni kell. Amennyiben a gépészt nem éred el, fordulj Robert-hez. A terv alapján számítható.

"- napkollektor nem lesz, bár egy kérdés fölmerült bennem, hány fokosra melegíti föl a csapvizet télen a napkollektor és a hőszivattyú?"

A kérdés feltevésére a válasz...........napsütéstől, a kialakított kollektormezőktől függően más és más hőmérsékletre, vagy egyáltalán nem fűti fel ha hideg van és nem süt a nap. Itt a beruházás összegét és a megtérülés időszakát kell figyelembe venni. A legolcsóbb megoldás és a legkevésbé problémás üzemeltetést a nyári HMV-re kialakított alap rendszer adja. Garantált siker, megtakarítás. Csakhogy ezt egy feketére festett hordóval is elérheted részben. Igaz ekkor csak fürdésre használhatod mivel nincsen a ház vízhálózatával összekötve.

A hővesztésnél figyelembe kell venni az összes m2-t. Azaz a határoló falak, padlók, ablakok, mennyezet hővesztését. Mivel különböző anyagokból vannak különböző vastagságban, az értékük változó. k-val és újabban U betűvel jelölik. Pluszként jelentkezik a személyek és elektromos berendezések által termelt hő. Robert oldalán megtalálhatod, nagyjából te is tudod talán számolni.

"-A gépészünk a konyhába (14.78 négyzetméter) így tervezte be a csöveket: 100 m, osztás: 75/100 mm, 21 C fok, és 611 W"

Csak nagyjából értelmezhető számomra, mivel nem tudok hozzá minden adatot. 100 m-nél nem ajánlatosabb hosszabb kör, ez rendben. 21 C fok ez megfelelő, de nem tudom hogy elég-e ez a hőigény számodra és mekkora külső hőmérsékletre lett számolva. Általában -15 C-ra szokás számolni. Azaz ha ennél alacsonyabb a külső hőmérséklet és a kazán előremenő hőmérsékletét nem tudod emelni, ennél hidegebb lesz a szoba.A szoba tájolását is figyelembe kell venni. Vélhetően mindezek figyelembevételével történt a számítás. Úgy emlékszem konyhára 18 C fok az alsó határ, ekkor van benne további tartalék.

Padlófűtésnél ezen értékek csak kövezés esetén jók, amennyiben padlószőnyeg, parketta kerül lefektetésre módosul, mivel ezek részben szigetelnek.









2010-02-17
21:36:17
#4474
Hello Zsezse

"ne ugy kepzeld el, hogy terdig jarsz a porban vagy ha dobbantassz, akkor felszallnak a porcicak."

- Jó, megnyugodtam, mert lelki szemeim előtt ilyesmi jelent meg. Meg az, hogy folyton takarítom a lakást, mint egy robot.

"Hány fokos víz kell a falfűtés és padlófűtéshez?
padlofuteshez max 35-40 fokos viz eleg (sok is), a falfuteshez mehet valamivel magasabb hofoku viz is, mert ott nem lep fel egeszsegugyi problema a forro felulet miatt, hiszen nem a falon jarunk."

-Értem. A kazán hogy tudja értelmezni a két körben futó különböző vízhőmérsékletet? A padlófűtés köre alacsonyabb, a második kör a szoba fűtése, magasabb hőfokú víz lesz. A harmadik a fürdőszoba köre, ami lehet, hogy törölközőradiátoros lesz, ami ismét magasabb hőfokú víz, mint az első kör vizének a hőfoka.

"ha van gepesz, akkor mindenkeppen vele erdemes konzultalni."
-szeretnék vele konzultálni, de hiába hívom ............... :(


Üdvözlöm Monolit

"- tudnunk kellene az a ház amiben most laksz lesz-e felújítva, vagy egy új épül."

- új és régi, felújított, bővítettünk

"- mivel szeretnél fűteni"
- rengeteg oldalt elolvastam és még mindig a gáz marad, de a szilárdtüzelésű kazán beiktatásának lehetőse nem lesz kizárva, építettünk neki kéményt. gyűjtöttem infót a geotermikus energiával való fűtésről, hőszivattyúról, de több millió forintos befektetésre nincs keret. a faelgázosító kazánról is kértem árajánlatot, a gázzal való fűtés még mindig kevésbé zsebbenyúlós.

"- tervezel-e kondenzációs kazánt, napkollektort"
- a keresgélés során bukkantam rá a kondenzációs technológiára és a hozzá javasolt fűtésrendszerre. Ezen a vonalon kutakodtam tovább, így kötöttem ki a padlófűtésnél és a falfűtésnél. aztán beszélgettünk a szerelővel és meginogtam.

"- mik a személyes elvárásaid a fűtéssel szemben"
jelenleg az, hogy a jövőben egyszer sem ostorozzam magam, azért, mert rossz döntést hoztam a makacsságom és a hozzá nem értésem miatt. tudom, nem ezért kérdezted, de erre nem jön kapásból válasz.
Nos, legyen számomra átlátható, tudjam a rendszert irányítani, megfeleljen a váltakozó igényeknek. A konyhában hétvégén csak nappal legyen kellemesen meleg, este már nincs szükség 20 fokra. Hétköznap, este legyen kellemesen meleg, amikor teszek-veszek, nappal ne. A szobában akkor legyen meleg, ha szükséges, napközben nem, este igen.
A szobatermosztát képes rögzíteni a helyiségek igény szerinti hőmérsékletét, és ha ettől eltérő hőérzetre van szükség, akkor lehet irányítani?

"- a ház hővesztesége, szerkezeti kialakítása"
a hőveszteségre nem tudok válaszolni. A régi rész: beton alapon 50 cm vertfal, betonfödémmel, mely most kapott még min. 6 cm-es betont. Az új rész: 30 cm-es tégla (tondach téglája 30 NF), pórfödém, rajta min. 10 cm-es thermocell. A cserép: betoncserép.
Tervben szerepel lábazatszigetelés, de még nem tudom, hogy hány cm-es, a falra pedig min. 6 cm-es kőzetgyapot kerül.

"Amennyiben alacsony hőfokú fűtési mód lesz választva már adja magát melyik fűtési metódust kell választani. Ez a kondenzációs és a napkollektoros felhasználást jelenti.Ebben az esetben felületi kialakítás szükséges. Ezeket a nagy felületeket az alacsony vízhőmérséklet miatt kell alkalmazni. Ezt padló, fal, mennyezet fűtéssel érhetjük el. A napkollektor által felmelegített akár 30 C fokos vízzel is tudunk ez esetben fűteni."

- napkollektor nem lesz, bár egy kérdés fölmerült bennem, hány fokosra melegíti föl a csapvizet télen a napkollektor és a hőszivattyú?


"Amennyiben magasabb vízhőmérséklettel történik a fűtés, nem vagyunk a nagy felületek kialakításához kötve.Hagyományos fűtésnél és normál gázkazánnal magasabb fűtő vizet állítunk elő. Radiátorokkal és szegélyfűtéssel is fűthető a házunk."

- igen, ezért is szeretnék az épületgépésszel beszélni. rosszul közelítettem meg a fűtésünk tervezését. Laikusként, sose találkoztam ilyennel, hogy falak hőátbocsátási tényezője, azt se tudtam, hogy van ilyen mutató, ezért nem ez volt az elsődleges szempont. most már, azzal kezdeném, hogy megtudjam, a mi házunknak milyen a hőátbocsátási tényezője, hővesztesége, ehhez mérten, mekkora legyen a szigetelés, ha max. 10 cm-ben gondolkodunk, akkor milyen gázkazán beállítása és milyen fűtésrendszer kiépítése szükséges. Mert lehet, hogy egy turbós gázkazánnal is érhetünk el jó hatásfokú fűtést. Róbert szavait idézve, melyet egy másik topicban írt: " az átlagosnál jobban szigetelt ház esetén a kondenzációs kazán csak az átlagosnál jóval nagyobb fűtött alapterület mellett térül meg". Ez elgondolkodtató, mert nekünk az új részben 42 négyzetméter lenne fűtve, a régiben pedig 26 négyzetméter, és később még 34 négyzetméter, tehát most, 68 négyzetmétert fogunk fűteni. Lehet, hogy elég lenne egy jobb hatásfokú kazán is? Mielőtt kiadunk egy rakás pénzt, szeretném a lehetőségeket körbejárni -amivel elkéstem, mert kész az ép.gép. ter, tanulópénz-. Nem kérdőjelezem meg az épületgépésszel közösen tervezett fűtésrendszert, csak más lehetőséget nem vizsgáltam meg.


"Hogy a porképződést meggátoljuk alacsonyabb hőfokon kell járatni, ami a több padlócső beépítését jelenti.
-A gépészünk a konyhába (14.78 négyzetméter) így tervezte be a csöveket: 100 m, osztás: 75/100 mm, 21 C fok, és 611 W

"A hagyományos radiátoros fűtés könnyen, gyorsan, olcsón kialakítható. Több radiátor felszerelésekor alacsonyabb hőmérsékletű vízzel fűthetünk.
- Erre a szerelő is nyomatékosan fölhívta a figyelmünket.

"Nálam 21 és 27 C fok volt nyáron, helyiségenként benapozástól függően."
- Nyáron 40 fokban, a ház belső hőmérséklete max. 27 fok.


üdvözlöm Robert

"Panaszkodott valaki, hogy tönkrement a a padlófűtése, mert nem hagyott dilatációs hézagot, és a felpúposodó beton eltörte a csövet. Ez kivitelezési hiba, mindent el lehet rontani."
- Erre nagyon fogok figyelni, és arra is hogy megfelelő tömörségű hungarocell kerüljön a rendszerbe, hogy ez sem okozzon problémát.

"Padlófűtés közvetlen költsége kb 2500Ft/m2. Az ár nagyon durva becslés, a beépített csövek és szakemberek árától függ."
-Köszönöm.

Köszönöm a válaszokat.
2010-02-17
09:22:39
#4472
fugo,

A ház hőszükségletéből kell kiindulni, és a rendelkezésre álló felület mérete korlátoz.
De:
- nem a szegélyfűtés gazdaságos önmagába, hanem az alacsony hőmérsékletű fűtés
- alacsony hőmérsékletű fűtést meg lehet valósítani radiátorokkal is
* nálunk azokban a helységekben, ahol nincs padlófűtés a normál méteretekhez képest 2.5-szer nagyobb felületű radiátorok vannak
* ugyanekkora teljesítményhez kb ugyanekkora hőleadó felületet kell a szegélyfűtésben is

Én nem érzek port a levegőben, a bútorokon sem gyűlik össze több, mint azokban a radiátoros fűtésű lakásokban, ahol eddig laktunk. Eddig a legfőbb por-forrás a kutyánk farka volt, amit mindig csóvál.

Panaszkodott valaki, hogy tönkrement a a padlófűtése, mert nem hagyott dilatációs hézagot, és a felpúposodó beton eltörte a csövet. Ez kivitelezési hiba, mindent el lehet rontani.


A padlófűtés hűtésre nem alkalmas.

Nálunk a kb 40m2-es nappaliban a padlófűtésen kívül csak egy 3méteres padlócsatorna fűtés van, és teljesen egyenletes a hőmérséklet.

Padlófűtés közvetlen költsége kb 2500Ft/m2. Az ár nagyon durva becslés, a beépített csövek és szakemberek árától függ.

2010-02-17
08:59:43
#4471
fugo

Teljesen más alapokból kell kiindulnunk. Alaptalan a szegélyfűtés kialakítása,mivel nem esztétikai szempontok vezérelnek.

- tudnunk kellene az a ház amiben most laksz lesz-e felújítva, vagy egy új épül.
- mivel szeretnél fűteni
- tervezel-e kondenzációs kazánt, napkollektort
- mik a személyes elvárásaid a fűtéssel szemben
- a ház hővesztesége, szerkezeti kialakítása


Amennyiben alacsony hőfokú fűtési mód lesz választva már adja magát melyik fűtési metódust kell választani. Ez a kondenzációs és a napkollektoros felhasználást jelenti.Ebben az esetben felületi kialakítás szükséges. Ezeket a nagy felületeket az alacsony vízhőmérséklet miatt kell alkalmazni. Ezt padló, fal, mennyezet fűtéssel érhetjük el. A napkollektor által felmelegített akár 30 C fokos vízzel is tudunk ez esetben fűteni.

Amennyiben magasabb vízhőmérséklettel történik a fűtés, nem vagyunk a nagy felületek kialakításához kötve.Hagyományos fűtésnél és normál gázkazánnal magasabb fűtő vizet állítunk elő. Radiátorokkal és szegélyfűtéssel is fűthető a házunk.

Az hogy meghibásodik a padlófűtés igaz lehet rossz kivitelezés esetén. Ekkor valóban nem, vagy nehezen javítható. Azonban megfelelő kiépítés esetén kiválóan alkalmazható. Hogy a porképződést meggátoljuk alacsonyabb hőfokon kell járatni, ami a több padlócső beépítését jelenti.Ekkor alacsony padlóhőmérséklet esetén is megfelelő szobahőfokot kapunk.Saját rendszeremben ez kevéssel magasabb mint a falak hőmérséklete. Kiegészítő fűtésként a hálószobákba, fürdőkbe feltett radiátorokat lehet hozzá alkalmazni. Amennyiben a két fűtés szét van választva külön körre, kisebb hő igény esetén külön fűthető vele a fürdő vagy háló. Az őszi időkben jön jól, amikor csak este kell picit fűteni a fürdéshez. A hagyományos radiátoros fűtés könnyen, gyorsan, olcsón kialakítható. Több radiátor felszerelésekor alacsonyabb hőmérsékletű vízzel fűthetünk. A padlófűtés m2 ára az alkalmazott csövek és a speciálisan kialakított profilos hőszigetelés árának függvényében változik. Kialakítható hagyományos profil nélküli hőszigetelésre fektetett "normál" fűtéscsőből is, csak nehéz vele dolgozni.

A padlófűtésben hőcserélőn keresztül keringethető hideg víz. Hűtésre igazából a mennyezethűtés (fűtés) alkalmas. Radiátorokon lecsapódhat a pára. Hőmérsékletfüggő, ha nem hűtöd le annyira őket akkor nem jelentkezik. Itt megint meg kell jegyezzem, hogy nemigazán ezzel kellene ezt megoldani. Maga a ház határoló falait stb. kell úgy megoldani hogy ne legyen erre szükség. Nálam 21 és 27 C fok volt nyáron, helyiségenként benapozástól függően.

Maga a te személyes kívánalmaid szerint kell kialakítani a rendszert. Esetenként életvitelednek megfelelően. Ma már bármely rendszer összekapcsolható gépészetileg. A bővítés lehetőségét kell mindig meghagyni. Ezeket elmondva tud a gépész dönteni benne. Mivel számunkra kevés adat elérhető, nincsen elég támpontunk.

Energia takarékos fűtés nincsen. A ház hővesztését kell pótolnunk. Ha nagy a hővesztése semmilyen fűtéssel nem tudunk ezen változtatni!

"A 3 értékesítő közül talán a 3. volt a legkorrektebb, de majd Önök megmondják, hogy tényleg az e" Igen, az értékesítő valóban korrekt volt.

A jó szobatermosztát "intelligens". Taníthatónak is mondják. Egyszerűen fogalmazva úgy működik, hogy ha érzékeli azt hogy kikapcsolása után túlfűt a helyiség, előbb fog kikapcsolni.
2010-02-17
00:42:52
#4469
hello

a padlofutes javitasa-ra erdemes lenne feltenni egy korkerdest, hogy kinek kellett eddig javitania a padlofuteset a padloban, es miert.


>Meg kell győződnöm arról, hogy nem fogunk fázni. Hogy mekkora vízhőmérsékletre >van beállítva a kazánjuk, hogy tényleg van e por, stb.
eleg nehez mas hazaban megallapitani, hogy a sajatomban fogok-e fazni;) de ertem az elvet.
ha eddig konvektoros futes volt, akkor a padlofutes mindenkeppen elorelepest jelent.
a port sajnos igy nem fogod latni, max ha bevilagitasz a szobaba, vagy ha megvizsgalod, hogy takaritas utan 1-2 nappal mennyi por van a butorokon.
ne ugy kepzeld el, hogy terdig jarsz a porban vagy ha dobbantassz, akkor felszallnak a porcicak.



Néhány kérdés fölmerült bennem.

>Milyen technológia kiépítése szükséges, ha szilárdtüzelésű kazán is -majd egyszer- be lesz állítva a rendszerbe?
puffertartalyt mindenkeppen kell/erdemes tervezni a rendszerbe, mert a padlofutes lassu reagalasu, es nem ad le egyszerre nagy hot, mig a vegyeskazan igen. ezert szukseges a pillanatnyi hofelesleget pufferelni.

>Hány fokos víz kell a falfűtés és padlófűtéshez?
padlofuteshez max 35-40 fokos viz eleg (sok is), a falfuteshez mehet valamivel magasabb hofoku viz is, mert ott nem lep fel egeszsegugyi problema a forro felulet miatt, hiszen nem a falon jarunk.

>Ezzel az előremenő vízhőfokkal érdemes e törölközőszárítós radiátort betenni a fürdőszobába (pici helyiség)?
sztem 40 fokkal mar erdemes betenni.

ha van gepesz, akkor mindenkeppen vele erdemes konzultalni.



2010-02-16
22:53:15
#4466
Üdvözlöm Monolit.

"Mi az ami a szegélyfűtés irányába terelt téged?"

-Elbizonytalanítottam. Úgy gondolom, hogy ami igazán elbizonytalanított és eltántorított a fal-és padlófűtéstől a különböző oldalakon leírt hátrányok.
A padlófűtéstől két ok: 1. Probléma esetén nagy bontást igényel a javítás. 2 kiegészítő fűtést is javasolnak.
A falfűtéstől pedig a szerelő akar lebeszélni. Túl költséges.

"Esztétika, vagy a mondott megtakarítás?"

-Viszont olyan rendszert szeretnék, amely energiamegtakarítást erdeményez, így jött a képbe a szegélyfűtés.
Építünk egy kéményt, így megadjuk azt a lehetőséget, hogy szilárd tüzelésű kazán is beállítható, ha szükséges, ezért központi fűtéses rendszernél kell maradnunk.

Az első hozzászólásom óta, felhívtam 3 szegélyradiátor-értékesítőt. Volt értelme.
A 3 értékesítő közül talán a 3. volt a legkorrektebb, de majd Önök megmondják, hogy tényleg az e. Ő hívta fel a figyelmem arra, hogy nem mindegy, hogy mekkora a rézcső átmérője, és azon hány db lamella található. Fölhívta a figyelmem arra is, hogy az elsődleges szempont az, hogy mekkora a falak hőáteresztő képessége. (ha 0,3, akkor tegyünk szegélyfűtést, ha 0,3-0,4 között van, még javasolta, de fölötte már nem).
Elmondta továbbá, hogy az a hőleadás pl: 340 W, magas hőmérsékletű előremenő víznél várható. Ha alacsonyabb előremenő vizzel fűtjük a csövet, nem lesz meleg, csak langyos.
-Ebben az esetben a kondenzációs kazán fölösleges pénzkidobás.

A háromból két cég tudta volna magánházban is bemutatni a rendszerét.

"A gond az vele mint a nem megszokott többi hagyományos kialakításnak. Eltakarhatják a bútorok, csökkentve a hőleadó képességet és azt hogy a "falat fűtse" ezáltal."

-Ha lenne értelme, akkor ki lehetne küszöbölni a bútorok problémáját, megoldanánk.

"Kiválóan alkalmazható ahol viszont másként nem tudjuk megoldani a fűtést, a nagy ablakfelületeknél. Ezeket régebben kis magassági méretű radiátorokkal (csőradiátorokkal)oldották meg. Ezek esztétikai hibáinak kiváltására, ennek igénye hozta létre ezt a fűtési típust. Ide kiválóan alkalmas."

-Nálunk ilyen nem lesz. A legnagyobb ablakunk 180 X 150-es.

"A csőradiátor továbbfejlesztésének tekinthető, amely még a fal/üveg síkja előtt helyezkedett el burkolt kivitelben."

-Igen, ezt már az épületgépészünk is mondta.

Köszönöm a hozzászólását.

Ha nem jön semmi közbe, akkor hétvégén elmegyünk egy olyan házba, ahol minden helyiségben padlófűtés lett kiépítve. Meg kell győződnöm arról, hogy nem fogunk fázni. Hogy mekkora vízhőmérsékletre van beállítva a kazánjuk, hogy tényleg van e por, stb.

Visszaolvastam a fórumban található padlófűtéssel és falfűtéssel foglalkozó hozzászólásokat.
Néhány kérdés fölmerült bennem.
Mennyibe kerül (Ft/négyzetméter) a padlófűtés kiépítése?
Milyen technológia kiépítése szükséges, ha szilárdtüzelésű kazán is -majd egyszer- be lesz állítva a rendszerbe?
Hány fokos víz kell a falfűtés és padlófűtéshez?
Ezzel az előremenő vízhőfokkal érdemes e törölközőszárítós radiátort betenni a fürdőszobába (pici helyiség)?

Melyik a jó szobatermosztát?

A hidegvizet lehet e keringetni a rendszerben nyáron? A kazánnal csak fűtünk.

Eddig konvektoros házban laktam, nincs tapasztalatom központifűtéses rendszerhez.
Talán ezért van félelem bennem és a szerelő sem arról győzköd, hogy jó a kondenzációs gázkazán a fal-és padlófűtéssel. Egyedül, csak az épületgépész támogat. Vele kellene megbeszélnem a fenti kérdéseket, de még nem tudtam elérni.

2010-02-16
09:49:14
#4457
fugo

Mi az ami a szegélyfűtés irányába terelt téged?

Esztétika, vagy a mondott megtakarítás?

A megtakarítás részben az alkalmazott réz felhasználása miatt keletkezik, más része a lamellák kialakíthatósága miatt amit radiátornál már nem tehetünk meg. Mint tudott az egyik legjobb hővezető. Árban viszont sokszorosa a megszokott acélnak. Azt nem tudom előnyként elfogadni hogy a kevesebb víz miatt jobb, jobban szabályozható. Megfelelő termosztát (öntanuló)esetén nem keletkezik túlfűtés.

A gond az vele mint a nem megszokott többi hagyományos kialakításnak. Eltakarhatják a bútorok, csökkentve a hőleadó képességet és azt hogy a "falat fűtse" ezáltal.

Kiválóan alkalmazható ahol viszont másként nem tudjuk megoldani a fűtést, a nagy ablakfelületeknél. Ezeket régebben kis magassági méretű radiátorokkal (csőradiátorokkal)oldották meg. Ezek esztétikai hibáinak kiváltására, ennek igénye hozta létre ezt a fűtési típust. Ide kiválóan alkalmas.

A csőradiátor továbbfejlesztésének tekinthető, amely még a fal/üveg síkja előtt helyezkedett el burkolt kivitelben.

Az hogy fizikailag a fal mellé kerül beépítésre azon a tényen alapszik hogy az ember hőérzetét a határoló fal hőmérséklete nagyban befolyásolja. Bár 30-35 fok meleg lehet a levegő a szobában, mégis rossz lesz a komfortérzet ha a külső falad hideg.Ez elé a beépített szegélyfűtés von meleg légpárnát.

Ezen okok miatt szerelik az ablakok alá a radiátorokat is . A beáramló hideg levegő felmelegítésére.Egyben a páralecsapódást is megszüntetik az üvegfelületen.

2010-02-15
13:39:52
#4455
fugo

sajnos nem ismerem a szegelyfutest. ebben a temaban robert leirta a tapasztalatait.
2010-02-13
20:32:25
#4436
Üdvözlöm Zsezse.
Önnek mi a véleménye a szegélyfűtésről? Föl tudja venni a versenyt a fal-és padlófűtéssel? Folyton olvasgatok, gyűjtöm az infókat, nem is olyan egyszerű kitalálni a fűtésünket.
Válaszát előre is köszönöm.
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Segítségkéréslapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva