English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2017-09-13
22:28:19
Előzmény: robert #51149#51156
Hmv készítésre alkalmas gázkazánt kb.5éve leállították.
Napkollektoron kívűl megy gázbojler 11éve.
Kandalló 10éve.
Kollektorra viszont kellett költeni 9év alatt kb.50-et.
2017-09-09
13:12:44
Előzmény: robert #51151#51152
Robert,

Az gondolkodtat el, amit a környezetemben látok.
Erős középkategóriás kondenzációs kazánok javításra, tisztításra(?) szorulnak két éven belül. Alkatrészes, drága cégszervizes javításra négy-öt éven belül.
Hogyan fogják ezek kiszolgálni a húsz évet és mennyiért?

Sokat nem tudok elképzelni a jelenlegi fűtési technológiák drasztikus megújítása terén, tehát marad a javítgatás.

Sajnos a rendszer cserék, felújítások, átépítések pontosan egybeesnek az átlagember életviteli ciklusaival. Erre nem gondoltam anno én sem, de ahogyan elnézem, nem veszik számításba a ma építkezők sem.
Hiába tanultam, számoltam vele Mátravidéknél, Bős-Nagymarosnál, a saját lakásomnál elveszett a tudományom.

Konkrétan, amikor az ember fia lakást kezd magának építeni még hitelképes és aktív az akkor legjobbnak tartott technológiák alkalmazásában.
Mire a húsz évre tervezett rendszereket cserélni muszáj, akkor már minden pénz a gyerekek taníttatására kell. A gyerekek már távol, de az ötszobás lakás az "öregek" nyakán marad, annak minden nyűgével együtt.

Mire a gyerekek önállóvá válnak és szerencsés esetben nem szorulnak további támogatásra, akkorra a fűtési rendszer végletesen elavul és a gazdaságossága az elviselhetetlen kategóriába kerül.
Ekkor már a szülők nem hitelképesek ahhoz, hogy egy komplett energetikai megújítást végre hajtsanak.
Ördögi kör, amit sajnos nem tanítottak sem anno, sem ma.
Családiház méretben még ma sem veszi egyetlen tervező sem figyelembe.
Maximum egy Paks vagy egy új Mátrai Erőmű esetében kötelező számolni az időtényezővel. Ezeknél figyelembe kell venni a műszaki-energetikai haladás minden tényezőjét.

Valahol itt látom a "kezdeti lelkesedések" visszaütését.
Nem vagyunk elég rugalmasak a lakás változtatások szempontjából. Nem tudunk, de nem is akarunk tíz-húsz évente költözni, ahogyan a szükség megkívánná.
Viszont, ha már ragaszkodunk az általunk létrehozott HÁZHOZ, akkor miért nem változtatható, modulszerű, "legó" energetikai rendszerekben gondolkodunk?
Gondolom, ezt takarja az a gondolatod, hogy "ma már biztosan másképpen döntenék".
Én is.

Szerintem sem szégyen visszatérni a földre, ha kell akkor például a földgázhoz.
Egy házat lehet energetikailag toldozgatni, foldozgatni, de kérdés, hogy megéri e?
A támogatások, rezsicsökkentéses energia divatok változásának mindenkor ki leszünk szolgáltatva. Ezekre alapozva építeni szerintem nem szabad.
Az önellátásban látnám a megoldást. Nem a véglegest, de legalább a húsz éves, az anyagi és technológiai kiugrások, csúcsok simítását.

Hogy ez már a leépülés vagy a megvilágosodás kezdete nálam, nem tudom.
Ha most, ezzel a tapasztalattal kezdeném, akkor maradnék az ötszobás háznál, de gondolnék arra is, hogy mi lesz majd, ha naponta többször "kell" felmenni az emeletre.
Gondolnék arra is, hogy a centralizált energia ellátást olyan értelmes részekre bontva valósítsam meg, ami bármikor változtatható, de még a mindenkori élethelyzetben megfizethetően.
Nem törekednék arra, hogy annak az ötszobás háznak egy éven belül kell véglegesre elkészülnie.

Nem találtam fel a spanyolviaszt, de valahol bejön a képbe az őseink tisztaszobás, télen kevés helyiséget fűtő életmódja.
Bejönnek a képbe az amerikai középosztály életkor és teljesítmény függő életmód változtatásai. Időben (gyerekek önállósodtak!) Floridába költözni, luxus lakókocsival követni az évszakokat, és megnézni mind azt, amire a hajtás éveiben nem volt lehetőség...

Sajnos nem erre logikus életmód felfogásra szocializálódtunk. Nem feltétlenül a mi hibánkból. De amíg az embereknek csak a honfoglalást, a röghöz kötést sulykolják, addig marad a kiszolgáltatottság.
Energetikai téren is.
Most még megcsinálom ami logikus, de úgy, hogy az ne kösse gúzsba az utódokat, de magunkat sem, legalább is a ház energetikáját illetően.
Egy biztos, ha most kezdeném nem hogy húsz évre, de valahová a belátható tíz év alá tervezném a fűtést.

2017-09-08
17:32:33
Előzmény: sándor #51150#51151
Sándor,

Szerintem nem túlzás a fűtési rendszert 20 évre tervezni.
A stabil kipróbált technológiák nem változnak olyan gyorsan, mint a divat.
Egy új kazán pedig drágább mint amibe a meglévő került, a cserével járó felfordulásról és utánajárásról nem is beszélve. A csere gazdaságossága igencsak megkérdőjelezhető.

Az általad csatolt ábra valószínűleg tükrözi a valóságot. A földgázt tényleg nem szabad (és nem is lehet) elfelejteni.

A kollektoraim mérete és minősége a kezdeti lelkesedésemet mutatja, ma már biztosan másképp döntenék.

2017-09-08
14:15:55
Előzmény: robert #51149#51150
Szia Robert!

Csatolok egy elfogadhatóan pontos számítás alapján készült fűtésköltség diagramot a mai Délmagyarból.
A diagram úgy kapcsolódik a napkollektoros "gázkazánkímélő" értékelésedhez, hogy a közelmúltban leírtam, hogy nálam legalább 20 (de biztosabban 30) évre kinyúlik a napkollektorok megtérülési ideje.

Tehát az az időszak amikor nem kell egy 20 éves élettartamra tervezett gázkazánnak üzemelnie, az nem csak energiaköltség nyereség, hanem a nagyobb haszon a kazán élettartamának a meghosszabbodása (energia ár/készülék) ár.

Más kérdés, hogy ha a mai gyorsan változó technológiák idején már néhány évben mérjük a megtérülést, illetve eleve az "elósdiasodást", akkor miért ragaszkodunk a fűtésrendszereknél a 20 évhez!?
Kicsit bolondságnak tűnik, mert nem erőműveket építünk magunknak.

Tanulságos, hogy a hőszivattyús költség megegyezik a kondenzációs kazánéval, pedig itt víz-levegős hőszivattyúval számoltak és nem a sokkal rosszabb hatásfokú levegő-levegős rendszerrel.

Az is tanulságos, hogy egy, a saját áramköltség biztosítása céljából létesíthető házi napelemes rendszer ára mennyivel rontja a megtérülést, illetve tolja ki a megtérülést.

A ház, amire a számítás készült, az a mai energetikai normák alapján tervezett ház, de az éves fűtésköltsége a várható 20 éves kifutás megvalósulásával is évente 360.000,-ft.
A várható avulás, teljesítmény csökkenés, javítás nincs benne ebben a költségben.

Kérdés, érdemes e energia költség szempontjából a gáz mellé bármit is létesíteni?
Nagyjából nem.
Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egyetlen haszon, ha a drága kondenzációs kazánt védjük egyéb hmv kiváltással.
Kérdés, hogy ez is megéri e? Ki a fenének kell 20 év múlva, (a 20 év idejének második felében!), egy ókori kondenzációs kazánnal működő fűtésrendszerű ház?

A villamos fűtés, és a villamos alapon működő hőszivattyús rendszerek semmilyen formában nem lesznek versenytársai a gáznak a számításhoz alapul vett 20 éves élettartam alatt.

Saját napkollektoros tapasztalat, hogy a hmv (éjszakai áramos) költségem ~70%-al lecsökkent. A tárolóm, a villanybojlerem csak télen működik, nincs vízkövesedés.
Nem a bojlerben csapódik ki a vízkő, hanem az egyszerűen tisztítható hőcserélőben.
Harmadára csökkent a bojler vízkőtelenítésével együtt járó alkatrészcserék járulékos költsége.




2017-09-06
20:45:23
#51149
Több, mint tíz év tapasztalat után és más, napkollektorral nem rendelkező háztartás energiafogyasztási és üzemeltetési költségének ismeretei alapján úgy gondolom, hogy a napkollektor használata nagyban kíméli az egyéb vízmelegítő berendezéseket.
Arra gondolok, hogy talán a kazánom is régen kipurcant volna, ha nem csak ősztől tavaszig üzemelme...


2015-08-29
08:48:08
Előzmény: zsbalazs #49230#49235
zsbalazs,

"... nyár ok. tavasz is majdnem, de szeptembertől nagyon visszaesik..."


Ez teljesen normális. Késő tavasztól kora őszig sokat süt a nap, máskor meg alig, vagy sehogy.
Felhőtlen napokon júniusban kétszer annyi hőt gyűjthetsz be, mint novemberben. De a nyár kivételével sokszor felhős az ég, olyankor még a veszteség pótlására sincs sok esély. Ezen semmi sem változtat.

Találomra kiválasztottam egy évet. Netto 6m2 abszorber-felületű kollektorral, eredően 50% hatásfokú rendszerben a kék oszlopok a napi termelést, a piros szint pedig a napi hőigényt (itt 10kWh tárolási veszteséggel) mutatja. Látható, hogy az év felében nem lehet elég melegvizet készíteni. A többlet nagy része elveszik (tároló kapacitástól függően), a hiányt pedig pótolni kell (a lakók alkalmazkodóképességétől függően).



Az is látható, hogy a nyári időszakon kívül drasztikusan csökken a termelés. Olyannyira, hogy nem ésszerű tovább erőlködni, mert a hiányt mást energia-forrásból pótolni gazdaságosabb.

Egyébként, ha a hőigényt a felére csökkenteném (ami persze lehetetlen egy 300 literes tárolóval), a lényegen az sem változtatna. Evvel csak azt szeretném mondani, hogy a napenergiát hasznosító rendszerek nyáron hatékonyak, máskor nem-igen lehet számítani rájuk.
2013-02-17
14:07:15
#38605
Róber, Sándor, Villam,
Köszi a válaszokat.

Síkkollektorom van nem vákuumcsöves, csatolok egy képet a helyzetéről. Ezek szerint alábecsültem a mozgatás problémáját, számomra nem tűnt (3db síkkollektor esetén) nagy problémának, de hiszek nektek, ezért is kérdeztem a véleményeteket. :-)

A mostani 30 fokos dőlésszöget akkor meg fogom növelni, még számolgatok a biosolar-os programmal, hogy mennyi legyen az annyi.

A fagyállót milyen időszakonként kell lecserélni a rendszerben? (mert akkor lenne célszerű a dőlésszög állítás)



2013-02-17
09:20:44
Előzmény: nadtom #38595#38600
nadtom,


"... A legnagyobb macera, hogy le kell engedni a rendszert..."
"... Van azért különbség a különböző dőlésszögek hozama között a téli és tavaszi hónapokban..."

Szerintem teljesen alábecsülöd a feladat technikai és munkaigényét, a várható hasznát legalább ennyire túlbecsülöd.

Egyetértek villam64-el a nagyobb dőlésszögben, lődd be, mondjuk 60 fokra, oszt jó van :)

A fotón láthatod, hogy a nap, a beesési szög milyen gyorsan változik ősszel és tavasszal. Nem egy egyenletes folyamatról van szó!
Láthatod, hogy a nyári és téli napforduló környékén milyen kicsi a heti szöghelyzet változás. És milyen nagy tavasszal-nyárelőn, nyárutón-ősszel.



villam64Válasz erre
2013-02-17
08:29:45
Előzmény: nadtom #38595#38599
Én az emelésre szavazok, főként, ha nyáron többleted van. Én eleve az 1-2 kollektorral túlméretezés híve vagyok. Azért van a tető, hogy hasznosítsuk.
Én sem a döntögetést javaslom. Hanem eleve magasabb dőlésszög használatát télen-nyáron. Meg a kollektort könnyű döntögetni. De a csövezést és szigetelést nem.
2013-02-16
21:07:23
Előzmény: robert #38593#38595
Róbert,

Köszi, az 5,2 m2-t vesszővel írtam be nem ponttal ezért nem működött a program... :-)
Van azért különbség a különböző dőlésszögek hozama között a téli és tavaszi hónapokban, persze a pontos eredményhez a görbe alatti területeket kellene kiszámolni és összehasonlítani. Nagy beruházást nem jelentene a szögállítás és csak évente 4-szer kellene állítani.
A legnagyobb macera, hogy le kell engedni a rendszert a flexibilis cső telepítése miatt a többi viszonylag könnyen megoldható.

Szándékosan telepítettem nagyobb rendszert, így nem nagyon kellett áramot használni a medence vízmelegítésre, sőt néha 40 C fölé kellett melegíteni medencét, mert annyira napos volt az idő.





2013-02-16
20:08:38
Előzmény: nadtom #38592#38593
nadtom,

Medencére nincs felkészítve a program, de be lehet csapni, ha a személyek számát és a puffer kapacitását megemeljük (Medence nélkül egyébként is túltermelne a rendszered):
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=Heliostar300N2L-CF&coll2=NONE&coll3=NONE&ca1=5.2&ca2=1&ca3=1&pcs1=1&pcs2=1&pcs3=1&col_azm1=45&col_azm2=0&col_azm3=0&col_tilt1=30&col_tilt2=45&col_tilt3=45&Ta1=50&Ta2=50&Ta3=50&buffer_capacity=50&P=10&loss_pipe=3000&contr_p=7&pump_p=50&t_lim=12&heat=0&sh=2100&ho_start=1&nap_start=1&ho_stop=12&nap_stop=31&esrc=365.0


Ha a dőlésszöget megnöveled, akkor laposabb lesz a napi termelést szimbolizáló grafikon.


2013-02-16
19:50:34
Előzmény: robert #38582#38592
Róbert,

Azért gondolkodom, mert kb. 30%-os dőlésszögű terasztetőn vannak a kollektorok, ami nyáron jó, mert magasan jár a nap, de, pl. ma is szépen dolgozott a kollekor alul 6 és felül 14 fokos vizet a 300L-es tárolóba 30 fokra felmelegítette (alul felül), úgy hogy nagyon hegyes szögben esett be a napfény. A kollik könnyen hozzáférhetők így jött az ötlet, hogy 3 állást ki kellene alakítani. A Biosolar-os szoftverrel be lehetne lőni mi lenne a téli, őszi és nyári optimális dőlésszög, lakóhely szerint.

Ha dönteném a szöget azt nem tudom mennyivel több teljesítmény jönne. A programot próbáltam de error-t írt ki, nem tudom mit írtam be rosszul, pedig abból látható lenne mennyi a különbség a különböző dőlésszögek esetén.
2013-02-16
11:09:49
Előzmény: nadtom #38581#38582
nadtom,

Ez a program megmutatja, hogy mekkora különbség van a különböző tájolású kollektorok hozamában: http://apps.biosolar.hu/solar_gain/

Az biztos, hogy a dőlésszög állítására nem érdemes alkalmassá tenni a kollektort, érdemes fixen 46-60 fok közé beállítani.
A téli termelést veheted nullának, arra ne tervezz.

2013-02-16
10:10:58
#38581
A kollektorom viszonylag lapos tetőre került, ami nyáron kifejezetten előnyös, mert a meleg víz mellett a kis medencét is fűti), de emiatt télen nyilván kis szögbe éri a napsugárzás. Azon gondolkodtam ki kellenne az utolsó csőszakaszt flexibilsre cserélni, illetve egy ügyes szerkezettel állíthatóvá kellene tenni a napkollektor dőlésszögét (lenne egy nyári egy őszi és egy téli dőlésszög).
(A kollektor könnyen hozzáférhető.)

Végzett már valaki ilyen számítást, hogy megéri ezzel foglalkozni, illeve van gyakorlati tapasztalat ezzel kapcsolatban?
2013-02-08
21:57:14
Előzmény: villam64 #38469#38472
villam64,

Igazad van, tévedtem a napelem felületét illetőleg, a tényleges méretnek megfelelően javítok.

Helyesen:

A mai fajlagos termelés 2013.02.08.-án:
Külső hőmérséklet: 2.5C
Kollektor-kör hőmérséklete: 45C
Napkollektor - 0.94 kWh/m2
Napelem - 0.53 kWh/m2

SíkNapkollektor/MonoNapelem=1.77



Éves szinten számított:
4m2 nettó felülelű napkollektorral és 300literes tárolóval 1800kWh hőenergia éves termelés várható - 450 kWh/m2
Ugyanekkora felületű napelem ugyanennyi idő alatt 640kWh áramot termel - 160 kWh/m2

SíkNapkollektor/MonoNapelem=2.8



Fűtési idényben mért: 2012.10.01.-2013.01.25.
Napkollektor - 73 kWh/m2
Napelem - 27 kWh/m2

SíkNapkollektor/MonoNapelem=2.7




Ezek a tiszta, torzítatlan adatok, semmi spekuláció, semmi hókuszpókusz.

villam64Válasz erre
2013-02-08
21:12:57
Előzmény: robert #38466#38469
Nagyon szépíted a kollektorokat. Nekem a napelemedre 0,54 kWh/m2 jött ki.
És a kollektor rendszer veszteséged 4 kollektoron oszlik meg. Tételezzünk fel 20 % veszteséget. Kollektoronként 60 % hatásfok. Ekkor 1 kollektor esetén a rendszerre 48 % hatásfokot kapunk (bár a rendszer veszteség inkább állandó). Ez egy kollektorra vetítve. 2 kollektor/kollektor 54 %, de a hőfok növekedésével csökken. 3 kollektor/kollektor 56 %, 4 kollektor/kollektor 57 %. Szerintem a mai nap talán 30 % lehet egy kollektor hatásfoka.
Az is igaz, hogy a kollektorodnál nincs olyan napi termelés adat, mint a napelemnél. Az a kételkedő vagyok, aki szerint a napelem négyzetméterre többet termelt januárban, mint a kollektor.
4 m2 napelem 600 W, 660 kWh/év. Egyenletes elosztásban. A napkollektor a termelése nagy részét kánikulában adja, amikor kevesebb kell.
Na mindegy, ezt is másként látom.
2013-02-08
20:21:20
Előzmény: villam64 #38465#38466
villam64,

4m2 nettó felülelű napkollektorral és 300literes tárolóval 1800kWh éves termelés várható.
Ugyanekkora felületű napelem ugyanennyi idő alatt 490kWh áramot termel.


villam64Válasz erre
2013-02-08
19:24:57
Előzmény: robert #38463#38465
Erre számítottam. De ez nem vígasztal. Csak a havi átlag.
Még rontana a kollektoron, ha csak 1 kollektor dolgozna, mert a veszteségek jelentősen rontanának a rendszer hatásfokon. Nekem az 1 kollektor gyenge a veszteségek miatt. Ezért kell kettő. Csak azért teszek fel még egy kollektort napelem helyett, mert van egy működő rendszer, meg a légellenállás.
2013-02-08
19:08:12
Előzmény: villam64 #38461#38463
villam64,

A mai fajlagos termelés:
Napkollektor - 0.94kWh/m2
Napelem - 0.41kWh/m2

villam64Válasz erre
2013-02-08
18:57:34
Előzmény: robert #38456#38461
De az is látható, hogy jelentősen jobb télen a napelem hatásfoka, mint a kollektoré. Például ezt is kiszámolhatnád m2-re vetítve.
Nem hatásfok, hanem havi teljesítmény/m2. Milyen arányok vannak havonta 1 évre vetítve. Tavaly nálam 37,2 kWh/január, idén 14,9 kWh/január.
2013-02-08
14:10:50
#38456
Ebben az évben sem a napkollektor sem a napelem nem erőltette meg magát :(




2012-10-30
06:03:58
Előzmény: sándor #33652#34834
"A 120 cső éves adait ... 4,5 év átlagában havi 202KWh.
Ezzel a legsötétebb 1-2 hónapban gyakorlatilag hmv-et sem tudok biztonsággal előállítani."


Azért havi 200 kWh mint minimum nem olyan szörnyű, HMV termelést jelenleg kb. feléből oldjuk meg.

A KPE csöves megoldás az évnek abban a felében játszik, amikor sok a napsütés.

A vákuumcsőnek akkor lenne értelme, ha olyan áron lenne beszerezhető, hogy felszerelésének lenne gazdasági racionalitása, de amint a te adataidból is látszik, technikailag nem haszontalan, az ára nyírja ki.

Ha meg már elfogadjuk, hogy nem hűvös időre, szórt fényre megyünk rá, hanem akkor akarunk hőt termelni mikor tombol a napsütés, akkor a kpe cső is bőven elég, viszont nagyságrendileg olcsóbb mint gyári kollektorokból építkezni.
2012-09-26
08:07:18
Előzmény: kgeza #33560#33566
kgeza,

Anyagi okokból, jelenleg a fűtés napkollektorral és napelemmel is teljességgel reménytelen. Durva hasonlattal, mint az űrutazás: műszakilag megoldott, de oszonyat költséges.

A napelemek árának gyors csökkenése miatt egy házi barkács megoldással ma már -talán- egy picit olcsóbb a napelemes melegvízkészítés, mint ugyanez napkollektorral.
A fűtés (vagy fűtés-kiegészítés) viszont más tészta! Ott csak a ráfizetés mértéke csökkent, de ettől még óriási ráfizetés maradt.
De lehet, hogy nem spórolni szeretnél, hanem csak kísérletezni, és akkor az ár nem fontos.

Fűtésre tervezni csak abban a ritka esetben van értelme, ha jelenleg nappali áramról fűtesz, vagy hőszivattyúd is van, de az is nappali áramról működik, és nincs más lehetőség. Egyébként a kapcsolt, H vagy GEO tarifa annyival olcsóbb, amivel a megújulók még jó ideg nem versenyezhetnek.




A HMV előmelegítés kényelmesen csak nyomás alatti rendszerben történhet.

Fagymentes időszakra akár egy használaton kívüli nyomáspróbázott villanybojlerből átalakított tartályból is megvalósítható (nulla költséggel), amiből a vizet a jelenlegi bojlered bemenetére vezetheted.
Ettől a low-tech megoldástól csak rövid, a legmelegebb időszakban várható, hogy a melegvíz-igényt teljesen kiszolgálja, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy néhány hónapig 15 vagy 35 fokról kell 45 fokra kell felfűteni pl éjszakai árammal a hálózati hideg vizet.



2012-09-26
03:25:39
#33560
Igazatok van, nekem is az lenne az "álmom" hogy átmeneti időszakban, derűsebb téli napokon (hiszen télen sincs mindig -20 fok) napenergiával megoldható legyen a fűtés is, hmv is.

Utánaszámolva a PV rendszereknek valóban nem reménytelen a helyzet, de mivel a technológia fejlődik, hatásfokok emelkednek, az árak csökkennek, talán jobb ezzel kivárni. Pillanatnyilag legjobb W/Ft arányúnak egy 35ezerbe kerülő Sharp NA 128W vékonyrétegű tűnik, de ebből is kéne kb. 15 db, ha a gyengébb téli sugárzással, rosszabb beesési szöggel, rövidebb nappalokkal számolunk. Ha csak fűtésre kell megúszható az inverter, de szerintem még mindig túl hosszú a megtérülési idő.

Egyre inkább azt gondolom, keringetem a bojler vizét egy kpe csőben, elvileg ezt egy solar vezérlővel + 1 szivattyúval megúszom (bár még nem jártam utána milyen buktatója van ennek a megoldásnak, kpe csöves megoldást még csak átfolyósan használtam) és így nyáron valószínűleg nem lesz szükség a bojler fűtőbetétjére, ősztől tavaszig meg úgyis be kell gyújtani néha ott sem sok hálózati áram fog fogyni.
Ez a megoldás működik, a megújuló napenergia jó hasznosítását jelenti (végülis a fa is az :)) és minimális többletberuházást igényel az egyszerű fatüzeléshez képest, ebből adódóan gyorsan megtérül. Aztán majd pár év múlva meglátom hogyan változnak az árak.

Kpe csőnél drágább rendszerekre akkor látom értelmét beruházni, ha az fűtésre is rásegít és/vagy áramot is visszatermel a HMV előállításán túl, ehhez viszont nagy mennyiségben jó minőségű eszközök kellenek, amik jelenlegi ára mellett még gazdaságtalannak tűnik így is. Persze a gazdaságosságba nincs beleszámítva az a nem igazán forintosítható faktor, hogy neked jobb érzés, hogy jobban kihasználod a megújuló energiát, tehát mégiscsak megérheti a beruházás, amennyiben egy részét hobbi jellegű kiadásnak vesszük.
zsbalazsVálasz erre
2012-09-25
16:56:03
Előzmény: kgeza #33431#33542
Korábban én is számolgattam... most már nem idegesítem magam.
90 cső gyakorlatilag csak melegvízre termel, mert fűtésre kevés. Bár ha télen erős napsütésben a szivattyúkat egész nap járatom temperálásnak jó. De az én statisztikám alapján télen keveset süt a nap.
A 300 literes tartályom, hmv-nek sok fűtésnek kevés.
Éves energia megtakarítás 50-55 e Ft/év.
Bekerülési költség (támogatással)850 e.

tapasztalat:60 cső 120 liter tartályra jobb lett volna, bár a túltermelést meg kellett volna oldani. Megtérülni nem tudom mikor fog. Az "ingyen" hmv jó érzés, a fűtés mégjobb (ha lenne).

Egyébként a fafűtés híve vagyok, de nem a füstölésé. A fatüzelés nem csökkenti a függőséget, a megújuló igen.

Üdv. Balázs


Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva